MEGBÍZÁSI SZERZÕDÉS amely lét re jött

In document Mi nisz te ri ren de le tek (Pldal 122-132)

Köz le mé nyek

MEGBÍZÁSI SZERZÕDÉS amely lét re jött

egy rész rõl: a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal (1095 Bu da pest, So rok sá ri út 22–24., kép vi se li: Mar git tai Mik lós, el nök) – a to váb bi ak ban: MVH – mint Meg bí zó

Te le fon:

Te le fax:

e-ma il cím:

Kap cso lat tar tó:

Más rész rõl:

a to váb bi ak ban: Meg bí zott kö zött Te le fon:

Te le fax:

e-ma il cím:

Kap cso lat tar tó:

Cég jegy zék szám:

Adó szám:

Szám la ve ze tõ bank:

Szám la szám:

To váb bi ak ban együtt: Fe lek

a ga bo na fé lék in ter ven ci ó ja – fel vá sár lás, tá ro lás, kész let ér té ke sí tés – so rán el vég zen dõ min ta vé te le zé si el já rá sok el -lá tá sá ra.

I. Elõz mé nyek

Je len szer zõ dés cél ja a Kö zös Ag rár po li ti ka ke re té ben al kal ma zott ga bo na in ter ven ció ma gyar or szá gi vég re haj tá sá hoz kap cso ló dó an jog sza bály ban elõ írt la bo ra tó ri u mi el len õr zé si fel ada tok el vég zé sé hez a ga bo na té te lek min tá zá sá ban való rész vé tel (a to váb bi ak ban: min tá zás), il let ve an nak le he tõ vé té te le, hogy 2005. év tõl kez dõ dõ en az in ter ven ci ós fel vá sár lás ra szánt ga bo na fé lék mi nõ ség vizs gá la ta i nak elvégzéséhez szükséges reprezentatív minták a Megbízó rendel ke zé -sé re álljanak.

Je len szer zõ dés ben a Fe lek a min ta vé te le zé si el já rás el lá tá sá ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyo kat – kü lö nö sen a fel ada tok kö rét, Fe lek jo ga it és kö te le zett sé ge it, a fel ada tok el vég zé se so rán al kal ma zott el já rást, az adat szol gál ta tást, a fe le lõs -sé gi kö rö ket – rög zí tik.

II. A szer zõ dés tár gya

2.1. Meg bí zó meg bíz za Meg bí zot tat, hogy je len szer zõ dés ben fog lal tak sze rint az in ter ven ci ó ra fel aján lott ga bo na té te lek bõl min tá kat ve gyen a Bi zott ság 2000. áp ri lis 19i, a ga bo na fé lék in ter ven ci ós hi va ta lok ál tal tör té nõ át vé te lé re vo nat ko zó el já rá sok lét re ho zá sá ról, va la mint a ga bo na mi nõ sé gé nek meg ha tá ro zá sá ra szol gá ló elem zé si mód sze rek meg -ál la pí tá sá ról szó ló 824/2000/EK ren de le té ben, (to váb bi ak ban: 824/2000/EK ren de let), fog lal tak nak, va la mint az élel -me zé si, ta kar má nyo zá si, ipa ri mag vak és hán tolt ter mé nyek vizs gá la ta: elõ ké szí tés és min ta vé tel elõ írá sa it tar tal ma zó Ma gyar Szabvány (továbbiakban: MSZ) elõírásainak megfelelõen.

III. A fe lek jo gai és kö te les sé gei

3.1. Meg bí zott ren del ke zik a la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok el vég zé sé re vo nat ko zó MVH szer zõ dés sel, és a min ta vé te le -zé si el já rás ra vo nat ko zó ta nú sí tás sal. Meg bí zott a min ta vé te le -zé si eljárás során, mint társellenõr vesz részt.

3.2. Meg bí zó a min ta vé telt meg elõ zõ 3 mun ka nap pal ér te sí ti Meg bí zot tat a min ta vé tel he lyé rõl és idõ pont já ról. Meg -bí zott vál lal ja, hogy Meg -bí zó ál tal ki je lölt hely szí ne ken és idõ pon tok ban meg je le nik.

3.3. Meg bí zott vál lal ja, hogy Meg bí zó ál tal ki je lölt hely szí ne ken a min tá zás sal kap cso la tos te en dõ ket fo lya ma to san vég zi.

3.4. Meg bí zott ki je len ti, hogy Meg bí zó ál tal ren del ke zé sé re bo csá tott min ta vé te le zés hez tar to zó jegy zõ köny ve ket és az azok hoz tar to zó el já rá so kat meg is mer te és be tart ja.

3.5. Meg bí zott a min ta vé tel vég re haj tás hoz szük sé ges do ku men tá ci ót a hely szí nen, vagy a min ta vé te le zé si meg ren de lõ vel kap ja meg. A min ta vé tel vég re haj tá sá hoz szük sé ges esz kö zö ket Meg bí zott biz to sít ja. A min ta zacs kók ról a Meg bí -zott kö te les gon dos kod ni.

3.6. Meg bí zott vál lal ja, hogy a min ta vé tel so rán al kal ma zott el já rá si mód sze re meg fe lel az MSZ és a 824/2000/EK ren de let min ta vé te le zés re vonatkozó elõírásainak.

3.7. Meg bí zott a vett min ta elem zé sé rõl a 74/2004 (X. 29.) MVH Köz le mény (Mó do sí tot ta 122/2005. (XI. 14.) MVH köz le mény) sze rint kö tött szer zõ dés sze rint gon dos ko dik.

3.8. A szer zõ dõ fe lek rög zí tik, hogy Meg bí zó meg bí zá sa i nak éves el osz lá sa nem egyen le tes, – kü lö nö sen az in ter ven ci ós idõ szak ele jén le het nagy szá mú min tá zás ra szá mí ta ni – de Meg bí zott vál lal ja, hogy bár mely idõ szak ban ren del ke -zik je len szer zõ dés 1. szá mú mel lék let sze rin ti vál lalt ka pa ci tás tel je sí tés hez szük sé ges szak kép zett mun ka erõ vel. Meg bí zott csak ab ban az eset ben ve het igény be al vál lal ko zót a vizs gá la tok el vég zé sé hez, amennyi ben eh hez a Meg bí zó elõ -ze te sen hoz zá já rul.

3.9. Meg bí zott kö te les a hely szí ni el len õr zé si jegy zõ köny vet alá írá sá val el lát ni, va la mint szük ség ese tén a jegy zõ -könyv meg jegy zé si ro va tát ész re vé te le i vel el lát ni. A hely szí ni el len õr zé si jegy zõ -könyv rõl Meg bí zó átad egy má so la tot Meg bí zott ré szé re az el len õr zést kö ve tõ en.

3.10. Meg bí zott min den hó nap 10. nap já ig meg kül di Meg bí zó ré szé re a meg elõ zõ hó nap ban el vég zett min ta vé te le zé -sek al kal má val ki töl tött jegy zõ köny vek azo no sí tó szá mai alap ján ki ál lí tott rész le tes szám lát.

3.11. Meg bí zott ál tal el vég zett fel ada tok tel je sí té sé nek el len õr zé sé re ki je lölt szer ve ze ti egy ség az MVH Te rü le ti El -len õr zé si Fõ osz tá lya.

3.12. Fe lek az együtt mû kö dés so rán kö te le sek biz to sí ta ni az adat ke ze lés biz ton sá gát.

3.13. Fe lek ki je len tik, hogy je len szer zõ dés ben fog lal tak tel je sí té se és a ha tár idõk be tar tá sa ér de ké ben ki je lölt kap cso -lat tar tók út ján mû köd nek együtt.

3.14. Je len szer zõ dés ben fog lalt fel ada tok tel je sí té sé vel kap cso lat ban Meg bí zott Meg bí zó ké ré sé re a vo nat ko zó do ku -men tá ci ót, il let ve tár gyi fel té te le ket kö te les be mu tat ni. Meg bí zó ki je lölt szer ve ze ti egy sé gé nek kor lát lan be te kin té si joga van a la bo ra tó ri um min den, a szer zõ dés ben fog lalt fel ada tok ra vo nat ko zó fel jegy zé se i be, do ku men tu ma i ba, va la mint adatbázisába.

Meg bí zott kap cso lat tar tás ra ki je lölt kép vi se lõ je:

Meg bí zó kap cso lat tar tás ra ki je lölt kép vi se lõ je:

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 2027

IV. Meg bí zá si díj, fi ze té si fel té te lek

4.1. Meg bí zot tat a III. pont ban fel tün te tett vizs gá la tok el vég zé sé ért dí ja zás il le ti meg. A díj sza bást a 48/2006. (VI. 6.) MVH köz le mény tartalmazza.

4.2. A ki fi ze tés a szám la Meg bí zó hoz tör té nõ be ér ke zé sét kö ve tõ ti zen öt ban ki na pon be lül Meg bí zott bank szám lá já ra való át uta lás sal tör té nik.

V. Köt bér

5.1. Amennyi ben Meg bí zó ha tár idõ ben nem tesz ele get bár me lyik fi ze té si kö te le zett sé gé nek, a ké se de lem ide jé re a min den ko ri jegy ban ki alap ka mat két sze res összegét köteles megfizetni.

A ké se del mi köt bér ér vé nye sí té se nem men te sí ti Meg bí zot tat a tel je sí té si kö te le zett ség alól.

5.2. Amennyi ben a hely szí ni el len õr zés Meg bí zó ér te sí té sét kö ve tõ en Meg bí zó hi bá já ból ma rad el, Meg bí zott jo go sult je len köz le mény ben meg ha tá ro zott min ta vé te le zé si díj ra. Amennyi ben a min ta vé te le zés el ma ra dá sá ról Meg bí zó a min ta vé -te le zés re ki je lölt idõ pont elõtt 3 nap pal ér -te sí ti Meg bí zot tat, ak kor min ta vé -te le zé si díj Meg bí zot tat nem il le ti meg.

5.3. Amennyi ben Meg bí zott mu lasz tá sa mi att ma rad el a rak tár ban tá rolt ter mé nyek hely szí ni el len õr zé se, Meg bí zott 30 000 Ft-ot, azaz har minc ezer fo rin tot kö te les fi zet ni a Meg bí zó ré szé re.

5.4. Amennyi ben az in ter ven ci ó ra fel aján lott áru be tá ro lás alat ti át vé te le, a ga bo na át tá ro lá sa, vagy ér éke sí té se Meg bí zott kép vi se lõ jé nek hi á nya mi att meg hi ú sul, Meg bí zott kö te les a ká rok ból ere dõ költ sé ge ket meg té rí te ni a ga bo na fel -aján ló, il let ve Meg bí zó ré szé re.

5.5. Meg bí zó nak jo gá ban áll az ese dé kes sé vált köt bért a fi ze ten dõ díj ból vissza tar ta ni.

5.6. Meg bí zó köt bér igé nyét írás ban kö te les kö zöl ni Meg bí zot tal, kü lön meg je löl ve an nak jog alap ját és össze gét.

5.7. Meg bí zó köt bér igé nyé nek ér vé nye sí té se nem je len ti Meg bí zó egyéb igé nye i nek el vesz té sét.

VI. A szer zõ dés meg szû né se, fel mon dás

Fe lek a szer zõ dést a tel je sí té si ha tár idõ le tel te elõtt ki zá ró lag a má sik fél sú lyos szer zõ dés sze gé se ese tén mond hat ják fel, azon na li ha tállyal. A fel mon dást a má sik fél lel írás ban kell kö zöl ni. Sú lyos szer zõ dés sze gés nek mi nõ sül kü lö nö sen, ha Meg bí zott je len szer zõ dés bõl fa ka dó kö te le zett sé ge it a tárgy hó nap ban 3 eset ben el mu laszt ja, il let ve ha Meg bí zó ál tal vég zett el len õr zés ré sze ként a min ta vé te le zé si el já rás so rán sza bály ta lan sá got fe dez fel (rend kí vü li felmondás).

Fe lek a szer zõ dést írás ban, hat van na pos fel mon dá si idõ vel, in do ko lás nél kül fel mond hat ják (ren des fel mon dás).

VII. Egyéb ren del ke zé sek

7.1. A tel je sí tés he lye a Meg bí zó ál tal ki je lölt hely szín.

7.2. To váb bi ak ban je len szer zõ dés ben nem sza bá lyo zott kér dé sek re a Pol gá ri Tör vény könyv ren del ke zé sei az irány -adó ak. A szer zõ dés ben fog lal tak csak kö zö sen, tel jes aka rat egy ség alap ján, írás ban mó do sít ha tók.

7.3. Fe lek je len szer zõ dés bõl ere dõ, kö zöt tük fel me rü lõ min den jog vi tát igye kez nek bé kés úton ren dez ni.

7.4. Szer zõ dõ fe lek a je len szer zõ dést – el ol va sást és ér tel me zést kö ve tõ en – mint aka ra tuk kal min den ben meg egye -zõt, jó vá ha gyó lag ír ták alá. Je len szer zõ dés öt ere de ti pél dány ban ké szült, amely bõl az 1-3. pél dány Meg bí zót, a 4. és 5.

pél dány pe dig Meg bí zot tat il le ti meg.

7.5. Je len szer zõ dést a Fe lek ha tá ro zat lan idõ re kö tik. A szer zõ dés az alá írás nap ján lép ha tály ba.

Bu da pest,

………

Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal Kép vi se li: Mar git tai Mik lós el nök

Meg bí zó

………

Kép vi se li:

Meg bí zott

El len je gyez te:

Gaz da sá gi ve ze tõ

1. A … szá mú szer zõ dés 1. szá mú mel lék le te

El vál lalt min ta vé te le zés re vo nat ko zó or szá gos na pi ka pa ci tás

Min ta vé tel tí pu sa

jú li us 1.–de cem ber 31. ja nu ár 1.-jú ni us 30.

Ren del ke zés re ál ló ma xi má lis

lét szám (fõ)

Hely szí nek ma xi má lis szá ma

(db)

Ga bo na ma xi má lis mennyi sé ge

(t)

Ren del ke zés re ál ló ma xi má lis

lét szám (fõ)

Hely szí nek ma xi má lis szá ma

(db)

Ga bo na ma xi má lis mennyi sé ge

(t)

Rak tár ban tá rolt ter mé nyek min ta vé te le

Ki, be tá ro lás ko ri min ta vé -tel

Na pi 200 ton ná ig Na pi 200 ton na fe lett

Az el vál lalt min ta vé te le zé sek or szá gos meg osz lá sa

Bács-Kis kun Fej ér Jász-Nagy

kun-Szol nok Tol na

Ba ra nya Fõ vá ros és Pest Ko má rom-Esz ter gom Vas

Bé kés Gyõr-Mo

son-Sop ron Nóg rád Veszp rém

Bor sod-Aba

új-Zemp lén Haj dú-Bi har So mogy Zala

Csong rád He ves Sza bolcs-Szat

már-Be reg

Az egész or szág te rü le tén

12. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 2029

A Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal 49/2006. (VI. 6.) MVH

közleménye

a rizs in ter ven ci ó ban részt ve võ min ta ve võ, és mi nõ ség vizs gá ló la bo ra tó ri u mok ki vá lasz tá sá ról

I. Az in téz ke dés ben való rész vé tel fel té te lei

Az Eu ró pai Unió Kö zös Ag rár po li ti ká já nak ke re té ben al kal ma zott rizs in ter ven ció ma gyar or szá gi vég re haj tá sá ra vo nat ko zó nem ze ti jogi sza bá lyo zás elõ írá sai ér tel mé ben az in téz ke dés hez kap cso ló dó min ta vé tel, és la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok el vég zé sét ki zá ró lag a jog sza bály ban ki je lölt, a Gra in and Feed Tra de As so ci a ti on (GAF TA) ál tal el is mert, Ma gyar or szá gon mû kö dõ la bo ra tó ri u mok lát hat ják el, ame lyek ren del kez nek a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal -lal kö tött, a min ta vé te le zés re és a mi nõ ség vizs gá lat ra vo nat ko zó szer zõ dés sel. A rizs in ter ven ci ó já ról szó ló 26/2006.

(IV. 4.) FVM ren de let ben ki je lölt la bo ra tó ri u mok a je len köz le mény alap ján aján la tot nyújt hat nak be a min ta vé te le zés re és a mi nõ ség vizs gá lat ra vo nat ko zó szer zõ dés meg kö té se cél já ból a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal hoz, amely nek tar tal maz nia kell a min ta vé tel, va la mint a mi nõ ség vizs gá la tok el vég zé sé re vo nat ko zó, a 3. szá mú mellék -letekben rész le te zet tek sze rin ti szer zõ dé si fel té te le ket. A la bo ra tó ri um nak al kal mas nak kell len nie a je len köz le mény 4. szá mú mel lék le té ben rög zí tett mi nõ sé gi pa ra mé te rek megállapítására.

II. Az aján lat be nyúj tá sa

Az 1. szá mú mel lék let sze rin ti aján la to kat azok mel lék le te i vel együtt az MVH Köz pon ti Hi va ta lá hoz pos tai úton (a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal, 1385 Bu da pest 62., Pf. 867 cím re), vagy fa xon (a 06/1-219-8971 faxszám ra), vagy sze mé lye sen (a Me zõ gaz da sá gi és Vi dék fej lesz té si Hi va tal Ügy fél szol gá la tán, 1095 Bu da pest, So rok -sá ri út 22–24. cí men) lehet benyújtani. Az ajánlatok benyújtá-sának határideje:

2006. jú ni us 30.

Amennyi ben az aján lat nem tar tal maz za va la mennyi – je len köz le mény ben meg ha tá ro zott – nyi lat ko za tot, il let ve mel -lék le tet, az MVH egy eset ben hi ány pót lá si fel hí vást bo csát ki. A hi ány pót lást a fel hí vás ban meg je lölt ha tár idõ ben kell benyújtani a fenti címre.

A 2006. jú ni us 30-a után be ér ke zett aján la to kat az MVH el uta sít ja.

III. A aján lat el bí rá lá sa

Ki zá ró lag az 1. szá mú mel lék let sze rin ti for ma nyom tat vány ban meg ha tá ro zott adat tar ta lom mal el ké szí tett aján la tok fo gad ha tók el, il let ve azok alapján köthetõ szerzõdés.

IV. A min ta vé te le zés, és mi nõ ség vizs gá lat dí ja zá sa

Min ta vé tel tí pu sa Díj*

Rak tár ban tá rolt ter mé nyek min ta vé te le 70 HUF /MT

Ki- és be tá ro lás ko ri min ta vé tel

Na pi 200 ton ná ig 25 000 HUF / ki szál lás

Na pi 200 ton na fe lett 125 HUF /MT

Vizs gá la tok megnevezése Vizs gá la ti díj*

Ér zék szer vi vizsg.: szag, ro var je len lé té nek meg ál la pí tá sa 1000

Ned ves ség tar ta lom vizsg. 1900

Tiszt aság vizsg.: szer ves ide gen anyag, szer vet len ide gen anyag me ha tá ro zá sa 1100 Hán to lás, csi szo lás el vég zé se la bo ra tó ri u mi kis hán to ló gé pen (a héj el tá vo lí tá sa

az üze mi vel azo nos mó don tör té nik.): 3500

– ki ho za tal meg ha tá ro zá sa 1100

– szem pro fil meg ha tá ro zá sa, egyéb rizs faj ták meg ha tá ro zá sa 1100 – nem hi bát lan mi nõ sé gû rizs sze mek: gip szes, vö rös csí kos, pettye zett,

fol tos, bo ros tyán sár ga, sár ga meg ha tá ro zá sa 2500

* a fen ti díj té te lek az áfát nem tar tal maz zák.

V. A szer zõ dés kö tés fel té te lei

A rizs in ter ven ci ó hoz kap cso ló dó la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok el vég zé sé re az MVH a 3. szá mú mel lék let sze rin ti szer zõ

A rizs in ter ven ci ó hoz kap cso ló dó la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok el vég zé sé re az MVH a 3. szá mú mel lék let sze rin ti szer zõ

In document Mi nisz te ri ren de le tek (Pldal 122-132)