O ld alára k ö tö tt k ardot, ö v é t derekára.
_ É n szépem elm ennék, h a beleegyeznél!
— H ogy beleegyeznék, nem m ondhatom , párom , F élek az u ta d tó l, nincsen bátorságom .
É s m ikor elére R om agna h íd já ra , J ö t t az em lékezés szive asszonyára.
L o v á t m egfordítja és t a r t visszafelé.
T a lá lja az a n y já t vacsoránál ülve.
__ A nyám , édes anyám , szép jó estét m o n d o k ! M ondj ú jsá g o t nékem >8az asszonyomról.
__ F iam , édes fiam, rossz újság o t m o n d o k : M eghalt a te párod, el is v an tem etve.
A h ely ett, hogy ülne asztal mellé enni, L eborul a p a d ra és elkezd könnyezni.
— F iam , édes fiam, óh m it cselek ed n él!
T e egy asszony m ia tt m ég m egbetegednél?
F iam , édes fiam , ób m it akarsz tenni.
T e egy asszony m ia tt sirb a akarsz m enni?
— M elyik az a tem plom , a hová v itté te k ?
— S zen t M árton tem plom a, o tta n földelik e!.
Lóra ül, o d a megy, a hol a sir ja van.
— A sszo n y o m , a ss zo n y o m , szólj h o z z á m c s a k egyszer,
R o m a g n á b ó l v is sz a te é r e tte d jö tte m ! A sszo n y o m , a ss zo n y o m , v álaszo lj én n é k e m , T o é re tte d jö t te m R ó m a v á r o s á b ó l!
— S ző k e h a jf o n a to m m in d le h u llo tt ró la m , K a rc s ú k is d e re k a m b iz o n y ö ss z e so rv a d t, A c so n to m ró l a b ő r b iz o n y m in d le v á llo tt, N em tu d o k beszólni, m e n j el u ra m i n n e n ! M in d le v á llo tt b izo n y c s o n tja im ró l a b ő r, M enj ol u ra m in n e n , é n k á r h o z o tt v a g y o k I S zü li kicsi k a m r á b a n n a g y s ö té tb e n v a g y o k , l$a, engem m e g lá tn á l, b iz o n y féln él tó le m . , .
D e m ennyivel szebb ennél a Kádár K ata, vagy a Bogár Ilona ? V agy a K őm ives K e
lem enné ! ■
B elejutván ebbe a tém ába, már-már egy magyar nópballadás k ötetet láttu n k fantá
ziánkban a B iblioteca dei Popoli czim ü gyűj
tem ényben.
É s m ennyire ideje volna már, hogy mi is kibújjunk egy kicsit a mi nem zeti kincseinkkel
a napfényre ! %
H ogy már egyebet is tudnának rólunk, m int egy pár rossz jelszót, a mi már-már raj
tunk ragad a külföld szem ében !
A tokkái, a janósz és az Ausztriával való veszekedésünk az, a mire a külföldi szem e felnyílik, hogy ha magyarról van szó. Még mindig csak erről ismernek ránk. Egyszer már jó volna a külföldnek adni valam it, a mi ezek
től a fogalm aktól elüt.
V alam it, a mi egészen a miénk, a mi a mi földünkből sarjadt és a mi lelkűnkből, a miért a nagy nem zetek tudósai fölkeresik a kis nem zetek et, a mi maradandó és elvitázhatatlan : poézist.
K alevalánk nekünk nincs, de itt vannak a népdalaink, a regős énekeink, a népballa
dáink, a m iket egy, a költészetünket ismerő és nyelvün k et szerető költő gyönyörűen le tudna forditani. Arany Toldijából egy olasz szörnyű hum oreszket csinált. N em Arany
nyal kell kezdeni és nem a Toldival, a mi egy idegennek csak a m agyar n yelv extraktum át jelentheti, csak a n yelv nehézségeit, de nem a szépségeit ! Aranyig egy hosszú u t van, a m it igen szépen be lehetne ültetni a nép- költészet virágaival. Ezek azok a vadvirágok, melyük m indenütt, a hol kinyílnak, ism olósek és kedvesek és egyszerűségűknél és ősiségük- nél fogva leginkább alkalm asok arra, hogy a különböző nem zetek lelk ét egym ás közelébe
hozzák. Erdős Renée.
Időjárás. Hazánk
ban a délkeleti és keleti hegyes vidé
ket meg a Kis-Kár
pátok egy részét ki
véve mindenütt volt csapadék (többnyire eső), melynek meny- nyisége a tenger
parttól északkelet
nek húzódó és az északi Felföldön ki
szélesedő sávban többnyire 1 0 és 20
mm. között ingado
zott, Fiúméban pe- dig 54 és Czirkve- niczán 79 mm.-nyi eső esett. A hőméxséklet a Dunántúlon alig változott, egyebütt többé- kevésbé em elkedett; a maximum Czirkveniczán meg Eszéken + 1 2 C. fok és a minimum Bot
falun —13 C. fok volt. w
Olaszország fölött depresszió fejlődött, ^ a melyet az északi alacsony levegőnyomástól Közép- Európán át húzód? széles magas nyomású sáv választ cl*
Sürgöny jóslat: Fagypont körüli hőmérséklet, délen sok helyütt csapadék.
__ Lapunk mai száma' 36 oldal. A melléklet tartalma : Farsang. — Áru- és értékpiacz. — Vállal
kozás. — Ingatlanok forgalma. — A hivatalos lap
ból. — Napirend. — Vízállás. — Időjárási ielentés.
— Tőzsdetáblázat. — Hirdetések.
— Személyi hírek. Rácsból jelentik, hogy a király m a délelőtt */,10 órakor a H ofburgban általán o s kihall
g a tá s t a d o tt és a többi között özv. A p p o n y i grófnót, az e lh u n y t u d v am ag v n e jé t és Z i c h y Á gost József m agyar főrendiházi ta g o t fogadta.
— A király adománya. A k irály a joghallgatók segélyzó alopja ja v á ra ja n u á r 8-ikún m e g ta rto tt jogászbal bizottságának és a budapesti bölcsőde egylotnck a február l.ó n m eg tartan d ó bál alkalm ából az ezzel egy b ek ö tö tt jó té k o n y ezéh a 200—200 k oronát a d o m á n y o z o tt
1
P Á P A I K Á R O L Y T Ó L .
akaratát illeti. Csekély, de buzdító volt a támogatás, melyet kieszközölni sikerült. A magy. tud. Akadémia nagybecsű erkölcsi támogatása mellett a Reguly-alapból 300 forintot utalványozott számomra, melyet az utazás
vége felé még 150 forinttal egészített ki. A földrajzi társaság 100 lorintot adott. A közoktatásügyi minisztérium egy ösztöndíjam hátralevő részét.
1 2 0 forintot utalványozott ki, feloldva a vele járó kötelezettségek alól.
Ezeken felül 400 forintos rokoni kölcsönt kaptam Hinriksz Károly nagy
bátyám, herczegi uradalmi intézőtől. Mindezen eszközök elégségesek voltak az utazás megkezdésére, de nem annak keresztülvitelére. Némi könnyel
műség kellett hozzá ily eszközökkel útra kelni, de bíztam a jövőben. E bizalmamban nem is csalódtam. Utazásom kezdetén értesültem, hogy a közoktatásügyi kormány, a hozzá elutazásom előtt benyújtott emlékiratom .alapján, néprajzi tárgyak gyűjtésével bízott meg a nemzeti tnuzeum sza
mára. Nem volt okom sajnálni már most, hogy a lipcsei és szent-péter- vári néprajzi múzeumok ily irányú felszólítása elől kitértem. Utam elején kaptam a néprajzi gyűjtésre 600 forintot, később annak folytatására 300, végül a hazaszállításra 250 forintot. Ez összeg, a rendelkezésemre álló anyagi eszközök legjelentékenyebbje, lényegesen előmozdítá úti czéljaim megvalósulását, bár jó részét a néprajzi gyűjtési és a szállítási költségek emésztették fel. E támogatás első sorban Szalay Imre osztálytanácsos fir ügyszeretetének köszönhető. Válságosnak vélt időben kaptam 200 forintot Török Aurél úr szíves gondoskodása folytán, tudományos törek
véseink lelkes, áldozatkész serkentőjétől, Semsey Andor úrtól. Ez alka
lommal hálás köszönetemet fejezem ki mindazoknak, kik anyagilag támo- ^ gattak vagy e támogatás létrejöttén fáradoztak. Erkölcsi támogatásuk
által köteleztek le Hunfalvy Pál úr, továbbá Török Aurél ur anthropo- logiai utasításai által, és különösen Budenz József úr, a ki valódi atyai gondoskodással őrködött egész utunk felett.
1888. márczius 13-ikán hagytuk el az Akadémia ajánlásával a
•fővárost, kétség és remény között. Sz.-Pétervárra siettünk, hogy az orosz kormánytól a szükséges utazási engedélyt, esetleg ajánlást megszerezzük.
Nem akarok társam jelentésének ismétlésébe bocsátkozni annak előadá
sával, mint jutottunk egy-egy czári ukáz alakjában oly ajánláshoz, mely számunkra a hivatalos támogatást is biztosítá.*) Mindezért illetékes helyen a magy. tud. Akadémia kifejezte köszönetét. Mindazáltal nem érzem magam felmentve a kötelezettség alól, hogy ez alkalommal személyes, meleg ..köszönetemet én is ki ne fejezzem támogatásáért az orosz
kor-*) M u n k á c s i B e r n á t d r . : Nyelvészeti tan u lm án y u tam a vogulok földen.
B udapesti Szem le 1889. novem beri és deczem beri szám .
1 1 9 9 *
A V O G U L O K É S O S Z T V A K O K N Á L .
mánynak és mindazon -közegeinek, kikkel érintkezni alkalmam volt. Ily előzékeny támogatást, egy ellenségesnek tartott nemzet részéről, válsá
gosnak hirdetett időben legkevésbbé remélhettünk volna. Ez előzékeny támogatás tette egyáltalán lehetővé utunkat, és azt anyagilag is felette megkönnyité. Az orosz kormány férfiai közül különösen Troiniczki urnák, a tobolszki kormányzónak tartozom köszönettel.
A fogadtatás előzékenységében a kormány közegeivel versenyzett a társadalom minden osztálya. — Különösen a tudósok és tudomány- kedvelők igyekeztek tartózkodásunkat a városokban tanulságossá és kelle
messé tenni. Magában a fővárosban támogatásukkal leköteleztek Badloff és Sehrenk akadémikus urak. Petri űr, a földrajz egyetemi tanára és Patkanov urak ; Moszkvában : (londatti: Kazánban : Szmirnov és Veszke : Jekaterinburgban: Clerc; Tobolszkban: Mamew. Eytkin és Lugovszki:
Tomszkban: Florinszki, Kuzneezov és Adrijánov urak. Az érintkezésből mindezen tudósokkal és sok másokkal, az előnyökön kívül, melylyel az szaktanulmányaimra nézve járt, azon meggyőződést érlelte bennem, hogy az oroszság nem olyan, minőnek nyugoti tájékozatlanság és politikai gyülölség kifesti. Mindaz, a mit tapasztaltam, láttam és hallottam, egy serényen munkálkodó, nagyratörő. nagyra hivatott népre vall, mely rövid idő múlva elfoglalja méltó helyét a művelődésben a nagy nyugoti népek mellett.
Mellőzni kívánom utunk azon részének vázolását, mely Oroszor
szágon át Szibériáig vezetett. Bár e rövid ideig tartó út nem volt sze
gény szenvedésekben és gazdag volt tanulságokban.
Csak kevés időt fordíthattunk múzeumok megtekintésére és szak- irodalmi tájékozódásra. Nem időzhettünk azon volgai nyelvrokon törzseknél ícsuvasok, cseremiszek), melyeken útvonalunk átvitt és a melyeknek vizsgálata igen vonzó lett volna. Siettünk tanulmányunk czélja, a vogulság felé. 1888. május 6-ikán érkeztünk a nyugotról legközelebb elérhető vogul telephez, Persinához. E falu az Eszakkeleti-Uralban, a Szoszva folyó mel
lett fekszik, kevés szánni eloroszosodó vogul lakossággal. Itt fogtunk tanulmányainkhoz. Társam a falu kenézének, az öreg Persánek nyelvében egy vogul dialektusra talált és annak feljegyzéséhez fogott. Nekem első sorban fogyatékos orosz nyelvismeretem bővítésére és a nélkülözhetetlen társalgási ügyesség megszerzésére kellett törekednem. Ez irányban derék orosz házi gazdánkban előzékeny segédre találtam. 0 vezetett be az orosz népélet ismeretébe, a mire első sorban volt szükségem, hogy a tanulmányozandó vogul-osztvák életben felismerjem az orosz elemeket.
Ez előtanulmányok mellett hozzáfoghattam főczélomhoz, a vogulság vizsgálatához. Egész nap a falu lakói között forogtam, felkeresve őket
120
különböző foglalkozásukban: időnként egyiket-másikat felbéreltem magam mellé a szükséges magyarázatok megadására. Megkezdettem az anthro- pologiai méréseket, néprajzi tárgyak gyűjtését, modellek készíttetését és a fényképezést. — Ily előtanulmányokkal és vizsgálatokkal töltöttem közel egy hónapot. Ez alatt begyakoroltam magam az orosz nyelvbe, jobban, mint azt oly rövid idő alatt reméltem volna. Ekkor a véletlen kedvező alkalmat nyújtott egy kirándulásra az líraiba, a legfélreesőbb. legkezdet
legesebb állapotban élő vogulsághoz. Ama vidékeken szokott pár év óta nyáron át időzni egy jól felszerelt, nagyszabású orosz állami expeditió, melynek feladata az Északi-lírai ásványgazdagságának átkutatása bányá
szati szempontból és ennek kapcsán a geológiai viszonyok tanulmányo
zása és a terület topograpbiai felvétele. Az expeditiót, mely a legnagyobb előzékenységgel fogadott körébe, a felső Szoszva és mellékfolyóinak vidékén a Kis-Szoszva felső folyásához követtem. Ez utat a sekély hegyi folyókon, lélekvesztőkön. a mocsárokon lóháton vagy a hol ez egészen lehetetlenné vált, gyalog tettük meg. Közel egy hónapig voltam az expediczió kényez
tetett vendége. A köréhen töltött napok utazásom legszebb emlékei közé tartoznak. Kedves kötelességem az élvezett előzékenységért és a bő tanul
ságokért legmelegebb köszönetemet fejezni ki első sorban az expediczió vezetőjének, a lengyel származású Lebedzinszki bányamérnök lírnak, továbbá az expediczió többi tagjainak: Fedorov, (ionosa, Ivanov és Scipio de Campo uraknak. Körükben tanultam meg az utazásnak ama vidékeken szükséges módját, és a bánásmódot ama népekkel. Ez üt alatt ismerkedtem meg a még eredeti vogulság nyári élete módjával, kóbor
lásaival. Visszatérve Persinába, társamat még ott találtam nyelvi tanul
mányaival elfoglalva. Néhány napot tölték e helyen, főleg az északról itt nagyobb számban összegyűlt vogulság antbropologiai vizsgálatával.
Ezután (jul. 20-ikán) megválva társamtól, délnek siettem, hogy még a rövid nyár hátralevő részében felkereshessem a dél-lozvai. pelymi és kondai vogulságot. Ez a vogulság eloroszosodó és a halászat mellett kevés állattenyésztést űz és helyenként földműveléssel is kezd foglalkozni.
A Konda mentében leevezve végződött nyári utam és a téli útra szük
ségesek bevásárlása czéljából Tobolszkon át Jekaterinburgba siettem, hova szeptember 12-ikén érkeztem meg. Innen, miután ide kitűzött talál
kozásom társammal meghiúsult, Tobolszkban pár napot töltve, az utolsó hajón Tomszkba utaztam, melyet téli utam kiindulási pontjául választék.
rl omszktól október 23-ikán váltam meg, hogy téli tanulmányutam czélja, az osztyákság körébe jussak. Ez út az Ob hátán, annak folyása irányában vezetett. A téli szánűt megnyíltát a Castrén által osztyák- szamojédnek nevezett eloroszosodó szamojédség körében töltém. vizsgálva
P Á P A I K Á K O L V T Ó I . .
121
A V O G U L O K É S O S Z T Y Á K O K N Á L .
ezek életét, és nagyobb száma feljegyzéseket téve költészetükből, bár nem az eredeti nyelven. A tiszta osztyákságot a Vasz-.iugánon, az Ob egy baloldali nagyobb mellékfolyóján kerestem fel: nov. 14-én erkezve azok területére. Majd magára az Obra térve, az annak melléken lakó osztyákság tanulmányozására helyenként meg-megallapodtam. Ily tanul
mányok melleti folyton az Ob jéghátán utazva, jan. 6-án. az orosz karácsony napján érkeztem a legészakibb tájak városi központjába.
Berjozovba. .
Itt szükségesnek láttam az osztyák tanulmányok félbeszakitasat, hogy a vogulságnak előttem még ismeretlen legészakibb részét felke
ressem és ott a vogulság téli életével megismerkedjem. E czélból egy hónapot időztem az Ob baloldali mellékfolyóin, a Szoszván és a Szigvan.
Itt történt örvendetes viszontlátásom társammal, Munkácsival, közel télévi távoliét után. A vogulság köréből ismét visszatértem az osztyákokhoz.
azok legészakibb ágát keresve fel. Ezek tanulmányozásában töltöttem, az északi sarkkörön fekvő Obdorszkban, közel egy hónapot. E helyen és ez út alatt alkalmam nyílt megismerkedni az újabban e vidékre köl
tözött zürjénekkel és a legtávolabb északon kóborló számojédekkel. Itt tanulmányaim befejezést nyertek. Különböző körülmények a visszauta
zást és hazatérést tették szükségessé és társamtól is ily irányú felszólí
tást nyertem. Márczius 17-ikén megváltam Obdorszktól, majd tarsam csatlakozván, együtt siettünk Tobolszkba. azt még a téli számítón óhajt
ván elérni. Tobolszkban téli utam véget ért. miután a tél tolyaman megtettem több mint 6000 versztnyi szánutat. Tobolszkból. mar nyári úton, az első hajón folytattam utamat Jekaterinburgon át Kazánba, majd Moszkvába és Pétervárra. Innen Helsingforszon, Stokholmon, Koppen
hágán és Berlinen át utaztunk haza. A nevezett varosokban tobbet- kevesebbet időzvén, csak juh 15-ikén érkeztünk Budapestre.
Az időzésnek a különböző városokban czélja volt a múzeumok
nak, főleg a néprajzi múzeumoknak tanulmányozása. E mellett az orosz fővárosban hosszabban időzve, tájékozódást kívántam szerezni a tárgyamra vonatkozó, nálunk hozzáférhetlen irodalomban. A néprajzi múzeumok tanulmányozása sok tanulságot és sok meglepetést nyújtott. A soknépii Oroszországban élénk élet van a néprajzi kutatás térén, és ez a mú
zeumokban is kifejezést nyer. Különösen érdekes Moszkvának az orosz birodalom összes népeire és az összes szláv népekre kiterjedő gyűjte
ménye. E mellett nemcsak az európai Oroszország jelentékenyebb váro
saiban vannak néprajzi gyűjtemények, hanem a távol Szibéria félreeső városkáinak egyre-másra keletkező múzeumaiban is. Persze ma meg mindezek jobbadán a puszta gyűjtés fokán állnak : a feldolgozásra meg
P Á P A I K Á R O L Y T Ó L .
hiányzanak a kellő anyagi eszközök és szellemi erők. Mindenütt a kez
detet látjuk, de egy sokat Ígérő kezdetet. — Nem nézhetjük minden irigység nélkül a finn főváros gazdag, gondosan összeállított néprajzi gyűjteményét. E gyűjtemény, melyet a kis finn nép állított össze önma
gáról : páratlan a maga nemében. Páratlan a keletkezésének módja i s : az egyetemi ifjúság hozta létre és az tartja fenn. Gazdagok, becsesek a svéd és dán főváros néprajzi kincsei. A német főváros gazdag néprajzi gyűjteményeinek újabban emelt palota pedig a néprajznak, a néprajzi múzeum ügyének diadalát hirdeti. Minél többet láttunk, annál inkább éreztük, hogy e téren mennyire szegények, elmaradottak vagyunk és pedig csupán a saját mulasztásunkból.
II.
Az előzőkben feltüntetve tanulmányutam előzményeit, vázolva útvonalát, áttérek a kutatásban követett módszer és elért eredmények jellemzésére.
Tanulmányaim czélja tisztán az ember, a nép volt. A beutazott terület természeti viszonyainak vizsgálatára hiányzottak úgy a kellő anyagi, mint szellemi eszközök. Ez irányban mindössze egy kis növény
gyűjteményre (mintegy 70 példány) tettem szert, mint két kirándulás eredményére. Időjárási megfigyeléseim a folytonos helyváltoztatás mellett csak reám bírhatnak egyéni értékkel. Meteorologiai megfigyeléseket külön
ben is a beutazott terület néhány főpontján rendszeresen végeznek a politikai számüzöttek. Általában a vidék természeti viszonyait időről időre kutatják orosz tudósok. A külső természet általában csak annyiban bírt reám nagyobb érdekkel, a mennyiben az emberre és a népéletre jelen
tékenyebb befolyással van.
Megfigyelésem körébe esett a lakosság száma, elterjedése, fizikai típusa, anyagi és szellemi élete és a beutazott terület eltűnt népéletének emlékei. A népesedési statisztikai adatokat, részben a saját népszámlá
lásom alapján gyűjtöttem, nagyobb részt pedig a kevésbbé megbízható anyakönyvi adatokra, a nem-keresztényeknél pedig az adó-könyvre vol
tam mint egyetlen forrásra utalva. Demographiai téren a népesség szá
mának megállapítása mellett különös érdekkel bírt annak vizsgálata, vájjon mennyiben igazolható e népek állítólagos pusztulása, és minők a pusztulás tényezői. A statisztikai adatok, melyek e kérdésre fényt vet
hetnének, a múltból igen gyérek, megbízhatatlanok és nehezen hozzáfér
hetők. Azért is igen kívánatos volt a gyermekszületések és halálozások számáról önállóan gyűjteni adatokat. Ez adatokból, ugv gondolom, a
A V O G O L Ó K É S O S Z T Y Á K O K N Á I . .
vogul-osztyákság nagyfokú szaporátlansága és gyermekhalandósága lesz kimutatható.
A korábbi és újabb népesedési adatok megvilágítják a nép költöz- ködési irányát. E szempontból különös érdekkel bír a vognlság költöz
ködése az Ural nyugoti oldaláról annak keleti oldalára. E költözéssel befejeződött a vognlság kiszorítása az Ural innenső oldaláról, hol egykor oly nagy területeket népesített.
Gonddal gyűjtöttem a tanulmányozott népek elterjedésére vonatkozó adatokat. Ezek alapján a vizsgált terület n é p r a jz i térképe lesz össze
állítható. E térképen az állandóbban lakott helyek, folyók. . tavak stb.
elnevezése magának a benszülött népnek nyelvén lesz feljegyezve. E helynevek mig egyfelől nyitját adják egyes az oroszok által eltorzított neveknek, másrészt nem kevés világot vetnek a terület múltjára és a nép jelen életére.
A demographiai vizsgálatok vázolása után áttérek kutatásaim egyik legfontosabb irányának, az anthropologiainak jellemzésére. Ez irányban a vogulok és osztyákok fizikai típusának megállapítása volt feladatom.
E szempontból a leiró jellemvonások megfigyelésére fordítottam a főfi
gyelmet és csak másodsorban a mérésekre. A leíró jellemvonások közül különösen a bőrszín; a szem (alakja, a szemrés és a szívárványhártya színe); a haj (tömege, alakja, színe) és az arczszőrzet: az orr, a fül;
az arcz- és homlok alakja és a pofacsont voltak különösen figyelmem tárgyai. A gyűjtött nagyszámú hajpróbák lehetővé teszik a haj alaposabb vizsgálatát. Koponyát csak kettőt hozhattam. Részletesebb méréseket csak utam kezdetén, a vogulság körében tettem. E méréseknél a franczia antropométert és a kis csusztatót használtam. Testhőmérőm rövid hasz
nálat után elromlott, valamint órám is. melylyel az érverések számát megállapíthattam volna. Méréseimnél alapul a Topinard-féle kisebb séma szolgált, azt az esetek nagyobb részében kiegészítve több a németek által ajánlott mérettel. Ez alapon végeztem mérést 40 vogulon (köztük csak egy a nő). A lakosság katonai kötelezettségkörébe vonást látott a kutatás e módjában és az iránt ellenkezést tanúsított. Az igy támadó bizalmatlanság, mely egy ízben veszélyes jelleget is öltött, koczkáztatta néprajzi kutatásaim sikerét, hol a nép bizalmára a legnagyobb szük
ségem volt. Ezekhez járult még, hogy télen a test a sok vastag ruhától szinte hozzáférhetlen volt. a ruhák eltávolítására pedig a lakások hőmér- séke miatt alig lehetett gondolni. Mindezek arra indítottak, hogy téli utam folyamán a leiró jellemek feljegyzése mellett a termet és a koponya index méreteire szorítkozzam. Ilynemű megligyeléseket végeztem 1 0 0
vogulon. 14Í) osztyákon. 50 zürjénen és 32 szamojéden E megfigyelések
kapcsán alkalmam nyílt tájékozódni egyes ama vidékeken gyakori beteg
ségek elterjedéséről, okairól (mint főleg a venerikus és szembetegsé
geknél).
Az anthropologiai megfigyeléseket kiegészítik ily irányú fénykép felvételeim. Ezek első sorban az arcz-tipust feltüntető fejalakok. Ilyeneket utam folyamán annak különböző pontjain nagyobb számban készítettem.
Minthogy itt a fényképezettek kiválasztása némileg önkényes leh et: ezen baj elhárítására csoport-képek szolgálnak. Egy-egy ily csoport-képen egy falu vagy vidék lakói vannak együtt, minden válogatás nélkül. E csoportképek, melyeknek létesítése nem járt minden nehézség nélkül, képét nyújtják az egyes tájak ruházkodásának is. Mindezen képek természetesen főleg magára a megfigyelőre bírnak jelentékenyebb anthro
pologiai érdekkel.
Az összbenyomás alapján, melyhez e kutatások vezettek, a vogul- ság és osztyákság típusa lényegben azonos, bár egyes alcsoportokat meg lehet különböztetni. Addig is. mig az anyag feldolgozása, a típus szaba- tosabb jellemzésére képesít, néhány fontosabb jelleget óhajtok kiemelni.
A típus mongoloid jellemű, bár kisebb mértékben mint a szamojédeknél.
A középtermet délen az alacsonyba, északon helyenként a magasba megy át. A koponya hossz-szélességi indexe a 40 vogulnál, a hol eddig azt kiszámítottam, határozottan brachykefaliát mutat. A bőr színe barnás.
Az arcz középen kiszélesedő, kevéssé kiálló pofacsontokkal és keskeny szemréssel, a mi főleg a nőknél és gyermekeknél feltűnő. A hajzat dús, színe, mint a szem szivárványhártyájáé is sötét. A test és az arczszőrzet is igen gyér. Különösen jellemző az orr alakja: tövénél mélyen benyo
mott keskeny, lefelé jelentékenyen kiszélesedő. Ezek a főbb jellemvonások.
A gyűjtött anthropologiai anyagnak és feldolgozásának közlése első teen
dőim közé fog tartozni. Addig is, a mi fizikai rokonságunk kérdését e népekkel illeti, arra e jelentésem végén kívánnék pár észrevételt tenni.
Jelenleg áttérek kutatásom főirányának, a néprajzi kutatásnak és eredményeinek (eltüntetésére. E kutatás czélja a tanulmányozott népek életét, annak minden oldalát lehetőleg megfigyelni, megérteni és megér
tetni. E megfigyelés mindenre kiterjed, a nép legelemibb szükségeinek kielégítésétől, a táplálkozástól, szellemének legmagasabb nyilatkozásáig foglalkozásában, családi és társas életében, kezdetleges vallásában, művé
szete és költészetében. Hogy minő módon jártam el a kitűzött feladatok megoldásában, arra utalni talán annyival kevésbbé lesz felesleges, mint
hogy nálunk az ily irányú megfigyelések még nem igen szokásosak.
Az utazó, ki a tanulmánya tárgyát képező nép körében utazgat vagy időzik, lépten-nvomon olvféle megfigyeléseket tesz. melyek
feljegv-P Á feljegv-P A I K A R O L Y T Ó I , .
A V O G U L O K É S O S Z T Y Á K O K N Á L .
zésre érdemesek. E megfigyelések, mint önkényt kinálkozók, a legnagyobb érdeküek.
De mindezek jobbadán a népélet külső oldalára vonatkoznak es felette hézagosak maradnak. E hézagok kitöltése, a bemélyedés a nép életébe szükségessé teszi a huzamosabb tartózkodást egyes pontokon, a mire a pusztán anthropologiai megfigyelőnek szüksége nem lenne. így időztem utam folyamán egyes pontokon, a hol a népélet feltűnőbb különbségeket mutatott, huzamosabban: pár hétig; inig egyéb helyeken egy-két napot tölték főleg anthropologiai érdekből.*) Az állandóbb tar
tózkodási helyek megválasztásánál tekintettel voltam arra, hogy ott a megélési, lakásviszonyok türhetőbhek legyenek, és hogy alkalmas tol
mácsokra találjak, kik az orosz nyelvet bírják.
Csak ilyen benszülött vogul illetőleg osztyák tolmácsok mellett vált lehetővé a rendszeresebb tanulmányozás. Mindazon adatok, miket orosz részről a papoktól, kereskedőktől vagy néha a felette szolgálat-kész, müveit, politikai számüzöttektől nyertem, inkább csak útmutatásul szol
gáltak arra nézve, hol kutassak. Mindazok közlései a féltájékozottság vagy hagyományos, egyoldalú felfogás hibájában leledztek. Maga a nép embere a legjobb vezető, tanító a saját dolgaiban. Csak egy-egy értel
mesebb vogul vagy osztyák bizalmát megnyerve, sikerült jobban beha
tolni a nép életébe. A bizalom felkeltésére szolgál, ha tájékozott
ságot árulunk el dolgaikban és nagyfokú, őszinte érdeklődést. De mind e mellett, vagy akár ezek nélkül elmaradhatatlan bizalomgerjesztő: a
pálinka.
Valami módon megnyerve egyet az értelmesebb benszülöttek közül, bizonyos napidíj mellett őt, magamnál tartottam. A hozzá intézett kér
désekre adott feleletek alapján jegyezhettem. Ö tájékoztatott a környék földrajzi viszonyairól, lakott helyeiről és a földrajzi elnevezésekről. Vele apróra megtekintettem a falut, egyes lakást, ennek részeit, berendezését és a benne levő tárgyakat, kikérdezve azok nevét, rendeltetését. A táp
lálkozást és ruházkodást illető kérdésekkel tolmácsom közreműködésével az asszonyokhoz fordultam, mint, legilletékesehbekhez. Tolmácsom tájé
koztatott a vidék halai és vadjairól, halászatáról és vadászatáról. Tár
saságában részt vettem egyes halászatokban és vele megmagyaráztattam a halászat és vadászat eszközeit. Tőle nyertem adatokat a rokonsági
*) Ily pontok, hol többet-kevesebbet időztem a v o g i i l o k u d l : P ersin a és Gorny a Lozván. Saim és Leus a R ondán, Jeni-paul és Sortengja-paul a Szoszván, Suk- kerja-paul a S z ig v á n ; az o s g t y á k o h n á l \ Vasz Juganszkoe és A i-puchet a Vasz- Jugánon. Juganszkoe a Jugánon, A lexandrovszkoe. Szurgut, Atlym . Berjozov. Kusevát.
Muzsie. Obdorszk az Obon.
12«