Környezeti változók hatása a lepkeközösségekre

A kiértékeléshez használt jelzőszámok és összehasonlítások nem adtak egyértelmű választ az erdőállományok kora lepkékre gyakorolt hatására, az eredmények inkább a vegetáció struktúrájával kapcsolatos összefüggéseket bizonyították. Ezért a kor mellett elemeztem az erdőállományokat jellemző növényzet különböző paramétereinek lepkékkel való kapcsolatát.

Emellett a legutóbbi üzemtervezés (2004) óta elvégzett erdészeti nevelővágások és azok intenzitásának lepkékre gyakorolt hatását is vizsgáltam. A változók számának csökkentéséhez használt főkomponens analízis 4 olyan komponest állított elő, melyek megfelelő sajátértékkel (>1) a variancia viszonylag magas részét magyarázták. A főkomponenseket összesen 172 esetben korreláltattam a teljes megfigyelt lepkeközösség és a különböző szempontok alapján csoportosított lepkék jellemző paramétereivel, mely során 12 alkalommal észleltem szignifikáns korrelációt.

1. főkomponens: Az összes megfigyelt lepke esetében az egyedszám és a gyakori fajok egyedszáma állt közepes erősségű pozitív korrelációban a PC1-el, amely főkomponens elsősorban az erdészeti nevelővágásokkal kapcsoaltos változókat, illetve az erdőállomány korát tartalmazta. A magasabb számú és nagyobb kiterjedésű erdészeti kezelés hatására eszerint nőtt a lepkék egyedszáma. Hasonló eredményekről több publikáció is beszámolt. PHILIPS et al.

(2006) kezeletlen és kezelt erdők Carabidae faunája között jelentős egyedszámeltérést tapssztaltak a kezelt erdő javára. SUMMERVILLE &CRIST (2002) szintén úgy találták, hogy a szelektív fakitermeléssel kezelt erőben magasabb a lepkék egyedszáma, mint egy kezeletlen, vagy tarvágott területen.

108

Az erdészeti nevelővágások hatása a rovarok egyedszámára azonban nem minden esetben mutatható ki, erősen függ a vizsgált csoportoktól, a földrajzi régiótól és az erdőtípustól. HILL

(1999) trópusi erdőkben végzett vizsgálatot nappali lepkéken, és nem talált különbséget a kezelt és kezeletlen erdők lepkeegyedszámában. SCHOWALTER et al. (2003) pedig ellentmondó eredményeket talált 2-2 kezelt és kezeletlen duglaszfenyő (Pseudotsuga menziesii) erdőben. A lepkék fajszáma és a PC1 között azonban nem találtam kapcsolatot.

A PC1 szintén magas arányban tartalmazta az erőállományok korát, mint változót, amely alapján az erdő korának növekedésével növekszik a lepkék abundancia viszonya is. Hasonló eredményeket publikált SUMMERVILLE et al. (2009), akik szerint számos környezeti változó befolyásolja a lepkeközösségeket, többek között az adott erdőállomány kora.

A nagylepke és molylepke közösségek korrelációját a PC1-el külön-külön is megvizsgáltam.

Nagylepkék esetében hasonló eredményeket kaptam, mint a teljes lepkeközösség vizsgálata során. A molylepkék egyedszáma ugyanakkor közepes (összes molylepke), vagy erős (gyakori molylepke fajok) negatív korrelációban állt a PC1-el. A molylepkék abundancia viszonyait számos környezeti tényező befolyásolhatja, FUENTES-MONTEMAYOR et al. (2012) a következők szignifikáns hatását mutatták ki: erdei legeltetés, fafajok száma, őshonos fafajok száma, erdőállomány kiterjedése. Az erdészeti kezelések molylepkékre gyakorolt hatása azonban kevésbé ismert, mint a nagylepkéké. A nevelővágások és gyérítések során felnyíló lombkoronaszint alatt több mikrohabitat alakulhat ki. A nyíltabb lombkoronaszint eredményeként már pár éven belül jelentős gyepszint és cserjeszint jelenhet meg a lékekben (MÁRIALIGETI et al. 2009, TINYA et al. 2009a), melyek új élőhelyet jelentenek számos faj számára. A niche feltöltődési folyamat meghatározó a lepkeközösségek struktúrája szempontjából (SUMMERVILLE et al. 2013), de az új élőhelyek elfoglalásának sebessége eltérő lehet a különböző fajoknál, elsősorban a diszperziós képesség függvénye (ALANEN et al. 2011).

Az erdészeti nevelővágások hatására felnyíló lombkoronaszint alatt megjelenő növényzet tehát azért növelheti a lepkék egyedszámát, mert az újonnan létrejövő mikroélőhelyeket gyorsan elfoglalják a jó diszperziós képességű fajok. A molylepkék egyedszáma pedig azért csökkent az erdészeti nevelővágások számával, mert többségük vagilitási képessége gyengébb, így az új niche-t elsősorban nem azok foglalhatták el.

4. főkomponens: A további korreláció-vizsgálatok során a lepkeközösségek csupán a PC4-el mutattak szignifikáns kapcsolatot. A 4. főkomponens növényzet-borítás jellegű változkat tartalmazott elsősorban, főként a cserjeszint és a lombkoronaszint borítási értékeit, de a teljes varianciának kevesebb, mint 10%-át magyarázta. A PC4 a molylepkék fajszámával (S_mi), a fafajokon fejlődő lepkék fajszámával (Sf), a csejeféléken fejlődő lepkék Shannon (Hcs) és Simpson (Dcs) diverzitásával, a lágyszárú növényfajokon fejlődő lepkék egyedszámával (Nlá), valamint a lágyszárú növényzeten fejlődő gyakori lepkék egyedszámával (NláGY) mutatott közepes erősségű negatív korrelációt.

A lombkoronaszint magasabb záródása az alsóbb vegetációs szintek alacsonyabb borítását eredményezi, amit több kutató is a fényviszonyokkal hozott összefüggésbe (BRÉDA et al. 1995, ELEMANS 2004, BARBIER et al. 2008, TINYA et al. 2009a, b). A vegetáció strukturális diverzitása és növényfajainak száma növeli a lepkék fajszámát és diverzitását, amit többek között afrikai (AXMACHER et al. 2009), ázsiai (CHOI 2008), észak-amerikai (SUMMERVILLE &

CRIST 2002), nagy-britanniai (USHER &KEILLER 1998) és japán (TAKI et al. 2010) kutatások is alátámaszttottak. Mérsékelt övi gyertyános-tölgyes erdők tekintetében azonban nem

109

rendelkezünk kellő ismerettel az erdőstruktúra és a lepkeközösségek kapcsolatáról. Jelen vizsgálat során csak azokon a mintaterületeken volt magasabb a cserjeszint, vagy gyepszint borítása, illetve fajszáma, amelyeken a lombkoronaszint záródása ≤90%. Az előbb felsorolt munkákhoz hasonlóan így jelen kutatás eredményei is alátámasztják az erdei vegetáció struktúra hatását a lepkeközösségekre, amelyek fajszámát és diverzitását jelentősen befolyásolja lombkoronaszint borítása.

A PC1 azonban a fafajokon fejlődő lepkék fajszámával is negatív korrelációt mutatott. A fafajokon fejlődő lepkék fajszáma akkor növekedhet a lombkoronaszint borításával, ha annak magasabb záródását diverzebb fafajkészlet biztosítja. A növényzet diverzitása és a lepkék fajszáma közötti pozitív kapcsolatot támasztotta alá több kutatás is (e. g. SOUTHWOOD et al.

1979, STRONG et al. 1984, KNOPS et al. 1999, HADDAD et al. 2001). Jelen vizsgálat mintaterületein a lombkoronaszint borítása és a fafajok száma között nem volt korreláció (Pearson r= -0,018; p=0,963), ennek megfelelően a magasabb záródási érték nem indukálta a fafajokon fejlődő lepkék fajgazdagságát. A magyarországi és nemzetközi szakirodalomban is csak kevés hasonló jellegű eredmény ismert, a publikációk e tekintetben leggyakrabban a lepkeközösségek diverzitását (e.g. HADDAD et al. 2001), vagy abundancia viszonyait (e.g.

SCHULZE et al. 2001) vizsgálták. Ugyanakkor FUENTES-MONTEMAYOR et al. (2012) szintén vizsgálta a lombkoronaszint kapcsolatát a lepkékkel (micro- és macrolepidoptera közöségekkel külön-külön), de nem találtak szignifikáns kapcsolatot.

110