• Nem Talált Eredményt

LOGISZTIKAI ALAPELVEK ÉS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK

In document Óbudai Egyetem (Pldal 103-106)

HÁZTARTÁSOK MEGOSZLÁSA AZ ÉPÜLET ÉPÍTŐANYAGA SZERINT

6. Az üzem létesítésére uniós támogatásokat szerezni, így a beruházásnál csak az önrész biztosítása szükséges

5.2. LOGISZTIKAI ALAPELVEK ÉS MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK

A logisztika a klasszikus megfogalmazás szerint egy olyan gondolkodásmód és ebből fakadó tevékenység, mely ellátási és szolgáltatási folyamatok egymáshoz kapcsolódó részrendszereit egy átfogó, tudományos szemlélettel képes szintetizálni. Feladata anyagok, emberek és információk rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és visszacsatolásokon keresztüli ellenőrzése, valamint mindezek végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A XXI. században a rohamosan változó világ új alapokra helyezte a logisztika tudományát is. A rendszerszemléletű gondolkodásmód a tudomány számos területén meghatározó elvé vált. Knoll professzor meghatározása szerint: „A logisztika összefüggő gazdasági és társadalmi folyamatok átfogó, egyben integrált kezelésének tudománya. Célja a mikro-és makro környezet hatásvizsgálataira folyamatosan támaszkodva, a lehetséges maximális gazdasági és társadalmi eredmény elérése.” [121] Ugyanakkor egyetértek Dr. Réger Béla azon rendszerszemléletű megközelítésével, mely a logisztika főbb részeit az ellátási-,termelési-,elosztási logisztikára bontja. Disszertációm témaköréből kiindulva fontosnak tartom külön elemként megemlíteni a hulladék logisztikát is, mely a cirkuláris gazdaság megteremtésének egyik fő alappillére lehet. Mindebből arra következtethetünk, hogy az ellátás a logisztika része, így nem fogadhatóak el azok az elvek, melyek megpróbálják a logisztika egyes részeit kiemelni és azt önálló részként értelmezni.[122]

Knoll professzor definíciójából következik, hogy a folyamat első lépése egy makro-elemzés, melyben részletesen megvizsgáljuk a környezeti elemeket, és hatásvizsgálatokat végzünk. Ezeket bontjuk fel mikro elemekre, és az így kapott eredmények alapján történik meg a visszacsatolás, a végső logisztikai rendszer kialakítása.

Ennek egyik fontos eleme a partneri kapcsolatok előzetes figyelembe vétele. Szoros együttműködést kell kialakítanunk a beszállítókkal, az esetleges alvállalkozókkal és minden érintett féllel társ önkormányzatokkal, kormányzati ágazati szervekkel. Az együttműködés lényege a közös gondolkodás, az innovatív gondolatok megvitatása, különböző brain-storming jellegű csoportos döntéshozatalok alkalmazása. Ez egy összetett rendszer, amelyben együttműködik a logisztika a társadalommal és a gazdasággal. Igazi megelégedés viszont csak akkor jön létre, ha ez egy win-win típusú játékká válik, ahol minden résztvevő nyer, ahol sikeresen valósítjuk meg a kölcsönös érdekeltséget.

102

5.2.1. Az outsourcing, mint a gazdasági optimalizálás egyik alternatívája

Egy gazdálkodó szervezet életében a magas fix költségek komoly gondot jelenthetnek, és a profitabilitás akadályává válhatnak. Célszerű ezért ezeket a költségeket teljesítményfüggő változó költségekké alakítani, ami egyfajta „karcsúsítást” jelent a vállalat életében. A vállalati folyamatok bizonyos elemeinek outsourcing-ja (vállalaton kívülre történő kihelyezése) csökkenti a vállalaton belül elvégzendő tevékenységek körét, karcsúsítva ezáltal az irányítási rendszert is. A szervezet ezáltal átláthatóbb, hatás-és felelősség köreiben következetesebb lesz, ami belső hatékonyság növekedéshez vezet. Ilyen feladat-kiszervezés lehet a legyártott termékek csomagolása, készletezése, a karbantartási tevékenység, energiaellátás, örző-védő szolgáltatás, takarítás, vagy különböző ügyviteli munkák. Bizonyított tény, hogy ezáltal a logisztikai költségek akár 20-30%-kal is csökkenhetnek.

Az eredményesség egyik alapfeltétele, hogy a kiszervezett feladatokat az arra leginkább alkalmas partnerekre bízzuk. Ennek a kiválasztásnak a főbb kritériumait mutatja a 25.ábra.

Természetesen itt meg kell jelennie szakmai, minőségi, valamint pénzügyi tényezőknek is, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a stakeholderek a vállalat filozófiájának szellemében kell, hogy közreműködjenek. [121]

A logisztikai outsourcing révén több stratégiai cél is megvalósítható. A fő tevékenységre való koncentrálás, a költségcsökkentés és a magasabb kiszolgálási színvonal elérése. A logisztika kiszervezése azonban csak megfelelő kontrol biztosítása mellett lehet hatékony megoldás. Ha az információellátottságban hiányok keletkeznek, az a kölcsönös bizalom hiányát és a „win-win” szituációból történő kilépést hozza magával, ami hosszú távon nem garantál hatékony együttműködést a felek között. Ezért kiemelkedő fontosságú a helyi önkormányzatok koordináló szerepe az ellátási láncban részt vevő, gyakran eltérő érdekű érintettek közötti együttműködés megteremtésében és az érdekharmonizációban. [123]

103

14. ábra Az outsourcing partner kiválasztásának feltételei

Forrás: Knoll Imre: Logisztika a 21. században, KIT Képzőművészeti Kiadó 2001, 28.oldal

5.2.2. A City logisztika elvei

Az egyik legfontosabb vállalati partner a beszállító. A rendszer alapvető célja a 7 „M”

biztosítása a megrendelő számára. Mindez manapság azonban már nem csak ökonómiai és szolgáltatási célokat foglal magába, hanem egyre fontosabbá válik a környezetvédelem is.

A vállalatoknak vállalniuk kell termékeik és tevékenységeik környezeti következményeit is, így egyre inkább megfigyelhető, hogy ezek a környezetvédelmi alapelvek beépülnek a vállalati stratégiákba. Ennek egyik megjelenési formája a vállalati felelősségvállalás (CSR)37. Szükség van tehát egy környezetorientált logisztikai felfogásra, mely egységbe szervezi a stakeholdereket, a logisztika egyes alrendszereit, aminek nyomán a vállalat képes áttekinteni a környezeti hatásokat a termék teljes életciklusán keresztül. A szállítások rendszerét áttekintve azonban Magyarországon azt látjuk, hogy még mindig nagyon sok a 15 évnél öregebb és nem megfelelően karbantartott tehergépkocsi, aminek következtében magas mind a káros-anyag kibocsátás, mind pedig a zajhatás. Erre megoldás lehet a kisebb teljesítményű járművek alkalmazása, a megfelelő szintű karbantartás, a közlekedési

37 Corporate Social Responsibility

Kritériumok

Kockázat, biztonság

Pénzügyi helyzet

Azonosulás a vállalat filozófiájával

Szerződési feltételek

Ágazati Know-how Referenciák

Rendelkezésre álló infrastruktúra Versenyképesség

Garanciák

104

intenzitás csökkentése, a forgalommal kevésbé terhelt időszakokban történő szállítás, a visszfuvar arányának növelése. [124]

In document Óbudai Egyetem (Pldal 103-106)