Kulcsszavak: képzeletbeli világok (blockbuster), egészségügy, módszertan Mivel gazdagodhat az ember, ha képzeletbeli világok veszik őt körül? Mit adhat számára, ha kitalált univerzumokat és történeteket enged be az életébe? Mind tudjuk, hogy a gyermekek életében létfontosságú szerepet töltenek be a mesék, azok a kitalált történetek, melyeknek komoly tanító, nevelő és személyiségfor-máló ereje van. A meséken keresztül a gyermekek különféle szereplőkkel is-merkedhetnek meg, akikkel azonosulni tudnak, akiknek cselekvési mintázatait követni tudják. A mesék nemcsak a kreativitást fejlesztik, hanem számos új is-merettel is gazdagítják a gyermekek elméjét. S bár az ember növekszik, maga mögött hagyja a gyermekkort s ezzel együtt a meséket, a lényeg nem változik, hiszen a mesebeli szereplők helyét átveszik a mozifilmek és a sorozatok sztár-jai, a felvonultatott karakterek személyes drámái, a történések izgalmai, melyek a szórakoztatáson túl továbbra is tanítanak és alakítanak minket, kamaszokat s felnőtteket egyaránt.
A blockbusterek helye az oktatási gyakorlatban – a téma aktualitása
Ki ne ismerné a Star Wars, a Harry Potter vagy a Gyűrűk ura világát? Ha az em-ber nem is szakértője ezeknek az univerzumoknak, az biztos, hogy valahol, va-lamilyen módon hallott már ezekről, s legalább egy barátja van, aki rajongója valamelyik világnak. A Halálcsillag, a Roxfort vagy éppen Mordor a legtöbb em-ber számára ismerős terepnek minősül, hiszen ezen filmek karakterei elkalau-zoltak minket ezekre a helyekre, és sokan közülünk ott is ragadtak. Ettől válnak ezek a mozifilmek blockbusterré, vagyis igazi kasszasikerré. Ezek az alkotások úgy vannak kitalálva, hogy kellőképpen beszippantsák az embert, s karaktereik sokszínűségének köszönhetően sok ember azonosulni tudjon a bennük történ-tekkel. A ma fiataljai, a mi diákjaink is előszeretettel követik az újonnan napvi-lágot látott filmes alkotásokat, s iskola után, tanulás helyett gyakran választják ezt a szórakozási formát. S ha mi tudjuk mindezt, s pedagógusként az egyik el-sődleges célunk, hogy megismerjük a diákjainkat és közelebb kerüljünk az ő vi-lágukhoz (hiszen csak ily formán tudjuk őket hatékonyan és eredményesen
oktatni és nevelni), akkor miért ne emelhetnénk be a filmeket a hétköznapi ok-tatási gyakorlatunkba?
„A kötet tanulmányait olvasva döbbentem rá: a tanítás, a nevelés kérdései sokkal inkább jelen vannak elképzelt univerzumokban, mint a gyakran csak át-tételesen megjelenő társadalmi, politikai problémák”1 – írja Tóth Csaba a Nevelj Jedit! A képzelet pedagógiája című kötet előszavában. A Nevelj Jedit! egy olyan tanulmánykötet, mely fantasztikus világokon keresztül vizsgál aktuális pedagó-giai kérdéseket. De nem ez volt az első ilyen jellegű kötet a magyarországi könyvpalettán. 2016-ban jelent meg az első olyan kötet, mely a fantasztikus vi-lágokon keresztül dolgozott fel tudományos tényeket, végzett diszciplináris elemzéseket. Ez a kötet Tóth Csaba A sci-fi politológiája című munkája volt, me-lyet hamar, a következő évben egy folytatás követett, Fantasztikus világok cím-mel, ebben tizenöt szerző mutatta be kitalált univerzumok társadalmi és köz-életi kérdéseit. „E második kötet után logikus volt a sorozat folytatása, kiterjesz-tése más, rokon területekre: hiszen a képzelet univerzumainak lakói nemcsak po-litikai rendszereket építenek vagy háborúznak: emellett dolgoznak, mindennapi életüket élik, tanulnak és tanítanak is.”2 Nagy Ádám és Tóth Csaba közös munká-jának köszönhetően 2018-ban napvilágot látott a Nevelj Jedit! A képzelet pedagó-giája. Ez a sorozat 2019-ben töretlenül haladt előre a Párhuzamos univerzumok című kötettel, majd 2020-ban az Egy galaxissal odébb című munkával gyarap-szik a felsorolás. Ezen munkák hatására, valahol a Nevelj Jedit! és a Párhuzamos univerzumok között félúton, egy oldalágon hajtott ki a 42 – Pedagógiai problé-mahelyzetek feldolgozása blockbusterek segítségével, és célul tűzte ki, hogy a ko-rábban megjelent darabokkal ellentétben, ne általános értelemben vett problé-mákkal foglalkozzon, hanem konkrét pedagógiai helyzeteket dolgozzon fel, s megoldási stratégiákat kínáljon az egyes szituációk feloldásához.3
Jelen írás ezen kötetek nyomdokába lépve kíván segítséget nyújtani abban, hogy az egészségügyi képzésben oktató szakmatanárok hogyan emelhetnek be olyan filmes alkotásokat a hétköznapi munkájukba, melyek nemcsak támogat-ják a diákok tanulási folyamatát, hanem érdekesebbé, maibbá, s ezzel maradan-dóbbá teszik a fontos ismeretek feldolgozását és beépülését.
Vasembertől Forrest Gumpig
Az ember élete tele van nehezen feldolgozható, felfogható, s ezáltal gyakran ta-buvá váló témákkal. Ezen témák könnyebb befogadását és megértését sok
1 NAGY Ádám, Nevelj Jedit! A képzelet pedagógiája, (Budapest: Athenaeum, 2018) 9.
2 Uo., 8.
3 LŐRINCZ Andrea, „A tanulás, a problémák, meg minden”, in Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (2020). Online: osztalyfonok.hu – 2020. május.
esetben segíthetik azok az alkotások, melyeknek bár alapvető funkciója a szó-rakoztatás, mégis mindeközben tanítanak és érzékenyítenek is minket az aktu-álisan felmerülő problémákra. Az emberi test és szellem betegségei, elváltozá-sai, s az ezek által okozott nehézségek érzékenyen érintik a társadalom nagy részét. Van, aki érintett, van, aki fél, hogy érintett lesz, van, aki nem vesz tudo-mást az egészről, mert az egészséget tartja az alapállapotnak, pedig az egészsé-ges élet nem alapvető emberi jog, hanem inkább egy kiváltság. Talán éppen ezért ihletett meg a téma számtalan írót és producert a történelem során, mert az egészség hiánya tabutémává vált, az egészségünk elvesztésének lehetőségé-ről nem akarunk tudomást venni, sőt, sokszor kívülállóként tartják számon azo-kat az embereket, akik valamilyen módon sérültek, valamilyen betegségben szenvednek.
S hogyan járul hozzá ennek az állapotnak az enyhítéséhez – még ha nem is minden esetben tudatosan – a filmipar? Gondoljunk csak kedvenc filmbeli ka-raktereinkre: Forrest Gumpra, akiről megállapították, hogy alacsony IQ hánya-dossal bír, Daredevilre, a vak szuperhősre, Vasemberre, akinek reteszek tarta-nak a szíve felé, vagy Farkasra, a mutánsra, aki bár sebezhetetlen, komoly alko-holproblémákkal küzd. Különleges emberek, hétköznapi problémákkal, az is-merőseink körében is fellelhető egészségügyi állapottal.
Ha nem akarunk rögtön a mozifilmek világában bolyongani, akkor ele-gendő, ha egy átlagos napon bekapcsoljuk a televíziónkat. Számtalan televíziós sorozatot megihletett az egészségügy világa. Ki ne ismerné a mogorva stílusú különc orvost, Dr. House-t, akinek egyetlen célja hideg fejjel feltárni a betegsé-get kiváltó okokat, vagy a fiatal, kivételesen tehetséges autista sebészt, Dr.
Murphy-t, aki ha becsukja a szemét, a komplett emberi érhálózat megelevene-dik a képzeletében, esetleg Dr. Bonest, a csontok mesterét, a briliáns elméjű tör-vényszéki antropológust. S talán senki számára nem ismeretlen, a mára már ikonikussá vált Vészhelyzet című sorozat, s annak szereplői, akik egy megyei kór-ház sürgősségi osztályának hétköznapjaiba kalauzolják el a nézőket. A Vészhely-zet 1999 és 2009 között 331 epizódot élt meg. A sorozat életének 10 éve alatt megszámlálhatatlan egészségügyi esetet és szituációt dolgozott fel: az ételmérge-zéstől kezdve, a melldaganaton át, egészen egy lövöldözés áldozatainak kezelésé-éig.4 Hasonlóan hosszú ideig élt az emberek nappalijában Dr. House is, aki 2004 és 2012 között 177 epizódban jelent meg, s vizsgálta többek között az agydaganat tünetegyüttesét, a cukorbetegséget, a csontritkulást, s az Alzheimer-kórt is.5 Dr. House karakterével ellentétben, Dr. Murphy még ma is aktív szereplője a so-rozatgyártásnak. Munkássága 2017-ben került be a köztudatba, s azóta 56
4 „A Vészhelyzet epizódjainak listája”, online: hu.wikipedia.org – 2020. május.
5 „A Dr. House epizódjainak listája”, online: hu.wikipedia.org – 2020. május.
epizódban láthattuk őt gyógyítani. Dr. Murphy különlegessége abban rejlik, hogy mindent az átlagtól eltérően lát, s az orvoslásról, valamint a betegeiről is egészen másként gondolkodik, mint kollégái, éppen ezért hívják őt a legkülön-legesebb esetekhez, például májtranszplantációhoz, egy beteg lábának amputá-lásához, s egy ikerpár életmentő szétválasztásához is.6 Dr. Bones történetei egé-szen más módon lehetnek segítségünkre, 2007 és 2018 között 246 réegé-szen keresz-tül vizsgálta a testeket: a korábbiakkal ellentétben Bones törvényszéki antropo-lógus, holttestekkel s emberi maradványokkal foglalkozik. Munkája során első-sorban az emberi csontváz legapróbb részleteit mutatja meg az érdeklődőknek, de emellett különböző mechanikus sérülések okozta deformitásokkal, s a bomlási folyamat különböző tényezőivel és fázisaival is megismertet minket.7
Természetesen nem szükséges ezen sorozatoknak minden epizódját meg-nézni s tüzetesen ismerni, azonban egy-egy tanult téma esetén érdemes átbön-gészni az epizódok cselekményleírását, hiszen rengeteg olyan témával és konk-rét esettel találkozhatnak ezen sorozatokban a tanulók, melyek azon túl, hogy a tananyag szerves részét képezik, a későbbi gyakorlatuk során bármikor meg is elevenedhetnek.
A mozifilmek esetén már nem ilyen egyszerű megtalálnunk a párhuzamot a képzelet és a valóság között. Nem jellemző a 1,5–2 órás, filmvászonra készült alkotások esetén, hogy konkrétan kórházi eseményekkel, egészségügyi szem-pontból releváns helyzetekkel foglalkoznak, azonban számtalan olyan alkotás született már, melynek kerettörténete, vagy egyik-másik mellékszála egészség-ügyi témájú. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – ilyen filmeket kívá-nok felsorakoztatni.
Az ember bármilyen nemű fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodása,
„bénasága” a filmvásznon az együttérzés és akár a humor forrásaként is szol-gálhat. A filmrendezők igyekeznek megtalálni az egyensúlyt a végletek között, így vannak esetek, amikor e két érték keveredik egymással. De bármi is legyen a cél, minden esetben megfigyelhető, hogy a készítők törekszenek arra, hogy a különböző problémákkal küzdő szereplők életét közelítsék a valóságban ha-sonló problémákkal küzdő emberek életéhez: sok esetben megmutatják a káro-sodás kialakulásának okát, folyamatát, tüneteit, kezelését, egyéb élettani hatá-sait, következményeit.
Gyakran vannak terítéken egy-egy film főhősénél testi, szervi, mentális és neurológiai eredetű problémák, illetve különféle megbetegedések. Ezen témák-ban a következő filmeket érdemes lehet bevonni az oktatási gyakorlatba:
6 „A Dr. Murphy epizódjainak listája”, online: hu.wikipedia.org – 2020. május.
7 „A Dr. Csont epizódjainak listája”, online: hu.wikipedia.org – 2020. május.
Film címe (megjelenés) Kapcsolódó téma A bakancslista (2017) daganatos megbetegedés Minden, minden (2017) immunbetegség
Életrevalók (2011),
Mielőtt megismertelek (2016) bénulás Daredevil (2015) vakság Vaklárma (1989) vakság, siketség Forrest Gump (1994) alacsony intelligencia Kegyes hazugság (2008) Down-szindróma
Esőember (1989) autizmus Megmaradt Alice-nek (2014) Alzheimer-kór
Sebzettek városa (1999) sclerosis multiplex Nevem Sam (2001) értelmi fogyatékosság
Széttörve (2016), Azonosság (2003),
Harcosok klubja (1999) disszociatív személyiség Mielőtt meghaltam (2013) AIDS
Közkedvelt gyakorlat a különböző jellegű függőségek megjelenítése is:
Film címe (megjelenés) Kapcsolódó téma Egy kosaras naplója (1995),
Rekviem egy álomért (2000) kábítószer-függőség 28 nap (2000),
A farkas (2013) alkoholizmus
És a mechanikai sérülések, azok kezelése, élettani hatásai is megjelennek egy-egy alkotásban:
Film címe (megjelenés) Kapcsolódó téma
Vasember (2008) idegen anyag a szervezetben A tűzön át (2018) égési sérülés
Doctor Strange (2016),
A sebezhetetlen (2000) csonttörés – rehabilitáció Sérülés (2015) agyi sérülés
Tanítványaikkal a komplett filmet, de csupán egy adott jelenetet is megnézet-hetünk, kérhetjük a film egészének feldolgozását, de kiadhatjuk feladatként egy tematikusan kapcsolódó jelenet fókuszált elemzését és értelmezését is. Mindezt azonban nemcsak házi feladat formájában, hanem órai munka keretein belül is hasznosíthatjuk.
Egy furcsa doktor
Ha egy konkrét példán keresztül szeretnénk megnézni, hogy hogyan is haszno-síthatók ezek az alkotások az iskolában, akkor Dr. Strange remek alapanyagul szolgál számunkra.
A Doctor Strange egy 2016-os szuperhősfilm, a Marvel-univerzum tizen-egyedik tagja. Főszereplője Dr. Stephen Strange, a kissé arrogáns idegsebész, aki (önmaga és mások szerint is) szakmája legkiemelkedőbb alakja. Egyik este egy fontos szakmai konferenciára tart, azonban az oda vezető úton súlyos au-tóbalesetet szenved, melynek következményeként kezei szilánkosra törnek s – látszólag – visszafordíthatatlan módon megsérülnek az idegek a kezében.
Dr. Strange mindent megtesz a kezei helyrehozásának érdekében, de az orvos-tudomány nem jár sikerrel, így az utolsó lehetőséget a Kamar-Taj-ban keresi.
Mire is jó nekünk ez a történet? A film 11. és 20. perce között látható Dr.
Strange balesete, kézsérülése, annak műtéti úton való kezelése, rehabilitációja és a kezelés sikerességének vagy sikertelenségének következményei, lélektani és élettani hatásai.
Mivel a jelenet nagyon rövid, röpke 9 perc, ezért tanórai keretek között is megnézhető, nem szükséges előzetesen kiadni a diákoknak, hogy nézzék meg.
Bár alapvetően felkelthetjük a diákok érdeklődését a következő óránk iránt, ha azzal az előzetes feladattal bízzuk meg őket, hogy egyik este, némi pattogatott kukorica kíséretében nézzék meg a Doctor Strange-t. De ezután hogyan építhe-tünk a filmjelenet köré feladatokat és valós tananyagot, ismereteket? A követ-kezőkben néhány lehetséges feladatot kívánok felsorakoztatni.
Az alapos előkészítés érdekében, a tanóra elején, a videó megnézése előtt a diákok kapjanak az eseményekhez kapcsolódó megfigyelési szempontokat. A kivágott jelenet több irányban is tartalmaz érdekességeket, bevezető feladat-ként ajánlott mindegyiket megragadni. Ilyen megfigyelési szempontok lehet-nek, például:
1) Milyen sérüléseket szenvedett Dr. Strange?
2) Milyen kezelést alkalmaztak Dr. Strange-nél (a műtét során és a műtétet kö-vetően)?
3) Milyen hétköznapi (lélektani és fizikai) hatásai vannak Dr. Strange idegsé-rülésének?
4) Mikkel próbálkozik Dr. Strange annak érdekében, hogy visszakapja régi ál-lapotát?
A diákok kaphatnak 1-es, 2-es, 3-as, 4-es számot és mindenki a saját szá-mához tartozó kérdéssel kell, hogy dolgozzon, vagy húzhatnak cetliket, saját ke-zükre bízva a választást. A videó megtekintése után, amikor már mindenkinek egyénileg megszületett a válasza, rendezzük a diákokat csoportokba (töreked-jünk a kooperatív technikák alkalmazására): az azonos kérdéssel rendelkezők ke-rüljenek egy csoportba. A csoportba rendeződést követően vitassák meg válasza-ikat, hasonlítsák össze azokat, s a beszélgetés végére szülessen konszenzus
abban, hogy milyen válaszelemek tartoznak az adott megfigyelési szempont-hoz. Minden csoportból 1 fő szószóló mutassa be a csoport eredményét.
A ráhangoló feladat után több irányba is elindulhat az óra. Lehet téma a kézfej csontozata és maga a fractura, de választhatjuk az idegsérülést és annak rehabilitációját, hétköznapi életre gyakorolt hatását.
Ha a téma a törés, akkor a következő feladatok során használhatjuk a jele-netben látott, kézfejről készült röntgenfelvételeket. Azokat kinyomtatva átad-hatjuk a csoportoknak. Ez a feladat a tanulási folyamat elején és végén is hasz-nosítható. Ha még csak a kézfej csontozatának bevezetésénél járunk, akkor elő-zetes tudás felmérésére is alkalmas: a diákok azonosítsanak be minél több, ál-taluk ismert csontocskát, így pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen előze-tes ismeretekre alapozhatunk. Ha az ismeretanyag végénél vagyunk, akkor szintén lehet ugyanez a feladat, de akkor már egy általunk elvárt tudásszint-ellenőrzést hajtunk végre vele.
Ha a téma az idegsérülés, akkor a hangsúly – a film kapcsán – elsősorban a rehabilitáción és az élettani hatásokon van. Beszélgethetünk a diákokkal a gyógytornáról: ha már vannak előzetes ismereteik, akkor ők hogyan „tornáztat-nák” a kezeket, milyen rehabilitációs eszközöket ismernek? Fontos beszélni ar-ról, hogy hogyan változik meg az ember élete egy ilyen jellegű sérülés után, fő-leg Dr. Strange esetén, aki neves idegsebészként dolgozott, így mindene a saját kezeiben volt. Érdemes elgondolkodni azon, hogy lélektani szempontból, illetve a hétköznapi tevékenységek elvégzését tekintve, mit eredményez egy ember-nél, ha elveszíti a kezei erejét, pontosságát, precizitását.
Ezek a leírt és röviden bemutatott feladatmorzsák csak brainstorming jel-legűek. Nem kidolgozott óratervek, csupán ajánlások arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet felhasználni egy-egy filmet az óráinkon. Elsősorban bevezető vagy lezáró, összegző órákra lehet alkalmas, hiszen a fantáziavilágokban felfedezett valóság és tananyag egy erős rádöbbenés, ráeszmélés érzetet hordoz magában, mely motiválttá teheti a tanulókat a további munkára és érdeklődésre, vagy a végső vizsga előtt újra felkeltheti az érdeklődésüket a tanult téma iránt, köze-lebb hozhatja őket a tanuláshoz.
Kamar-Taj
De hogy jön ide a Kamar-Taj? A Kamar-Taj egy kitalált hely a Marvel-univer-zumban, egy „rejtett föld a Himalája felett”. A Kamar-Taj Dr. Strange mentorá-nak, az Ősmágusnak a szülőhelye. Innen származik minden őserő s az a lény, aki ennek az irányítására képes. Miért fontos ez nekünk, pedagógusoknak? Valójá-ban nem fontos. Ez csak egy hasonlat. A fontos az, hogy pedagógusként mindig a szemünk előtt lebegjen a Kamar-Taj. Mindez két értelmezési tartományban valósulhat meg. Az egyikben a pedagógus mint ősmágus jelenjen meg, minden
ősi erő ismerője és irányítója, s legyen számára minden diákja Dr. Strange, akik tőle tanulva magasabbra emelkednek mesterüknél. A másikban a tanterem le-gyen a Kamar-Taj, minden tudás megszületésének helye, ahol a kis mágusokat taníthatják, nevelhetik a mestereik. De mindez a tanulás, nevelés csak akkor le-het igazán eredményes, ha a tudást, amit mesterként, pedagógusként át kell ad-nunk a diákoknak, közelítjük az ő valóságukhoz, az általuk ismert, használt és élt világhoz.
Ha már a hasonlatoknál járunk, a tanár hídépítőmester, a legfontosabb fel-adata, hogy megépítse az átjárót az ismeretek és a diákok koponyája között. Eh-hez a hídhoz remek tartópillérként szolgálnak a fantáziavilágok és a filmes uni-verzumok.
Filmográfia
28 nap (28 days), rend. Betty THOMAS, 2000.
A bakancslista (The Bucket List), rend. Rob REINER, 2017.
A farkas (The Wolverine), rend. James MANGOLD, 2013.
A sebezhetetlen (Unbreakable), rend. M. Night SHYAMALAN, 2000.
A tűzön át (Through the Fire), rend. Frédéric TELLIER, 2018.
Azonosság (Identity), rend. James MANGOLD, 2003.
Daredevil (Daredevil), rend. Steven S. DEKNIGHT, 2015.
Dr. Strange (Doctor Strange), rend. Scott DERRICKSON, 2016.
Egy kosaras naplója (The Basketball Diaries), rend. Scott KALVERT, 1995.
Életrevalók (Intouchables), rend. Eric TOLEDANO, 2011.
Esőember (Rain Man), rend. Barry LEVINSON, 1989.
Forrest Gumo (Forrest Gump), rend. Robert ZEMECKIS, 1994.
Harcosok klubja (Fight Club), rend. David FINCHER, 1999.
Kegyes hazugság (The Memory Keeper's Daughter), rend. Mick JACKSON, 2008.
Megmaradt Alice-nek (Still Alice), rend. Richard GLATZER, 2014.
Mielőtt meghaltam (Dallas Buyers Club), rend. Jean-Marc VALLÉE, 2013.
Mielőtt megismertelek (Me Before You), rend. Thea SHARROCK, 2016.
Minden, minden (Everything, Everything), rend. Stella MEGHIE, 2017.
Nevem Sam (I am Sam), rend. Jessie NELSON, 2001.
Rekviem egy álomért (Requiem for a Dream), rend. Darren ARONOFSKY, 2000.
Sebzettek városa (Freak City), rend. Lynne LITTMAN, 1999.
Sérülés (Concussion), rend. Peter LANDESMAN, 2015.
Széttörve (Split), rend. M. Night SHYAMALAN, 2016.
Vaklárma (See No Evil, Hear No Evil), rend. Arthur HILLER, 1989.
A vasember (Iron Man), rend. Jon FAVREAU, 2008.