• Nem Talált Eredményt

die Laster nagten an dem Wohlstande der Nationen, vor allem der römischen selbst. Das moralische

In document Religio, 1868. 1. félév (Pldal 87-91)

Siech-t h u m war zugleich ein physisches in seinen Werk-zeugen geworden, ein verheerendes, in die Einge-weide des Staates gedrungenes G i f t ; wie früher in langen Kriegen, so schienen jetzt die Herrn der Welt durch ihre Laster sich selber aufreiben zw wollen, (Heidenthum & J u d e n t h u m p. 728.) Az érzékiség hatalmát és az önzést csak a vallásos hit és a lelkis-meret ellensúlyozza. H a a hit eltűnt és a lelkisme-ret hatalmát elvesztette, semmi sem áll útjában a bűn diadalának. A tudomány m a g a is csak finomi-tottabbá és természet-ellenesebbé teszi a bűnt. A vallási érzület fogytával a nemzetek okvetetlenül enyészetüknek indulnak. Valamint a családok is föl-bomlanak, midőn az atyai örökség eltékozöltatott, ugy az államok is porhadnak, h a az ősöktől átszár-mazott és öröklött vallási és erkölcsi elvek eltompul-n a k és a sziv mécséből az olaj elfogyott.

(Vége köv.)

11*

Az egyház és a polgárosodás.

(Folyt.)

Az eredeti rendeltetéséről megfeledkezett liumanismus-nak ezen most jelzett káros hatása más téren is nyilvánult,—

a nemzeti nyelvek körül, melyeket ezen irány egyedül az ókor classicus nyelveit- figyelemre méltató vakbuzgósága soha meg nem bocsátható módon elhanyagolt.

Itt is az egyház volt azon tényező, mely orvoslólag, pótlólag lépett föl, és azon általános tünemény, hogy Europa összes népeinek legrégibb nyelvemlékei egyházi tartalmúak

— szentirási fordítások, imák, énekek, predikacziók sat. — eléggé bizonyítja, hogy az egyház a nemzeti nyelvek müve-lésére már akkor adott lendületet, midőn azon tévhit, hogy magasztos, fönkeltebb eszmék méltó kifejezést csak latin vagy egyáltalán szorosan classicus nyelven találhatnak, még Europaszerte uralkodott.1)

Későbben látandjuk, mit tett az egyház a politikai és társadalmi élet, az állam- és népjog terén ; e helyt beérjük azon megjegyzéssel, hogy a nemzetgazdászat fontosabb kér-dései már a középkori theologusok által tárgyaltattak.2) Oresnei Miklós3) lisieuxi püspöknek elmélete a pénzről, an-nak értéke- és fogalmáról, szabatosságra, alaposság- és biz-tosságra nézve nem kevésbbé, mint nyelvének remek egysze-rűségénél fogva, melynek minden mondata mutatja a mestert, a 19. század elméleteivel bátran kiállhatja a versenyt; — ezt Roscher mondja,4) hozzátévén egyszersmind : „Oresmus-nak a népgazdászat legérdekesebb s egyszersmind legfonto-sabb kérdéseiben való ezen jártassága, amily mélytánylásra méltó, még sem csodálatos ha meggondoljuk, hogy a scholas-ticusok egyáltalában, (kitünőleg pedig Scotus) a nemzetgaz-dászati tudományokat minden időbon kiváló figyelemre mél-tatták, sokkal nagyobbra, mint ez közönségesen elismerte-tik. — A dogmaticus foliansok leginkább azon része van a nemzetgazdászatnak szentelve, mely a szentségekről, főké-pen a főké-penitencziatartásról szól. Midőn t. i. az érvényes fölol-dozás kellékei- és föltételéről értekeznek, a tárgy természeté-nél fogva az elkövetett rosz, az okozott kár jóvátétele is szóba

hozatik ;5) mely minden, más jószága vagy vagyona elleni

' ) R a u m e r , D i e E i n w i r k u n g des Christenthums auf die althoch d e u t s c h e Sprache. E u t t g . 1845. — K. Mund, Die Kunst der deutschen P r o s a . — L i n d e m a n n , Deutsche L i t t e r a t u r g e s c h . 1866,304 s k . 1. körülbe-lül ezeket m o n d j a : „ N y e l v ü n k a keresztény m y s t i c á n a k köszöni jelen-legi művészi kifejlettségét, és azon sok u j a d d i g egészen ismeretlen öle-met, melyet az b e n n e életre szólitott, — a nyelv speculativ i r á n y á t ért-j ü k , mely által fényesen be lßn bizonyítva, m e n n y i r e nem k é p e s nyelvünk elvont t á r g y a k és elméletek kifejezésre." — W e d e v e r l . h. 27. 1. hosszú sorát m u t a t j a be oly német szóknak, melyek részint görög és latin min.

t á k r a k é s z ü l t e k részint mint már meglevők a keresztény eszmék befo-lyása a l a t t , más, mélyebb értelmet vettek föl.

s) Contzen, Thomas v. A (juin als v o l k s w i r t s c h a f t l i c h e r Shriftstol-ler 1862.

») Nicolaus Oresnius, d'Oresme f 1382.

4) Zeitschrift f ü r die gesammte S t a t s w i s s e n s c h a f t 1863, — ugyan-ott Oresmius n é p g a z d á s z a t i elméleteit egész kiterjedésökben ismerteti, bevallván, hogy sok nemesen egyszerű s egyszersmind mély bölcseség rej-lik b e n n ö k . " — U g y a n c s a k Roscher szerént. V. Károly f r a n c z i a király boldog o r s z á g l á s á n a k minden j ó eredményét Oresmius-nak köszöni, aki

nevelője s t a n í t ó j a volt.

5) E z e n okozott k á r többi közt a károsított vagyoni állása,és azon t á r g y belértékéhez képest növekszik vagy apad, melyen a k á r történt.

véteknél önkénytelen eme fogalmak, egyáltalan birtoklás g utóvégre az általános gazdászati elvek fejtegetésére vezet. S ezen irányban a scholastica következetesen működött mind végig, mert még az u. n. utolsó scholasticus, Biel Gábor mü-veiben is hasonló eszméket találunk." — Eddig Roscher. — Minket, kik az életet keresztény szempontból nézzük, nem lephet meg e jelenség legkevésbbé sem. Ha az anyagi érde-k e érde-k és az erérde-kölcsi haladás érde-közt fölbonthatlan érde-kapocs léteziérde-k;

és ha emez utóbbinak zsinórmértéke és iránytűje a hit; — u g y épen azon fönebb érintett szoros összefüggésnél fogva önkényt következik, hogy a mely nép a hit elveire nézve he-lyesen van tájékoztatva, az anyagi haladásának előmozdítá-sában is csak helyes, okszerű eszközöket fog alkalmazni, he-lyes, okszerű cautelákról gondoskodni, és viszont.

A mult század nemzetgazdái sokat beszéltek és irtak az észről és észszerű gazdászatról. De okoskodásuk légben uszó elmélet volt, a mit ők észnek neveztek az nem a nép szava volt, melyet alaposan megvetettek, sem a gyakorlati életből levont köveztetések, hanem saját személyes alanyi véleményük, melynek számára vak engedelmességet követel-tek. — Ily körülmények közt nem csodálhatjuk, hogy kísér-leteiknek azon borzasztó következményeik voltak, melyeket az aligmult idők történelme fölmutat, sőt melyek folytatásuk-ban, napjaink mindinkább nagyobbodó socialis rázkodtatá-saiban, immár Europa rémévé váltak. — Egyedül a keresz-tény elvek azok, melyek tisztán és szabatosan fejezik ki az emberi nem közmeggyőződését, csak bennök található az el-mélet és gyakorlat közti ama szoros, következetes összefüg-gés, mely a helyes rendszerek egyik csalhatatlan ismérve, s végül csak a keresztény elvek azok, melyek mellett több mind ezredéves tapasztalás szól, melyek tehát egyedül képe-sek az emberi nemet anyagi haladásában is sikeresen vezé-relni.6)

D e eme két m o z z a n a t helyes, igazságos meghatározása csak relative le-hetséges, amennyiben péld. a ^tehetős', , v a g y o n o s ' , , g a z d a g ' fogalmak, idők és viszonyok szerént v á l t a k o z n a k , és azon állásnál fogva, melyet a káro-s í t o t t a tárkáro-sadalomban elfoglal, ez ikáro-s többé kevékáro-sbbé káro-szenved amannak m e g k á r o s i t t a t á s a á l t a l .

6) É p e n m i d ő n ezeket irtuk, kezeinkhez j u t o t t a müncheni „histo-risch-politische B l ä t t e r " folyó évi első f ü z e t e , melyben v a l a k i a franczia s a j t ó viszonyokat ép oly alaposan mint kimerítően ismerteti. — E m e czikk n é h á n y tételeinek a z épen most f e j t e g e t t ü k nézetekkel való meglepő megegyezése a r r a bir minket, hogy a z o k a t rövideden ide igtassuk.

Szerző u g y a n i s czikkében többi közt azon jelenséget emliti, mely-hez hasonlót m á r n á l u n k is találunk, — csak a R i c h t e r f é l e pörben tett le-leplezésekre, v a g y azon hirekre u t a l u n k , melyek időről időre egyik másik b é c s i lapról fel s z o k t a k merülni, v a g y épen azokra, melyok a mult hotek-ben a bécsi liberalismus egyik kiváló szóvivőjére nézve k e r i n g t e k , ámbár ez utóbbiak „ h i v a t a l o s a n m e g e z á f o l t a t t a k " — azon jelenséget t. i. hogy a p á r i s i liberális ú j s á g o k kivétel n é l k ü l egyik v a g y másik pénzintézet zsoldjában á l l a n a k és nem t a r t j á k m é l t ó s á g u k alattinak néha a legszédel-g ő b b , l e legszédel-g i n legszédel-g a t a b b á l l á s ú pénzvállalatok fizetésért való eldicsérése által, a könnyenhivöket rászodni, hogy pénzőket ily vállalatokba fektetve egy-p á r nyerészkedőt m é g inkább m e g g a z d a g i t s a n a k , m a g u k a t egy-pedig tönkre t e g y é k . —

A czikknek ide vonatkozó része i g y hangzik: „Meg kell vallani, hogy e m e n e m z o t g a z d á s z a t i liberális kolomposok igen ü g y e s e k a higvelejü n y á r s p o l g á r ügyes phrasisok á l t a l i rászedésében és kifosztogatásában ; t u d j á k ugyanis, h o g y ő halálig r a j o n g a „ h a l a d á s é r t , " csak igen sokba ne.

k e r ü l j ö n az, s hogy mellette még igen-igen pénzszomjas.

Nem r i t k á n történt már, hogy valamely pénzvállalatot kormány-és ellenzéki lapok e g y a r á n t unisono dicsértek, minél f o g v a az együgyüek

— • + ! 8 5 •+•>

-„Nincs a gondolkodó elmét foglalkodtató oly kérdés, a dolgok akármelyik rendére vonatkozzék is az, melyre a keresztény hittudomány csudaszorü szerkezetében ne találtat-nék felelet" — ezt mondók dolgozatunk elején, és az eddigiek csak bizonyiták emez állításunkat. A dogma világot terjesztő és melengető sugara mindenhová terjed, üdvös hatása alatt tágul szemünk látköre, nyer segélyt és támaszt minden tehet-ségünk, — csak az egyház útbaigazítása szerént találja ne-münk a szellemi és anyagi haladásnak igazi, bizton czélhoz vezető útját, s csak az ö folytonos vezérlete és bátorítása mellett maradhat meg rajta. Mert az egyház Krisztust nem csak igaz Istennek, de egyszersmind igaz embernek is vallja, azért a k a r j a az emberi dolgokat Krisztus szellemével áthatni, Krisztus szelleme által nemesíteni ; és mivel katholika, azért von működésének körébe mindent, mi az égben létezik és a földön. „Az egyház veté föl mind ama nagy kérdéseket, me-lyek az emberi nem érdekeltségét immár ezer esztendő óta

lebilincselve tartják. — Soha sem volt közönyös nemünk fej-lődésének s összos sorsának, őrökké váltakozó esélyei iránt;

s innen származik azon hatalmas befolyás, melyet polgároso-dásunk menetére mindenkor gyakorolt, és mely sokkal ter-jedtebb s behatóbb, mint ezt akár védői akár inegtámadói

eddig fölfogták."7) Az Isten-rendelte egyház, bírói és tanítói hatalmának teljében alapot nyújtott az emberi szellem mű-ködésének, de egyszersmind keretet is, — szabadságot és mérséklő vezérletet. A scholasticismus mellett mindenkor a mystica virágzott ; a cselekvő, külsőleges élet mellett, a ma-gába vonult, szemlélő, elmélkedő irány, — testvériesen és egy-formán igazolhatólag megfértek mindig a legszigorúbb sa-nyargatás és önmegtagadás nem ritkán hősies gyakorlata, a mérsékelt, vidor élvezet mellett; — megférnek itt, az egy-házban egymás mellett az éles észii, higgadt gondolkozású

a z t gondolták, hogy oly vállalat, melyre nézve az egyébiránt ellenkező nézetüek is egy véleményen találkoznak, insolid még sem lehet. — S mégis az volt. — Hihetetlen, mily óriási összegek fordíttatnak, minden esztendőben a párisi napisajtónak megvesztegetésére. Midőn nem régen a Credit Mobilier élére u j igazgatóság lépett, kisült, hogy eme fosztogató intézet, esztendőnként 3—4 millió frankot forditott hasonló czélokra, hogy t. i. a liberális lapok szerkesztői és kiadói mindig kellő jó véleményben t a r t a s s a n a k meg működése iránt, — melynek eredményo a b b an állt, hogy Pereire, Mirés, Fould, Millaud sat., mindannyi zsidó, száz meg száz millió-k a t szereztemillió-k, az által, hogy másrészt szintannyi millió-középszerű existentiát tönkre tettek. Nem kicsiny azon párisi lapok száma, melyek épen csak az által t a r t j á k fönn m a g u k a t , hogy jó pénzért a legliaszontalanabb vál-lalatok közlönyei — azaz hirdetői- és magasztalóinak szegődnek. E lapok szövege merő hazugság és csalás, de a philistert elbájolják a sailangos szól-lamok és — oda van pénze, nem ritkán egy egész élet keserves munká-j á n a k gyümölcse, és az ember nem hinné ha mindennap nem látná samunká-ját szemeivel, hogy az u. n. közönség, ámbár inár számtalanszor rászedetve s mogcsalva, még sem tanul soha önkárán. Aminek gyanusvolta minden józanul és nyugodtan gondolkozó keresztény ember előtt első tekintetre feltűnik, az hiszékenyen fogadtatik el a n a g y tömeg által, mely levetve minden positiv kereszténységet egyúttal a positiv-erkölcsös érziiletot s ezzol ép itélő — tehetségét is elveszté. I t t tűnik föl m e k k o r a különbség van a bár tanulatlan, de becsületes valódi katholikus ember, és a szenve-délyei által elvakított, bármennyire .,müveit" hitetlen közt. Igénytelon falusi lelkészek, egyszerű földművelők kerülik ki a divatos államgazdák-r a k t a kelepczéket, melyekben ezeállamgazdák-r meg ezeállamgazdák-r „fölvilágosodott" vesztét leli.

A hit csalhatatlan ú t m u t a t á s a , az ősi keresztény erkölcs- és becsületesség-hez való rendithetlen ragaszkodás sokkal jobban biztosítják az anyagi jól-létet, mint száza a legtudákosabb értekezéseknek.

7) Guizot, 1. h. V. Leçon.

bölcs, és a szellemi kisded szent együgyüségében ; az Urnák, velőket rázó, következetes igazságos voltának hajthatatlan-sága és a mindent, a legolvetemedettebb gyermeket is felka-roló, átölelő kifogyhatlan szeretet ; a komoly tudós és a fel-lengzö költő, s még egyrészt a r r a emlékezteti a szeníéletüt, hogy csak pályája végén nyeri el az óhajtott koszorút, ezál tal alázatosságra és saját magairánti folytonos bizalmatlan-ságra tanítva őt — addig megkönyörül a legelvetemültebb bűnösön is szüntelenül visszaédesgetve őt szerető karjai közé, és ha szavát fogadja, kibékítve a töredelmes fiút végetlen ir-galmu atyjával. Az élő egyházban,mely mindenütt jelentkező befolyását vezénylőleg és szabályozólag kiterjeszti összes vi-szonyainkra, ilyetén ellentétek lehetségesek voltak nem csak, hanem üdvös hatásúak is, kellő egyensúlyban tartva az erő-ket és szent versenyre szólítva, — melyek elszakítva az háztól, kiszabadulva az ő vezető köze alól ellenséges, egy-mást pusztitó hatalmakká fajulnak.

Az egyház befolyása mindenüvé terjeszkedik; éltető, melengető világa mindenhová szétsugárzik, mindenütt nyi-latkozik a benne rejlő isteni bölcseség és igazság. Ez vezeti a gondtalanul játszó gyermeket ép oly ügyesen és üdvösen mint, a hatalmas királyt, ki ezrek jólléte és élete fölött ural-kodik. Azon örök érvényű eszme, melynek Humbold legújab-ban adott ismét kifejezést, hogy minden igazság Istentől szár-mazik és megint Istenhez vezet, — hogy az egyes tudomá-nyok, szintannyi testvér gyanánt, csak kiegészitő részeit ké-pezik az emberi tudás nagyszerű szervezetének, melyben egymást szolgálva, egymást támogatva és kölcsönösen értel-mezve egymást, valamennyien ugyanazon egy közös irányt követik, azonos közös czélra törekednek, — ezen eszme egy-házunk kizárólagos tulajdona, melynek életet adott és valósá-got a tudományoknak ama nagyszerű műhelyeiben, azon 66 egyetemben, melyeket a reformatio idejéig alapított volt, és melyek a középkori székes-egyházi és zárdai oskolákból fej-lődve a tudományok összletét egyesiték magukban, élö kép-bon elötüntetve, miként nyilatkozik a természetfölötti értelem a tudomány egyes ágai-, alakjai-, és fokozataiban, és miként vezetnek mindezek vissza egy közös központ-, a minden is-meretek közös kútforrásához — az Istenhez ! A tudományok ezen egymás közti testvéri frigye fölbomlott ugyan későbben, és az egyház közvetlen befolyása gyengülni kezdett, de a keresztény szellem működése oly erős, oly maradandó volt, hogy utóhatása alól teljesen kiszabadulniok azoknak sem sikerült egészen, kik külsőleg az egyháztól elszakadtak és engedetlen fiaiból nyilt ellenségeivé lőnek ; mert a keresz-ténység szelleme kiapadhatlan tiszta forrás, mely a hozzá vegyült zavaros vizeket kitisztitja, de általuk meg nem fer-tőztethetik soha. (Folyt.)

Az 1867-ki események chrnnologicus sorozatban az

„l'nitá fatt." szerént.

(Vége.)

K ü l f ö l d . Julius 1. A világkiállításon a jutalmak ki-osztása. Napoleon beszéde. 6. Pansard franczia költő meghal-8. Pétervártt a görög királynak Olga herczegnőveli eljegy-zése. 14. Bismarck szövetségi korlátnokká lesz. A dunai fe-jedelemségekben a zsidókat üldözik, mi ellen a hatalmassá-gok tiltakoznak. 15. Berezovszky élethossziglani

kényszer-m u n k á r a Ítéltetik. 20. Párisba jön a portugalli fejedelekényszer-m ne-jével. Később valamivel a bajor király. 23. Eugénia császárné az angol királynőt látogatja. 27. Otto egykori görög király meghal. 28. A franczia Senatus ülései bezáratnak. 30. Sarolta császárné Belgiumba vitetik. E hónap folytán Dumont tábor-nok szemlét tart az antibesi csapat fölött, mi ellen az olasz kormány fölszólal.

O l a s z h o n . Augusztus 5. Falconieri és társai ellen csalás, és megvesztegetés miatti pör megindittatik. Néhány nap múl-ván nagy részben elitéltetnek. 7. Albanoban kitör a cholera, és meghal Maria Theresia a nápolyi király anyja. 10. Siená-ban meghal Milanesi Károly tanár. ParmáSiená-ban is jelentkezik a ragály. 11. Altieri bibornok meghal cholerában hivei köré-ben, hová Romából sietett. 12. Az olasz senatus is helyben-h a g y j a az egyhelyben-házi javakról szóló törvényt. 13. Albanoban a nápolyi király legifjabb fivére Januarius meghal. 16. Velen-czében sz. János és Pál templomában támadt tüz pusztit. Ti-zianó és Giambellinó festményei elpusztulnak. 19. Az olasz parlament idénye meghosszabittatik.

K ü 1 f ö 1 d. Augusztus. 1. Humbert koronaherczeg Ber-linből és Pétervárról, hol fényesen fogadtatott, Párisba érke zik. 3. Orosz u k á z a kath. egyháznak az államhozi jövendő viszonyára nézve. 16. Az angol királyné szentesíti a reform-törvényt. Nigra visszatér Párisba. 18. A franczia császár és császárné Salzburgba érkeznek, hol politikai eszmecserék váltatnak. 21. Candiában ujabb csaták. 22. A Prim által szí-tott lázadás folytán majdnem egész Spanyolország ostromál-lapotba helyeztetik. 24. Velpeau a hires franczia műtő meg-hal. Montenegróban összeesküvés fedeztetett föl, de elnyoma-tott. 25. Moustier körirata a salzburgi találkozásra vonatko-zólag. 26. Napoleon Iii lei beszéde, mely a fekete pontokróli hí-ressé lett szólamot tartalmazza. 28. Londonban elhunyt Fa-raday a hires természettudós 3 0 . A h a i t í i császár Soulouque meghal. Napoleon Amiensben tart beszédet. 31. Bécsben a hí-res jogtanár Mittermayer meghal.

0 1 a s z h o n. September. 2. Nintta senator a nápolyi legfőbb semmisítő törvényszék elnöke meghal. 15. A maj-landi u j képcsarnok fölavattatása. 20. Pius pápa allocutioja, melyben az olasz kormánynak a szerzetes testületeket eltörlő törvénye ellen tiltakozik. 21. A hivatalos lap rosszalja a ga-ribaldianusok előkészületeit a pápai államokba való betörésre.

22. Garibaldi Arozzoba j ö n ; a pápai kormány csapatait Ro-mában központosítja. 24. Garibaldi Sinalungában elfogatik, több csapatja áttör a pápai határokon, ő maga Alessandriába vitetik, a baloldal tiltakozik ez ellen. Florenczben zavarok.

25. Ujabb rendetlenségek Florenczben, melyek a nemzetőr-ség által elnyomatnak. 27. Garibaldi Caprerába vitetik. 29.

Florenczben a statistikai nemzetközi congressus ülései meg-nyittatnak. 30. Garibaldi emberei elfoglalják Aquapendentét.

Az olasz kormány által pártfogolt fölkelők a viterboi tarto-mányba hatolnak.

K ü l f ö l d . September. 5. Megnyitása a badeni kama-r á k n a k . 7. Bismakama-rk kökama-rikama-rata a salzbukama-rgi találkozáskama-ról. 9.

Genfben a békecongressus megnyílik, melyen Garibaldi a pápaság ellen szól oly módon, hogy a svajeziak is megsokal-j á k . 10. A német északiszövetség parlamentének megnyitása.

11. Garibaldi szökik Genfből, a békecongressus föloszlik. 12.

A porta amnestiát ád a cretaiaknak, mit fegyvernyugvás követ.

O l a s z o r s z á g . October. 2. Garibaldi megkísérti a szökést Caproráról, ú j r a elfogatik; a pápaiak visszaveszik Aquapendente városát. 5. Bagnoreanál a pápaiak fényes dia-dalt aratnak a veres ingesek fölött. 13. Monte-Librettoi csata.

A pápaiak csodálatra méltó hősiességgel harczolnak, és dicső-séget aratnak. 19. Ratazzi elbocsáttatik, Cialdini bizatván meg u j ministerium alakításával, de ez nem sikerül. Garibal-dit ez alatt szökni engedik Capreráról. 21. Nagyszerű ellen-séges tüntetések Florenczben. 22. Romában az idegen forra-dalmárok által megkisérlett fölkelés elnyomatik, Garibaldi Florenczben beszédet tartván elmegy a határra, és ezt átlépi.

23. Olaszországban az 1842-ki és nem sokára 1843-ki kor-osztálybeliek fegyver alá szólittatnak. 25. Garibaldi beveszi Monte Rotondot tízszeresen túlnyomó erővel, a pápaiak hősies ellenállással védelmezték az erődöt és drágán fizették meg a győzelmet. 26. Romában bombákat, fegyvereket találnak és koboznak el. 27. Merini András áldozár és senator meghal.

A Menabrea-féle ministerium megalakul. Királyi proclamatio.

30. Menabrea körirata, mely az olasz csapatoknak romai te-rületrei bevonulását hirdeti, mi Ricotti tábornok vezénylete alatt mégis történik. 31. E napokban Majland-, Turin-, Ná-poly- és Paviában tüntetések, utóbbi helyen több ember-áldozat.

K ü l f ö l d . October 5. Fould minister meghal. 8. Ho-henlohe herczeg beszéde a bajor kamarában, melyben kije-lenti, hogy a bajor k o r m á n y nemzeti egyesülést óhajt, a déli és északi német államok között. 16. A franczia ministerta-nácsban a romai expeditio elhatároztatott. 21. A franczia csa-patoknak hajóraszállitása Toulonban fölfüggesztetett. 23. Az austriai császár s m a g y a r király Párisba érkezik. 25. Mou-stier körirata, melyben jelenti, hogy a franczia csapatok a pápai államokat megszállandják. Mexicoi tudósítások Juarez elnökké újraválasztását jelentik. 26. A szövetségi parlament bezáratása Berlinben. 29. S. Domingo és sz. Tamás szigetén orkánok pusztítanak. A würtenbergi kamara jóváhagyja a szövetséget Poroszországgal.

O l a s z h o n . November. 3. Cialdini a középolaszor-szági hadak főparancsnokává neveztetik. Mentanai csata. A garibaldiánusok megfutamodnak. Az olasz kormány kijelen-tése, hogy nem fogadja el a pápai államokban történt népsza-vazatokat. „A szőlő m é g nem érett" — mondja Menabrea a róka. 4. Garibaldi Varignanoba vitetik fogva. Menabrea jegy-zéke Nigrához, melyben jelenti az olasz csapatok visszavo-nását, s reményét fejezi ki, hogy a romai kérdés meg fog ol-datni. — Roberti bibornok halála. 12. Az olasz kormány tör-vényszék elé állítással fenyegeti mindazokat, kik a „monar-chia Sicula" eltörlésére vonatkozó bulla végrehajtását meg-kísértenek. 25. Garibaldi orvosi tanács folytán egészségi (!) szempontból Caprerára vitetik. 27. A Vesuv kitörései kezde-tűket veszik.

K ü l f ö l d . November 1. Moustier sürgönybon sajnála-tát fejezi ki az olasz hadseregeknek pápai területre történt lépése fölött. 2. Tüntetések Olaszország mellett Párisban a Montmartre temetőben. Befogatások történnek. 5. Párisban sz. Márton külvárosában a munkások zavarokat idéznek elő.

6. Biaritzban O'Donnel meghal. 7. Az osztrák császár útjá-ból haza tér. 9. De Moustier köriratban a romai kérdés ügyé-ben conferencziára hivja meg a hatalmasságokat. 12.

Lava-- 8 7 mLava--—

lette olbocsáttatása a ministeriumból. 13. A franczia minis-terválság. Magne a pénzügyet, Picard a belügyi tárczát ve-szi át. 15. Porosz parlament megnyitása. 18. A franczia tör-vényhozó testület megkezdi üléseit. 19. Juarez átadja Tegett-hoffnak Miksa császár holt tetemét. 21. Consularis szerződés Olasz- és Spanyolország között. 23. Allen, Sarkia és Gould féniek fölakasztatnak. A franczia kormány a sárga könyvet előterjeszti. 24. Angliában gyászkörmenetek tartatnak a ki-végzett féniek tiszteletére. 27. Az angol alsóház megszavazza a költséget az abyssinai hadjáratra. 29. A franczia senatus-ban az olasz kérdés fölötti tárgyalások egyszerű napirenddel fejeztetnek be.

O l a s z o r s z á g . Deczember 2. A franczia seregek el-hagyván Romát, Civitá-Vecchiában központosítják magokat.

— Bofondi bibornok halála. 5. A Garibaldi-féle mozgalmak okozóinak amnestia adatik. Az olasz parlament újra meg-nyittatik. Menabrea hirdeti a ministerium megalakulását. 6.

Lanza az alsóház elnökévé neveztetik. 7. Napirend a sena-tusban, melylyel azon remény nyer kifejezést, hogy a

Lanza az alsóház elnökévé neveztetik. 7. Napirend a sena-tusban, melylyel azon remény nyer kifejezést, hogy a

In document Religio, 1868. 1. félév (Pldal 87-91)