• Nem Talált Eredményt

T I Z E D I K K Ö N Y V .

É l ő b e s z é d .

Annáit az adónak Silvinus! mellyet a" te un- tatásodra ígértem lenéked, hátramaradott ré-.

szetskéje is itten vagyon. Mert a’ fellyebbvaló hilencz Könyvekben, ezzel a’ mit most lefizetek, kevesebbet adtam. Hátra vagyon tudniillik aJ Ker­

tek növelése , mellyet hajdan a5 régi földmivelők szembetűnőképpen elmulattak, de a’ melly ma igen fontos. Mert noha a’ régieknél szorossabb volt a’ takarékossága még is a' szegények bőveb­

ben szoktak é ln i} a’ midőn mind a’ n a g y o k , mind az alatsonyabbak, bő tejjel, vadhússal , és házi barmoknak húsaival, úgy vízzel és gaboná­

val táplálták magokat. Majd mikor aa következő idő, és kivált ez a’ miénk, a’ buja étkekben hely- lieztelné a’ tekintetet, és az ételek nem a' ter­

mészeti kívánságokból, hanem az értekről Ítél­

tetnének: a" közrendü szegénység elszorittatván a’ jobb eledelektől, a’ közönségesekre hénszerit- tetik. Azért a1 Kertek művelését, mivel azoknak

haszonvétele nagyobb szobásba van, szorgal­

matosakban elöl kell adnunk, mint a' mi eleink azt pedig a’ mint magamban feltettem, folyó be.

sztdbe kívántam a’ több Könyvekhez foglalni, hanem ha az én feltételemet gyakori kéréseddel ostromolván, arra bírtál volna, hogy versekkel pótolnám ki a’ Georgiconi verseknek elhagyott részeit, méllyétr'maga is jelentettVirgilius, hbgy maga után a’ maradókra fogja bízni, mert más­

ként nem is bátorkodtunk volna ahoz hozzá fog.

ni, hanem'ezen nagy tiszteletű) vers-írónak aka­

ratjából, kinek mint egy lelkétöl indíttatván (kedvetlenül kéttségkíviil a’ munkának nehéz vol­

ta miatt, mindazáltal a’ jó kimenetelnek nern min­

den reménysége nélkül) hozzá fogtunk ehez az igen sovány, és majd lest nélkül való matériához, melly ollyan tsekély, hogy a’ mi egész munkánk­

nak végre hajtásában, a’ mi foglalatosságunknak mint valamelly részetskéjét így kell tekinteni, magában pedig, és mintegy az ö határai közé szorítva, semmi módon nem lehetne szépen kitsi- nalni. mert noha ennek mint egy sok lagai vágy­

nál;, a’ mellyekröl beszélhetünk valamit: mind­

azonáltal olly kitsinyek azok, hogy a' mint a' Görögök szólnak, a’ megfoghatatlan apró homok szemekből, nem lehet kötelet ereszteni. Azért akarmi legyen az, a’ mit kidolgoztunk, nem an­

nyira tulajdonítja azért magának a’ ditsérelet, hanem jó névén veszi ha gyalázatjohra nem fog lenni, a’ már fellyebb tett írásbeli munkáimnak.

De vessünk már véget az élőbeszédnek.

, % • ’ '

Most Silvinus azért a’ Kert mivelésre tanitlalt, 'S arra, miket hajdan, — niig a’ diszlő gabonákat Baccinis a já n d é k á t , a’ nagy Pálost, úgy a?, égi Mézeket énekeié : kiszorulván a’ szűk időből

6- Virgilius, mi reánk hagja hogy pótoljuk utánna.

-Olly teres helyt kell legelőbb választani Kertnek, iViellynek az ágya kövér, és porló hantjai vágynak, És kíkapáltatván a’ könnyű homokkal egyenlő, ügy a’ hol a’ tanya jó, 's zöld fűvel diszlik örömmel

10. ’S nedves főidő terem fclietéllö bodza bogyókat;

kiértse kemény nem jó, sem az a' melly tóba merülvén Szüntelen a’ rckegő békák szavaiktól üvöltöz.

Többire , melly önként leveles szilfákat ereszt fel És kedvelli nagyon a' vad szőlőket is , és az lj, Erdei vodkörtvélyt, vagy liÖ magú szilva gyiimöltsel

Bövőlködni szeret, ’s almát sokat adni magátol :

Ellenben nem hoz se hunyort, sem roszsz szagu gálbánt Sem tiszafát meg nem szenyved, sem mérge nem izzad Bár a’ félemhert mutató eszelős fű virági

20. Lepvén, natragulyát szül is, és gyászos vízi bürköt, Vagy kezeket sértő ferulát, ’s lábszárnak is ártó , Földi szedert, vagy még szúró tövises paliuront.

Légyének a’ mellett vizek is , mellyekkel az izmos Kertész öntözzön, valahányszor szomjuzik a’ kort, 25. Vagy tele források, ne hogy a’ mély kút fenekéről,

Fel nagy erőszakkal húzván1, derekába nyilaljon.

Ezt a’ jó földet gyepük által vagy tövisekkel Bé kell zárni, liogy a’ tolvaj vagy marha ne járja, PJcm kcllDédalusi kézzel faragott sima bálványt, 3o. Sem Polycletus, vagy Pliradinon vagy még Ageládcs

Mesteri szép miveit, bele helyhez!t'tni vigyázni, Nem; hanem egy vén tölgy mcgbárdolt törsöke , szörnyű Tagjával , közepén alkalmatos Ithyphalus lesz

Czombjai a’ gyereket, a’ tolvajt jeszsze liaczorja, 35, A’ növelést már most mikor, és mit kell, ’s hova vetnünk?

Vagy mitől őriznünk? és mellyik tsillágba viritnak A’ kprtok? ’s taestnek ró’sási mikor fakadoznak?*

Ügy Bacchus vagy egyéb idegen törsökbe beoltott Jó fa mikor lészen megterlieltotvc gyiimöltsel ? 4o. Eggyügyü versekkel Músáh ! rakjátok élőnkbe.

Óccanus vizeit, mikor a’ szomjas kutya isisza, És az időt Titán egyforma {fogakra kiméri, Vagy mikor a* teli ősz, almáit rázza fejéről

’S a' szőlő zavaros mustját maszatolva kinyomja:

45, Akkor hányják fel mélyen nekem a’ kapa vassal, A’ földet, ha ugyan záportol nedves előre,

lipgy ha pedig száraz marad a‘ sek tiszta időtől,

127

128

Majd patakot lejtős helyeken kell venni reája, Hadd igyon a’ fold bö vizeket, 's teljen be nyílása, 50, Vagy lia se zápor uints, sem nedves nem lehet a’ föld

És Jupiter vagy még a’ hely sem hagyja megázni Várd a’ téli időt, míg Bacchus tűz-koronája A' liéh tenger alá lefut a’ magos égtetejéröl,

’S szemközt napkeltétől az Atlás tsiüagi félnek.

És mikoron még sem hiszen a’ már bátor Olympnak Phoebus , sót a' Bak ollóját félve kerülvén

’S Népa szúrós farkát, siet a' Crótos lova hátán Együgyű IVép ! éhkor már színes anyádra ne hajtsál.

Annak az annya lesz ez, kit agyagból gyúra Prométhé fio. IVlás anya szült minket, hogy Neptunus fenekedve

Tenger alá temeté a’ földet, ’s mély üregébe Megrázkódtatván a’ Létkét, úgy megijesztő

Hogy Pokol a' Styxnek, tsak ez egyszer látta Királyát Félni, hogy a’ víz alatt zavarogtak az abbeli lelkek 65. Minket ama bő kéz, elfogyván földről az ember

Nemzett, 's a’ bérezek tetejükből akkor eloszlott Deucalioni kövek szültek, ’s lm’ ebből az ókból

A’ nagy erős, ’s örökös munkák hívnak. No tehát most Űzzetek cl minden puha álmot, ’s görbe vasakkal 70. Már zöld üstökéit, tépjétek részre ruháit

Jer te gereblyékkel törd 'sibbadt háta gerinezét Más belső részét kapatsold fogasokkal, ez által

Öszve kevert hantját a' föld színére terítsd ki Hogy dérnek , fagynak lévén ekképp kitétetve 75, Vagy Caurus hideg árjainak vagy mérge dühének

Kösse mega’ zordon Boreás, oldozza fel Eurus.

Majd mikor öszvekötö hidegét Hhiphéusi fagynak A' Zcpliirus langyos melegü szellője feloldja És lemegyen mélyen a’ Lant tsillagzat az égről, 80, ’S a’ tavasz itt létét a’ fetskéh zengeni kezdik ;

Ekkor jó nevelő törekekkel, vagy szamaraktól,

’S ökrök alól gyűjtött trágyával hintsd mega’ hol roszsz ; Ö maga a’ Kertész hordván kifeszült kosarakkal.

A’ kiszívott ugarai szinten úgy öntsd meg azokkal, 85. A' miket a' biiszbödt árnyékszék ád ki magából.

És azután ha kemény, ’s cssöktöl tömve van a’ föld Vagy derek áltál is, azt szükség leszsz ujjra felásni.

Majd mikor a' rögöket, ’s eleven gyepszineket és jól Megvered a’ kalamó, vagy is a' kétágú fogával

50.

go. Bothadt tölgyei hogy mcgomoljanak a' gyepi földnek : lilikor is a’ földtől kitsiszolt szerszámot elő vedd És keskeny közöket vonván , koszszára , keresztbe , Ismét oldalról hissebb ösvényeket ejtsél

Hogy ka pedig simított a’ föld , ’s ágyakra felosztott

g5, 'S gyászsza után kivan magokat kebelébe fogadni.

Tsillagit a’ földnek , vessük sokféle virágit Gyöngvszinii levkóját, sárgálló gólya-hirével Karczissus töveket, fcltátott szörnyű oroszlán Szájat j tiszta feliür kosarakban liliomokkal loo, Szép lió-vagy pedig égszinnel j á t s z ó hiaczintot

Majd közel a’ földhöz haloviny, felnőve pirosló Szép violát rakjunk, és szűz természetű ró’sát.

Most tsigatsöt, panaczét, gódirezot, drága levéért

’S a’ repülő álmot meggyőző mákokat ezzel

joS. Vessetek. Itt Magari pórénak magva! menten , Jöjjenek, a' mellyek férfit gerjesztőnek és lyánt, Mellyek és a’ Getulok földén Siccába teremnek

’S a' koszorús Priapus mellé éppen tsati azért tett Mustár, hogy lankadt férfit szerelemre vidittson.

n o . Itt alatsony baraboly, ’s a’ tompult ínyeket oldó Kattangok, ’s azután más gyengébb rojtu saláták, A’ sok fokhagymák, ’s szagokat meszszérc botsátö Ulpikok , a’ mik jók babbal, köznépnek is enni.

Innen odébb murkok, Syriábol jött gyökerekkel.

115. Mellyek vágva dagadt tsillag-fürtel feladódnak, Hogy Pélusiumi sereket jobb kedvel itassák.

JVem máskor rakják amaz oltsó tenni valókat

A ’ keserű örvényt, káprit, suhogó feruláliat Úgy a' föld színén lapuló zöld tnénta tövetskét 120. A’ kelemes szagokat páródzó kaprot ezekkel,

És az olajfa bogyó izét emelő ruta füvet,

’S a’ vele élőket vívásra fakasztani tudó ,

Repczét, barna-gyapor gyökerét, a’ könnyeket ejtő Téli veres-hagymát, !s azt a’ zöldséget is a’ rnclly

1 2 5. ízt szerez a’ téjnek , homlokról bélyeget elveszt, Es erejéről azért nevezik Görögös nevezettel.

Vetnünk kell azután káposztát, azt az egész föld Zöldségét, mctly a’ népnek valamint az Uraknak, Téli időnn levelét, tavaszon tsimotáit ajánlja

*3°. Mellyel is a' régibb Cumának partjai bövőn

’S Marrucinum hoznak, vagy Signia Lépi kegyénél,

;-L u c .Ju n . M ó d . C okim éi. II. D ar, 9

: A’ termő Capua, ’s Caudini torokbcli kertek Úgy forrásairól híres Stabiae , Vesuv’ allya , A’ bölts Párthenopé , Sabetos kifolyásai mellett 135. És ugyan a’ Pompájai tó édes vizi környék,

Herculcsi Sósnál , vagy hol Siler elfoly alatta , Mellyekct olly nagyokat termeszt a’ durva Sabelles,

Turnumi tó, ’s almás Tiburisnak földe vidéke Brutiusok mezejeh, 's Aricia hagyma hazája.

i4o, Hogy ha ezen magokat bevetettük jó puha földbe , Terheiket gondal, szükség őrizni, mivelni, Hogy jöjjön gazdag jutalommal haszna kezünkbe.

Elsőben is azért, bö forrást kell oda venni , Hogy szomjúságtol ki no égjék a’ fogadott mag.

145. És ha tsirájával már alföldet kirepeszti A’ viruló magzat, ’s annyábol már kiverekszik Kezdetiben, mindjárt egy kis záporral itassa A’ Kertész gyakran belotsolván, ’s két fogú vassal , Húzza meg a’ fojtó gyomokat mellőle kitépvén.

i5o. És ha tsercs halmon vagyon a’ kert, ’s a’ ligetes hegy Ormairól patakok rá nem folyhatnak; elébe

Vonj árkot, ’s földét halmozd fel , hogy magasabban Áll van, a’ száraz porhoz szokjék veteményed És azon egy helyben minden hévségot elálljon.

i55. Majd ha ködökből lett Phrixus, ’s nem Helle liajóssa, Égijegyok , ’s barmok feje a’ hullámból előjön:

A’ deli föld kebelét már nyitja, 's várja az érett Magvakat a' veteményekhel közösülni kívánván Férfiak! itt legyetek vigyázok, mert az idők el - x6o. Futnak alattomban, ’s többé soka viszsza se jönek.

Imitől ! ez a’ szelidebb anya már szóllitja szülöttit , És a’ mclly fiukat szült, már óhajtja nevelni, Mostoha gyermekit is kérvén. Most adjatok annak,

Zálogot, itt az idő! az anyát övedezze virító 165. Wcmzcttség; te bajátkösd bé, fürtökre te oszd cl,

Most zöld petreselyem bodorittsa fel a’ deli földet Majd pórénak jói kiszilált, és hoszszu hajától, Szépüljön, ’s gyengült kebelét pászterna fedezze.

Már a’ más idegen némü, és jobb illatu plánták.

170. Szóljanak itt lefelé Hiblának sárga hegyéről.

És a’ vig Canopum mezején született majoránnák

’S a’ Cynarás szűz Lyányának könnyet követő jobb Mirhát ültesd, inelly betsesebb Achájai fájta,

ÉS a' mellyek ámá gyászos vér fajzáti lőttéit 175. Aja virágait és a' miádcg zöld amarántot^

’S rrientiyi ezer színt a’ gazdag természet előhoz > Haltja el a’ kertész zöldön valamit magul elszórt Most jöjjön bár a* szemelt ellensége coramblé Majd a* jő álmot megadó fü-salátá siessetí*

180. Melly nagy unalmait a’ régibb nyavalyának elüzZé.

Egyike zöld bodros, teás fénylik barna hajával Mindeniket nevezik, ma Metellus Caeciliusrol Harmadik a’ mi tömött, és sárgállik, tetejével- E' maga Cappadokoli népéről akar neveződül; n'j 185, Es az enyim, mellyet Gadesben Tártesi föld hoz Tiszta fehér levelű, ’s belöl a’ tór’sája is ollyan, Cyprus is, a’ mellyet terem a’ jó Paphusi földön Verhenyeges;, lesimult, hajú-, tsak tor’saja fehérük.

A’ mint többfélék, annyik lotevési nemenként J90, Cacciliát rakják Vízöntő jegybe előszször , Cappadoezit mikoron innepjét tartja Lupercus,

Es te is oh Mávors ! tedd el Tártessit idődben, Cyprusi tejt Paphiét, rakd cl mikor a’ te napod van Mig szerető annyával kíván öszve szorulni ,

195. És ez is oíjy könnyű ’s puha ággyal fekszik alatta.

Plántálj és száporitts , a’ nomzés napja bejött már Párosodásra siet most a’ szív, moít az egész föld Vénus után tombol, ’s szerelem heves ösztöné hajtván Megliaptsolja saját társát, ’s betölti magokkal.

200. Most a’ vizi Atya , ’s most a’ Tenger Fejedelme Az Thétist , és ez hódítja meg Amphitritét

’S kékszinü magzatokat szülvén Férjének, imé nyit, Mindenik ajtót, ’s a’ tengert szaporítja halakkal.

A’ legfőbb Isten maga is már menyköveit le.

205, Rakván, hajdani Acrisiöni Szerelme után jár, És sürii záporral foly alá az anyának ölébe.

A’ szüle sem veti meg, most már magzatja szóróimét, Sőt vele eggyé lesz, a' föld szerelemre bővülvén:

Innét a’ Tenger, Hegyek, ionét a’ kerek Ég, Föld 210. Ébredez: innen jö emberbe, baromba, madárba,

A’ kívánó tűz, ’s velejét mind addig emészti, Míg megelégedvén a’ termőt ejti terébe

Melly szül sok fiakat, ’s mindég ujj magzatok által, Tartja fel a’ földet, Fogy üressen el he puhuljon.

í> *

ái5. Dee mit repdesek én, olly könnyű fékkel az égenn Engedvén lovaim fellengös útja hevének

Zengje ditaőbb hangon ezeket kit Delphusi laurus Igazgat, ’s a' dolgoknak okát kívánja nyomozni, Természet titkát, 's az egek törvényit is érti ,;

220, És kit Dindymuson megszólt a’ tiszta Cybéle ,

És Cythcróna, ’s Nysánn , a’ Bacchus bércze vidékén Párnassus tetején a’ Músák Píeri kedvelt

Tsendes. berkében, buzgó szavait igy üvöltvén Delusi Pacán óh 1. hald meg hald Delusi Pacán.

225, Engem Calliopém kevesebb munkára születvén Viszsza hiv és kiesebb karikába forogni parantsolt És vele versemét olly vékony fonalakra kötözni, Mcllyeket a’ dolgos metsző kedvére dúdoljon, A’ Lúgoson függvén , a' Kertész kertje virítván» -

130, Rajta tehát a’ mint jő a’ sör, ritka közöltre Orrtekerö tormát vessünk belső kukaczokról Mellyek az ételeket nem emésztő hasba teremnek

Üorsfüt, melly játszik démutkák ’s tsombor izével

’S gyenge ugorkákat töredékeny szárú tökökkel 235. Szúrós ártitsokot rakjunk , melly édes Jacchus

Torkának de az énekelő Pliocbusnalt izetlen.

É’ most bársonyló fiirtcl kél, ’s gombolyodilt fel, Majd mirtus bajjal zöldül, ’s lehajolva nyakával Most kitorülve marad, majd tobzos tsuttsa bőit és szúr 2 .jo. Most kosarat formál, ’s szúró tövisekkel ijesztget,

Néha pedig halavány, a’ sodros akántal egyenlő s Majd mikor a’ gránát bevonul vérszínü virággal

Melly érvén magvát pirosolló bőrbe takarja:

Itt az idő áront vessünk, ’s az erős koriándrok 24d* Ekkor jönck elő szőrös kándilla köménnyel,

És a’ Spárga bogyó bokros tetejével elő áll.

Égy a’ rcTsa ziliz, melly a’ nap után forog és jár

’S a’ mi gerézdeidet merj Kysie nyomba követni, Tüskéktől sem fél mivel a’ gyepűből ltivcrődvén

*5o, Vaczkort vad-gönyét lekötöz, sőt minden egerfát, Mint írják Görögül amaz első nagy betű párját, A’ viaszon tudós mester vasa szára begyével:

így a’ jó földön, vasas és hegyes orrú raliéval Beteszik a’ zöldes levelii. ’s szárral sima czélilát.

a55. lm'! a’ jószagu kert! virág leszedése is itt van, Már a'bársonyló tavasz, a' sokszínű szülöttel, Es a' jó Anya is fejeket lsoszoruzni kívánják.

Már a' Fhrigiai kerepek bimbói tolulnak

Es bé hunyt szemek a’ violások mind nyitogatják, 260. Asit már az oroszlán is , gyengén kipirulva

Szűz ajakát a' rósa kifedvén tiszteletet tesz A’ mennynek, ’s Templomban Sábái illatot indít Hát titeket Pegasus, ’s Achelóus társai kérlek.

Maenalus és Uryás Seregi, ’s Napaeai Nimfák 265, A kik az Amphrisus borkén , és Thessali Tempón

Úgy Cyllene tetönn , ’s árnyékos Lycci földön Laktok, ’s harmatozó Castal’ barlangja tövénél És kik arattátok Halesus Sicani virágit

Akkor, hogy táneztokban merülvén lyánya Cercsnck.

270- Enna folyó kivirult liliomját tépte kezével, Ellopatott, ’s majd mint Léthei ’Cyrann felesége A’ komor árnyékot tsillagnak, poklot az égnek ,

Életinek,Léthét, Plútót Jupiternek elébe Tette, ’s alországát, igy most Proserpina bírja:

275, Már ti is elvetvén a’ , gyászt’s félelmet ogészszen , Gyengült lábaitok lépésit erre tegyétek.

És a’ föld hajait, rakjátok szent kosarakba:

Nintsenek itt lesek a’ Nimfáknak, nints ragadó is Itt a’ tiszta szívet tiszteljük , ’s Isteneinket

2go, Tréfával telyes itt minden, ’s szabados hahotával A’ puha pásitokon borozó vendégek örülnek.

A’ tavasz enged az esztendő is legszelídebb most, Mig Phoebus langyos , ’s a’ gyenge (gyepen heverészni Késztet, ’s a’ suhogó füveken szaladó patakok még 285, Sem jegesen, sem lágy melegen sem hasznosok inni

Már koszoruzzáli a’ Kertet Diónc virági Már a’ ró’sa pirul, pirosabb a’ tiszta bibornal Sem ködöket hajtó Boreás, Látonai Phoebe, Olly piros orczával nem fénylik, Syrius is nem 290. TündölUik, se veres Pyrois , sem Hospcrus égő

Fénye ha Eous keletéről Lucifer eltér, És Thaumantia sem tsillámlik úgy égi tüzével Mint a’ víg kertek gyönyörű veteményi ragyognak Noszsza tehát nap felköltkor, vagy az éjtszaka végéi»

?f)5. Vagy tnikoron Phoebus lovait Hiborusba meriti, Míg szagos árnyékot terjeszt míg a’ majoránna:

Szedjetek ujj Narczis hajakat, meddő balaustot, És te hogy a’ Coridon javait ne utalja Alexis A’ szép Ifjúnak, te magad szebb Náis örömmel

«00. Vigy violát kosarakba , vegyítvén barna fagyallat Balsamokat kásját, sáfrány szinü fürtöket eggyütt, Hintsd meg színborral, mivel a bor jó szagot elleszt, És mivolök ti lük a’ kerteknek gyenge virágit Tördelitek feltört kézzel , fejtett iszalagból 3o5, Font kasotok rakjátok pirlianyagos hiaczintal,

Sodrott szálait a’ gyékénynek r6sa feszittse, És lángszín ibolyák nyomván a’ kast szakadozzon, Hogy tavasz áruival gazdag Vortumnus örüljön, ,'S tántorgó lábbal, majd a’ sok bőrtől elázva 310. Sok pénzel térjen haza a* Városból az áros.

Majd mikor a' gabonák érvén sárgállanak osztón

’S a’ napot .is Tjtán a'kettős - jegybe kinyújtja És a’ bérnai Báli ollóit lángba meríti :

Fokhagymát, vereset, mákot vegycsitvo kaporral.

315. Szedjetek , és a' míg még zöldek eladni vigyétek. j Mondjatok ott különös hálát a' Sorsnak Urának,

Árutok elkelvén a’ kertbe siessetek ismét.

Ekkor feltörvén a’ nedves ugart basalikltal Vessétek , ’s görgővel tömjétek meg erössen

320, Hogy lieve a’ megomolt pornak ki ne süsse helyéből Vagy bele szökvén a’ kis balba, ne sértse fogával,

’S a magot a' ragadó hangyák kipozalni ne tudják;

Nem tsak az illy gyengébb vetemónyt mérészli kirágni A ’ tsorepékez nőtt tsiga, ’s a' borzas tsunya hernyó 325- Kern; hanem a' szépenn dagadó, ’s fejesedni megindult

Káposztát, 's az előbb sárgálló czékla haját is.

Így, mikor a1 felnőtt plántákhoz bízik az ember Ks a’ már érteknek akar kést fogni tövéhez, A’ haragos Jupiter sokszor nagy esőt hojigálván 330. Emberek és barmok miveit feldúlja jegével.

Gyakran olly iszonyú záport is szór le dühéből A miből a szőlőt ’s füzeket pusztittanl termett 1 inezurok állnak elő, ’s mászkál kertekbe a’ hernyó, Hlcllyeket ellepvén, a plántát úgy megemészti,

— 134 —

835' Hogy haja elveszvén , és éppen megkopatzodván, Meztelenen áll a’ gyászos méregtől elölve.

Hogy kikerülhetnék őzt a sokfele veszélyt, a Földmivclők, mutatott több mesterségeket arra, A’ látás, hallásj és a' mindennapi próba

34o, Azzal tartja , hogy a’ szeleket kell, ’s a’ vad időket Tuscusi szentséggel szeliditton i , és el is ázni.

így a’ zöld véleményt Rubigó hogy ne aszalja His-kutya vérével szelídítik és beleikkel:

így, azt mondják, hogy száradt Arcádi szamárfőt 345. Függesztett ki, határ szélénn a Tyrheni Tágas.

Es hogy menykövcit Jupiternek Tárcon elűzze Házát zöld iszalag gyepűvel kerítette elöl be így, Amithaonius kit Chiron sokra tanított: , Baglyát, vagy más éjjmadarat feszitett ki keresztre 350. Rom hagyván panaszos versét, így sírni tetőkről;

Es hogy az ujj tsemetét, a’ férgek meg ne cinószszdky Jó minden vetemény magókat , míg elvetik elsőbb Sótalan és nyálkás faolaj seprőbe keverni

Es konyhákba sepert kormokkal hinteni fellyül.

355. Használ a’ keserű pemetés fű lével is őket Ontözgetni vagy a’ szakafű nedvével itatni, I

IHelly nyavalyát ha hogy egy orvosság sen^ tud elűzni, Dardani mesterség kell hozzá, és az az aszszony, A’ ki is éppen most Icgclöszször tartja nemének 560. Törvényét, ’s vérrel motskolja be testi ruháját, Meztéláb, kifőzött mellyel, ’s hajait leeresztve Járja körül háromszor az ágyakat, a’ kerítést is

A’ ki midőn ezeket bejárta (Csudálatos itten) Szinte miként hull a’ megrázott fáról az ossö , 365. Vagy mintaima potyog, vagy makk fájáról özönnsl

Ügy omol a’ hernyó testét ltukoritva le földre:

így babonás dallal hajdan megnyerve ledőlni.

A" kígyót Phrixus gyapjával látta lolchos.

Kérdik, im itt az idő! az elökáposzta metclést 370. Es Paphié ’s Tártcs fejeit mind rendire vágni,

Petreselyem, ’s metsző hagymát markokra kötözni, A’ tüzelő mustár, már a' jó kertbe előjött, A’ sima sóska is , és a szárnyos - benge viritnak, A' tsíllák eleven-gyepűben, a’ rairtus is éllcd,

135

136

375' Jő a’ Spárga liajalikal diszlö corruda fű is , A’ vizes andrachnc fedi már a’ szomju borázdát , Es a’ nyurga paszúly felmász a’ kerti paréjra, Most ernyőn fügvén , majd kígyó forma menéssel Nyári nap a’ fűnek hideg árnyékába borulva 380. Görbe ugorka meg a' kobakos tök tsúsznak előre,

Mert nem is egyformák ezek is , mivel azt ha kívánod Hogy legyenek lioSzszalt , szárakról meszszire függve , Végy magot a’ vékony nyakból, de ha gömbölü testűt

Kívánsz, és ollyat, mellynck hasa nagyra dagadjon.

585. A’ közepéből végy, öblös termése lesz arra, Hogy szurkoknak edényt Actaei ’s Hymetussi méznek , Vagy viznek tömlőt, kulatsot jó bornak is adjon , Úgy a’ gyermekeket vizekenn úszkálni tanítsa.

A’ gyep-ugorka vagy a’ melly megnő nagyra hasával 390, Szúrós és valamint a’ kigyó rakva bibirtsel

Görbe hasán fehszik , mindég karikába tsavarva , Ártalmas mitől a' roszsz nyár nyavalyája nagyobbul, E’ büdös és vastag magvakkal tömve belölröl A' pedig ernyőről a’ meL'y a’ vízhez alá nyúl 395. vonul árja után , karcsúi az erős szeretettől

Tiszta fehér ropog óbb emu disznó tölgye húsánál Lágyabb mfnt az aludt téj, melly most ment kosarakba Édes lesz vizenyős földön sárgára ka érik

Es segedelmet nyújt az áléit betegeknek idővel.

h o o , Majd mikor Erigoné ebe ég Hyparon melegévol A’ fák termését felnyitván , barna szoderrol Megtöltött kószín kosarak vértseppeket ejtnek:

Ekkor már szedik a’ kétszer ítge 'senge gyümöltsét, Sárga-baraczk, kajszik mint szinte Damaskusi szilvák.

4o5. Terhelik a' kasokat, vagy az almák, ’mellyehet a' vad Persia küldő (miként kiró van) hogy mérgesek otthon, Most pedig elhagyván könnyök veszedelmét ,j örömmel Ambrósiás nedvet nyujtnak , kárt tenni felejtvén , Sőt azon egy Néptől neveződét Persa gyümölts, az 410. Apróbb öszi-baraezk , lassan kozd egyro puhulni.

flendes idönn érnek, mellyekkel Gallia szolgál , Lassan jonek elő hidegekbe az Ásiabélík

Pásztori tsillag alatt szépen érnek de ezen fák:

? Lívia , Ghaicisi, és a’ Ckaunia, Ckiói társa,