A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
3. KIEGÉSZÍTÕ ALAPVETÕ EGÉSZSÉGVÉDELMI
ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK A GÉP HELY
-VÁLTOZTATÁSÁBÓL EREDÕ VESZÉLYEK ELHÁRÍ
-TÁSÁRA
Az olyan gép nek, amely moz gá sá ból ere dõ en ve szé lye ket idéz het elõ, meg kell fe lel nie az e fe je zet ben le írt va la mennyi alap ve tõ egész ség vé del mi és biz ton sá gi kö ve tel -mény nek (lásd Ál ta lá nos alap el vek, 4. pont).
3.1. Ál ta lá nos
3.1.1. Meg ha tá ro zá sok
a) moz gá suk ból ere dõ en ve szélyt elõ idé zõ gé pek:
aa) az olyan gép, amely nek üze mel te té se meg kí ván ja akár a mun ka vég zés köz be ni hely vál toz ta tást, akár a rög zí tett mun ka ál lá sok kö zöt ti fo lya ma tos vagy rész ben fo -lya ma tos moz gást vagy
ab) az olyan gé pek ame lye ket mû kö dés köz ben nem moz gat nak, de fel le het õket sze rel ni úgy, hogy az egyik hely rõl a má sik ra tör té nõ moz ga tá su kat meg könnyít sék;
b) ve ze tõ: a gép moz gá sá ért fe le lõs ke ze lõ; a ve ze tõ raj ta le het a gé pen, kí sér he ti azt gya lo go san, vagy táv ve -zér lés sel irá nyít hat ja a gé pet.
3.2. Mun ka ál lá sok 3.2.1. Ve ze tõ hely
A ve ze tõ he lyé rõl a rá lá tás nak olyan nak kell len nie, hogy a ve ze tõ mind a sa ját, mind pe dig a ve szé lyez te tett sze mé lyek te kin te té ben a ren del te tés sze rû hasz ná lat kö ré ben, tel je sen biz ton sá go san mû köd tet hes se a gé pet és an -nak szer szá ma it. Ha szük sé ges, al kal mas esz kö zö ket kell biz to sí ta ni a meg fe le lõ köz vet len rá lá tás hi á nya miatti ve -szé lyek ki kü szö bö lé sé re.
Az olyan gé pet, ame lyen a ve ze tõ raj ta tar tóz ko dik, úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy a ve ze tõ a ve ze tõ hely rõl a ke re kek kel vagy a lánc talp pal való vé let len érint ke zé -se foly tán ne ke rül hes -sen ve szély hely zet be.
A gé pen ki ala kí tott ve ze tõ he lyet úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy ve ze tõ fül ke le gyen fel sze rel he tõ, fel té ve hogy ez nem nö ve li a koc ká za to kat és van hoz zá hely. A fül ké ben ele gen dõ hely nek kell len nie a ve ze tõ nek szóló uta sí tá sok el he lye zé sé re.
3.2.2. Ve ze tõ ülés
Ha fenn áll a ve szé lye an nak, hogy a gé pen tar tóz ko dó ke ze lõ sze mé lyek vagy más sze mé lyek a gép fel dõ lé se vagy fel bo ru lá sa ese tén a gép ré szei és a föld kö zött össze zú zód hat nak – kü lö nö sen a 3.4.3. vagy 3.4.4. pont ban em
-lí tett biz ton sá gi be ren de zés sel fel sze relt gé pek ese té ben –, úgy az ilyen gé pek ve ze tõ ülé se it úgy kell meg ter vez ni vagy biz ton sá gi öv vel fel sze rel ni, hogy az ve ze tõ ülés ben tart sa a sze mé lye ket anél kül, hogy kor lá toz ná a ve ze tõt a ve ze tés hez szük sé ges bár mely moz gá sá ban vagy bár mely, a ve ze tõ ülés fel füg gesz té se ál tal oko zott moz gás ban. A biz ton sá gi övet nem sza bad be sze rel ni olyan ese tek ben, ha az a koc ká za to kat nö ve lik.
3.2.3. Egyéb sze mé lyek el he lye zé se
Ha a hasz ná la ti fel té te lek sze rint a ve ze tõn kí vül, ese -ten ként vagy rend sze re sen, a gép más ke ze lõ sze mé lye ket is szál lít, vagy azon más ke ze lõ sze mé lyek is dol goz nak, szá muk ra meg fe le lõ he lye ket kell biz to sí ta ni, ame lyek le -he tõ vé te szik, hogy azon ve szély nél kül szál lít sák õket, vagy dol goz has sa nak.
A 3.2.1. pont má so dik és har ma dik al be kez dé se vo nat ko zik a ve ze tõn kí vü li sze mé lyek szá má ra biz to sí tott he -lyek re is.
3.3. Ve zér lõ rend sze rek
Ha szük sé ges, in téz ked ni kell a ve zér lõk jog ta lan hasz -ná la tá nak meg aka dá lyo zá sá ról.
Táv ve zér lõk ese té ben min den ve zér lõ rend sze ren jól lát ha tó an fel kell tün tet ni azt a gé pet, ame lyet az zal az egy -ség gel ve zé rel nek.
A táv ve zér lõ rend szert úgy kell meg ter vez ni és gyár ta -ni, hogy csak a kö vet ke zõ ket ve zé rel je:
a) a ve zé rel ni kí vánt gé pet és b) a ve zé rel ni kí vánt funk ci ó kat.
A táv ve zér lé sû gé pet úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy csak a hoz zá tar to zó ve zér lõ red sze rek tõl szár ma zó pa ran csok ra re a gál jon.
3.3.1. Ve zér lõ be ren de zé sek
Biz to sí ta ni kell, hogy a ve ze tõ a ve ze tõ fül ké bõl mû köd -tet ni tud jon min den olyan ve zér lõ be ren de zést, amely a gép mû kö dé sé hez szük sé ges, ki vé ve azo kat a funk ci ó kat, ame lye ket biz ton sá go san csak a ve ze tõ hely tõl tá vol esõ he lyek rõl le het irá nyí ta ni. Ez kü lö nö sen a ve ze tõ hely tõl el té -rõ mun ka ál lá sok ra vo nat ko zik, ame lye kért nem a ve ze tõ, ha nem más ke ze lõ sze mé lyek fe lel nek, vagy ame lyek miatt – a mû ve le tek biz ton sá gos el vé ge zé se ér de ké ben – a ve ze tõ nek el kell hagy nia a ve ze tõ he lyet.
Ha a gé pen pe dá lok van nak, azo kat úgy kell meg ter vez -ni, gyár ta ni és fel sze rel -ni, hogy le he tõ vé te gyék a ve ze tõ biz ton sá gos mun ká ját, a pe dá lok hely te len mû köd te té sé nek a leg ki sebb ve szé lyé vel. A pe dá lok fe lü le té nek csú -szás men tes nek és könnyen tisz tít ha tó nak kell len nie.
Ha a gép ve zér lõ be ren de zé se i nek a mû kö dé se ve szé lyek hez, kü lö nös kép pen, ha ve szé lyes moz gá sok hoz ve -zet het, úgy biz to sí ta ni kell, hogy amint a ke ze lõ sze mély el en ged te azo kat, ha la dék ta la nul vissza áll ja nak sem le ges hely zet be, ki vé ve azo kat, ame lyek nek elõ re be ál lí tott hely ze tük van.
Ke rék kel el lá tott gép ese tén a kor mány szer ke ze tet úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy az a kor mány zott ke re kek re ható lö ké sek miatt a kor mány ke rék vagy a kor mány -kar hir te len moz gá sá ból ere dõ erõ ket csök kent se.
A dif fe ren ci ál mû zá ró szer ke ze té nek ve zér lé sét úgy kell
-típus ese té ben meg fe le lõ vizs gá la to kat kell vé gez nie vagy vé gez tet nie.
3.4.4. Le esõ tár gyak
Ha a ve ze tõ és ke ze lõ hellyel, va la mint egyéb mun ka ál -lá sok kal el -lá tott ön já ró gép nél fenn áll le esõ tár gyak vagy anya gok okoz ta ve szély le he tõ sé ge, a gé pet ezt a ve szélyt figye lembe véve – ha ezt mé re te le he tõ vé te szi – meg fe le lõ vé del mi be ren de zés sel kell meg ter vez ni és gyár ta ni.
En nek a szer ke zet nek olyan nak kell len nie, hogy le esõ anya gok vagy tár gyak ese tén a gé pen tar tóz ko dó sze mély nek/sze mé lyek nek meg fe le lõ te ret biz to sít son az össze -nyo mó dás el ke rü lé se ér de ké ben.
An nak ér de ké ben, hogy el len õriz ni le hes sen, hogy a biz ton sá gi szer ke zet meg fe lel-e a má so dik be kez dés ben rög zí tett kö ve tel mé nyek nek, a gyár tó nak vagy meg ha tal ma zott kép vi se lõ jé nek min den egyes érin tett szerkezet -típus ese té ben meg fe le lõ vizs gá la to kat kell vé gez nie vagy vé gez tet nie.
3.4.5. Fel já rók
A ka pasz ko dó kat és a lép csõ ket úgy kell meg ter vez ni, gyár ta ni és el he lyez ni, hogy a ke ze lõ sze mé lyek ösz tö nö sen eze ket hasz nál ják, és ne a mû köd te tõ szer ke ze te ket ve -gyék igény be a meg kö ze lí tés hez.
3.4.6. Von ta tó szer ke ze tek
Min den gé pet, ame lyik von tat vagy ame lyi ket von tat ják, fel kell sze rel ni olyan vo nó vagy csat la koz ta tó szer ke ze tek kel, ame lye ket úgy ter vez nek, gyár ta nak és he lyez -nek el, hogy biz to sít sák a könnyû és biz ton sá gos össze- és le kap cso lást, to váb bá hogy meg aka dá lyoz zák a hasz ná lat köz be ni vé let len szét kap cso ló dást.
Ha a von ta tó rúd ter he lé se meg kö ve te li, az ilyen gé pet al kal mas fel fek võ fe lü let tel ren del ke zõ tá masz tó szer ke -zet tel kell fel sze rel ni, amely meg fe lel a ter he lés nek és az út fe lü let nek.
3.4.7. Haj tás át vi tel az ön já ró gép (vagy von ta tó) és a meg haj tott gép kö zött
Az ön já ró gé pet (vagy von ta tót) a meg haj tott gép elsõ rög zí tett csap ágyá val össze kö tõ kar dán csuk lós ten gelyt úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy mû kö dés köz ben min den moz gó rész tel jes hosszá ban véd ve le gyen.
Az ön já ró gép (vagy von ta tó) ol da lán a tel je sít ményt le -adó ten gelyt, amely hez a kar dán ten gelyt csat la koz tat ják, vé de ni kell az ön já ró gép hez (vagy von ta tó hoz) rög zí tett vé dõ bur ko lat tal vagy más, egyen ér té kû vé del met biz to sí tó esz köz zel.
A kar dán ten gely hez való hoz zá fé rés ér de ké ben en nek a vé dõ bur ko lat nak nyit ha tó nak kell len nie. Ha a vé dõ bur ko -lat már a he lyén van, ele gen dõ hely nek kell len ni, hogy a meg haj tó ten gely ne okoz zon ben ne kárt, ami kor a gép (vagy von ta tó) moz gás ban van.
A von ta tott gép ol da lán a tel je sít ményt fel ve võ ten gelyt egy, a gép hez rög zí tett vé dõ ház ban kell he lyez ni.
Nyo ma ték ha tá ro lót vagy sza ba don fu tó kat csak a haj tott gép mel let ti ol da lon sza bad a kar dán ten ge lyes csat la ko -zás hoz fel sze rel ni. A kar dán ten gelyt en nek meg fele lõen kell meg je löl ni.
Min den von ta tott gép nek, amely nek a mû kö dé se kar -dán ten gely csat la koz ta tá sát igény li az ön já ró gép hez (vagy von ta tó hoz), ren del kez nie kell egy, a kar dán ten gelyt csat la koz ta tó rend szer rel, amely, ami kor a gép nincs csat la koz tat va, meg aka dá lyoz za, hogy a kar dán ten gely és vé dõ -bur ko la ta a ta laj jal vagy a gép va la mely ré szé vel való érint ke zés kö vet kez té ben ká ro sod jon.
A vé dõ bur ko lat kül sõ ré sze it úgy kell meg ter vez ni, gyár ta ni és el he lyez ni, hogy ne fo rog jon együtt a kar dán ten gellyel. A vé dõ bur ko lat nak be kell fed nie a kar dán ten -gelyt, egy sze rû kar dán csuk lók ese tén a bel sõ ívig, szé les be fo gó szö gû kar dán csuk lók ese tén pe dig leg alább a kül sõ csuk ló vagy csuk lók kö ze pé ig.
Ha a kar dán haj tás kö ze lé ben fel já rót lé te sí te nek mun ka -ál lá sok hoz, azo kat úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy a ten gely vé dõ bur ko la ta it ne hasz nál ják lép csõ ként, ki -véve ha eze ket erre a cél ra ter vez ték és gyár tot ták.
3.5. Egyéb ve szé lyek el le ni vé de lem 3.5.1. Ak ku mu lá to rok
Az ak ku mu lá tor há zat úgy kell ter vez ni és ki ala kí ta ni, hogy el le hes sen ke rül ni fel dõ lés vagy fel bo ru lás ese tén elekt ro lit ki öm lé sét a ke ze lõ re, és/vagy el le hes sen ke rül ni gõ zök fel gyü lem lé sét ab ban a tér ben, ahol a ke ze lõ sze mé -lyek tar tóz kod nak.
A gé pet úgy kell meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy az ak ku -mu lá tort egy erre a cél ra szol gá ló, könnyen hoz zá fér he tõ esz köz se gít sé gé vel könnyen le le hes sen kap csol ni róla.
3.5.2. Tûz
Ha mé re te en ge di, a gé pet a gyár tó ál tal elõ re lá tott ve -szé lyek tõl füg gõ en úgy kell ki ala kí ta ni, hogy:
a) könnyen hoz zá fér he tõ tûz ol tó ké szü lé kek kel vagy b) be épí tett tûz ol tó be ren de zé sek kel
legyen fel sze rel ve.
3.5.3. Ve szé lyes anya gok ki bo csá tá sa
Az 1.5.13. pont má so dik és har ma dik be kez dé se nem vo nat ko zik azok ra az ese tek re, ami kor a gép fõ funk ci ó ja a ter mék por lasz tás. A ke ze lõ sze mélyt azon ban vé de ni kell az ilyen ve szé lyes anya gok kal való érint ke zés bõl adó dó koc ká za tok tól.
3.6. In for má ci ók és je lö lé sek
3.6.1. Je lek, jel zé sek és fi gyel mez te té sek
Ha az a sze mé lyek egész sé gé nek és biz ton sá gá nak vé -del me ér de ké ben szük sé ges, min den gé pen fel kell tün tet ni a hasz ná lat ra, be ál lí tás ra és kar ban tar tás ra vo nat ko zó jel zé se ket és/vagy tá jé koz ta tó táb lá kat. Eze ket úgy kell ki vá -lasz ta ni, meg ter vez ni és gyár ta ni, hogy jól ol vas ha tók és ma ra dan dók le gye nek.
A köz úti köz le ke dé si sza bá lyok sé rel me nél kül, a ve ze -tõ hellyel el lá tott gé pet a kö vet ke zõ be ren de zé sek kel kell fel sze rel ni:
a) hang jel zõ ké szü lék a sze mé lyek fi gyel mez te té sé re, b) a ren del te tés sze rû üze mel te té si kö rül mé nyek nek meg fe le lõ fény jel zõ rend szer; ez a kö ve tel mény nem vo
nat ko zik a ki zá ró lag föld alat ti mun kát vég zõ vil la mos -ener gia-el lá tás nél kü li gé pek re; és
c) ha szük sé ges, a von ta tó és a gép kö zött meg fe le lõ kap cso la tot biz to sí tó be ren de zés a jel zé sek mûködteté -séhez.
A táv ve zér lé sû gé pe ket, ame lyek nor mál kö rül mé nyek kö zött a sze mé lyek szá má ra üt kö zés vagy zú zó dás ve szélyt je len te nek, el kell lát ni meg fe le lõ moz gás jel zõ ké -szü lék kel, vagy olyan esz kö zök kel, ame lyek meg vé dik a sze mé lye ket az ilyen ve szé lyek kel szem ben. Ugyan ez vo nat ko zik az olyan gé pek re, ame lyek hasz ná la tuk so rán ál -lan dó an is mét lõ dõ elõ re- és hát ra moz gást vé gez nek egy ten gely men tén, és ame lyek ese té ben a gép hát só ré szét a ke ze lõ sze mély köz vet le nül nem lát hat ja.
A gé pe ket úgy kell gyár ta ni, hogy a fi gyel mez te tõ és jel -zõ be ren de zé se ket ne le hes sen vé let le nül ki kap csol ni.
Ahol ez biz ton sá gi szem pont ból el en ged he tet len, eze ket a szer ke ze te ket el kell lát ni olyan esz kö zök kel, ame lyek kel el len õriz he tõ, hogy mû kö dõ ké pes ál la pot ban van nak, és ame lyek meg hi bá so dá su kat jel zik a ke ze lõ sze mély szá -má ra.
Ha a gép vagy szer szá ma i nak moz gá sa kü lö nö sen ve szé lyes, a gé pet el kell lát ni olyan jel zés sel, amely az üze -me lõ gép -meg kö ze lí té sét -meg tilt ja; a je lek nek -meg fe le lõ tá vol ság ból ol vas ha tók nak kell len ni ük ah hoz, hogy biz to -sít sák azok nak a sze mé lyek nek a biz ton sá gát, akik nek a kö zel ben kell tar tóz kod ni uk.
3.6.2. Je lö lé sek
A gé pen ol vas ha tó an és ma ra dan dó an fel kell tün tet ni:
a) a név le ges tel je sít ményt, ki lo watt ban (kW) ki fe jez -ve és
b) a leg gyak rab ban hasz nált gép össze ál lí tás tö me gét, ki lo gramm ban (kg) ki fe jez ve;
va la mint, ha in do kolt:
a) a leg na gyobb vo nó erõt a vo nó szer ke zet nél, New ton -ban (N) ki fe jez ve és
b) a leg na gyobb füg gõ le ges erõt a vo nó szer ke zet nél, New ton ban (N) ki fe jez ve.
3.6.3. Hasz ná la ti uta sí tás 3.6.3.1. Rez gé sek
A hasz ná la ti uta sí tás nak a kö vet ke zõ in for má ci ó kat kell tar tal maz nia a gép ál tal a ka rok ra vagy az egész test re át -vitt rez gé sek vo nat ko zá sá ban:
a) a kart ter he lõ rez gés gyor su lás tel jes ér té két, ha az meg ha lad ja a 2,5 m/s2-t; ha ez az ér ték nem ha lad ja meg a 2,5 m/s2-t, ak kor ezt a tényt kö zöl ni kell;
b) a tel jes tes tet ter he lõ rez gés gyor su lás sú lyo zott négy ze tes kö zép ér té két, ha az meg ha lad ja a 0,5 m/s2-t; ha ez az ér ték nem ha lad ja meg a 0,5 m/s2-t, ak kor ezt a tényt kö zöl ni kell; és
c) a mé ré si bi zony ta lan sá got.
c) a mé ré si bi zony ta lan sá got.