A jelenlegi támogatási időszak kezdete és a hazai NSRK elindulása óta a legfontosabb aktuális változások a szabályozási környezetben a következők voltak:
• A 52/2011. (VIII. 18.) NEFMI rendelet - A muzeális intézmények működési engedélyéről szóló 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet módosításaként – a tematikus múzeum működési engedélyének kiadását a múzeum a gyűjtőkörének megfelelő állandó és időszaki kiállítás bemutatásához kötötte, valamint a kiállításokhoz kapcsolódó közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatások nyújtását írta elő.
• A megyei önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat kulturális intézményeinek állami tulajdonba vétele a 2011. évi CLIV. Törvény, illetve a 258/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet alapján. Állami tulajdonba kerültek a közművelődési szakmai tanácsadást, szolgáltatást ellátó közművelődési intézmények, a megyei muzeális intézmények, a megyei könyvtárak, és a megyei levéltárak. A megyei önkormányzatok helyett átmenetileg (2012-ben) a megyei intézményfenntartó központok (MIK) látták el a fenntartói feladatokat. 2012. január 1-től a
31
megyéktől államilag átvett intézményi rendszer ideiglenesen kettős irányítás alatt állt:
szervezetileg és pénzügyileg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM) tartozó MIK-ekhez sorolták be, viszont a szakmai irányítás a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz (NEFMI) tartozott.
• A 1316/2011 (IX.19) Kormányhatározat: A 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről a kulturális intézmények egy részét érzékenyen érintette, hiszen a Kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél 2011. szeptember 20.-tól beszerzési tilalmat rendelt el az intézményi beruházás tekintetében, ami többek között az irodai gépek beszerzésére is kiterjed.
Ezen túlmenően pedig megtiltja egyrészről a bérleti és lízing díjakra, külső cégektől megrendelt, közszolgáltatások körébe eső feladatokra vonatkozó új szerződések kötését, illetve a lejáró szerződések meghosszabbítását. Ugyanezen szabály vonatkozik a „szellemi tevékenység végzésére kifizetés” elnevezéssel illetett szerződésekre is.
• Ugyancsak fenntartóváltással kapcsolatos jogszabály a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII.
törvény. Ez szabályozza többek között, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz mely pályázatok kerülnek át. Az általános művelődési központok esetében a köznevelési, közoktatási pályázatokat a tankerületek veszik át, míg a kulturális pályázatok a jogutód közművelődési intézménynél vagy a fenntartó önkormányzatnál maradnak.
• A megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló 2011. évi CLIV. alapján állami tulajdonba került, közművelődési szakmai tanácsadást, szolgáltatást ellátó közművelődési intézmények fenntartását és az egyéb többfunkciós intézmények korábbi megyei közművelődési szakmai tanácsadó, szolgáltató feladatait – a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átvételével – 2013. január 1-jétől az emberi erőforrások minisztere látja el.
• A 1311/2012. (VIII. 23.) Kormányhatározat – a megyei múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények fenntartásáról – döntött arról, hogy a 2011. évi CLIV. Törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba került megyei könyvtárak, megyei múzeumok, megyei múzeumi szervezetek, megyei közművelődési intézmények 2013. január 1-jétől a megyeszékhely megyei jogú városok – Pest megyében Szentendre Város Önkormányzata36 – fenntartásába, illetve a fenntartó önkormányzat tulajdonába kerültek. Bizonyos esetekben37 a megyei múzeumok tagintézményei 2013. január 1-jével a területi elhelyezkedésük szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerültek. Az önkormányzatok közgyűjteményi és közművelődési feladatainak ellátását, a megyei hatókörű városi múzeumok, illetve megyei könyvtárak állami feladatainak ellátását az állam 2013. január 1-től a helyi önkormányzatok költségvetési fejezetében támogatja.
• Az Országgyűlés 2012. október 8-án elfogadta 2012. évi CLII. törvényt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról.
A törvénymódosítás a kulturális intézmények és szervezetek alapdokumentát érintette, így rendkívül fontos, még akkor is, ha 2013 január 1.-i a hatályba lépése miatt a vizsgált konstrukciók megvalósítására hatással nem lehetett. Fejlesztéspolitikai szempontból a módosítás legfontosabb irányának a kulturális intézmények élethosszig tartó tanulásban betöltött szerepének erősítése tekinthető, amely egyaránt meghatározza a muzeális intézmények, nyilvános könyvtárak és közművelődési intézmények működését. A törvény a nyilvános
36 A 2012 évi CLII. törvény 8. paragrafusa alapján Szentendrén túl- Komárom-Esztergom megye esetében Tata Város Önkormányzata is fenntartóvá vált.
37 A nem megyeszékhely megyei jogú városban vagy Pest megye esetében Szentendrén működő valamennyi tagintézmény esetében a települési önkormányzathoz kerültek az intézmények, bár ettől szerződéses kötelezettségvállalással el lehetett térni, így vállalta fel Szentendre város önkormányzata például a Tápiószelén működő Blaskovich Múzeum fenntartását.
32
könyvtárak alapfeladatait például kibővítette a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátítás és az az egész életen át tartó tanulás folyamatában történő feladatellátásssal.
Kiemelten megjelenik az oktatásban, képzésben részt vevők információellátásának és a tudományos kutatásnak a támogatása és a közösségi, közművelődési rendezvények szolgáltatási szinten történő megjelenése.
• Fontos új elem (91/A. § (1) alapján), hogy a törvény a 15 ezer fő alatti településeken a kulturális intézmények egy szervezeten belüli integrációját teszi lehetővé.
• A 1107/2012. (IV. 11.) Korm. határozat: A megyei levéltáraknak a Magyar Országos Levéltárba történő beolvadásáról, amelynek alapján a megyei levéltárak megszűnnek, egyúttal a Magyar Országos Levéltárba olvadnak be 2012. szeptember 30-i nappal.
•
Az eredeti 258/2011. (XII. 7.) Kormányrendelet 419/2012. számon (XII. 29.) módosított rendeletének 4. §. értelmében a megyei intézményfenntartó központok 2013. március 31-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságba történő beolvadással megszűnnek. A megyei közgyűjteményi és közművelődési intézményrendszer végleges fenntartói és működési rendszerének kialakítása 2013. végéig lezárul.Bár nem szakterületi szabályozásról van szó, de hatásaiban a 2012. évi CCVIII. törvény rendkívül komoly mértékben érinti a különböző kulturális intézményeket. A 2012. évi CCVIII. törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 10. §-a alapján ugyanis az öregségi nyugdíj folyósítását szünetelteni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban áll.Ezen vázlatos áttekintés is érzékelteti, hogy az NSRK indulása óta a kulturális intézmények környezete alaposan megváltozott. Ezen változások hatásait a kulturális intézményekre az alábbiak szerint összegezhetjük – az érintett intézmények vezetőivel folytatott fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján.
- 2013-ig a kulturális intézmények finanszírozási helyzete folyamatosan és tendenciózusan romlott. Az intézményhálózat a finanszírozás tekintetben is rendkívül differenciált, a fenntartók hozzájárulási képessége és hajlandósága eltérő, ahogyan az egyes szakterületek bevételi és kiadási struktúrája is eltér, de általánosságban megfogalmazható, hogy a tervezhető támogatások jellemzően csak a bért fedezik, a működtetés, a fenntartás, a szakmai munka finanszírozására csak a működési bevételek, pályázati támogatások jelenthetik a forrást, ami bevételi kényszert jelent a kulturális intézmények számára. Ez a bevételi kényszer erőteljesen befolyásolja az intézmények működési irányát, s tevékenységét s megfogalmazódott, hogy ez végső soron egyes társadalmi csoportok kiszorulásával jár/járhat együtt, ami viszont a társadalmi integráció ellenében hat.
- A 2011 szeptemberében, értékhatártól függetlenül elrendelt intézményi beruházási – beszerzési tilalom az állami fenntartású kulturális intézményeknél súlyosan érinti például az irodatechnikai–informatikai eszközök (PC, szerverek) működtetését, pótlását.
- A finanszírozási helyzet romlásával párhuzamosan a kulturális intézmények foglalkoztatottainak száma tendenciózusan és jelentős mértékben csökkent az utóbbi években. Az egyes intézmények eltérő kiinduló állapota ellenére is általánosnak mondható a legalább 10%-ot elérő létszámcsökkenés a kulturális intézményeknél, de a hazai könyvtárügy központi szereplője, az Országos Széchényi Könyvtár esetében ez a 20 százalékot is megközelíti.
- Nehezen előrejelezhető hatása lesz a kulturális intéményekben foglalkoztatottak számának alakulására az öregségi nyugdíjfolyósítás szabályozásának módosítása (ld.
2012. évi CCVIII. törvény 10. §), amely különösen a muzeális intézményeket érinti
33
negatívan, hiszen mindezidáig a teremőri feladatokat jellemzően nyugdíjasok látták el. A probléma azonban nem szűkíthető le a muzeális intéményekre – például az Országos Széchényi Könyvtár esetében ez a módosítás várhatóan további 2–3 százalékos létszámleépítést eredményez majd.
- A megyei önkormányzatok fenntartásából kikerült kulturális intézmények bő egy év alatt két fenntartóváltozáson is átestek. A támogatási szerződésben rögzített kötelezettségeknek, így a fenntartási kötelezettségnek is az intézmények eleget tettek, új pályázatok benyújtásával kapcsolatban viszont voltak problémák. Egyes megyékben a fenntartó nem, vagy csak minisztériumi (EMMI) közbenjárásra volt hajlandó a pályázatok benyújtását támogatni, ami érezhetően visszavetette a pályázói aktivitást. A második fenntartóváltozás során MIK-től az intézmények a megyeszékhely, illetve Pest megyében Szentendre város fenntartásába kerültek az érintett kulturális intézmények. A változás megítélése egyrészről pozitív, hiszen az érintett kulturális intézmények így végre valódi fenntartóhoz kerültek, amely valóban a magáénak érezheti az intézményeket s ennek megfelelően járulhat hozzá működéséhez, fejlesztéséhez. A változás negatívuma ugyanakkor, hogy az intézmények átadását számos pénzügyi anomália kísérte, aminek eredményeként több muzeális intézményben a gázszolgáltató megszüntette a szolgáltatást.
Összességében megállapítható, hogy a kulturális intézmények számára az elmúlt évek egy kifejezetten instabil szabályozási, finanszírozási környezetet jelentett, ennek ellenére a vizsgált támogatási konstrukciók megvalósítására – mint azt a későbbiekben látni fogjuk – magas szinten került sor.
34