MEZÕGAZDASÁGI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSI SZERZÕDÉS ÕSZIBARACK FELDOLGOZÁSÁRA

In document Kor mány ren de le tek (Pldal 90-93)

Köz le mé nyek

MEZÕGAZDASÁGI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSI SZERZÕDÉS ÕSZIBARACK FELDOLGOZÁSÁRA

A …….. GAZDASÁGI ÉVRE

amely lét re jött egy rész rõl:

TÉSZ NEVE:

TÉSZ szék he lyé nek címe:

El is me ré si vagy elõ ze tes el is me ré si ha tá ro za tá nak szá ma:

Re giszt rá ci ós szá ma:

Adó szá ma:

Bank szám la szá ma:

TÉSZ kép vi se lõ je:

(a to váb bi ak ban: El adó)

más rész rõl:

FELDOLGOZÓ NEVE:

Szék hely címe:

A fel dol go zó te lep he lyé nek meg ne ve zé se:

Re giszt rá ci ós szá ma:

Fel dol go zó MVH jó vá ha gyá si szá ma:

Adó szá ma:

Bank szám la szá ma:

Fel dol go zó kép vi se lõ jé nek neve:

(a to váb bi ak ban: Fel dol go zó)

kö zött az aláb bi na pon és he lyen, a kö vet ke zõ fel té te lek kel:

I. Szer zõ dés tár gya

Je len szer zõ dés alap ján a Fel dol go zó kö te les az El adó ál tal meg ter melt ……. ton na õszi ba rac kot a je len pont ban fog -lalt táb lá zat sze rin ti mennyi sé gi bon tás ban át ven ni és an nak el len ér té két meg fi zet ni, to váb bá a tá mo ga tás alap ját ké pe zõ árut az 1535/2003/EK ren de let 2. cik ké ben fel so rolt ter mé kek egyi ké vé az 2320/89/EGK, il let ve a 1010/2001/EK ren de -let ben rög zí tett mi nõ sé gi szab vá nyok nak meg fe le lõ en fel dol goz ni, az El adó pe dig kö te les az õszibarackot a Fel dol go zó ré szé re át ad ni a je len szer zõ dés ben rög zí tett fel té te lek szerint.

Ter mék neve

Az 1535/2003/EK ren de let sze rint a tá mo ga tás alap ját ké pe zõ mennyi ség

(ton na)

Az 1535/2003/EK ren de let sze rint a tá mo ga tás alap ját nem ké pe zõ mennyi ség

(ton na)

II. Szer zõ dés idõ tar ta ma

Je len szer zõ dést a fe lek a …….. gaz da sá gi évre/évek re, az alá írás nap já tól 200…. hó ….. nap já ig tar tó ha tá ro zott idõ -tar tam ra kö tik.

III. Fi ze té si fel té te lek

Fe lek az át vé tel re ke rü lõ õszi ba rack vé tel árát az aláb bi ak ban ál la pít ják meg:

Ter mék meg ne ve zé se (faj ta/mi nõ ség /szál lí tá si sza kasz sze rint)

Az 1535/2003/EK ren de let sze rint a tá mo ga tás alap ját ké pe zõ mennyi ség után

(Ft/ton na)

Az 1535/2003/EK ren de let sze rint a tá mo ga tás alap ját nem ké pe zõ mennyi ség után

(Ft/ton na)

A Fel dol go zó je len szer zõ dés alá írá sá val kö te le zett sé get vál lal, hogy az át vett õszi ba rack el len ér té két leg ké sõbb az át -vé tel tõl szá mí tott 30 na pon be lül az El adó nak meg fi ze ti.

A fi ze tés mód ja: (a vé tel ár ki fi ze té se pos tai úton vagy ban ki át uta lás sal tör tén het)

Szál lí tá si költ sé gek el szá mo lá sá nak fel té te lei (amennyi ben a Fel dol go zó vég zi a szál lí tást)

IV. Szer zõ dés tel je sí té sé nek fel té te lei A szál lí tá sok üte me zé se:

Ter mék meg ne ve zé se

(faj ta/mi nõ ség) Szál lí tás idõ pont ja/szál lí tá si idõ szak Mennyi ség (ton na)

Tel je sí tés (át adás-át vé tel) he lye: ………

A Fel dol go zó kö te les az õszibarack mi nõ sé gi vizs gá la tát át vé tel kor – a Bi zott ság 2002. feb ru ár 5i 217/2002/EK ren de le te a nyers anya gok ra vo nat ko zó jo go sult sá gi kö ve tel mé nyek a 2201/96/EK ren de let ben meg ha tá ro zott ter me lé si tá mo ga tá si rend szer ke re té ben tör té nõ meg ha tá ro zá sá ról (a to váb bi ak ban: 217/2002/EK ren de let) alap ján – az El adó kép -vi se lõ je je len lé té ben a fel dol go zó üzem ben elvégezni.

Az El adó je len szer zõ dés alá írá sá val meg erõ sí ti, hogy tu do más sal bír ar ról, hogy amennyi ben a mi nõ sé gi vizs gá lat alap ján a be szál lí tott áru 10%-ot meg ha la dó an hi bás nak mi nõ sül, ak kor az adott szál lí tott té tel vo nat ko zá sá ban az 1535/2003/EK ren de let ben meg ha tá ro zott tá mo ga tás ra nem jo go sult. A 10%-os ha tár ér ték be be le szá mít va la mennyi, a je len szer zõ dés ben, va la mint a 217/2002/EK ren de let 3. cik ké nek a), c) és d) pont já ban rög zí tett (ide gen anyag; be -teg/rot hadt/fér ges gyü mölcs; mé ret hi ba; hi bás az éret len vagy a túl érett gyü mölcs; a hé jon túl ju tó, jég esõ okoz ta kár té tel, amely a gyü mölcs nek lát ha tó an több mint 20%-át érin ti; ket té ha sadt mag) hi ba tí pus.

A Fel dol go zó az át vé telt iga zo ló szál lí tá si iga zo lá so kat az át vé telt kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül át ad ja az El adó nak.

A szál lí tá si iga zo lás nak meg kell fe lel nie a szám vi telrõl szó ló 2000. évi C. tör vény 167. §-ában meg ha tá ro zott ala ki és tar tal mi kö ve tel mé nyek nek, to váb bá tar tal maz nia kell a szál lí tá si iga zo lás azo no sí tó szá mát (a bi zony lat sor szá mát), je -len szerzõ dés azo no sí tó szá mát, az át vé tel nap ját és idõ pont ját, az al kal ma zott szál lí tó jármû pon tos azo no sí tó ját, a brut tó tö me get, a net tó tö me get, a hi bás áru ará nyát, to váb bá a fel dol go zó üzem és a TÉSZ kép vi selõ jé nek alá írá sát.

Je len szer zõ dés alap ján az õszibarackot az El adó tag jai, il let ve az El adó val ér té ke sí té si szer zõ dést kö tött egyé ni ter me -lõk Fel dol go zó ré szé re át ad hat ják. A Fel dol go zó eb ben az eset ben is az át vé telt iga zo ló szál lí tá si iga zo lá so kat az át vé telt kö ve tõ há rom mun ka na pon be lül köz vet le nül az El adó nak adja át.

V. Szer zõ dés sze gés

Fel dol go zó a je len szer zõ dés alá írá sá val egy ide jû leg kö te le zett sé get vál lal, hogy amennyi ben a szál lí tá si idõ szak ban elõ re nem lát ha tó kö rül mé nyek mi att bér fel dol goz ta tás vá lik szük sé ges sé, az MVH ál tal el fo ga dott fel dol go zói szer zõ -dés alap ján a tá mo ga tás ban ré sze sít he tõ le szál lí tott ter mé ke ket bér fel dol goz ta tás ra olyan fel dol go zó nak adja át, ame lyet az MVH jó vá ha gyott.

Kár té rí tés fel té te lei:

Szer zõ dést biz to sí tó mel lék kö te le zett sé gek (pld. köt bér)

VI. A szer zõ dés mó do sí tá sa

A Fe lek a je len szer zõ dést leg ké sõbb …... au gusz tus 15ig mó do sít hat ják írás ban és ab ban a je len szer zõ dés ben rög zí -tett, tá mo ga tás ban ré sze sít he tõ szál lí tan dó õszi ba rack mennyi sé gét leg fel jebb 30%-kal nö vel he tik.

VII. Záró (ve gyes) ren del ke zé sek

A Fe lek a szer zõ dés tel je sí té se ér de ké ben kö te le sek egy más sal köl csö nö sen együtt mû köd ni. Amennyi ben olyan kö rül mény me rül fel, amely nek kö vet kez té ben a szer zõ dés ben vál lalt va la mely kö te le zett ség tel je sí té se elõ re lát ha tó an aka -dály ba üt kö zik, er rõl a Fe lek kö te le sek egy mást írás ban ha la dék ta la nul ér te sí te ni, ki vé ve, ha az aka -dályt a má sik fél nek köz lés nél kül is is mer nie kel lett. Nem mi nõ sül aka dály köz lés nek, ha az El adó a szer zõ dés ben rög zí tett áron nem kí ván tel je sí te ni, an nak mó do sí tá sát meg fe le lõ idõ ben, írás ban nem kéri, ugyan ak kor tel je sí té si aka dály ként a min den ko ri pi a ci árra hivatkozik.

A je len szer zõ dés ben nem sza bá lyo zott kér dé sek re a vo nat ko zó jog sza bá lyok, kü lö nö sen a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szó ló 1959. évi IV. tör vény ren del ke zé sei irány adó ak.

Fe lek je len meg ál la po dást an nak el ol va sá sát és ér tel me zé sét kö ve tõ en, mint aka ra tuk kal min den ben egye zõt ír ták alá.

Je len szer zõ dés ….. ere de ti pél dány ban ké szült, amely bõl …... pél dá nyok a TÉSZ-t, a …. pél dá nyok a Fel dol go zót, to váb bá egy ere de ti pél dány az MVH-t il le ti meg.

Kelt, ...

……… ………

El adó Fel dol go zó

4. szá mú mel lék let a 12/2006 (II. 2) MVH köz le mény hez

AJÁNLOTT KÖRTEFELDOLGOZÓI SZERZÕDÉSMINTA AZ 1535/2003/EK RENDELET ALAPJÁN

In document Kor mány ren de le tek (Pldal 90-93)