• Nem Talált Eredményt

a Ludi magistri

In document doktori disszertációjának (Pldal 164-169)

V. A LSÓPAPSÁG A VASVÁRI FŐESPERESSÉGBEN

V.7. A plébános segítői

V.7.2. a Ludi magistri

A korszakban az „iskolamesterek” fő feladata nem a mai értelemben vett tanítás, hanem a kántori teendők ellátása volt. Az 1651. évi fraknói egyházlátogatás világosan meghatározta az iskolamester fogalmát: ha valaki tanít, de nem kántorkodik, azt nem tekinthető iskolamesternek:

„az iskolamester csak praeceptornak nevezhető, mivel semmi más jövedelme nincsen, csak a tanítványaitól kapott negyedévi tandíj”.631

628 Uo.

629 Gőzsy Z.–Varga Sz.: Gőzsy Zoltán–Varga Szabolcs: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek a pécsi egyházmegyében (1738–1742). 1157.

630 Dénesi T.: Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében. I. m. 93.

631 Mészáros István: Népoktatás Nyugat-Magyarországon a XII. században. Soproni Szemle XXX (1976) 4. sz.

315.

165 Tanítottak viszont a licenciátusok, amit többször le is írnak a 17. századi vizitátorok, de több esetben is feltételezhető, hogy ha a falu egy távolról jött (általában gimnáziumot végzett) licenciátust fizetett, akkor a keresztelésen, temetésen, vasárnapi prédikáción kívül, a hétköznapokon – amennyiben képes volt rá – elvárta tőle a gyerekek oktatását is.632 Ahogy pedig a 18. század első harmadában helyreállt a katolikus egyház szervezete, és egyre több plébániát vett át képzett, felszentelt pap, a licenciátusok általában iskolamesterként (kántorként) találtak új megélhetést.633 Ilyen volt például Nicholaus Mikolics, tissinai iskolamester, aki korábban Szentmargiton volt licenciátus. A kántori tevékenységen kívül valóban tanított is.634

Az oktatás tartalmának vizsgálatához nem sok támpontunk van. A kántortanítók oktatási tevékenysége még egyértelműen kettős volt: az elemi ismeretek (írás, olvasás, számolás) mellett a hitoktatás, a katekizmus tanítása kiemelt fontossággal bírt, feltehetőleg a 18. század első felében inkább utóbbi volt a hangsúlyosabb. Az egri egyházmegyében tapasztaltak szerint a hitoktatás feladata általában megoszlott a plébános és az iskolamester között. Előbbi a vasárnapi szentmisét követően, utóbbi pedig leggyakrabban szombaton tartott katekézist.635

A 17. század végén, az 1697. évi egyházlátogatás jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a vasvári főesperesség plébániának 46%-ában működött iskola. Ez az arány 1756-ra már 91%-ra emelkedett, s további 71 tanító működött a filiákban.636 A Szily János-féle egyházlátogatás 1778–81-ben már 238 tanítót írt össze Vasban.

Mint Piszker Olivér írja, Zichy Ferenc püspöknek „forró óhajtása” volt egyházmegyéjében az iskolaügyet felemelni és virágzóvá tenni. Egyik, az elemi oktatásra vonatkozó tervezetében azt ajánlotta, hogy minden falu, ahol 50 ház van, tartson el egy tanítót.

Az iskolamesterek fizetését akkora összegre tervezte felemeltetni, hogy ne kelljen anyagiakkal küzdeniük. Azért a tanításért járó összegen felül még 80 forintnyi jövedelmet kellett volna nekik biztosítani akár készpénzben, akár pedig ennek megfelelő ellenértékben. Azon kívül az egyes földesurak, vagy községek legalább egy negyed telek földet kellett volna, hogy kihasítsanak számukra, és azt ingyen megműveltessék nekik.”637

632 A licenciátusokról bővebben: Juhász Kálmán: A licenciátusi intézmény Magyarországon. Bp. 1921.; Tóth István György: Deákok (licenciátusok) a moldvai csángó magyar művelődésben a XVII. században. In: Értelmiség Magyarországon a 16–17. században. Szerk. Zombori István. Szeged 1988. 139–148.; Relationes missionariorum de Hungaria et Transilvania 1627–1707. Ed. István György Tóth. Bp. 1994. 8–28.

633 Tóth István Gyögy: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században. Századok 128. (1994) 3-4. sz.

582.

634 Batthyány vizitáció I. Tissina, 1756. szeptember 9.

635 Mihalik B. V.: A kétszer megváltott nép. I. m. 156.

636 Tóth I. Gy.: A vasi kisiskolák társadalomtörténete I. m. 583.

637 Piszker O.: Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gróf püspöksége idején. I. m.15.

166 Az Epistola pastoralis kitér a szülők és tanítók kötelelességeire, a szükséges könyvekre, a vizsga menetére. Mint írja, „ut uniformitas per totam Dioecesim fervetur”, az előző években jezsuita misszionárius atyák kis katekizmusokat osztottak szét a plébánosoknak, s ezekből a könyvekből a tanítók kötelesek minden nap kikérdezni a kisdiákokat.638

A ludi magister előolvasta a katekizmust, a tanulók pedig utána ismételték. Az Epistola pastoralis kiemeli, hogy a szükséges hittételeket gyakrabban ismételjék át, hogy azokat a lehető legalaposabban megtanulhassák a gyerekek. Zichy püspök a plébánosoktól elvárja, hogy igyekezzenek a szülőket meggyőzni (ratione persuadere) arról, hogy szükséges a gyermekek számára a kisiskolai írni-olvasni tanítás.639

Szily János püspök Instructio-jában rögzíti, hogy erkölcsös és megfelelően képzett (probus et sufficienter doctus) iskolamestert kell alkalmazni, akinek a kiválasztása a plébános, a földesúr és a helyi közösség közös megegyezésével történjék, amely egybecseng a csehimindszentiek 1765-ös instanciájával. Kiemeli, hogy olyan ludi magister alkalmazását javasolja, akinek igaz hitéről és becsületességéről megbizonyosodtak, aki becsületes (honestus), dolgos (laboriosus), józan (sobrius), csendes (pacatus) életet él.640

Az iskolamesterekkel szembeni elvárásként megjelenik a rezidencia kötelezettség is. A gyermekek szorgalmas tanítása, valamint a szentmiséken való segédkezése mellett, minden héten szerdán és szombaton köteles katekézist tartani. Szily az urgeo igét használja, mikor arról beszél, hogy a szülők következetesen küldjék a gyermekeiket iskolába, hogy ott a katolikus hit, s az erkölcsös élet alapjait minél könnyebben és jobban (facilius et melius) elsajátíthassák.641

Amennyiben protestáns gyermekeket is a katolikus iskolamester tanította, az iskolába sem saját katekizmusukat, sem más „eretnek könyvet” nem vihettek magukkal. A plébánosok, illetve a plébániai adminisztrátorok kötelesek rendszeresen látogatást tenni az iskolában, ellenőrizni az oktatás módját és a tanulók előrehaladását, ha pedig valami problémát észleltek, arról tájékoztatniuk kellett a püspököt, illetve a püspöki szentszéket.642

Padányi Biró Márton is foglalkozott az iskolamesterekkel. 1746 februárjában és 1749 júliusában kiadott körlevelében kérte a plébánosokat, hogy nagy gondjuk legyen az iskolára, a tanítóktól pedig szigorúan követeljék meg az előképzettséget és a szükséges ismereteket.

Ellenőrizniük kellett liturgikus és hittani ismereteiket, valamint a hitvallást is le kellett tenniük.

638 Epistola pastoralis § IV. 4.

639 „quo fere nihil efficacius excogitari potest ad propulsandam illam, tam perniciosam in rebus fidei ignorantiam.”

Epistola pastoralis § IV. 4.

640 Instructio 119–120.

641 Uo.

642 Instructio 121.

167 Az iskolamesterek ellenőrzésének azonban már Padányi elődje, Acsády Ádám is megtalálta a módját. 1726-ban elrendelte, hogy a papi koronák válasszanak közülük két dékánt, akiknek feladata az iskolamesterek ellenőrzése lesz. Akiknek szintén össze kellett gyűlniük a papi koronák alkalmával, ahol a mesterek vizsgálata megtörtént.643

Az iskolamester a 18. században komoly szerepet kapott a hitélet szervezésében is, ha a plébános vagy a lelkész nem tudott a településen megjelenni. A pécsi egyházmegyében például volt olyan település, ahol az iskolamester házában tartotta az istentiszteleteket az evangélikus gyülekezet. Előfordult olyan is, hogy a fiatal plébánost a tapasztalt iskolamester segítette a munkájában.644 A vasvári főesperességben pedig újra és újra megjelenő panasz, amikor a plébános maga elhanyagolja a filiákban élő hívek lelkigondozását, a ludi magisternek mégis megtiltja, hogy bármiféle közös imádságot, ájtatosságot tartson.645

A Batthyány vizitációban az iskolamesterek bevételeinél a gyermekek oktatásáért (instructione puerorum) szerepel a temetésért, illetve harangozásért, esetenként orgonálásért kapott összeg is.646

Azonban ahogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatai nem alkalmasak a plébánosi jövedelmek összevetésére, úgy nem alkalmasak az iskolamesteri fizetések pontos megállapítására sem. Hiszen ehhez tudnunk kellene, hogy a falubeli mester évente átlagosan hány temetésre számíthatott, mennyit ért a kapott disznóláb vagy kántorkenyér, s milyen jövedelem volt várható a „Mester földje” parcellából.

Tóth István György kutatásaiból,647 illetve az 1733. évi lelkészpénztári összeírás alapján mégis képet tudunk alkotni az iskolamestert illető éves jövedelem nagyságrendjéről.

Megjegyzendő azonban, hogy bár a cassa parohorum összeírás vizsgálta az iskolamesterek fizetését, nem választotta el tételszerűen, hogy mi jár a tanítói és mi a kántor-orgonista feladatokért.

643 Dénesi T.: Alsópapság, pasztoráció és egyházi irányítás a 18. századi veszprémi egyházmegyében. I. m. 92.

644 Gőzsy Z.–Varga Sz.: Gőzsy Zoltán–Varga Szabolcs: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek a pécsi egyházmegyében (1738–1742). I.m. 1158.

645 Lásd bővebben: V.4. fejezet.

646 Vö. Batthyány vizitáció I. Tissina, 1756. szeptember 9. 1128–1129.

647 Tóth I. Gy.: A vasi kisiskolák társadalomtörténete I. m. 595.

168 Kerület

Évi átlagjövedelem (forint) 1733648

1770 Mater

tanítója Filia tanítója

rohonci 28,7 69,1 28,4

szombathelyi 33,1 62,5 26,2

őrség-hegyháti 17,2 42,1 25,9

németújvári 20,7 36,2 22,6

22. Táblázat. A vasi iskolamesterek évi átlagjövedelme 1733, 1770649

A filiák tanítói a plébániás falvakban működő mesterek jövedelmének körülbelül 40–

60%-át keresték. A falu közössége az iskolamesterrel ugyanolyan kontraktust kötött, mint a plébánossal. Kutatásom során ilyen kontraktussal nem találkoztam, azonban a már említett csehimindszenti plébánoskérés az iskolamesterrel megkötendő majdani kontraktus vállalásait is tartalmazza.

Mint írják, iskolamestereket a plébános egyetértésével fogadnak majd, olyanokat, akik nem csak éneklésre és a falu notariusságára alkalmasak, hanem „józanságra, ájtatosságra, jó példa mutatásra, gyermekek szorgalmatos taníttatására, és plébános urunk körül való forgolódásra is mind a templomban, mind más egyházi dolgokban alkalmatossak lesznek”.650 Ez jól mutatja a helyi közösség tanítójával szemben általánosan támasztott elvárásait.

A „fizetési ajánlattétel” részét képezte a ludi magister fizetsége is. A mindszenti mester a következő járandóságot fogja kapni: gabonából és lélekpénzből fele annyit, mint a plébánosnak ajánlottak, annyi változtatással, hogy az iskolamester csak rozsot kap. Halottért való éneklésért (nappali és éjjeliért egyaránt) 7 garast, halotti misén éneklésérért 25 garast, harangozásért minden tavaszi és őszi termésből egy kévét, a szőlőhegyeken minden egy darab szőlőből egy

„hegység iccéjényi” bort kap. Hirdető cédulákért és magánemberek számára írt levelek után is hét-hét garas jár neki. Gyermek tanításért „minden kántorra” öt garast, valamint egy szekér tűzre való fát kap majd. Minden évben egy hold földet háromszor megszántanak neki, amit aztán a mester vetőmagjával be is vetnek, boronálnak, learatják, a terményt pedig be is hordják.

Továbbá ígéretet tettek arra is, hogy az iskolamester számára házat építenek. A szomszédos csipkerekiek, akikkel közösen kérték a plébánia megalapítását, hasonló módon járnak majd el

648 A forrás szerkezetéből adódóan nem lehet az 1770. évi adatokhoz hasonló distinkciót tenni.

649 Mivel Tóth nem az 1770-ben érvényben lévő kerületi beosztás szerint közli az adatokat, valódi összehasonlításra alkalmatlan a fenti táblázat. A fizetési nagyságrendek érzékeltetése céljából közlöm mégis.

650 Acta Parochialia Districtus Sabariensis, SZEL, Litera B Nr. 20. Csehimindszentiek papkérése. Szombathely, 1764. december 10.

169 az iskolamesterükkel. A csehieknek ekkor épp más megállapodás szerint volt iskolamesterük, de mint írták, „ha érdemes mesterünk találtatik, annak (...) mi hasonlóképpen mindeneket fogunk adni”. Ezen kívül a koledából, az új esztendő eleji házszentelésből is részesülni fognak.651

Az iskolamester a közösség vagy a földesúr által kijelölt házban lakott, legtöbbször a tanítást is ebben végezte. Ritka az olyan ludi magister, aki külön iskolaépületben taníthatott.652 Ha éppen nem volt plébános, a plébániaépületet is elfoglalhatta. Az épülethez az építőanyagot a földesúr biztosította, de a hívek építették fel a házat. Az épületet később is a hívek gondozták.653

A század utolsó harmadának állami iskolaügyi rendelkezései a következő évszázadra értek be. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis az írni-olvasni tanítás mellett előírta a számtan és – legalább néhány tanuló számára – a latin nyelv oktatását is a falusi iskolákban. A Ratio Educationis kiegészítéseként, 1778-ban kiadott Projectum Budense pedig általános iskolakötelezettséget írt elő. Azonban mint arra Tóth István György felhívja a figyelmet, a Ratio Educationisnál nagyobb hatása lehetett a 18. század végén az iskolaügy fejlődésére II. József türelmi rendelete, amely megengedte, hogy a protestánsoknak mindenhol saját iskolája legyen, így pár év alatt ugrásszerűen megnőtt az iskolák száma a protestánsok-lakta vidékeken is.654

In document doktori disszertációjának (Pldal 164-169)