• Nem Talált Eredményt

MAGYAR HADISZABÁLYZATOK GYŰJTEMÉNYE

In document HADTÖRTÉNELMI K ÖZ LE MÉ N YE K. (Pldal 159-166)

K a t o n a i r e n d t a r t á s 1650-ből.

Edictuxn publicum consensu tam illustrissimi domini generalis, quam etiarn domini iuclicis, senatus et electae communitatis regiae li-beraeque civitatis huius portis civitatis applicatum.

Minthogy semmi rendek jó gondviselés nélkül dolgokat végben nem vihetik, szükség, hogy az két vagy három rendek között oly edic-tumot adjunk ki, az ki mellett az ő felsége szolgái, mind az respublicának tagjai és az városnak minden lakosi békességben élhetvén, meg is

marad-hassanak helyekben.

1. Elsőben is minthogy mindenek felett az kapukra lévén nagyobb vigyázás, szükség arról is tegyünk emlékezetet többi előtt, az kire két főgondviselőt adott Isten oltalmunkra, generális és főbíró urunkat, ő nagyságát és ő kegyelmét, annak utána kétrendbeli gondviselőket, úgymint porkoláb uramékat, hogy az kaput megnyitván reggel magok kezével, ne mások által, mivel ő kegyelmeknek jár tisztek szerint hitek-ben s idvességekhitek-ben is. Annak utána az kulcsokat generális urunk ő nagyságának és főbíró uramnak vi vén, magok az kapun legyenek, úgy hogy minden haladék nélkül reggeltől fogvást estvéig az kapu porkoláb nélkül ne találtassék életek s tisztek vesztése alatt. Mikor egyik porkoláb kapu nyitás- vagy záráskor egyik kapura megyen, az másik az másra menjen nyitni vagy bezárni s arra hit nélkül való embert ne bocsássanak.

2. Az strázsa mesternek az strázsákon teljes hatalma vagyon, úgy hogy hirek nélkül s akaratjok ellen ő kegyelmeknek egy gyalogot is el ne merjen küldeni senki, hanem éjjel-nappal ha ki mit vét az strásán, másnap az kapun törvényt látván porkoláb és hadnagy uraimékkal

reá, meghaljon érette, ha csak ahová találtatik is valamelyik, kivált-képen éjtszaka ; kihez képest minden éjtszaka kétszer járja meg az

strázsákat strázsamester uram.

3. Ha valakiket az fokokon talál éjtsza kának idején, megfogván törvény szerint meghaljon érte, nem levén ott senkinek dolga strása-mester uramon kivül.

4. Az gyalog hadnagyok kezében levén az bot s az zászló, másoktól senkitől ne függjenek, hanem ő kegyelmektől, hanemha kinek, bizonyos szüksége vagyon gyalogra, az generálisoktól vagy penig hadnagyoktól kérjenek; levélszerjárásra se erőltesse senki az ő Felsége szükségén kivül s generálisok kivül kemény büntetés alatt.

5. Az porkolábok s hadnagyok is tempore obsidionis ( = ostrom alatt) minden éjtszaka egyszer-egyszer megjárják az vártákat, az kapu között is háljanak, vigyázván országunk s helyünknek megmaradására, életek .veszedelme alatt.

6. Ha valaki éjtszaka lövést teszen az szokott tilalom ellen, akár csak kapu zárlás után, megölettessék, mivel az tűznek idején, az ellen-séghez való lövetés és az pártütés kivül nem szabad lőni.

7. Valaki szablyát vonszon valakihez haragból, keze vágattassék el kedvezés nélkül.

8. Az kik penig vért tesznek másokon, megölettessenek.

9. Valaki valami háborúságot, zendül ést csinál az kapun vagy az városban, megölettessék.

10. Az strásamester minden éjtszaka kétszer, éjfélig egyszer, éjfél után másszor az vártákat megkerülje, így felel meg tisztének, másképen tiszti vész el érette.

11. Ha valami félelmes hírek lesznek, az porkolábok és a strása-mesterek az hadnagyokkal az kapun háljanak és ne csak az strásames-terek, hanem porkoláb uraimék is lejövén az vártákról, egyszer-egyszer az várost megkerüljék tisztek s becsületek elvesztése alatt, hogy igy az vigyázásnak szünete ne legyen.

12. Akármi vagy nagy vagy kicsiny dolog történjék is éjtszaka, vagy lövés vagy tűz vagy akármi égi csudák, kiket mindkét Magis-trat usának megjelentse haladék nélkül kemény büntetés alatt.

13. Ha valami gonosztevő megfogatik valami factumon ( = tetten), egyenlőképen megfogassa mind az ő felsége tisztviselője s mind az nemes

városnak arra rendeltetett embere és ki ki az maga magistratusa eleiben vagy fogságában vi vén, másnap kinek competens birája levén, adja az törvényes büntetésre személy válogatás nélkül.

14. Az szőlőkben, kertekben, talált kártevőket, aki ott találja, megfogja,ha bir vele ; ha meg nem foghatnák őket, csak ismerjék meg, magistratusa tartozik igazat tenni rólok.

15. Ha valaki az megnevezett ő felsége szolgái és az nemes város

lakosi ellen valami háborúságot, tumultust ( = zavargást) mlvelne vagy csak indítana is, halálos büntetés legyen az fején.

16. Az város kerítéséhez ha találtatik valamely ház ragasztva, nagy vagy kicsiny, elhányattass ék kedvezés nélkül kemény büntetés alatt ; akikből illetlen veszedelmek lehetnének.

17. Ha vagy ő felsége az mi kegyelmes urunk vagy generális uramék vagy az város ellen valaki valami veszedelmes híreket hallana, kiki előtte járójának feje vesztése alatt megjelentse az dolognak igazsága szerint, egyenlőképen ellene is álljanak.

18. Valaki előttejárója ellen fegyvert fogna, akár uton, akár helyben, megölettessék, kiváltképen kapu vagy zászló alatt, hacsak gyalázatos szót szólana is ellenek.

19. Isten kitől oltalmazzon, ha tűz támad az városba, ilyen szokást kell követni, hogy az gyalogdobot meg kell ütni és feje vesztése alatt generális uram ő nagysága szállására kell menni zászlóstól és az hová kívántatik, egyszersmint fordíthatja az úr őket ; ha penig valamely gyalog jelen nem lenne, élete vesz el. Mivel az tűz nem csak történetből, hanem más practicából is szokott lenni, kihez képest az ő felsége képét

(— képviselőjét), az város kulcsát és az ország zászlóját kell oltalmazni, az mely gyalogokból kell az kapun levőket segíteni s egyebeket is.

20. Az tűz alatt penig hacsak történetből esik is, sok kapdosás szokott lenni nagy kárral; akik efélében találtatnak, törvénynyel kell kemény büntetéssel megbüntetni ; ha penig kezében tapasztalódik, meg kell mindjárt fogni és az felülmegirt mód szerint másnap magistra-tusa kezében adni az törvényes megbüntetésre. Vagy ha azon tűz alatt valami háborúságot indítana valaki, annál inkább ha végben is vinné, meghaljon érette.

21. Kapunyitás előtt az kis kapun jó készülettel húsz gyalogost ki kell küldeni és az kapu eleiben gyűlt szekereket jól távol állatni, köze! a ka púhoz nem bocsátani és az szekereket megnézni, mi vagyon rajtok, hogy efélékből véletlen dolog ne kövessen bennünket.

22. Az kapunyitást, zárást porkoláb uraim ne más által, hanem magok cselekedjék, magok nyissák, zárják, nem levén más arra hites, tisztek elvesztése alatt.

23. Az strásamester is, ha az éjtszakai kerülésben jár, megnézze az lakatokat, mint vannak, mivel történt már az Kassán, hogy felve-tették az lakatokat, de az reteszben nem volt verve; mert ha ezt nem miveli, egyenlő büntetése lesz az porkolábokkal.

24. Minthogy minden az jó egyességből áll, kívántatik, hogy igy is

•megfeleljen minden rend, nem hogy az határ, hanem az hídig is senki

vásárlásért ki ne menjen, hanem az piacra hozza minden eladni való eszközöket; ki-ki mikor eleget vásárol, annak utána ha mit el nem adhatnának, az árosok és kufárok abból vegyenek kereskedésre való eszközöket. Ha ki az ő felsége drabanti feleségek közül kufárkodni akar, generális urunk ő nagyságok biró uramnak commendálják. Annak felette az piacnak szabadságára és rendtartására úgy vigyázzanak vásárbiró uraim, hogy egyebek előtt generális uraimékre ő nagyságokra

egyen főtekintet, mindenek előtt hirré tevén az vásárbírák generális urarnék ő nagyságok sáfárinak avagy kulcsárinak, ha mi olyast hoznak az piacra. Ha kit penig, akármely rendben élőt, valamely piaci kapdosásban, hatalmaskodásban érnek, fa, mész, széna, káposzta és egyéb mindenféle élés és épületre való eszközöket hozó emberek az kapukon belől bebocsátassanak minden bántás nélkül. Az kik penig ez ellen cseleksznek, pálca beli büntetéssel büntetőd jenek.1

Közli : Kemény Lajos.

1 1 Kassa vái-os 1650. évi jegyzőkönyvében,

o

A MAGY. TUD. AKADÉMIA HADTÖRTÉNELMI BIZOTTSÁGÁBÓL.

• A közéletnek, tudománynak és irodalomnak a háborús viszonyok

•okozta pangása a bizottság működésére az 1917-ik évben is bénítólag hatott.

A nyomdai árak még folyton tartó emelkedése nemcsak lehetet-lenné tette több tervbe vett munka kiadását, hanem e miatt folyó-iratának: a Hadtörténelmi Közleményeknek ívszámát ez évben is újból le kellett szállítani.

Ily körülmények között tehát folytatta a bizottság a világháború

•emlékeinek gyűjtését s foglalkozik a béke beállta utáni teendők terveivel, hogy majdan miként örökíthesse meg méltó módon és mentül szélesebb alapokon a magyarság hősi szerepléséneke vérzivataros korszakban való történetét.

A bizottság ez évi történetének legjelentősebb eseménye volt, hogy annak elnöki tisztét József főherczeg úr ő Cs. és kir. Fensége, akadémiánk tiszteleti és igazgatósági tagja elfogadta.

Ez alkalomból a bizottság jegyzőkönyvében örökítette meg lelépő elnöke báró Forster Gyula val. belső titkos tanácsos, akadémiai tiszte-leti tag négy évi buzgó és eredményes tevékenységét és mondott azért

meleg köszönetet.

A Honvédelmi Miniszter úr a bizottságot ez évben kilenczezer koronával támogatta és 1440 koronával előfizetett a Hadtörténelmi Közleményekre.

A folyóirat ez évben XVIII-ik évfolyamában jelent meg, 25 ívnyi terjedelemben, nyolcz nagyobb tanulmányt és értekezést és 16 kisebb

•czikket közölve.

Folyó ügyeinek intézése végett a bizottság ez évben négy ülést tartott. Ezek egyikén dr. Szendrei János jelentést tett a Magyarországi várak története czímű nagy műve munkálatainak haladásáról.

A Hadtörténelmi Muzeum ügyének kérdésével a bizottság az idén ás megfelelő módon foglalkozott.

KEBELEM.

A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának igazgatósága elhatározta^

hogy egybegyűjti az összes írott emlékeket és nyomtatványokat, a melyek a most'dúló háborúra, ennek előzményeire és okaira vonat-koznak.

A Magyar Tudományos Akadémia kebelében alakított Hadtöüénelmi Bizottság is szolgálatába áll e nemes eszmének, hogy ez úton is teljesítse azt a magasztos hivatását, mely kötelességévé teszi, hogy nemzeti köz-érzületünkre fölemelő hatással biró magyar hadi történelem adatait gondosan összegyűjtse a jövendő nemzedék és a történetírók számára.

Felkérünk tehát minden hazafit, hogy gyűjteményünk gyarapításához hozzájárulni szíveskedjenek.

A gyűjtendő tárgyak:

könyvek, önálló füzetek és különlenyomatok. Hogy ezek a füzetek vagy könyvek és különlenyomatok versben vagy prózában vannak-e írva, van-e valami tudományos vagy szépirodalmi értékük, azt a teljességre törekvő gyűjtés szempontjából nem kell figyelembe venni;

önálló füzetekben megjelent egyházi és világi beszédek, előadások és felolvasások;

önálló füzetekben, vagy csak egyes lapokban nyomtatott egyházi és világi, hivatalos és nem-hivatalos körlevelek, köriratok, felhívások, buzdítások, tanácsok, lázítások, utasítások, rendeletek, katonai buzdító és lelkesítő napi-parancsok, rendszabályok stb.-ek ;

önálló füzetekben, vagy egyes hírlapokban lenyomtatott háborús vagy háborús vonatkozású énekek, dalok, nóták, versek és imádságok ;

a ponyvairodalom mindenféle terméke ;

háborús vagy a háborúval összefüggő statisztikai kimutatások;

háborús naptárak;

háborús térképek;

szöveges és szövegtelen háborús hangjegyek;

szöveges és szövegnélküli képes ábrázolások (képek, képecskék, képes levelezőlapok, fényképek);

egyesületek és társulatok, ipari és kereskedelmi vállalatok jelen-tései, ha bennük valamely vonatkozás van a háborúra ;

mindenféle hivatalos és nem-hivatalos, hatósági és magán-plakát (falragasz);

színlapok, ha rajtuk a háborúval bárminő vonatkozásban levő előadás szerepel, vagy ha az előadást háborús jótékony czélra

hirdetik;

a háborúban elesett hősökről kiadott gyászjelentések;

legyezők, szalagok, kokárdák, zászlócskák, gyujtóskatulyák, kávé-házi, vendéglői és czukrászdai papiros-szalvéták, a melyeken háborús szöveg, térkép vagy kép van.

A magyar katonai kultúra legértékesebb anyagát fogják alkotni a gyűjteményben azonban az írott emlékek, a melyek közé: a hadi naplók, a táborokból érkezett levelek és tábori levelezőlapok, harcztéri jelentések, hadifoglyoknál talált följegyzések stb.-ek tartoznak, melyeknek gyűjtésére — az enyészettől való megmentésük végett — különösen felhívjuk a magyar közönség becses figyelmét.

A gyűjtött nyomtatványokat és kéziratokat akár a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi-könyvtárának, vagy a Hadtör-ténelmi Közlemények szerkesztőségének (Budapest, VIII., Ludoviczeum-utcza 4. szám) kérjük beküldeni.

A naplókra és levelekre nézve megjegyezzük, hogy ezek zárt, lepecsäelt és a fölbontás határidejének megjelölésévél ellátott borítékokban is beküld-hetők; ezek nyilvánosságra hozatala tárgyában kifejezésre juttatott kívánal-mak a fennálló szabályok étielmében föltälenül tisztéletben tartóinak.

A HUSZITA SZEKÉRVÁR A MAGYAR

In document HADTÖRTÉNELMI K ÖZ LE MÉ N YE K. (Pldal 159-166)