S3- Részvételen alapuló
10.2 A karbantartás-érettség és a hatékonysági mutatók közti kapcsolat feltárása feltárása
Ahhoz, hogy eldönthessem, milyen statisztikai eljárást választok a két változó közti kapcsolat feltárására, ahhoz először tudnom kell, hogy a változók eloszlása milyen mintát követ. Ha normális eloszlású a változóm, akkor használhatok például F-próbát, ha nem normális, akkor pedig Mann-Whitney próbát. A normalitás ellenőrzésére Kolmogorov-Smirnov (K-S) tesztet hajtottam végre, amely talán az egyik legismertebb eljárás az adatsorok normalitásának ellenőrzésére (Bryman & Cramer, 2005). A K-S teszt egy eloszlás független eljárás, amellyel adatsorok egymáshoz viszonyított eloszlását vizsgáljuk (Mehta & Patel, 2010). Ha a K-S tesztet a normalitás ellenőrzésére használjuk, akkor a teszt során az adatsorunk eloszlását hasonlítjuk egy normális eloszlású, fixált paraméterekkel rendelkező adatsorhoz (Drezner & Mihaylo, 2008). Az SPSS programcsomag is tartalmazza a K-S tesztet, így viszonylag könnyen tudom ellenőrizni az adatsor elosztását.
29. táblázat: KPI-k normalitás vizsgálata (saját szerkesztés)
A 29. táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a karbantartás hatékonysági mutatók nem követnek normális elosztást, így az F-próbát nem alkalmazhattam.
Mielőtt elemeztem volna, hogy a klaszterek közt a KPI-k terén szignifikáns különbség van-e, megvizsgáltam egyváltozós elemzéssel, hogy mire számíthatok. A 34. ábra a KPI átlagértékeit mutatja az adott érettségi szintekhez.
34. ábra: KPI-k várható értéke érettségi szintenként (saját ábra)
A 34. ábra szerint a KPI-k a Kalandoroknál minden esetben a legalacsonyabb szinten vannak, majd a harmadik vagy második helyen vagy a Kormányzók vagy a Katonák következnek. A többi esetben a Hódítók vannak első helyen, egy esetet leszámítva az M3-as mutatót, amely a
„Nem tervezett termeléskiesés aránya”. Első ránézésre azt az eredményt kaptam, amelyet vártam. A Kalandorok, akik folyamataik tekintetében a legalacsonyabb fejlettségi szinten vannak, rendre elmaradnak a KPI-k terén is. A második és a harmadik helyen felváltva osztoznak a Kormányók és a Katonák, ahol a gazdasági folyamatok vagy a műszaki folyamatok vannak előtérbe helyezve. A „verseny” győztese a Hódítók, akik nem csak a folyamataik fejlettségének tekintetében járnak elől, de a KPI-k szempontjából is az öt esetből négyben első helyezettek. A 34. ábra alapján azt mondhatnánk, hogy a folyamatok érettsége, amely meghatározza a karbantartás érettségét, hatással van a KPI-k mértékére és a H3 hipotézist sikerült igazolni. Azt gondolom, hogy ezt csak abban az esetben jelenthetem ki, ha a csoportok közt a KPI-k terén szignifikáns különbség van. Mivel a KPI-k nem követnek normális elosztást, ezért F-próbát nem alkalmazhatunk, viszont Mann-Whitney próbát igen. A Mann-Whitney próbával azt vizsgálom, hogy az adott csoportok közt szignifikáns különbség van-e.
Amennyiben igen, úgy a H3 hipotézisem igazoltnak tekintem.
Ahogy eddig írtam a Kalandorok mind az öt mutató esetében elmaradnak a többi érettségi szinttől, de ezt eddig még nem mutattam be részleteiben. A 30. táblázatban a két érettségi szint várható értékét mutatom be, ahol magasabb értéket van, azt félkövér betűtípussal kiemeltem.
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5
M1. A karbantartási
költségek tervezett aránya
M2. Üzem kihasználtság
M3. Nem tervezett termeléskiesés
aránya
M4. Proaktív karbantartásra fordított arány
M5. Tervezési minőség
Kalandorok Katonák Kormányzók Hódítók
Vajna Zoltán A karbantartás-érettség és a karbantartás hatékonyság kapcsolata Érettségi szint Elemszám Rangpontszám M1. A karbantartási költségek tervezett aránya Kalandorok 80 57,9
Kormányzók 51 78,71
M2. Üzem kihasználtság Kalandorok 80 62,54
Kormányzók 51 71,43
M3. Nem tervezett termeléskiesés aránya Kalandorok 80 62,01
Kormányzók 51 72,25
M4. Proaktív karbantartásra fordított arány Kalandorok 80 59,24
Kormányzók 51 76,61
M5. Tervezési minőség Kalandorok 80 58,45
Kormányzók 51 77,84
30. táblázat: Kalandorok és Kormányzók várható KPI rangja (saját szerkesztés)
A 30. táblázatból kiderül, hogy a Kormányzók mind az öt területen jobban teljesítenek, ellenben az, hogy ez a különbség szignifikáns-e azt a 31. táblázat mutatja:
M1. A karban-tartási költségek
tervezett aránya
M2. Üzem kihasználtság
M3. Nem tervezett termeléskiesés
aránya
M4. Proaktív karbantartásra
fordított arány
M5.
Tervezési minőség
Mann-Whitney U 1392 1763 1721 1499 1436
Wilcoxon W 4632 5003 4961 4739 4676
Z -3,163 -1,333 -1,573 -2,722 -2,919
Szignifikancia 0,002 0,183 0,116 0,006 0,004
Csoportosító változó: Klaszter szám
31. táblázat: M-W próba eredménye a Kalandorok és a Kormányzók közt (saját szerkesztés) Ahogy a M-W próba eredményéből láthatjuk öt esetből ötnél a Kormányzók magasabb KPI-t érnek el, minKPI-t a Kalandorok és ebből három eseKPI-tben a különbség szignifikáns. Az elemzések eredményeiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az érettségi szint hatással volt a karbantartás hatékonyságára.
A Kalandorok és a Hódítók karbantartási érettségi szintekhez tartozó KPI-k várható értéke a 32. táblázat szerint alakul:
Érettségi szint Elemszám Rang-pontszám M1. A karbantartási költségek tervezett aránya Kalandorok 80 53,92
Hódítók 49 83,09
M2. Üzem kihasználtság Kalandorok 80 59,21
Hódítók 49 74,45
M3. Nem tervezett termeléskiesés aránya Kalandorok 80 61,82
Hódítók 49 70,19
M4. Proaktív karbantartásra fordított arány Kalandorok 80 53,36
Hódítók 49 84,01
M5. Tervezési minőség Kalandorok 80 50,56
Hódítók 49 88,58
32. táblázat: Kalandorok és Hódítók várható KPI rangja (saját szerkesztés)
A 32. táblázatból, ahogy a kiemelések is mutatják, mind az öt esetben a Hódítók magasabb várható KPI értéket értek el, tehát a magasabb érettség szint, magasabb KPI értéket eredményezett. Hogy ez a különbség szignifikáns-e, az a 33. táblázatból derül ki:
M1. A
33. táblázat M-W próba eredménye a Kalandorok és a Hódítók közt (saját szerkesztés)
A Mann-Whitney próba eredményeiből arra a következtetésre jutottam, hogy az ötből négy esetben a két érettségi szint között szignifikáns különbség van a hatékonyság terén.
Összefoglalva a Kalandorok és a Hódítók közti kapcsolatot azt mondhatom, hogy a Hódítók minden hatékonysági mutató esetében jobban teljesítettek, mint a Kalandorok és a különbség négy esetben szignifikáns, tehát az érettségi szint hatással van a karbantartás hatékonyságára.
A Kalandorok és Katonák közti KPI különbségek feltárására korábbi módszereket alkalmazva, a következő eredményeket (34. táblázat) kapom:
Vajna Zoltán A karbantartás-érettség és a karbantartás hatékonyság kapcsolata Érettségi szint Elemszám
Rang-pontszám M1. A karbantartási költségek tervezett aránya Kalandorok 80 48,78
Katonák 23 63,2
M2. Üzem kihasználtság Kalandorok 80 49,5
Katonák 23 60,7
M3. Nem tervezett termeléskiesés aránya Kalandorok 80 50,87
Katonák 23 55,93
M4. Proaktív karbantartásra fordított arány Kalandorok 80 48,49
Katonák 23 64,2
M5. Tervezési minőség Kalandorok 80 48,21
Katonák 23 65,2
34. táblázat: Kalandorok és Katonák várható KPI rangja (saját szerkesztés)
A korábbiakhoz hasonlóan azt láthatjuk, hogy a Kalandorok mind az öt hatékonysági mutató esetében alulmaradtak a Katonákhoz képest. A szignifikancia vizsgálatot a 35. táblázat tartalmazza:
35. táblázat: M-W próba eredménye a Kalandorok és a Katonák közt (saját szerkesztés)
A 35. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy a Kormányzókhoz hasonlóan a Katonák is ötből három esetben tudtak szignifikánsan magasabb hatékonysági mutatókat hozni, mint a Kalandorok. Így ennél a viszonynál is elmondható, hogy a karbantartás-érettség hatással van a karbantartás hatékonyságára. A Kormányzók és a Hódítók karbantartási hatékonyságának várható értéke közti különbségeket a 36. táblázat tartalmazza:
Érettségi szint Elemszám Rang-pontszám M1. A karbantartási költségek tervezett aránya Kormányzók 51 47,65
Hódítók 49 53,47
M2. Üzem kihasználtság Kormányzók 51 47,95
Hódítók 49 53,15
M3. Nem tervezett termeléskiesés aránya Kormányzók 51 51,16
Hódítók 49 49,82
M4. Proaktív karbantartásra fordított arány Kormányzók 51 44,7
Hódítók 49 56,54
M5. Tervezési minőség Kormányzók 51 43,7
Hódítók 49 57,58
36. táblázat: Kormányzók és a Hódítók várható KPI rangja (saját szerkesztés)
A 36. táblázatból azt láthatjuk, hogy a magasabb érettségi szinten lévő hódítók az öt KPI-ből négy KPI-ben magasabb várható értéket hoznak, míg a „Nem tervezett termeléskiesés aránya”
mutató esetében elmaradnak a Kormányzókhoz képest. A különbségek szignifikanciájára a 37.
táblázat ad választ:
37. táblázat: M-W próba eredménye a Kormányzók és Hódítók közt (saját szerkesztés)
Az eredményeket elemezve elmondhatom, hogy a négy KPI-ből, amely esetében magasabb hatékonyságot mutatott a Hódítók klasztere, két esetben a különbség szignifikáns.
Összességében megállapíthatom, hogy az érettségi modellben felállított hierarchia megállta a helyét, vagyis az érettségi szint hatással van a karbantartás hatékonyságára.
Ha visszaemlékezünk a Kormányzók és a Katonák klaszterek közti különbségekre, akkor tudjuk, hogy az egyik esetben a műszaki folyamatok voltak az erősebbek, a másik klaszter esetében pedig a gazdasági folyamatok érettsége volt magasabb szinten. Hogy ez mit jelent a karbantartás hatékonysága szempontjából, azt a következő táblázat tartalmazza.
Vajna Zoltán A karbantartás-érettség és a karbantartás hatékonyság kapcsolata Érettségi szint Elemszám Rangpontszám M1. A karbantartási költségek tervezett
aránya
Kormányzók 51 38,71
Katonák 23 34,83
M2. Üzem kihasználtság Kormányzók 51 36,93
Katonák 23 38,76
M3. Nem tervezett termeléskiesés aránya Kormányzók 51 38,46
Katonák 23 35,37
38. táblázat: Kormányzók és a Katonák várható KPI rangja (saját szerkesztés)
A 38. táblázatból, mely a Kormányzók és a Katonák karbantartás hatékonysági mutatóinak várható értékét tartalmazza, megállapíthatjuk, hogy nem tudunk a két érettségi szint között rangsort felállítani, ugyanis két esetben az egyik, másik két esetben a másik klaszter elemei mutatnak magasabb értéket és a tervezési minőség esetében olyan kicsi a különbség, hogy nem lenne megalapozott a Katonák javára dönteni. Amit viszont kiolvashatunk, hogy a gazdasági folyamatok magasabb érettsége végett a Kormányzók jobban teljesítenek azoknál a mutatóknál, amelyek a tervezési képességhez kapcsolódnak és a Katonák pedig jobban teljesítenek műszaki megbízhatóság területén. Ennek a különbségnek a szignifikanciáját a 39. táblázatban vizsgáltam meg, melyből egyértelműen kiderül, hogy a két szint által elérhető hatékonyság közt nincs szignifikáns különbség.
39. táblázat: M-W próba eredménye a Kormányzók és Katonák közt (saját szerkesztés)
Az eredmények alapján azt mondhatnám, hogy jelen esetben nem sikerült bizonyítani azt, hogy az érettségi szint hatással van a karbantartás hatékonyságára, de ha belegondolunk, akkor korábban nem tettem minősítő jelzőt ennek a két szintnek az egymással való kapcsolatára. Két ellentétetés megközelítés ugyan, de nem mondhatjuk azt, hogy az egyik jobb, mint a másik, ezért nem is számíthattam másfajta eredményre.
Az érettségi szintek páronkénti összehasonlíthatóságának az utolsó lehetséges variációja a Hódítók és a Katonák közti különbségek feltárása. A karbantartás hatékonysági mutatók várható értékét az 40. táblázat mutatja be:
Érettségi szint Elemszám Rangpontszám M1. A karbantartási költségek tervezett
aránya
Hódítók 49 39,35
Katonák 23 30,43
M2. Üzem kihasználtság Hódítók 49 36,94
Katonák 23 35,57
M3. Nem tervezett termeléskiesés aránya Hódítók 49 37,2
Katonák 23 35
M4. Proaktív karbantartásra fordított arány Hódítók 49 38,82
Katonák 23 31,57
M5. Tervezési minőség Hódítók 49 39,86
Katonák 23 29,35
40. táblázat: Kormányzók és a Katonák várható KPI rangja (saját szerkesztés)
A 40. táblázatból egyértelműen kiderül, hogy a Hódítók mind az öt esetben magasabb
41. táblázat: M-W próba eredménye a Hódítók és Katonák közt (saját szerkesztés)