A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter 9/2008. (XII. 31.) MeHVM
rendelete
a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve kijelölésével összefüggõ
miniszteri rendeletek módosításáról
Az elekt ro ni kus in for má ció sza bad ság ról 2005. évi XC. tör vény 22. § (2) be kez dés b) pont já ban, a Köz pon ti Szol gál ta tá si Fõ igaz ga tó ság ról szóló 272/2003. (XII. 24.) Korm. ren de let 9. § (4) be kez dés a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján, a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi -nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. ren de let 1. § (1) be kez dés h) pont já ban, va la mint az ál la mi ve ze tõk és az ál lam igaz ga tá si szer vek köz tiszt vi se -lõi szá má ra biz to sí tott jut ta tá sok ról és azok fel té te le i rõl szóló 136/2006. (VI. 26.) Korm. ren de let 13. §ában meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben el jár va a kö vet ke zõ ket ren de -lem el:
1. §
A kö vet ke zõ jog sza bá lyok az aláb bi ak sze rint módo -sulnak:
1. a köz zé té te li lis tá kon sze rep lõ ada tok köz zé té te lé hez szük sé ges köz zé té te li min ták ról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM ren de let 2. mel lék let I. pont 2. al pont elsõ táb lá za tá ban a „me gyei (fõ vá ro si) köz igaz ga tá si hi va tal” szö veg rész he lyé be a „Kor mány ál ta lá nos ha tás kö rû te rü le ti ál -lam igaz ga tá si szer vé nek” szö veg,
2. az ál la mi ve ze tõk üdül te té sét biz to sí tó üdül te té si in -téz mé nyek igény be vé te li rend jé rõl szóló 7/2001. (III. 5.) MeHVM ren de let 1. § (1) be kez dés c) pont cc) al pont já ban a „köz igaz ga tá si hi va tal” szö veg rész he lyé be a „Kor mány ál ta lá nos ha tás kö rû te rü le ti ál lam igaz ga tá si szer vé nek”
szö veg lép.
2. §
Ez a ren de let 2009. ja nu ár 1-jén lép ha tály ba, és 2009.
ja nu ár 2-án ha tá lyát vesz ti.
Kiss Pé ter s. k.,
a Mi nisz ter el nö ki Hi va talt ve ze tõ mi nisz ter
Az egészségügyi miniszter 56/2008. (XII. 31.) EüM
rendelete
a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról
és kölcsönzésérõl szóló
14/2007. (III. 14.) EüM rendelet módosításáról
A kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szó ló 1997. évi LXXXIII. tör vény 83. § (3) be kez dés b) és c) pont já ban, a 83. § (4) be kez dés n) és u) pont já ban, va la -mint a szo ci á lis igaz ga tás ról és szo ci á lis el lá tá sok ról szó ló 1993. évi III. tör vény 132. § (3) be kez dés b) pont já ban fog lalt fel ha tal ma zás alap ján, az egész ség ügyi mi nisz ter fel adat és ha tás kö ré rõl szó ló 161/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) és b) pont já ban meg ál la pí tott fel adat kö röm ben el jár va – az 1–8. §, a 14–20. §, va la mint a 22. § te kin te -té ben a pénz ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szó ló 169/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban meg -ál la pí tott fel adat kör ében el já ró pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem:
1. §
(1) A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ba tör té nõ be fo ga dá sá ról, tá mo ga tás sal tör té nõ ren de lé sé rõl, for gal ma zá sá ról, ja ví tá sá ról és köl csön zé sé rõl szó ló 14/2007. (III. 14.) EüM ren de let (a to váb bi ak -ban: R.) 1. § (1) be kez dés e) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[E ren de let al kal ma zá sá ban:]
„e) funk ci o ná lis cso port: az azo nos ren del te té sû gyó -gyá sza ti se géd esz kö zök cso port ja;”
(2) Az R. 1. § (1) be kez dés i) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[E ren de let al kal ma zá sá ban:]
„i) re fe ren cia összeg: a re fe ren cia esz köz árá hoz tar to zó net tó tá mo ga tá si összeg;”
(3) Az R. 1. § (1) be kez dé se az aláb bi j)–l) pon tok kal egé szül ki:
[E ren de let al kal ma zá sá ban:]
„j) funk ci o ná lis al cso port: a funk ci o ná lis cso por ton belül az azo nos in di ká ci ó jú ter mé kek cso port ja;
k) tá mo ga tá si cso port: azon ter mé kek cso port ja, me -lyek tá mo ga tá sa a cso port re fe ren cia ter mé ké nek árá hoz meg ál la pí tott szá za lé kos tá mo ga tás alap ján meg ha tá ro zott (fix) összeg ben tör té nik;
l) egye di mé ret vé tel alap ján ké szí tett gyó gyá sza ti se -géd esz köz: meg ha tá ro zott sze mély gyógy ke ze lé se so rán – a kü lön jog sza bály alap ján – arra jo go sult sze mély ál tal a gyógy ke ze lés igé nye i nek meg fe le lõ en ren delt, a be teg ki zá ró la gos, egye di hasz ná la tá ra szol gá ló, kü lön le ges ter -ve zé si jel lem zõk kel ké szült esz köz.”
2. §
(1) Az R. 2. § (4) be kez dés h) pont ja he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:
[Az (1) be kez dés sze rin ti ké re lem hez a (11) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel csa tol ni kell]
„h) or vos tech ni kai esz köz nek nem mi nõ sü lõ gyó gyá -sza ti se géd esz köz ese tén az esz köz tí pu sá nak meg fe le lõ, az esz köz for gal ma zá sá nak fel té te lé ül meg ha tá ro zott külön jog sza bály sze rin ti do ku men tá ci ót, il let ve azt a do ku men tá ci ót, amely alap ján le he tõ vé vá lik az esz köz gyár tá sá nak, szol gál ta tá sá nak és hasz ná la ti cél já nak meg is me -ré se és az MSZ EN 12182 szab vány sze rin ti ér té ke lé se, ide ért ve a ter ve zett tu laj don sá go kat, jel lem zõ ket is;”
(2) Az R. 2. § (4) be kez dés k) pont ja a kö vet ke zõ ke) al -pont tal egé szül ki:
[Az (1) be kez dés sze rin ti ké re lem hez a (11) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel csa tol ni kell az esz köz tí pu sá nak meg fe le -lõ en az ar ról szó ló nyi lat ko za tot, hogy]
„ke) a Gtv. 32. § (1) be kez dés ab) al pont ja ese té ben a ké rel me zõ kö te le zett sé get vál lal a köl csön zé si te vé keny -ség hez szük sé ges kü lön jog sza bály ban fog lalt fel té te lek tel je sí té sé re, va la mint arra, hogy a köl csön zé si te vé keny -ség meg kez dé sé ig a kü lön jog sza bály sze rin ti mû kö dé si en ge délyt az OEP-hez be nyújt ja,”
(3) Az R. 2. § (4) be kez dés q) pont ja he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:
[Az (1) be kez dés sze rin ti ké re lem hez a (11) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel csa tol ni kell]
„q) a gyó gyá sza ti se géd esz köz gyár tó já nak vagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek arra vo nat ko zó nyi lat ko -za tát, az al kal ma zott szá mí tá sok egy ide jû be mu ta tá sá val, hogy az ál ta la tett ár aján lat ki ala kí tá sa so rán fi gye lem be vet te, hogy a faj la gos költ sé ge ket és üz le ti koc ká za tot csök ken ti a ter mék tá mo ga tás sal tör té nõ ér té ke sí té se;”
(4) Az R. 2. § (4) be kez dé se a kö vet ke zõ t) pont tal egé -szül ki:
[Az (1) be kez dés sze rin ti ké re lem hez a (11) be kez dés ben fog lalt ki vé tel lel csa tol ni kell]
„t) a Gtv. 32. § (1) be kez dés aa) és ab) al pont ja sze rin ti ké re lem ese tén az esz köz ered mé nyes sé gét és költ ség ha té -kony sá gát iga zo ló do ku men tá ci ót.”
(5) Az R. 2. § (6) be kez dé sé nek be ve ze tõ ren del ke zé se he lyé be a kö vet ke zõ szö veg lép:
„A ké re lem hez csa tol ni kell az Egész ség ügyi Mi nõ ség -fej lesz té si és Kór ház tech ni kai In té zet (a to váb bi ak ban:
EMKI) vagy a kü lön jog sza bály sze rint ki je lölt szerv”
[a) iga zo lá sát a Gtv. 32. §-a (1) be kez dé sé nek aa)–ab), ba)–bc) és – az egye di mé ret vé tel alap ján ké szült gyó gyá sza ti se géd esz köz köz fi nan szí ro zás alap já ul szol gá ló árá -nak eme lé sé re irá nyu ló ké re lem ki vé te lé vel – bf) al pont ja sze rin ti ké re lem ese tén,
aa) a mi nõ ség ta nú sí tás hi te les sé gé rõl, az esz köz hasz -ná la ti út mu ta tó já ban meg adott cél ra való al kal mas ság ról, va la mint az ISO kód meg ha tá ro zá sá ról 6 ISO ka rak te rig,
ab) ja vas la tot a funk ci o ná lis cso port ba so ro lás ról;
továbbá
b) iga zo lá sát a Gtv. 32. §a (1) be kez dé sé nek bd) al -pont ja sze rin ti ké re lem ese tén az esz köz ere de ti vel való azo nos sá gá ról;
c) iga zo lá sát a Gtv. 32. §a (1) be kez dé sé nek bh) al pont ja sze rin ti ké re lem, va la mint a Gtv. 32. §a (1) be kez dé sé nek aa)–ab) al pont ja sze rin ti ké re lem ben fog lalt mé ret, il let ve szín vál to zat be nyúj tá sa ese tén a mé ret re, il let -ve szín re vo nat ko zó ada to kon kí vü li pa ra mé te rek ben való azo nos ság ról.]
3. §
Az R. 3. § a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
[A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök be fo ga dá sá nak alap el vei:]
„a) fo gya té kos ságélet funk cióbe teg ség fi gye lem be vé -te le: az em ber i szer ve zet egé szét vagy egy ré szét érin tõ mû kö dé si hi ány nak, csök ke nés nek, an nak mér té ké nek, valamint a gyó gyá sza ti se géd esz köz nek az ön ál ló élet -vitelre, tár sa dal mi be il lesz ke dés re gya ko rolt ha tá sá nak figyelembevétele;”
4. §
Az R. 4. § (2)–(4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren -del ke zés lép:
„(2) A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök be fo ga dá sá nál az aláb bi gaz da sá gi szem pon to kat kell fi gye lem be ven ni:
a) az esz köz árát, sza va tos sá gát, ki hor dá si ide jét, az EMKI ál tal iga zolt tar tós sá gát, élet tar ta mát;
b) az Egész ség biz to sí tá si Alap ki adá sa i ban az esz köz tá mo ga tá sá val vár ha tó csök ke nés vagy nö ve ke dés mér -tékét;
c) azt, hogy csak bi zo nyí tott ha tá sos sá gú és költ ség ha -té kony sá gú esz köz fo gad ha tó be;
d) a 8. szá mú mel lék let sze rin ti, Tje lû, tar tós hasz ná lat ra szánt, va la mint a 9. szá mú mel lék let sze rin ti, tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás sal köl csö nöz he tõ esz köz ese té -ben az üze mel te té si vagy szol gál ta tá si költ sé ge ket;
e) a 2. § (4) be kez dés kd)–ke) al pont ja sze rin ti nyi lat ko -zat ban fog lal ta kat;
f) ápo lá si esz köz köl csön zés be tör té nõ be fo ga dá sa ese tén azt, hogy az adott esz köz köl csön zé si dí já hoz – a ma xi má lis (6 hó na pos) köl csön zé si idõ re – szá mí tott tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ne érje el a re fe ren cia esz köz köz -fi nan szí ro zás alap já ul el fo ga dott net tó árá hoz szá mí tott tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás 70%-át, re fe ren cia esz köz árá nál ala cso nyabb árú ter mék ese tén a cso port ra jel lem zõ szá za lé kos mér ték kel szá mí tott tá mo ga tás 70%-át.
(3) A (2) be kez dés ben fog lal ta kon túl az esz köz tí pu sá -tól füg gõ en fi gye lem be kell ven ni:
a) az esz köz al kal ma zá sá val össze füg gõ mér he tõ pa ra -mé te re it,
b) a szol gál ta tói há ló zat ki ter jedt sé gét, c) a szol gál ta tó fo lya ma tos mû kö dé si rend jét,
d) a tar tós hasz ná lat ra szánt, va la mint egye di mé ret vé -tel alap ján ké szí tett, to váb bá köl csö nöz he tõ esz köz ese tén a szol gál ta tás tel jes sé gét, kü lö nös te kin tet tel az ál la pot fel -mé rés re, a -mé ret vé tel re, az egyé ni adott sá gok és igé nyek fel mé ré sé re, a pró bá ra, a be ál lí tá sok ra és az át adás ra.
(4) A 8. szá mú mel lék let sze rin ti tar tós hasz ná lat ra szánt esz köz árá hoz nyúj tott tá mo ga tás össze ge – a kü lön jog sza bály sze rin ti mél tá nyos ság ki vé te lé vel – a határozat -hozatal ide jén ha tá lyos, egy hó nap ra esõ mi ni mál bér 15%-ának 100-szo ro sát nem ha lad hat ja meg. A nem tar tós hasz ná lat ra szánt esz köz ese té ben a hat hó nap alatt tá mo -ga tás sal ren del he tõ mennyi sé gû esz köz árá hoz nyúj tott támogatás össze ge nem ha lad hat ja meg a ha tá ro zat ho za tal ide jén ha tá lyos, egy hó nap ra esõ mi ni mál bér 15%-ának 100-szo ro sát.”
5. §
Az R. 6. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„6. § (1) A gyó gyá sza ti se géd esz köz tár sa da lom biz to sí -tá si -tá mo ga -tás ba való be fo ga dá sa kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott tá mo ga tá si mód szer rel tör té nik.
(2) Ön ál ló tá mo ga tá si cso port ál la pít ha tó meg:
a) az élet mi nõ sé get azo nos mó don be fo lyá so ló esz kö -zök re;
b) a ter mé kek funk ci o ná lis cso port já ra;
c) a ter mé kek funk ci o ná lis al cso port já ra vagy al cso -port ja i ra;
d) a funk ci o ná lis cso por ton be lül a ter mé kek mé ret, ka -pa ci tás vagy tel je sít mény alap ján ki ala kí tott kö ré re.
(3) A Gtv. 34. § (2) be kez dés a) pont ja sze rin ti fel füg gesz tést kö ve tõ en – a cso port ra vo nat ko zó egész séggaz da ság ta ni, költ ség ha té kony sá gi elem zés ESKI ál ta li el vég -zé sét kö ve tõ en, an nak is me re té ben – az OEP tá jé koz tat ja az egész ség ügyi mi nisz tert, aki az érin tett szak mai kollé gium vé le mé nyé nek ki ké ré se után új funk ci o ná lis cso por -tot ké pez het a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év elsõ nap já val.
(4) A Gtv. 34. § (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti fel füg gesz tést kö ve tõ en – a cso port ra vo nat ko zó egész séggaz da ság ta ni, költ ség ha té kony sá gi elem zés ESKI ál ta li el vég -zé sét kö ve tõ en, an nak is me re té ben – az OEP tá jé koz tat ja az egész ség ügyi mi nisz tert. A mi nisz ter az érin tett szak -mai kol lé gi um vé le mé nyé nek ki ké ré se után a 11. szá mú mel lék let sze rin ti in di ká ci ó tól el té rõ, emelt, il let ve ki emelt in di ká ci ó hoz kö tött új be teg ség cso por tot, il let ve indiká -ciós te rü le tet ké pez het a be teg ség cso port, az in di ká ci ós terület, to váb bá a tá mo ga tás sal tör té nõ fel írás ra jo go sul tak kö ré nek meg je lö lé sé vel a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év elsõ nap já val.
(5) A Gtv. 34. § (2) be kez dés c) pont ja sze rin ti fel füg -gesz tést kö ve tõ en – a funk ci o ná lis cso port ra vo nat ko zó
egész ség-gaz da ság ta ni, költ ség ha té kony sá gi elem zés ESKI ál ta li el vég zé sét kö ve tõ en, an nak is me re té ben – az OEP tá jé koz tat ja az egész ség ügyi mi nisz tert, aki az érin -tett szak mai kol lé gi um vé le mé nyé nek ki ké ré se után új, támogatással köl csö nöz he tõ esz köz cso por tot ké pez het a kö vet ke zõ nap tá ri ne gyed év elsõ nap já val.”
6. §
Az R. 7. §-a a kö vet ke zõ (7) és (8) be kez dés sel egé szül ki:
„(7) A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök funk ci o ná lis cso -port ja it, al cso -port ja it, az egyes funk ci o ná lis cso por tok különbözõ tá mo ga tá si mód sze rek be tör té nõ so ro lá sát, a funk ci o ná lis cso por tok tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tá sá nak ma xi má lis mér té két, a funk ci o ná lis cso port ra vo nat ko -zó leg hosszabb ki hor dá si idõt, a ki hor dá si idõ re fel ír ha tó mennyi sé get és a konk rét ren del he tõ sé gi fel té te le ket (in di -ká ció) a 10. szá mú mel lék let tar tal maz za.
(8) Az ár hoz nyúj tott tá mo ga tás ban nem ré sze sü lõ, finanszírozott el lá tás ke re té ben be ül te tett coch le á ris imp lan tá tum ren del te tés sze rû hasz ná la ta so rán, a kü lön jog sza bály ba fog lalt kö te le zõ jót ál lá si idõ tar ta mon túli meg -hi bá so dá sa ese tén az al kat ré szek cse ré jé hez és ja ví tá si díjához nyúj tott tá mo ga tás mér té ke a cse re vagy a ja ví tás dí já nak 90%-a.”
7. §
(1) Az R. 8. § (2) be kez dés c) pont ja he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:
[Az OEP ki zár ja a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ból a gyó gyá sza ti se géd esz közt, ha]
„c) an nak gyár tó ját vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jét a tá mo ga tott gyó gyá sza ti se géd esz köz zel kap cso la tos jog -sér tõ ke res ke del mi gya kor lat miatt az arra jo go sult ha tó ság egy éven be lül két eset ben jog erõ sen el ma rasz tal ta;”
(2) Az R. 8. § (2) be kez dé se a kö vet ke zõ f) és g) pon tok -kal egé szül ki:
[Az OEP ki zár ja a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ból a gyó gyá sza ti se géd esz közt, ha]
„f) a ter mék gyár tó já val, vagy an nak meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé vel való kap cso lat fel vé tel a kéz be sí tés meg kí -sér lé sé nek ered mény te len sé ge ese tén a hir det mé nyi úton tör té nõ ér te sí tést kö ve tõ en is si ker te len ma radt;
g) a szak ér tõi tes tü let vé le mé nyé nek ki ké ré sét köve -tõen meg ál la pít ja, hogy az esz köz mi nõ sé ge lé nye ge sen elmarad az adott tá mo ga tá si cso por ton be lül el ér he tõ ter -mé kek mi nõ sé gé tõl.”
(3) Az R. 8. § (3) be kez dés b) és c) pont ja he lyé be a kö -vet ke zõ ren del ke zés lép:
[Az OEP az (1) be kez dés sze rin ti el já rá sa so rán ki zár -hat ja a tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás ból a gyó gyá sza ti se géd esz közt, amennyi ben a tá mo ga tott esz köz nem fe le l
meg az e ren de let ben fog lalt be fo ga dás ra vo nat ko zó szem -pon tok nak és sza bá lyok nak, to váb bá ha]
„b) az esz köz fix tá mo ga tott sá gú, és egy mást kö ve tõ
„b) az esz köz fix tá mo ga tott sá gú, és egy mást kö ve tõ