• Nem Talált Eredményt

II. A Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára

II.II. A könyvtár kezdetei

A Tudományos Könyvtár a valamikori református kollégium könyvtárának jogutódja.

„A székelyföldi kálvinisták számára a történetíró Bethlen János 1670-ben tett 5000 forintos adománya nyitotta meg az utat, hogy udvarhelyi alsófokú (triviális) iskolájukat kollégiummá fejleszthessék. Ezzel a mozzanattal függ össze a későbbi kollégiumi könyvgyűjtemény kezdete is, noha létesítése nem egészen úgy zajlott le, miként az iskola történetével foglalkozó régebbi és újabb közlemények előadják.”218

Gönczi Lajos, a kollégium igazgató-tanára 1895-ben a könyvtár keletkezésének rövid történetét írta meg „A Székelyudvarhelyi ev. ref. kollegium multja és jelene : történeti vázlat”

215 Hermann Gusztáv: Székelyudvarhely művelődéstörténete. Bukarest, Kriterion, 1993, 26-46. p. Továbbiakban Hermann Gusztáv 1993

216 U.i., 188-190. p.

217 Vofkori György: Székelyudvarhely : várostörténet képekben. Kolozsvár, Polis, 1995, 56. p.

218 Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1976, 219. p. Továbbiakban Jakó Zsigmond 1976

című művének kilencedik fejezetében, melynek címe: „Az iskolai gyűjtemények keletkezése és mai állása.” Eszerint Gönczi Lajos azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi ref. kollégium könyvtárának alapját az iskolát is alapító gróf Bethlen János vetette meg azzal a 28 darab ajándék könyvvel, melyet Apafi Mihály fejedelem 18 darab könyvvel gyarapított. Tehát ez a 44 darab könyv volt az első kezdete annak a könyvtárnak, mely a továbbiakban az erdélyi gimnáziumi könyvtárak között méltó helyet foglalt el. Gönczi szerint ezt a példát sokan követték, egyrészt könyvajándékozással, másrészt pénz felajánlásával. Így a könyvtár állománya 1720 június 5-én 180 darab könyv, melyeket Szigethi Gy. György ír össze, és nagyság szerint 7 ordóba csoportosít. Aztán 1797-ben Zilahi Sebes János összeállított egy katalógust, melyben a könyveket adományozók szerint csoportosítja, és külön írja össze a vásárolt könyveket is. Ebben a katalógusban 3826 darab könyv van feljegyezve. 1803-ban Szigeti Mihály is készített egy katalógust, melyben – első alkalommal – a könyvek szakok szerint vannak csoportosítva. 1823-ban Karácsoni Sámuel felvigyázása alatt Dávid Mihály és Kovács Ferenc jurátusok írtak egy újabb katalógust és rendezték a könyvtárat, mely addig teljesen rendezetlen volt. Ebbe a katalógusba jegyezték aztán fel időnként a szaporodásokat, az egyes évek megkülönböztetése nélkül egészen 1871-ig bezárólag. 1872-ben Szakács Mózes egy új gyarapodási jegyzőkönyvet nyitott, és ebbe a jegyzőkönyvbe nagyon sokáig rendesen és pontosan jegyezték be az évenkénti gyarapodást.

A katalógusok és a gyarapodási jegyzékek meglététől függetlenül a könyvtár nem volt használható állapotban. Ezen a problémán segített a kollégium elöljárósága azzal, hogy 1880 tavaszán megbízta Kovács Dániel rendes tanárt, hogy a könyvtárat a kor igényeinek megfelelően rendezze, és tegye hozzáférhetővé. Ezzel a munkával Kovács Dániel 1890. június 31-ikére teljesen elkészült. A könyvtár állományát Szabó Károly kolozsvári egyetemi könyvtárnok utasításai szerint rendezte, és mint könyvtárnok kezelte a könyvtárat. Szabó Károly akkor már a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt és kutatásait a régi magyar bibliográfiára is kitejesztette.

Az így elrendezett könyvtárnak 1895. július 1-jén összesen 16 314 kötete van, melyből az önálló művek száma 10 273.219

A szakok szerinti csoportosítások a következők voltak:

„I. Theologiai osztály

II. Philosophiai s paedagogiai III. Philologiai

219 Gönczi Lajos: A székelyudvarhelyi ev. ref. Kollégium múltja és jelene : történelmi vázlat. Székely-Udvarhely, 1895, 229.-231. p. Továbbiakban Gönczi Lajos 1895

IV. Történelmi s jogtudományi V. Mennyiségi s természettani

VI. Folyóiratok, lexikonok, s gyűjtemények VII. Akadémiai értekezések

VIII. Promotionális dissertátiók IX. Szépirodalmi s vegyesek osztálya X. Kéziratok

XI. Programm értekezések”220

Gönczi Lajos munkája a magyar könyvtártörténet fontos fejezetét gyarapítja, gazdagítja.

Csapodi Csaba - Tóth András -Vértessy Miklós Magyar Könyvtártörténet című munkájában a következőképpen írnak a könyvtárról: „Az 1670-ben alapított székelyudvarhelyi református kollégium könyvtárában – mely a diákközösség, az úgynevezett coetus tulajdona volt – csupán pár száz kötet állt a polcokon. Ennek ellenére volt könyvtári szabályzata, s a XVIII. század első felében több főúri hagyaték anyagával gazdagodott.”221

Jakó Zsigmond szerint a könyvtár kezdetben nem több, mint a diákság tanulásához szükséges könyvek gyűjteménye, és ezekből létesült a könyvár első csírája: a coetus (diákok önkormányzati közössége) tékája. Ennek a szerény gyűjteménynek a darabjai gyorsan cserélődtek, mert a tanulással elrongyolódott köteteket állandóan újakkal kellett helyettesíteni. A tanárok oktatói munkáját egyáltalán nem segítette elő, ők eleinte csak a magánkönyvtárukra támaszkodhattak. Jakó Zsigmond azt állítja, hogy a coetus számára a könyveket az új iskola pártfogói adták össze, és csak elképzelhető, de teljességgel nem bizonyítható, hogy az adakozók között I. Apafi Mihály (1632-1690) fejedelem és Bethlen János (1613-1678) kancellár is szerepelt.

Jakó azt is megfogalmazza, hogy az iskola alapításának első éveiben, évtizedeiben az elsődleges gond a diákság elhelyezése, az anyagi alapok, a keretek megteremtése volt, és nem a könyvtár létesítése. Ezt támasztják alá az iskola 1671-ben jóváhagyott törvényei is, melyek nem szólnak sem a könyvtárról, sem a könyvtárosról. Viszont az 1682-ben írásba foglalt törvények már hét cikkelyt felsoroló külön fejezetben, részletesen tartalmazzák a könyvtáros kötelességeit, a könyvek használatát. Ekkor már külön helyisége van a könyvtárnak, de a könyveket nem polcokon, hanem ládákban tartották.222

220 Gönczi Lajos 1895, 231. p.

221 Csapodi Csaba-Tóth András-Vértessy Miklós 1987, 131. p.

222 Jakó Zsigmond 1976, 219-220. p.

Gönczi Lajos szerint az iskola törvényei eredeti latin nyelven három ízben vannak leírva, melyek közül az első az alapítási évben íratott le. Másodízben Rozgonyi János íratta le 1682 októberének utolsó napján. E második változatot közli eredeti latin szövegben és magyar fordításban, mely fordítást Kovács Dániel készítette, aki a könyvtárat rendezte és könyvtárosi megbízatást is kapott..223

Az 1682-es törvény szerint:

„A könyvtáros kötelessége:

I. A gymnasium könyveit csak azután vegye gondozása alá, miután elődje újra megmutogatta és a könyveknek megfelelő ordóba rakta.

II. A gymnasium polgárainak, miután nevüket felírta, sorban adjon ki könyveket feljegyezvén a napot is, mikor kiadta.

III. Mikor a vacatio közeledik, a kint levő könyveket gyűjtse össze s mindeniket a maga helyére tegye el.

IV. Hacsak nyilvános megidézést és sulyos büntetést nem akar kiállani, a coetuson kívül egyáltalában senkinek ne adjon ki semmiféle könyvet használat végett, csak méltányos okból a ref. lelkészeknek a Tiszt. Professor felmentő engedelmével. A lelkészek elismervényt adjanak és a könyvtárosnak kézadással kötelezzék magukat, hogy bizonyos időben visszaadják a könyveket.

V. A könyvtáros a thekát mindig zárva tartsa, csak tanulás, vagy a könyvek gondozása miatt tartsa nyitva. Ezen eseten kívül, akár van, akár nincs, az officialisok figyelmeztessék a théka bezárására; ha kétszer-háromszor figyelmeztetve sem engedelmeskedik, törvényszék elé állítatik.

VI. A kényelem kedvéért a könyvtáros ne tartson ott ágyat, sem semmi mást ott ne őrizzen, csak olyat, a mire ritkábban van szükség. Gondja legyen arra is, hogy nem mindenkinek adjon ki akármilyen könyvet, hanem a szerint, a mint kinek-kinek tehetsége, vagy a tanulmánya hozza magával, melylyel az idő szerint foglalkozik. NB. A ki a könyvekben kárt tesz, javítassa ki.

VII. Midőn a könyvtáros tisztét letenni akarván beszámol, a számadást vizsgálók addig ne mentsék őt fel, míg ki nem pótolja az esetleges hiányt. Ajánló levelet is csak az elégtétel után kapjon.”224

Az iskola egyik legfontosabb vezetője Rozgonyi P(ap) János (1677-1710), aki a hollandiai Utrechben és Leidenben folytatott tanulmányai után, 1678 után került Udvarhelyre rektor-professzornak. Az új vezető bibliofil hajlamokkal rendelkezett. Többek között neki tulajdonítható a kollégiumi szervezet teljes kiépítése, és az is, hogy az 1682. évi iskolai

223 Gönczi Lajos 1895, 61. p.

224 U.i., 91.-93. p.

törvényben a könyvtár ügyeire is kitértek. Jakó Zsigmond szerint minden jel arra mutat, hogy Rozgonyi rektor személyes összeköttetéseiből adódóan kerültek a kollégium tulajdonába az első magángyűjtemények: a Tolnai-theca, az Apafi-theca, s talán még a Bethlen-theca is, tehát mindazon részlegek, amelyek magvául szolgáltak a későbbi nagykönyvtárnak.225

Gönczi Lajos szerint Tolnai Fabricius István 1689-1695 között Székelyudvarhelyen rektorként tevékenykedett, de iskolai tevékenységéről semmi más nem ad tanúbizonyságot, mint egy sajátkezű aláírása. Mint rektor halt meg 1695-ben.226

Jakó Zsigmond szerint Tolnai Fabricius István (1630-1690) nem volt rektor Székelyudvarhelyen, azért sem, mert 1690-ben Kolozsváron elhunyt. Az viszont tény, hogy a Tolnai könyvei közül 1693-ban vagy 1694-ben megvásárolt 84 kötet lett valóban az alapja a kollégiumi nagykönyvtárnak. Tolnai Utrechben, Franekában, Groningenben és Londonban teológiai és orvosi tanulmányokat folytatott. Könyvgyűjteményében egy világot járt, széles látókörű, sokoldalú műveltséggel rendelkező professzor szellemi fegyvertára került Udvarhelyre.

Angliában beszerzett könyvei új eszméket közvetítettek az udvarhelyi kollégiumba. Nyelvtanai, szótárai alkalmat biztosítottak az új angol művelődéssel való ismerkedéshez, és ez a tény már a kezdődő polgári viszonyokat vetíti elő. Különös jelentősége volt az orvosi könyveknek, mert ezek segítségével jelent meg a könyvtár anyagában a gyakorlati célokat szolgáló természettudományos szakirodalom. Tolnai könyveivel egyidejűleg az Apafi-thékát is az 1694.

évi gyarapodásként tartják számon, szám szerint 18 kötetet. Jakó véleménye szerint ennek a részlegnek a könyvtárba való kerülése is Rozgonyi személyéhez köthető. Feltehetőleg ezeket a köteteket Rozgonyi magánkönyvtárából vásárolták meg a kollégiumnak, éspedig úgy, hogy a költségeket II. Apafi Mihály állta. A könyvtár ezen állományrésze az 1970-es évekre már teljesen megsemmisült.227

A könyvtár állománya adományokkal gyarapodott, így lassan alakult ki az egykori szerény méretű könyvtárból az értékes gyűjtemény. Az adományozók köre nagyon széles, a székely köznemestől az egyházi főúrig, az értelmiségi polgártól, az orvosoktól, ügyvédektől, tanároktól, lelkészektől kezdve az államigazgatás magas rangú tisztviselőiig, az ispánok, alispánok és nemes családok tagjain keresztül a társadalom szinte összes rétege képviselve van. Így alakult ki az adományozók nevét viselő téka-rendszer, mely a mai napig ebben a formában található. A 17 téka a következő, melyek kialakulásának történetét Jakó Zsigmond részletesen feltárta:

1. Bethlen (Gyulai) – téka: a könyvadományok közül ez a téka került elsőnek a könyvtárba. Bethlen Imre (1698-1765) főgondnok és felesége, Gyulai Klára (meghalt 1757-ben)

225 Jakó Zsigmond 1976, 220. p.

226 Gönczi Lajos 1895, 10. p.

227 Jakó Zsigmond 1976, 220-221. p.

gyűjteménye nyitotta meg a sort 1765-ben. A Bethlen-theca elsősorban a coetus számára hasznos könyveket tartalmazott, ezzel is magyarázható, hogy teljesen elhasználódott. Napjainkban már csak 24 kötet található meg a tékában.

2. Székely – téka: Székely László (1716-1772) Szebenben élő buzgó kálvinista volt. A kalandos, nehéz életű művelt főnemes a könyveit tekintette igazi vagyonának, és ennek megfelelően végrendeletében azokat az udvarhelyi kollégiumra bízta. Gyűjteménye legkorábbi darabjai 1730-ból való szerzemények. Általában csak szakirodalmat gyűjtött. Könyvtárával egy 18. századi literátor gyűjteménye került az udvarhelyi kollégiumba.

3. Zágoni – téka: Zágoni Márton újtordai református lelkész iskoláit Székelyudvarhelyen végezte, könyveit az alma maternek adományozta. A viszonylag kis gyűjtemény 1786-ban került a református kollégium könyvtárába. A legértékesebb könyvek Utrechtből, Frankfurtból, Bernből származtak.

4. Málnási – téka: Málnási László gyűjteményének színvonala tükrözi a korabeli erdélyi papi társadalom teológiai műveltségét. Az értékes gyűjtemény a kollégiumi könyvtár egyik leghasznosabb és legértékesebb részét képezi. Több részletben került a könyvtár tulajdonába, 1770-1798-ig az adományozott kötetek száma 416-ra emelkedett. Tudományos könyveinek zömét Leidenben vásárolta.

5. Korda (Nemes) – téka: Korda Zsigmondné Nemes Júlia a Bod Péter és Árva Bethlen Kata körül kialakult irodalombarát körnek volt tagja. 1796-ban szállt a kollégiumra gyűjteménye, mely felekezetileg nem annyira zárt, mint Bethlen Katáé.

6. Teleki – téka: Dálnoki Teleki Mihály életének és intellektuális fejlődésének eleven krónikája a Székelyudvarhelyen őrzött könyvtára. Az erdélyi könyvgyűjtés múltjának egy szép fejezetét és emlékét őrzi ez a gyűjtemény. Korán felismerte, hogy a belföldi könyvpiac nem elégítheti ki az igényeket, ezért a szakkönyveket külföldről szerezte be.

7. Cserei – téka: a 18. század második felében Cserei Farkas a helyi közigazgatásban dolgozó és tevékenykedő köznemes volt. Gyűjteménye 1800-1803 között került a kollégiumba.

Jellegzetessége, hogy a helyi könyvpiac akkori termékeiből állt össze, néhány darab kivételével latin nyelvű és javarészt jogi, filozófiai tárgyú művekből áll.

8. Osváth - téka: Bibarcfalvi Osváth László 1804-ben hagyta gyűjteményét a székelyudvarhelyi kollégiumra. Valószínűleg ott tanult, majd jegyzőként, ülnökként és alkirálybíraként tevékenykedett, de könyvei nem tükrözik személyes érdeklődését. A tőle származó kötetek többsége irodalmi tárgyú, főként a latin klasszikus szerzők vannak képviselve nagy számban.

9. Nemes – téka: Gegesi Nemes Gábor marosvásárhelyi parókus lelkész 347 kötetes gyűjteménye 1810-ben került a könyvtárba, mely az erdélyi könyvtárfejlődésnek egy korábbi lépcsőfokát képviseli. Könyveinek többsége filozófiai-teológiai tárgyú és vallásos jellegű, de sok irodalmi, nyelvészeti és történelmi művet is megszerzett.

10. Kassai – téka: Kassai Sámuel udvarhelyi református esperes-pap 272 kötetet számláló gyűjteménye 1814-ben kerül Udvarhelyre, és ezzel lezárul a teológiai jellegű adománykönyvtárak sora. Itt a könyvek nagy része már nem latin, hanem francia nyelvű, és megjelennek a világi témákkal foglalkozó művek is.

11. Kiss – téka: a backamadarasi Kiss család szívügyének tekintette a kollégium sorsát.

Kiss József úgy intézkedett, hogy könyvtárát külön egységként kezeljék és esztendőnként 200 forint árú könyvvel gyarapítsák. A Kiss Alapítvány nagyon sokat tett úgy a kollégium, mint a könyvtár érdekében. Kiss József könyvadománya az adományozó halálával nem zárult le, hanem 1918-ig töretlenül fejlődött, mindig igazodva a kollégium igényeihez. Így az élő, és a leginkább fejlesztett állományrészek közé sorolható, összetételében már nem tekinthető személyi könyvtárnak.

12. Gyulai – téka: Gyulai Lajos (1799-1869) gyűjteménye a személyi könyvtárak közül kivétel olyan szempontból, hogy a közel kétezer kötetes könyvtárrészlet még az előző időszak enciklopédikus főúri bibliofíliájának terméke. Zömük magyar és latin nyelvű kiadványok.

13. Péterfi – téka: A könyveket Péterfi Albert (1800-1850) volt enyedi professzor adományozta a kollégiumnak 1840-45 között. Gyűjteményének Udvarhelyre került 140 kötete java részét göttingai tanulmányai idején vásárolta. A német nyelvű szakmunkák főként a matematika és a természettudományokkal foglalkoznak.

14. Pataky – téka: Pataky Pál (1816-1875) a bécsi egyetem orvosi karát látogatta, de tanulmányait nem fejezte be. A kollégium alkalmazta nyelvtanítónak, a téka az ő kézikönyveit tartalmazza, a természettudományos szakkönyvek mellett kevés történelmi és jogi anyag található. Latin nyelvű munkákat már alig tartalmazott.

15. Szolga – téka: a téka 55 kötetnyi anyagát Szolga Miklós (mh. 1882) ajándékozta a családját nemzedékeken át nevelő alma maternek. Zömmel jogi műveket tartalmaz.

16. Bonyhai – téka: 80 kötetét Bonyhai N. János udvarhelyi polgár 1890-ben ajándékozta a kollégiumnak. A gyűjteményhez térképek is tartoztak. Anyaga nagyobb részben a Zathureczky családra utaló provenienciájú.

17. Fejérváry- és Fülöp – téka: a Fejérváry – téka egy tudománytörténetileg nagyon értékes orvosi gyűjtemény, mely 200 kötetből áll, és dr. Fejérváry Lajos adományozta a

könyvtárnak. Fülöp Áron (1861-1920) költő és budapesti könyvtárigazgató gyűjteménye 1920-ban került a könyvtár tulajdonába, a kéziratos hagyatékkal együtt.228

Az iskolai értesítők 1874-1900-ig:

A székelyudvarhelyi református kollégium 1874-től kezdve az elöljáróság megbízásából évente nyilvános jelentést adott ki, melynek egy fejezete mindig részletesen foglalkozott a könyvtár gyarapodásaival, az ott folyó munkával. Az értesítők hol jelentés, hol értesítés címmel jelentek meg, és szerkesztőik is mindig annak megfelelően változtak, hogy az adott időszakban ki vezette a kollégiumot. A füzetek szerkezete egységes, általában egy beszámolóval kezdték, a tanári-oktatói gárda bemutatásával folytatták, majd részletesen kitértek az iskola eszközeinek, gyarapodásainak ismertetésére, ahol a lehető legnagyobb pontossággal, konkrét összegekkel alátámasztva dokumentálták a különféle részlegek gyarapodását, az azzal kapcsolatos információkat. Később, Gönczi Lajos igazgató szerkesztésében már rendszeresen jelentek meg olyan tudományos dolgozatok, melyeket a kollégium tanárai írtak különféle szakterületeken. Így, mintegy szaksajtó jellege is volt ezeknek az értesítőknek. Táblázatban összefoglalva minden évben közölték az oktatott tárgyakat, a használt tankönyveket, és az iskolai tanulók számát is.

Pár évtized múlva, amikor már erre szükség volt, felsőbb utasításra felmérték és közölték a kollégiumi tanulók nemzetiségét, felekezeti hovatartozását, anyanyelvét és azt, hogy a város lakosa vagy sem. Ezen iskolai értesítők tanulmányozásával lehet rekonstruálni a könyvtár történetét is.