főczél, a religio pedig csak mellékes dolog.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
PEST, jan. 25-én. A mélt. é3 ft. csanádi megyés-püspök ur által, megyéje papságához, és híveihez intézett fölhívás, az egyház szorongatott feje iránti részvétnyilvánitást illető-leg, következő : „Tertio vocem pro afflicto Capite Ecclesiae hisce attollimus, quantum super profectu malorum hominum in pejus, moerentes; tantum erecti ad D e u m , in cujus manu sunt omnium potestates et j u r a regnorum. Neminem Vestrum latere potest, quid baec sibi velint. Per omnem enini qua late patet orbem Christianum una vox est Catholicorum,quorum cum Capite Ecclesiae, diris vexato rapinis et angustiis, cor et ani-ma una est : intemeratam iidem et lilialem adhaesionem palam protestantium, imo pias quoque symbolas, obulos Petri, ad sar-ciendas rapinas, in unum conferentium. Si luctuosa haec Vo-bis videantur, Nos probationis tempóra dicere malumus. Nem-pe venit hora potestatis tenebrarum et nunc est, ut Nem-percutiat pastorem et dispergantur oves gregis. Has n o s t r u m , has ve-strum V. F . et F. D. est, oculis in Principem Pastorum con-jectis in ovili salutis continere, imo animos erigere in Ilium, in quem tum recte speratur, cum contra spem in spem animus usque ad thronum Omnipotentis erigitur. Hoc agimus, hoc agite. U t vero recte agatis, praesentium serie ordinamus : ut
62 »«-—
pastorales nostrae infra positae proxima post perceptionem Dominica ex ambone fidelibus, praemissa accomoda paraenesi, per extensum publicentur ; turn vero ipsum folium „ d a t o " si-gnatum pro subscriptione in Sacristia,. vel pro prudenti arbi-trio in Parochia exponatur. Ita quidem : ut in Civitatibus co-pia sit subscribendi singulis, quibus libuerit ; in minoribus vero Communitatibus, ubi pars fidelium scribendi ignara e s t , p e r -contato per Vos communi sensu, nonnullos parocliianorum vestrorum apud caeleros communi existimatione pollentes eli-gatis, qui omnium loco nomina sua subscribant : salvo utique relicto, ut singuli quoque, quotquot voluerint, suis ipsi mani-bus nomina sua adponant. Si vero contigerit obulum quoque Petri a nonnullis forte s p o n t e offerri ; horum nomina in separate folio erunt una cum oblatis et homagialibus a b s m o -r a e t i m m e d i a t e istliuc t-ransponenda. U t po-r-ro divina praesidia adflictis Ecclesiae rebus misericors Deus clementer accommodare dignetur, advolutam Orationem pro Beatissimo P â t r e Nostro Pio IX. hactenus praescriptae orationi adnecti, una in Scholis, communibus precibus, quae institution! prae-mitti soient, adjici volumus, et ordinamus."
Ezután a hivekhez fordul beszédében a mélt. főpásztor, s miután a hitegység szükségéből kiindulva, a helyezet-, és főleg a szent székkel, az egység középpontjávali szo-ros összeköttetésre nézve kellőleg fölvilágositá ő k e t , foly-t a foly-t j a : ,,Ha foly-ti Kriszfoly-tus foly-tesfoly-tének valódi élő foly-tagjai vagyfoly-tok : akkor lehetlen, hogy annak nem egy t a g j á t , hanem magát a testnek f e j é t szenvedni, szorongani lássátok a nélkül, hogy élénk részvétetek á l t a l , a szenvedést vele megoszszá-tok. És ha szivetek ezen érzülete való, akkor némán az nem maradhat ; sőt óhajtoznotok kell vala alkalom u t á n , nyilván bevallhatni, hogy ti legfőbb lelkipásztortok szorongattatásában és keserűségében közösen osztoztok. Ezen alkalmat kívántam én nektek szolgáltatni. Ti szentséges Atyánk szorongattatá-sát mult évi sz. András hava 15-én kelt pásztori szózatunkból eléggé megismertétek. A válság napjai nem hogy megrövi-dültek volna, sőt növekedő veszélylyel hosszabbra nyúlnak.
Gonosz emberek t. i. nem szűnnek a keresztény világ legré-gibb és legtörvényesebb trónját, mellynek rendithetlen alap-j á n nyugszanak valamint minden királyi székek, ugy a népek valódi boldogsága is, szent Peter ezredéves örökségenek el-rabolása által megrendíteni : hogy azután trónt és oltárt egy máglyára hordva , akadály nélkül hozhassák a világba ama közösséget, melly ott veszi kezdetét, hol az ember megszűnt ember lenni. Am egy zsoldból tengő pápának, mi egyébbé kel-lene, a gonoszok ármánya szerint, lennie, mint zsoldossá ? És az egyháznak mi egyébbé, mint nem anyává többé, hanem szolgálóvá? Ha pedig az anya szolgál, mik lehetnek akkor a gyermekek, egyéb ha szolgák ? Avagy az isteni és emberi jog-és igazságnak legfőbb képviselőjét e földön, ezredéves törvé-nyes birtokától erőszakosan megfosztva, évi zsoldra kénysze-ríteni, nem annyit tesz-e, mint lábát csókolni, kezét pedig meg-kötözni ? Nem annyit tesz-e az, mint az Isten hetedik parancsát lábbal tapodva, minden tulajdonjogot, a t i e t e k e t i s , ha-lomra dönteni? Fontolgassátok ezt Krisztusban kedveseim, és gondoljátok el : mi véget kellene ezen gyalázatnak rajtatok is utóbb érnie ? — Avagy ha talán azt vélnétek, hogy ég és föld el-múlnak, de az U r szava Péterhez el nem múlik : „ T e vagy P é t e r (a szikla), és ezen sziklára épitem Egyházamat, és a
po-kol kapui erőt nem vesznek rajta" (Máté 16, 17.) : ebben iga-zatok van. De van az Urnák más szava is, melly szinte örökér-vényű, és igy hangzik : „Elvétetik tőletek az Isten országa;
és az ő gyümölcsét hozó nemzetnek adatik." (Máté 21, 43.) Es ezen szavát immár két világrész gyászosan igazolja. Es még egy szava van az Urnák, melly e válság napjaira különö-sen szól, és imigy hangzik : ,,A ki ninckülönö-sen velem, ellenem van;
és a ki velem nem g y ű j t , az tékozol." (Luk. 11, 23.) IIa t e -hát tartotok K. K. Isten-gyermekségtekre, melly a közös „Mi-atyánkra" jogosit benneteket; ha komolyan veszitek amaz egyességet, mellyet a Hiszekegyben szóval naponta magatoké-nak vallotok ; ha vágy kebletek azon szellemi nagy testvéri-ség után, mellyet az Istenember, a mi Urunk Jézus Krisztus alapított e földön ; ha mint élő tagjai az egyház testének, ér-zitek ereitekben az ő szenvedő érütéseit; ha él Krisztus ben-netek, és ti ő benne, miként ő él az Atyában ; ha van gyermeki szivetek anyaszentegyháztokhoz, melly a szent keresztségben ujonszült benneteket, és koporsótok fölött imádkozni fog ; és van gyermeki szivetek veszélyben forgó legfőbb atyátokhoz, Krisztus földi helytartójához : ám tegyetek erről bizonyságot a világ előtt az által, hogy egy részről gyermeki szereteteket és h ű ragaszkodástokat szentséges Atyánkhoz, más részről pedig komoly visszaborzadástokat megraboltatása-, és erőszakol tatá-sától, neveitek aláírásával a keresztény világ köztudomására hozzátok. Ez czélja, és semmi más jelen felhívásunknak. Azon-ban nem ti lesztek az elsők. Hitrokonitok AmerikáAzon-ban, Irhon-és Angolhonban , Skótia- Irhon-és Dániában, Franczia-, Olasz-, es Németországban, Berlint sem kivéve, immár megelőztek ben-neteket; sőt még tovább is mentek: szeretetfilléreiket összead-ván megraboltatott közös atyánk segélyzésére, A bécsi, lem-bergi érseki, seckaui püspök-megyékben szinte hasonló nyilat-kozatok, még jámbor nőegyletektől is indítványozva készül-nek szentséges atyánk számára, s Péter fillérei sem hiányza-nak. A mit tőletek K. K., elvárok, a mit Istentől reménylek, az, hogy ti többi testvéreitek példáját, kik az idők jeleit meg-ismerték, követni, és a világ előtt bevallani fogjátok : hogy az anyaszentegyháznak hű gyermekei, hogy k a t h o l i k u s o k vagytok, és imáitokat ezentúl kettőztetni fogjátok."
Az ő szentségéhez küldendő fölirat ekkép hangzik :
„Szentséges atyánk ! Nem szólíthatunk e z e n , a föl-dön legtiszteletesebb névvel a nélkül, hogy magunkat gyer-mekeidnek érezzük, és a világ előtt szivszerü nyíltsággal azoknak bevalljuk. De n e m c s a k közös a t y á n k , hanem feje-delmi főpásztorunk is vagy; és ha szent minden királyi szék, a tied legszentebb, mert maga Isten alapította meg. B é k é -s é n ül-sz te a -sziklatrónon, mellyen a világ békéje nyug-szik , és épen azért szorongattatol, mert „a t e o r s z á g o d a b e -k e". A -keresztről jönne-k -kereszteid. Nagy a te -keserűséged ; mert te szorongatóidat fiaidnak nevezed. A te szived, mi tud-juk azt, miattunk , de még inkább ő miattuk keserűbben ag-gódik, mint tenmagad miatt. Mert a te atyai szived, mint semmi más sziv , száz milliókat ugyanazon szeretettel ölel magához, önmagáért nem, csak mindnyájunkért képes szenvedni. Mikép láthatnánk mi részvétlenül téged érettünk szenvedni? — M é -lyen érezzük szenvedésednek közönségét, melly t é g e d , csak előtted ismert kölcsönös viszonhatással sujt s emel, kese-rít s vigasztal egyetemben ; és érezzük azért, mert hiszünk benned, mint Annak helytartójában, ki az emberfiáinak minden
63
keservét és Örömét az ő isteni szivében közösítette ; és érezzük azért, mert minmagunkban is hiszünk, mint azon testnek élő tagjaiban , mellyet ugyanazon isteni sziv mozgat és éltet. E n -gedd tehát atyai kegyességedben, hogy gyermekeid ezen irat által lélekben előtted megjelenjenek, és térdről esdve részök-é r t szenvedrészök-éseidből, sziveiket lábaidhoz letehessrészök-ék. F o g a d d kegyelmesen : f ö l t é t l e n ü l a tieid azok, és az anyaszentegy-házé, mellynek te Istentől rendelt zárköve vagy. A te erőkoltatásod a mi szolgaságunk ; a te függetlenséged a mi sza-badságunk ; a t e trónod a mi igazságunk ; a te megraboltatá-sod a mi megfosztatásunk: mert a te Istenrendelte világi or-szágod két száz millió katholikusnak közös tulajdona. Azért egész lelkünkből utáljuk s kárhoztatjuk mindazon gonosz tá-madásokat, mellyek oda szánvák, hogy téged és világi tróno-dat, és ha lehető volna, a kősziklát megrenditsék, mellyre Isten az ő egyházát alapította. Szorongatóidért pedig imádkozunk, hogy az Isten megvilágosítsa őket : mert nem t u d j á k , mit
cse-lekesznek. H o g y h a pedig általuk az elrablottak kárpótlásául gúnyos alamizsna-zsoldra Ítéltetnél : gyermekeid szeretetfillé-reiket önkényt hozandják lábaidhoz. Daczára azon sikernek, melly elleneidnek szolgál, rendithetlen a mi hitünk, hogy nem az emberek, hanem Isten kormányozza a világot ; és hogy az U r egyházát, s vele bennünket, ha hiven ragaszkodunk hozzá s tehozzád, nem hagyandja megszégyenülni ; mert a hol t e vagy, ott van az egyház, és hol az egyház, ott van és marad ő, a seregek u r a Istene. Azért törhetlen a mi bizalmunk, hogy a pokol kapui megszégyenülnek : habár a válság napjai to-v á b b r a nyúlnának is ; mert a kiben mi bizunk, Annak a ten-g e r és szelek enten-gedelmeskednek. És a mi hozzád, oh szoronten-ga- szoronga-t o szoronga-t szoronga-t aszoronga-tyánk ! s veled együszoronga-tszoronga-t szorongó anyaszenszoronga-tegyházunkhoz való szeretetünket, engedd, hogy azt Isten kegyelmében bízva, a nagy apostolnak eme szavaival valljuk b e : „ K i v á l a s z t e l m i n k e t K r i s z t u s s z e r e t e t é t ő l ? h á b o r u s á g - e , é h s é g e , m e z i t e 1 e n s é g e , v e s z e d e l e m e , ü l d ö -z é s-e, f e g y v e r - e ? (Rom. 8,35.) És hogy ugyana-zon apostoll a apostoll : „ g y ő z e d e apostoll m e s e k apostoll e g y ü n k m i n d e z e k b e n A n -n a k v é g e t t e , k i m i -n k e t s z e r e t e t t " , adj teljes erejű atyai áldást lábaidhoz boruló gyermekeidre, kik a te ajakiddal, s a te szived bizalmával csengenek : Oh Mária ! bűn nélkül fo-g a n t a t o t t királyné ! könyöröfo-gj szentséfo-ges atyánkért ! Könyö-r ö g j éKönyö-rettünk ! Mutasd meg, hogy te nem csak a mennyek-nek , hanem a földmennyek-nek is királynéja vagy. Amen. Kelt Te-mesváron, j a n u á r 1-én, váltságunk 1860-ik esztendejében."
Az aláirások gyűjtésének módjáranézverendeltetik: „Con-tendite itaque V.F. et F.D., nam hora est nos de somno surge-re, dum adversarius adeo non d o r m i t , u t noctes diesque sumât non iam in cuniculis, sed aperta acie instruenda ; con-tendite, u t his probationis diebus lídeles inveniamini gregis Dominici pastores, quorum vocem oves et noscant et audiant, et sequantur. Namque non deerunt falsi prophetae, quod jam publicae paginae f e r u n t , qui in errorem inducant credulam plebem, nescio quae militandi, aut contribuendi onera illos man-sura mentientes, qui nomina sua homagialibus his tabulis
sub-scripserint. Ideo apertis verbis declaravimus in pastoralibus, nihil a nobis ultro intendi, quam manifestationem Sensus Ca-tholici et íilialis in Beatissimum P a t r e m devotionis, quae in h a c temporum perversitate officium evasit primi ordinis omni-um, qui catholico nomine non censeri solomni-um, sed eo digni
quo-que cupiunt inveniri. — Res nempe agitur inter barbariem et christianam civilisationem. Agitur namque de summis iuris di-vini humanique principiis, quibus omnis humana societas, t a n t o magis Christiana, velut altissimis fundamentis innititur. Non enim j u r e fortioris, quod nimis clamaret , minusque noceret, sed ementito praetextu incompatibilitatis duarum potestatum, temporalis et spirituális, iuris item subditorum, ubi scripti ne-scio, legitimos principes exauctorandi, verbo : democratiam et revolutionem sanctione multitudinis oommuniendi, rapina pa-trimonii P e t r i consummari int.enditur. Quo quidem educto con-flagrationem universalem simul probari sancirique , omnibus, qui aliquid vident, apertum est. Hie erat timor, quem vixdum bellum, recenti nobis infausta pace conclusum, e r u p e r a t . datis pastoralibus ddto. 5-a Maii, 1859. anxii praesagiebamus ; hie timor iam omnium nostrum est, quem in commune n u n c exti-mescant omnes, quibus c o m m u n e periculum, si videant, im-pendet. Sane enim si populorum arbitrio mundus regendus, t u n c actum est de omni potestate, quae a Deo originem t r a h i t , et Minister Dei sine causa portat gladium. Nihil hoc portento generi humano potest esse exitialius. Nam vis vi repelli po-t e s po-t ; epo-t quibus causis res o n u n po-t u r , ns passim epo-t concidunpo-t. Apo-t vero si mundus opinionum commentis, imo vero monstris guber-nandus, u t verum dicamus, convellendus : tum actum est de salutis publicae cura, actum de humano genere. Nihil enim in h a c lucta ab armis sperari potest; nam non jam est colluctatio adversus vim armorum, sed contra spiritualia nequitiae, quae in mundum pater omnis mendacii, mendaciter evomit, ut perdat et mactetjSicut perdidit, quos primo mendacio decepit.Non Neronis aut Diocletiani, sed Juliani haec tempóra sunt. H o c est, quod in Pastoralibus innuimus, dum Romanae S e d i s , hoc est divi-nae veritatis et justitiae, ab omni humano arbitrio independen-tiam, nostram C h r i s t i a n a l e g e vivendi libertatem dixi-mus. Si namque forte placeat principibus (?), u t populus im-peret, rex obtemperet ; nobis placere non potest, nisi quod Do-minico ore didicimus: nempe non esse potestatem u l l a m , nisi quae data est desuper. Neque temere spoliationem Capitis Eo-clesiae, nostram contributionem dixeramus. Eni m vero si Pa-trimonium Petri eo fine tenent eius Successores, u t Ecclesiae universae provideant necessitatibus, toto qua late patet orbe instantibus : t u n c ad damna spolii sarcienda a u t orbis Catho-licus per universalem contributionem a d i g a t u r est necesse, aut defectu nervi linquenda erit Cathedrae Petri omnium Ec-clesiarum sollicitudo. Et hanc contumeliam i n u r a t , hoc onus ducentis millionibus Catholicorum imponat manipulus hostium nominis Christiani ! ? In coelum ista c l a m a n t , u t clamemus et nos ; non utique desperantes, sed Iili plane toto corde confisi, qui corripit gentes, et irridet et subsannat principes, qui con-venerunt in unum adversus Dominum et adversus Christum eius. Etsi namque transiremus per ignem et aquam, vivit Ille, qui dejecit equum et ascensorem eius in mare, et sperantes in se educet in refrigerium. At enimvero non verbis in Eum spe-randum est, sed Rebus, non consertis manibus, sed ad omne opus expeditis : quorum primum esto, quod his pastoralibus intendimus, et a Vobis V. F . et D F . vehementer in Domino tendimus. Itaque vigilate et orate, imo orationes ve3tras con-duplicate, ut brevientur dies isti, aut si auferendum est a no-bis regnum Dei et dandum genti facienti fruetus eius ! saltem non ipsi, nec quisquam de illis, qui nobis crediti sunt,auferatur a
—m 64 i — regno Dei. P a x Dei, quae exsuperat omnem senstim, custodiat
corda et intelligentias Vestras. Datum Temesvarini, die 12-a Januarii, I860.1'
— Imént vettük a főmagass. zágrábi bibornok-érsek ur ő eminentiájának jan. 8-án kelt főpásztori körlevelét, melly-nek tartalma felől bővebben is szólani kivánván, az abban al-kalmilag fölemiitett ama tudósitás közlésére szorítkozunk, mi-szerint ő eminentiája még ez évben tartományi zsinatot szán-dékozik egybegyűjteni Zágrábban; mellyre az előkészületek már hónapok óta történnek.
ESZTERGOM, Boldogasszony-hava 22-én. Először szó-lalok meg az idén az u j életre támadt ,Religio' hasábjain : s valljon mivel kezdjem meg levelezői tisztemet ? A főszékes-egyház sekrestyéjébe vezetem a t . olvasót; hol első tekintetre egy arczkép tűnik szemünkbe, melly csak nem rég került oda, s mellyről csakhamar elmondja az ott álló egyházfi, hogy : ,ime ez azon k é p , melly a háladatlan unokák bántalmainak követ-keztében könyeket hullatott.' Fordítsuk meg a képet, ott eze-ket olvassuk: „Eífigies haec referens L a d i s l a u m T ó t h , E. M. S. condarn Cantorem Canonicum (obiit die 14-a Ápri-lis, 1773."; s Nagyszombatban fekszik eltmetve,) „exstitit apud abnepotes eius nobiles Carolum et Adalbertum Tóth in possessione N a g y - S z e l e z s é n y , Comitatu Barsiensi, ubi per dies 5-am et 6-am Januarii currentis anni 1859. ex oculis et ore humorem, lachrymis et spumae simillimum, emisisse observata est ; qui ubi sive mappa, sive nuda manu detersus fuisset, continuo novus prosilivit, imago vero ipsa ex omni parte pulveribus et telis aranearum respersa fuit. Praestita super facto hoc officio Dioecesano per concernentem Paro-chum relatione, ordinata fuit canonica testium inquisitio, in qua sex oculati testes veritatem eventus fide iurata confirma-runt. Instrumenta canonicae huius inquisitionis in Tabulario Dioecesano subnris 1388.1931. 2024. reposita sunt. Imaginem Parochus 1859. ab antelatis Carolo et Adalberto pretio rede-mit, infrascriptoque obtulit, Praestolemur, si forte inscruta-bilis in consiliis suis Deus hoc in eventu iudicia sua manife-stare nobis velit. Datum Strigonii, die 11-a Decembris, 1859.
Joannes Card. S c i t o v s z k y , Archi-Episcopus et Primas."
— Tóth László , kiről itt szólunk, született Ivánkán, Nyitra vármegyében; s 1734-ben korompai plébános v o l t : azután három évig mint primás-helyettesi titoknok működött ; 1744-ben posonyi kanonok lett; 1749-1744-ben pedig Esztergomba jött át. Az Orsolya-szüzeknek egy leány nevelésére hagyott ala-pitványt; az elhagyott papok számára 1000 frtot tett l e ; Ivánkán pedig szentegyházat emeltetett. „Praestolemur "
BECS. (A fm. bécsi bibornok-érsek körlevelének folyt.)
„Hanem az a n g o l alkotmány egy olly fejlődés eredménye, melly messze visszanyúlik a középkorba: egészen sajátságos vi-szonyok-és érzelmeken nyugszik az, és meg fog bukni, mihelyt annak máris ingadozó alapja teljes megrázkodásba liozatik.
Hogy az egy idegen földre á t t é v e , életre való állapotnak ör-vendjen , azzal kellene kezdeni, hogy ott is ugyanazon viszo-nyok és gondolkodásmód idéztessenek elő : mert alap nélkül mit sem építhetni. Francziaországban 34 évig tartó kisérlete-ket tőnek az angol alkotmány utánozásaival : két királyt elűz-tek ; s miután végre odáig vitték a dolgot, hogy a király csak a szavazattöbbséggel egyezőleg uralkodott, egy napon eltűnt a királyság is, szótöbbség is , mint a fűst elenyészik a légben ;
s egy köztársasági színdarab közbevetett eljátszása u t á n , u j császárság tűnt fel. Hazug ámitások méltatlanok egy fejede-lemhez ; s az egyház feje legkevésbbé folyamodhatik azokhoz menedékkép. A sz. atya t e h á t mindenkor, és határozottan ki fogja mondani, mikép neki az egyházállamnak minden olly átalakítását vissza kell utasitnia, mellynek következtében a tettleges uralkodói hatalom a kamarák, vagy házak szavazat-többségére ruháztatnék; neki csupán a fejedelem neve, s egy, a kamaráktól számára kimért jövedelem hagyatván meg. 0 a maga függetlenségéről nem mondhat le : az pedig vajmi cse-kély különbséget tenne a dologban, hogy külső fejedelemtől függ-e, vagy egy belpárttól. De tehát lehet-e átalában egy olasz fejedelemtől kívánni, hogy ama költséges és vészteljes kísérleteket megújítsa, mellyek Francziaországban ez ideig mindannyiszor megbuktak : daczára annak, hogy ott a kormány hatalmas hadsereggel r e n d e l k e z i k ? — Különben a pápának, mint minden olly fejedelemnek, ki előtt a kötelesség a legelső, nagyon is szivén fekszik, népe valódi kivánatait ismerni : hogy azokat lehetőleg tekintetbe v é v e , mindazok által, a kik ké-pesek jó tanácsot adni, ezzel gyámolittassék. Nem is hiány-zanak az egyházi államban az olly intézvények , mellyek e czélra számitvák; s nem is volt IX. Piusnál senki készebb azokat még nagyobb terjedelemben kifejteni : de bizodalma kijátsza-t o kijátsza-t kijátsza-t ; s mindaz, mikijátsza-t kegyessége nyájasan megajánlokijátsza-tkijátsza-t, ő maga, és sz. P é t e r öröksége ellen, fegyverül használtatott föl. Ez által a helyezet megváltozott: a pártosok leveték álarezukat;
és tudjuk rólok, miszerint ők szorosan egyesülve, s minden is-teni és emberi törvényből gúnyt űzve haladnak czéljok felé; s hogy engedvények által szintolly kévéssé hagyják magukat le-fegyverezni, mint az útonálló nem megy tovább békében csak azért, hogy a vándor a maga pisztolát neki kiszolgáltatta. Mel-lőzni kell ennélfogva minden olly rendszabályt, melly a dol-gok jelen állapotában nem a rend és béke után sóvárgó nép-nek , hanem a felforgatási pártnak válnék hasznára."
„Olaszország tehát örökké szétdarabolt maradjon, és nemzetiségi igényei soha se jussanak érvényre ?' A nemzetiség jelszóvá lett. Mit akarnak az emberek illy szókkal elérni, jól
t u d j u k : de hogy valóban minő jelentőséggel birnak, és van-e azoknak a velők kapcsolatba hozott követelésekre igényök, vagy csak benső összeköttetésök is, azzal nem szokás törődni.
E szók csak mint fogantyúk használtatnak, hogy segélyökkel a kedélyeket fölizgatni, s azoknak bizonyos irányt adni le-hessen. Minden embernek megvannak az ő sajátságai; s min-den emberi társulat, mellynek tagjai maradandólag és sok-szoros viszonyba lielyezvék egymás irányában, szert tesz illyenekre : mivel az ahhoz tartozók mindegyikének felfogásá-ban és benső vágyaifelfogásá-ban némi közös tulajdon fejlődik ki, melly nél fogva az magát minden más testületektől elkülönzi ; ter-mészetesen majd kisebb, majd nagyobb mértékben, néha olly
E szók csak mint fogantyúk használtatnak, hogy segélyökkel a kedélyeket fölizgatni, s azoknak bizonyos irányt adni le-hessen. Minden embernek megvannak az ő sajátságai; s min-den emberi társulat, mellynek tagjai maradandólag és sok-szoros viszonyba lielyezvék egymás irányában, szert tesz illyenekre : mivel az ahhoz tartozók mindegyikének felfogásá-ban és benső vágyaifelfogásá-ban némi közös tulajdon fejlődik ki, melly nél fogva az magát minden más testületektől elkülönzi ; ter-mészetesen majd kisebb, majd nagyobb mértékben, néha olly