• Nem Talált Eredményt

A meg ké sett for ra dal már

E

z az írás meg ké sett ref le xió egy meg ké sett for ra dal már, John T. Jost ame ri kai szo ciál -pszi cho ló gus Ön alá ve tés a tár sa da lom ban: a rend szer iga zo lás pszi cho ló gi á jacímû köny vé rõl (JOST2003). Foly ta tá sa an nak a re cen zi ó nak, ame lyet A le egy sze rû sí tés gé ni u szaicím mel 2003-ban ír tam azok ról a szo ci ál pszi cho ló gi ai köny vek rõl (Fritz Heider, William J. McGuire, Leon Festinger, Robert Zajonc, Serge Moscovici mun ká i ról), ame lyek a Hunyady György ál tal szer kesz tett A szo ci ál pszi cho ló gia klas szi ku saicí mû so ro zat ban je len -tek meg az Osiris Ki adó gon do zá sá ban (ERÕS2003). Ez zel a so ro zat tal azon ban nem ért vé get Hunyady György áll ha ta tos, hos szú év ti ze dek re vis sza nyú ló erõ fe szí té se szo ci ál pszi cho ló gi ai alap mû vek – köny vek, ta nul mány kö te tek, szö veg gyûj te mé nyek – be mu ta tá sá ra, a tár sa da lom -lé lek ta ni kul tú ra ma gyar or szá gi meg ho no sí tá sá ra és nép sze rû sí té sé re.

Az újabb Osiris-sorozatban, amely „A szo ci ál pszi cho ló gia má so dik év ez re de” ne vet vi seli, mai szer zõk kö te te it – John T. Jost köny ve mel lett Jim Sidanius és Felicia Pratto (2003), Mahrazin Bananji (2003), va la mint Ariel W. Kruglanski (2005) mû ve it – je len tet te meg. A szo ci ál pszi cho ló gia kor társ mû ve lõ i nek írá sa it köz re a dó so ro zat tematikusan és kon cep ci o ná li san is jól il -lesz ke dik az elõ zõ, klas szi ku sok nak te kint he tõ mû ve ket köz re a dó so ro zat kö te te i hez. Ezek az újabb mun kák foly tat ják az ame ri kai, el sõ sor ban kí sér le te ken ala pu ló kog ni tív szo ci ál pszi cho ló gia ha gyo má nya it, kom bi nál va azt más tra dí ci ók kal, így a szo ci á lis konst ruk ti viz mus ama irá -nyá val, ame lyet töb bek kö zött a már ugyan csak a klas szi ku sok kö zé so rol ha tó Kenneth J. Gergen ne ve fém je lez. Az újabb so ro zat kö te te i hez, csak úgy, mint a ko ráb bi ak leg több jé hez, Hunyady írt be ve ze tõ ta nul mányt, amely ben rész le te sen be mu tat ja és elem zi az adott könyv szer zõ jét, mun kás sá gá nak tu do má nyos kon tex tu sát, szel le mi hát te rét. Ezek a be ve ze té sek jól rep re zen tál ják a so ro zat szer kesz tõ sa ját mun kás sá gát is, amely ben a kí sér le ti, kog ni tív szem lé let mód mel -lett a kez de tek óta meg ha tá ro zó mó don je len van a tör té nel mi és a po li ti kai szál is.

Az Ön alá ve tés a tár sa da lom bancí mû kö tet – amely va ló já ban nem önál ló mo no grá fia, hanem vá lo ga tás John T. Jost zö mük ben társ szer zõk kel együtt írt ta nul má nya i ból – az újabb Osirisso ro zat egyik leg fi gye lem re mél tóbb da rab ja, már csak azért is, mi vel kü lö nös kép pen jel lem zõ rá a fent em lí tett integratív tö rek vés. En nek a tö rek vés nek az el mé le ti alap ja it, tu do mány -tör té ne ti és fi lo zó fi ai hát te rét Jostnak Arie W. Kruglanskival kö zö sen írt cik ké ben (A szo ci á lis konst ruk ti viz mus és a kí sér le ti szo ci ál pszi cho ló gia el ide ge ne dé se: a sza ka dás tör té ne te és a meg -bé ké lés ki lá tá sai,JOST2003: 327–367) ta lál juk meg. A konst ruk ti viz mus és az experimentaliz mus kö zöt ti tör té nel mi komp ro mis szum egyik fel té te le a szer zõk sze rint az, hogy a konst ruk ti vis ták la zít sa nak „a poszt mo dern hez va ló hû sé gü kön” (JOST2003: 364), va gyis re la ti vis ta episz te mo ló giá ju kon; a má sik fel té tel pe dig az, hogy az em pi ri kus, kí sér le te zõ ku ta tók tö re ked je nek az

Tartalom 

Erős Ferenc

ál ta luk vizsgált je len sé gek tár sa dal mi re le van ci á já nak, tör té ne ti kon tex tu sá nak, a tár sas vi lág -ról al ko tott kö zös tu dá sok és je len té sek lét re jöt té nek meg ér té sé re.

Josték „meg bé ké lé si” prog ram ja a meg úju lás szán dé ká nak je gyé ben ké szült, an nak jel zé -se ként, hogy az ame ri kai szo ci ál pszi cho ló gu sok egy je len tõs kö ré ben fel tá madt ha ló po ra i ból a tár sa da lom kri ti kai be ál lí tott ság, a na gyobb lép té kû, mak ro szin tû tár sa dal mi kér dé sek kel va -ló fog la lko zás igé nye. Prog ram juk nemcsak a múlt szá zad negy ve nes-öt ve nes éve i re jel lem zõ har cos tár sa dal mi és po li ti kai ak ti vi tást (Kurt Lewin szel le mi sé gét) ele ve ní tet te fel, ha nem ak tu a li zál ta a hat va nashet ve nes évek ben fel lé põ nyu gateu ró pai szo ci ál pszi cho ló gi á nak azt a re -to ri ká ját is, amel lyel az eu ró pa i ak az ak ko ri mainstreamame ri kai szo ci ál pszi cho ló gia „ob jek -tív nek” és „ér ték men tes nek” hir de tett em pi riz mu sá val és po zi ti viz mu sá val szem ben ha tá roz ták meg tu do má nyu kat. E „lá za dók” (Hen ri Tajfel, Serge Moscovici és mun ka tár sa ik, ta nít vá nya -ik) azt hir det ték, hogy a szo ci ál pszi cho ló gi á nak ki kell lép nie ab ból a vá kuum ból, aho vá ste ril la bo ra tó ri u mi mód sze rei ré vén ön ma gát zár ta be; az el szi ge telt egyén el vont tu do má nya he lyett iga zi, re le váns kér dé sek kel fog lal ko zó tár sa da lom tu do mán nyá kell vál nia. Fel kell te hát hagy -nia az „establishment” szol gá la tá val, a fenn ál ló ha tal mi és po li ti kai vi szo nyok apo ló gi á já val:

a „rend” tu do má nya he lyett a „moz ga lom” tu do má nyá vá kell válnia.1

A rend szer iga zo lás el mé le te ugyan csak sza kí ta ni kí vánt a „fõ áram” rend pár ti, rend szer iga zo ló ten den ci á i val, ame lyek a ki lenc ve nes évek tõl kezd ve új ra el árasz tot ták a szo ci ál pszi cho ló -gi át, rész ben az idõ köz ben le zaj ló „kog ni tív for ra da lom” nyo mán, rész ben pe dig az olyan – redukcionista szem lé le tû – pa ra dig mák ha tá sá ra, mint ami lyen a szociobiológia és az evo lú -ci ós pszi cho ló gia. Az új bi o lo giz mus, mint Jost és Kruglanski hang sú lyoz za, „az zal fe nye get, hogy át ve szi az ural mat a szo ci ál pszi cho ló gia fö lött – a je lek sze rint a szo ci ál pszi cho ló gu sok be le egye zé sé vel – az ál tal, hogy nép sze rû ma gya rá za to kat ad a vi sel ke dés nem mel, stá tus szal, ha ta lom mal és más, tör té nel mi leg, kul tu rá li san és po li ti ka i lag meg konst ru ált té nye zõk kel kap cso la tos kü -lönb sé ge i re” (JOST2003: 358). A rend szer iga zo lás el mé le té nek leg na gyobb ri vá li sa e te kin tet ben a Sidanius és Pratt ál tal ki dol go zott szo ci á lis do mi nan cia-el mé let,amely olyan, evi den ci ák nak látszó szociobiológiai ma gya rá za to kon ala pul, ame lyek Josték sze rint „alap ve tõ en a cso por tok kö zöt ti stá tusz kü lönb sé gek es szen cia lis ta iga zo lá sát kí nál ják”, és ily mó don ma guk is „le gi ti má -ló mí to szok ká” vál nak (JOST2003: 451) – no ha Sidanius és Pratt több ször fi gyel mez tet ar ra, hogy a cso port do mi nan ci án ala pu ló szer ve zõ dés evo lú ci ós ma gya rá za ta nem je len ti a tár sa dal mi hie rar chi ák és egyen lõt len sé gek szük ség sze rû mi vol tá nak el fo ga dá sát és iga zo lá sát.

A rend szer iga zo lás el mé le te ez zel szem ben ép pen a „le gi ti má ló mí to szo kat” kí ván ja le lep -lez ni. Fõ kér dé se az, hogy az alá ve tet tek, az el nyo mot tak, a hát rá nyos hely ze tû, ki sebb sé gi csopor tok hoz tar to zók mi ért fo gad ják el, sõt, mi ért tart ják több nyi re el ke rül he tet len nek azt a rend szert, amely nek köz vet ve vagy köz vet le nül õk ma guk is ki szol gál ta tott jai és ál do za tai, akár nem ze dé kek hos szú so rán át. A tör té ne lem bõl szá mos pél dát tu dunk hoz ni a le gi ti má ló mí to -szok ha té kony sá gá ra és fenn ma ra dá sá ra, de per sze az el len té te ik re is, azok ra a for ra dal mi tanokra és ide o ló gi ák ra, ame lyek „anya gi erõ vé vál va” meg dön tik az ad dig szük ség sze rû nek, a ter mé -szet, az is te nek vagy az ural ko dó ha tal ma, ka riz má ja ál tal meg szen telt nek tû nõ rend sze re ket.

1Lásd er rõl rész le te seb ben: ERÕS1994.

A megkésett forradalmár

Erős Ferenc

A megkésett forradalmár

túl ha la dot tá; an nak el le né re, hogy ma ga a prob lé ma, va gyis az, hogy mi lyen erõk di na mi zál hat nak em be re ket go nosz, em ber te len cse le ke de te k vég re haj tá sá ra, a ha ta lom nak va ló kor lát lan en ge del mes ség re, sem mit sem vesz tett ér vé nyes sé gé bõl. A fre u di elfojtáselméletet a szo ciál -pszi cho ló gi á val kom bi ná ló tö rek vé sek csúcs pont ja, egy ben leg vi ta tot tabb tel je sít mé nye volt Adornónak és mun ka tár sa i nak A te kin tély el vû sze mé lyi ségcí mû mû ve, amely nek dekons truk -ciója – „defreudizálása”, „kognitivizálása”, depolitizálása és relativizálása – a tár sa da lom ra vonat ko zó at ti tû dök, né ze tek, hi e del mek, szte re o tí pi ák ku ta tá sá nak új hul lá ma it in dí tot ta el.

Mind eb ben nagy sze re pe volt a po li ti kai té nye zõk nek, el sõ sor ban an nak, hogy az eu ró pai gyö ke rû an ti fa siz mus bal ol da li sá ga ös sze üt kö zés be ke rült a hi deg há bo rús kor szak kom mu nis ta el -le nes sé gé vel. Ez volt a tör té nel mi hát te re an nak a for du lat nak, amely nek so rán a po li ti ka i lag elkö te le zett, mar kán san „rend szer kri ti kus” szo ci ál pszi cho ló gia ma ga vált – exp li cit vagy imp -li cit mó don – rendszerigazolóvá.2A rend szer iga zo lás kri ti ká já hoz va ló vis sza té rés – amely re Josték is tö rek sze nek – új ra és új ra fel ve ti az adornói ha gyo má nyok új ra ér té ke lé sé nek és tá gabb tu do mány- és ide o ló gia tör té ne ti kon tex tus ba va ló he lye zé sé nek szük sé ges sé gét. Az Ön alá vetés a tár sa da lom ban: a rend szer iga zo lás pszi cho ló gi á ja eb bõl a szem pont ból is fi gye lem re mél tó hoz zá já ru lás.

Nyit va ma rad azon ban az a kér dés, hogy mi lyen rend szer rõl is van szó, ami kor rend szer iga zo lás ról be szé lünk. A „rend szer” ugyan is Jostéknál meg le he tõ sen kör vo na la zat lan és ál ta lá nos fo ga lom: „csa lá dok ban, in téz mé nyek ben, szer ve ze tek ben, szo ci á lis cso por tok ban, kor má -nyok ban és a ter mé szet ben tár sa dal mi el ren de zé se ket” ér te nek raj ta. A rend szer iga zo lás te hát olyan pszi cho ló gi ai fo lya mat, amely nek so rán „iga zo lunk bi zo nyos fenn ál ló fel té te le ket, kö rül mé nye ket, le gye nek azok szo ci á lis, po li ti kai, gaz da sá gi, sze xu á lis vagy jo gi jel le gû ek, egy sze -rû en azért, mert lé tez nek” (JOST2003: 46). Eb ben a tág ér te lem ben mind an nyi an rend szer iga -zo lók va gyunk, pusz tán azért, mert el fo ga dunk raj tunk kí vül ál ló el ren de zé se ket, pél dá ul a nyel vet vagy más kul tu rá lis sza bály rend szert, amely hez (oly kor tu dat ta la nul is) iga zo dunk.

A rend szer iga zo lás el mé le té nek egyik út tö rõ je eb ben a vo nat ko zás ban Ge or ge Orwell 1984 címû re gé nye, amely meg mu tat ja, hogy a leg fõbb „rend szer iga zo ló” vol ta kép pen ma ga a nyelv, pon -to sab ban, a deszemantizált nyelv. „Min den fo gal mat, amely re egy ál ta lán szük ség lesz, egyet -len szó val fo gunk ki fe jez ni, s en nek az egy szó nak a je -len té se szi go rú an meg lesz ha tá roz va.

Va la men nyi fö lös le ges szó je len té sét el fog juk tö röl ni és fe lej te ni” – fej te ge ti a ku ta tá si osz tá -lyon dol go zó Syme Winstonnak, a re gény hõ sé nek (ORWELL 1989: 61), utat mu tat va a mainstreamszo ci ál pszi cho ló gia tel jes technicizáltságra tö rek võ nyel ve ze té nek is.

A „rend szer iga zo lás” a ma gyar ol va só szá má ra el sõ sor ban a po li ti kairend szer iga zo lá sát je len ti. A Ká dárrend szer igen gaz dag vá lasz té kot kí nált a rend szer iga zo lá sok hoz, a nyílt be hó do lás tól a ki fi no mult apo lo ge ti ká kig. Ez alól ter mé sze te sen a tár sa da lom tu do mány ok nagy ré sze, így a szo ci ál pszi cho ló gia sem volt ki vé tel. Jól tud juk, hogy a dik ta tú rák bu ká sa után kü lö -nö sen meg nõ az ön iga zo ló, a tör té nel met új raíró, a múl tat, a sze mé lyes élet tör té ne tet az új el vá rá sok hoz iga zí tó ide o ló gi ák je len tõ sé ge: Es ter házy Pé ter so kat idé ze tt mon dá sa sze rint „nagy a nyüzs gés a da masz ku szi úton”.

2A te kin tély el vû sze mé lyi ség tör té ne té rõl és fo gad ta tá sá ról lásd rész le te seb ben: ERÕS2001:191–238.

Erős Ferenc

Ezért is iz gal mas kér dés, hogy a – tar tal mi lag és sti lá ri san is – ame ri kai kon tex tus ban ki ala kí tott rend szer iga zo lá si el mé let tel mit le het kez de ni a tör té nel mi tra u má i kat fel dol goz ni kép -te len, ál lan dó le gi ti má ci ós vál sá gok kal küz dõ poszt kom mu nis ta tár sa dal mak ban, mint pél dá ul Ma gyar or szá gon, ahol a szo ci ál pszi cho ló gia sem tud ja el lát ni ko ráb bi rend szer iga zo ló funk cióját, mi vel nincs olyan sta bil rend szer, ame lyet egy ál ta lán iga zol ni vol na ér de mes. Hunyady György -nek az utób bi évek ben pub li kált ta nul má nyai, ame lyek olyan kér dé sek kel fog lal koz nak, mint pél dá ul a kont ra sze lek ció, az ér ték vesz tés, a tár sa dal mi köz ér zet di na mi ká ja, jól mu tat ják a rend szer iga zo lá si el mé let al kal ma zá sá nak le he tõ sé ge it, egy szer smind korlátait is. Hunyady pon tos di ag nó zist ad a „köz ér zet hul lám ve ré se i rõl”, az „elé ge det len ség spi rál já ról”, az „ér zel -mi szí ne ze tû tár sa da lom kép nek” a köz gon dol ko dás ban va ló el ural ko dá sá ról (HUNYADY2010), mely nek egyik kö vet kez mé nye, hogy a pszi cho ló gi á ban is di a dal mas kod ni lát szik az „af fek tív el len for ra da lom”, az „ir ra ci o na li tás új ra ter je dõ tár sa dal mi kul tu sza” (HUNYADY2009

:

504).

Hunyady mun kái e te kin tet ben a ra ci o na li tás utol só bás tyá it je len tik a ma gyar szo ci ál pszi cho -ló gi á ban, amely hos szú utat tett meg a rend szer iga zo lás tól a rend szer kri ti ká ig.

Iro da lom

ARONSON, E. (2009): Tör tén tek hibák… (de nem én te he tek ró luk).Ab Ovo, Bu da pest.

BANANJI, M. (2003): Rej tõz kö dõ at ti tû dök és szte re o tí pi ák.Osiris Kiadó, Bu da pest.

ERÕSF. (1994): A vál ság szo ci ál pszi cho ló gi á ja.T-Twins, Bu da pest.

ERÕSF. (2001): Ana li ti kus szo ci ál pszi cho ló gia.Új Man dá tum, Bu da pest.

ERÕSF. (2003): A le egy sze rû sí tés gé ni u szai. Bu da pes ti Könyv szem le, 2003/3. 240–252. Új ra meg je lent: In: ERÕSF. (2007): Tra u ma és tör té ne lem. Szo ci ál pszi cho ló gi ai és pszi cho ana -li ti kus ta nul má nyok. Jószöveg Ki adó, Bu da pest. 27–49.

HUNYADYGY. (2009): A köz gon dol ko dás és a köz ér zet tár sa da lom lé lek ta na. Ma gyar Pszi cho -ló gi ai Szem le,64. 3. 497–512.

HUNYADYGy. (2010): A tár sa dal mi köz ér zet hul lám ve ré se. Nap vi lág, Bu da pest.

JOST, J. T. (2003): Ön alá ve tés a tár sa da lom ban: a rend szer iga zo lás pszi cho ló gi á ja.Osiris Kiadó, Bu da pest.

KRUGLANSKI, A. W. (2005): A zárt gon dol ko dás pszi cho ló gi á ja.Osiris Ki adó, Bu da pest.

MÉREIF. (1947): Az együt tes él mény.Of fi ci na, Bu da pest.

ORWELL, G. (1989): 1984 (SZÍJ GYÁR TÓI. ford.).Eu ró pa Ki adó, Bu da pest.

SIDANIUS, J. – PRATTO, F. (2003): A tár sa dal mi do mi nan cia.Osiris Ki adó, Bu da pest.