Semmelweis Egyetem, Orvos- és Gyógyszerésztudományi Diákköri Konferencia, 2012 áttekintõ programja
KÍSÉRLETES ÉS KLINIKAI IMMUNOLÓGIA, MIKROBIOLÓGIA – TANÁCSTEREM, 9:00-12:45
9:00-9:15 Weisinger Júlia SE ÁOK IV. A CARD9 szerepe neutrofil granulociták Fcg-receptor jelátvitelében 214.
oldal 9:15-9:30 Zotter Zsuzsanna SE ÁOK VI. A herediter angioneurotikus ödémás roham kiváltó tényezõinek
vizsgálata
214.
oldal 9:30-9:45 Nemes Judit SE ÁOK V. A mannóz-kötõ fehérje hiányának szerepe az immunhiány
kivizs-gálásában
215.
oldal 9:45-10:00 Lippai Rita SE ÁOK IV. –
Diczig Brigitte SE ÁOK IV.
A peroxiszóma proliferációt aktiváló receptor gamma (PPAR-g) ak-tivitásának vizsgálata coeliákiás gyermekekben
215.
oldal 10:00-10:15 Trendl Judit Anna ELTE II. A PLCg2 szerepének sejtvonal-specifikus vizsgálata
autoantitest-indukált arthritisz modellben
216.
oldal 10:15-10:30 Guszejnov Szabina SE ÁOK V. A sérülés súlyosságát leíró paraméterek összefüggése a traumát
követõ gyulladásos válasszal és a gyulladásos szövõdmények gya-koriságával
216.
oldal ORVOS-,FOGORVOS- ÉSGYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYIDIÁKKÖRIKONFERENCIA PROGRAMJA/ TARTALOM/ CONTENTS
Orvos-,Fogorvos-ésGyógyszerésztudományiDiákköriKonferencia–2012
10:30-10:45 Szabó Judit SE ÁOK V. Az ARHGAP25 és a p50RhoGAP összehasonlító vizsgálata: specifiku-san, vagy egymást helyettesítõ módon mûködnek a GAP-ok?
217.
oldal 10:45-11:15 Szünet
11:15-11:30 Lux Chen SE ÁOK IV. Biofilm formation of streptococcus pneumoniae 217.
oldal 11:30-11:45 Marosvári Krisztina Anna SE ÁOK V. Neutrofil granulocita eredetû mikrovezikulumok eltarthatóságának
és energiaigényének vizsgálata
218.
oldal 11:45-12:00 Szarvas Gábor Zsombor SE ÁOK IV. Neutrofil granulociták szuperoxid-termelõ komplexére ható gtpáz
aktiváló proteinek (GAP) vizsgálata
218.
oldal 12:00-12:15 Mikes Bálint SE ÁOK V. Neutrophil aktiváció thromboticus thrombocitopeniás purpurában 219.
oldal 12:15-12:30 Kolonics Ferenc SE ÁOK V. –
Béres András SE ÁOK V.
Szeptikus állapotok hatása humán neutrofil granulociták mûködé-sére
219.
oldal 12:30-12:45 Varga Ádám SE ÁOK V. Újszülöttekbõl és édesanyjukból izolált Streptococcus agalactiae
törzsek összehasonlító vizsgálata
220.
oldal FARMAKOLÓGIA – ZÖLD ELÕADÓTEREM, 9:00-12:45
9:00-9:15 Tóth Ágnes Anita SE ÁOK V. 14-o-metilmorfin-6-szulfát: egy új, nagy hatékonyságú és hatás-erõsségû, szelektív µ-opioid receptor agonista
128.
oldal 9:15-9:30 Hanuska Adrienn SE ÁOK VI. 1-es típusú glicin transzporter (GlyT-1) gátlók hatása a hypoxia
in-dukálta glicin felszabadulásra izolált patkány retinában
128.
oldal 9:30-9:45 Tallósy Bernadett SE ÁOK IV. –
Hoffmann Péter SE ÁOK IV.
A foszfatidilinozitol-4,5-biszfoszfát szerepének vizsgálata G-fehérjé-hez kapcsolt receptorok endocitózisában HEK 293 sejtben
129.
oldal 9:45-10:00 Tóth Viktória SE GYTK V. A nociceptin és nocisztatin koronária hatásainak vizsgálata 129.
oldal 10:00-10:15 Tóth Balázs SE GYTK V. A paracetamol bioenergetikai hatásai májmitokondriumokon, és
máj eredetû sejtvonalakon
130.
oldal 10:15-10:30 Boros Eszter SE ÁOK V. Ab-arresztin2 szerepe a CB1 kannabinoid receptor
agonista-indukált internalizációjában
130.
oldal 10:30-10:45 Káldy Mercédesz SE FOK V. –
Szabó Emese SE FOK V.
A tanulási képesség kor-függõ hanyatlásának gátlása patkányon (-)-BPAP-val
131.
oldal 10:45-11:15 Szünet
11:15-11:30 Fodor Anna SE ÁOK VI. A vazopresszin hiány hatása a laktáló nõstények magatartására Brattleboro patkányokban
131.
oldal 11:30-11:45 Fehér Ágnes SE ÁOK V. Imidazolin ligandok hatásának vizsgálata a gyomormotilitásraá2
adrenoceptor génkiütött egerekben
132.
oldal 11:45-12:00 Pomázi Katalin SE GYTK IV. Oligotuftsin hordozóhoz kötött W-S-EWS peptidek hatása
makrofág sejtvonalak kemotaxisára és adhéziójára
132.
oldal 12:00-12:15 Fekete Rebeka ELTE TTK II. Purinerg receptor mediálta kalcium szignalizáció halló egerek Corti
szervének támasztó sejtjeiben
133.
oldal 12:15-12:30 Magyar Máté SE ÁOK V. –
Becker Anita SE ÁOK V.
Új típusú antipszichotikumok hatásai pszichózis állatkísérletes mo-delljeiben I (fenciklidin-indukálta hiperlokomoció)
133.
oldal 12:30-12:45 Becker Anita SE ÁOK V. –
Magyar Máté SE ÁOK V.
Új típusú antipszichotikumok hatásai pszichózis állatkísérletes mo-delljeiben II (amfetamin-indukálta hyperlokomoció, spontán hyperlokomoció)
134.
oldal
BIOFIZIKA, BIOINFORMATIKA – LABOR 4-5., 9:00-12:00 9:00-9:15 Hoffmann Péter SE ÁOK IV. –
Tallósy Bernadett SE ÁOK IV.
A molekuláris kölcsönhatások vizsgálatára alkalmas Bimolekuláris Fluoreszcencia Komplementáció (BiFC) módszer beállítása emlõs sejtben
96.
oldal
9:15-9:30 Sallai Judit SE ÁOK V. A titin óriás izomfehérje oligomerizációs tulajdonságai 96.
oldal 9:30-9:45 Veres Dániel SE ÁOK V. ComPPI: kompartmentalizált fehérje-fehérje kölcsönhatási
adatbá-zis
97.
oldal 9:45-10:00 Dúl Zoltán SE FOK IV. –
Módos Dezsõ SE ÁOK VI.
Cross-talk motívumok: az emberi jelátviteli útvonalak együttmûkö-désének szabályozói
97.
oldal 10:00-10:15 Vermes Anna BME VI. Csont növekedés kvantifikáció geometriai parametrizációval in vivo
állatkísérletekben
98.
oldal 10:15-10:45 Szünet
10:45-11:00 Huszár István Norbert SE ÁOK II. Határfelületi víz biofizikai vizsgálata 98.
oldal 11:00-11:15 Gulácsi György SE ÁOK III. –
Almádi Zsófia SE ÁOK III.
Humán vörösvértestek nanomechanikai viselkedése optikai csi-peszben
99.
oldal 11:15-11:30 Goldschmidt Gergely BME VI. –
Kovaliczky Éva BME V.
In situ kiértékelésû biodozimetriai kísérlet ûrbéli alkalmazása 99.
oldal 11:30-11:45 Herczeg Kata SE ÁOK VI. –
Kósa Nikoletta SE GYTK III.
Izoniazid tartalmú liposzómák elõállítása és vizsgálata 100.
oldal 11:45-12:00 Orosz Ádám Péter SE GYTK IV. Kationos porfirinek, tetrapeptid konjugátumaik és nukleoprotein
komplex kölcsönhatásának elemzése spektroszkópiai módszerek-kel
100.
oldal
SEBÉSZET, IDEGSEBÉSZET, TRANSZPLANTÁCIÓ II. – SZ2-3, 9:00-12:15
9:00-9:15 Patai Bernadett Bettina SE ÁOK VI. A vékonybél tumorok diagnosztikai nehézségei és akut hassal való összefüggésük
263.
oldal 9:15-9:30 Berta Nóra SE ÁOK VI. –
Kosik Anna SE ÁOK III.
Akut és krónikus renin elválasztás vizsgálata a vese ischémia/
reperfúziós károsodásában hím és nõstény patkányokban
263.
oldal 9:30-9:45 Rudolf András SE ÁOK VI. Angiotenzin konvertáló enzim-inhibitor (ACEi) biztonságos kezdése
vesetranszplantált (KTx) betegekben
264.
oldal 9:45-10:00 Hidi László SE ÁOK V. –
Tóth Richárd Gábor SE ÁOK VI.
Antifibrinolítikumok a posztoperatív vérzéscsillapításban: aprotinin és tranexámsav
264.
oldal 10:00-10:15 Lex Dániel SE ÁOK VI. –
Takó Katalin SE ÁOK V.
Gyermekkori szívmûtétek során a posztoperatív veseelégtelenség és a szövõdmények kapcsolata
265.
oldal 10:15-10:45 Szünet
10:45-11:00 Berényi Beáta SE ÁOK V. – Herczeg György SE ÁOK VI.
Mennyire tekinthetõ objektívnek a mûtéti idõn alapuló tanulási görbe? Az asszisztens, mint a tanulási görbe alakulását befolyásoló tényezõ
265.
oldal 11:00-11:15 Ghimessy Áron SE ÁOK IV. –
Nagy Kristóf SE ÁOK IV.
Metabolikus paraméterek vizsgálata szimultán vese-pancreas átül-tetés után
266.
oldal 11:15-11:30 Kepes Lilla SE ÁOK IV. Tápláltsági állapot hatása a májhipertrófiára, arginin tartalmú
táp-szeres kiegészítéssel, portalis occlusiot követõen, májtumoros be-tegeken
266.
oldal 11:30-11:45 Herczeg György SE ÁOK VI. „Upside-down gyomor” laparoscopos mûtéteinek eredményei 267.
oldal 11:45-12:00 Szpaszkij László SE ÁOK IV. Van-e összefüggés az elektív laparoscopos cholecystectomia (LC)
után visszahagyott Winslow-drain és a postoperatív fájdalom kö-zött?
267.
oldal
GYERMEKGYÓGYÁSZAT II. – SZ6, 9:00-12:45 9:00-9:15 Sárközi Adrienn SE ÁOK V. –
Cseh Domonkos SE ÁOK VI.
A kardiovagális baroreflex-érzékenység és az a. carotis tágulékonyságának összefüggése Fallot-tetralógiában
167.
oldal ORVOS-,FOGORVOS- ÉSGYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYIDIÁKKÖRIKONFERENCIA PROGRAMJA/ TARTALOM/ CONTENTS
Orvos-,Fogorvos-ésGyógyszerésztudományiDiákköriKonferencia–2012
9:15-9:30 Dömötörffy Dóra SE ÁOK V. Cardiovascularis rizikó felmérése 1-es típusú diabeteses gyerme-keknél
167.
oldal 9:30-9:45 Köles Katalin SE ÁOK V. –
Diczig Brigitte SE ÁOK IV.
Csont-markerek és a bélpermeabilitás változása egy éves infliximab terápiát követõen Crohn beteg gyermekekben
168.
oldal 9:45-10:00 Nagy Kristóf SE ÁOK IV. –
Bognár Fanni SE ÁOK IV.
Egyes anyagcsere paraméterek összefüggései magas testtömegindexû gyermekekben
168.
oldal 10:00-10:15 Bendes Anna SE ÁOK V. –
Szász Barbara SE ÁOK V.
Életminõség vizsgálata juvenilis idiopathiás arthritisben szenvedõ betegekben
169.
oldal 10:15-10:30 Bozsaki Gábor SE ÁOK VI. Ízületi érintettség gyermekkori Crohn-betegségben 169.
oldal 10:30-10:45 Ferenczy Katalin SE ÁOK V. Krónikus ITP-s gyermekek életminõség vizsgálata romiplostim
ke-zelés és hagyományos terápia kapcsán
170.
oldal 10:45-11:15 Szünet
11:15-11:30 Vida Eszter SE ÁOK V. – Kecskeméti Nóra SE ÁOK IV.
Mennyi ideig tartó gondozás után változnak jelentõsen az inzulin rezisztencia szindrómás serdülõk különbözõ paraméterei?
170.
oldal 11:30-11:45 Veres-Székely Apor BME III. SMAD 2 és 3 aktiválódása gyulladásos bélbetegségben 171.
oldal 11:45-12:00 Hajósi-Kalcakosz Szofia SE ÁOK V.
– Blázsik Réka SE ÁOK V.
Széklet calprotectin jelentõsége krónikus gyulladásos bélbetegség-ben és nem gasztrointesztinális fertõzésbélbetegség-ben szenvedõ gyermekek-ben
171.
oldal 12:00-12:15 Molnár Ágnes SE ÁOK V. Tapasztalataink a 3-metilkrotonil-KoA karboxiláz hiánnyal 172.
oldal 12:15-12:30 Laczkovszki Melinda SE ÁOK VI. Tehéntej és tojás allergén terheléses vizsgálatok gyermekkorban 172.
oldal 12:30-12:45 Diczig Brigitte SE ÁOK IV. –
Lippai Rita SE ÁOK IV.
Thymic stromal lymphopoetin (TSLP) és receptorának (TSLP-R) expressziója cöliákiás gyermekek duodenum-nyálkahártyájában
173.
oldal 16:00-tól DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG – ZÖLD ELÕADÓTEREM
A családorvosi rezidensek jelenlegi helyzete Magyarországon
Igari Erzsébet SE ÁOK VI.
zsokababee@gmail.com
Háttér:A családorvosi rezidenseknek nem csupán a kez-dõ orvosokat sújtó nehézségekkel, hanem a saját praxis kiépí-tésének problémáival is meg kell küzdeniük.
Célkitûzés:Vizsgálatunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy ez az állapot miként hat rájuk, milyen megoldások segít-hetnének jelenlegi helyzetükön.
Módszerek:74 családorvosi rezidens töltötte ki a 97 kér-désbõl álló kérdõívet, amely demográfiai kérdéseket, rövidí-tett Beck Depresszió Kérdõívet (BDI), a Maslach Burnout Inventory-t és saját kérdéseket tartalmazott. Statisztikai elem-zéskor SPSS 19-et használtunk.
Eredmények: 74%-uk nõ, a rezidensek átlagos életkora 32,6±7 év. A szakma presztízsét ötfokú skálán osztályozva a háziorvosi szakma átlagosan 2,8±0,7 pontot kapott. Jelenlegi munkájukban a legfontosabbnak a személyes kapcsolatot és a jó kommunikációt (22%) tartották. A munkájukban leginkább a sikeres gyógyítást, gondozást és az elégedett betegeket sze-retik (24%), legkevésbé pedig az adminisztrációt, az állandó jogszabályi változásokat és a menedzsmentet (15%).
63%-uk 8-10 órát, 15%-uk 10 vagy annál több órát dolgo-zik. 3% szed rendszeresen altatót. A Beck-kérdõív alapján 15-15%-ukra a közepesen súlyos, és a súlyos depressziós tünetegyüttes jellemzõ. 45%-uk gyakran vagy nagyon gyak-ran ingerült munkahelyi, családi kötelezettségeinek össze-egyezhetetlensége miatt.
A rezidensek 13,5,%-a közepes, 6,8%-uk magas fokú emocionális kimerülésrõl (EE) számolt be. Közepes fokú deperszonalizációt (DP) 14,9%-ban, magas fokút 13,5%-ban találtunk. Teljesítmény-csökkenés (PE) szempontjából ez az arány 31,1 és 67,6% volt. A BDI szignifikáns kapcsolatot mu-tatott a DP-vel (r=0,434; p=0,000) és az EE-vel (r=0,574;
p=0,000).
A rezidensek 59%-a tartja lehetségesnek, hogy külföldön fog dolgozni, közülük csak 8% szeretne mindenképpen ott is élni. 52%-uk szerint a háziorvos rezidensek számára jelenleg a legnagyobb probléma a praxisvásárlás, 35%-uk szerint az alacsony rezidensi fizetés.
Következtetések: A családorvosi rezidensek jelenlegi helyzetüket bizonytalannak tartják, 28%-nál közepes vagy magas fokú deperszonalizációt találtunk. Megoldásként töb-ben a külföldi munkavállalást is számba veszik, azonban 69%-uk maradna Magyarországon, ha sokkal könnyebb lenne praxishoz jutni. A rezidensi fizetések rendezése, a szakma presztízsének visszaállítása sokat javítana helyzetükön.
Ebben a témában Dr. Torzsa Péternek és Dr. Kalabay Lászlónak nincsen publikációja.
Témavezetõ(k): Dr. Torzsa Péter, egyetemi adjunktus, Családorvosi Tanszék, Dr. Kalabay László, egyetemi tanár, Családorvosi Tanszék
A nem konvencionális gyógymódokat igénybe vevõk betegségprofilja
Nádas Anna SE ÁOK IV.
nadiriggo@gmail.com
Háttér, célkitûzés:Mivel a nem konvencionális gyógy-módokat (CAM) a betegek igénye tartja életben, számos kuta-tás irányul azokra a tényezõkre, melyek fenntartják ezt az igényt. Vizsgálatunk célja, hogy meghatározzuk a CAM használata, a multimorbiditás, a szorongás és a depresszió kö-zötti kapcsolatot.
Módszer:303 alapellátásban jelentkezõ beteg kérdõíves felmérését végeztük a CAM igénybevételérõl. A CAM definí-ciójához a betegek által feltüntetett módszereket használtuk fel. A kontrollcsoport nem használt CAM-et. A betegek anamnézisére vonatkozó adatokat a háziorvosi dokumentáci-óból nyertük. A Beck Depresszió Skálát és a Hamilton Szo-rongás Skálát használtuk a szoSzo-rongás és a depresszió felméré-sére. Az elemzést az SPSS 19-es verziójával végeztük, 2 pró-bát és Mann-Whitney U tesztet alkalmaztunk.
Eredmények: 86 beteg (28%) vett igénybe természet-gyógyászati módszert különbözõ problémáira. Életkorukban és nemükben nem különböztek a kontroll populációtól. A vizsgált populációban a betegségek száma 0-7 között válto-zott. A CAM-et igénybe vevõk betegségeinek számát (Mdn:
2; IQR: 1-4) összehasonlítva a CAM-et nem használók beteg-ségeinek számával (Mdn: 1; IQR: 0-3) az elõbbi csoport közel felénél három vagy több betegség, míg az utóbbi 70%-ánál háromnál kevesebb betegség jelentkezett (2(1)=9,950;
p=0,002). Vizsgáltuk a Beck depresszió és a Hamilton Szo-rongás skálákon elért pontszámokat is. A természetgyógyász-hoz járók (Beck Mdn: 7,5; HAMA Mdn: 10,5) szignifikánsan magasabb pontszámot értek el mind a Beck depresszió skálán (U=6917,5; p= 0,019), mind pedig a Hamilton szorongás ská-lán (U=6436; p=0,013), mint a természetgyógyászati kezelést nem igénybe vevõk (Beck Mdn: 5; HAMA Mdn: 7).
Következtetések:A vizsgált populáció több mint negyede vett igénybe nem konvencionális gyógymódokat. Ezek az emberek betegebbek voltak azoknál, akik nem vettek igénybe ilyen kezelést. Emellett mind a depresszió, mind a szorongás skálán szigifikánsan magasabb pontszámot értek el, mely azt jelzi, hogy a nem-konvencionális gyógymódokat igénylõk szorongóbbak és depressziósabbak a kontrollnál.
Korábbi publikáció ebben a témakörben nem volt.
Témavezetõ(k): Dr. Eõry Ajándék, egyetemi tanársegéd, Családorvosi Tanszék, Dr. Torzsa Péter, egyetemi adjunktus, Családorvosi Tanszék
ÁLTALÁNOS BELGYÓGYÁSZAT, CSALÁDORVOSTAN
Orvos-,Fogorvos-ésGyógyszerésztudományiDiákköriKonferencia–2012
A thrombocyta-aktiváció és
komplement-aktiváció kapcsolata thromboticus thrombocytopeniás purpurában
Sinkovits György SE ÁOK V.
gysinkovits@gmail.com
Bevezetés: Ugyan a thromboticus thrombocytopeniás purpura (TTP) hátterében az ADAMTS13 enzim csökkent aktivitása állhat, nincs egyértelmû magyarázat arra, hogy a csökkent enzimaktivitás önmagában miért nem vezet beteg-séghez. A csökkent ADAMTS13 aktivitás döntõ predisz-ponáló tényezõ, de a betegség kialakulásához szükség van to-vábbi közvetlen kiváltó okokra, mint például a komplement-rendszer aktiválódása, melyet korábbi vizsgálatok igazoltak.
Célkitûzésünk ezért a komplementaktiválódás és a throm-bocyta-aktiváció kapcsolatának vizsgálata volt TTP-ben. Az in vivo thrombocyta-aktiváció mértékét a platelet factor 4 (PF4) plazmaszintjének mérésével állapítottuk meg.
Betegek és módszerek:Méréseink során 27 TTP-s beteg [13 beteg akut epizódban (átlagos életkor 42 év, 9 nõ) és 14 beteg remisszióban (37 év, 12 nõ)], és 19 egészséges kontroll személy (35±18 év, 13 nõ) mintáit vizsgáltuk. A TTP diagnó-zisát az alábbi kritériumok alapján állítottuk fel: alacsony thrombocytaszám, intravazális hemolízis és fragmentocyták jelenléte. Az akut szakban lévõ összes beteg ADAMTS13 deficienciát és inhibitor jelenlétét mutatta. A PF4 szintet ELISA kit-tel (R&D) határoztuk meg. A statisztikai analízis során nem paraméteres t-tesztet, varianciaanalízist és korrelá-ciószámítást alkalmaztunk.
Eredmények: A PF4/thrombocytaszám arány az akut szakban lévõ betegek mintáiban szignifikánsan magasabb volt, mint remisszióban (med(iq)(ng/G): 35,4(10,5;65,0);
14,0(8,7;15,7); p=0,039). A PF4 szintet egy általunk felírt képlet segítségével a thrombocytaszámnak megfelelõen kor-rigáltuk, az így kapott érték, a PF4 felesleg hivatott tükrözni az in vivo thrombocyta-aktiváció során felszabadult PF4 mennyiséget. Ez az érték pozitívan korrelált vizsgálatunkban a komplement H faktor (Spearman r=0,685; p=0,014), B fak-tor (r=0,765; p=0,004), I fakfak-tor(r=0,762; p=0,004) és termi-nális komplex (r=0,593; p=0,032) szintjével.
Következtetések:Mérésünk eredménye szerint TTP-ben akut szakban kimutatható a thrombocyták aktiváltsága és a thrombocyta-aktiváció mértéke korrelál a komplement-faktorok és a terminális út aktiválódásának mértékével. Ez alátámasztja azt a hipotézist, hogy a komplementaktiváció szerepet játszhat a TTP patomechanizmusában.
Nincsen korábbi publikáció.
Témavezetõ(k): Dr. Prohászka Zoltán, tudományos fõmunka-társ, III. Sz. Belgyógyászati Klinika
Az antibiotikum felírást befolyásoló tényezõk a családorvosi praxisban
Magyar Zsófia SE ÁOK V.
mazsoofka@gmail.com
Bevezetés:Az alapellátáshoz gyakran fordulnak a bete-gek fertõzõ betegség miatt. Ezen vizitek során gyakran törté-nik antibiotikum (AB) felírás, részben indokolatlanul. A mel-lékhatások, a fokozódó rezisztencia és a magas költségek mi-att fontos a felesleges AB rendelés csökkentése. A családor-vosok felírását befolyásoló tényezõk, tudásuk és attitûdjük pontosabb ismerete segíthet elkerülni a túlzott AB használa-tot.
Célkitûzés:Vizsgálatunkban felmértük a családorvosok szakmai tudását, illetve vizsgáltuk, hogy milyen tényezõk be-folyásolják AB felírási szokásaikat.
Módszer:Kérdõíves felmérésünkben 180 háziorvost kér-deztünk meg AB felírási szokásaikról és a lehetséges befolyá-soló tényezõkrõl.
A rhinosinusitis-szel kapcsolatos tudást az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja alapján objektivizáltuk.
A statisztikai elemzést (Mann-Whitney teszt – MW, Spearman-korreláció, logisztikus regresszió – LR) az SPSS v19 programmal végeztük.
Eredmények:A családorvosok 33%-a saját tapasztalatá-ban jobtapasztalatá-ban bízott, mint az irányelvekben. Az infektológiát 79%-uk nagyon fontosnak tartotta, 57%-ukat nagyon érdekel-te.
A helyesen felíró családorvosokat jobban érdekelte és fontosabbnak tartották az infektológiát (p=0,002 és 0,03), in-kább kórokozókban gondolkodtak (p=0,041), gondnak tartot-ták az AB rezisztencia kialakulását országos szinten (p=0,006), inkább hagyatkoztak az irányelvekre, mint tapasz-talatukra (p=0,049). Viszont kommunikációjukat rosszabb-nak értékelték (0,047) és bevallásuk szerint kevésbé voltak lelkiismeretesek (p=0,002).
A többváltozós analízisben (r2=0,395, p<0,001) az infektológia iránti érdeklõdés (p=0,003), a gyakrabban vég-zett diagnosztikus tesztek (p=0,032), illetve a kevésbé haté-kony kommunikáció (p=0,007) és a kisebb fokú lelkiismere-tesség (p=0,017) bizonyult a helyes szakmai tudás független meghatározójának.
Következtetések:Az indokolatlan AB felírás csökkenté-séhez szükséges szakmai ismeretek legfontosabb meghatáro-zójának az infektológiával kapcsolatos pozitív attitûdöt talál-tuk. Az infektológia iránti érdeklõdés felkeltése és az ismere-tek elmélyítése prioritás kell, hogy legyen az orvosképzésben.
A munkakörülményeikkel elégedettebb, kommunikációjukat hatékonynak értékelõ családorvosok körében tapasztalt fel-színesebb szakmai tudás okának megértéséhez további vizs-gálatok szükségesek.
Korábbi publikáció a témában nem volt.
Témavezetõ(k): Dr. Vörös Krisztián, egyetemi tanársegéd, Családorvosi Tanszék
Hipertóniás betegek gondozása a praxisban – különös tekintettel bizonyos rizikócsoportokra Csatlós Dalma Dorottya SE ÁOK V.
dorci4444ster@gmail.com
A hipertónia a háziorvosi praxis keretein belül beállítható – jól beállítható, sõt ideális helyszín a késõbbi gondozáshoz is. Fontos a betegekkel való, jó kommunikáció, a pontos és érthetõ tájékoztatás, mely növeli az együttmûködés hasznos-ságát. Lényeges, hogy érthetõ módon világosítsuk fel pácien-sünket a kardiovaszkuláris kockázatokról, a kezelés várható hatásairól, mellékhatásairól, a terápia szükségességérõl. Fon-tos, hogy aktívan bevonjuk a beállítás, gyógyítás folyamatá-ba.
Praxisunkban évek óta kiemelt fontosságú a hipertonia-szûrés, gondozás.
Elõadásunkban arról számolunk be, hogyan lehet praxi-sunk hipertóniás betegeinek vérnyomását normalizálni. Meg-vizsgáltuk, hogy bizonyos rizikócsoportokban megfelelõen beállított-e vérnyomás. Így külön vizsgáltuk diabeteses, obes, alvási apnoes betegeink rendelõben mért tensió értékeit.
Eredmények: Vizsgálatunk a 2011.01.01-2011.11.30-ig terjedõ idõszakot dolgozza fel. Szûrésünk alapjául a BNO kó-dokat vettük.
Így hipertóniás betegeink körében 3669 vizsgálat történt melynek eredménye, hogy átlag vérnyomásuk 131/78 Hgmm.
Alvási apnoésok 546 vizsgálata 131,5/ 78,25 Hgmm-es átlag vérnyomás értéket adott. Diabetesesek körében végzett 1214 vizsgálat 129,8/77,1 Hgmm átlagvérnyomást adott. Obesek körében 190 vizsgálat eredménye a 134,2/79,4 Hgmm. A hyperlipidaemiában szenvedõk körében végzett1889 vizsgá-latából 128,9/76,8 Hgmm-es vérnyomásértéket mutattunk ki.
Módszerünk: Minden betegnek vérnyomást mérünk a rendelés során, bármilyen panasszal jön hozzánk.
} Akinél magasabb értéket mérünk, otthoni vérnyomás mo-nitorozást (HBPM) javasolunk, majd visszarendeljük kontrollra.
} Mindenkinél elvégezzük az ABPM vizsgálatot is.
Az ABPM és a HBPM eredmények alapján állítjuk be a terápiát. A terápia hatékonyságának monitorozása HBPM-el történik, betegeink vérnyomásnaplót vezetnek.
Terápiás elvünk:minél kevesebb gyógyszer, minél haté-konyabban, egyénre szabottan. Megtalálni a megfelelõ kom-binációt, azt, amellyel páciensünk az egészségesek minõségi életét élheti.
A gyógyszeres terápia mellett hangsúlyt fektetünk az élet-mód egészségesebb kialakítására is, testsúlycsökkentés, moz-gás, helyes stresszkezelés stb. Erre módot ad több éve sikere-sen mûködõ egészséges rendelésünk is.
Hisszük és valljuk, sõt bizonyítjuk, hogy mindenkinek be lehet állítani a vérnyomását, csak kellõ türelem szükséges, mint az orvos, mint a páciens részérõl.
2010 – Hypertonia Kongresszuson elõadott elõadásunk az elõzménye jelen vizsgálatunknak, ekkor a praxis hipertóni-ában szenvedõ betegei voltak csak vizsgálva akkori elõadá-sunk mottója hogy a mi praxielõadá-sunkban mindenki 130/80 alatt él. Ezen a kongresszuson merült fel a gondolata annak, hogy érdemes lenne a fõbb rizikócsoportokban megvizsgálni a vér-nyomásértékeket, hiszen ennek ismeret a prevencióban segít-séget nyújtana.
Témavezetõ(k): Dr. Ádám Ágnes, egyetemi tanár, Családorvosi Tanszék
Kardiometabolikus kockázati tényezõk és öröklõdés: ikervizsgálatok eredményei Jermendy Ádám SE ÁOK VI. – Steinbach Rita SE ÁOK VI.
adam.jermendy@gmail.com; steinbach.rita@gmail.com
A kardiovaszkuláris betegségek és a 2-es típusú diabetes
A kardiovaszkuláris betegségek és a 2-es típusú diabetes