• Nem Talált Eredményt

LENGYELORSZÁG

In document tiszatáj 1978. MÁJ. * 32. ÉVF. (Pldal 78-81)

A leng/el „Vér és arany"

„Nagy adóssága a lengyel költészetnek önmagával szemben Ady felfedezése" — jegyezte meg két évvel ezelőtt a Magyar költök antológiája (Antologia poezji w?gi-erskiej) Ady-blokkja kapcsán Spiró György. Joggal. Ez az egyébként kitűnő — a Tiszatájban is méltatott — „antológia nem kelti fel iránta az érdeklődést". Az Ady-cv vitathatatlan eredményei közé tartozik, hogy a szellemi közeledés e szemetszúró suvadását feltöltötte; megjelent a lengyel Ady-kötet. A könyvecske, amely a krak-kói Irodalmi Kiadó Humánum est legújabb keletű sorozatában látott — rekord-gyorsasággal — napvilágot, nemcsak szép kiállításával tűnik ki, hanem rendkívül gondos előkészítő munkáról tanúskodik. A válogatás olyan ember keze nyomát viseli magán, aki nemcsak érti, hanem szereti is Adyt. Jerzy Róbert Nowak, aki a magyar kultúra, történelem és irodalom megannyi területéért indított már „hódító hadjára-tot", ezúttal is győzelmet aratott.

A lengyel „Vér és arany" (Zloto i krew) arányos pontossággal veszi számba Ady költészetét az 1906-ban megjelent versektől az Üdvözlet a győzőknek-ig. A Ka-zimiera lllakowiczówna fordításában megjelent hagyományos nyitó vers, a Synem Goga i Magoga, többszörös jelkép. Nemcsak a századforduló Magyarországában fel-lövelő forradalmi szellemiségé, hanem a II. világháborúban Hitler által „leírt" len-gyel értelmiség cselekvő élniakarásáé is. Tadeusz Fangrat és lllakowiczówna külön-álló munkáinak eredményeként már 1943-ban megjelent — párszáz példányban — két kis Ady-válogatás Magyarországon. Olvasói lengyel menekültek voltak, akik-nek himnusza lett az — lllakowiczówna által átültetett — Éakik-nek a Visztulánál. Ady tehát egy kivételes hamleti helyzetben, amikor a koponya is megszólal, hatni tudott a lengyel olvasóra. Ez azonban csak viszonylagosan mérvadó.

Mit jelenthet Ady egy mai lengyelnek? Kötetzáró tanulmányában ezt a kérdést Jerzy Róbert Nowak is felteszi; vajon Ady eljuthat-e a lengyel olvasóhoz, „meg-érzik-e és megérthetik-e, ki volt a magyarok számára ez az oly mélyen magyar költő?" Maga adja meg a feleletet: „ . . . t a l á n éppen nekünk lengyeleknek, akik Norwidon, Wyspianskin és Zeromskin nevelkedtünk, sokkal könnyebb lesz, mint másoknak megérteni Ady jelképeit, vágyait és keserveit." S Jerzy Róbert Nowak ezzel a reményével már el is helyezte Adyt a lengyel irodalom nagy örökéletű alak-jai között. De ahhoz, hogy a költő valóban ne olvadjon be a századforduló moder-nizmusa — (Mloda Polska) — Adyval kortárs költőinek szürke tömegébe, ez első-sorban a fordítások milyenségétől; a fordítóktól függ.

A Magyar költők antológiájának ismeretében tulajdonképpen nem mondhatjuk, hogy meglepetés számunkra az átültetett versek jelentős részének meggyőzően mű-vészi színvonala. Lengyel költeményeket olvasunk, amelyeket nem foltoztak össze a fordítók agyának izzadságcseppjei. Ady költészetének hajóján Tadeusz Nowak, Bohdan Zadura és Józef Waczków bontották a leghatalmasabb és legszebb vitorlá-kat, hogy szellemét a lengyel irodalom hömpölygő vizeire röpítsék. Tették ezt annak

a felelősségnek tudatában, hogy Ady általuk életre keltett szavai a lengyelséget is megmérik és megítélik, mintha Norwid, Zeromski és Wyspianski szólna általuk.

Józef Waczków rutinos, jó fordító, munkáját némileg megkönnyítette, hogy a leg-jelentősebb Ady-költemények neki jutottak. Jól megfelelt a rábízott feladatnak.

Tadeusz Nowakot tehetsége, költői szelleme átlendítette azokon az ellenérzéseken, amelyeket bizonyos versekkel szemben táplált. Arany, Vörösmarty, Nagy László kongeniális fordítója ezúttal is megőrizte színvonalát. Már az antológia anyagából is kiugrottak a fiatal Zadura fordításai, kicsit patetikusan azt is mondhatnánk, ő az Ady-kötet igazi hőse, Ady legmagávalragadóbb szövetségese. (Jaroslaw Iwaszkiewicz nagyon szigorú bírálatában e három fordítóról egy szót se ejtett.)

Vajon eljuthat-e Ady a lengyel olvasóhoz? — ezt a kérdést mi tesszük fel. El-juthat-e, ha kötete csak 1500+180 példányban jelent meg? És tudjuk, hogy ebből a varsói Magyar Kulturális Intézet megvásárolt 200 példányt. Vajon eljuthat-e?...

A kötet előkészítő munkálataiban részt vettek Kerényi Grácia és Király István.

KOVÁCS ISTVÁN

Ady ünnepei Lengyelországban

A magyar történelem, irodalom haladó hagyományainak lengyelországi népsze-rűsítésében az utóbbi néhány évben jelentős előrehaladás következett be. A magyar irodalom egy-egy kérdése — többek között — műfordítói konferenciákon, tudomá-nyos előadásokon és irodalmi esteken került a szakemberek, illetve a szélesebb közönség elé. Történelmi vonatkozásban az új- és legújabb kori témák, a XX. szá-zadi internacionalista és antifasiszta (németellenes) együttműködés, illetve a XVIII.

századi magyar—lengyel kapcsolatok kérdései kerültek megvitatásra. Az eredmé-nyek felnagyítása nélkül el kell ismerni, hogy az utóbbi nyolc-kilenc évben a könyv-kiadás területén (is) jelentős eredmények születtek.

A Bojtár Endre és Kerényi Grácia gondozásában megjelent Lengyel költők antológiája (1969) régi adósságot törlesztett. Kovács Endre. Magyar—lengyel kapcso-latok a két világháború között (1971), majd a Magyarok és lengyelek a történelem sodrában című könyvei (1973) jelentős mértékben bővítették ismereteinket. Hopp Lajos A lengyel—magyar hagyományok újjászületése (1972), illetve A Rákóczi-emig-ráció Lengyelországban (1973) címmel megjelent munkái ugyancsak hézagpótlók voltak. (Talán megemlíthető, hogy e sorok írója Lengyel menekültek Zala megyé-ben a második világháború idején (1975) címmel a II. világháború idején Magyar-országon élő lengyelekről jelentetett meg kismonográfiát.) Godó Ágnes a Magyar—

lengyel kapcsolatok a második világháborúban (1976) című könyvében — többek között — a magyar—lengyel antifasiszta kapcsolatokról olvashatunk. Csapláros Ist-ván A felvilágosodástól a felszabadulásig (1977) című tanulmánykötete révén a ma-gyar—lengyel irodalmi kapcsolatok területe vált ismertebbé. (Ezúttal nem vettük számításba a fordításokat, a folyóiratokban, heti- és napilapokban megjelent íráso-kat, tanulmányokat.)

A mérleg lengyel oldalon sem rossz. Csapláros István válogatásában jelent meg a Kocham twój kraj (1971) című, szép kiállítású verseskötet. Aleksander Nawrocki válogatásában (előszavával) kiadták Petőfi Sándor verseinek váloga-tott gyűjteményét (1971). A Petőfi-évfordulóra (1973-ban) újabb kötet Csapláros István és Lew Kaltenberg fáradozásának eredményeképpen jelent meg. A ma-gyar irodalom lengyelországi népszerűsítésében az Antologia poezji wqgierskiej

(1975) kiadása újabb jelentős állomás volt. Ugyanebben az évben jelent meg Jó-zsef Attila verseinek válogatott gyűjteménye, melyet Aleksander Nawrocki ren-dezett sajtó alá. Andrzej Sierosiewski Wegierska i polska powieéc historiczna w dobié romantyzmu (1976) című könyve elsősorban a szakembereknek íródott.

A lengyel.—magyar történelmi kapcsolatok tárgyköréből is jelentős munkák láttak napvilágot. Maciej Kozminski, Polska i Wfgry przed drugq wojna éwiatown (1970) című munkájában a II. világháború előtti év lengyel—magyar vonatkozásait dolgozta fel. Jerzy Róbert Nowak, Wfgry 1939—1969 (majd Wfgry 1939—1974) mun-káiban (1971 és 1975) a háború alatti és az azt követő évtizedek történetét dol-gozta fel röviden.

Egymás kultúrájának megismerése (megismertetése) területén újabb és újabb igények merültek fel. A hiányosságok „tudása" minden bizonnyal újabb erőfeszí-tésre ösztönzi a magyar—lengyel kapcsolatokkal foglalkozó szakembereket: törté-nészeket, irodalomtörtétörté-nészeket, nyelvészeket, költőket és műfordítókat, valamint kiadói szerkesztőket.

A varsói Magyar Kulturális Intézet évek óta azon fáradozik, hogy irodalmunk haladó vonulatát, klasszikusokat és kortársakat itt Lengyelországban minél többen és szélesebb körben ismerjék meg. Ilyen lehetőséggé váltak az Ady Endre születé-sének 100. évfordulója alkalmából szervezett különböző rendezvények: tudományos szimpozionok, ünnepi irodalmi estek, kiállítások.

Ady és Lengyelország, Ady és a lengyel irodalom. Mennyire ismerik az egyik legnagyobb, legjelentősebb magyar költőt Lengyelországban? Milyen költőnek tart-ják, értik-e verseit? Többek között ezek a gondolatok foglalkoztatták a Magyar Intézetben 1977. június 13-án megrendezett műfordítói konferencia szervezőit, elő-adóit. A konferencián Hegedűs Dániel igazgató bevezetőjében ismertette az Ady-évforduló előkészületeit, Király István és Béládi Miklós — többek között — Ady Endre jelentőségéről beszéltek.

A varsói Magyar Intézet, felmérve a lengyelországi lehetőségeket, a hazai irány-elveknek megfelelően, együttműködve a varsói Egyetem Magyar Tanszékével, szép és reális tervet dolgozott ki. Az Intézet a Nemzetközi Könyv- és Sajtó Klubok háló-zatán keresztül a Lengyel—Magyar Baráti Társaságok segítségével széles körű szer-vezőmunkába kezdett. A költő korábban lefordított verseiből összeállított blokkot, valamint Király István előadásának rövidített változatát bocsátotta a Nemzetközi Könyv- és Sajtó Klubok, kultúrházak, iskolák rendelkezésére.

A lengyelországi Ady-megemlékezések többsége 1977 második félévére esett. 1977 szeptemberében a wloclaweki vajdaságban négy, a slupski vajdaságban három Ady irodalmi est megtartására nyílott lehetőség. Október 24-én a Magyar és Lengyel Rádió Irodalmi Osztálya, valamint a Magyar Intézet közös szervezésében ünnepi irodalmi estet szerveztek. Az esten élvonalbeli magyar és lengyel színészek tolmá-csolták Ady lengyelre fordított verseit.

Az Ady-megemlékezések egyik legfontosabb mozzanata a Magyar Intézet és a varsói Egyetem Magyar Tanszéke szervezésében megtartott tudományos ülésszak volt, melyen magyar, lengyel, szovjet, jugoszláv szerzőktől hangzottak el előadások.

Magyar részről — többek között — előadást tartott Székely György akadémikus, egyetemi tanár, az ELTE rektorhelyettese, Szathmári István a bölcsészettudományi kar dékánja, Czine Mihály egyetemi tanár, Krajkó András egyetemi docens, Csap-láros István egyetemi tanár, Molnár István egyetemi adjunktus; Andrzej Siero-szewski, Jerzy Róbert Nowak. (Ez utóbbi két előadó a lengyel vonatkozásokat emelte ki.) Bizonyos, hogy külföldön a varsói ülésszak volt az, ahol Ady költészete, kora a legsokoldalúbban került bemutatásra. Tény, hogy Ady megismeréséhez a tudományos ülésszak előadásainak — önálló kötetként való — közrebocsátása jelen-tős segítséget adhat. Jelenjelen-tős eredménynek kell tartanunk azt, hogy Ady Endréről az első — nem magyar nyelvű — tanulmánykötet Lengyelországban és lengyel nyel-ven lát napvilágot. A kötet megjelentetése szép példája és eredménye a Magyar Intézet és a Magyar Tanszék együttműködésének, jelzi és bizonyítja a Magyar Inté-zet irodalmi propagandájának irányát, törekvését.

A varsói Ady-megemlékezések után kétségtelenül Krakkó kapta a legnagyobb szerepet. A „Zloto i krew" címmel megjelent Ady-kötet a krakkói Irodalmi Kiadó gondozásában látott napvilágot. A régen várt kötet megjelenése alkalmából a kiadó, a krakkói Nemzetközi Könyv- és Sajtó Klub (KMPiK), valamint a Magyar Intézet ünnepi irodalmi estet szervezett (Tadeusz Fangrat fordításában és szerkesztésében 1943-ban a budapesti Lengyel Intézet adott ki Ady-kötetet Az újabb kiadás mint-egy 35 évet váratott magára.) Az ünnepi irodalmi esten Jerzy Róbert Nowak mon-dott bevezetőt, a verseket a krakkói Slowacki Színház művészei tolmácsolták. A Ma-gyarbarátok Társasága szervezésében Bem tábornok szülővárosában, Tarnówban is felejthetetlen Ady-ünnepség volt.

Az Ady-évforduló lengyelországi megmozdulásai között sajátos helyet foglalnak el az üzemekben (üzemi munkásoknak) tartott Ady irodalmi estek. A varsói WAREL Művekben működő Lengyel—Magyar Baráti Kör tagjainak és az üzem munkáskol-lektívájának a Magyar Intézet székházában szerveztek riodalmi estet. Az esten a kiváló színművész, Wojciech Semion és tanítványai, valamint Elzbieta Karaá-Krasz-tel zongoraművésznő adtak műsort. Bevezető előadást ezúttal Aleksander Nawrocki költő tartott. Észak-Lengyelország egyik legjelentősebb városában, Torunban, az ELANA Művek klubjában, a lengyel repülőgépipar fellegvárában, Mielecben, a helyi Munkás Művelődési Központban tartottak Ady irodalmi estet.

Irodalmi est volt Piotrków Trybunalskiban és Poznaúban a Lengyel—Magyar Baráti Társaság szervezésében. A varsói Miczkiewicz Irodalmi Múzeumban is Ady-estre került sor. A vidéki Magyar Napok keretében Ady-est volt Jaroslawban, a magyar történelemben oly sokak által ismert Przemyálben és a lengyel rézbányászat egyik központjában, Lubinban. A Nemzetközi Könyv- és Sajtó Klubokkal, kultúr-házakkal együttműködve Ady költészetének szentelt estet szerveztek Czestochowá-ban, LublinCzestochowá-ban, Nal^czówban és Wroclawban is. A gdaúski Ady-est megszervezését a Teatr Wybrzeze (Tengermelléki Színház) igazgatója, Leon Hebanowski vállalta magára.

A lengyelországi Ady-megemlékezések meglepően magas számából következik, hogy Ady Endre költészetét és ezzel együtt a magyar irodalom egy részét sok ezer lengyel ember ismerhette meg. Irodalmunk lengyelországi térképére Ady Endre neve is felkerült.

LAGZI ISTVÁN

In document tiszatáj 1978. MÁJ. * 32. ÉVF. (Pldal 78-81)