Második lépcső

In document KUTATÓI INNOVÁCIÓK. VÁLOGATÁS EGY KUTATÁSI PROJEKT EREDMÉNYEIBŐL (Pldal 103-106)

Application of fuzzy model for SME's digital maturity

6. Második lépcső

Mivel kétlépcsős módszert alkalmazunk, ezért szükséges az első lépcső eredményeinek defuzzifikálása, azaz minden olyan output nyelvi változó alkotja a második lépcső input változóit, amelynek csak egy output változója van - a digitális érettség. A második lépcsőben két megoldást alkalmazhatunk. Amennyiben csak klaszterezéshez akarjuk felhasználni, akkor egy öt értékű skálának megfelelő halmazbesorolást adunk (nem megfelelő, megfelelő, közepes, jó, kiváló); ellenkező esetben, egy konkrét számértéket adunk defuzzifikálással. A második lépcsőben alkalmazott input tagsági függvények megegyeznek a fenti output tagsági függvényekkel. Az output, azaz a digitális érettség nyelvi változó az előbb jelzett fuzzy értékeket veheti fel trapéz tagsági függvények alkalmazásával.

A szabályok kialakításában itt a Guilford módszer eredményeként kapott súlyok szerepet játszanak, ennek részletezésére ebben a tanulmányban nem térünk ki.

Összefoglalás, konklúzió

Már a mindennapokban is tapasztalható, hogy a digitalizáció jelentős hatással bír a vállalatokra és a különböző technológiák a kkv-k számára is nagy segítséget nyújtanak a működésben. Azt azonban ki kell emelni, hogy a digitalizáció nem csak a technológiáról szól, hanem fontos szerepet játszik benne a stratégia is, valamint a változásokhoz való gyors alkalmazkodás képessége, így a digitális érettség felé haladó vállalatok nagyobb valószínűséggel rendelkeznek világos digitális stratégiával, és olyan kultúrával, amelyek ösztönzik a vállalatot a kockázatvállalásra.

Ennek kapcsán a célunk az volt, hogy a kkv-k digitális érettségét meghatározzuk fuzzy modell segítségével. A tanulmányban ennek a modellnek a kezdeti fázisát mutattuk be, ahol a digitális érettség komponenseinek súlyát határoztuk meg. A kis- és középvállalkozások digitalizációjában öt tényezőcsoportot jelöltünk meg az információtechnológia alapjellemzőinek megfelelően. Ezek a hardverből, a szoftverből, a menverből (peopleware), az orgverből és az online jelenlétből állnak. A fuzzy modell mellett az az érv szól, hogy a modell felhasználható olyan rendszerek leírására is, melyek analitikus módon kevésbé, vagy egyáltalán

SÁNDOR-GUBÁN:FUZZY MODELL ALKALMAZÁSA A KKV-K DIGITALIZÁCIÓJÁBAN

104

nem modellezhetők, amelynek segítségével az emberi gondolkodáshoz nagyban hasonlító következtető rendszerek létrehozására nyílik lehetőség. Továbbá a fuzzy modell alkalmazását ebben az is indokolja, hogy például bizonyos esetekben az adott szoftver környezetre kapott számérték lehet megfelelő, de lehet elégséges is.

Ennek megfelelően egy cég digitalizáltságának meghatározásához két lépcsős fuzzy modellt használtunk. Első lépésben, mivel az egyes tényező csoportok nem azonos súllyal vesznek részt az érettségi mutatószámban, szakértői kérdőív került kiküldésre a témában jártas IT szakemberek részére. A kitöltött kérdőívek esetében Guilford- és a páros összehasonlítás módszereket alkalmaztuk, amelynek alapján kiszűrésre kerültek azon megkérdezettek válaszai, ahol hiányzott a konzisztencia. A kitöltött kérdőívek alapján a legnagyobb súllyal a menver szerepel, majd ezt követi az orgver. Az orgver után pedig a szoftver és az online jelenlét fontossága, végül pedig a hardver látható. Az eredmény első vizsgálata meglepetést okozott, hiszen az IT szakemberektől leginkább a szoftver környezet prioritását vártuk volna. Ellenben az is belátható, hogy a jelenlegi kkv környezetben minőségi IT szakember hiány tapasztalható.

A kapott eredményt az is alátámasztja, hogy hiába rendelkezik egy cég megfelelő IT felszereltséggel, ha azokat nem tudják az alkalmazottak és a vezetőség a célnak megfelelően használni, nem tudnak a rendelkezésükre álló adatokkal tervezni, kalkulálni.

A súlyok meghatározását követően a modell megalkotása során a trapéz alakú tagsági függvények bizonyultak a legjobbnak, mivel ezek egyrészt könnyen kezelhetők, másrészt világos struktúrát adnak. A szakemberekkel végzett mélyinterjúk alapján a kezdeti modellezéshez a négy- és három nyelvi értékkel rendelkező nyelvi változók kerültek alkalmazásra. A későbbiekben, a szabályok kialakításában a Guilford módszer alapján megkapott súlyokat fogjuk használni.

Felhasznált irodalom

Bonnet, D. – Maulik, P. (2017). Reframing growth strategy in a digital economy. MIT Sloan Management Review, (online).

https://sloanreview.mit.edu/article/reframing-growth-strategy-in-a-digital-economy/

Deloitte (2018). Digital Maturity Model - Achieving digital maturity to drive growth (on-line).

https://www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/global/Documents/Technology-Media-Telecommunications/deloitte-digital-maturity-model.pdf

Faust D. (2011).: Rendszertechnika. (on-line).

KUTATÓI INNOVÁCIÓK.VÁLOGATÁS EGY KUTATÁSI PROJEKT EREDMÉNYEIBŐL

105

Fülöp, M.T. – Avornicului, M.-C. – Bresfelean, V.P. (2014). The implementation degree of recommendation regarding the „Comply or Explain" statement and its efficiency via Cloud computing. Procedia Economics and Finance, 15: 1105-1112.

Gill, M. – Vanboskirk, S. (2016). The Digital Maturity Model 4.0 (on-line).

Gubán, M. (2011): Non-linear programming model and solution method of ordering controlled virtual assembly plants. In Ozerova, M.G. – Lukinih, V.F. – Reznikova, A.N. – Tod, N.A.

(eds.): Logistics - The Eurasian Bridge: Materials of V. International Scientifically-practical Conference, 49-58. Krasnoyarsk: Krasnoyarsk State Agricultural University.

Kane, G.C. – Palmer, D. – Phillips, A.N. – Kiron, D. – Buckley, N. (2015). Strategy, not technology, drives transformation. MIT Sloan Management Review, (on-line).

https://sloanreview.mit.edu/projects/strategy-drives-digital-transformation/

Kóczy T. L. - Tikk D. (2000).: Fuzzy rendszerek. (on-line).

Kóczy T. E. – Botzheim J. – Sallai R. – Csányi K. – Kuti T. (2006). Fuzzy következtető rendszerek alkalmazása mobil hálózatok felügyeletében. Híradástechnika, 61, 52-59.

Lloyds Bank (2017): UK Business Digital Index 2017. (on-line).

https://resources.lloydsbank.com/businessdigitalindex/

Manyika, J. – Lund, S. – Bughin, J. – Woetzel, J. – Stamenov, K. – Dhingra, D. (2016).

Digitalization globalization: The new era of global flows (on-line).

http://www.mckinsey.com/business-functions/digital-mckinsey/our-insights/digital globalization-the-new-era-of-global-flows

Nagyné H. Zs. – Gubán M. (2019). Informatikai alkalmazások és IT-szakemberigény összefüggései a magyarországi vállalkozások körében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 14(2), 163-180.

Nagyné H. Zs. – Gubán M. – Koloszár L. (2018). Az informatikusképzés a felsőoktatásban.

Gikof Journal, 11: 40-50.

Sap (2017): Maturity Model and Best Practice (on-line).

https://www.sap.com/documents/2017/08/7630cfa8-cd7c-0010-82c7-eda71af511fa.html Schopp A. (2018): Digitálisan éretlen magyar kkv-k (on-line).

http://www.itbusiness.hu/Fooldal/technology/cegvilag_n/digitalisan_eretlen_magyar_kkv -k.html#.W1B2acOPxkw.facebook

Siler, W. – Ying, H. (1989). Fuzzy control theory. Fuzzy Sets and Systems, 33(3), 275-290.

Westerman, G. (2017). Your Company Doesn’t Need a Digital Strategy (on-line). MIT Sloan Management Review.

https://sloanreview.mit.edu/article/your-company-doesnt-need-a-digital-strategy/

KUTATÓI INNOVÁCIÓK.VÁLOGATÁS EGY KUTATÁSI PROJEKT EREDMÉNYEIBŐL

106 SZABÓ GYULA19

A magyarországi KKV-k globális értékláncokba történő

In document KUTATÓI INNOVÁCIÓK. VÁLOGATÁS EGY KUTATÁSI PROJEKT EREDMÉNYEIBŐL (Pldal 103-106)