• Nem Talált Eredményt

Mentési adatok elemzése

3. MENTÉSI MŰVELETEKRE ÉS MENTÉSI FELSZERELÉSEK

3.3 Mentési adatok elemzése

A statisztikai adatok könnyebb szakmai értelmezhetősége érdekében az „otthon jellegű helyszín” osztály (164 adat) mellé a többi osztályt, így az egyéb osztályban szereplő adatokat, a „nem otthon jellegű helyszín” osztályba (187 adat) vontam össze. Az „otthon jellegű helyszín” és a „nem otthon jellegű helyszín” osztály szerinti adatok éves megoszlását a 25. ábra tartalmazza.

12Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter Épületomlás

64

25. ábra Kötéltechnikai mentések éves változása a 351 esemény (5 év) otthon jellegű és nem otthon jellegű csoportosítása alapján 13

Az „otthon jellegű helyszín” és a „nem otthon jellegű helyszín” osztály adatainak értelmezésénél szembetűnő a növekmény, az eseményszámok mindkét osztályban az öt év alatt megduplázódtak. Az otthon jellegű események 2013-as 22 esetszáma 2017-re 49 esetszámra nőtt, a nem otthon jellegű események 2013-as 31 esetszámot számláló értéke 2017-re 58 esetszámra nőtt.

Az új osztályok szerint végzett adatelemzés azt mutatja, hogy az otthon és a nem otthon jellegű helyszínek esetében egyaránt a fakidőlések és az elemi csapás, viharkárok következményeinek felszámolása vezet a mentési típusok közül. A kötéltechnikai mentések típusainak megoszlását a 26. ábra tartalmazza.

26. ábra Kötéltechnikai mentések típusainak megoszlása a 351 esemény (5 év) otthon jellegű és nem otthon jellegű csoportosítása alapján, az esetszámokkal 14

A 351 kötéltechnikai mentési esetszám eredményesebben értékelhetjük, ha megvizsgáljuk az 5 éves adatainkat „fővárosi helyszín” és „vidéki helyszín”

előfordulással. A fővárosban előforduló 159 esetet a vidéken előforduló 189 esettel

13Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter

14Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter 0

2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Esetszám, db Év

Nem otthon jellegű helyszín Otthon jellegű helyszín

3

Nem otthon jellegű helyszín Otthon jellegű helyszín

65

hasonlítottam össze, folytatva az otthon jellegű helyszínen előforduló 163 adat párhuzamos összehasonlítását a nem otthon jellegű helyszínen előforduló 185 eset adattal. A négy adat, azaz a fővárosi és vidéki, valamint az otthon és a nem otthon jellegű helyszín százalékos összehasonlítását a 27. ábra tartalmazza. Az adatok elemzése alapján jól látszik, hogy az otthon jellegű helyszíneken előforduló kötéltechnikai mentések zömmel a fővárosban (60 %-ban), a nem otthon jellegű helyszíneken lévő események vidéki helyszíneken (69 %-ban) fordulnak elő.

27. ábra Kötéltechnikai mentések megoszlása fővárosi és vidéki előfordulás, valamint az otthon jellegű és a nem otthon jellegű kategóriák szerint, 5 év adata alapján 15

Az egyéb nehezítő körülmény valószínűleg olyan eseteket tartalmaz, amellyel a tűzoltó a mindennapi feladat-végrehajtása során ritkán találkozik, de a TMMJ nem teszi lehetővé e szélsőséges nehezítő körülmények rögzítését.

Az adatok elemzéséből jól látszik, hogy az újszerű, eddig nem tervezett mentési típus alatti TMMJ osztályokkal a jövőben foglalkozni kell, hiszen a biztonságos munkavégzéshez szükséges az ezekre való felkészülés [8]:

 mentés erdős, fás területen, vastag, vizes avartakaróval borított területen;

 mentés meredek terepszakaszon;

 mentés sötétben, rossz látási viszonyok között;

 mentés sziklás, nehezen megközelíthető területről;

 mentés ismeretlen terepszakaszon, rossz tájékozódási körülmények mellett;

 mentés csak gyalogosan megközelíthető, távoli területről;

 mentés löszfal omlásos, hólavinás területen.

Az adatokból jól látszik, hogy az időjárással, mint veszélyeztető körülménnyel számolni kell a kötéltechnikai mentésnél. Szélsőséges körülmény lehet [9]:

 vizes, csúszós terepszakasz, esős időjárással;

15Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség, az ábrát készítette: Jackovics Péter

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Nem otthon jellegű Otthon jellegű

Főváros Vidék

66

 lejtős, meredek terület, építmény;

 szeles, széllökéses időjárás;

 télies, fagyott munkakörülmények, jeges, csúszós felületekkel.

Az összegzett megállapításokat támasztja alá a 28. ábra, amelyen szemléletesen látszik az, hogy Magyarország melyik térségében „sűrűsödnek” a kötéltechnikai mentések beavatkozásai.

28. ábra Kötéltechnikai mentések előfordulása a 2013. és 2017. évek közötti 351 esemény megoszlásával16

A statisztikai adatokból levont következtetéseket támasztja alá a 28. ábra, a térképen megjelenített események EOV17 koordináták alapján pozícionált helyszínei. A térkép adatok alapján az alábbi következtetéseket tudjuk levonni:

 Vidéki helyszín: a hegyvidéki területek (Északi-középhegység, budai hegyvidék, Mecsek, Bakony) és a Balaton környékén gyakoriak a bevetések;

 Fővárosi helyszín: Budapest teljes területén, a Duna mentén és a főváros környékén (Budai-hegység, Visegrád) gyakoriak a bevetések;

 Otthon jellegű helyszínek: a nagyobb városok térségében sűrűsödnek a bevetések számai (Budapest, Gyöngyös, Kaposvár, Balassagyarmat, Karcag, Mohács), ott, ahol a rendszeresített kötéltechnikai felszerelések megtalálhatóak a tűzoltó egységeknél;

 Nem otthon jellegű helyszínek: a turisztikailag népszerű, erdős, hegyvidéki, túrázásra, sportolásra alkalmas területek (Kékes, Galyatető, Börzsöny, Mecsek, Gödöllői-dombság és a budai hegyvidék). Megfigyelhető, hogy a rendszeresített kötéltechnikai felszerelések e helyszínek környezetében lévő tűzoltó egységeknél

16Az adatok forrása: BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség Tűzvédelmi és Kéményseprő-ipari Szabályozási Főosztály, az ábrát készítette: Vénosz Miklós tű. százados.

17Egységes országos vetület (EOV) a magyarországi földmérési térképek vetületi rendszere

67

találhatóak meg. Jellemzően e területek a nemzeti parkok felügyelete alá tartoznak:

Bükki, Aggteleki18 és a Duna-Ipoly Nemzeti Park, illetve állami erdészetek kezelésébe tartoznak: Egererdő, Ipolyerdő, Pilisi Parkerdő, Vértesi Erdő, Mecseki Erdészet19, stb.

A BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelőség vezetője, felismerve azt, hogy egyre gyakoribbak az erdős, sziklás, hegyvidéki területen bekövetkezett balesetek, a tűzoltásra műszaki mentési tervre kötelezett létesítmények, területek köréről, valamint a Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv (TMMT) tartalmi és formai követelményeiről szóló 115/2011. BM OKF Intézkedés alapján elrendelte TMMT-k készítését a kritikus helyszínekre. A tervkészítés célja, hogy megfelelő erő-eszköz álljon készen egy esetleges mentésre a vonulási idő csökkentése érdekében, a tűzoltó egységek ismerjék a megközelítési útvonalat, a taktikailag fontos és a mentést akadályozó tényezőket [14].

3.4 Mentési felszerelések használatára vonatkozó felmérések és