• Nem Talált Eredményt

KEMÉNY FERENCZ

In document PEDAGÓGIA MAGYAR (Pldal 102-200)

HAZAI IRODALOM

94 KEMÉNY FERENCZ

Különösen kiemelem e közvetítő, eklektikus módszert, mint modern nyelvtanítási módszert, jóllehet szorgalommal minden követ-kezetesen alkalmazott jó módszer eljuttat a célhoz s minden nevesebb rendszernek vannak előnyei és hátrányai is, de öli n'y a point de méthodes faciles pour apprendre des cboses difficiles®. Csodaszer nincs e a hangzatos Ígéretek a gyakorlatban nem válnak be. A nyelvtanítás sikere nemcsak a módszertől függ, banem a tanárképzéstől és az isko-lák szervezetétől is. Nyelvet azonkívül erős szorgalommal és kitartással kell tanulni. Képzett tanár jó módszerrel, kevés tanulónál elérheti a most utópiának hirdetett célt: a receptív és productiv nyelvtudást.

KUGEL SÁNDOR.

A M I R E R É G Ó T A É G E T Ő S Z Ü K S É G V A N . Aki iskola- és nevelésügyünket elfogulatlanul és igaz érzéssel szemléli, kell bogy évek óta valaminek hiányát sajnosan tapasztalja.

Ez a valami a szülőknek paedagogiai műveltsége és a szülői tiszt szent hivatására való nevelése, mely alapfeltétele a helyesen gyakorolt házi nevelésnek, az iskola és a család harmonikus együttműködésének s amelyből idővel s magasabb fokon egy egészséges tanügyi és paeda-gogiai közvélemény fog kialakulni.

Paedagogiai egyesületeink és tanügyi folyóirataink szép szám-mal vannak, de ezek kivétel nélkül az iskola és a tanerők szolgála-tában állnak, vagy szakszerűek vagy egyoldalúak, s a szülőknek érde-keit alig vagy egyáltalában nem veszik figyelembe. Pedig a szülőknek egy ilyen nevelői egyesülete, az ő kioktatásukra szolgáló népszerű folyóirat és előadások, a gyakorlati nevelésnek helyes és örök alap-elveit tartalmazó családi könyv, megannyi előmozdítója egy nép kul-turmozgalmának, fontos alkotó része annak, amit én Pcedagogy Ex-tension-nalk neveznék.

A művelt külföldön jórészt megvalósították ezen valóban áldást hozó nemzeti és népszerű intézményeket: Franciaországban ilyen az Union des Parents et des Educateurs, Nagybrittániában a Parents National Educational Union, sőt még a távol Argentínában is van-nak ilyen újabb keletű népnevelő intézmények (Popular Educationel Association) .*

Ilyen intézménynek szükségét érezzük mi is régóta hazánkban.

Én nem akarom, legalább egyelőre nem, a meglevő egyesületek és

* Ezeket a rendkívül közhasznú szövetkezeteket és népszerű kiad-ványaikat társaságunk egyik ülésén részletesen szándékozom ismertetni.

AMIRE RÉGÓTA ÉGETŐ SZÜKSÉG VAN. 9 5

folyóiratok számát szaporítani, jóllehet erősen meg vagyok győződve arról, hogy a megpendített eszme jóval értékesebb és életrevalóbb s megvalósítása aránytalanul szükségesebb mint akárhány, hivatását usak félig betöltő és tengődő tervezet, hanem első sorban azt kísérlem

meg, vájjon ezt a fontos nemzeti missziót nem láthatná-e el társasá-gunk működési keretének kiszélesítésével. Teszem, ha kebelében fel-állítaná a őszülök szövetségéin és az alapszabályok 3. b) pontja értel-mében kiadott «szakszerű folyóirat» mellett akár mellékletként, akár önálló alakban havi 1—2 nyomtatott ívnyi terjedelemben megindítaná a «szülők tanácsadóját stb.

Ezek az üdvös elmélkedések és alig megcáfolható igazságok arra bírnak, bogy a jelzett cél érdekében a következő indítványokat ter-jesszem még nem ugyan a közgyűlés elé, hanem ezen az úton

ajánl-jam a nyilvános megvitatásra.

1. Küldjön ki a közgyűlés egy bizottságot, mely megállapítaná.

•azokat a módosításokat, melyeket az '189i-ben kelt alapszabályokon végezni kellene, hogy a M. P. Társaság a jelzett népszerűsítő célt is megvalósíthassa és a szülőket is csatlakozásra, illetve belépésre birhatná.

2. Egy a vattás- és közoktatásügyi miniszter]lez intézendő fel-terjesztésben ajánljuk és sürgessük az ú. n. tszülői értekezleteknek»

kötelező meghonosítását az összes iskolákban.

3. Mondja ki a közgyűlés, hogy a M. P. Társaság pályázatot Ujon ki egy népszerű nevelési munkára, mely a müveit közönség igényeit kielégíti. A pályázatban csak a M. P. Társaság tagjai ve-hetnek részt a pályadíjak kitűzését a társaság a vattás- és köz-oktatásügyi miniszter úrtól fogja kérelmezni.

4. A havi felolvasó-üléseken kívül rendezzen a Társaság a nagy-közönség részére népszerű sorozatos előadásokat a neveléstan köré-ből, különös tekintettel a családi nevelés szükségleteire.

Ezeknek az indítványoknak részletesebb tárgyi megokolásától, gondolom, a t. közgyűlés előtt méltán eltekinthetek; létjogosultságuk mellett önmaguk szólnak legékesebben. Nehogy azonban alaki okok akasszák meg elfogadásukat, utalok alapszabályaink 2. és 3. pontjára.

Amaz a társaság célja és működési köre gyanánt felvette «a paeda-gogiai elvek népszerűsítését és terjesztését» is; a 3. pont utolsó be-Kezdése pedig kifejezetten említi, hogy a társaság apaedagogiai művek kiadásáról gondoskodik és ilyenekre pályázatokat hirdet«.

Budapest, 1 9 0 5 január 15-én. K E M É N Y F E R E N C ,

rendes tag.

* Ezzel is előmozdítani akarván társaságunk szám- és súlybeli gya-rapodását.

9 6 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.

K I S E B B K Ö Z L E M É N Y E K .

— Berzeviczy programmja. A képviselőházi állapotok alig en-gedtek a közoktatásügy miniszterének alkalmat arra, hogy terveit meg-ismertesse. A képviselőválasztások alkalmával választói előtt nyilat-kozott a fontosabb pontokról, s ezeket a nyilatkozatokat ismertetjük az alábbiakban. E sorok keltekor a kormány beadta ugyan lemondá-sát, s így az alábbiak talán megszűnnek miniszteri programmot jelen-teni, de Berzeviczy egyéni súlya a kulturális kérdésekben miniszteri tárca nélkül is annyira első rendű jelentőségű, hogy az általa kitű-zött kérdések a napirendre szögezve maradnak, mint első sorban meg-oldandók.

Első sorban határozottan megcáfolja azt a híresztelést, mintha a népoktatási törvényjavaslatot el akarná ejteni. Ellenkezőleg, az ú j országgyűlés megnyitásával újra be akarja nyújtani. Bizonyítja azután, hogy a javaslatban tervezett tanítói fizetés-minimum a jogos és mél-tányos követeléseknek megfelel. S azután így folytatja:

«En azt hiszem, hogy a szóban forgó törvényjavaslat a tulaj-donképpen 1000 koronára tehető minimumra nézve eltalálja a helyes mértéket, de azt is kétségtelennek tartom, hogy idővel a tanítói állá-sok egy nagy részét fog kelleni a minimálisnál nagyobb díjazással el-látni : amint azonban erre a térre lépünk, elkerülhetetlen lesz a tanítói állások között kategóriákat állítani föl, mint ahogy az úgyszólván az egész világon található: kategóriákat a helyek, — nevezetesen a köny-nyebb vagy nehezebb megélhetés szerint — s esetleg kategóriákat a családos és nem családos tanítók, vagy a férfi- és nőtanítók szerint.

Mi abban a tekintetben, hogy a tanítónőket a tanítókkal egészen egy-formán díjazzuk s a tanítónőket férjhezmenetelük után is korlátlanul megtartjuk állásukban, a világon a legliberálisabb s a nőnem iránt legelőzékenyebb államok között sorakozunk.

Egy másik törvényjavaslat, mellyel már az országgyűlés elején eló'állhatni remélek: az egységes jogi államvizsgálatról szóló, amely a jogi tanulmányi és vizsgarendszer némely más kérdésének szabályo-zására is kiterjed és kapcsolatban fog állani egy, az igazságügyminisz-ter által benyújtandó s az egységes igazságügyi gyakorlati képesítésre vonatkozó törvényjavaslattal.

Nemsokára befejezhetni remélem a pénzügyminiszter úrral foly-tatott tárgyalásokat a néptanítói nyugdíjtörvény revíziójára nézve.

A revíziónak oly irányban kell megtörténni, hogy egyfelől a nyugdíj-alapnak az utolsó matematikai mérleg tanúsága szerint megingott

97 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.

egyensúlya helyreállíttassák és biztosíttassák, másrészt a tanítók és csa-ládjaik részére a végellátásnak lehetőleg ugyanolyan föltételei és mó-dozatai nyújtassanak, minőket az állami nyugdíjtörvény biztosít az állami alkalmazottaknak®. Néhány egyházi ügy tárgyalása után, me-gint tanügyi terveire tér át.

«Az iskolai téren a már jelzett legközelebbieken kívül egyéb feladatok ís foglalkoztatnak. Igen előhaladott stádiumban van s már bizonyos, az egyéves önkéntességi joggal összefüggő kérdések végleges tisztázását igényli a polgári fiúiskolák reformja.

Az elősorolt iskolaügyi reformok végrehajtásának idejéig elő-készíteni szeretném a felsőbb oktatásnak a jogi képzésen túlmenő rendezését is. Itt főleg az lebeg szemeim előtt, hogy Oroszország után mi vagyunk Európának egyetemekben legszegényebb országa s hogy meg nem feledkezve létező egyetemeink folytonos továbbfejlesztésé-ről — mert e téren megállapodás nincs — okvetlenül szükségesnek tartom egyetemeink számának még legalább eggyel való szaporítását.

A harmadik egyetem felállítása, melyre — nézetem szerint — nem távoli jövőben rá kell a sornak kerülnie, szükségessé fogja tenni a felsőbb oktatás szervezetére vonatkozó legfontosabb kérdésnek törvény-hozási rendezését, a viszonyainkhoz alkalmazott egyetemi rendszer alapulvételével.»

A beszéd további része a művészeti, múzeumi, könyvtári ügyek-kel foglalkozott.

K

— Iskolalátogatók a polgári iskolákban. Az 1876 : X X V m . t.-c. 3. §-a fölhatalmazza a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az adminisztráló felügyelő hatáskörét nem érintve, az iskolák szak-szerű vizsgálatával szakértőket bízzon meg. Ennek a felhatalmazás-nak az érvényesítése a polgáriskolákra nézve már régebben tervbe volt véve, az 1903. évi költségvetés a terv költségeit is előirányozta, de a végrehajtás a költségvetéssel együtt bennerekedt az obstrukció kátyújában s csak most tudott partra vergődni. Az 1904. évi 87,808. sz.

rendelettel kiadta a miniszter a polgáriskolai iskolalátogatók számára az utasítást s egyúttal ki is nevezett két évre 14 iskolalátogatót, akik-hez — úgy tudjuk — még további hat kinevezés várható, amikor az 1904. évi költségvetés is jóvá lesz hagyva. Az utasítás kiemeli, hogy az iskolalátogatónak rendelkező és intézkedő joga nincsen, ®legfonto-sabb feladata az iskola belső életének tanulmányozása. E célból idejük és gondjuk java részét a tanítás módjának és eredményének meg-figyelésére fordítják®. Első sorban természetesen a saját szakmájuk körében, de nem kizárólag ebben. Az e körüli teendők részletezésével

Magyar Paedagogia. XIV. S. 7

9 8 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.

foglalkozik az utasítás legtöbb pontja, nem felejtkezvén el a testneve-lés, művészeti nevelés és az egészségügy követelményeiről sem. Az iskolalátogató megjegyzéseit értekezleten vagy azon kívül közölheti az érdekeltekkel és az iskola vezetőjével. Ha értekezletet tart, akkor a jegyzőkönyv az iskola hatóságainak is megküldendő. Az iskolalátoga-tók az iskolai óv végén jelentést tesznek a miniszternek. A megláto-gatandó iskolák közt nemcsak államiak és községiek vannak, hanem felekezeti és magániskolák is, még pedig mind fiú, mind leányiskolák.

A most kiküldött iskolalátogatók névsora a következő (egyre 10—14 iskola jutván): Boldis Ignác (Vágvölgye), Greizinger István (Ipoly és Garam vidéke), Gyöngyössy István (Maros és Szamos vidéke), Killyényi Endre (Székelyföld), Kirchner Béla (több dunántúli és felvidéki vá-ros), Koleszár Lajos (Szilágyság, Bihar), dr. Kovács János (Hajdúság), Krammer József (Dunántúl nyugati széle), Lád Károly (Pest vidéke, Dunántúl keleti széle), Mihálik Sándor (Tisza-Maros szöge), Nagy Lajos (Tiszántúl déli része), Pástliy Károly (Alföld közepe), Perjéssy László (Alföld déli része), Volenszky Gyula (északkeleti Felföld).

*

— A francia középiskolai reform fejleményei. Az 1904. évi francia budget tárgyalása alkalmával kérdést intéztek a közoktatás-ügyi miniszterhez, hogy miképen válik be az új középiskolai rend-szer ? A miniszter kissé optimisztikus válaszának lényege ez: Általá-nos volt az aggodalom, hogy a görög nyelv tanulmánya hanyatlani fog. Ebből semmi sem következett be. Az osztályok csak megköny-nyebbültek egy nyomasztó tehertől. Most a tanulók élite-je tanul gö-rögül, s a tanárok már is észrevehető haladást állapítanak meg.

Eleinte a szülők főképen a latin nyelvi és természettudományi (latin-science) szakasz felé vonzódtak; utóbb azonban nyilván a magasra csigázott tantervi követelések okából, inkább a latin- élő nyelvi sza-kaszt keresték fel. Haladás van a történelem és földrajz tanításának módszereiben. A filozófia tanulmánya erősbödött és terjedelmesebb lett. A fizika tanítása, mely azelőtt nagyon is elvont és elméleti volt, mindinkább kísérletekre támaszkodik. Az élő nyelvekre vonatkozólag mindenütt elismerték a direkt módszer jó oldalait. Mindezekhez já-rul — a miniszter szerint — a reformnak az a nagyon figyelemre-méltó része, mely a középiskolák antonomikusabb tanulmányi beren-dezését teszi lehetővé. Azelőtt minden francia lycée egyforma volt.

Ma meg van adva a lehetősége a szabadabb mozgásnak a tanulmányi

irányok berendezésében. (f.J

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 9 9

— A francia iskolák és a vallás-erkölcsi oktatás. Ismeretes, bogy a franciaországi nyilvános népiskolákban vallástant nem taníta-nak, s bogy az állami és községi középiskolákban a szülő tetszésére van bízva, vájjon gyermekét kívánja-e vallásoktatásban részesíttetni ? A nép-iskolákban a pozitív vallástant helyettesíthetni vélték az általános erkölcstan egy nemével, mely a legújabb időkig legalább a deismus alapján állott. Most már ezt is sokalják a radikálizmus apostolai. Bi-zonyítja ezt a következő eset. Monlet Alfrédnak imént megjelent köny-vét (Le Dieu et l'éducation rationelle, Lyon et Paris, 1904) ezekkel a szavakkal ismerteti egy előkelő francia lap: «Ami oktatásunk, kü-lönösen a népoktatás, Voltaire és Rousseau deismusán alapszik. Ez kitűnően bevált a XVIII. században, sőt még a XlX-iknek első felé-ben is; ekkor tényleg a deismus volt a szabad gondolatnak közös és majdnem általános formája. Ma már nem így van. Polgártársaink egy része vallás és Isten nélkül rendezi be életét. Módot kell találni arra, bogy a racionális nevelést oly széles alapra helyezzük, hogy a val-lástalan gondolat ép úgy elismertessék és megbecsültessék, mint a vallásos gondolat. Az atbeista vélekedése ugyanazon figyelembevételt kivánbatja meg, mint a hívők véleménye. Hogyan lehetne bevinni ezt az igazságot a tantervekbe és különösen iskoláink gyakorlatába 9 (!) Es pedig, anélkül, bogy a spiritualisztikus katekizmus helyébe atbeista kátét tennénk; anélkül, hogy egy új dogmának megadnék azt a

tisz-teletet, melyet megtagadunk a régi dogmáktól stb.» (f.)

*

— A stuttgarti leánygimnáziumot 1899-ben alapították ma-gánvállalkozásból. Ma is magánintézet, mely azonban a várostól és az államtól jelentékeny anyagi támogatásban részesül. Az 1903/4-ik tanévben volt hat osztálya és 39 tanítványa. Felveszik azokat a

12 éves leányokat, kik a felsőbb leányiskola vagy a vidéki latin iskola néhány osztályát elvégezték. Az iskola hat év alatt a gimnáziumi érettségi vizsgálatra készíti elő növendékeit. Mindazoknak, kik maj-dan érettségit akarnak tenni, tanulniok kell a görög nyelvet, mely a tanfolyam harmadik évében lép be (a latint már az I-től kezdve ta-nulják). A heti órák összes száma (mind a hat osztályban): vallás-tan 12, német nyelv 14, latin nyelv 52, görög nyelv 32, francia nyelv 14, történelem 12, földrajz 6, matematika 22, természettudo-mányok 12, filozófia 2. Ezen adatokból, melyeket Ublig közölt... a_

Humán. Gymn. múlt évi IV. és V. számában, a mi leánygimnáziumi,;

tanításunk berendezésére nézve is érdekes tanulságokat óé-fkövetkez-tetéseket lehetne levonni. Figyelemre méltó különösen a d ó b a n levő intézet növendékeinek korlátolt száma, mely arra vall, bogy ebben a

7*

1 0 0 KISEBB KÖZLEMÉNYEK.

tekintetben a leányok középiskolai tanulmánya egészségesebb

irány-ban látszik haladni külföldön, mint minálunk. ff.)

*

— A rangosztályozás túltengése. A magyar tanárság nehezen viseli már 12 év óta a rangosztályozás nyűgeit, amely elvileg is olyan ellenmondásban van a tanári állással, amit a magyar józanság nem tudott akceptálni, de a gyakorlatban is a kellemetlenségeknek, a bosz-szantó visszásságoknak gazdagon bugyogó forrása, amióta csak meg-van. Az ú. n. Széli-féle javaslat véget kivánt vetni ezeknek a visszás-ságoknak; pénzügyileg az sem igért ugyan eldorádót, a tanári álláe relatív helyzetét a többi tisztviselői állásokhoz mérten nem emelte, legfennebb megőrizte, de amit adni akart, azt humánus és ésszerű alakban tervezte. Fennakadt a rendezés s így tovább nyúlnak a rang-osztályozás kellemetlenségei, de alapos tévedés volna azt hinni, hogy mert a tanárság türelemmel hallgat, ez a hallgatás a rangosztályo-zásba való belenyugvását jelentené. Hallgatott, mert az országos za-varban nem akart a maga bajával előhozakodni; hallgat, mert meg-ingathatatlan hittel hiszi, hogy amaz új rend késése csakugyan ideig-lenes fennakadás, nem pedig végleges elejtése a Széli-féle rendszernek.

Ebben a hitben és várakozásban élvén, meglehetősen visszás hatást tett a minisztériumtól legújabban kiadott «rangsor», egy testes kötet, újított és bővített kiadás, amelyik nem úgy jelenik meg, mintha már kiveszőben volna, hanem mintha még ezután akarna élni és virágozni-Nem menekül előle semmi élő, mindenki a rangsor hurokjára kerül.

Pl. az egyetemi tanárokat az 1893 : IV. t.-c. (21. §. e.) explicite ki-veszi a rangosztályozás alul, illetőleg a fizetési osztályokból, de azért, az új rangsor nekik sem kegyelmez; ott látjuk a magyar tudomá-nyosság díszeit szépen rendbe szedve a VI. fizetési osztályban. Mert szép dolog a törvény, de még szebb az, hogy a «központi és kül-személyzet» teljes és hiánytalan névsora bele kerüljön a rangsor bib-liájába. De honnan kapnak az egyetemi tanárok fizetési osztályt, amikor a törvény nem adott nekik ? Vagy talán reájuk nézve a VI-os szám nem fizetés-, hanem rangosztályt jelent? Van t. i. valami olyan hagyomány, bogy az abszolút korszakban az egyetemi tanárt a Vl-ik rangosztályba sorolták. Talán ennek a felújításáról van szó. De akkor az üt szeget az ember fejébe, bogy hogyan jutnak valóságos belső titkos tanácsosok, volt miniszterek a VI. rangosztályhoz ? Nem keres-géljük tovább az intenciókat, csak rámutatunk ezzel a példával arra, hogy az új kiadvány a rangosztályozás iránti buzgalmával túlzásba ment. Ez a túlbuzgóság még élénkebbé teszi bennünk azt az óhajtást, vajba a tanárok most utoljára látnák neveiket ilyen szép rangsóros

KÜLFÖLDI LAPSZEMLE. 1 0 1

könyvbe összefoglalva. Másoktól azonban nem irigyeljük, nem irigyel-nök még az egyenruhát sem, a rangosztályok látható megkülönbözte-tésével. Mi azonban már a papirosranggal is jóllaktunk.

K Ü L F Ö L D I L A P S Z E M L E .

25eitschriffc f ü r P h i l o s o p h i e und. P a d a g o g i k . Herausgegeben von 0. Flügel und W. Rein. (Langensalza, Hermann Bayer und Söhne.

12. Jahrgang. Heft 1., 2.)

E folyóirat a Herbart psedagogiai iskolájának közlönye. Az egyik szerkesztő: Flügel, a filozófiát képviseli Herbarti irányban, a másik szerkesztő: Rein, nálunk is sokkal ismertebb, semhogy jellemezni kel-lene. A folyóirat évfolyama októberben kezdődik. Eddig két füzet jelent meg a 12. évfolyamból. A füzetek beosztása a következő: I.

Ér-tekezések. H. Közlemények. III. Ismertetések. (1. Filozófiaiak. 2. Pasda-gogiaiak.) IV. Szakirodalom.

Az 1. füzet tartalma: I. Értekezések. 1. Redlich (Julius): Be-pillantás a magasabb Geodaesia területére. A szerző megkisérli, hogy

a földméréstan lényegét általánosan érthető formában megmagyarázza.

Meg akarja magyarázni, hogyan készül a térkép, Atlas és Glóbus.

Büszkén hirdeti, hogy itt a német tudomány adta meg az initiativát a nemzetközi munkához. 2. Raentsch (Prof. Dr.-Jena): Chamberlain

nézetei a sémiták, nevezetesen az izraeliták, vallásáról. Chamberlain híres és ismeretes munkájának alapgondolatát teszi a szerző bírálat tárgyává. Chamberlain ugyanis «A XIX. század alapjai® (Die Grund-lagen des XIX. Jahrhunderts) c. munkájában azt a gondolatot fejti ki, hogy a XIX. század egész kulturája egy népfajnak, a germánok-nak, vagy helyesebben a keltő-sziavo-germánoknak a munkája. A ger-mánok azonban ezt a kulturális munkát nem egészen magukból fej-tették ki, hanem sokat átvettek a múltból, ami ezt a munkát részben előmozdította, részben akadályozta. így a művészeti és tudományos képzés sok tekintetben'visszamegy a görögökre, társadalmi művelt-ségünk római alapon nyugszik, mert Rómától vettük az állam és a jog eszméjét, s vallásos tekintetben a sémiták és különösen a

zsidó-ság befolyása alatt álltunk. Pedig a sémiták mind, s különösen a zsidók a vallásosságnak csak minimumával bírnak. Baentscb főleg az utóbbi tételt cáfolja, s megkülönbözteti a vallást és vallásosságot.

3. Wetterwald (Dr. X.—Basel): Baselstadt Kanton iskolaügye. Schweiz iskolaügye nagyon változatos, mert minden kantoné másként fejlődött.

A szerző itt a Basel városi iskolákat ismerteti.

II. Közlemények. 1. Rubinstein (Dr. Susanna): A harmónia

1 0 2 WESZELY ÖDÖN.

fogalma Schillernél. Schiller filozofiai alapgondolata az antitézisen alapszik. «Az antagonizmus a kultura szerszáma®. A fejlődés rugója az ellentétek kölcsönös súrlódásában van. Az ellentétek hatása hozza létre a továbbhaladást, melynek végcélja a harmónia. A szerző vizs-gálja, hogyan egyesül harmóniában az ellentét az etika és esztétika terén. Mind a kettőnek föltétele a szabadság, s mindkét területen két ellentétes fogalom: az érzékiség s az ész harmóniája a végső cél.

2. Mulhcsius (K. W e i m a r ) : Német egyetemek határozatai az érettségi bizonyítvány-nélküliek fölvételére és -promóciójára nézve. Németország-ban is az a törekvése a tanítóságnak, hogy az egyetem kapui meg-nyíljanak a tanítók számóra. A német egyetemek e törekvésekkel szem-ben különböző álláspontot foglalnak el. Mutbesius hivatalos adatok alapján összeállította, hol milyen föltételek mellett veszik föl az egye-temre a tanítókat, kiknek érettségi bizonyítványuk nincs. Az össze-állításból látszik, hogy igen sok német egyetem megengedi, hogy a tanítók mint rendkívüli hallgatók tisztán a tudomány iránti érdeklő-désből előadásokat hallgassanak. Van egynehány egyetem, még pedig:

a szász királyság, a szász nagyhercegség s Hessen nagyhercegség egye-temei, melyek bizonyos föltételek mellett rendes hallgatókul is föl-veszik, s vizsgálatra is bocsátják őket. De van sok olyan egyetem is, mely rendkívüli hallgatónak sem veszi föl a tanítót. 3. Reischle (Dr. Max): Az etikai értékelés és vallásos elismerés kérdéséhez. (A cikk folytatása az előbbi évfolyam egy cikkének.)

ü l . Ismertetések. 1. Filozofiai könyvek. E rovatban ismertetve-vannak a következő könyvek: P. Hensel: Hauptprobleme der Ethik, ismerteti: G. Burk. K. Reichel: Über den Grössenkontrast, ism.

J. Pokorny. II. Rickert: Der Gegenstand der Erkenntnis, ismerteti Wegener. H. Höffding Philosophische Probleme, ism. Bach. Tli. Lips : Leitfaden der Psycbologie, ism. Schulz. 2. Paedagogiai könyvek. E ro-vatban ismertetve vannak: P. Zillig, Welches sind die Anforderungen an einen Lehrplan für die bayerischen stadt. Volksschulen ? ismerteti W. Bein. I. Ziehen, Über Volkserziebung im nationalen Sinn, ism.

Bein. Falbrecht, Über den Unterricht in der bildenden Kunst am Gymnasium, ism. Rud. Menge. Lemcke, Universitát und Volksschul-lehrer, ism. G. Hecke. G. Voigt, Die Bedeutung der Herbartschen Pádagogik in der Volksschule, ism. H. Landmann. L. Göhring, Die Anfánge der Jugendliteratur im 18. Jahrhundert, ism. E. "Weber.

Landsberg, Schmeil, Schmidt: Natúr und Sehule, ism. G. Pfannstiel.

Szakirodalom cím alatt külön a filozofiai, s külön a paedagogiai folyóiratok tartalomjegyzéke van közölve. Ezek között egy magyar is van: Bölcseleti Folyóirat, szerkeszti és kiadja dr. Kiss János. Arány-lag nagyon kevés sajtóhibával van lenyomtatva tartalomjegyzéke.

Saj-KÜLFÖLDI LAPSZEMLE. 1 0 3

iiáljuk, hogy sem az Athenaeumról, sem a Magyar Psedagogiáról, sem a Filozofiai Társaság Közleményeiről nem vesz tudomást. A beküldött könyvek jegyzékével végződik a füzet.

A 2. füzet tartalma: I. Értekezések. 1. Pokomy (Ignác) Egye-temes Ítéletek kifejtése és értelmezése. (Die Ausfolgerung und Aus-deutung allgemeiner Urteile mit positivem Subjecte und Prádikate durch definition und Einteilung dieser Glieder). Egy logikai kérdésről van szó, melynek a gyakorlatban bizonyos jelentősége van. Az egye-temes Ítéletek ugyanis, melyeknek pozitív alanyuk és állítmányuk van, átalakíthatók, s így átalakítva bizonyos tudományos műveletekre al-kalmasabbak. Az átalakítás kétfélekép történhetik: 1. oly módon, hogy az ítéletet több vele egyenlő értékű ítélet kapcsolatával helyettesítjük, melyek egymás között összeférők, s az eredeti ítélettel szemben alá-rendeltek. Ezt nevezi a szerző Ausfolgerung-nak (kifejtés, kikövetkez-tetés). 2. Oly módon, hogy választást engedünk az eredeti Ítélettel egyenlő értékű, de egymással össze nem férő Ítéletek között, melyek közül az egyik az eredetinek fölé van rendelve. Ezt nevezi a szerző Ausdeutung-nak (Értelmezés.) 2. Baentsch (Prof. Dr. D.): Chamber-lain nézetei a sémiták, nevezetesen az izraeliták vallásáról. (E cikk folytatása az 1. füzetben megkezdett hasonló c. értekezésnek.) 3. Wctter-tváld (Dr. X . ) : Baselstadt kanton iskolaügye. (Folytatás.)

II. Közlemények. 1. Friedrich (Dr. E.—Stolp): Látszat és való-ság. Az ítéletek egy különös faját vizsgálja a szerző, melyek tagadást és állítást is tartalmaznak. Pl. A föld látszólag kerek lap, valóságban azonban golyó. Ennek alapján megállapítja, hogy látszat és valóság között válaszfal van, mint a lehetőség és szükségszerűség, a törekvés és elérés, a kötelesség és tény között. De néha nincs is válaszfal, a látszat a valósággal egybeesbetik. 2. Lobsien (Dr. Marx—Kiel):

Aesthesiometer, ergograf, elfáradás. A szerző megjegyzéseit egy könyv ismertetéséhez fűzi. A könyv, mely szigorú tudományos vizsgálatok eredményét tartalmazza: Thaddeus L. Bolton könyve: Uber die Beziehungen zwischen Ermüdung, Raumsinn der Haut und Muskel-leistung. (Psychologische Arbeiten, Herausg. von Kraepelin-Heidlberg, IY. k. 175 s köv. 1.). Bolton azzal a szándékkal fogott kísérleteihez, bogy Griesbach és Mosso eredményeit újabb adatokkal igazolja és tá-mogassa, s az eredmény az ergografra és esztéziométerre nézve lesújtó, mondhatni megsemmisítő. Bolton vizsgálatai szerint a Griesbacb-féle esztóziométer az érzetküszöb vizsgálatára nem alkalmas. Az elfáradás és az érzetküszöb magassága között összefüggés [nem mutatható ki. Az ergograf görbéje nem lehet az elfáradás mértéke. 3. A városi tovább-képző tanfolyam Düsseldorfban. Ez a tanfolyam két éves, heti hat órai tanítással. A kötelező tanfolyamban 31 osztály van a munkás ifjúság,

1 0 4 WESZELY ÖDÖN.

62 osztály iparosok, s 11 kereskedők számára. Az iskola szakszerű jellegű. Tantárgyai: német, ipartan, (kereskedelem) számtan, költség-vetés, könyvvitel, s rajz a tanuló hivatásának figyelembe vételével. Nem kötelező tárgyak: a gyorsírás, s gyakorlati szamaritanuskodás. Vasárnap egyáltalán és hétköznap este nyolc óra után nem szabad tanításnak lenni. 4. Bein (Dr. W. Jena): Egyetem és néptanító. Rein a königs-bergi pontokkal szemben a következő pontokat állítja föl: 1. Az egye-temek jelenlegi szervezetükben teljesen alkalmatlanok a néptanítók kikép-zésére, azonban mint a tudományos munka középpontjai, hivatva van-nak arra, bogy a tanítók továbbképzésére szolgáljavan-nak. 2. Minden tanító a képzőintézeti elboesájtó bizonyítvány alapján minden egyetemre rendes hallgatónak (iramatrikuliert) legyen fölvehető, mint az már több egye-temen történik. 5. Nikolcsov (Dr. V . ) : Az anyanyelv tanítóinak érte-kezlete Bulgáriában. A bolgár közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt a nyáron a bolgár nyelv tanítói és tanárai értekezletet tartottak, hogy megvitassák, hogyan lehetne a nyelvtanítást eredményesebbé tenni. A bajok itt is ugyanazok, mint másutt, hozzájárul azonban a dialektusok nagy különbsége, a helyesírás ingadozása, az ifjúsági iro-dalom hiánya. Érdekelhet azonban bennünket az, bogy a konferencia hatása alatt a miniszter a bolgár nyelvtanárok kötelező heti óraszá-mát leszállította 15-re.

III. Ismertetések. 1. Filozofiai könyvek: Wundt (W.) Völker-psycbologie, ism. M. Lobsien. 2. Paedagogiai könyvek: Lazarus, (Prof. Dr. M.) Pádagogische Briefe, ism. E. Weber. Berliner (Dr. A.) Lehrbuch der Experimentalpbysik in elementarer Darstellung, ism.

M. Fack, Grosse (H.) Historische Rechenbücher, ism. M. Fack.

Szakirodalom. A filozofiai szaksajtóból nyolc folyóirat tartalom-jegyzéke van közölve. Végül a beküldött könyvek tartalom-jegyzéke zárja be a füzetet. Weszely Öödn.

* K é t ú j f o l y ó i r a t .

Az új évvel Bécsben két új tanügyi folyóirat indult meg, melyek igazán hézagpótlók lévén, a felemlítésre érdemesek. A Zeitschrift für Lehrmittelwesen und pádagogische Literatur Frisch Ferencnek, a marburgi tanítónő-kópzőintózet igazgatójának szerkesztésében és a Pichier cég kiadásában jelenik meg, s mint címe is jelzi, első sorban a tanszerekkel, majd a tanügyi irodalommal is foglalkozik. Az év-folyam tíz, körülbelül két íves negyedrétű füzetet tartalmaz, előfizetési ára 5 korona. Az első füzet tartalmas s nagyobbára illusztrált cikkei-vel, ügyes rovataival s csinos kiállításával a legjobb hatást teszi, s annyit mindenesetre megérdemel, hogy főleg az iskolai szemléltető

MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG. 1 0 5

eszközök iránt érdeklődő kartársak figyelmükre méltassák. — A másik folyóiratért még inkább megirigyeltem osztrák szomszédainkat. Na-gyon szerény keretben alakult meg tíz év előtt Bécsben a «Verein zur Pflege des Jugendspiels® főleg azzal a céllal, hogy az ifjúság ré-szére üres telkeken játéktereket szerezzen és rendezzen be, majd gon-doskodott játékvezetőkről, kirándulásokról, most pedig Vierteljahrs-schrift für körperliche Erziehung címmel évnegyedes folyóiratot indí-tott meg dr. Burgerstein és Pimmer polg. iskolai tanár szerkesztésé-ben. A kitűzött program okos és időszerű: felöleli a testi kulturát

•összes vonatkozásaiban s irányelvül vallja az értelmes és a mai kornak megfelelő testi nevelést. Hogy ilyesmire mi is nagyon rászorulnánk, jól tudják és érzik a jobbak, akik a testi nevelés problémáját sem a ver-senyekben kulmináló sportokban, sem a tornatanítók szakszerű kiképzé-sében kimerítve nem látják, megoldva pedig még kevésbé. De ki kez-deményezze? Már annyi nálunk az egyesület és folyóirat, hogy ma-guk a tanférfiak minden ú j vállalat iránt bizalmatlansággal sőt irigy-séggel viseltetnek s egyéni célokat sejtenek: gründolást és hiúságot emlegetnek. Persze, ba a meglevők közül azokat, amelyek tengődnek vagy céljukat tévesztették, kiselejtezni vagy reformálni lehetne! kf.

M A G Y A R P E D A G Ó G I A I T Á R S A S Á G . Évi nagggyűlés 1905 január 21-én.

Jelen vannak: Fináczy Ernő elnöklése alatt: Badics Ferenc, Beke Manó, Békefi Rémig, Bartoniek Géza, Erődi Béla, Gombocz J., Gyulai Ágost, Gyomlay Gyula, Gottbard Zsigmond, Hoffmann Frigyes, Heinricb Gusztáv, Hegedűs István, Kármán Mór, Kovács János, Körösi Henrik, Kemény Ferenc, Málnai Mihály, Nógyesy László, Petz Gedeon, Rombauer Emil, Scback Béla, Szuppán Vilmos, Waldapfel János, Weszely Ödön, Zsengeri Samu, Trájtler Károly, utóbbi mint jegyző. Ezeken kívül nagy számban vendégek.

I. Fináczy Ernő elnök következő megnyitó beszédet tartotta:

Az elméleti tanárképzésről.

Tisztelt közgyűlés!

Megjelentünk ismét Önök előtt, hogy számot adjunk egy évi munkásságunkról, megemlékezzünk törekvéseinkről és ter-veinkről, melyeket — mint egy tudományos társasághoz illik —

In document PEDAGÓGIA MAGYAR (Pldal 102-200)