Ennek az alfejezetnek a célja olyan nemzetközi modellek, illetve kutatási eredmények bemutatása, amelyek a nemzetköziesedést támogató és hátráltató tényezők feltérképe-zéséről születtek.
Az első általunk ismertetett holisztikus modell Kuivalainen és szerzőtársai (2012) munkássága nyomán jött létre. A modell a holisztikus jelzőt azzal érdemelte ki, hogy magába foglalja egyrészt a nemzetköziesedést előmozdító releváns tényezőket, más-részt keretet ad egy adott vállalat nemzetköziesedési mintázatának és nemzetközi ujjle-nyomatának az elemzéséhez. Megjelennek továbbá benne a nemzetköziesedés esetleges eredményei és a vállalatra gyakorolt hatásai.
A modell kiindulópontja szerint a nemzetközivé válással kapcsolatos vállalati jellem-zőket és mintázatokat tényezők sokasága befolyásolja, amelyek között értelmezhetők vállalati, vezetői és környezeti szinten jelentkező befolyásoló szempontok. A 4.1. ábra bemutatja a nemzetközivé válás előzményeinek és következményeinek elméleti mo-delljét. Ebben helyet kap például a nemzetközivé válás időzítése, mértéke és terjedelme, mint elsődleges jellemző, ami megkülönbözteti és determinálja a különböző nemzet-közivé válási utakat.
4.1. ábra: A nemzetköziesedésre ható tényezők, a nemzetköziesedési mintázatok elemei, valamint a nemzetköziesedés outputjai
Forrás: Saját szerkesztés Kuivalainen et al. (2012: 452) alapján
A nemzetköziesedés időzítése kapcsán a szakirodalomban nincs egységes állás-pont arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető korai nemzetközivé válási gyakorlatnak.
A különböző szerzők álláspontja eltérő az alábbiak szerint:
•
az alapítástól számított két éven belüli nemzetköziesedés (Rennie 1993; Moen–Servais 2002),
•
az alapítástól mérve három év (Knight-Cavusgil 2004),•
a cég létrejöttétől kezdve a működés első öt évében külső piacra lépő cégek tekint-hetők korai nemzetköziesedőknek (Acedo–jone 2007).A nemzetköziesedés mértéke terén is igen eltérő metodikák találhatók a vonatkozó szakirodalomban. A nemzetközivé válás mértéke (degree of internationalization) vagy az ún. „nemzetközi ujjlenyomat” (Kutschker et al. 1997) kifejezheti a cég életciklusá-nak különböző pontjain a vállalat nemzetközi tevékenységének terjedelmét. Erre utal az exportárbevétel összes árbevételhez viszonyított aránya mutató is (Sullivan 1994).
A korai és gyorsan nemzetközivé váló kkv-kra összpontosító kutatók többféle export-árbevétel-arányt alkalmaznak a jelentős nemzetközivé válás kifejezésére. A leggyako-ribb a 25 százalékos küszöbérték (Knight–Cavusgil 2004).
A 4.1. ábra ismerteti a nemzetköziesedésre ható tényezőket az alábbiak szerint:
•
Vállalati szinten az erőforrások, a tudás és a stratégia befolyásolja a külső pia-cokra történő kilépési döntéseket. Ezek közül néhány támogatja a nemzetközivé válást, míg mások gátolhatják a nemzetközi piacon való megjelenést.•
Menedzseri szinten a vezetői jellemzők, a vezetői orientációk és a gondolko-dásmód említhető. Nagyszámú tanulmány megerősíti a vállalkozói és/vagy fel-sővezetői nemzetközi tapasztalatok központi szerepét (Reuber–Fischer 1997) és a nemzetközileg tapasztaltabb menedzsmenttel rendelkező cégek (Nummela et al.2005), továbbá a vállalkozói orientációval jellemezhető vállalkozások relatív elő-nyét (Kuivalainen et al. 2007), ami elősegíti a korai, gyors és nagyobb mértékű nem zet kö zi teljesítményt.
•
A környezeti tényezők – például iparági feltételek – szintén befolyásolhatják a vállalatok nemzetközivé válását egyrészt a nemzetközi piacokon jelenlévő, sike res vállalkozásoktól való tanulási lehetőségek révén, másrészt azzal, hogy azon iparágakban, ahol a nemzetközi jelenlét a versenyképesség alapmotívuma, a cégek a túlélés érdekében válnak nemzetközivé (Bloodgood et al. 1996). A kör-nyezeti feltételrendszer gátolhatja is a nemzetközivé válást a korlátozott erőfor-rások és ismeretek miatt.A nemzetközivé válás mintázata kapcsán fontos kérdés a nemzetköziesedés mérése.
Az egyik tipikus mérce a nemzetközi működési mód és a külföldi eszközök mennyisége (Rugman–Verbeke 2008). A nemzetközivé válás korai szakaszában azonban nyilván-való, hogy az export a domináns működési mód. jellemzően a kkv-k nem engedhetik meg maguknak a nagy külföldi közvetlen befektetéseket (Brouthers–Nakos 2004). A mű-kö dési módok azonban változhatnak, mivel a tanulási hatások javítják a cégek képessé-geit, aminek következtében gyarapszik erőforrás- és tudásbázisuk (Benito et al. 2009).
A nemzetközi marketingirodalom két fő piaci hatókör-stratégiát nevez meg: piaci koncentráció (azaz földrajzilag szűk vagy korlátozott hatókör) és piaci diverzifikáció (azaz több piac vagy széles földrajzi hatókör) (yeoh 2004). A hatóköri intézkedések álta-lá ban azon országokhoz vagy régiókhoz kapcsolódnak, ahol a cég értékesíti termékeit vagy szolgáltatásait (McNaughton 2003). Ennek tükrében magától értetődően elsőd-leges mérceként az országok, illetve a régiók száma jelenik meg a kiterjedést illetően.
A skála és a kiterjedés dimenziói mellett a mintázat leképezéséhez olyan idő di men-ziót is tartalmaz a modell, amely tükrözi a cég mintázatváltozásainak sebességét, ezáltal a nemzetközi növekedést és fejlődést. Figyelemre méltó kérdés a nemzetközivé válás és a nemzetközi piacokról való kilépés hátterében álló ún. fordított mintázatok alakulása.
Különösen az euróövezetben, de a világ többi részén is tapasztalható gazdasági zavarok és válságok idején elengedhetetlen, hogy megértsük e fordított mintázatok, azaz a zetköziesedés kiterjedése csökkentésének mozgatórugóit és következményeit. A nem-zetközivé válás formája és a nemzetközi piacon végzett műveletekből eredő csökkenő elkötelezettség várhatóan attól függ, hogy a vállalat milyen jellegű útvonalat követett a nemzetközi piacon.
A modell harmadik egységében megjelennek a nemzetköziesedés eredményei, beleértve a nemzetközi pénzügyi teljesítményt és a szervezet növekedését, fejlődését a nemzetközivé válás útján. A nemzetközi növekedés mind rövid távú, mind hosszú távú teljesítményre utal, ezáltal a korán nemzetközivé váló cégek későbbi nemzetközivé válását is magában foglalja. A nemzetközivé válási döntések kontextusa és határozott sajátossága megnehezíti az eredményekre gyakorolt hatásuk mérését. A jelenség dina-mikus jellege miatt a nemzetközivé válás változásai jelentős mértékben módosíthatják a nemzetközi teljesítményt. A nemzetközivé válás kapcsán bekövetkező teljesítmény-változások mindig pozitív jellegűek, legyen szó a hatókör növeléséről (a régiók száma, a távolság) vagy a skálán (működési mód) való elmozdulásról.
Átfogó jellege miatt a második modell (Subrahmanya 2014) a belső befolyásoló ténye zők mellett számításba veszi a külső tényezőket, tehát mindazon akadályozó és ösztönző faktorokat, amelyek a kkv-k esetében képesek befolyásolni a nemzetközie-sedés fokát mind a nemzetközi piacra lépés előtt, mind azután (4.2. ábra). Az elmé-leti modell a vállalati szintű tényezőket két részre tagolja, megkülönböztetve a nem-zetközivé válás előtti erőforrásokat (a vállalat életkora, a tulajdonjog jellege, a cég mérete, a vezérigazgató életkora, képzettsége és tapasztalata) és a nemzetközivé válás
után szerzetteket (ideértve a kiszolgált külföldi piacokat, a nemzetközi tapasztalatok időtartamát és a nemzetközi műveleteken keresztül megszerzett tapasztalatokat, ame-lyek hozzájárulhatnak a jobb teljesítményhez például az átfutási idők, a csomagolási megoldások és a termékminőség terén). Míg az előbbiek a nemzetközivé válás mértékét befolyásolják, addig a modellben szereplő valamennyi tényező a külpiacra lépés után együttesen alakítja a nemzetközivé válás mértékét, illetve a nemzetközi teljesítmény növekedését.
A modellben megjelennek azok a tényezők (növekvő termelési volumenek, a belföl-di értékesítés csökkenése, a többletkapacitás és a telített belfölbelföl-di piacok), amelyek arra késztethetik a kkv-kat, hogy a külföldi piacok felé mozduljanak el (Forsma et al. 2010).
Bár a nemzetközi piacra való belépés lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy különböző előnyöket érjenek el és ezáltal javítsák versenyképességüket, ugyanakkor sok kihívással és akadállyal szembesülnek a nemzetközivé válás útján. Idetartozik például a külföldi piacok bonyolultsága, az eltérő kultúrák, valamint a szabályozás, a versenytársak és az ügyfelek sokfélesége (Hsu et al. 2013).
4.2. ábra: A nemzetköziesedésre ható belső és külső tényezők
Külső támogató tényezők
1. Ismeretlen kultúra, nyelv és szabályozói környezet 3. Hozzáférés az ellátási láncokhoz 4. Hozzáférés a tudáshoz
1. Fókuszált (folyamatos) exportálás az opportunista (időszakos) exportálással szemben
2. A hazai piachoz hasonló piac kiválasztása (a piac jellege) 3. A külföldi piacra való belépés, illetve
a piac tanulmányozására fordított idő (sebesség, amellyel külföldi piacra lépett)
3. Külpiaci kapcsolatokból fakadó tanulás (tudástőke)
Forrás: Saját szerkesztés Subrahmanya (2014: 45) alapján
A harmadik modell a Bianchi és szerzőtársai (2017) csoport azon megközelítésére épít, hogy a nemzetközi vállalkozói orientáció és az internettechnológiai képesség sze-repet játszik a kkv-k nemzetközi teljesítményének alakulásában. Emellett a modell figye-lembe veszi a nemzetközi vállalkozási lehetőségek felismerési képessége és a technológiá-val kapcsolatos nemzetközi hálózatok közvetítő hatását. A modellt a 4.3. ábra mutatja be.
4.3. ábra: A kkv-k nemzetközi teljesítményének tényezői a digitalizáció tükrében
Nemzetközi vállalkozói orientáció
Technológiaalapú nemzetközi hálózatok Nemzetközi vállalkozási
lehetőségek felismerése
Internettechnológiai képességek
Kkv-k nemzetközi teljesítménye
Forrás: Saját szerkesztés Bianchi et al. (2017: 180) alapján
A modell alapját képező vállalkozói orientáció koncepcióját Knight (2001) fejlesztet-te ki, amely magába foglalja a nemzetközi piaci kínálat megragadását. A cégvezetés kockázatot vállal, hogy a versenytársakkal szemben proaktívabbá váljon új nemzetközi piaci lehetőségek megszerzése érdekében (Wang 2008). A nemzetközi vállalkozói ori-entációjú cégek innovatív, proaktív és kockázatot kereső magatartást folytatnak a cég versenyképes, és nemzetközi szempontból orientált céljainak és elvárt nemzetközi tel-jesítményének elérése érdekében (Glavas–Mathews 2014).
A modell második kulcsfogalma a nemzetközi vállalkozói lehetőségek felismerésé-nek folyamata. Ez a teoretikusok szerint a vállalat nemzetközi piaci stratégiájának kriti-kus eleme, mivel elsősorban azzal kapcsolatos, hogy a vállalatok miként azonosítják és használják ki az új nemzetközi piaci lehetőségeket a nemzetközi teljesítmény növelése érdekében (Dimitratos et al. 2012).
Arra már utaltunk, hogy a hálózatosodás, valamint a hálózatépítési képességek meg léte milyen módon járul hozzá a nemzetközi teljesítményhez. A technológiával kap cso la tos nemzetközi hálózatok és az internetes platform használata elengedhetetlen a nemzetközi kommunikációhoz. A kutatók a modellbe integrálással hangsúlyozzák az infor má ciós technológia, különösen az internet fontosságát. Megteremtik a lehetősé-get, hogy ösztönözzék és fejlesszék az ilyen platformon zajló interakciókat, ami segíti a cégeket, hogy ezeken a hálózati kapcsolatokon keresztül kiemelkedő telje sít ményt érjenek el. A modell ezen tényezője azt is kifejezi, hogy a technológiával kapcsolatos
nemzetközi hálózat fontos és egyedülálló dinamikus képesség, ami újfajta üzleti mód-szereket kínál, és segíti az információk, az ötletek és tudás áramlását (Bell–Loane 2010).
Az utolsó áttekintésre kerülő elméleti modell a tudástőke szerepét állítja a közép-pontba, ami meghatározó tényező mind a sokat vitatott és a múlt évtizedben jelentősen átalakított Uppsala-modellnek megfelelő nemzetköziesedési mintázattal bíró, mind a született globális vállalatok számára. Gulanowski és szerzőtársai (2018) megközelíté-sében a tudás mind az inkrementális (azaz fokozatos, kisebb mértékű, de folyamatosan változó), mind a gyors ütemű nemzetköziesedés szempontjából meghatározó. A kuta-tók integrált modellt hoztak létre a tudás nemzetköziesedésre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásainak bemutatására és elemzésére. A nemzetköziesedés inkrementális megközelítését az egy időben egy piacra való koncentrálás jellemzi. Ebben a helyzet-ben kevés a hálózati jellegű kapcsolat, a tanulásra való hajlandóság változó, és a tudás elsődleges forrása a tapasztalati tanulás. A született globális vállalatokra ezzel szemben kiterjedt kapcsolatrendszer jellemző. Az elsődleges tudástényező a vezetők és alapítók, akikben igen magas a tanulási vágy, előzetes nemzetközi üzleti tapasztalata. Ez a továb-bi piacszerzés hajtóereje. Ezt az összefüggésrendszert mutatja be a 4.4. ábra.
4.4. ábra: A nemzetköziesedés integrált megközelítés szerinti elméleti modellje
Forrás: Gulanowski et al. (2018: 52)
A holisztikus megközelítésük miatt általunk kiemelt elméleti modellek bemutatása után képet adunk arról, hogy milyen kérdéskörök alapján vizsgálta a szakirodalom a nemzetköziesedés tényezőit a közép- és kelet-európai országok vonatkozásában. Az összeállítás csak erre a makrorégióra készült, a szomszédos országokra irányuló felmé-réseket foglalja össze tartalmi és módszertani szempontból.
Korai nemzetközivé válás:
Alapító/menedzser tudása és hálózatok Későbbi/fokozatos nemzetközivé válás:
Tanulás és bizalom
A feltárt elméletek alapján alakítottuk ki a saját kutatási modellt. Ez azokat a főbb kérdésköröket tartalmazza, amelyekre a hazai kérdőíves és mélyinterjús felmérés kere-tében kívántunk választ kapni.
4.5. ábra: A nemzetközi teljesítmény tényezői – empirikus kutatási modell
Forrás: Saját szerkesztés
A kutatási modellünk középpontjában a nemzetközi teljesítmény áll, amelynek mérése különböző megközelítésekben történhet. A korábbi kutatásokban alkalmazott megkö-zelítésekről Shoham (1998) ad áttekintést (4.1. táblázat).
4.1. táblázat: Az exportteljesítmény mérési megközelítései Exportintenzitás változásának mértéke
Exportintenzitás szórása Exportárbevétel Exportárbevétel változása Piaci részesedés változása Elégedettség a piaci részesedés
változásának mértékével Elégedettség a nettó profit
változását illetően
A siker statikus vagy dinamikus érzékelése
A fenti felsorolásból az exportárbevétel aránya mutatót, illetve annak változását, továb-bá az exportpiacok számát alkalmaztuk a kérdőíves felmérésben.
Jövőorientált és tudatos vállalatvezetés Nemzetközi orientáció és tapasztalat
(vezetés, munkatársak, szervezeti kultúra, exportpiaci tapasztalatok)
4.4. a kkv-k neMzetköziesedésének tényezői a közép- és