6. TOPIKSZERKEZET A FORDÍTÁSBAN
6.4. Topikszerkezet és tartalmi hűség a fordításban
Ez a fejezet annak a fő kérdésnek a vizsgálatára vállalkozott, hogy az adatok alátá-masztják-e azt a korábbi kutatások alapján megfogalmazott feltevést, hogy a sajtó-fordítást az újságíráshoz hasonló normák vezérlik (BIELSA2010: 45, 2007: 136). Ez esetünkben azt jelentené, hogy a hírszövegek fordítása a topikszerkezetben is meg-ragadható, abból kiinduló tartalmi módosításokkal is jár. Az elemzés azt mutatta, hogy bár a korpuszban azonosíthatók bizonyos topikeltolódások a fordításban (a to-pikszerkezetben történtek olyan eltolódások, amelyek változást/eltolódást eredmé-nyeztek a hírtartalomban), összességében a fordításokra inkább az eredeti szöveg szerkezetéhez való hűség a jellemző.Mindez annak ellenére van így, hogy az új-ság célközönsége a határon innen és túl élő külföldi (nem magyar anyanyelvű) ol-vasó, amely esetben egyébként a szakirodalom szerint a lokalizáció a jellemző stra-tégia a fordításban és az, hogy a fordító jelentős módosításokat végez az eredeti, forrásnyelvi szöveghez képest (GOTTLIEB2010: 199). Ez az ellentmondás feltehetően a műfaj jellegéből és a fordítás típusából fakad. Érvelő hírműfajként mind tartalmát, mind formai jellegzetességeit tekintve a fordító hűségre törekszik az eredeti szö-veghez. A fordításkutatásban nem egyedülállóak ezek az eredmények: Valdeón (2005: 215) is – a BBC spanyol nyelvű hírszövegeinek elemzése során – arra a kö-vetkeztetésre jutott, hogy alig néhány cikk íródott igazán a spanyol ajkú olvasókö-zönség számára, az írások többsége szorosan követte az angol forrásszöveget.
A kutatást inspiráló másik fontos kérdés az volt, hogy meg kell-e őrizni a fordí-tásban a forrásszöveg topikszerkezetét. A korpusz kis mérete csak óvatos megálla-pítások megfogalmazására nyújt lehetőséget, általánosítható következtetések levo-násához nagyméretű adatbázis elemzésére van még szükség. Mégis, az eredmények
196
⎢
alapján feltételezhető, hogy e kérdést nem lehet egy nyelvpár esetében sem meg-bízhatóan megválaszolni az adott műfaj speciális sajátságainak figyelembe vétele nél-kül. A fenti eredmények azt a kutatási irányzatot látszanak igazolni (pl. BHATIA1997;
FAWCETT1997/2003; GALLANGHER 1993), mely szerint a nyelvek szerkezeti jel-lemzőin túl – pontosabban azok mellett –, az adott műfaj sajátos műfaji/retorikai jegyeit (és ezek egymásra gyakorolt hatását) is célszerű megvizsgálni, ha meg akar-juk érteni, hogy a topikszerkezet mögött milyen műfaji megfontolások állhatnak.
Ezek ismeretében lehet csak megbízható ajánlásokat megfogalmazni a topikszerkezet megőrzésére vagy megváltoztatására vonatkozóan a fordításban. A műfaji szem-pontú és a szövegközszem-pontú fordításelemzést ötvöző ún. kontextuális megközelítés tehát értékes, a gyakorlati fordítóképzés számára is hasznosítható eredményekkel gazdagíthatja a fordításkutatást. A fordító akkor tud megbízható módon és tudatosan választani a fordítási módszerek közül, ha jól ismeri a műfajok szövegszerkezetet és nyelvi megformálást befolyásoló sajátosságait mind a forrás-, mind a célnyelven.
7.
RETORIKAI SZERKEZET
A FORDÍTÁSBAN
A következőkben a célom kettős: egyfelől kutatás-módszertani, másfelől elmé-leti/empirikus. Elsőként – kiegészítve a Mann és Thompson (1986, 1988) féle elem-zési modellt – egy olyan szövegelemelem-zési módszert vázolok fel, amely lehetővé teszi a retorikai szerkezet műfaji szempontú elemzését a fordításban. Erre a fordítási szempontú (párhuzamos szövegszegmenseket összevető) vizsgálat miatt van szük-ség. Az elemzési módszer bemutatását követően pedig – ennek felhasználásával – a fejezet arra a kérdésre ad választ, hogy miként írható le a retorikai szerkezet cél-nyelvi (re)produkciója a magyar–angol sajtófordításban és milyen állítások fogal-mazhatók meg a retorikai szerkezet fordításával járó retorikai eltolódások jellegéről és következményeiről a szövegek jelentése és műfaji szerkezete vonatkozásában.
7.1. A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEI
7.1.1. E
LEMZÉS-
MÓDSZERTANI CÉLOKA fejezet elsőként – Mann és Thompson retorikaistruktúra-elméletét alapul véve – a retorikai szerkezet műfaji szempontú elemzésének egy lehetséges módszerére tesz javaslatot a fordításkutatásban. Bizonyítja, hogy a felvázolt elemzési módszer se-gítségével
(1) a retorikaistruktúra-elmélet – amelyet eredetileg egymástól független szövegek elemzésére dolgoztak ki – alkalmazható fordítások vizsgálatára;
(2) leírható a retorikai szerkezet célnyelvi (re)produkciója; valamint
(3) felmérhetővé válik, hogy a fordítás funkcionálisan mennyire egyenértékű a for-rásszöveggel.
7.1.2. A
KORPUSZ RETORIKAI VIZSGÁLATÁNAK CÉLJA ÉS KUTATÁSI KÉRDÉSEI E vizsgálat fő célja hipotézisek megfogalmazása a retorikai szerkezet sajtófordítás-ban történő (re)produkciójára vonatkozóan. Rámutat a retorikai és a műfaji szer-kezet interakciójára, hogy érzékeltesse a retorikai szerszer-kezet megőrzésének szerepét⎢
199200
⎢
a funkcionálisan ekvivalens fordítások létrehozásában és rávilágítson, hogy a reto-rikai szerkezetben bekövetkező eltolódások miként hatnak a keletkező fordítás hírtartalmára. A hírszöveg műfajának elemzésén keresztül vizsgálatommal a kö-vetkező fő kérdésre keresek választ:
Milyen hipotézisek fogalmazhatók meg a retorikai szerkezet (re)produkciójával kap-csolatban a magyar–angol fordításban?
A fordítási szempontú kohézió- és koherencia kutatásban rendelkezésre álló ered-mények alapján (pl. BAKER1992; BLUM-KULKA1986; KÁROLY 2010; SHLESINGER
1995) e tanulmány az alábbi konkrét kérdést vizsgálja:
Kimutathatók-e a fordításban olyan kapcsolódási propozicionális eltolódások, amelyek hatással vannak a célnyelvi szöveg propozicionális tartalmára és retorikai szerkezetére, s ezeken keresztül a szöveg által közvetített mondanivalóra?
A fenti kérdéseket a következő alkérdések mélyreható elemzésén keresztül vála-szolom meg:
(1) Mi jellemző a kapcsolódási propozíciók eloszlására a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegekben?
(2) Milyen kapcsolódási propozicionális eltolódások azonosíthatók a fordításokban?
(3) Mi a forrásszövegek és a fordítások által közvetített – a retorikai szerkezet leg-felső szintjeit elfoglaló kapcsolódási propozíciókban tetten érhető – fő retori-kai funkció?
(4) Milyen mértékben egyeznek a forrás- és a célnyelvi szövegek kapcsolódási propozíciói és retorikai szerkezete; vagyis, kimutatható-e retorikai szerkezeti el-tolódás a fordításban?
(5) Hogyan viszonyul egymáshoz a retorikai és a műfaji szerkezet; vagyis, a hír-szövegek eseményszerkezetének mely komponenseiben fordulnak elő kapcso-lódási propozicionális eltolódások?
(6) A kapcsolódási propozíciók mennyire jelöltek (nyelvileg) a magyar eredeti szövegekben és az angol fordításokban?
Ez utóbbi kérdést egyfelől Taboada és Mann (2006a: 441) állítása motiválja, mi-szerint nem minden reláció jelölt, másfelől a korábbi kutatások eredményei (pl. BAKER
1992), amelyek azt találták, hogy különbségek vannak a nyelvek között a tekintet-ben, hogy mennyire jelölik nyelvileg a logikai relációkat.