Karbantartási rendszerek működtetéséhez szükséges üzleti folyamatok

In document Karbantartásérettség-vizsgálat magyar ipari környezetben (Pldal 47-51)

4. Karbantartási rendszerek és stratégiák

4.4 Karbantartási rendszerek működtetéséhez szükséges üzleti folyamatok

A 4.2 fejezetben bemutattam azokat a folyamatokat, amelyeket egy vállalatnak a különböző karbantartási stratégiák működtetése esetén végre kell hajtani. Ahogy a 4.3 fejezetből is kitűnt a karbantartási rendszerek működtetése, már egy magasabb szervezettségi és tudásbéli szintet követel meg a vállalatoktól, amely nem csak a korábban bemutatott folyamatok optimálisabb működésében nyilvánul meg, hanem további üzleti folyamatok is megjelennek. Ezeket a folyamatokat az alábbi táblázatban (4. táblázat) foglaltam össze:

• Optimális karbatartási idők meghatározása

• Karbatartás végrehajtása

• Kockázatok felülvizsgálata

• Berendezések állapotfelügyelete

• KPI rendszer működtetése

• Elfogadási kritériumok meghatározása

• Kockázati faktor és kritériumok megfeleltetése

• Kockázatok kommunikálása

• Hiba azonosítása előfordulási módja

• Hiba következményei (környezet, gazdaság, humán, teljesítmény)

• Valószínűségi számítások

• Kockázati faktor becslése

Kockázati faktor becslése

Kockázat értékelése

Karbantartás tervezése Monitorozás

Folyamat

megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák

Üzleti célok karbantartás szempontjából ezek a célok

számszerűsítve vannak.

Az üzleti célok között megtalálhatók a karbantartási tevékenységgel kapcsolatos célok is (ilyen célok lehetnek a rendelkezésre állás, a megbízhatóság vagy akár gazdasági célok). folyamatosan monitorozva van és annak

eredményeit jelentik a menedzsment irányítási rendszerébe. A KPI-ok elérendő szintjével kapcsolatosan célok

vannak megfogalmazva.

A karbantartási folyamat különböző üzleti területeire definiált KPI rendszer létezik.

A termelés szempontjából fontosnak definiált berendezések, rendszerek mutatói mérve vannak.

Az eredményekkel kapcsolatosan cselekvési tervek állnak a szervezet rendelkezésére. része a BCP (Business Continuity Plan)

is. A terv tartalmazza azt az áltanosan elfogadott módszertant, melynek

segítségével az egyes feladatok besorolását el lehet végezni, a berendezéseket osztályokba lehet sorolni.

Értékelik a kockázatok minőségre, környezetre, egészségre gyakorolt hatását

(Kovács, Kosztyán, & Csizmadia, 2014).

A vállalati kockázatmenedzsment része a berendezések besorolása is.

A szervezet rendelkezik egy közös kockázati adatbázissal, mely minden besorolás esetén frissítve van, így biztosítva a szabványosítást.

Létezik elfogadott módszertani útmutató a kockázatmenedzsment tervek elkészítéséhez és ki van alakítva kockázat kontroll folyamata.

Azonosítják a kockázatokat és meg van különböztetve és kezelve a humán, a technológiai és a környezeti kockázat.

A technológiai rendszerek prioritás és kár alapján rendelkeznek kockázati besorolással (Márquez, de León, Rosique, & Fernández, 2015).

Kezelik a kockázatokat és folyamatos kommunikáció működik (Berg, 2010; Kovács, Kosztyán, &

Csizmadia, 2014).

A szervezet rendelkezik üzletfolytonossági tervvel.

Karbantartási SLA-k

A BCP tartalmazza, hogy az adott üzemeknek mi az üzletfolytonosság megszűnése esetén a kárhatás és ez a terv

alapján van meghatározva, hogy a karbantartásnak milyen reakció ideje

kell, hogy legyen. Ezeket az SLA-k (Service Level Agreement) megjelennek

a szerződésekben is.

Az üzemeltetést támogató alvállalkozói szerződések SLA-kat

Az SLA-kat meghatározott elvek alapján időközönként felülvizsgálják.

Vajna Zoltán Karbantartási rendszerek és stratégiák

Folyamat

megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák

Munkavédelmi terv ellenőrzéssel (Balogh K. , 2010).

A szervezet rendelkezik egy általános módszertannal, amely alapján a feladat-specifikus tervek elkészíthetők.

Az általános munkavédelmi terveket oktatják, és időszakosan számon kérik.

A szervezet képes kvantitatív és kvalitatív módszerekkel azonosítani, kezelni és fejleszteni a munkavédelmi területet.

A szervezet rendelkezik egy általános módszertannal, amely alapján a feladat-specifikus tervek elkészíthetők, oktathatók és számon kérhetők.

A szervezet képes kvantitatív és kvalitatív módszerekkel azonosítani, kezelni és fejleszteni a környezetvédelmi területet.

A környezetvédelmi hatásokat a karbantartás és az eszközpark teljes életciklusában vizsgálják (Gregász &

Korondi, 2008).

Specifikus kockázat-menedzsment tervezés

A munka elkezdéséhez a végrehajtók specifikus kockázatmenedzsment tervet

készítenek. A terv tartalmazza, hogy milyen esetek fordulhatnak elő, amelyek a végrehajtás sikerességét veszélyeztetik

műszaki és humán szempontból, valamint mit kell tenni azok elkerülésére

(Kuhn, 2016).

Rendelkezik, részletes kockázatmenedzsment tervvel.

A kockázatok követésére felelős van meghatározva.

Minden egyes kockázatnak van előfordulási valószínűsége és hatása.

A kockázatok a szervezeti szabályok szerint kezelve vannak és a munka megkezdése előtt racionális szintre csökkentve.

Specifikus

környezetvédelmi tervezés

A munka elkezdéséhez a végrehajtók specifikus környezetvédelmi tervet készítenek. A terv tartalmazza, hogy milyen esetek fordulhatnak elő, amelyek

a végrehajtás sikerességét és a környezetet veszélyeztetik műszaki és humán szempontból, valamint mit kell

tenni azok elkerülésére.

Rendelkezik, részletes környezetvédelmi tervvel.

A környezeti hatások ellenőrzésére, követésére felelős van meghatározva.

A költségvetés tartalmazza a külső (vásárolt) és a saját erőforrások költségeit is.

A tevékenység kapcsán a szervezet rendelkezik pénzkiáramlási tervvel.

A döntések előkészítéséhez venni vagy felújítani terveket készítenek.

Folyamat

megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák

Naprakész munkavédelem, kockázat-menedzsment, környezetvédelem

A megvalósítási fázisban a kockázatok, előírások folyamatosan nyomon vannak

követve, szükség esetén, pedig a tervekben elvégzik a módosításokat.

Célja a folyamatnak, hogy csökkentsék a kockázatokat (Sebestyén & Tóth, 2014), a lehetséges baleseteket, a környezeti károkat, képesek értelmezni a kitettséget

(Kapás, 2015).

Az adott tevékenységre naprakész kockázati, munkavédelmi és környezetvédelmi tervek, melyek a TPM szerinti 0 hiba stratégiát célozzák.

Az adott területek képviselői proaktív módon támogatják a

& Szabó, 2003), ezért a szakemberek a karbantartási tevékenység során

Stratégia elkészítése, felelősök kijelölése, tudásmegosztás ösztönzése.

Tudástérkép, szabályozási körzet létrehozása.

Tudásbázis bővítése, karbantartása.

Best-Practice megosztása (Gaál, Szabó, & Obermayer-Kovács, 2009).

Életciklus menedzsment

A szervezet képes arra, hogy a berendezéseket teljes életciklusukban nyomon kövessék, dokumentálják, és azt

bármikor elérjék.

Rendelkezik egy központi egységes adatbázissal, melyben nyilvántartja a berendezéseket és azok műszaki paramétereit.

Nyilvántartja a berendezéssel kapcsolatos összes változást.

Nyilvántartja a helyettesítő termékeket.

Rendelkezik megbízhatósági mutatókkal.

Nyilvántartja a berendezés aktuális állapotát és a jövőbeli terveket.

Kezeli és tervezi a berendezések öregedését (INPO, 2001).

Meghibásodás kivizsgálás

A folyamat működtetése azt a célt szolgálja, hogy amennyiben az üzemelő berendezésekben nem várt meghibásodás

keletkezik, ki legyen vizsgálva annak az oka és a következtetéseket a szervezet

képes legyen levonni.

Különböző technikák (5M, Ishikawa, stb.) segítségével képes meghatározni a meghibásodás gyökérokát.

Módszertani támogatást ad a különböző technikák alkalmazásához.

Szabályozza a kivizsgálás lefolytatásának módját.

A kivizsgálás eredményét beépíti a folyamataiba, amennyiben egy általános, rendszerre kiható megállapítás tehető.

Vízió

A vállalat rendelkezik azzal a szemlélettel, tudással, hogy adott időn belül hova szeretné magát pozícionálni.

A vízió megvalósítását támogatja a karbantartási terület is.

A karbantartás számára egyértelműen meg van határozva a fejlődés iránya, célja.

A fejlesztési cél számszerűsíthető és visszamérhető.

A fejlesztési tervek megalapozására üzleti eseteket (business case) írnak.

Vajna Zoltán Karbantartási rendszerek és stratégiák

Folyamat

megnevezése Rövid leírás Fontosabb kompetenciák

Megbízhatóság növelése

A vállalatban programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a megbízhatóság és a hatékonyság növelése érdekében.

Folyamatosan megkérdőjelezik és felülvizsgálják az érvényben lévő karbantartási stratégiákat.

Folyamatosan fejlesztik az alkalmazott módszereket a személyzet ajánlásai alapján, elemzik a problémákat.

Kritikusság szerint csoportosított berendezés csoportok vannak kialakítva.

Koordináció a kapcsolódó folyamatokkal (INPO, 2016).

Mérési rendszer alkalmazása

A vállalat stratégiai kontrolling rendszerrel rendelkezik, annak érdekében, hogy időben be tudjon avatkozni, amennyiben az szükséges.

A stratégia haladásának mérésére alkalmas mutatószámrendszerrel rendelkeznek.

A gazdasági eredményeken túl egyéb mutatókkal is rendelkeznek, melyek közvetlenül vagy közvetetten mutatják a végzett tevékenységek sikerességét.

Tisztában vannak a különböző mutatók mozgása mögötti okokkal és azok egymásmásra hatásával (Kaplan létrehozni, olyan kollégákra van szükség,

akik maguk is versenyképes tudással rendelkeznek. A tudást megszerezni, csak folyamatos tanulás által lehetséges.

Mérik a HR kapacitásokat, melyek alapján fejlesztési utakat határoznak régi tudás szinten tartása (Papp Z. C., 2011). Empirikus felmérése alapján a HR fejlesztését Alsyouf is hangsúlyozza (Alsyouf, 2009).

4. táblázat: A karbantartási rendszerek működtetéséhez szükséges további folyamatok (saját szerkesztés)

In document Karbantartásérettség-vizsgálat magyar ipari környezetben (Pldal 47-51)