• Nem Talált Eredményt

I-ső M a g á b a n h a tá r z ó d ó lé te i, s za p o r a - dóság n é lkü l. F ő i d , t ű z ( az az m e l eg és v i l á ­ gosság e g y ü t t ) , v í z , l eyegő t s a k a n n yi ma, m i n t Vólt az első k e z d e t b e n . F ö l d ü n k z a v ar os h a b a r ­ n á n a k k ii lömb fél e r é s ze i a’ n eh éz ség t ö r v é n ­ nyel s z e r i n t s zá l lo t t a k - m e g ; az előhozóság, t er- mőség a ’ t s e n d b e n , b é k é b e n és s et ét ts ég ben , a n ­ n a k s zí né n ű l e p e d e t t - m e g ; a’ me le g h a j t o t t k i ­ felé ; a' ma go ss abb r é s z e k is m e g s z i k k a d t a k ;

a' v i z e k á r k o k b a s z á l l o t t a k ; így k és zű lt -e l a t e r m é s z e t a r r a , hog y ö n k é n t e s e n előhozó és t ermő légyen, *s l e t t a ’ t e r m ő t e r mé s z et ; e leh o- zo m á n n y a pe di g m o n d a t h a t i k t e r m e s z é t ü nt er- thési nek , m e l y n e k örö ks é gü l j u t o t t az e léh o zá s ( p r o d u c t i o ) a ’ m a g b a n , g y ö k é r b e n , t o j á s ba n és n e d v b e n , ’s a’ k i a v ú l t r é s z e k n e k m e g i n t elő- hoz ás a ( r e p r o d u c t i o ) , ’s m i n t e g y kifejelése.

Mi nthogy p edi g s e m m i n ö v é n y ( plánta) v a gy állat k i nem f o r m á l ó d b a t i k főid , m e l e g , l e v e ­ gő és n e d v n é l k ül , m o n d a t n a k a z é r t e h e t ő s é ­ geknek, va gy éltető v a ló s á g o k n a k . — Az á s v á n y ­ p é l d á n y o k azt m u t a t j á k , hogy f ö l d ü n k n a gy és ne vez et es v á lt oz á s o k o n m e n t légyen k e r e s z ­ tül.

A Z É L E T R Ő L .

118 119 E z e n l ét ei hez t a r t o z n a k m é g az égi testek

is, a* m e n n y i b e n g n e m s z a p o r í t a n a k ; h a n em a’

m e n n yi b e n az e m b e r lé té be , s orsá ba bé nein f o l y n a k , ide n e m t a r t o z h a t n a k , és akármciy égi j e g y a lat t s z ü l e t t e t h e t i k az e m b er .

De a n a p és h ó i d b é f o l y n a k f ö l d ün kr e >

a n n a k t e rm é k e n y s é g é r e , a* n ö v é n y e k r e , álla­

t o k r a , a z o k n a k egésséges vagy beteges állapot- j o k r a ; k ü lö n ö s e n a hó id béfoly a t e n g e r vi­

z é r e is ; de sem a' nap, sem a ’ h ó i d fogyatko­

zása az e mber i so rsba n r o s z sz at n e m j ö v e n d ő i ­ n e k , mive l m i n d e n e k a* m e g á l l í t o t t megkel- l en ni ség t ö r v é n n y e i s z e r i n t lösznek. A' meg- kell en ni sé g bé tel yesedése bi zonyos módosításba«

m o n d a t i k az e m b e r r e n ézve s or sn ak , va gy fa­

l u m n a k .

2-dik G y ö k é r r ő l k ih a jtó l é t e i, s z a p o r ító- s ú g g a l, ’* n e m i f e n ta r tá s s a l. E z e n l é t e i b e n a kr is t ál y öntés 's f o r má ló dá s az i k e r (egyszerre született.) e r ő k feleslcgségéből k i h a jt , és a ’ hol t ö k é l e t es s ég re m e h e t , f elyebb n e m e s í t v e , hím és n y ö s t é n y s z á l a k b a n j e l e n i k - m e g , ’s á g y tart h ázat n e m e f e n t a r t á s á r a és s za porítá sár a. A* nö­

v é n y m a g n a k t ök él le tes ségr e k e l l m e n n i , az az é r ni ’s k e m é n y e d n i , hogy k i k e l h e s s e n és te­

r e m h e s s e n ; m e r t a ’ tejes b ú z a — ’s t ör ök b ú z a szem s o ha t e r m ő n e m l é s z e n , m e ly e i az állati foganszastól és sza porod ást ól ö r ö kr e külömbö- z ik. Az e l h i n t e t t mag a ’ n y i r o k b a n ’s me l eg be n, á r n y é k b a n s nyugvásban egyneműs égre

hoza-A Z É L E T R Ő L .

,Jk ’s ö n t e t i k , m e ly b ő l az önn f o r má ló d ás egy­

szerre h a j t y a - k i a* p l á n t a s á g r a s züks éges eke t, u> №. a’ t z ö v e k l ő g y ö ke r e t , a ’ n e d v es s ég e t szí- H h a j sz á i g y ö k e r e k e t ; felfelé p e d i g a’ t á p l á l ó k ö v e s s é g e t t e tőig s zívó h a j s z á l t s ő k e t ; a’ le . Vegőből s a v a n y n e m z ő t b é l eh e ll ő ’s a' g y ö k é r r e Szó jg á h a t ó r e k e s z e s t s ő k e t ; v i s z o n t a’ s zénsa- vanyt és v í z n e m z ő t k i l e h e l l ő p ó r u s o k a t . Meg- kell j e g y e z n i , hog y a ’ p l á n t á i felszívás k ü l ö n ) . bözik az ü v e g ha js zá l ts ő fel szí vá sát ól ; m e r t első é l et nőve , v a l a m i n t szint én az élő p ó ­ l us o ko n v a l ó kigőzölgés és bé lehellés is.

A* t á p l á l á s n a k és l e h e l l é s n e k k ö v e t k e z é s e a' n ö v é s , a ’ m e l y t ő l v e t t e n e v é t a ‘ n ö v é n y ; ez e k n e k k ö v e t k e z é s e a* ma g a i d e j é b e n va ló v i ­ rágzás és ma gzá s; de az a’ nedvesség, m e l y felszí va t i k , v i s z e n m a g á b a n felolvasztva, az a nyaf őid

’hla j do ns ág a s z e r i n t , e gyebe k k ö z t főid és sós r e z e k e t i s ; h a n e m m í g a f at et ej ér e é r n e , v á l ­

ó i k t u l a j d o n s á g á b a n édes vagy k e s e r ű , t á p ­ láló vagy mé rg es n e d v é , é p p e n az e d é n y e k , hlint élő m ű s z e r e k á l t a l , az i dő j á r á s o n k i v ú l , hiely h a t a l m a s o n bé fo ly a ’ n ö v é n y e k r e , m i n t á' p l á n t á k n a k kiilömbf él e n e d v e i m ú t a t t y á k , s h o z n a k új r é s z e k e t is élő , m i n é m ú a ’ ko- 'aság. M i n t h o g y e z e k így t a p a s z t a l t a i n a k a’

Márnákban , t u l a j d o n i t t a t i k n é k i c k é l e t , 's m o n ­ y n a k é l ő f á k n a k , á l l a p o t j o k p e d i g ’ egésséges- ,lpk vagy beteg es nek. Megjegyzést e r d e m e l , '"‘gy a ’ i ízi p l á n t á n a k melege n a g \ o b b m i n t a

A Z É L E T R Ő L .

120 12

i

v í z é , és a’ fenyőfájé is , m i n t a' l e v e g ő j é , a h o n n a n g y a n í t h a t n i , hogy a’ k i h a j t ó me le g a jjlántaságban n e v ez e te s m ó d o s í t á s t s zenved.

A’ m e n n y i b e n az e m b e r b e n a ’ f e n n e b b íf' t a k az ó m ó d j á n e l ő j ő n e k , t u l a j d o n i t t a t i k né*

kie> p l á n t á i élet. —

3 -d i k E ls z a b a d u lt lé te i s z a p o r ító s á g g tt/•

E z e n létei c ar acterei függe tl en m o z g á s , érzés»

m e l e g - n e m z é s , be l ől ró l k i f e l é m u n k á s s á g , a k ü ls ő i t e k e l l e n t á l l á s , ’s a z o k k a l m e g v í v á s , a’

s za p or o d á s b a n n e m i f e n n t a r t á s , és mondatig á l l a ti l ét ei nek.

S z ü k sé g Jezen l é t e i r ő l a 1 k ö v e t k e z ő k e t elő' re me gj eg yez ni :

a. ) Az állati meleg, m e l y e t az á l l a t kőtől, n em e l l e n k e z i k a ’ t e r m é s z e t közönséges melegé*

v e i , sőt a t tól f og ya t k o z ás a i b a n j ó l t é v ő l e g se*

g e d e l m e z t e t i k a ’ betegs ég ekb en ; k ül ö m b ö z i k p e d ig a t tó l s o k t e k i n t e t b e n , n e v e z e t e s e n kötőt*

m é r t é k é b e n is az á l l a t o k n e m e s z e r é n t , és ne­

m e s e d h e t ő ; e z ér t v a gy on m é g az á l l a t i a nyá ­ n a k is k e b el é b en melege m a g z a t j á h o z egy ideig;

az e m b e r n e k p e d i g azon f ej yűl az i s i n é r e t h c z , az,'^igazhoz , helyeshez és s zéphez, —

b. ) Me nné l f i n u m a b b , m e n n é l t öb bf é le a#

á llati m ű s z e r , ’s c zé l na k me gfelel őbb az egység*

a l k o t m á n y : a n n a l tö ké l et es e bb az á l l a t is , vagy a n n a k k i n y i l a t k o z t a t á s a ; de m e n n é l egyűgyűb*

bek , k e v e s e b b e k a zo k , ann ál k öz el ébb j á r n a k A Z É L E T R Ő L .

a' p l á n t á h o z , ’s r és zei k ö n n y e b b e n k i n ő n e k , ’s tteg e l é h o z a t n a k .

c.) V á g y n a k á l l a t o k p l á n t á i c a r ac t er re l ; Vag yna k p l á n t á k á ll at i c a r a c t e r r e l , es v á g y n a k testek , m e l y e k m i n d a k e l t ő h e z e g y a r á n t t a r ­ toznak. E z e k n e m k i v é t e l e k , h a n e m öszvefog- lalók a ’ t e r mé sz e tb en .

P l á n t a és á l l a t m e n y e g z ő i i d e j é t m e g v ár j a , f e n d é t t a r t j a , és a zt m ó d j á n g y a k o r o l j a .

Az á l l a t i l eg egyűgyübb s z á rma z ás az ö n t é ­ si , m e l y e t így v i h e t n i v é g h e z : m e r í t s e g y i k e d é n y e d b e n t i s z t a e ső vi ze t , a ’ m á s i k b a t é g y p l á n t á i m a r t a l é k o t , ’s önt sd-me g l a g y m a t a g es- ső vízzel , a h a r m a d i k b a n áztass á llati m a r t a ­ l é kot ; m i n d a h á r o m e d é n y t t e d d tsendes, b é­

kés , setét és me le g he l yr e ; de j ó l m e g ő ri z d , hogy ezen p i h e n é s e k b e n ’s tsendes p e’sgésekben tüeg iné h á b o r i t t a s s a n a k , új v íz h o z z á j o k ne töltessék , ’s m a r t a l é k k a l is ne e l e g y i tt es s ék , ifiért a* ts ende s ö n t ő - f o r m á l ó d á s ( p l a st i ci t as ) üiegzavarodik.

N e m sok idő m ú l v a ezen t e n g e r e k színén, Üiinekelőtte m e g t i s z t u l n á n a k , m o z g á s t , n yü sgés t

^e hetni é s z r e , m e l y e t a pr ó h ó j a g ot s k ák t e sz ­ nek , és a ’ mi moz o g á l l a t , *s m o n d a t i k ö n ­ tési á l l a t n ak , v a gy á z a l é k féregnek. E z e k e v e z ­ itek az ő t e n g e r e k e n , m i n t a r é t z e a t ó b a n , ólé is, b á t r a is, és n e v e k e d n e k . Ezen bójagots- k á k felig g y a p j a s o k , egyfelől szívnak fe lfe lé t á p l á l ó t , másfelől levegőt húz nak- bé. K e r e s v é n

A Z É L E T R ( ') L

722

a n a p ot egy része m c g z ő l d ű l , evező gvapjánál íogva me gaka d , ’s m i n t v a l a m e l y száron gyö- k e r e t ereszt , ’s lészen p l á n t a az e r e d e t i álla*

t ot s ká ból : — a’ más része s z er ent s és ebbe n eve«, e l e v e n e d i k m o z g á s a , teste n ő , színe z ö l d ü l » n é m e l y k o r v e r h c a y ő s , m á s k o r sárga i s , ’s már n e m b ó j a g , b a n e m fo r ma s z e r i n t állat. így vá- lik-el a zon egy mélinek g yi i mő l t s e , és ágazik k é t f e l é az e g y n e m ű s é g , ’s f o r m á l ó d i k a ’ plán­

t á k és á l l a t o k i k e r országa. — A’ legjobb pa*

r á n y m ú t a t ó k ut án m i n d e n öntési á l l a t o k között i e g p a r á n y i b h az úgy n e v e z e t t M o n a s Term » >

s még ezen is b ő r k i ü t é s e k v é t e t n e k é s z r e , ás a ’ m i d ő n me g b et e g s z i k , m e g is Jial.

Az új n e m z é s n e k felyebb e m l í t e t t feltéte­

lei k ö z ö t t , k i v á l t s z e l l ő d é n h e l y e n , zőldel lik a ’ pe né sz a’ k e n y e r e n , m e l y ^valóságos púja z ó l de l l ő ’s virágzó e r d ő , ’s igen á r t a l m a s ; úgy tartat ik , bogy ez k ö t i eg) be a’ f o r m á t l a n lé­

t e i t a’ v i r á g o s me zőv el .

A ’ mi pedig a ’ lev egőt illeti : ta pas ztal á­

s o k után n e m tsak veres esső, v e r es hó, és ve­

r e s j é g es s ő f o r m á l ó d n a k a ’ z i v a t a r b a n , hanem mé g tn fn s o n u m o k is ( O rganism us m e te o r u s ) * n . m. a* P r o t o c o c c u s k e r m e s i n u s , U re d o n i v a ­ lis , L e p r a k e r m e s i n a , m e l y e k a ’ n a p világosi- tása ál ta l m e g e l e v e n i t t e t n e k , v a gy h í n á r r á v á l­

t o z n a k ; ha p e d i g k ó r é h ú l l a n á n a k , a k k o r is oly t ü n e m é n y t m u t a t n a k * m e l y e t h a megön- tcszsz la g yma t ag esső v í z z e l , f e l e l e v e n e d n e k ;

\ Z É L E T R Ö Lt 123

toidőn a ’ n a p vil ágá nál v i ’s g á l t a t n a k , ngy lát- Sz*k, hogy pi ros v é r golyó bi sok s z ö v e t t e n e k eSybe n yá l k á s s á g által.

Az öntési t ö k é l e t e s e b b f o r m á l ó d á s r a bé- f°ly az í r t a k o n k í v ü l a* m a r t a l é k n e m e , az ég- hajlat , a te nger színe f e le t t v al ó f e l e m el k ed é s

®s a’ síkság.

Az öntési új t e l e p e k , m e l y e k á l l a t o k k á fel­

jebb t ö k é le t es í t e nd ók a ’ tudós^vi’sgáló G r u i t h u i - s®n s z e r é n t e l v á l t o z n a k :

1-ben H á r ty a b ő r ű é k k é, vagy lágy h á j ú ak - ká , ( M o l l u s c i , W e i c h t h i e r e ) .

E z e k b e n az a l k o t m á n y i s ző te tt sé g eg ysz e­

rű , a’ kot son yás ság igen e g y n e m ű , a ’ h o n n a n az e l v e s z e t t t a gok k ö n n y e n és h a m a r k i n ő ­ j ek . N é m e l y e k n e k evező g y a p j a i , m á s o k n a k érző szarvai , vagy e z ek h e l y e t t t ö b n y i r e lá tó Béni éi vá gynak. E ze n f amíliából v a l ó k az édes a’ sós v í z ne k m i n d e n h a b a r n y i t z á i ( p o l y p u s ) , táplálót s z í v n a k s z á j o k o n is , m e l y e t g y o m r o k ­ ban m e g e m é s z t e n e k , a ’ s z ü k s é g t e l e n t vagy á r ­ talmast azon is vctilc-ki , m e r t g y o m r o k v a k o n Végződik , ne m lé vén s em m i f é l e belek ; a ’ l e ­ vegőt is azon ny e rs en bő re k egész színén szív­

iák, más lé l egz őj e k nem lévén, de száron m i n t Mánták p ó r á z l a t n a k . — Az e m b e r i t e st ne k p o-

^ypusai , s ümőlts ei , ne m t a r t o z n a k az épség­

hez és szépséghez.

2.) V á lto zn a k ny¡ivekké ( v e r m e s ) . I de t a r ­ á n a k a gel es zt ák ne mei és fajtái , kül ün ö-,

15 *

A Z É L E T R Ő L .

s e n a' k u r t a geleszta , a* gömbül) ég geleszta»

m e l y hím és ny ö st én y \( a n d r o g y n a j egyszers*

m i n d , ’s ma gából s z a p o r í t j a m a g át , él őt szid' v é n ; n e m k ü l ö m b e n a ’ lapos gelcszta , mely*

bői t s a k egy t ö k m a g n y i belé s z a k a dv án megnő»

m i n t v ol t , singek és öl ek hoszszúságára. De pél' d a v a g y o n a r r a is hogy az erős f őf ájá sban öt' v e n n y ü v e t is l á t l a n a k k i m á s z n i az orr ból, mely h i h e t ő s e n á za lé ki for mál t at ás íi ny ű lehet ett.

3.) M e ttz é s ű e k k é v a g y f é r g e k k é, b o g a ra k kél ('ín s e c tu m ). A' t ö k é l e t e s e d é s felsőbb lép*

tsőin álló á l l a t o k , szépen is m o n d a t n a k r e p ú ’ lő v irá g o k n a k . I n n e n m a g y a r á z h a t ó , hogy a#

e m b e r g y o m r á b ó l t e r p e n t i n a o la j r a l nsectuuiok b u r o k j a i h á n y a t t a k - k i ( t e n e b r e o m o l i t o r , mii' sca g r o s s a ) . A ’ m u n k á s m é h n e k nints n e m e , aü a n y a m é h t o j i k , t e n y é s z ő v é a’ h e r e teszi. \%

ifj ú m é h t ös t én t mu n ká s s á g h o z k e z d , készít m é z e t és m é zs a v a n y t . A’ k ő r ös b o gá r égető n e d­

v e t k é s z í t ; m á s o k büdö s n e d v e t , e p é t , a ’ da' r á ’s mérges mézet. Üzen f a jt á j ú a ’ f a t e t ű , a’

bánni féreg ( a p h i s ) , e n n e k egyrésze r e p ü l i s , a ’ m á s é r e t le n, *s tsak tojássában m a r a d , a’ h o ­ v á t o j a t i k , *s k é sőb be n k i k é i , m i d ő n megérik*

bJzen fa mí li á ba n az e l ves zet t r é s z e k m á r nem igen n ő n e k - k i , de a nn y iv al s zorossabb az ál*

tál változási t ör vé ny. Klébb t o j á s , ebből leszsZ a l lo ri z ás p o n d r o ( m o l y ) , ebből p u p a , n e m e ' i) ékből a zu tá n a ’ metizésti á l l a t - b o g á r , azután

»•már n e m is e s z i k , hanem abban jár, bog) nem*

121 . A Z É L E T R ' Ö L.

A Z É L E T R Ő L

125

kéltségét a' j ö v e n d ő n e k is á t p l á n t á l j a , s azzal ftiagát k i é l v é n , végső a l o m r a b o t s á t k o z i k .

4.) Az önt ési ekbő l fel é p p e n a z o k k á , m e ­ lyek kem én y h a jn a lin a k , k é r e g k ö r ű e k n e k, ha tettzik , p é tn tz é lo s o k n a k is n e v e z t e t h e t n e k . Iga- si öntési á l l a t o t s k a a C ip r id e s, m e l y n e k t ö k é ­ letes k o p o t y u j a v a g y o n , m i n t a r á k n a k ; Kiá­

sok k o p o t y ú f e d e l e s e k , l é l e g z e l n e k , v e r is k e ­ l t i g b e n n e k , s z á j o k , g y o m r o k , k i e m é s z t ő a l ­ felek v a gyon , h a s o k belső színén v e l ő s z á l a k n y ú l n a k , v a gyon a g y v el e j e k is. E z e k b e n s o k ­ kal t ö k é l e t e s b a’ ve lő a l k o t m á n y , m i n t a ’ met- t z é s ű e k b e n , az az , a b o g a r a kb an ; v a g y o n n y e l ­ v e k , s z e m e k , halló m ű s z e r e k , é r z ő s z a r v a t s k á -

ik t a p i n t a n i ; fogaik g y o m r o k b a n , e p é j e k b e ­ lekben , néhol má j n é l k ü l , egy s z ív ű ek t ö k é l e ­ tes v é r keringéssel. Nyilvánságos b e n n e k a k é t

Nem , a' n ) ö s t é n n e k tojá ssá test in k ívü l, a far­

ka vagy l a p á t j a a l a t t v a g y o n ; le sz a ka sz t ot t Iá ­ kai k i n ő n e k ; a b a k o k p á n tz él os b o r i t é k j o k a t l e v et k ez i k Májusban és J ú n i u s b a n , a nyösté- h ye k őszszel , m é g g y o m r o k is új f o r m á l ó d i k : ez m á r az e s m ér e te s r á k o k ne me.

Az ö n t é s i e k n e k , va gy á za l éki á l l a t o t s k á k - liak i de ig m e d d ig b é vé gz ő de t t sorok.

K ö v e tk e z n e k a' h a l a k , mivel n yi lv án os a z

•zekre oszto tt h á l g e r i n t z e , m e l y b e n v e l ő v a ­ gyon z á r v a, n é m e l y e k b e n nag) óbb és k i s s e b b a g y ve l ő; a' k é t h el yen é l ő k ; a ts us zómá sz ók *

126 127 a ’ m a d a r a k ; a ’ né gylábú m a d a r a k ; a* tsetseâ

á l l a t o k m i n d feljebb v á gy na k tökél et es ít ve . F e l y ebb, m i n t az elé h o z o t t a k b a n , t a lá l j u k k ü l ö n ö s e n a' lehellés , a* tá plá lás a l ko tá si ké­

s z ü l e t e k e t , a’ velő a l k o t m á n y t , és így az éle­

t e t az ő t ökéieles ségiben — a z em berben^ mint egyben k i n y o m v a , vagy öntve.

Az e m b e r egyik fele nézi a ’ f ő i d e t , az a«

a ’ v é g e s s é g e t ; a t á p l á l á s , a ’ l e hel l és , t ü d ő , v é r k er i n gé s , szív, gyomor, b e l e k ’s a ’ t. által fel­

veszi a ’ f ö l d i e k e t , és s aj át os i tj a i d ő r e a z o k a t ; a ’ más for dul a’ v é g b et e t l e ns ég ne k : e’ végre v á g y n a k ő be nn e az agyvel ő , h á t g er i n t z v e l ő , és a' ha si ve lőt ske ; a ’ mi e z e k b e n felséges , a’

m i b e l s ő , azt mi ne m l á t j u k , a z ér t tsak is a k ü l s ő h a j á n p e p e t s e l ü n k . Az á llati test felfejte­

getésében e’ k ö v e t k e z ő a l ya z a t o k b a n végre meg- a l l a p o d t a n a k : É l e t l e n l e v e g ő , a zo tu ni ; s avany- n e m z ő , o xy ge ni um ; v í z n e m z ő , h y d r o g e n i u m ; széniség , c a r b o n i u m ; m é s z i s é g , calcium ; fos- fortls; vas és kénkő. V ál t a k - k i ezekből e g y b e ­ f o g l a l o k , ’s m e g k e m é n y í t ó k , az á ll at i e n y v vagy k o t s o n y a , a ’ tojás fejére, hús r o s f y i k á k . L e t t é n e k e ze k bő l t s o n t o k , p o r t z o g ó k , sza rvné - m ű e k , b ő ra l a t t i r e t z e m í v , szálas b ú s a k , e d é ­ n y e k , h á r t y á k , i n a s h ú s o k , ’s k öt ő k. V ág y n a k ezekből az e m b e r b e n maga test ét 's l é t é t , n e ­ m é t f ennta rtó, k i ú j i t ó , ki fe je lő, s az i u ge r lő s ég , érzőség osztályos a l k o t m á n y i .

A Z É L E T R Ő L .

Le be llé s k e z d e t e , k ö z e p e és v é ge ze t e a ’

^ r m á l ó élet osztályos m u n k á ss á gá na k . Mag, t o ­ jás , öntési ek , p l á n t a es á l l a t , a llati s p l a n t a i t a r t a l é k o k pe'sgő for rásai m i n d l e h e l l e n e k . Az aIsó r e n d ű á l l a t o k e g y e n e s e n , ’s k ö z b e v e t e t l e n h í v j á k a* l e v e g ő t , és ne m a’ v e r forgása lit­

v á n , miv el elég k i t s i d e k a r r a , hogy a ’ l e v e ­ gő s a v a n y n e m z ő j é t felfogják, és k i t s e r e l j e k r o m ­ lottal. M i h e l y t p e d i g az á l la t na gy ob b , m á r akko r szükséges a' vérforgás , hogy a ’ t á p l á l ó k foganatosok lehessenek , a k á r m e l y ú t o n e ss é k is meg a n n a k b e v i t e l e , a' test ben v a l ó e l t e r ­ j e s z t é s e , 's a' gyúló r é s z e k n e k a ’ t est ből való k i i g a z í t á s a —

E z e k b e n észre l e h e t e t t v en ni a’ l é l e k ze l és - Oek is lassú ’s felyebb való t ö k é l e t e s e d é s é t , Uiely az e m b e r b e n legtökéletesebb. I n n e n e si k Hz, hogy az alsóbb á l l a t o k b a n a’ v é r fejércs, s á r ­

gás , v e r e s s e s , k i t s i n y melegségű ; de a felsőbb

^Hatnak szép p i r o s , miv el az ifj ú v é r r a k o d v a bt dú l- ki levegői s a v a n y n e m z ő v e l ( o x y g e n i u m ) , de a* m e l y e t forgásában a' vér m i n d e n ü t t s z ü k ­ ség s z e r é n t e l h a g y o g a t , és a’ h e l y e t t a' k ia v ul t , Vagy kié get t r é s ze k et felvevőn kiviszi, hogy szű- rőiken k i ü ri t t e s se ne k , m i n é i n ú e k a lehellés, gő­

zölgés, v i z el l e t j ’s a ’ t, m e l y e k mi n d e n i d e j ű e k k e l , s m i n d a’ k é t n e m m e l közök is. V a gyo n még fejér v é r a ’ piros v é r b e n is , de a me l y kiilöm- bözik a ’ g yo m o r és bél tc jne ni új ét ől ( C hy mus et C h j i u s ) . e z , az áltál l é s z e n , hogy a * k ü l ö m b

-A Z É L E T R Ő L .

128

féle eledelek, tá p lá ló k egynem űségre változtat­

nak , a ’ testhez h a so n ló itta tn a k , hogy inkább m egragadván jo b b a n is táplálhassanak.

M időn a' tá p lá lá s ró l vagyon s z ó , akkof k e ttő t k e ll v i’s g á l n i , a* tá jilá ló e le d e lt és azon a l k o t m á n y t, m elyben az eledel a ’ d a rá lás, ke­

verés u tá n k i f ő z e t i k , t i s z t á l t a t i k , hogy töké­

le te se b b en tá p lá lta th a s sé k a’ t e s t , m e ly alkot­

m á n y t té sz ik a’ s z á j, g y o m o r , b e le k 's a együtt. —

L e g jo b b , le galkalm atosabb tá p lá ló n a k a&>

m e ly n e k sajá t a lkotó részei legközelebb járnak a ’ tá p lá la n d ó testhez. De a’ m e ly te s t sem a te rm é sz e t kezéből nem a zon Hűséggel , hanoit1 k ü lö m b ö z ő v e l j ó - k i , sem a’ sütés , főzés mes­

tersége á ltal oda nem k ö z e litte tik : az vagy be- tegítőség, vagy ingeriőség és o rv o ssá g , vagy ta- lám a távozás m é rté k e sze rin t m é re g is. Vágy­

n a k tá p lá ló k orvossági ösztönnel , és orvossá­

gok tá p lá ló i míséggel b író k ; m in d e n tápláló elébb fogyatkozást p o to l-k i, azután ö s z tö n ö z .-^

Nem tá p lá l a ’ k á m f o r , nem a’ m u s t á r , a ’ tor­

m a , de ingerlő szerek. T ö r v é n y vagyon a«

e rő k k ö z ö tt , hogy h a so n ló k h a so n ló k h o z vo- n ó d ja n a k , a' k ü lö m b ö z ő k egym ástól viszszata- szittassanak. Nem ta rth a tn i közönséges tápláló­

n a k h anem tsak hely h ez k ö tö ttn e k az Orono- ko folyóvíz m e lle tt lakozó O ttom ákon nevű nem zetiség a g y a g p o g á ts á já t, m e ly rő l tudósított II. H u m b o ld t S á n d o r Úr déli A m erika északi

ré-A Z É L E T R Ő L .

Szén t e t t ú ta z á s a le írá sá b a n ; n e m az égyipto- hii p a p iro s k e n y e r e t , m e ly a N ílu s n a k k i t e r ­ í t e t t á l l ó v i z é b e n e m e l k e d i k - f e l , ’s b o t j a i k i-f j e d n e k , gyökere m egehető, a’ ’S id ó k n e v e z - Wk Ö a ro th n a k , a m agyar fordító p á ’sitnak. Esa.

XlX.

5. 6.

7.

M átyus D ié tét. I. D ar. 97. I.

M inden á lla tn a k a lk o tá s á h o z illő e le d e lé ­ nek, és tá p lá ló já h o z a lk o to tt m egem észtő k é sz ü ­ l t é n e k k e ll lenni. E b b e n n y ilv á n o s k ü löm bség is ta lá lta tik a' h a b a r n y itz á tó l fogva a’ le gfel­

sőbb állatig. A’ tá p lá ló d á s az e m b e re k b e n is kiilöm böző ; n e v e z e te s a z , hogy az e m b e r-ts ira legsebessebben nő és tá p lá ló d ik az a n y a i m é h ­ ben , *s tsak a’ szü létéshez k ö z e líté s k o r te tts z ik

kevéssé m egállapodni-, e zt a z é rt jó m egjegyez­

ni , hogy a’ mi a’ m éhben e lm ú la s z ta tik , az szinte k ip ó to lh a ta tla n . P é ld a le h e t erre I l - d i k Lajos M agyar K irá ly . D e a* születési első 6. b e ­ let 6. h ó n a p ; az első 6. h ó n a p o t 6. e sztendő is alig p ó to lh a tja u tá n n a . Igen ke v ese t fog a’ jo b b tápláló is a’ vénségnek id e jé b en , m e rt m á r e k ­ kor a’ te st v e sz ti atyafiságos h ú z ó d á s á t a t á p ­ lálóhoz.

A’ lehellés és a' tá p lá lá s szoros függésben Való lé tc le k e t é rté s ü n k r e adja a lk o tá su n k . Az orr a' szá jja l tő s z o m s z é d o k , a' lehellő síp elöl, a n n ak h á ta m egett a ’ nyelő tső ; a m ejj s z e k ­ ré n y é b en a ’ t ü d ő , ez a l a t t’m in d já rt a h a s ü r e ­ gében a gyom or. A ' tü d ő folyton folyó tsere- bcrélés p i a t t z a ; a s a v a n y n e m ző v e l telyes le v e ­

A Z É L E T R Ő L .

129

130

gő o tt h á ro m fe lé oszlik , a' k ié g e tt széniséghez a d v á n m a g át fo rm ál s z é n s a v a n y t; m ás része a gyúlasztó v íz n e m z ő v e l e g y e s ü l , és gőz f o r m á ­ ba n vízzé v á l i k , m e ly b e n a ’ szénsav a n y felol­

v a d v a k ile h e lte t ik ; a ’ h a r m a d ik a’ tü d ő h á rty á ­ j á n á lta l a’ v é r t m e g ra k ja, m e g ú j j i t j a , pirosítja*

D e m its o d a szolgálatot tészen a* v é r az ál­

la ti , 's k ü lö n ö s e n az e m b e ri te s t b e n ? szüksége­

seb b e t m i n t sem a' n é lk ü l é l n i , *s t ö b b f é lé t, m i n t sem k ö n n y e n e léa d n i lehessen.

N e m fogja ts u d á ln i s e n k i , hogy a ’ régiség az é le te t v. l e lk e t a’ v é rb e n k e re ste ; n e m azt, hogy a* nagy tu d o m á n y ú H u f e lá n d Ú r a ’ vérté- kozJás e lle n oly fo rró n k ik ő it. U gyan is a'szer- fe le tt való vérbőség r it k á b b a ’ fe jé r hollónál,

’s tsak h a v a s ia k n á l is le h e t in k á b b ta lá ln i. E- g y e tle n egy e lh ib á z o tt é rv á g ásn ak k á r a sokszor k ip ó to lh a ta tla n . A* v é r n e k n e v e z e te s ne m es ré ­ sze az , m e ly n e v e z te tik I g a z g a tó L é le kn e k ( s p i n t u s rector^) , és a ’ m e le g, m e ly tő l vagyon a ’ teliség ( t u r g o r .) , a z é rt Jészen a’ v é rfo ly á so k ­ ban k i h ű l é s , clh alo v án y o d á s. A' kü lö m b féle tá p lá ló k b ó l k é s z ü l az egyféle g y o m o r és bélbe­

li téjném űség, ebből v eg y itte tik oly miségi! vér, hogy a* velő és a’ tso n t is a bban tá p lá ló já t fel­

ta lá lh assa ’s m agához vehesse.

A' betegségek n e m zésében nem utolsó a' v é r ; a ’ v é rn e k részei bőltsen egym áshoz illő m é rsék lé sb en v á g y n a k m e g á llítv a , és a’ v á lto ­ zás nem m a ra d h a t k ö v e tk e z é s n é lk ü l; nem ni a*

A Z É L E T R Ő L .

131

tad, m id ő n m iségi v á lto z á s t szenved. H a m á r

«lőre m e g ts á m p o ro d o tt a’ v é r , úgy a b e lő lle Válasz* andó k ü lö m b féle n e d v e ssé g e k n e k is ts ip ő - Seknek kell l e n n i ; m ú ta tja k a sokféle fókádé*

kok, fc k é ljek , k is e b e s e d é s e k , h id e g le lé s e k . Az Igasság i t t lá t s z i k á lla n i : a’ j ó m iségű té jn é - hiűségből a j ó e rő b e n lévő e d é n y e k k é sz íte n e k jó m in é m ű ség ű , elegendő m en n y iség ű v é rt; tér- tnészetes , hogy a' v e re tle n s é g , a veresség , a tsípősség , a* m eg elő zö tt v á lto z á s o k n a k követ*

k e z e s e i ; e d é n y e k és v é r e g y m ásn a k m egfelel­

nek. Úgy is l á t s z i k , hogy e se te k v á g y n ak , m e l­

le k b e n m o st a ’ v á lasz tó ’s k é sz ítő e d é n y e k e t , m a jd a’ n e d v e s s é g e k e t in k á b b h ib á z ta th a tn i.

A’ so r ho z za m a g áv a l a ’ velő a l k o t m á n y ­ tó l is e sm erettség k e d v i é r t k e v e s e t m e g e m lit- ni. [dő s z e r in t n e m az agyvelő első a z á lla ti Velők k ö z ö t t , h a n e m a h á tg e r in ts v e lő je ; n e m is a' szív, hanem a ’ m á j, *s azzal szem be a t ü ­ dő , m e ly szolgál id e ig ó rá ig szív g y a n án t, míg hem azok k if o r m á l ó d n a k ; az e m b e rtsira i l e h e l ­ lés , úgy a’ v é rk e re n g é s n a g y o t v á lto z n a k a’ szü letéssel. A’ v e lő h a jt f e l f e l é , ’s k iv ir á g z ik a b ­ ból az a gyvelő, ebből fo rm á ló d ik a’ f ő ; a hosz- szukó v e lő tsk éb ő l, és a’ h á t velő jé b ő l n ő -k i a fticjj , a' h a s , á g y é k , és e z e k n e k belső ré s z e i U. m.1 a’ lép , a’ b e lek , v e s é k , a’ v iz ellö h ó ja g ,

«s a’ n e m e t m e g k iilöm böztető r é s z e k ; az é le t kezd m in d in k á b b k i n y í l n i , ^ tö k é le tese d n i.

Meg kell je g y e z n i , hogy a* h a b a rn y itz á b a n h

ij-A Z É L E T R Ő L .

132

¡ánozik még eddig a ’ velősség (fo rm á b a öntve)?

<>s hogy azon fel} öl k e z d ő d ik . A ’ h a skéreg bel­

ső színét hol egy , h o l több v e lő s z á la k futják' hé ; a ’ m id ő n k ü lö n ö s e n az e m b e r b e n éppefl ezen o sztá ly a’ hátból jö v ő szá la k k a l tökéi«' tességre k if o r m á lt f o n a d é k o k a t , g ö t s ö k e t , elá­

gazásokat im itat ; it t va n az a’ n e v e z e te s h(*sl v e lő ts k e is a* szív g ö d ré n alól , m e ly naph°' s z á r ú já n a k , fo n a d é k já n a k is n e v e z te tik , mely*

n e k épségétől függ az egész te s tn e k r e n d e s táp' ló ita tá s a ; e r r ő l a ’ v ic zé sk ed ő v e lő rő l monda- t i k , hogy az a g y v e lő n e k betegségi tehetetlen' ségiben l á t , h a ll, és tu d ja m ég a z t is a ’ m it s»' h a nem ta n ú it v ó ln a a’ beteg. Az ezen fundá- ló d ó h írle lt á lla ti M ágnetism usban k o r á n t sints az és a n n y i , m in t h í r l e l t e t e t t ; de hogy abban n e v e z e te s v a la m i vagyon le té v e , a rró l meggyé' z ő d e tt az író . I l l i k a’ v á la s z to tt m on d á s az ál*

la ti m a g n e tiz m u s ra is.

É p p e n a ’ v e lő s a lk o tm á n y is az , a ’ miben az e m b e r felyűl h a lad m in d e n á l l a t o k a t ; azon k ív ü l abból fo rm á lta tn a k a ’ vért és m ásféle ned- t et vivő e d é n y e k , a’ lé le k z e lé sn e k élő fúvói?

m e ly e k é ltető levegői kiégett széniséggcl be- I s c r é lte tn e k . M ateriáson a' velős alkotm ánybél fo r m á lta tn a k a’ k ülső és belső é rzék en y ség ek ­ nek m in d e n k im a g y a rá z h a ta tla n m ű s z e re i , esz­

közei , m e ly e k b en fő dolog az épség, az érzés t íszi a? ágáért ; szükséges a ’ k ü lö n , b féle ség is, és

<»' só kas ág ; ezek a z o n bog} n htt.agban fog'

B Z É L E T R Ő L . 133

Iáit dolg o k n a k m in denféle f o r m á i , és az idő- ben folyó v á lto z á s o k á ltal é rd e k e lte th e ss é k .

Az e m b eri m éltóság te te jé r e v e z e t t e t i k , ’s jut-el az e m b e r az é rte le m m e l és érzéssel egy­

bekötött tagzó beszéd á l t a l , m e ly az e m b e r e n kívül egy á lla tn a k is a’ földön nem ad ato tt.

Ugyan is az e m b e r é p p e n a velősség á lta l belülről , az egység le lk e s ’J k ö z é p p o n t j á b ó l , llgy vagyon ig a zítv a , hogy :

a. ') É rd e k e ltc tv é n , viszsza m u n k á ló d á s ser- k e n te s s é k - fe l; így az az érzés sokszor m e g ú jjit- t a t i k , a m e g ú jjú á s e szközei é p p en az érzé>

kenység és a mozgás eszközei; így azo n e g y ,h a s o k fé lü l ille tte tik , sokfelé is k e l l hogy elle n t-

áljo n , ’s viszsz afele lje n .

b. ) Annyi k ö z ű r ts a k egy illc tte tv é n e lle n ­ ségesen vagy k e d v e s e n , m in d e n ik es az egesz m e g é r z i ; és egyik e lle n tá lla s ra k é n s z e r itte tv é n , m in d n y á ja n az e lle n ta lla s ra fe lk e ln e k ; n e v e z e ­ tes ez m in d a ’ belegítésben, m in d a’ gyógyításban.

c . ) Az á lla t s o k fe le i v a ló é rd e k lé s e k e t fog- hat-fel, m e ly e k n e k nem tsak hogy ta rtó s a k b a n ,

*s nagyobb erővel e l l e n t á l h a t , hanem m ég v is z ­ sza is m u n k á ló d h a tik , m e ly v e g re fe lk ö lti a ké p ze lő d é s m egújjttó t e h e t ts é g it, a külső és b e l­

ső é rz é k e n y sé g e k e t , ’s sz ü le tik a gondolat.

d . ) V a la m in t a’ külső dolgok, a h á n y á k , ann y ifé le b é n } o in a to t te s z n e k : úgy annyiféle e lle n tá llá s ra t a l a l n a k , és a n n y ifé le k é p p e n m ó ­

d o síto tt v iszszatörést is o koznak.

A Z É L E T R Ö L.

134

e .) A’ vclősségbe ö n tö tt erő eszközöl ¡e‘

l i e l l é s t , v é r f o r g á s t , t á p l á l á s t , és e ze k nemzik a z á lla ti te stben az e re d e ti m eleget határozott m é r té k k ö z ö t t , m e ly n é l felyebb nem h á g , eS a lá b b az épség vonásai k ö z ö tt nein száll.

M ennél tö k é le te s b a ’ velős a l k o t m á n y , n á l ra v a sz a b b az o k ta la n á l l a t , és a n n á l okO' sabb az em ber. M alacarne a z t í r j a , hogy egy eszelős e m b e r a g y v e lő tsk é jé b e n 300 ré te le te t, vagy b a r á z d á t s z á m lá lt ; de egy m ás értelmes»

e lm é s e m b e ré b e n 800-at ta lá lt. V agyon az agy' v e lő ts k é b e n , egy szépen k ile v e le z e tt élőfának ö n t ö t t k é p e , m e ly é r t o s z tá n é le té lő fá ja neve1 is n y e r t ; de v é tk e k k ü lö n eszközlői n in ls e n c k

E lső k e z d e t te h á t a ' velősség , a b ból .fő t' m ó ló d n a k a' kiilö m b féle m ű s z e re k , a z o k a t egy' m ással e g y b e k ö tik a’ velő fonalak és az edény' k é k , m e ly e k v is z ik a’ lélegzésre ’s táplálásra szü kségeseket.

A z e m b eri belső egység h á ro m osztályra szakad , u. m. le n n i , a k a r n i , tu d n i. Vagyok a z , a ’ k i tu d o k és a k a r o k ; a k a ro k le n n i tu d n i ; tu d o m hogy v agyok és a k a r o k ; és o1>

h á ro m e lv á lh a ta tla n sá g á b a n á ll az e m b e ri élet- V agyok m in t p l á n t a ; a k a r o k m in t á l l a t ; tudok m i n t em ber. E g y az é l e t , egy az é r t e l e m , egy a ’ v a ló s á g , és a ’ h á ro m egy az e m b e rb e n . A g o n d o l a t , é le t és ts e le k e d e t e g y sz e rsm in d va*

gyón.

A Z É L E T R Ő L . A Z É L E T R Ő L .

135

Az e m b e ri egységnek m ég m ás fel osztása is le h e t az e rő k s z e r é n t : t. i. a’ tá p lá lá s , le*

hellés , az é le t és N em fe n n ta rtó ré s z e k v i l á g o ­ son tsak fö ld iek , és e n g ed n e k a’ n e h é z s é g n e k; s más rész , m e ly szá llá so l a v e l ő k b e n , fe- iyebb s i e t , és ez a lelkiség .

T o v á b b á az e m b e ri egység o s z lik k é tfé le á l ­ la p o tr a , u. m. egésség és betegség á lla p o tjá r a . A’ tö k é le te s egésség ts u p á n a* m egosztha- tailanság p o n tjá b ó l k é p z e lh e tő , m id ő n azo n h á ­ rom o sztályi e g y s é g , k ü lö n k ü lö n m in d e n ik a’

tnaga székét m e g ta rty a , és egym ás k ö z t is az egyarányúság az in g áso k k ö z t el nem v é tő d ik . Közönséges é rte le m b e n is egcsséges az , k ib e n a felsőbb és alsóbb osztályos ré s z e k nem h ijjá n o z - áak az é le t idő szakaszszaiban, a’ N em k ü lö m b - sége s z e rin t; m in d e n m u n k á ssá g o k , m e lje k á lta l a’ szem ély é p e n , *s a* Nem is fenn ta r ta th a tik , Csendesen, m é rté k e s e n te ly e s itte tn e k . B e te g s é g, alólról k e z d v e : m id ő n az egységek k ü lö n m a ­ gokban , m íségekben , és m e n n y iseg e k b en meg- h a so n la n a k , és a' tz é lsz e rin tv a ló sá g ra vagy elég­

j e n e k , vagy még e lle n k e z ő k k é is lé sz n e k . h e ly ű ir ő l k e z d v e p e d ig : m id ő n az em b erisé g állatiságra, ez p lá n tá i á lla p o tr a a lá z ta tn a k . K ö ­ zönségesen betegségnek m o n d a tik az az á lla p o t, biidőn a’ felsőbb és alsóbb alkotóság , a n n a k r é ­ s z e i, a k á r k ü lö n k ü lö n , a k á r m in d e g y iitt, alá-

s z á llitt a tn a k , m e ly n e k oly z a v a ro d á s a ’ k ö v e t­

kezése , a’ m ily e n az egésséges á lla p o tb a n n e m

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK