• Nem Talált Eredményt

Mocsáry Lajos és a délszlávok

In document tiszatáj 1976. OKT.* 30. ÉVF. (Pldal 51-61)

KEMÉNY G. GÁBOR

v i l á g h á b o r ú i d e j é n b e k ö v e t k e z e t t h a l á l á i g ismételten k i m o n d o t t a , hogy a v i l á g n é -peinek közeledését, egyszer elkövetkező egyetemes e g y ü t t m ű k ö d é s é t ez a z ős-méreg:

a hatalmi tébolytól fűtött, sovinizmussá torzult nemzeti ellenérzés a k a d á l y o z z a , a m i é r t is m i n d e n r e n d e l k e z é s é r e álló eszközzel e n n e k l e k ü z d é s é r e t ö r e k e d e t t .

K o r a elfogult hazai és k ö r n y e z ő t á r s a d a l m a i v a l s z e m b e h e l y e z k e d v e v a l l o t t a , hogy egyszer elkövetkezik a t a r t ó s közeledést és e g y ü t t m ű k ö d é s t a k a d á l y o z ó n e m -zeti gyűlölködés f e l s z á m o l á s á n a k kora. Az, hogy ezen a t é r e n — súlyos b u k t a t ó k é s kitérők e l l e n é r e — e l ő r e h a l a d t u n k a Mocsáry i r o d a l m i - k ö z é l e t i fellépésétől s z á m í t o t t t ö b b m i n t ötnegyed század alatt, neki, — a nemzetiségi e l l e n t é t e k n a g y p o l i t i k a i gyógykezelőjének, a n é p e k b a r á t s á g a apostolának, a nemzetiségi j o g e g y e n l ő s é g é r t , az antagonista nemzeti ellentétek, a legsúlyosabb népbetegség f e l s z á m o l á s á r a k ü z d ő közírónak és politikai g o n d o l k o d ó n a k is köszönhető.

2

Mocsáry L a j o s 1826. o k t ó b e r 26-án egy N ó g r á d m e g y e i kisközségben, Kurtány-b a n született, s egy m á s i k , a szellemi és közéleti v é r k e r i n g é s Kurtány-b ő l a z ő f e l l é p t é i g u g y a n c s a k valósággal k i r e k e s z t e t t m á s i k kisközségben, a H e v e s m e g y e i Andornakon, 1916. j a n u á r 8-án k i l e n c v e n é v e s k o r á b a n halt meg.

T a n u l m á n y a i elvégzése u t á n , a m ú l t század ö t v e n e s é v e i b e n j e l e n t k e z e t t első t á r s a d a l o m és nemzetiségpolitikai m u n k á i v a l . A h a t v a n a s é v e k elejétől a k i l e n c -v e n e s é-vek küszöbéig, t e h á t k e r e k e n h á r o m é -v t i z e d e n á t — m e g s z a k í t á s o k k a l — részt v e t t k o r a m a g y a r o r s z á g i közéletében, országgyűlési k é p v i s e l ő volt. 1874-ben — n é h á n y polgári szélsőbaloldali p á r t h í v é v e l — ő a l a p í t o t t a m e g a k o r v e z e t ő e l l e n z é k i p á r t j á t , a függetlenségi pártot, m e l y n e k az 1874 t a v a s z á t ó l 1884 t a v a s z á i g t e r j e d ő első évtizedben a l a p í t ó és ügyintéző elnöke volt.

A század utolsó h a r m a d á b a n kiéleződött n e m z e t i s é g i e l l e n t é t e k és e l l e n t m o n d á sok r ö v i d e s e n s a j á t p á r t j á n b e l ü l is robbanásig f e s z í t e t t é k a m e g o l d a t l a n n e m z e t i -ségi k é r d é s b e n folyó vitát. M o c s á r y 1884 m á j u s á b a n k é n y t e l e n volt l e m o n d a n i a pártelnökségről, és h á r o m évvel később, 1887. f e b r u á r 16-án, h a s o n l ó okokból, az á l t a l a a l a p í t o t t p á r t országgyűlési k l u b j á b ó l is kilépett.

Mocsáry n e v é t h i á b a k e r e s s ü k e m l é k m ű v e k e n , a l a p í t v á n y o k , d í j a k , k i t ü n t e t é s e k címében, h e l y s é g n é v t á r a k b a n , u t c a t á b l á k o n .

Sehol a világon, b e l e é r t v e a z e m l é k é t idéző M a g y a r o r s z á g o n , e g y e t l e n e m l é k m ű , szobor, plakett, a l a p í t v á n y , helység- és u t c a n é v n e m őrzi e m l é k é t . K í v á n s á g á r a , s í r j á t s e m jelzi név, e m l é k t á b l a . N e v e a n n á l i n k á b b az a n n y i s z o r m e g c s ú f o l t s mégis ú j r a és ú j r a éledő nemzetiségtörténeti h a g y o m á n y b a n , a m a g y a r n é p és a vele együttélő nemzetiségek e m l é k e z e t é b e n él.

Ezzel a r r a a g y a k r a n f e l m e r ü l ő k é r d é s r e is v á l a s z o l u n k , hogy v o l t a k é p p e n ki állott Mocsáry m e l l e t t ? J á s a Tomic, a k o r neves s z e r b r a d i k á l i s p o l i t i k u s a és szerkesztője a k é r d é s r e l a p j a egyik vezércikkében (Stojili M o c a r y u pogledu n a r o d n o s nog p i t a n j a u s a m l j e n ? — E g y e d ü l álle Mocsáry a n e m z e t i s é g i k é r d é s b e n ? = Z a s z tava, 1887. 32. sz.) 1887 m á r c i u s á b a n így válaszol: „Mocsáry n e m áll e g y e d ü l a f o n -tos k é r d é s b e n , h a n e m e g y r e s z a p o r o d n a k barátai, h a s o n l ó g o n d o l k o d á s ú e l v b a r á t a i is. L e g f ő k é p p ö r v e n d e t e s a z o n b a n , hogy eszméit m a g a a m a g y a r n é p is m a g á é v á teszi."

Születése m á s f é l százados é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l i n d o k o l t n a k érezzük, hogy a délszláv n é p e k h e z f ű z ő d ő e g y k o r ú k a p c s o l a t a i n a k g a z d a g t á r h á z á b ó l n é h á n y f o n t o -s a b b mozzanatot f e l e l e v e n í t -s ü n k .

3

Különösen időszerű ezt e l m o n d a n i r ó l a újvidéki képviselőjelöltsége közelgő ki-lencvenedik évfordulója küszöbén, m e l y a m a g y a r — s z e r b , s z é l e s e b b e n a m a g y a r — délszláv politikai és m ű v e l ő d é s i kapcsolatok egyik t ö r t é n e t i f o r d u l ó p o n t j a volt.

Akkor, 1887 j ú n i u s á b a n , a z emlékezetes ú j v i d é k i v á l a s z t á s o n az itteni szerbség, v a l a m i n t TJjvidék m a g y a r és n é m e t lakóinak t ö b b s é g e M o c s á r y L a j o s n a k , a „ n e m -46

zetiségek v é d e l m e z ő j é " - n e k k e z é b e k í v á n t a l e t e n n i a m a n d á t u m o t . N e m Mocsáryn, n e m is Ü j v i d é k l a k o s s á g á n múlott, hogy az á l d a t l a n politikai viszonyok, Tisza K á l -m á n r e n d s z e r é n e k is-meretes ö n k é n y e k ö v e t k e z t é b e n ez n e -m v a l ó s u l h a t o t t -meg.

M o c s á r y L a j o s ú j v i d é k i képviselőjelöltsége a z o n b a n c s u p á n egyik f o n t o s lánc-s z e m e a n n a k a t ö b b m i n t fél évlánc-századolánc-s politikai élánc-s k u l t u r á l i lánc-s k a p c lánc-s o l a t n a k , m e l y a délszlávok és M o c s á r y L a j o s között kialakult.

M o c s á r y a m ú l t század ö t v e n e s é v e i b e n i s m e r k e d e t t m e g a m a g y a r o r s z á g i n e m -zetiségi kérdéssel. K é t a l a p v e t ő m ű v é b e n , a Nemzetiség (1858) és a Program a nem-zetiség és a nemnem-zetiségek tárgyában (1860) l a p j a i n m á r t i s z t á n l á t t a a m a g y a r o r s z á g i szláv n é p e k helyzetét. A z ö t v e n e s é v e k f o r d u l ó j á n , a m a g y a r — d é l s z l á v k u l t u r á l i s és politikai közeledés kedvező l é g k ö r é b e n h a n g z i k fel Mocsáry P r o g r a m j á n a k j ö v e n dölése: „Igen valószínű — v a l l j a m á r ekkor, t a l á n é p p e n az októberi d i p l o m a k i b o -c s á t á s á n a k n a p j a i b a n —, hogy azok az á l l a m a l a k u l a t o k , m i n t Szerbia és Montenegro, m e l y e k m á r m o s t is bizonyos önállósággal r e n d e l k e z n e k , e h h e z t o v á b b r a is ragasz-k o d n i f o g n a ragasz-k . Végűi is valami föderatív szláv állam fog alaragasz-kulhatni, amelyneragasz-k tagja Horvátország .is".

Érthető, h o g y az I v a n Maiuranic v e z e t t e egykorú h o r v á t n e m z e t i m o z g a l o m z á g r á b i politikai h í r l a p j a , a Pozor, m á r 1860. n o v e m b e r 20án — az egykorú s a j t ó -viszonyok között m e g l e p ő gyorsasággal — i s m e r t e t é s t közöl a P r o g r a m r ó l , k i e m e l v e M o c s á r y a l á b b i k i j e l e n t é s é t : „ . . . H o g y nemzetiségűk [ m á r m i n t a h o r v á t o k é ] a m a -g y a r o k k a l v a l ó kapcsolat által veszélyeztetnék, attól t ö b b é t a r t a n i o k n e m lehet, m e r t e t e k i n t e t b e n tökéletesen ők lesznek a g a z d á k s a j á t h á z u k b a n , b á r m i k é n t ala-k u l j a n a ala-k is a j ö v ő b e n viszonyainala-k".

Az 1861. április 2-ára, P e s t r e összehívott országgyűlésnek — Borsod m e g y e m e z ő k ö v e s d i k e r ü l e t é n e k k é p v i s e l ő j e k é n t — Mocsáry is t a g j a lett. M á j u s 31-én el-m o n d o t t b e el-m u t a t k o z ó beszéde u t á n c s a k h a el-m a r jó viszonyba k e r ü l t az országgyűlé-sen j e l e n levő nemzetiségi képviselőkkel. A szerbek közül e k k o r i s m e r k e d h e t e t t m e g Ignjatovic J á k o v v a l , Branovácski Sztevánnal, Misics J o v á n n a l , a r o m á n k é p -viselők közül Wlád A l a j o s s a l és m á s o k k a l . P o n t o s a n a l i g h a á l l a p í t h a t ó meg, m i k o r i s m e r k e d e t t m e g a szerb n e m z e t i szabadelvű p á r t vezérével. M i n d e n bizonnyal ez csak 1865-ben v a g y 1866-ban k ö v e t k e z h e t e t t be, a m i k o r Mocsáry még, Miletics Szve-t o z á r m á r Szve-t a g j a az 1865—68. évi H á z n a k . Ezek az évek e g y é b k é n Szve-t MileSzve-tics „köze-ledési" évei. E m l é k e z z ü n k csak 1862. évi, szinte m á r m a g y a r b a r á t n a k m o n d h a t ó m e g n y i l a t k o z á s a i r a , v a g y Csengery Antalhoz, a B u d a p e s t i S z e m l e szerkesztőjéhez intézett 1864. évi szívélyes h a n g ú levelére, a nemzetiségi t ö r v é n y t előkészítő bizott-s á g b a n (nemzetibizott-ségi bizottmány) betöltött kezdeti közvetlen ébizott-s b a r á t bizott-s á g o bizott-s fellépé-sére. Bizonyos azonban, hogy a hazai nemzetiségi k é r d é s e k t a n u l m á n y o z á s a m á r e k k o r közel h o z t a őket. E g y m á s i r á n t érzett kölcsönös m e g b e c s ü l é s ü k szálai mégis e r r e a rövid időszakra, t e h á t az o s z t r á k — m a g y a r kiegyezést közvetlen megelőző i d ő r e n y ú l n a k vissza. M o c s á r y t u g y a n i s 1867 m á j u s á b a n Borsod m e g y e a l i s p á n j á v á v á l a s z t o t t á k , s t ö b b m i n t k é t é v r e kikapcsolódott az országgyűlés m u n k á j á b ó l .

A P r o g r a m szerzője a nyilvánosság előtt a k k o r tesz t a n ú b i z o n y s á g o t Miletics i r á n t i nagyrabecsüléséről, a m i k o r a m a g y a r o r s z á g i szerbség i m m á r m á s f é l éve (1876 n y a r á t ó l ) b e b ö r t ö n z ö t t vezérét, h a m i s t a n ú k és m é g h a m i s a b b fikciók a l a p j á n ötévi f o g h á z r a ítélték. A függetlenségi p á r t l a p j á b a n , az Egyetértésben a k k o r , 1878. j a n u á r 20-án j e l e n t m e g Mileticsről szóló elvi vezércikke, m e l y b e n — egyedül a korabeli f ő v á r o s i s a j t ó b a n — k i j e l e n t i : n e m l á t j a beigazoltnak a szerb nemzetiségi politikus-sal s z e m b e n felhozott „felségsértést és h a z a á r u l á s t " . Miletics elítéltetését Tisza K á l m á n k ü l ö n politikai a k c i ó j á n a k tekinti, aki j ó n a k l á t t a „a képviselői i m m u n i t á s m e g s é r t é s é v e l p r o d u k á l n i erélyességét. F e l t ű n ő az összefüggés a k o r m á n y azon t é n y e s a m e g h o z o t t ítélet között". Figyelmeztet „a közösügyi k o r s z a k egyetlen bölcs tör-v é n y e " , az 1868-ban hozott nemzetiségi t ö r tör-v é n y b e t a r t á s á r a , az erkölcsi a l a p e l tör-v h e z v a l ó visszatérésre, a r r a , hogy „ . . . se bosszú, se s e m m i f é l e t e k i n t e t n e m t é r í t el a szoros t ö r v é n y e s igazság ú t j á r ó l " . Ezért m o n d j a ki összegezésként: „Fellebbezzük a Miletics-ítéletet".

1879ben, Miletics s z a b a d u l á s a évében, Mocsáry n e v e m á r jól i s m e r t a m a g y a r országi s z e r b s a j t ó olvasói előtt. Feltehető, hogy a váci f o g h á z b a — M i l e t i c s v é d ő -ü g y v é d j e k é n t — s ű r ű n ellátogató Polit Mihály, a k k o r i m a g y a r o r s z á g i s z e r b l i b e r á l i s p á r t i képviselő j u t a t t a el Mileticshez a szóban levő, b á t o r k i á l l á s ú v e z é r c i k k e t , m e l y M o c s á r y t b a r á t i közelségbe h o z t a a délszlávokhoz.

4

A h e t v e n e s évek végétől a f ü g g e t l e n s é g i p á r t b ó l 1887 f e b r u á r j á b a n t ö r t é n t k é n y -szerű kilépéséig t a r t M o c s á r y délszláv k a p c s o l a t a i n a k ú j a b b , második, a z e d d i g i n é l is m o z g a l m a s a b b időszaka. E z e k b e n a z é v e k b e n M o c s á r y é l e t ú t j á b a n a m a g y a r n é p és a hazai délszlávok l é t é r d e k e i valósággal összefonódnak. A r e a k c i ó s és n e m z e t i s é g ellenes Csemegi K á r o l y h í r h e d t b ü n t e t ő j o g i t ö r v é n y j a v a s l a t a , a z 1878 :V. tc., a z ú g y n e v e z e t t „Csemegikódex" v i t á j á b a n , 1878. j a n u á r 15én e l m o n d o t t b e s z é d é b e n e g y -s z e r r e védi a m a g y a r n é p e t m á r a p r ó -s z a b á l y v é t -s é g e k é r t i-s v a l ó -s á g g a l b i l i n c -s b e verő, a s p e k u l á c i ó n a k e l l e n b e n szabad u t a t nyitó, s a nemzetiségieket, a m o z g a l -m a i k előterében álló délszlávokat a „ne-mzetiségi i z g a t á s " f o n d o r l a t o s - c é l z a t o s jogi f o g a l m a z á s a ellen, m e l y a t r a g i k u s k i m e n e t e l ű koncepciós „ n e m z e t i s é g i p ö r ö k " ú t -v e s z t ő j é b e taszította a s z á z a d f o r d u l ó h a z a i t ö r -v é n y h o z á s á t . A z é-v n o -v e m b e r 16-án p e d i g „a keleti k é r d é s r ő l és a b a l k á n i politika f e l a d a t a i r ó l " f o l y ó ú g y n e v e z e t t válasz-felirati vitában súlyosan e l m a r a s z t a l j a , j o g t a l a n n a k és j o g o s u l a t l a n n a k , a z o r s z á g o t a szlávsággal s z e m b e f o r d í t ó n a k minősíti a z okkupációt, m e l y a m a g y a r n é p és a z együttélő n e m z e t i s é g e k l é t é r d e k e i ellenére, a b i s m a r c k i n a g y h a t a l m i s a z o s z t r á k u d v a r i - k a t o n a i erőszakpolitika összefonódásaként j ö t t létre.

M é g t o v á b b m e g y 1879. április 30-án, az „ e l v h ű f ü g g e t l e n s é g i e k " n e v é b e n , a m a g y a r n y e l v kötelező népiskolai oktatásáról szóló t ö r v é n y j a v a s l a t t á r g y a l á s a k o r m o n d o t t beszédében, m e l y e t a z e r ő s z a k o s asszimiláció leplezetlen eszközének, a z 1868. évi nemzetiségi t ö r v é n y m e g t a g a d á s á n a k , a g e r m á n s z u p r e m á c i a f e l é s o d r ó d á s ú j a b b á l l o m á s á n a k t a r t . M o c s á r y n e m a z ellen harcol, hogy a n e m z e t i s é g i t a n u l ó i f j ú s á g m e g i s m e r j e a m a g y a r nyelvet, h a n e m azok ellen az á t l á t s z ó u r a l m i eszközök ellen, m e l y e k t o v á b b t a s z í t o t t á k az országot és n e m z e t i s é g e i t az i m m á r k i e g y e n l í t -h e t e t l e n n é v á l ó nemzetiségpolitikai viszály felé. U g y a n a k k o r f e l l é p a t ú l t e n g ő n é m e t politikai, gazdasági, m ű v e l ő d é s i és t u d o m á n y o s b e f o l y á s ellen, a m e l y u t ó b b i t a hazai u l t r á k s z á m á r a k a t o n a i l a g és diplomáciailag i d ő s b Andrássy G y u l a , a k k o r i közös k ü l ü g y m i n i s z t e r g e r m a n o m á n i á j á n a k v á g y á l m a , a végzetes o s z t r á k - m a g y a r — n é m e t Kettős-Szövetség, a „Zweibund" tetőz be.

A hazai s z e r b nemzetiségi s a j t ó k o r á n felismeri a Tisza K á l m á n o k k u p á c i ó s és i s k o l a t ö r v é n y p o l i t i k á j á b a n e g y a r á n t m e g m u t a t k o z ó veszélyt, d e a n n a k a v é d e l e m -n e k az erkölcsi és reálpolitikai jele-ntőségét is, a m i t Mocsáry b á t o r k i á l l á s a m i -n d a m a g y a r n é p n e k , m i n d a m á s a j k ú m a g y a r o r s z á g i n e m z e t e k n e k biztosít.

I s m é t a Za s z t a v a m é l t a t j a elsőként Mocsáry politikai jelentőségét. A l a p 1879.

április 2 0 — m á j u s 2i, 58. s z á m á b a n a „Táviratok a Z a s z t a v á n a k " r o v a t b a n a k ö v e t kezőket o l v a s s u k : „Mocsáry volt az egyetlen m a g y a r , aki n e m f o g a d t a el a j a v a s latot. Beszéde n a g y jelentőségű. H a e g y e d ü l is a m a g y a r o k közül — idézi a z e g y -k o r ú szerb r i p o r t e r — m é g i s eleget -kellett t e n n e m h a z a f i ú i -k ö t e l e s s é g e m n e -k . Ö [ é r t s d : Mocsáry] n e m l á t j a célját a j a v a s l a t n a k , annál j o b b a n l á t j a azt a n a g y veszélyt, a m e l y f e l é a nemzetiségek e l n y o m á s á v a l sodródik a z ország, k i v á l t k é p p a k e l e t i helyzet l e g ú j a b b a l a k u l á s a k ö v e t k e z t é b e n " .

Az 1879 tavaszától 1886 f e b r u á r j á i g t e r j e d ő i d ő s z a k b a n M o c s á r y p o l i t i k a i szerencsecsillaga, h a ilyenről a z ő e s e t é b e n egyáltalán b e s z é l h e t ü n k , r o h a m o s a n h a n y a t lott. M á r a n y o l c v a n a s évek elején t ö b b : a k o r m á n y z a t adózási és t á r s a d a l o m p o l i -t i k á j a , a felekeze-tieskedés elleni felszólalásai m i a -t -t n é p s z e r ű -t l e n n é v á l -t a p á r -t k ö z é p b i r t o k o s - b ü r o k r a t a s z á r n y a előtt, m e l y 1884-ben — az első l e h e t ő a l k a l o m m a l

— k i b u k t a t j a az elnöki székből, hogy helyébe a szociális és a nemzetiségi k é r d é s b e n

„ r u g a l m a s a b b " Irányi Dánielt ültesse. Mocsáry, a k i t az 1884. évi v á l a s z t á s o k o n csak n a g y n e h e z e n t u d m e g v á l a s z t a n i Kiskunhalas, a s z í n m a g y a r alföldi p a r a s z t v á r o s , 48

ettől k e z d v e m á r csak 10—12 p á r t h í v é v e l á l l j a a régi függetlenségi, a t á r s a d a l m i és a nemzetiségi megegyezés e g y r e i n k á b b elsikkadó p r o g r a m j á t , s ezek is — az egy Eötvös Károly kivételével — sorra e l p á r t o l t a k tőle.

A k é p z e t t és t a p a s z t a l t politikus n e m tesz k ü l ö n ö s e b b s z á m v e t é s t ö n m a g á v a l és p á r t j á v a l , a m i k o r a d ö n t ő m é r k ő z é s m e g v í v á s á r a h a t á r o z z a el m a g á t . Á l l á s p o n t j a : v a g y m e g á l l í t j a az e l n y o m ó szociális és nemzetiségellenes intézkedések s o r á v a l a m a g y a r n é p és az azzal e g y ü t t é l ő nemzetiségek ellen rohamozó, k i z s á k m á n y o l ó k o r -m á n y z a t i politikát a további, -m o s t -m á r v a l ó b a n h e l y r e h o z h a t a t l a n t ö r v é n y e l l e n e s i n t é z k e d é s e k elkövetésében, v a g y szakít az egykori függetlenségi a l a p e l v e k e t m á r jórészt f e l a d ó függetlenségi p á r t t a l is, és n e m c s a k érzelmileg, személyileg is azok m e l l é áll, a k i k s z á m a r á n y u k és etnikai h e l y z e t ü k ellenére jogtalan kisebbségi sorsba k e r ü l t e k . N a g y e l h a t á r o z á s ez a kossuthi felfogású, függetlenségi p á r t o t alapító Mocsáry L a j o s részéről, aki k o r á n a k kétségkívül egyik legnagyobb, Széchenyi jel-l e m ű és m é r t é k t a r t á s ú h a z a f i a vojel-lt. D e t o v á b b n e m habozhatott. T u d t a , hogy közejel-l 10 millió m á s a j k ú m a g y a r o r s z á g i á l l a m p o l g á r tőle v á r j a a józan m a g y a r s á g n e v é -b e n e l h a n g z ó tiltakozást, m e l y a m á s o d i k iskolatörvény (1883 :XXX. tc., ú g y n e v e z e t t középiskolai törvény) becikkelyezése u t á n n e m k é s h e t e t t m á r soká.

5

A nyílt s z a k í t á s r a a z o n b a n csak 1887 e l e j é n k e r ü l h e t e t t sor. A függetlenségi r e a k c i ó u g y a n i s k é n y t e l e n volt szervezett fellépését a k i s k u n h a l a s i s z í n m a g y a r f ü g -getlenségi p á r t s z e r v e z e t M o c s á r y t t á m o g a t ó állásfoglalása m i a t t elhalasztani. A hely-z e t r e jellemhely-ző, hogy ehely-z a jóréshely-zt k i s t e r m e l ő parashely-ztokból álló halasi pártshely-zervehely-zet, h a ó v a t o s a b b f o r m á b a n is, d e m é g 1887. m á r c i u s 5-i bizalmi n y i l a t k o z a t á b a n is szo-l i d á r i s — az 1868. évi nemzetiségi t ö r v é n y a szo-l a p j á n — azzaszo-l a Mocsáryvaszo-l, a k i t e k k o r m á r k o r m á n y o n és. ellenzéken e g y a r á n t „ h a z a á r u l ó z n a k " .

H a k e n y é r t ö r é s r e 1887 elejéig n e m is k e r ü l t sor, v á l s á g és t ö m e g m o z g a l o m m á r 1886 első f e l é b e n volt a „ M o c s á r y ü g y " b e n , s ez h á r o m f o k o z a t b a n , e g y r e h e v e -s e b b e n jelentkezett.

A válság első f o k o z a t á h o z M o c s á r y 1886 j a n u á r j á b a n , a n é v t e l e n ü l (X. Y. szer-zői álnévvel) m e g j e l e n t e t e t t r ö p i r a t a k ö z r e a d á s a u t á n érkezett el. M o c s á r y ezt a r ö p i r a t o t az erőszakosan asszimiláló közművelődési egyletek ellen í r t a : m i n t c í m e

— A közművelődési egyletek és a nemzetiségi kérdés — is m u t a t j a , h a t á r o z o t t a n n e m z e t i s é g v é d ő éllel. A szerb r a d i k á l i s s a j t ó (Zasztava, 1886. f e b r u á r 2—14; 10. sz.) a többi közt így m é l t a t t a az a n o n i m r ö p i r a t o t : „ . . . S z í v b ő l örülünk,- hogy v é g r e v a l a h á r a m a g y a r k ö r ö k b e n is ésszerűen és alapos tárgyilagossággal ítélik m e g a nemzetiségi kérdést. Csak félő, hogy az író h a n g j a p u s z t á b a n k i á l t o t t szó, m a r a d . A d n á h a z á n k n a k a jósors, hogy ezen f e l t e v é s ü n k b e n c s a l ó d j u n k . "

A későbbi f e j l e m é n y e k a z o n b a n a l a p O. R. aláírású b í r á l ó j á t i g a z o l t á k . ' A m é l y -séges h a z a f i a s a g g o d a l o m m a l és m ű g o n d d a l m e g í r t nemzetiségpolitikai t a n u l m á n y , a k á r c s a k az év m á j u s á b a n s a j á t n e v e alatt közölt p o l e m i k u s f o l y t a t á s a (Néhány szó a nemzetiségi kérdésről) a k o r m á n y z a t i és az ellenzéki sovinizmus m a r t a l é k a lett.

A m i k o r pedig M o c s á r y 1886. f e b r u á r 8án, a közoktatási költségvetés e k k o r i v i t á j á -b a n — ez a válság második fokozata — h a t a l m a s politikai v á d - ' é s védő-beszéd-ben, a k o r m á n y z a t h a l a d á s e l l e n e s nemzetiségi iskola- és művelődésügyi p o l i t i k á j á t e l m a - . r a s z t a l ó f i l i p p i k á b a n , m e l y u g y a n a k k o r a m a g y a r n é p és a nemzetiségek iskola- és m ű v e l ő d é s ü g y é n e k közös l é t é r d e k é t v é d e l m e z ő á l l a m f é r f i ú i nyilatkozat is volt, rész-l e t e s e n k i m u t a t j a á d u a rész-l i z m u s , k o r a k o r m á n y z a t i műverész-lődési p o rész-l i t i k á j á n a k terész-ljes csődjét, a z évtizedek óta e l r a k t á r o z o t t sovinizmus l a v i n á j a z ú d u l a p á r t j á t ó l és m a r a d é k politikai hívétől elszigetelt politikusra.

N e m f e l a d a t u n k részletesebben e l m o n d a n i , hogy az álföldi színmagyar, paraszti választókerület, Kiskunhalas n é p e által t á m o g a t o t t Mocsáry m i l y e n r e n d k í v ü l i erkölcsi t á m o g a t á s t k a p o t t az a k k o r i ország m i n t e g y felét kitevő n e m m a g y a r n é p e k -től, az akkori nemzetiségektől. A n a g y s z á m ú r o m á n , szlovák, erdélyi szász

'szolidari-4 T i s z a t á j 49

tási n y i l a t k o z a t m e l l e t t a z o n b a n — időnként e z e k e t m e g e l ő z v e — o t t t a l á l j u k a m a g y a r o r s z á g i délszlávok t ö r t é n e t i becsű m e g n y i l a t k o z á s a i t is.

A délszláv szolidaritási d o k u m e n t u m o k sorát — egy r é s z ü k e t M o c s á r y is e m l í t i a Néhány szó a nemzetiségi kérdésről c í m ű , 1886 t a v a s z á n k i a d o t t ú j a b b r ö p i r a t á b a n

— az ú j v i d é k i szerbség J á s a Tomic (ekkor a Z a s z t a v a s z e r k e s z t ő j e és a m a g y a r országi szerb n e m z e t i r a d i k á l i s p á r t vezére) és m á s közéleti személyiségek á l t a l a l á írt k ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s vezeti be. Ezt k ö v e t t e a z egyes községek és m a g á n o s o k ü d -vözleteinek, leveleinek és t á v i r a t a i n a k sora. K ö z ü l ü k M o c s á r y a versed, csákvári (Csakova), fehértemplomi, csajkáskerületi n y i l a t k o z a t o k a t emeli ki.

Versecről — í r j a — a következő sürgöny é r k e z e t t : „A v a l l á s - és k ö z o k t a t á s i költségvetési v i t a a l k a l m á b ó l a képviselőházban k i f e j t e t t nézetei M a g y a r o r s z á g s z e r b a j k ú n é p é b e n f e n n t a r t j á k azon szent hitet, hogy a m a g y a r t e s t v é r n e m z e t f i a i s o r á -ból n e m h a l t a k ki a t ö r t é n e l m i l e g dicsőített m a g y a r szép e r é n y e k b a j n o k a i . M í g ily t é n y n e k ö r v e n d e z n ü n k lehet, addig n e m k é t e l k e d ü n k közös c é l u n k v a l ó s u l á s á b a n . "

„Hasonló m e l e g h a n g o n t a r t o t t köszönő i r a t o k j ö t t e k — f o l y t a t j a M o c s á r y — Csakováról, F e h é r t e m p l o m b ó l , a C s a j k á s kerületből. A f e h é r t e m p l o m i n é m e t s z ö v e gűn kívül a többi m a g y a r n y e l v e n v o l t írva. M i n d e n ü t t a l e g t e k i n t é l y e s e b b é s l e g -befolyásosabb, s h a ú g y tetszik u l t r a s z e r b e k részéről j ö t t e k a t á v i r a t o k . Ú j v i d é k , C s a j k á s k e r ü l e t , F e h é r t e m p l o m ! É p p e n csak hogy S z e n t t a m á s r ó l n e m jött ü d v ö z l e t ! "

A m i n t az idézetből is k i t ű n i k , Mocsáry f á j d a l m á n á t s z ű r t m e g h a t o t t s á g á b a n azért sorolja elő különös ö r ö m m e l és elégtétellel a szerb, a délszláv t á v i r a t o k a t , m e r t b e n n ü k a 48-as egykori ellentétek és ellenségeskedések f e l o l d á s á t l á t j a . A so-rozat k é t igen f o n t o s elvi d a r a b j á t : a C s a j k á s (Sajkás) k e r ü l e t i és a z ú j v i d é k i szolidaritási nyilatkozatot e g y é b k é n t egész t e r j e d e l m é b e n közli a z e g y k o r ú s z e r b r a d i k á -lis sajtó. (L. Zasztava, 1886. 17. és 26. sz.)

A Z a s z t a v á b a n 1886 j ú n i u s á b a n hosszabb — f e l t e h e t ő e n J á s a Tomié t o l l á b ó l s z á r m a z ó —, J . T.c jellel ellátott é r t é k e l é s jelent m e g a „Néhány szó"ról. A z i g é nyes elemzés nemzetiségpolitikai megállapításai k ü l ö n f i g y e l m e t é r d e m e l n e k . A c i k k -író szerint: „Mocsáry a z első m a g y a r , aki őszintén m e g m o n d t a , h o g y a n e m z e t i s é g i k é r d é s t sürgősen m e g kell oldani, m e r t minél t o v á b b m a r a d m e g o l d a t l a n u l , a n n á l k ö z e l e b b k e r ü l M a g y a r o r s z á g a végső v e s z e d e l e m h e z . . . A m i n d e n t és m i n d e n k i t m a g y a r o s í t ó soviniszták szemében M o c s á r y hazaáruló, aki p a k t á l a » f e l f o r g a t ó ele-m e k k e l « , a neele-mzetiségekkel. Á ele-m ele-m i n d e z n e ele-m r e n d í t e t t e ele-m e g M o c s á r y t . ö ele-m i n d v é g i g k i t a r t nemzetiségi e l v é n e k b á s t y a f o k á n . . . Mikor i s m e r i k f e l v é g r e a m a g y a r o k — fejeződik b e a f e j t e g e t é s — hogy m á s ú t r a kell t é r n i ö k , h o g y v é g r e is n e m z e t i s é g i egyenlőség legyen Magyarországon. M e r t akkor n e m lesz s z e b b ország a m i é n k n é l , s joggal n e v e z h e t j ü k h a z á n k a t »Keleti S v á j c « - n a k . "

M é g egy igen érdekes, szabadkai bunyevác részről é r k e z e t t állásfoglalást, sőt nyilatkozatsorozatot kell az egykorú, f o n t o s a b b d é l s z l á v d o k u m e n t u m o k s o r á b a n számon t a r t a n u n k . Í r ó j a — m i n t ezt a Neven s z a b a d k a i b u n y e v á c f o l y ó i r a t b a n ekkor, f o l y t a t á s o k b a n m e g j e l e n t politikai Nyílt levél (Otvoren list jednog bunjevackog patriote Lajohi Macariju — Egy b u n y e v á c h a z a f i nyílt levele M o c s á r y L a -joshoz = N e v e n 3, 1886. augusztus—november, 8—11. sz.) f e l f e d e z ő j e , Mandié M a r i n ' m e g á l l a p í t j a —, n e m kisebb személyiség, mint Sárcsevics (Sarcevic) A m b r u s . Ö a z egykorú magyarországi, s z ű k e b b é r t e l e m b e n a S z a b a d k á r a és k ö r n y é k é r e szorítkozó b u n y e v á c iskolaügyi i r o d a l m i és politikai mozgalom vezetője. M a m á r t u d j u k , h o g y a r ö p i r a t — közel azonos szöveggel — Szabadkai levél egy bunyevác hazafitól — A bunyevácokról és elemi iskoláikról Mocsáry Lajosnak" c í m m e l — a f e n t i k ö z l é s t v a l a m i v e l m e g e l ő z v e — m a g y a r u l is m e g j e l e n t , d e a z eredeti, m a g y a r n y e l v ű r ö p -iratot n e m sikerült m e g t a l á l n u n k .

M i n t ismeretes, Sárcsevics, akit Popovics (Popovic) Milos (a b e l g r á d i Vidov Dan szerkesztője) A nemzetiségi kérdés Magyarországon c í m ű , 1865ben S z a b a d k á n , v á lasztékos, i r o d a l m i szintű m a g y a r f o r d í t á s b a n k i a d o t t m u n k á j a a m a g y a r és a d é l -szláv t á r s a d a l o m k ö r é b e n országosan ismertté tett, m é g 1886 f e b r u á r j á b a n , r ö v i d d e l a f e b r u á r 8i Mocsárybeszéd e l h a n g z á s a után, l e v e l e t i n t é z e t t M o c s á r y h o z A n d o r -50

nakra, s erre Mocsáry 1886. március 19-én válaszolt, részletes tájékoztatást kérve a levélírótól a „bunyevác ügy"-ben.

Az előzmény vázolása után idézzük ismét Mocsáryt:

„Vettem — írja Néhány s z ó . . . című röpiratának 17—21. lapjain — megköszönő levelét egy derék bunyevác hazafitól is Szabadkáról... hogy a magyar nyelv ter-jesztésére irányuló törekvés akadályul szolgál a műveltség terter-jesztésére a bunyevác nép körében. Anélkül, hogy magának a magyar nyelvnek terjedését az alsóbb nép-osztálynál előmozdítaná. Úgy látszik — fűzi hozzá Mocsáry — a bunyévácok külö-nösen ki vannak a magyarosításra szemelve, ami talán annál könnyebbnek látszik, hogy a szerbek nem tartanak velük szolidaritást. A bunyévácok római katolikusok, s ez által, bár nyelvük a szerbekétől semmiben nem különbözik, teljesen külön állanak. A tömeges magyarosítás azonban épp oly hiú törekvés a bunyevácokkal szemben, mint bárhol egyebütt."

Az ez évi összecsapás azonban még nem döntötte el a párviadalt Mocsáry és a soviniszta kormányzat között. Az egész fővárosi sajtó (beleértve az időnként még egykori alapítója iránt némi megértést tanúsító Egyetértést is) sém tudta aláásni Mocsáry politikai hitelét és erkölcsi tekintélyét. A függetlenségi, párt kormányzó klikkje, az Irányi—Polónyi—Madarász csoport, még nem merte a végsőkig élezni az ellentétet, jóllehet mindent elkövetett ennek érdekében. így elhíresztelték, hogy Mocsáry titkos paktumot kötött a nemzetiségekkel, és messzemenő céljai vannak az ezeréves alkotmány megdöntésére stb.

Az alantas rágalmaknak kedvezett az idő. Az állandó mozgásban levő Balkán felől egyre aggasztóbb rémhíreket szállított az osztrák—német fegyverszövetség, s a rémhíreket a politikailag iskolázatlan szélsőbal, a függetlenségi ellenzék sajtója is készpénznek vette. A bolgár válság által felkavart hullámok valóságos társadalmi tömeghisztériát váltottak ki a főváros népéből. Egyesek tudni vélték, hogy heteken belül hadszíntér lesz Közép-Európa, mások Budapest erődítését ajánlották. A „köz-hangulatára jellemző, hogy még az Egyetértés is közli a riasztó hírt, sőt 1887. feb-ruár 7-én vezércikkben foglalkozik a „kérdés"-sel.

. Ebben a robbanásig feszült légkörben a Ház 1887. január 27-i ülésén, a költség-vetési vitában, Misa Dimitrijevic szerb ellenzéki képviselő — a nemzetiségi kérdés radikális megoldását követelve — rámutatott arra, hogy Mocsáry „ritka és nemes kivételként" példát adott az ország nem magyar ajkú népeivel váló megegyezésre.

Mocsáry nevének puszta említésekor a kormánypárti padsorokból feltört a gú-nyos derültség, mint erről a képviselőházi napló is tanúskodik. Ha a magyar és nemzetiségi ellenzék részéről elhangzik egy-két megértő, támogató szó a „nemzeti-ségek védelmezője" érdekében, — a helyzet talán másként alakult volna. Az ellen-zék azonban' — nemzetiségre való tekintet nélkül — némán és riadtan hallgatott.

Egy Gyurkovics nevű kormánypárti szerb képviselő pedig röviddel Dimitrijevic fel-szólalása után kijelenti: „A többi szerb képviselő nem osztja Dimitrijevics vélemé-nyét". Abban a pillanatban — írja a Zasztava tudósítója (Dokle smo doterali — Hová jutottunk = Zasztava, 1887. február 20; 19. sz.) — „ . . . m i n d e n szem a szerb képviselőkre szegeződött. Itt azonban nagy hallgatás honolt. Síri szótlanság".

Az említett tudósítás ezek után részletesen elemzi a magyar nacionalista körök felháborodását. Hiszen Mocsáryt most már „nagyobb szerbnek tartják a szerbeknél, nagyobb románnak a románoknál". A cikkíró megállapítja, Mocsáry ezek után jog-gal irtózhat a „törpék"-től, a kompromisszumos nemzetiségi politikusoktól is.

„S hogy mégis védi a nemzetiségi egyenjogúságot — államérdekből teszi. Védi a nemzetiségek jogát, mert látja, hogy az egyenjogúság Magyarország erős oszlopa, mely nélkül meginog az állam."

Mocsáry a Dimitrijevics-beszéd után — akarva-akaratlanul — a gyanakvó sut-togás középpontjába került. Válaszolni kellett a rosszindulatú híresztelésekre, ha a legkedvezőtlenebb időben is kell beszélnie a Ház plénuma előtt, elsöprő erejű több-séggel szemben. Ez volt á személye és nemzetiségi politikája körül támadt válság harmadik fokozata, forrpontja és egyben mélypontja is. ; ;;;

4* 51

És 1887. február 15-én, a költségvetés általános vitájában, a közvéleményt át-ható sovinizmus okait vizsgáló és részletező beszédében elmondotta élete legnagyobb, s egyben legtragikusabb fejleményekkel járó felszólalását. A zúgó képviselőházi viharon,. a gúnyos és ingerült közbeszólásokon felülemelkedett a „fehér holló" (így nevezte el már hosszabb ideje a nemzetiségi sajtó és közvélemény) Magyarország nagy békepolitikusának szózata: „Azt hiszem — mondotta a drámai beszéd forduló-pontján — nem ez lenne a kormány feladata, hanem a nemzetiségekkel szemben a tiszta objektivitás. A kormánynak soha sem szabad megfeledkeznie arról, hogy po-liglott ország ügyeit vezeti."

A Ház következő ülésén, 1887. február 16-án Irányi Dániel pártelnök a kép-viselőház színé előtt közölte pártja bizalmatlansági deklarációját. A függetlenségi és 48-as párt :— mondotta — „Mocsáry Lajosnak a nemzetiségi kérdésben elfoglalt álláspontjával nem vállal szolidaritást". A nyilatkozat elhangzása után Mocsáry eltávozott az ülésteremből s még aznap bejelentette a párt parlamenti klubjából való kilépését. Az elveit feladó pártból tehát kilépett, de a régi függetlenségi pártba vetett bizakodását, mint ezt a párttal foglalkozó későbbi röpirataiban (1890, 1906) kifejti, mindvégig fenntartotta.

Hosszabb tanulmányt érdemelne: mindezek után hogyan történhetett meg mégis, hogy a kiskunhalasi függetlenségi pártszervezet — igaz, hogy csak az 1868.

évi nemzetiségi törvény mértékéig — 1887. március 5-i nyilatkozatában még ekkor is együttérzését nyilvánította a proskribált függetlenségi politikus iránt. Aminthogy kisebb monográfiát lehetne írni ugyanakkor arról is, hogy a nemzetiségi sajtó és közvélemény milyen nagyszámú és tömeghatású nyilatkozatban rótta le köszönetét, háláját velő szemben.

A Zasztavá éz idő tájt megjelent közleményei és egyéb hazai szerb, horvát, búnyévác megnyilatkozások a délszláv—magyar szellemi és politikai együttműködés legfényesebb lapjaira tartoznak.

Az üdvözlő cikkek sorát ismét tömeges szolidaritási nyilatkozat és a táviratok özöne nyitja meg, Újvidékről, Zomborból, Fehértemplomból; Csákvárról (Csakova) és most már Szénttamásról is számos táviratot kapott. A táviratokat az aláírások hosszú sora díszíti, nem ritka az 50—60 aláírás sem. A Prágában tanuló délszláv (szerb-horvát) egyetemi ifjúság, a pesti szerb egyetemi hallgatók csaknem egyidőben juttatják el hozzá üdvözlő iratukat. Az elmondottakkal egyidőben azonban további megpróbáltatáson ment át, miután — az adott helyzetben — nem vállalhatta többé halasi; színmagyar népi választói képviseletét.

A Mocsáry-dráma körképében döntő változás következett be. Most már a nem-zetiségiek, ezek sorában is elsőként a hazai délszlávok, igyekeznek visszahozni Mo-csáryt — a magúk mandátumával — a közéletbe.

6

Mocsáry Lajos és a hazai délszlávok közel két emberöltőre terjedő kapcsolatá-nak záró, befejező szakasza az 1887. évi újvidéki választással kezdődött és innen az 1916 elején bekövetkezett haláláig számos — bár szórványos, de figyeiemre méltó baráti mozzanattal, nyilatkozattal, levéllel és idevágó feljegyzéssel zárul.

' A terv, hogy Mocsáryt nemzetiségi mandátummal visszahozzák az országgyűlésbe, már az 1887 tavaszán lezárult országgyűlési ciklus után, az új választások előtt került napirendre. Újvidék szerb, magyar, német választói vállalkoztak a feladatra,

melynek megválósítását a Tisza-kormány egész hivatali közigazgatási (csendőr és katonai) érőszakgépezetével igyekezett megakadályozni.

Mocsáry 1887. május—júniusi eredménytelen újvidéki kép viselő jelöltsége törté-netéhez elöljáróban tudnunk kell, hogy az év elején megüresedett városi, kerületi mandátumot 1887. január 20-án, tehát a ciklus legvégén még az eszközökben nem válogatós Tisza-rezsimnél is szokatlan hatósági önkénnyel, s mégis csak 89 nyi többséggel megválasztott kormánypárti Móricz Pál nyerte el, ötszázhét szavazat-tal (jórészt a nagyhirtelen idetelepített új állami tisztviselők szavazataival) a helyi 52

ellenzék jelöltje, Hadzsics A n t a l (Ante Hadzic) 411 s z a v a z a t á v a l szemben, a k i t —-á z ellenzéki s a j t ó h í r a d —-á s a szerint — a helyi ellenzéki é r z e l m ű m a g y a r és n é m e t v á l a s z t ó k is t á m o g a t t a k . Hadzsics A n t a l személyében e g y é b k é n t n e v e s s z e r b írót és k u l t ú r p o l i t i k u s t , a h a t v a n a s é v e k b e n a S z e r b M a t i c a t i t k á r á t és a K i s f a l u d y T á r saság t a g j á t is t á m o g a t t á k , a k i n e k n e v é h e z a századvég egyik igen jelentős k a p c s o -l a t t ö r t é n e t i m ű v e -l ő d é s i m o z z a n a t a fűződik. 1889-ben, a K i s f a -l u d y T á r s a s á g ü n n e p i ülésén ő számol m a j d b e a k o r n e v e s hazai szerb költője, J o v a n Zmaj-Jovanovic n e g y v e n é v e s i r o d a l m i m u n k á s s á g á r ó l .

A z ú j v á l a s z t á s a l k a l m á b ó l H a d z s i c s visszalépett és á t a d t a h e l y é t a „szerb-^-m a g y a r — n é „szerb-^-m e t egyesült ellenzék" i „szerb-^-m „szerb-^-m á r h i v a t a l o s f e l k é r t jelöltjének, M o c s á r y n a k . . , M o c s á r y 1887. m á j u s 28án é r k e z e t t Ú j v i d é k r e . H a t a l m a s t ö m e g f o g a d t a a p á l y a u d v a r o n , m e g é r k e z é s e e s t é j é n az ú j v i d é k i i f j ú s á g f á k l y á s m e n e t t e l f e j e z t e ki ü d v ö z letét és együttérzését. M á s n a p , 1887. m á j u s 29én, a nemzetiségi m e g é r t é s és m e g egyezés g o n d o l a t k ö r é t elemezve, m e g t a r t o t t a n a g y h a t á s ú p r o g r a m b e s z é d é t az ú j v i d é k i S z e r b N e m z e t i S z í n h á z b a n . U g y a n a z n a p e s t é j é n ú j a b b f á k l y á s m e n e t e t r e n -deztek tiszteletére.

A z egykorú Z a s z t a v a - t u d ó s í t á s e r r ő l az ú j a b b d e m o n s t r á c i ó r ó l így számol b e :

„ . . . H á r o m s z á z f á k l y á v a l v o n u l t a k el a különböző nemzetiségű v á l a s z t ó k a F á b r i -v e n d é g l ő előtt, ahol M o c s á r y megszállt. A z u t c a , a d u n a i út, a k o r z ó m i n d e n ü t t t e l v e néppel. N e m i g e n csalódunk, h a a f á k l y á s m e n e t résztvevőinek s z á m á t 5—6 e z e r r e tesszük. Ezen f á k l y á s ü n n e p s é g e n Keller I s t v á n m a g y a r u l , Rajics K o s z t a szerbül, Obermüller F e r e n c (régi szocialista, a szerk. megjegyzése) pedig n é m e t n y e l -v e n üd-vözölte Mocsáryt. A z óriási f á k l y á s ü n n e p s é g igen m e g h a t o t t a és elbű-völte.

Szívélyesen m o n d o t t köszönetet, hogy é p p e n a „szerb f ő v á r o s " tisztelte m e g bizal-m á v a l . Szavait bizal-m o s t is Tobizal-mic J á s a tolbizal-mácsolta a szerb közönségnek, bizal-m a j d Mocsáry r ö v i d n é m e t n y e l v ű köszönő beszédet m o n d o t t . "

M é g i s m e g b u k o t t , c s a k n e m u g y a n a b b a n az a r á n y b a n , m i n t A n t e Hadzsics, és u g y a n c s a k Móricz P á l l a l szemben. A k o r m á n y p á r t j e l ö l t j e 536, M o c s á r y 429 szavazatot k a p o t t . A z egykorú helyi s z e r b ellenzéki tudósítások szerint a z e k k o r i d e -vezényelt kétszáz á l l a m i tisztviselő ( m i n d n y á j u k n a k előzetesen f o g a d a l m a t kellett t e n n i ü k , hogy a k o r m á n y j e l ö l t j é r e szavaznak), és százhuszonöt egyéb, a k o r m á n y -zattal f ü g g ő v i s z o n y b a n levő egyén ellenszavazata következtében.

Mocsáry, aki a következő é v b e n a k a r á n s e b e s i r o m á n választók m a n d á t u m á v a l visszatért az országgyűlésbe, s a n n a k a ciklus végéig, t e h á t 1892. j a n u á r j á i g t a g j a m a r a d t , a vereség ellenére a t o v á b b i a k b a n is jó kapcsolatot t a r t o t t a helyi ellen-zékkel, a S z e r b Nemzeti R a d i k á l i s P á r t t a l . Utóbbi — az 1892—96. évi ciklusra — e g y k o r ú választási f e l h í v á s á n a k t a n ú s á g a szerint (Zasztava, 1891. d e c e m b e r 30—

1892. j a n u á r 11; 193. sz.) i s m é t M o c s á r y t k í v á n t a jelölni. Mocsáry viszont kérte, hogy m a g a h e l y e t t a függetlenségi ellenzék jelöltjét, Kisbéri F e r e n c e t t á m o g a s s á k á z óbecsei k e r ü l e t b e n . A z óbecsei szerb választókhoz intézett levelének a l á b b i szak a s z a m é l t á n z á r j a le joggal n a g y s z a b á s ú n a szak m o n d h a t ó , X I X . századi délszláv szak a p -csolatait: „Szerb t e s t v é r e i m — h a n g z i k Mocsáry a k k o r i f e l h í v á s a az óbecsei szerb választókhoz. — Az é n s z ü r k e n e v e m 1887-ben Ú j v i d é k e n cirill b e t ű k k e l volt k i í r v a a lobogókra. Most n e m r é g e n , a m i n t értesültem, a Zasztava, m i n t n é g y évvel ezelőtt, i s m é t e n g e m a j á n l o t t a s z e r b v á l a s z t ó k n a k . Ez bátorít, t. testvéreim, hogy szóljak és k é r é s t intézzek hozzátok: t á m o g a s s á t o k a függetlenségi p á r t j e l ö l t j é t . . . " (Zasztava, 1892. j a n u á r 12—24. 6. sz.)

*

M o c s á r y délszláv kapcsolatai a századelő, a h u s z a d i k század első é v e i b e n ismét m e g é l é n k ü l t e k . A n a g y nemzetiségpolitikus — e l n é m í t v a és f é l r e á l l í t v a is — hűség-gel k i t a r t o t t a szomszéd n é p e k k e l v a l ó kapcsolatok r e á l p o l i t i k á j a , így a hazai és szomszédos m a g y a r — d é l s z l á v kapcsolatok mellett. A kiegyezési r e n d s z e r t a vádlot-t a k p a d j á r a ü l vádlot-t e vádlot-t ő n a g y polivádlot-tikai vádlot-t a n u l m á n y á b a n , A közösügyi rendszer zárszámadása c í m ű m u n k á j á b a n elítéli a Miletics Szvetozár ellen — m é g a n n a k h a l á l a k o r is — uszító hazai sovinizmust. A koalíció i d e j é n í r t r ö p i r a t a i b a n (A válság,

Vezényszó-politika, Nemzetiségi kérdés, Eger 1905. — A függetlenségi párt, uo. 1906) p e d i g e l m a r a s z t a l j a m i n d a z o k a t , a k i k a u l i k u s v a g y a g r á r i u s é r d e k e k é r t e l z á r j á k a z o r s z á -got a délszláv népektől, igaz szövetségeseitől. A z 1905. évi r ö p i r a t b a n (A v á l s á g , 23. p.) a s z e r b e k e t „a B a l k á n l e g j e l e n t é k e n y e b b és v e z e t ő n e m z e t é n e k " m o n d j a . N é h á n y h ó n a p p a l később, 1906 e l e j é n f e l v e t i az Ú j v i d é k e n l é t e s í t e n d ő s z e r b e g y e t e m tervét. (Zasztava, 1906. j a n u á r 12—24; 8. sz.)

Mocsáry e k k o r i osztályrésze k e s e r ű sors volt, a m é g k e s e r ű b b elszigeteltség lett.

B e z á r u l t előtte a közélet, a s a j t ó és i r o d a l o m m i n d e n f ó r u m a . „ É n o k t ó b e r b e n b e -t ö l -t ö -t -t e m a 80-as éle-tkor-t, i r k á l n é k még, d e nincs h o v a . K i k e l l v á n d o r o l n o m n e k e m is. Egy párizsi h e t i l a p b a írok n é h a " — olvassuk Kmet' A n d r á s h o z , a k o r n e v e s szlo-v á k k u l t ú r p o l i t i k u s á h o z intézett, 1907 e l e j é n í r t egyik l e szlo-v e l é b e n . S szlo-v a l ó b a n e g y párizsi h e t i l a p b a n : a Le Courrier Européenben t i l t a k o z i k 1909 n y a r á n a z ú j a b b n a g y koncepciós pör, az az évi h í r h e d t „zágrábi felségárulási pör" ellen. Le procés d'Agram et les Hongrois c í m ű .cikkében k i m u t a t j a , h o g y m i n d a z , a m i a z á g r á b i p ö r k ö r ü l t ö r t é n i k és történt, egyedül és k i z á r ó l a g a bécsi k a t o n a i és u d v a r i , s a z e z e k -kel összefonódott gazdasági k ö r ö k m ű v e , a m i h e z a m a g y a r o k n a k s e m m i k ö z ü k n i n c s s amitől élesen e l h a t á r o l j á k m a g ú k a t . Ezzel a n a g y h a t á s ú , a n a g y v i l á g p o l i t i k a i k ö z v é l e m é n y e f e l é „ b a l r a n y i t ó " i m p o z á n s n y i l a t k o z a t t a l f o g l a l á l l á s t Mocsáry 1909 j ú l i u s á b a n — B j ö r n s t j e r n e Björnson és L e v N i k o l a j e v i c s Tolsztoj párizsi s z e m l é j é -b e n a „ h o r v á t k é r d é s " - -b e n .

Á l l á s p o n t j a é p p ily f é l r e é r t h e t e t l e n ü l világos és e g y é r t e l m ű az i d ő s z a k e g y é b délszláv politikai kérdéseiben, így a századeleji ú g y n e v e z e t t szerb kérdésben is. K é t leveléből idézünk. 1908. október 11-én az a n n e x i ó v a l k a p c s o l a t b a n így í r Mezei E r n ő függetlenségi p u b l i c i s t á n a k : „Az e u r ó p a i h a t a l m a k n a k b e kell v á g n i ú t j á t [ é r t s d : ú t j á t k e l l e n e állni] a n n a k , h o g y a „ s v á b " (svaba) e r ő s e n m e g v e s s e a l á b á t k e l e t e n . . . N e k ü n k s e m m i t e k i n t e t b e n , s e m m i áron n e m kell Bosznia. Ez volt a f ü g g e t -lenségi p á r t á l l á s p o n t j a az o k k u p á c i ó v a l k a p c s o l a t b a n , e m e l l e t t m a r a d j u n k m o s t i s . . . " U g y a n c s a k Mezeihez í r j a 1909. m á r c i u s 2-án, kifogásolva, h o g y a z l e t é r t a helyes ú t r ó l és „ostoba d i n a s z t i k u s terjeszkedési a m b í c i ó előtti m e g h a j l á s b ó l " t á m a d j a a szerbséget, Szerbiát, „az egész nemzetet, m e l y r e n e k ü n k , m a g y a r o k n a k , h a r a g u d n i a legkisebb o k u n k sincs, sőt ellenkezőleg, ú g y k e l l e n e t e k i n t e n ü n k , m i n t t e r -mészetes szövetségünket."

Mocsáry a f e n t i e k b e n vázolt á l l á s p o n t j á t m i n d h a l á l i g t ö r e t l e n ü l f e n n t a r t o t t a . A kis n é p e k közötti m e g é r t é s gondolatát, a teljes n e m z e t i s é g i e g y e n j o g ú s á g o t j u t t a t j a k i f e j e z é s r e 1914 f e b r u á r j á b a n , a galileista Szabadgondolatban í r t u t o l s ó c i k k é b e n és Mezei E r n ő h ö z 1914. s z e p t e m b e r 17-én intézett, egyik utolsó f e n n m a r a d t l e v e l é b e n .

„ E n g e m r e n d k í v ü l b á n t a t ö m é r d e k szenvedés, m e l l y e l a h á b o r ú a világot e l á r a s z t j a , a m i t m o s t közelről l á t u n k . . . A m e l y percben a n é m e t e k e l i n d u l t a k F r a n c i a o r s z á g felé, a m i s o r s u n k m e g volt p e c s é t e l v e . . . "

M o c s á r y L a j o s X X . századi p á l y a k é p é t kifejezően színezik a n n a k délszláv m o t í -v u m a i , -vonatkozásai. I r o d a l m i és közéleti m u n k á s s á g á t délszlá-v részről e l i s m e r t é k , n a g y r a becsülték. K ö t e t r e v a l ó t tesznek k i a k o r nemzetiségi, így s z e r b s a j t ó j á n a k vele foglalkozó cikkei, m é l t a t á s a i . Ezekből idézünk e g y e t b e f e j e z é s ü l . A s z e r b r a d i -kális p á r t i n a p i l a p , az ú j v i d é k i Branik h a s á b j a i n 1906. s z e p t e m b e r 23-án közli Polit Mihály, az alapító szerkesztő, Mocsáry neves s z e r b f ö d e r a l i s t a b a r á t j a , hozzá intézett egyik levelét. „ . . . A m i t a nemzetiségi k é r d é s r ő l h i r d e t t é l — üzeni P o l i t — s z á m o d r a valóságos Golgota lett. De, vigasztaló, ö r e g b a r á t o m , hogy a k é s ő m a g y a r n e m z e d é k a l e g n a g y o b b tisztelettel e m l é k e z i k m a j d R e á d és c s a k csodálkozik m a j d azon, hogy volt m a g y a r , aki Téged, igaz m a g y a r h a z a f i t , n e m t u d o t t m e g é r t e n i " .

;54

TÓTH BÉLA

In document tiszatáj 1976. OKT.* 30. ÉVF. (Pldal 51-61)