Kolozsvár, 1847. március 18

A kolozsvári országgyűlésen tartózkodó székely követeknek a Műipariskola ügyében folyó tanácskozásán felvett jegyzőkönyv.³²

A Nemes Székely Nemzet kebelében Székely Udvarhelyen egy Műipariskola alapítása tárgyában tartatott gyűlés jegyzőkönyve.

Első ülés. Kolosvárt, martius 18-ikán 1847-ben csíkszéki főkirály-bíró kászonimpéri Balási József atyánkfia elnöklete alatt.

1. Elnök atyánkfia előadja, hogy mivel értésére esett, miszerint egy Székely Udvarhelyt felállítandó műipariskolára több helyekről önkén-tes adakozások ajánltattak, szükségesnek vélte a székely nemzet ér-dekében ez ügy több pártolóit jelen országgyűlésünk folyama alatt az efeletti tanácskozásokra, s ha célszerűnek találtatik a javallatba hozott intézet alapíthatásának elősegéllése körüli gondoskodásra, annyival is inkább meghívni e jelen gyűlésbe, mivel aziránt több helyekről felszó-líttatott.

2. Javallatba tétetik miszerint, mielőtt a tárgyhoz szóllanának, hogy a kitűzött tárgy feletti tanácskozások egymással egybefüggésbe lehes-senek, szükség lenne az ezen tárgy felett tanácskozandó ülésekről jegy-zőkönyvet vinni, s avégre a gyűlés egyik tagját megbízni.

32 CsLvt, F 27 Csíkszék levéltára – Iratok, CCLXVI/48. Iktatószám nélkül.

A javallat elfogadtatván, az érdekelt tárgy felett tanácskozandó gyűlések jegyzőkönyvei szerkesztésére csíkszéki követ Mikó Mihály atyánkfia megbízatott.

3. Előadatik, hogy miután remetei Dávid Mózes Antal székely ha-zánkfia azon lelkes felszólítását, melyet több évekkel ezelőtt egy, a szé-kely nemzet számára felállítandó műipariskola tárgyában 10 ezer vál-tó forintok ajánlása mellett, hírlap útján közhírré tenni kívánt, nemcsak közméltánylat követé, hanem – ha mindaz, mi eddig elé több székely nemzetbeli egyénektől és közönségektől ajáltatott, figyelembe vétetik –, a nemes szándékot a létesülés aránti kecsegtető remény méltán ko-szorúzta, s mivel továbbá egy műiparoskola felállítását nemcsak a meg-állított s eddigelé összesen közel 20 ezer forint körül álló öszveg ren-deltetésére leendő célirányos fordítása sürgeti, hanem egyszersmind a Székelyföld fekvéséből, s evvel egybefüggőleg az elnépesedett szé-kely nemzet helyzetéből fölmerülő mellőzhetetlen szükség teszi nélkü-lözhetetlenné, javalltatott miszerint szükség lenne: először, hogy ezen Székely Udvarhelyen fölállítandó Műipariskola aránti egyes javalla-tot e gyűlés tenné magáévá, másodszor, annak létesítése könnyítése és elősegéllése tekintetéből neveztetnék egy bizottmány, mely e gyűlés-nek minél előbb, még a jelen országgyűlés ideje alatt, egy tervet adjon elő aziránt, midőn lehetne a székely nemzet szükségeihez mérve egy műipariskolát alapítani az említett helyen, hogy azon terv megvizsgál-tatván, és az alaptőke megszerzése és kezelése aránti módok megállít-tatván, a szabályok megerősítésére s az intézet legkegyelmesebb enge-delme is eszközöltethessék.

Az ezen indítvány feletti tanácskozások nyomán következő határo-zatok hozattak:

Hogy egy műipariskolát a Székelyföld jelen körülményeiből föl-merülő szükségek nélkülözhetetlenné tesznek, azt egy tekintet a Székelyföld viszonyaira kétségtelenné teszi, ugyanis azon kedvetlen körülményeknek, melyek e hazában a földmívelésre fordított szorgal-mat többnyire meghiúsítják, leginkább a Székelyföld van kitéve, mely ha földe kiterjedtebb és termékenyebb lenne is, a mindenfelől buján termő földű szomszédságok között termesztményeit kelendővé s

me-zei gazdaságát egyéb szükségei fedezésére elégségesen jövedelmező-vé tenni képes nem lenne, annyival kejövedelmező-vésbé jelenleg, midőn az érintett körülményen kívül szűk föld s nagyobbára silány éghajlat egyesülnek a székelyföldi mezei gazdaságot minden kecsegtető jövendőtől meg-fosztani, s ha már figyelembe vétetik, hogy nemcsak azon roppant né-pesség, mely a parányi Székelyföldet lakja, minden más életmódtól el-zárva egész erejét azon földmívelésre fordítja, mely a nagyobb rész-nek az év kétharmad részére elégséges jövedelmet nem nyújt, sőt mi-dőn a népesedés naponta nő s a föld éppen azon arányban oszlik, s egyesek kezeibe kevesedik, mégis a megszaporodott népességnek sem-mi más életmód aránti kinézése nem lehet, s a szaporodott népesség egész ereje fordíttatik a megfogyatkozott földmívelésre, semmi kétség fenn nem marad – valamint az aránt, hogy a megfogyatkozott föld a szaporodott népességnek elég elfoglaltatást nem adván, számos tago-kat teszen nélkülözhetőkké, kik más foglalatosságot nem ismervén, az élet szükségeiben legelébb fognak fogyatkozást szenvedni –, úgy az iránt is, hogy a népesedés szaporodásával kapcsolatban lévő birtok-el-darabolás, s az egész nemzet erejének minden más foglalatosság mel-lőzésével a földmívelésre halmazásából átaljában a székely nemzetnek eltehetetlenedése fog bekövetkezni.

Az életszükségeiben megfogyatkozott néposztály, miután keblében a szülötte földhözi szilárd előítélet-teljes ragaszkodás – ez egyszerű, eredeti s becsülésre méltó alapja a hazaszeretetnek – az élet megszerzé-se aránti vággyal kétes kimenetelű harcot vívott, vagy a statusnak ha-szonvehetetlen tagjává válik, ha győz az első, vagy szülötte földétől bú-csút véve, ha a második győz, a statust azon kezektől fosztja meg, me-lyek – ha midőn a földmívelésnél feleslegekké váltak – hasznos fogla-latosságokra elosztattak, a közjóllét előmozdítása körül sükeresen mű-ködhettek volna, s ily viszonyok között a népesedés nevekedése – mely ha minden kéz célirányosan elosztatik, a közvagyonosodás kétségtelen alapja – a székely nemzetnél megfordítva, éppen elszegényülésre vezet.

Ez általános eltehetetlenedés gyorsabb és biztosabb bekövetkezését csalhatatlan hatással segélli elő azon tetemes pénzöszvegnek, melyet a székelység évenként gabonáért a szomszéd Moldova és Oláhországnak

kiadni, s az egész országra is közvetőleg káros befolyással az e hazá-ban forgáshazá-ban lévő pénz mennyiségből levonni kéntelen, úgy azon kel-lemetlen körülmény is, miszerint noha a népnek szükségei éppen olyan arányban szaporodnak, amily arányban a népesedés nő, a föld oszlik, s következőleg a nép tehetsége csökken, mégis a székely nemzet ke-belében (elmellőzve itt azt, hogy a kereskedés átaljában idegen nem-zetbéliek által folytattatik) a nagyobb rész, csaknem az egész, mindazt mire a kézi mívek közül szüksége lehet idegentől veszi, míg maga az egyetlen fán, s azokon kívül melyeket más alakban nagyobb áron ismét visszaveszen, semmit idegennek nem ád.

Ezekből kiindulva, erős meggyőződése jelen gyűlésnek, hogy e kedvetlen jövendőt, mely a fennebiek által csalhatatlanul előidézte-tik, s mely a székely nemzetet magát fenntartani s a status iránti tör-vényes kötelességeit hordozni elégtelenné teendi, semmi egyéb, csak a földmívelésnél felesleges kezeknek kereskedés és mesterségek kü-lönböző ágaira elosztása, s így oly intézeteknek – melyekben az ezek kifejezésére szükséges alapesmeretek és tudományok a székely nem-zet ifjai által megszereztethetnének – létrehozása lenne egyedül képes elhárintani, s e meggyőződésből kiindulva, miután egy műipariskolát éppen e célra vezetőnek tekintenek, az első ajánlattévő Dávid Antal irán-ti méltánylatuk kifejezése mellett egy műipariskolának Székelyföldön a megnevezett helyen leendő fölállítása nélkülözhetetlen szükségességét határozatilag elesmervén, az aziránti javallatot magokévá teszik, s szin-túgy határozatilag kimondják, miszerint ennek minél előbbi létesítheté-sét a nemes székely nemzet buzgó s áldozatokkal is hozzájáruló közre-munkálását múlhatatlan szükségesnek látják.

Ami már e műipariskola létesítése módját illeti, arra nézve határoz-tatott, hogy:

a) Főkormányzó széki gróf Teleki József úr őnagyméltósága egy az említett műipariskola fölállítása s kezelése szabályait elintéző, köze-lebbről tartandó gyűlésből kinevezendő küldöttség által tisztelettel ké-ressék meg a felállítandó műipariskola pártfogójául.

b) Neveztessék egy bizottmány, mely mihelyt még a jelen ország-gyűlés alatt egy, a székely nemzet viszonyaihoz és szükségeihez

alkal-mazandó műipariskola aránt – valamint szintén az előlegesen kiszámí-tandó költségek mikénti megszerzése aránt is – e gyűlés határozand, rög-tön értekezhessék az első javallattevővel, úgyszintén más ajálkozókkal is, az ajánlott öszvegek biztosítása és kamatoztatása aránt, úgy azokat az általa helyeseknek találandó módokon gyarapítani megbízassék és fölhatalmaztassék.

c) Ezen választmány elnökéül az a. pont szerint kinevezendő kül-döttség által erdélyi püspök tusnádi Kováts Miklós őnagyméltósága és tartományi korlátnok szárhegyi méltóságos gróf Lázár László úr kine-veztetvén, bizottmányi tagokká főkormányszéki tanácsosok gróf Mikó Imre, Cserei Farkas, báró Bornemissza János, Szabó Lajos; főtisztek Matskási Lajos, Horváth P[etrichevich] Albert, idősb Balási József, Gál József, Dindár Antal; királyi táblai ítélőmesterek Gálfalvi Imre, Henter János, Kabos Dániel, ülnökök Gál János, Barátosi Antal; királyi hiva-talosok idősb gróf Bethlen Ferenc, gróf Kemény József, gróf Mikes János, gróf Kálnoki Dénes, gróf Toldalagi Ferenc, gróf Béldi György, gróf Béldi Ferenc, Kedves István apát, báró Henter József; követek báró Vesselényi Miklós, gróf Bethlen János, báró Apor József, Antal Imre, Fosztó Ferenc, Mikó Mihály, Gyöngyösi Lajos, Kováts Dániel, Demeter József, Szeles Károly és Lázár Mihály atyánkfiai, országgyű-lési tagokon kívül: Tompa Simon, Brassai Sámuel és Dávid Antal ki-neveztetnek.

d) A fennebbiek szerint az alaptőke biztosítására és lehető növelé-sére a bizottmány megbízatván, az Intézet fölállíthatása aránt őfelsége legkegyelmesebb hozzájárulta kieszközlésére a szabályok közlése mel-lett pártfogó őnagyméltósága lesz megkérendő.

[Második ülés.] 1847-ben Martius 20-kán, az előbbi elnökség alatt.

4. Előbbi jegyzőkönyv hitelesítése után.

5. Egy bizottmány kineveztetése határoztatott, mely haladék nélkül megkészítve a szabályok tervét, azt megállítás végett terjessze e gyűlés elébe, hogy azok megállíttatván, a közelebbi gyűlés utolsó pontja értel-mében pártfogó őnagyméltóságához fölterjesztethessenek, őfelsége ke-gyes színe elébe juttatás végett. Ezen bizottmány tagjaivá neveztetnek

elnöknek gróf Mikes János, tagoknak gróf Kemény József, ifjabb gróf Bethlen János és tanár Brassai Sámuel.