4. Karbantartási rendszerek és stratégiák
4.4 Karbantartási rendszerek működtetéséhez szükséges üzleti folyamatok
A 4.2 fejezetben bemutattam azokat a folyamatokat, amelyeket egy vállalatnak a különböző karbantartási stratégiák működtetése esetén végre kell hajtani. Ahogy a 4.3 fejezetből is kitűnt a karbantartási rendszerek működtetése, már egy magasabb szervezettségi és tudásbéli szintet követel meg a vállalatoktól, amely nem csak a korábban bemutatott folyamatok optimálisabb működésében nyilvánul meg, hanem további üzleti folyamatok is megjelennek. Ezeket a folyamatokat az alábbi táblázatban (4. táblázat) foglaltam össze:
• Optimális karbatartási idők meghatározása
• Karbatartás végrehajtása
• Kockázatok felülvizsgálata
• Berendezések állapotfelügyelete
• KPI rendszer működtetése
• Elfogadási kritériumok meghatározása
• Kockázati faktor és kritériumok megfeleltetése
• Kockázatok kommunikálása
• Hiba azonosítása előfordulási módja
• Hiba következményei (környezet, gazdaság, humán, teljesítmény)
• Valószínűségi számítások
• Kockázati faktor becslése
Kockázati faktor becslése
Kockázat értékelése
Karbantartás tervezése Monitorozás
Folyamat
megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák
Üzleti célok karbantartás szempontjából ezek a célok
számszerűsítve vannak.
Az üzleti célok között megtalálhatók a karbantartási tevékenységgel kapcsolatos célok is (ilyen célok lehetnek a rendelkezésre állás, a megbízhatóság vagy akár gazdasági célok). folyamatosan monitorozva van és annak
eredményeit jelentik a menedzsment irányítási rendszerébe. A KPI-ok elérendő szintjével kapcsolatosan célok
vannak megfogalmazva.
A karbantartási folyamat különböző üzleti területeire definiált KPI rendszer létezik.
A termelés szempontjából fontosnak definiált berendezések, rendszerek mutatói mérve vannak.
Az eredményekkel kapcsolatosan cselekvési tervek állnak a szervezet rendelkezésére. része a BCP (Business Continuity Plan)
is. A terv tartalmazza azt az áltanosan elfogadott módszertant, melynek
segítségével az egyes feladatok besorolását el lehet végezni, a berendezéseket osztályokba lehet sorolni.
Értékelik a kockázatok minőségre, környezetre, egészségre gyakorolt hatását
(Kovács, Kosztyán, & Csizmadia, 2014).
A vállalati kockázatmenedzsment része a berendezések besorolása is.
A szervezet rendelkezik egy közös kockázati adatbázissal, mely minden besorolás esetén frissítve van, így biztosítva a szabványosítást.
Létezik elfogadott módszertani útmutató a kockázatmenedzsment tervek elkészítéséhez és ki van alakítva kockázat kontroll folyamata.
Azonosítják a kockázatokat és meg van különböztetve és kezelve a humán, a technológiai és a környezeti kockázat.
A technológiai rendszerek prioritás és kár alapján rendelkeznek kockázati besorolással (Márquez, de León, Rosique, & Fernández, 2015).
Kezelik a kockázatokat és folyamatos kommunikáció működik (Berg, 2010; Kovács, Kosztyán, &
Csizmadia, 2014).
A szervezet rendelkezik üzletfolytonossági tervvel.
Karbantartási SLA-k
A BCP tartalmazza, hogy az adott üzemeknek mi az üzletfolytonosság megszűnése esetén a kárhatás és ez a terv
alapján van meghatározva, hogy a karbantartásnak milyen reakció ideje
kell, hogy legyen. Ezeket az SLA-k (Service Level Agreement) megjelennek
a szerződésekben is.
Az üzemeltetést támogató alvállalkozói szerződések SLA-kat
Az SLA-kat meghatározott elvek alapján időközönként felülvizsgálják.
Vajna Zoltán Karbantartási rendszerek és stratégiák
Folyamat
megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák
Munkavédelmi terv ellenőrzéssel (Balogh K. , 2010).
A szervezet rendelkezik egy általános módszertannal, amely alapján a feladat-specifikus tervek elkészíthetők.
Az általános munkavédelmi terveket oktatják, és időszakosan számon kérik.
A szervezet képes kvantitatív és kvalitatív módszerekkel azonosítani, kezelni és fejleszteni a munkavédelmi területet.
A szervezet rendelkezik egy általános módszertannal, amely alapján a feladat-specifikus tervek elkészíthetők, oktathatók és számon kérhetők.
A szervezet képes kvantitatív és kvalitatív módszerekkel azonosítani, kezelni és fejleszteni a környezetvédelmi területet.
A környezetvédelmi hatásokat a karbantartás és az eszközpark teljes életciklusában vizsgálják (Gregász &
Korondi, 2008).
Specifikus kockázat-menedzsment tervezés
A munka elkezdéséhez a végrehajtók specifikus kockázatmenedzsment tervet
készítenek. A terv tartalmazza, hogy milyen esetek fordulhatnak elő, amelyek a végrehajtás sikerességét veszélyeztetik
műszaki és humán szempontból, valamint mit kell tenni azok elkerülésére
(Kuhn, 2016).
Rendelkezik, részletes kockázatmenedzsment tervvel.
A kockázatok követésére felelős van meghatározva.
Minden egyes kockázatnak van előfordulási valószínűsége és hatása.
A kockázatok a szervezeti szabályok szerint kezelve vannak és a munka megkezdése előtt racionális szintre csökkentve.
Specifikus
környezetvédelmi tervezés
A munka elkezdéséhez a végrehajtók specifikus környezetvédelmi tervet készítenek. A terv tartalmazza, hogy milyen esetek fordulhatnak elő, amelyek
a végrehajtás sikerességét és a környezetet veszélyeztetik műszaki és humán szempontból, valamint mit kell
tenni azok elkerülésére.
Rendelkezik, részletes környezetvédelmi tervvel.
A környezeti hatások ellenőrzésére, követésére felelős van meghatározva.
A költségvetés tartalmazza a külső (vásárolt) és a saját erőforrások költségeit is.
A tevékenység kapcsán a szervezet rendelkezik pénzkiáramlási tervvel.
A döntések előkészítéséhez venni vagy felújítani terveket készítenek.
Folyamat
megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák
Naprakész munkavédelem, kockázat-menedzsment, környezetvédelem
A megvalósítási fázisban a kockázatok, előírások folyamatosan nyomon vannak
követve, szükség esetén, pedig a tervekben elvégzik a módosításokat.
Célja a folyamatnak, hogy csökkentsék a kockázatokat (Sebestyén & Tóth, 2014), a lehetséges baleseteket, a környezeti károkat, képesek értelmezni a kitettséget
(Kapás, 2015).
Az adott tevékenységre naprakész kockázati, munkavédelmi és környezetvédelmi tervek, melyek a TPM szerinti 0 hiba stratégiát célozzák.
Az adott területek képviselői proaktív módon támogatják a
& Szabó, 2003), ezért a szakemberek a karbantartási tevékenység során
Stratégia elkészítése, felelősök kijelölése, tudásmegosztás ösztönzése.
Tudástérkép, szabályozási körzet létrehozása.
Tudásbázis bővítése, karbantartása.
Best-Practice megosztása (Gaál, Szabó, & Obermayer-Kovács, 2009).
Életciklus menedzsment
A szervezet képes arra, hogy a berendezéseket teljes életciklusukban nyomon kövessék, dokumentálják, és azt
bármikor elérjék.
Rendelkezik egy központi egységes adatbázissal, melyben nyilvántartja a berendezéseket és azok műszaki paramétereit.
Nyilvántartja a berendezéssel kapcsolatos összes változást.
Nyilvántartja a helyettesítő termékeket.
Rendelkezik megbízhatósági mutatókkal.
Nyilvántartja a berendezés aktuális állapotát és a jövőbeli terveket.
Kezeli és tervezi a berendezések öregedését (INPO, 2001).
Meghibásodás kivizsgálás
A folyamat működtetése azt a célt szolgálja, hogy amennyiben az üzemelő berendezésekben nem várt meghibásodás
keletkezik, ki legyen vizsgálva annak az oka és a következtetéseket a szervezet
képes legyen levonni.
Különböző technikák (5M, Ishikawa, stb.) segítségével képes meghatározni a meghibásodás gyökérokát.
Módszertani támogatást ad a különböző technikák alkalmazásához.
Szabályozza a kivizsgálás lefolytatásának módját.
A kivizsgálás eredményét beépíti a folyamataiba, amennyiben egy általános, rendszerre kiható megállapítás tehető.
Vízió
A vállalat rendelkezik azzal a szemlélettel, tudással, hogy adott időn belül hova szeretné magát pozícionálni.
A vízió megvalósítását támogatja a karbantartási terület is.
A karbantartás számára egyértelműen meg van határozva a fejlődés iránya, célja.
A fejlesztési cél számszerűsíthető és visszamérhető.
A fejlesztési tervek megalapozására üzleti eseteket (business case) írnak.
Vajna Zoltán Karbantartási rendszerek és stratégiák
Folyamat
megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák
Megbízhatóság növelése
A vállalatban programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a megbízhatóság és a hatékonyság növelése érdekében.
Folyamatosan megkérdőjelezik és felülvizsgálják az érvényben lévő karbantartási stratégiákat.
Folyamatosan fejlesztik az alkalmazott módszereket a személyzet ajánlásai alapján, elemzik a problémákat.
Kritikusság szerint csoportosított berendezés csoportok vannak kialakítva.
Koordináció a kapcsolódó folyamatokkal (INPO, 2016).
Mérési rendszer alkalmazása
A vállalat stratégiai kontrolling rendszerrel rendelkezik, annak érdekében, hogy időben be tudjon avatkozni, amennyiben az szükséges.
A stratégia haladásának mérésére alkalmas mutatószámrendszerrel rendelkeznek.
A gazdasági eredményeken túl egyéb mutatókkal is rendelkeznek, melyek közvetlenül vagy közvetetten mutatják a végzett tevékenységek sikerességét.
Tisztában vannak a különböző mutatók mozgása mögötti okokkal és azok egymásmásra hatásával (Kaplan létrehozni, olyan kollégákra van szükség,
akik maguk is versenyképes tudással rendelkeznek. A tudást megszerezni, csak folyamatos tanulás által lehetséges.
Mérik a HR kapacitásokat, melyek alapján fejlesztési utakat határoznak régi tudás szinten tartása (Papp Z. C., 2011). Empirikus felmérése alapján a HR fejlesztését Alsyouf is hangsúlyozza (Alsyouf, 2009).
4. táblázat: A karbantartási rendszerek működtetéséhez szükséges további folyamatok (saját szerkesztés)