Kvalitatív elemzés: topikszerkezet és eseménystruktúra

korlátozódik, amelyekben a forrásszöveg és a fordítás topikális alanya eltér. Célja, hogy kiderüljön, okoz-e a topikszerkezeti eltolódás tartalmi módosulást a hírszövegben. Az összefoglalókat újraelemeztem és azonosítottam bennük az esemény -struktúra-komponenseket. A. Bell (1991) elméleti munkája és a műfaj sajátosságai alapján a következő eseménystruktúra-komponensek képezték vizsgálat tárgyát:

Absztrakt, Szereplő, Cselekmény, Helyszín (Idő, Hely), Utóesemény (Következ-mények, Reakciók), Kommentár (Kontextus, Értékelés, Várakozások) és Háttér (Korábbi epizódok, Történet).

Mivel az esetek többségében a topikális alany a Szereplő, vagyis a történet kulcsfigurája, megvizsgáltam minden mondatban az alanyt, hogy a benne megfo-galmazott Szereplő „státuszában” (jellegében) történik-e változás. Például a személyt

Szövegek

Eltérő topikális alany

(M = mondat)

Eltérő topikprogresszió 01 FNySz—CNySz + (M2) − 02 FNySz—CNySz − − 03 FNySz—CNySz − − 04 FNySz—CNySz + (M3) − 05 FNySz—CNySz − − 06 FNySz—CNySz + (M2) − 07 FNySz—CNySz + (M2) − 08 FNySz—CNySz + (M3, M7) + 09 FNySz—CNySz − − 10 FNySz—CNySz − − 11 FNySz—CNySz − − 12 FNySz—CNySz + (M0) + 13 FNySz—CNySz + (M2, M4) + 14 FNySz—CNySz + (M2, M5) + 15 FNySz—CNySz + (M2) + 16 FNySz—CNySz + (M2, M3) − 17 FNySz—CNySz − − 18 FNySz—CNySz − − 19 FNySz—CNySz − − 20 FNySz—CNySz + (M5, M11) +

Σ

192

⎢

vagy intézményt kifejező, ún. Szereplő státuszú alanyok (pl. a splinter group [kiszo-rult csoport], the Romanian government [a romániai kormány], the President of the Republic [a köztársasági elnök], Vladimir Putin stb.) nem veszítik-e el ezt a státuszt és nem kapnak-e más, Nem szereplői státuszt, ami már más jellegű információk ki-fejezésére nyújt lehetőséget (pl. elvont fogalom vagy tárgy, mint pl. the controversy [az ellentmondás], a shift [váltás], the inter-state alliance [az államközi szövetség]stb.), vagy éppen fordítva. Az elemzés eredménye meglepő: a 20 párhuzamos szövegből nyolcban (01, 04, 06, 07, 12, 13, 14, 16) megfigyelhető ilyen státuszmódosulás. Erre azért fontos figyelni, mert a mondat fókuszának megváltoztatása befolyásolja (oly-kor meg is változtatja) annak jelentését. Az alábbiakban ezekre a változásokra lát-ható egy-egy példa, mindkét irányban: Szereplő Nem szereplő, Nem szereplő Sze-replő státusz (FNySz = magyar forrásnyelvi szöveg; CNySz = angol célnyelvi szöveg):

FNySz: tiltakozó megmozdulások(Nem szereplő) CNySz: Representatives of these parties(Szereplő) (04-es szöveg)

FNySz: Amerika Oroszország-politikája (Nem szereplő) CNySz: America (Sze-replő) (06-os szöveg)

FNySz: a romániai magyarság… (Szereplő) CNySz: The question…(Nem sze-replő) (14-es szöveg)

A topikális alany Szereplő/Nem szereplő jellegében bekövetkező státuszmódosulás felvet a magyar és az angol nyelv rendszerbeli különbségei miatt egy másik fontos kérdést is. Az angol gyakran használ szenvedő szerkezetet abban az esetben, ha nem a cselekvés végzője a lényeges, vagy ha nem akarják megnevezni (az esemény -struktúrában ennek feleltethető meg a Nem szereplő topikális alany). Ilyenkor a cselekvés tárgyára kerül a hangsúly és a cselekvő általában meg sem jelenik a mondatban (vagy ha megjelenik, nem alanyi funkcióban; pl. The agreement was signed.[lit.: Az egyezmény alá lett írva.]). A mai magyar nyelvhasználat kerüli ezt a szerkezetet, helyette inkább cselekvő áll (pl. Aláírták az egyezményt). Ez a kü-lönbség – különösen az angolról magyarra fordításban – befolyásolja a topikszer-kezetet, mivel a fordítók a szenvedő igéket jellemzően cselekvővé alakítják, ezzel pe-dig együtt jár az alany megváltoztatása, s következésképp a topikszerkezet módosulása. A topikszerkezeti eltolódás azonban nem feltétlenül jár együtt az ér-telem megváltozásával is, mivel az angol olvasó számára a szenvedő, a magyar ol-vasó számára viszont a cselekvő szerkezet a megszokott/elvárt (erről bővebben lásd KLAUDY2003: 425–426).

Az itt vizsgált korpusz esetében a fordítás iránya ellentétes: magyar a forrásnyelvi szöveg. Ez a probléma ezért kevésbé jelentkezik (ritkán fordul elő, hogy az aktív mondatokat passzív mondatnak felelteti meg a fordító). Érdekessége és a Sze-replő/Nem szereplő státusszal való párhuzama miatt azonban megvizsgáltam, hogy

⎢

az eltérő topikális alannyal rendelkező mondatok között van-e olyan, ahol a célnyelvi szövegbe szenvedő szerkezet került, és hogy a szenvedő szerkezet megjelenése ál-tal történt-e Szereplő/Nem szereplő váltás.

A korpusz csupán négy olyan mondatot tartalmaz, amelyeknél az angol fordí-tásban passzív szerkezet áll (a topikális alanyokat dőlt betűk jelzik):

FNySz: A lépést november 22-én Moszkvában – Vlagyimir Putyin orosz elnök és Romano Prodi olasz miniszterelnök jelenlétében – konkrét megállapodás kö-vette.

CNySz: The stepwas followed by a concrete agreement signed in Moscow on the 22nd of November in the presence of Russian President Vladimir Putin and Ita-lian Prime Minister Romano Prodi.

(13-as szöveg, 2. mondat; Háttér/Korábbi epizódok eseménystruktúra-kom-ponens)

FNySz: A Déli Áramlat számai mögött mindazonáltal bizonytalansághúzódik.

CNySz: However, the detailsrelated to the South Stream are still surrounded by un-certainties.

(13-as szöveg, 4. mondat; Kommentár/Értékelés eseménystruktúra-komponens) FNySz: A növekedést azonban nem kísérte az ellátás reformja.

CNySz: However, this increasehas not been accompanied by reforms.

(15-ös szöveg, 2. mondat; Háttér/Történet eseménystruktúra-komponens) FNySz: Az eddigi közvetett béketámogató tevékenységet a katonai műveletekben

való aktív, közvetlen szerepvállalásegészíti ki.

CNySz: The hitherto peace keeping operationswill be complimented by active mi-litary participation.

(20-as szöveg, 11. mondat; Cselekmény eseménystruktúra-komponens) Az eseménystruktúra komponensek közül a szenvedő szerkezet megjelenése a Hát-tér/ Korábbi epizódok (13-as szöveg), Kommentár/Értékelés (13-as szöveg), HátHát-tér/

Történet (15-ös szöveg) és a Cselekmény eseménystruktúra-komponenseit érintette a szövegeknek, Szereplő komponenst nem. Ily módon a cselekvő/szenvedő váltás – e korpusz esetében – kimutathatóan nem jár együtt Szereplő/Nem szereplő stá-tuszmódosulással a topikális alanyok vonatkozásában.

A kvalitatív elemzés második szakaszában azokat a mondatokat vizsgáltam, amelyeknek eltérő a topikális alanya, hogy láthatóvá váljon a hírszöveg mely eseménystruktúra-komponensébenjelennek meg. Erre azért volt szükség, hogy alaposabban megérthessük, hogy a topikszerkezetben bekövetkező eltolódások mi-ként befolyásolják a hírtartalmat (vagyis, hogy az eltolódás révén az eseményst-ruktúra mely elemei sérülhetnek). Az elemzés tehát csak azokat a szövegpárokat

194

⎢

(magyar eredeti/angol fordítás) foglalja magába, amelyekben van eltérő topikális alany (az ilyen szövegeket + jel jelöli a 18. táblázatutolsó oszlopában). Az elemzés eredményei a 19. táblázatban láthatók.

19. táblázat. Az eltérő topikális alannyal rendelkező mondatok eseménystruktúra-elemzésének eredményei

Rövidítések: Kont: kontextus; Ért: értékelés; Vár: várakozások; Kor: korábbi epizódok;

Tört: történet; M: mondat; Σ: a korpuszban előforduló összes komponens száma Eltérő alannyal rendelkező mondatok a következő eseménystruktúra-kompo-nensekben jelennek meg: Absztrakt (cím), Cselekmény, Kommentár (Kontextus, Ér-tékelés, Várakozások), Háttér (Korábbi epizódok, Történet). Az alábbiakban ezekre látható egy-egy példa:

Absztrakt: The political situation after the death of Turkmenbashi(cím, 12-es angol szöveg)

Cselekmény: The hitherto peace keeping operations will be complemented by active military participation.(11. mondat, 20-as angol szöveg)

Kommentár: However, the details related to the South Stream are still surrounded by uncertainties.(4. mondat, 13-as angol szöveg)

Háttér: However, this increase has not been accompanied by reforms.(2. mondat, 15-ös angol szöveg)

Mint az a 19. táblázatban jól látható, az eseménystruktúra Háttér komponen-sében tér el leggyakrabban a topikális alany a két alkorpuszban (összesen hét ilyen mondatot tartalmaz a korpusz: négy mondat Korábbi epizódokat mesél el és három Történetet mond el). Ez meglepő, mivel az eseménystruktúrának ez az eleme adja a háttér-információt a szöveg információtartalmának és fő mondanivalójának meg-értéséhez. Ennek az elemnek a szerepe fordításban – ha lehet – még jelentősebb,

hi- Esemény- struktúra-komponens

Szövegek (magyar eredeti − angol fordítás) ΣΣ 01 04 06 07 08 12 13 14 15 16 20 M2 M3 M2 M2 M3 M7 M0 M2 M4 M2 M5 M2 M2 M3 M5 M11

Absztrakt + 1

Cselekmény + + + + 4

Kommen-tár

Kont + + 2

Ért + 1

Vár + 1

Háttér Kor + + + + 4

Tört + + + 3

⎢

szen nem biztos, hogy a más nyelvi, kulturális, társadalmi háttérből jövő célközönség rendelkezik azzal a forrásnyelvi, illetve forráskultúrára vonatkozó háttértudással, amely szükséges a cikk tartalmának és mondanivalójának megértéséhez. E kom-ponens módosítása nehezebbé teheti a szöveg feldolgozását és veszélyeztetheti a fordítás megfelelő értelmezését.

A kvalitatív elemzés eredményei alapján elmondható, hogy (1) az összefogla-lók műfaji (esemény-) szerkezete és topikszerkezete szisztematikus kapcsolatban áll-nak egymással és (2) a topikszerkezet változásai (a topikprogresszióban és/vagy a to-pikális alanyokban bekövetkező eltolódások) a fordítás során megváltoztathatják a hírtartalmat.

6.4. TOPIKSZERKEZET ÉS TARTALMI HŰSÉG