1715: Erıs Ágost japán kerámia győjteménye a drezdai Zwingerben
1723-25: Sir Hans Sloane megvásárolja Engelbert Kaempfer hagyatékát, mely a British Museum és a British Library japán győjteményeinek alapjait veti meg 1753-ban
1722: IV. Károly megalapítja a Compagnie Impériale e Royale Établie dans les Pays-Bas Autrichiens at Ostende társaságot a keleti kereskedelem felvirágoztatására
1724: Ferdinand Orban japán győjteménye Ingolstadtban – késıbb a müncheni Museum für Völkerkunde győjteményébe kerül
c. 1740: Mária Terézia japán lakk és porcelán győjteménye
1744-49: Japán lakk-kabinet és Imari porcelán győjtemény a schönbrunni kastélyban 1762: Bernhard ten Broecke japán győjteményén III. Péter cár és a koppenhágai királyi ritkasággyőjtemény osztozik (jelenleg a dán Nemzeti Múzeum győjteményében)
1775-76: Carl Peter Thunberg útja Japánba, győjteménye késıbb a stockholmi Folkens Museum Etnografiska győjteményét gyarapítja
1779: Mária Terézia leányára, Marie Antoinette-re hagyja japán lakkgyőjteményét, mely késıbb a Louvre, a Musée Guimet és Versailles győjteményeibe kerül
1813-23: Jan Cock Blomhoff összeállítja győjteményét Japánban, mely késıbb a leideni Rijksmuseum voor Volkenkunde-be kerül
1816: Megalapítják a hágai királyi ritkasággyőjteményt
1819-23: Johannes Frederick van Overmeer-Fisscher Dedzsimán japán győjteményt hoz
létre, mely késıbb a leideni Rijksmuseum voor Volkenkunde-be kerül
c.1820: Blomhoff és Fisscher győjteményei a hágai királyi ritkasággyőjteményben (késıbb a Rijksmuseum voor Volkenkunde-ben)
1823-29: Philipp Franz von Siebold győjteménye Japánban, Dedzsimán
1837: Philipp Franz von Siebold győjteményét megvásárolja a holland kormány, és Leidenben létrejön a Rijks Japansch Museum
1851: Japán mőtárgyak a londoni világkiállításon, a Hyde parkban
1854: Japán mővészeti kiállítás a londoni Royal Society of Painters in Watercolours galériában: fametszetek és iparmővészeti tárgyak
1856: Félix Bracquemond „felfedezi” Hokuszai fametszeteit a párizsi Jonque Chinoise galériában
1857: A londoni South Kensington múzeum (késıbbi Victoria and Albert Museum) megalapítása
1859-62: Philipp Franz von Siebold második látogatása Japánban, Alexander von Siebold japáni tartózkodása
1860: Viktória királynı a South Kensington múzeumnak adományozza azt a japán kerámia győjteményt, mely korábban Erıs Ágost drezdai japán pavilonját díszítette 1860-61: C. Pieschel győjtése Japánban, késıbb az anyag a drezdai Museum für Völkerkunde-ba került
c1860: Ernest Heart ukijo-e japán fametszetgyőjteménye, mely késıbb a British Museum-ba kerül
1862: Sir Rutherford Alcock kollekciója a londoni világkiállításon Desoye japán mővészeti galériája Párizsban
1863: a bécsi Iparmővészeti Múzeum megalapítása (Museum für Kunst und Industrie,
MAK)
Vojta Náprstek megalapítja a prágai Ipari Múzeumot: késıbbi Náprstek Museum
1864: A leideni Rijks Japansch Museum-ból Rijks Ethnographisch Museum lesz (késıbbi Rijksmuseum voor Volkenkunde)
1866: Philipp Franz von Siebold kiállítja második győjteményét Münchenben (az anyag késıbb a Museum für Völkerkunde-ba kerül)
1867: Japán tárgyak a párizsi világkiállításon: a kormányzat, Szacuma és Szaga tartományok részvétele mellett kereskedık is kiállítanak
1868: Az osztrák-magyar keleti expedíció, Xántus János győjtıtevékenysége Megalapítják a müncheni Museum für Völkerkunde-t
1871-72: Henri Cernuschi és Théodore Duret útja Japánba, a győjtemény a Musée Cernuschi alapjait adja
1872: a budapesti Iparmővészeti Múzeum megalapítása 1873: Japán pavilon a bécsi világkiállításon
Henri Cernuschi keleti mővészeti kiállítást rendez Párizsban 1874: Bécsben megalapítják a Keleti Múzeumot (Orientalisches Museum)
Philipp Franz von Siebold második győjteményét megvásárolja a müncheni Museum für Völkerkunde
1875: Arthur L. Liberty megnyitja londonban japán kereskedıházát, az East India House-t
1875: Edoardo Chiossone Japánba megy meghívott külföldi szakemberként, japán győjteménye 1898-ban Genovában Museo Edoardo Chiossone-ként nyílik meg
Rómában létrejön a Museo Nazionale Preistorico Etnografico „Luigi Pigorini”
1876: Émile Guimet és Félix Régamy útja Japánba, a késıbbi Musée Guimet alapjainak megvetése
1877: a hamburgi Iparmővészeti Múzeum megalapítása 1878: Émile Guimet megnyitja múzeumát Lyonban
1878: Japán győjtemények és japán kert a párizsi világkiállításon
Christopher Dresser és Charles Holme megnyitja londoni üzletét, japán mőtárgyak importjával foglalkoznak
1880: Siegfried Bing, a párizsi mőkereskedı Japánban jár 1881: Siegfried Bing megnyitja párizsi galériáit
1882: Sir Augustus Wollaston Franks, a British Museum egyik kurátora, a múzeumnak ajándékozza japán győjteményét
William Anderson, a neves festmény szakértı, a British Museumnak adományozza japán kollekcióját
1883: Szemere Attila japáni útja
Vincenzo Raguza győjteményét múzeummá alakítják Palermoban 1884: Émile Guimet a francia államnak adományozza múzeumát
1884: Heinrich von Siebold győjteményének egy része a bécsi Orientalisches Museum-ba kerül, késıbb pedig beolvad majd a MAK győjteményébe
1889: Japán pavilon a párizsi világkiállításon
Heinrich von Siebold néprajzi győjteményét a bécsi Museum für Völkerkunde-nek adományozza
Hayashi Tadamasa megnyitja mőkereskedését Párizsban, a Rue de la Victoire-n Enrico de Borbone-Bardi Japánban mőgyőjteményt állít össze, feltehetıen Heinrich von Siebold segítségével, a győjtemény késıbb a velencei Museo
d’Arte Orientale-be kerül
1889: A Musée Guimet megnyitása Párizsban
1891-93: Erwin von Baelz győjteményét Stuttgart városa megvásárolja, a kollekció majd a Linden Museum-ba kerül
1892: Heinrich von Siebold győjteménye a bécsi Orientalisches Museum-ba kerül, késıbb pedig beolvad majd a MAK győjteményébe
Adolf Fischer Japánban utazva győjteményez
1893: Ferenc Ferdinánd Japánban utazik és Heinrich von Siebold segítségével mőtárgyakat vásárol, ezek késıbb majd a bécsi Museum für Völkerkunde-ba kerülnek 1895: Siegfried Bing megnyitja a L’Art Nouveau galériát Párizsban, a rue de Provence-on
1898: A Musée Cernuschi megnyitása Párizsban
1899: A londoni South Kensington Museum a Victoria and Albert Museum nevet kapja 1899: Edoardo Chiossone győjteménye Genovába érkezik, ahol Okakura Tenshin segítségével rendezik a győjteményt
1900: A párizsi világkiállításon Hayashi Tadamasa rendezésében Európában elıször mutatnak be 17. századnál régebbi japán mőtárgyakat. Megjelenik az elsı japán szerzık által jegyzett japán mővészettörténeti összefoglalás, az Histoire de l’art du Japon
Bécsben, a Vienna Secession kiállításon bemutatják Adolf Fischer győjteményének egy részét
1901: Otto Kümmel a hamburgi Kunst und Gewerbe Museumban kezd dolgozni, Justus Brinckmann igazgatósága alatt
1904: Karel Jan Hora utazása és győjteményezése Japánban
1905: Bécsben, a MAK-ban bemutatják Heinrich von Siebold japán győjteményét (Die
Kunst Altjapans)
1906: Joe Hlucha győjteményezése Japánban, a kollekció késıbb a prágai Náprstek Múzeumba kerül
Wilhelm von Bode önálló keleti mővészeti múzeumot (Ostasiatische Kunstsammlung) hoz létre a berlini állami múzeum keretein belül. A győjteményt Otto Kümmel vezetésére bízza. A győjtemény a Museum für Ostasiatische Kunst Berlin alapjait veti meg.
1907: Vay Péter Japánban győjteményez
Ernest Satow a British Museum-nak adományozza győjteményét
A berlini Ostasiatische Kunstsammlung részére Otto Kümmel és Ernst Grosse Hayashi Tadamasa hagyatékából mőtárgyakat vásárol
A bécsi Orientalische Museum és a Handelsmuseum beolvad a MAK-ba Arthur von Scala igazgatósága alatt
1910: Japan-British Exhibition Londonban
1913: Megnyílik Kölnben a Museum für Ostasiatische Kunst, a győjtemény magját Adolf Fischer kollekciója adja
A British Museum-ban létrehozzák a Keleti grafikai osztályt
1919: Gregorios Manos japán győjteményét, közel 7000 tárgyat a görög államnak adományozza, s létrejön Korfun az Ázsiai Mővészeti Múzeum (megnyitása: 1927)
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mővészeti Múzeum megalapítása
1920: Feliks Jasieński japán győjteményét, közel 6000 tárgyat a krakkói Nemzeti Múzeumnak adományozza
1924: Otto Kümmel lesz a berlini Museum für Ostasiatische Kunst igazgatója
Alfred Baur japáni tartózkodása; a győjtemény a genevai Baur Collection
alapjait veti meg
1928: Megnyílik Velencében a Museo d’Arte Orientale
1933: A Department of Oriental Antiquities létrehozása a British Museumban