G9G3C3C3 Az Sl-mértékegységek betűrendes bemutatója
63 köbméter Jele: m \
A térfogat Sí-egysége; az 1 méter élhosszúságú kocka térfogata, körfrekvencia Jele: (ú.
ahol (p szög, t idő. Ha a periódusos rezgés frekvenciája/, akkor kör- frekvenciája (ü=2nf.
Sí-egysége: radián per másodperc; 1 rad/s= 1 rád • s közepes szabad úthossz Jele: I vagy A.
A részecskének két egymást követő meghatározott reakciója vagy folyamata között befutott átlagos távolsága.
Sí-egysége: méter,
kritikus térerősségek Jele: Hc .
A különböző típusú szupravezetők a Hc mágneses térerősségnél lépnek szupravezetésbe vagy normális vezetésbe szupravezetésből.
Sí-egysége: amper per méter. Jele: A/m.
kvantumszámok Sajátos állandók.
(1) főkvantumszám; jele: n;
(2) hiperfinom szerkezet kvantumszáma; jele: F;
(3) mágneses kvantumszám; jele: m, M\
(4) magspin-kvantumszám; jele: /;
(5) pályanyomaték kvantumszáma, (mellék-kvantumszám); jele: I vagy L;
(6) spinnyomaték kvantumszáma; jele: s vagy 5;
(7) teljes impulzusnyomaték kvantumszáma; jele: j vagy J.
Dimenzió nélküli mennyiségek.
1 A liter szabványos jele.
Larmor-körfrekvencia Jele:
ahol / a hosszúság T termodinamikai hőmérsékleten.
Sí egysége: egy per kelvin. Jele: K lineáris ionizációsűrűség Jele: Aj,
ahol Nj a teljes ionizáció, / a pálya hossza.
Sí egysége: egy per méter. Jele: m '
ahol e elemi töltés, B mágneses indukció, mc nyugalmi elektrontö
meg,
SI-egysége: radián per másodperc.
látszólagos ellenállás Jele:
\ z \ .
A komplex impedancia abszolút értéke.
SI-egysége: ohm. Jele: Q, látszólagos vezetés Jele: \ Y \
A komplex admittancia abszolút értéke.
SI-egysége: siemens.
légköri nyomás Jele: p. _M/,
A barometrikus magasságképlet: P = P»e , ahol p nyomás, p sűrűség, g gravitációs gyorsulás, h magasság. A nulla index a ten
gerszintre utal.
SI-egysége: pascal. Jele: Pa. 1 hPa = 100 Pa = 1 mbar lineáris hőtágulási együttható Jele: a.
6 5
logaritm ikus mennyiség A logaritmikus mennyiségek értelmezésére, jelölésére és egységeire nincs egységes felfogás. Általában a K lo
garitmikus mennyiség valamilyen A dimenzió nélküli mennyiség a alapú logaritmusa. így maga is dimenzió nélküli mennyiség:
ahol A hővezető képesség, ex elektromos vezetőképesség, T termo
dinamikai hőmérséklet.
Sl-egysége: volt négyzet per kelvin négyzet;
1 V2/ k 2= l m 4 kgz s f' A 2- K 2.
I oschmidt-állandó Jele: n().
Részecskeszám-sűrűség, vagy az Avogadro szám egy mólban.
Charta - M értéktéka 5
Az a alapra sok választás használatos, a b alapra 2 vagy e = 2,718 vagy 10 használatos, így c = log bf\oga. A z A mennyiség többnyire valamilyen X mennyiség két értékének hányadosa, tehát A = X i/X2.
Ha X2egy rögzített X() érték, akkor A x= XIX() logaritmusának neve az az AT m ennyiség szintje (például nyom ásszint, teljesítm ényszint).
Jele: Ly.
Az XJXj mennyiség logaritmusának általános neve az X mennyi
ség szintkülönbsége (pl. nyomás-szintkülönbség).
A gyakorlatban (a) felső indexet nem alkalmazzuk, hanem az a ala
pot az X mennyiség jellege által adott logaritmikus mértékegység
gel fejezzük ki.
Lorenz-egyiittható Jele: L.
N lg N lg N lg N lg N lg
0 — oo 20 30103 40 60206 60 77815 80 90309
1 00000 21 32222 41 61278 61 78533 81 90849
2 30103 22 34242 42 62325 62 79239 82 91381
3 47712 23 .36173 43 63347 63 79934 83 91908
4 60206 24 38021 44 64345 64 80618 84 92428
5 69897 25 39794 45 65321 65 81291 85 92942
6 77815 26 41497 46 66276 66 81954 86 93450
7 84510 27 43136 47 67210 67 82007 87 93952
8 90309 28 44716 48 68142 68 83251 88 94448
9 95424 29 46240 49 69020 69 83855 89 94939
10 00000 30 47712 50 69894 70 84510 90 95424
11 04139 31 49136 51 70757 71 85126 91 95904
12 07918 32 50515 52 71600 72 85733 92 96379
13 11394 33 51851 53 72428 73 86332 93 96848
14 14613 34 53148 54 73239 74 86923 94 97313
IS 17609 35 54407 55 74036 75 87506 95 97772
16 20412 36 55630 56 74819 76 88081 96 98227
17 23045 37 56820 57 75587 77 88649 97 98677
18 25527 38 57978 58 76343 78 89209 98 99123
19 27875 39 59106 59 77085 79 89763 99 99564
Száz természetes szám logaritmusának tizedes jegyei lumen Jele: lm.
A fényáram (fényfluxus) Sí-egysége. A lumen az a fényáram, ame
lyet 1 kandela fényerősséggel minden irányban sugárzó pontszerű fényforrás 1 szteradián térszögbe sugároz. llm = led • sr.
lux Jele: lx.
A megvilágítás Sí-egysége A lux az 1 négyzetméter területű felület megvilágítása, ha rá merőlegesen, egyenletesen elosztva, 1 lumen
6 7
m (1) A méter mértékegység jele; (2) A milli Sl-prcfixum.
M A mega a Sí-prefixum jele.
nv A négyzetméter mértékegység jele.
ni' A köbméter mértékegység jele.
magasság A testek hosszúsága és szélessége által rögzített síkra merő
legesen tekintett hosszúság típusú mérték. A mélységgel ellentétes irányítású. Ajánlott magasságok; ajtónyílás l,9m ; asztal 0,85m ; szék 0,475m ; lakószoba 2,4m.
Jele: h
mag-magneton Jele: /iN
ahol e elemi töltés, h Planck-állandó, mp nyugalmi protonlömeg.
Sl-egysége: ampernégyzetméter, mágneses áram Jele: /,„.
ahol Om mágneses fluxus, t idő.
Sí-egysége: weber per másodperc;
mágneses dipólusmomentum (1) Jele: j
ahol /J{) a vákuum permeabilitása. in elektromágneses momentum.
Sl-egyse'ge: weberméter;
(2) Jete: j„.
Régebben, főleg a egs-rendszerekben használt értelmezés:
ahol M erőnyomaték. H mágneses térerősség.
Vektoriálisan:
ahol F erő, I elektromos áramerősség, / hosszúság.
Sí-egysége: tesla; 1 T = 1 W b/m != 1 V ■ s/m 2.
mágneses polarizáció Jele: J
ahol M mágnesezettség, H mágneses térerősség. X ~ fa - 1, fa relatív permeabilitás. Dimenzió nélküli mennyiség.
Sl-egysege: webermeter:
mágneses feszültség Jele: Ü,„.
ahol H mágneses térerősség, / hosszúság.
Sl-egysége: amper. Jele: A.
mágneses fluxus Jele: <P.
ahol B mágneses indukció, A terület.
Sl-egysége: weber; 1 Wb = 1V • s = 1 m2 ■ kg • s-2 • A '.
mágneses indukció Jele: B.
ahol fa a vákuum permeabilitása, M mágnesezettség, B mágneses indukció, H mágneses térerősség.
Sl-egysége: tesla; 1T = lW b/m 2= I V • s/m2.
mágneses szuszceptibilitás Jele: %
69 mágneses térerősség Jele: H
ahol / elektromos áramerősség. / hosszúság.
Vektoriálisan: teljes áramsűrűség.
ahol F erő, B mágneses indukció.
Sl-egyséee: amperméter;
(2) Jele:
ahol F erő, //„ mágneses térerősség Sí-egysége: weber;
mágneses vektorpotenciái Jele: A.
Sí-egysége: amper per méter. Jele: A / m .
mágneses töltés A mágneses töltés fiktív mennyiség, mivel mágneses töltés nem létezik, csak mágneses dipólusként fordul elő. Mivel a mágneses dipólus jellemzésére az m elektromágneses momentum, továbbá a j és a j tt mágneses dipólusmomentum használatos, ezért háromféle mágneses töltés is értelmezhető, amelyek megadják az 1 hosszúságú dipólus momentumát:
A P mágneses töltés a cgs G- és cgs m-rendszerek felépítéséber alapvető mennyiség a Qm mágneses töltés, illetve a belőle szármáz tatott további fiktív mennyiségek a Maxwell-egyenletek szimmet rizálásánál játszanak szerepet.
(l) Jele: P
ahol F mágneses fluxus. I hosszúság.
Sí-egysége: weber per méter, mágnesezettség Jele: M vagy H.
ahol F erő komplex alakja, v rezgéssebesség komplex alakja. Az akusztikában v a részecskesebesség komplex alakja. Valós része a mechanikai ellenállás, jele: b.
Sí-egysége: newtonmásodperc per méter; I N • s/m - Ikg • s '.
mechanika mértékegységrendszerei
A fizikai rendszerekben a tömeg az egyik alapmennyiség, míg a műszaki rendszerekben az erő.
1. Fizikai mértékegységrendszerek (alapmennyiségek: hosszúság, tö
meg, idő): cgs-rendszer, az Sí, az MTS, az ft-lb-s-rendszer.
2. Műszaki mértékegységrendszerek (alapmennyiségek: hosszúság, erő, idő): cm-p-s-rendszer, m-kp-s-rendszer, ft-lbf-s-rendszer.
mega Jele: M. Sí-prefixum.
ahol B a mágneses indukció, a vákuum permeabilitása, H a mág
neses térerősség.
Sí-egysége: amper per méter,
magpreeessziós körfrekvencia Jele: a)N.
ahol ygiromágneses együttható, B mágneses indukció.
Sí-egysége: radián per másodperc.
másodperc vagy szekundum Jele: s. Az idő Sí-egysége és az Sí egyik alapegysége. A másodperc az alapállapotú cézium- 133-atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9192631770 periódusának időtartama,
mechanikai impedancia Jele: zm vagy Zm.
71 megvilágítás Jele: Ev.
ahol <J\ fényáram. A megvilágított terület.
Sl-egysége: lux; llx = llm/m2= lc d s r/m2 = lm _2-cd.
mel A melodikus hangmagasság mértékegysége. A z /= 1000Hz frek
venciájú. p(JJ^= 2 • 10-2 bar nyomású normálhang. amelyet egy stan
dard megfigyelő élőiről észlel, benne 1 0 ()0 mel hangmagasságérze
tet kelt. A 20 Hz frekvenciájú 40 phon hangosságszintű hangnál pe
dig 0 mel hangmagasságérzetet kelt. A standard megfigyelő 40 phon hangosságszint esetén kétszer olyan magas hangot kétszeres mel értékűnek észlel,
mélység Jele: h.
A testek hosszúsága és szélessége által rögzített síkra merőlegesen tekintett hosszúság típusú mérték. A magassággal ellentétes irányítású. Ajánlott mélységek: fürdőkád 0.4m ; úszómedence 2m.
Sl-egysége: méter.
mennyiség Valamely fizikai mennyiség egy fizikai állapot vagy folya
mat mérhető jelenségét írja le kvantitatív módon. Egy mennyiség számszerűleg úgy jellemezhető, hogy megadjuk: a szóban forgó x mennyiség hányszor nagyobb az illető mennyiségfajta egy önké
nyesen választott [a] mértékegységénél. A számtényező az x meny- nyiségnek az |x] mértékegységre vonatkozó {x jfvi számértéke. Az x mennyiség így
alakban adható meg. A szorzattal az algebra szabályai szerint szá
molhatunk. Valamely fizikai mennyiség lehet alapmennyiség vagy származtatott mennyiség. Az alapmennyiség nincs definiálva, csak mérési utasítás vonatkozik rá. A származtatott mennyiség az alap
mennyiségek és a már definiált származtatott mennyiségekkel van definiálva. A származtatott mennyiségek mértékegysége is defini
álható önkényesen, de célszerűbb az alapmennyiségek mértékegy
ségével összhangban értelmezni. A mennyiségek szabványos jele a latin vagy a görög ábécé valamelyik kisbetűje vagy nagybetűje. Az alapjelhez megkülönböztető jelek tartozhatnak.
Mercalli-skála Lásd: íőldrengési skálák.
mérték (!) Egy tárgy által megtestesített mértékegység vagy mérőesz
köz; (2) Néha mértékegységet vagy mérést jelent,
mértékegység Valamely mennyiség rögzített értéke. Ha félreértést nem okoz, a mértékegység helyett az egység kifejezés is alkalmazható. A mennyiség úgy fejezhető ki, hogy megadjuk: hányszor nagyobb egy mértékegységnél. A mértékegység lehet önkényesen választott és le
het más mértékegységekből származtatott. Többnyire nemzetközi megállapodás alapján és szabványosan rögzített mértékegységeket használunk. A mértékegységek egy koherensen választott rendszere mértékegységrendszert alkot. A mértékegységek neve kis kezdőbe
tűvel írandó, kivéve a személynév-fok összetételűeket, míg a mér
tékegységek jele nagy kezdőbetűvel írandó, ha a mértékegység neve személynévből származik, egyébként kis kezdőbetűvel. A prefixum neve a mértékegység nevével, a prefixum jele a mértékegység jelé
vel egybeírandó. Több tényezőből álló mértékegység jelében a mér
tékegységek jele között a leghelyesebb szorzópontot alkalmazni vagy hézagot hagyni a tényezők között. Tort alakú mértékegységek jelölésére alkalmazható a vízszintes törtvonal, a ferde törtvonal és a negatív kitevő. Ha a nevező maga is szorzat, akkor a ferde törtvonal alkalmazása során a nevezőt tegyük zárójelbe,
mértékegység-egyenlet Mértékegységek közötti egyenlet,
mértékegységpróba Valamely mennyiségegyenlet ellenőrzése olyan módon, hogy behelyettesítéssel azonosságra vezethető-e vissza a hozzá tartozó mértékegység-egyenlet,
mértékegységrendszer Mértékegységek olyan rendszere, amely alap
egységekből és származtatott egységekből áll. Különösen fontosak az egységesen összefüggő mértékegységrendszerek. Az ezekre vo
natkozó számmértékegyenletek és mcnnyiségegyenletek alakilag megegyeznek,
méter Jele: m.
A hosszúság Sl-egysége, az SÍ egyik alapegysége. A méter annak az útnak a hosszúsága, amelyet a fény vákuumban 1/299792458-ad
7 3
másodperc alatt tesz meg. A méterrel kapcsolatban a deci és centi prefixumok is törvényesek. Ez értelem szerint vonatkozik a métert és halványait tartalmazó származtatott egységekre is.
metrikus mértékegységek Az Sí mértékegységeinek neve (angolul:
metric system; buzdító alakban: Be metric!- Használd az Sl-t!).
metrológia A mérésre vonatkozó ismeretek összessége. A metrológia keretébe tartozik a mértékegységek megválasztása, definiálása, megvalósítása, a mérésre szolgáló műszerek hitelesítése stb.
migrációs hossz Jele: M.
A migrációs terület négyzetgyöke.
Sl-egysége: méter, migrációs terület Jele: M2.
A hasadási energiáról a termikus energiára való lassulásjellemző L" lassulási terület és a termikus neutronok Is diffúziós területé
nek összege.
Sl-egysége: négyzetméter;
mikro Jele: |i. Sí-prefixum, milli Jele: m. Sí-prefixum, mobilitás Jele: fJ
ahol v átlagos sebesség, E elektromos térerősség.
Sl-egysége: négyzetméter per voltmásodperc;
l m 2/ ( V s ) = 1 kg ’-s2-A.
mól A mól Sl-cgységjele.
mól (1) Jele: ml. Az anyagmennyiséget korábban úgy határozták meg, mint 2 grammnyi hidrogén gáz tömege. Ma már nem használatos, találkozunk mégis hivatkozásokkal. (2) Jele: mól. Az anyagmen
nyiség Sl-egysége. A mól annak a rendszernek az anyagmennyisé
ge, amely annyi elemi egységet tartalmaz, mint ahány atom van 0,012 kilogramm szén-12-ben. Az elemi egység fajtáját meg kell adni, ez atom, molekula, ion, más részecske vagy ilyen részecskék
nek meghatározott csoportja lehel.
A mól által reprezentált szám az Avogadro-szám:
nA = (6,022045 ± 0,000031) • 102\
molalitás (az oldott B anyagé) Jele: mK vagy mH.
ahol p nyomás, Vm moláris térfogat, T termodinamikai hőmérséklet.
Sí-egysége: joule per mólkelvin;
R - (8.31441 ± 0,00026) J/(mol • K).
moláris hőkapacitás vagy mólhő Jele: Cm.
ahol C hőkapacitás, n anyagmennyiség.
Sí-egysége: joule per mólkelvin.
moláris konduktivitás Jele: Am.
ahol B anyagmennyisége, m az oldószer tömege.
Sí-egysége: mól per kilogramm, moláris elnyelési együttható Jele: y
ahol a lineáris elnyelési együttható, cH anyagmennyiség-koncentrá
ció.
Sí-egysége: négyzetméter per mól.
moláris entrópia Jele: 5m.
ahol S entrópia, n anyagmennyiség.
Sl-egysége: joule per mólkelvin; lJ/(mol-K) = lm 2- kg • s 2- K ' mól moláris gázállandó Jele: R.
A tökéletes gáz állapotegyenletéből:
7 5
ahol X konduktivilás, cB anyagmennyiség-koncentráció Sí-egysége: siemensnégyzetméter per mól;
IS • nr/mol = 1 kg ' • s’- A2 • mól moláris térfogat Jele: V,nr
ahol V térfogat, n anyagmennyiség.
Sí-egysége: köbméter per mól.
moláris tömeg Jele: M
ahol p indukált elektromos dipólusmomentum, E elektromos térerős
ség.
Sl-egysége: coulombnégyzetméter per volt;
IC - irf/V = 1A ■s ■ irr/V = lkg 1 • s4 • A2, molekulatömeg Jele: m.
ahol m tömeg, n anyagmennyiség.
Az M moláris tömeg kifejezése az Mr relatív molekulatömeggel:
M= 10 1 A/r kg/mol.
Sí-egysége: kilogramm per mól.
molekula polarizálhatósága Jele: a
ahol A/r a relatív molekulatömeg, mu a szén-12-atom nyugalmi tö
megének 1/12 része.
Sl-egysége: kilogramm, mozgásmennyiség Lásd impulzus.
n A nano jele.
N A newton jele.
nagyítási tényező Jele: /
X= (kényszerrezgés amplitúdója) / (gerjesztés amplitúdója).
Adimcnzionális mennyiség.
naptár az esztendő hosszának rögzítésére szolgál. A civilizáció alacso
nyabb fokán álló népek előbb a Hold huszonnyolc napja után tájé
kozódtak 168, 174 és 186 napol tartottak számon minden esztendőben, néha a saját, varázslatosan nagy folyó két áradása között is ennyi idő telt cl. Volt, ahol korábban 292 napos volt az esztendő. Később csillagászati megfigyelések és számításos eredmé
nyek alapján 348, 350, 355, később 365 napra kerekítették az esztendő napjainak számát. Az egyiptomiak eredményeire támaszkodva Julius Caesar i.e.46-ban állítja, hogy egy évben 365 nap és 6 óra van. Ez képezi a Julianus-naptár alapját. 1582-ben XIII.
Gergely pápa kihirdeti naptárreformját, a teljesen újnak számító naptári esztendő hosszát: 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodpercre teszi. Az ilyen módon nyert naptárt Romániában csak 1919-ben vezetik be. A naptár által előírt esztendő órákban mérhető hosszát egyezményesen és időszakosan egységes szempontok szerint kiigazítják.
Néel-hőmérséklet Jele: Tu.
Az antiferromágnes kritikus hőmérséklete.
Sí-egysége: kelvin.
négyzet (1) Hosszúság mértékegységek előtt a második hatványt jelen
ti, terület mértékszámra utal; (2) Egyszerűen a valós szám második hatványa.
négyzetméter Jele: m2.
A terület Sí-egysége, az 1 méter oldalhosszúságú négyzet területe.
nehézségi vagy gravitációs gyorsulás Jele: g.
A gravitációs térben szabadon cső test gyorsulása. Normális értéke:
gn= 9 ,80665m /s2. A gravitációs gyorsulást 1948-ban Bukarestben a következő képlettel szögeztük le:
77
gR = 9,78049 (1+ 0,0052884 sin2cp -0,0000059 sin22<p), ahol
<p= 45‘ az illető helyiség szélességi körének közelítő mértéke.
A Holdon mérhető gravitációs gyorsulási állandó alig 1/6-a a Földön mérhetőnek. gH= 1,62 m/s2.
Nem7.ctközi Mérésügyi Szervezet (OIML). Az 1955-56-ban 24 or
szág állal aláírt egyezmény értelmében a szervezet cél ja: 1. legyen a tagállamok hivatalos mérésügyi szerveinek a szabványos szabá
lyozás alá eső mérőeszközökre vonatkozóan tájékoztatási és adat- gyűjtési központja; 2. fordítás és közzététel útján tegye hozzáférhe
tővé az egyes országoknak a mérőeszközökre és azok használatára vonatkozó szabványos rendelkezéseit; 3. határozza meg a hivatalos mérésügy általános alapclveit; 4. foglalkozzék a nagyobb jelentő
ségű mérésügyi jogszabályok egységesítésének kérdéseivel; 5. dol
gozzon ki mérésügyi jogszabálymintákat és a mérésügyi intézmé
nyek részére szervezési mintákat; 6. határozza meg egyes mérőesz
közök nemzetközileg elfogadható mérésügyi jellemzőit; 7. segítse elő a tagállamok hivatalos mérésügyi szervei közötti kapcsolatokat.
Az OIML legfőbb szerve a Nemzetközi Mérésügyi Értekezlet (CIMI), amely a tagállamok kormányának képviselőiből áll, és leg
alább hatévenként (újabban négyévenként) ül össze. Feladata az OIML céljaira vonatkozó kérdések tanulmányozása és határozatok hozatala, szerveinek munkájáról szóló beszámolók jóváhagyása.
Az OIML állandó szerve a Nemzetközi Mérésügyi Iroda (BIML).
Ez foglalkozik az adatgyűjtéssel, tájékoztatással, és tartja fenn a kapcsolatot a tagállamok illetékes szerveivel. A BIML irányítását és felügyeletét a Nemzetközi Mérésügyi Értekezlet (CIML) látja el, amely a tagállamok képviselőiből áll, és legalább kétévenként ülé
sezik. Románia 1994-től felújítja együttműködési kötelezettségeit.
Nemzetközi Mértékegységrendszer Az Sí magyar neve.
newton (I. Newton, 1646-1723) Jele: N.
Az erő Sí-egysége a newton. IN az az erő, amely 1 kilogramm tö
megű nyugvó testet 1 másodperc idő alatt 1 méter per másodperc se
bességűre gyorsít fel. 1 N=1 kg • m/s2.
normálállapot Egy gáz állapota előírt hőmérsékleten és nyomáson. A legelterjedtebb a fizikai normálállapot, ezt 0 °C (273,15 K)
hőmér-séklct és 101325 Pa nyomás (normális légköri nyomás, fizikai at
moszféra) jellemzi. A műszaki normálállapolot rendszerint 20 C hő
mérséklet és 98 066,5 Pa (technikai atmoszféra) nyomás jellemzi, normálhőmérséklet A normálállapot hőmérséklete,
normális légköri nyomás Értéke 101325 Pa.
NSS A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (az International Orga- nization fór Standardization) magyar nyelvű rövidítése,
nukleonszám, tömegszám Jele: A.
ahol F erő, A terület Sí-egysége: pascal.
nyomaték Lásd impulzusnyomaték, erőnyomaték, nyugalmi elektrontömeg Jele: mc.
mc= (0,9109534 ± 0,0000047) -10 '"kg
n\.= (5,4858026± 0,0000021)-lO^u, ahol u az atomtömegegység je
le.
nyugalmi neutrontömeg Jele: mn.
mn= (l ,6749543 ± 0,0000086) ■ 10 27kg mn= ( l ,008665012± 0,000000037) u.
nyugalmi protontömeg Jele: >nv.
m,,= (1,6726485 ± 0,0000086) • 10 37kg mP= (1,007276470± 0,000000011) u.
nyúlás vagy relatív hosszváltozás Jele: £
ahol Z protonszám, N ncutronszám. Dimenzió nélküli mennyiség, nyomás Jele: p.
7 9
ohm (G. S. Oh m. 1787-1854) Jele: £2.
Az elektromos ellenállás Sí-egysége. Egy vezető 1 W ellenállással rendelkezik ha két pontja közötti feszültség 1 volt és az áramerős
sége 1 amper. 1W=1V/A.
optikai aktivitás Jele a.
Az a optikai aktivitás a fény polarizációs síkjának egységnyi v tö
meg-koncentrációra és egységnyi fényúlra eső szögell'ordulása:
ahol <p polarizációs szögelfordulás, v tömegkoncentráció, / fényút.
Az optikai aktivitás adott hőmérsékleten és hullámhosszon anyag
jellemző.
Sl-egysége: radiánnégyzetméter per kilogramm,
ozmotikus tényező (A oldószeré, folyékony oldatban). Jele: tp.
ahol aA az A oldószer relatív aktivitása. MA moláris tömege, mH az oldott anyag molalitása. Dimenzió nélküli mennyiség.
összenyomhatóság Jele: x
ahol V a térfogat /; nyomáson.
Sl-egyse'ge: egy per pascal;
p A piko jele.
P A peta jele.
Pa A paseal jele.
pascal (B. Pascal, 1623-1662) Jele: Pa.
A nyomás Sí-egysége. 1 pascal az a nyomás, amellyel az egyenlete
sen eloszló 1 newton erő 1 négyzetméter felületre merőlegesen hat.
perdület Lásd impulzusnyomaték, periódusidő Jete: T.
Egy fordulat megtételéhez szükséges idő.
ahol n fordulatszám.
Sí-egysége: másodperc, permeabilitás Jele: jd
ahol B mágneses indukció, H mágneses térerősség.
Sí-egysége: henry per méter.
Jele: 1 H/m
1 H/m= 1 V s/(A m )= lm -kg-s~! A‘2 A vákuum permeabilitása:
p 0 = 47r-10-7 H/m= 1,25664-10-* H/m.
A relatív permeabilitás pedig:
Dimenzió nélküli mennyiség, permittivitás Jele: £
ahol D elektromos eltolás, E pedig az elektromos térerősség.
81
Sí-egysége: farad per méter. Kifejezése: 1 F/m= 1A • s/(V • m) A vákuum permittivitása:
ahol /J0= a vákuum permeabilitása, c a vákuumbeli fénysebesség.
£= 8.854188-l()-,2F/m;
peta Jele: P. Sí-prefixum.
pH (hidrogénexponens) Az oldatok hidrogénion-koncentrációjának mértéke:
ahol pH(X) a vizsgálandó oldat, pH(S) egy standard oldat pH-ja.
Ux az ismeretlen-, í/s a standard oldatban mért cellafeszültség. F a Faraday állandó, R a egyetemes gázállandó, T a termodinamikai hőmérséklet.
piko Jele: p. Sí- prefixum »
Planck-állandó (M. Planck, 1858-1947) Jele: h és h.
Az elemi hatáskvantum.
ahol G szabad entalpia, T termodinamikai hőmérséklet.
Sl-egvsége: joule per kelvin. Jele: J/K
Charta - Mértéktéka 6
ahol C H a hidrogénion-koncentráció mol/dm’ mértékegységben ki
fejezett számértéke. Tiszta vízre és semleges oldatokra CH= 10'7 mol/dm', így pH = 7 .
Savanyú oldatokra pH < 7, lúgos oldatokra pH > 7.
Az analitikában gyakorlati pH-skálát használnak:
Flanck-tuggveny Jele: Y.
Poisson-szám (S. D. Poisson, 1781-1840) Jele: fj. vagy v.
£1
ahol ed keresztirányú nyúlás, e, hosszirányú nyúlás. Adimenzionális mennyiség.
potenciál Általában olyan mennyiség, amelynek két különböző pont
beli értékének különbsége, illetve ezzel meghatározott függvény gradiense rendelkezik fizikai értelemmel.
Poynting vektor Jele: S.
Az elektromágneses felületi teljesítmény
ahol P az elektromágneses teljesítmény, A felület. Van vektoriális alkalmazása.
Sí-egysége: watt per négyzetméter. Jele: W/m2
prefixum Mértékegységek bizonyos decimális többszöröseinek és tört
részeinek szorzója, az egység neve elé illesztett szorzótényező ne
ve. A prefixumot a mértékegység nevével, a prefixum jelét a mér
tékegység jelével egybe kell írni. Összetett prefixum használata nem engedélyezett,
protonszám, rendszám Jele: Z.
A protonok száma az atomban. Dimenzió nélküli mennyiség.
Prefixum Jele Szorzó Prefixum Jele Szorzó Prefixum Jele Szorzó
ex a E 10'* kilo k 10* mikro m 10"
peta P 10l! hektó h 10! nano n 10"
terra T 1011 deka da 10 piko p 1012
g'ga G 10’ deci d 10' femto f 10”
mega M 10" centi c 10; atto a 10”
milli m 101
83
racionalizálás Bizonyos elektromágneses mennyiségek kétféleképpen vannak értelmezve. A régebbit (pl. a Gauss-félét) nem racionali- záltnak, a jelenlegit racionalizáltnak nevezik. Formailag az eltérés egy 4 k tényezőben áll. Például egy Q‘\ illetve Q pontszerű elekt
romos töltéstől r távolságban a D'\ illetve D elektromos eltolás ki
fejezése D' = <2'7 r2, illetve D -Q /4 n r . rád A radián jele.
radián Jele: rád. A síkszög Sí-egysége.
1 rád = 1 m/m = 1. A radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú kör
ívhez tartozó középponti síkszög. A teljes szög 2n radián, a derék
szög (k/2) radián. A síkszög az Sí-ben származtatott mennyiség:
<p = s/r, és dimenzió nélküli. A radián az Sí rendszerben elfogadott kiegészítő egység,
reakcióenergia Jele: Q.
Az X(a,b)Y reakcióra:
ahol Ab abszolút aktivitás, ^ a tiszta B anyag abszolút aktivitása.
Dimenzió nélküli mennyiségek.
ahol c a vákuumbeli fénysebesség.
Sí-egysége: joule, reaktancia Jele: XL vagy Xc.
A komplex impedancia illetve kapacitás képzetes része
Sí-egysége: ohm.
relatív aktivitás A B anyagé, folyékony vagy szilárd közegben, jele: a B; oldott B anyagé, jele: am B. Az oldószeré, jele: ÖA
relatív atomtömeg Jele: AM.
A
-U
ahol in az atom tömege, u az atomtömeg-állandó. A relatív atomtö
meg megmutatja, hogy az atom tömege hányszor nagyobb mint a semleges 'fjC atom tömegének 12-ed része, ami nem más, mint az alomtömcgcgység. Dimenzió nélküli mennyiség.
ahol /u az anyag abszolút permeabilitása, /i{) a vákuum permeabili- tása. Dimenzió nélküli mennyiség, számértéke a mértékegység
rendszertől független.
ahol x az mágneses szuszceptibilitás, az anyagra jellemző arányos
sági tényező.
relatív permittivitás Jele: £v relatív megnyúlás Jele: £.
ahol A/ hosszváltozas, / eredeti hossz.
Dimenzió nélküli mennyiség, relatív móltömeg Jele: M.
A relatív móltömeg megmutatja, hogy az illető anyag egy részecs
kéjének tömege hányszorosa a 12-es szénizotóp tömegének 1/12-ed részénél. A legkisebb tömegű részecske a H-atom. Dimenzió nélkü
li mennyiség.
relatív permeabilitás Jele: n r