Mérési skála ismertetése

A karbantartási folyamatok felmérése során a mérési skála meghatározása kulcsfontossággal bír, mellyel kapcsolatosan két kritérium fogalmazódott meg bennem: az egyik a mérési szint, a másik pedig annak alkalmazhatósága, értelmezhetősége.

A mérési szint azért fontos, mert különben a korábbi fejezetekben kifejtett statisztikai elemzések jelentős része nem alkalmazható, így a további feldolgozhatóság megkérdőjeleződik.

Ezért részemről az Lickert skálára esett a választás, mivel az alkalmas a faktorelemzésre (Babbie, 2008).

Amikor folyamati elemeket mérünk fel, akkor rendkívül fontos, hogy a különböző szintek közt lévő távolságot hogyan értelmezzük. A kérdésekre adott válaszok megbízhatósága sérül, amennyiben egy olyan skálát választunk, ahol a megkérdezett számára nem teljesen triviális, hogy az adott üzleti folyamatot milyen értékűre kell értékelnie. Annak érdekében, hogy ezt a hibát ne kövessem el, folyamatszabályozással foglalkozó szakemberek véleményét kértem ki és szakirodalmi kutatást végeztem. A kutatás eredményeképp végül a választásom két lehetséges jelöltre: a CMMI (Capability Maturity Model Integration) és a COBIT (Control Objectives for Information and Related Technology) keretrendszerére esett. Igaz ugyan, hogy a megnevezett keretrendszereket az IT területén alkalmazzák, de figyelembe véve, hogy CMMI és a COBIT is egy folyamat-alapú megközelítésű keretrendszer (Kelemen & Balla , 2008) (Institute, 2007), ezért logikus választás. Felmerült még a PMMM (Project Management Maturity Modell) rendszer alkalmazási lehetősége is, de mivel a PMMM nem magát a folyamatokat, hanem a szervezet projektmenedzsment érettségi szintjét mutatja meg, ezért elvetettem. A PMMM érettségről Deák ír bővebben (Deák, 2006). Végül a CMMI folyamat

képességi szintjeit vettem alapul. Ez azért is racionális döntés, mert ahogy a 3. fejezetben bemutattam, a kutatók jelentős része ezt a módszertant alkalmazta érettségi modelljük felállításakor.

A CMMI keretrendszere az alábbi folyamat képességi szinteket definiálja:

 Nem létező folyamat: ezen a szinten a folyamatot még vagy nem alkalmazzák, vagy csak részlegesen teszik azt.

 Végrehajtott folyamat: a szervezet megtette a szükséges kezdeti lépéseket annak érdekében, hogy a folyamatot szabályozza. A teljesítmény még nem stabil, a pénz, határidő, minőség, mint korlát sokszor sérül a munka során, de ennek ellenére lehetséges sikereket elérni. Ez egy kezdeti szint, ahol a szervezet még nem látja bizonyítottnak a folyamat gazdaságosságát.

 Menedzselt folyamat: a folyamatot ezen a szinten megtervezték, végrehajtották, monitorozták annak érdekében, hogy elérjenek egy bizonyos célt. Itt már rendelkezünk mérőszámokkal, melyek mentén irányítjuk a folyamatainkat.

 Definiált folyamat: ezen a szinten a folyamatok jól szabályozottak, azok leírása megtörtént különböző szabványok és eszközök mentén. A harmadik és a negyedik szint között talán a legnagyobb különbség az, hogy míg a menedzselt szinten a szabályokat, szabványokat projektenként alakítják, addig a definiált szinten a vállalati szabványtárból választják ki. A mérési eredmények a vállalati tudástárba kerülnek.

 Kvantitatív módon irányított folyamat: a folyamatok hatékonyságával és a termékekkel kapcsolatosan minőségi mérőszámok vannak meghatározva a különböző érintettek elvárásai alapján. A teljesítményt és a minőséget a szervezet képes statisztikai értelemben definiálni. A hármas és a négyes szint közti legkritikusabb különbség az, hogy a folyamatok statisztikai és kvantitatív technikákkal szabályozva vannak.

 Optimalizált folyamat: a kvantitatív eredmények alapján a szervezet fókusza a folyamati innováción van. Mivel rendelkezik megfelelő adatokkal, ezért képesek meghatározni a fejlesztendő területeket, ezáltal nagyobb értéket termel. A célok definiáltak és mérve vannak, majd azokat folyamatosan felülvizsgálják annak érdekében, hogy válaszolni tudjanak a folyamatosan változó üzleti kihívásokra. Míg az előző szinten a méréseket arra a célra használták, hogy egy-egy terület eredményét kontroll alatt tudják tartani, addig jelen esetben a teljes szervezetre kiterjedő adatokkal és mérésekkel rendelkeznek, így a javító intézkedések a teljes szervezetre hatással vannak. (Balla, 2006) (Team, 2010)

A CMMI modell öt érettségi szintet definiál:

 kezdeti szint

 menedzselt, ismételhető szint

 definiált szint

 kvantitatív módon menedzselt szint

 optimalizáló szint (Team, 2010) (Balla, 2006).

Kezdeti szinten a vállalati folyamatok kezdetlegesek és kaotikusak. Az ilyen típusú szervezetek képesek ugyan minőségi termékeket szállítani, de az alapvetően az egyéni teljesítményeknek a dicsérete, nem pedig az ismételhető folyamatoknak. Jellemző, hogy a

Vajna Zoltán Kutatási módszertan szállítás során nem tudják tartani a meghatározott kereteket. Rendszeresen túlvállalják magukat és nem képesek a sikereiket megismételni. A menedzselt szint jellemzője, hogy a munkatársak képesek megismételni a munkájukat, projektirányítási rendszert üzemeltetnek.

Munkacsoportok alakulnak, melyek definiálják a szolgáltatási célokat, a munkaterveket és a későbbiek során pedig felügyelik azok betartását. Definiálják az üzleti folyamataikat és gondoskodnak arról, hogy a szervezet tagjai megkapják a szükséges oktatásokat. A harmadik szinten a folyamatok explicit módon vannak definiálva. A második szinttel ellentétben a folyamatok szabványosítása nem feladatonként történik, hanem a szervezeti szabványtárból, mely konzisztens a szervezet egészére. A munkacsoportok képesek a folyamataik fejlesztésére.

A negyedik szinten a szervezetben a minőség és a folyamati hatékonyság számszerűsítve van, melyekhez a mutatókat az ügyfél igényei alapján definiálják. A legnagyobb különbség a harmadik és a negyedik szint között a folyamatok teljesítő képességének megjósolhatóságában van. A negyedik szinten statisztikai folyamatelemzés történik a gyűjtött adatok alapján, melyek visszacsatolása folyamatos az irányítási rendszerbe. A legmagasabb szinten a szervezet teljesítő képességét folyamatosan fejlesztik a kvantitatív eredmények alapján. A mért mutatókat képesek az üzleti értékekhez kapcsolni. A különbség az ötös és a négyes szint között az, hogy míg a négyes szinten a munkacsoportok a folyamatok megértésére és azok irányítására összpontosítanak, addig az ötös szinten az irányított folyamatok optimalizálása a végső cél.

(Balla, 2006) (Team, 2010)