• Nem Talált Eredményt

Ernst győjtésére vonatkozólag kevés forrás áll rendelkezésünkre. Nem tudjuk, régi mőtárgyait hogyan, kitıl szerezte be, csak a kortárs, vagy majdnem kortárs mővekre

94 A magyar nemzet története 1-10. (Szerk.: Szilágyi Sándor) Bp. 1895-1898; Petıfi-album. Adatok, okmányok és képek Petıfi Sándor diadalútjáról Bp. é.n.; MALONYAY 1905.

95 Soós Gyula: Izsó Miklós. Kézirat MTA MKI Adattár MKCS-C-I-37/596-7.

vonatkozóan vannak adataink. Egyáltalán nem tudunk mőkereskedıkrıl, olyan személyekrıl, akik közvetítették számára a festményeket, grafikákat. Fennmaradt azonban a mővészekkel, illetve mővészözvegyekkel, leszármazottakkal folytatott levelezésnek az a töredéke, amelyet az utókor az illetı mővészre vonatkozólag érdekesnek ítélt. A levelekbıl kiderül, hogy Ernst már az 1890-es évek második felében felvette a kapcsolatot az akkor még élı, jelentıs 19. századi történeti festıkkel. Miután a Nemzeti Szalon igazgatója lett, még több mővészt megismert, és mint a kiállítások szervezıje, levelezett velük, néha pedig győjteményébe illı mőveket rendelt meg tılük.

Madarász Viktort például 1897-ben már személyesen ismerte, tudjuk, hogy meglátogatta mőtermében.97 1900-ban Madarász egy Ernsthez írott, meglehetısen arrogáns levelébıl arra következtethetünk, hogy a győjtı megpróbált megszerezni egy Madarász anyjának tulajdonában levı képet, amit az nem akart odaadni. Ernst ennek ellenére tovább próbálkozott, amit a mővész zaklatásnak fogott fel.98 Madarász lányának, Adeline-nek a naplójából és az 1950-es években Székely Zoltán mővészettörténészhez írt leveleibıl néhány egészen apró részletre is fény derül, melyek arról vallanak, hogyan is kutatott Ernst a tárgyak után. Úgy tőnik, valóban nem riadt vissza a tapintatlan viselkedéstıl sem, ha mővek megszerzésérıl volt szó. Így írt errıl Madarász lánya: „Mikor még a Városligeti fasorban laktunk, emlékszem az Ernst Lajos, aki akkor egészen fiatal ember volt sokat járt hozzánk. Mindig kutatott, kérdezte ebben a fiókban mi van, az a sok papirosféle a szekrény tetején micsoda? Nagyon ügyetlenül még a székre is állott s úgy iparkodott megállapítani mik vannak rajzolva a lapokra. – Képek vázlatait kereste és nem találta.”99 Egyszer egy ládából elıhalászott egy „kis Hunyadi Lászlót”, máskor rongyos vázlatokat vitt el.100 Egy alkalommal igazi családi perpatvart okozott: „Egyszer tudom nagy veszekedés volt anyám halála után pár évvel, mert a német nevelını a nagytakarítási dühben a rongyos papírokat kidobta. ( – így veszett el egy Kossuth írta nagy boríték Al Baracconéból – ) veszekedés

96 Kammerer Ernı levele Wlassics Gyula kultuszminiszternek. 1898. május. SzM Adattár Ltsz.: 1898/ 173.

97 Madarász Viktor levele Ernst Lajosnak. 1898. május 14.-én MOL R 277/602.; MTA MKI Adattár MKCS C-I-105/29/20.

98 Madarász Viktor levele Ernst Lajosnak. 1900. november 2.-án MOL R 277/599. MTA MKI Adattár MKCS C-I-105/29/13

99 Madarász Adeline emlékiratai I. MTA MKI Adattár MKCS-C-I-10/2477.

100 Madarász Adeline levele Székely Zoltánhoz. egyik é.n., másik 1953. máj 26. MTA MKI Adattár MDK C-I-10/2446, 2451.

közben aztán kiderült, hogy azt az Ernst elvitte – azt mondta az úgyis rongyos”101 Ernst ezek szerint gyakori és közvetlenül fogadott vendége lehetett a Madarász háznak, amit alkalom adtán ki is használt. Mindenesetre az 1900-as szóváltás után sem romlott meg viszonya a családdal.102 A családtagok – nyilván az eladás reményében – informálták a győjtıt a házban megtalált vázlatokról, meglevı festményekrıl.103 1903-tól kezdve egyre sőrőbbek a levélváltások, amit az 1904-ben a Nemzeti Szalonban rendezett Madarász Viktor retrospektív kiállítás indokolt.104 E kiállítás célja – ahogyan az anyagot összegyőjtı és a katalógus bevezetıjét író Ernst leszögezte – a méltatlanul elfeledett mővész oeuvre-jének bemutatása, a mővek összegyőjtése és megmentése volt.105 A mővész pályáját nagyra értékelı Ernst Madarász 1917-ben bekövetkezett halála után 20 mővet – kész, félkész festményeket és vázlatokat – „árengedménnyel” vásárolt meg a mővész hagyatékából, ezek részben élete végéig győjteménye darabjai maradtak.106

Hasonló volt a helyzet Székely Bertalannal is. Ahogyan 1904-ben írta: Székelyt és Madarászt, e „két kiváló mővészt már kora ifjúságom óta tanulmányozom”.107 Székelynek egy 1897-ben Ernsthez írt levelének tanúsága szerint a mővészt igen meglepte és megörvendeztette, hogy régi vázlatait Ernst összevásárolta és így megóvta a pusztulástól.

Ezért fiatalkori Önarcképét és még három vázlatát a győjtınek ajándékozta.108 Ernst valószínőleg Székely mőtermében pillanthatta meg a képet, mely 1898 elıtt egyáltalán nem volt ismert. Lyka Károly visszaemlékezése szerint „Székely félretette ezt az arcképet, annyira félre, hogy évekig nem is tudott róla senki sem, ellepte a por s csak a véletlen mentette meg.”109 E véletlen Ernst látogatása lehetett a mővésznél.110 Székely fımőve a győjtemény emblematikus darabja lett, Ernst különösen nagyra értékelte. Egy 1901-ben írt cikkében Székelyt Vörösmartyhoz hasonlította: „Székely oly nagy a festészetben, mint Vörösmarty az irodalomban.” – írta, és megjegyezte, hogy a mőkritikusok és mővészek

101 Madarász Adeline levele Székely Zoltánhoz. 1953. május 25. MTA MKI Adattár MDK C-I-10/2450 102 1903-ban Madarász felesége például kéri, hogy Ernst szerezzen férjének mőtermet. Madarászné levele Ernst Lajoshoz 1903. január 11. MOL R 277/596. MTA MKI Adattár MKCS C-I-105/29/26. Madarászné késıbb is többször kérte Ernst közbenjárását és segítségét.: MOL R.277/587, 589.

103 MOL R 277/590-591, MTA MKI Adattár MKCS C-I-105/29/18, 32-33.

104 MOL R 277/592-594, 596-597.

105 NEMZETI SZALON 1904 B. 5-11.

106 MOL R 277/583.

107 NEMZETI SZALON 1904 B. 10.

108 Székely Bertalan levele Ernst Lajoshoz.1897 április 30. MNG Adattár 5441/1954., MNG Ltsz.: 7588.

109 Lyka Károly: Székely Bertalan. Mőcsarnok, III/11. 1900. március 18, 137.

Önarcképét egyértelmően a mester legjobb mővének tartják.111 Késıbb, Székely halála után, örökösétıl, Székely Árpádtól a maradék, számára érdekes vázlatokat is megvette.112

Ernst levelezett Jankó János özvegyével is, akitıl a fiainál levı képeket akarta megszerezni113; írt Munkácsy feleségének Párizsba, hogy férje portréját adja át, ám ı nem tudott megválni tıle.114 Már 1898-ban kapcsolatban volt Than Mórral, akitıl egy millenniumi vázlatot akart megvásárolni.115 A fiatalabb generációtól is megpróbált mővekhez jutni, Ferenczy Károlytól egyik „rajzolt” Önarcképét akarta megszerezni.116 A század elejére a mővészek már tudták, ha vázlataik eladásáról van szó, érdemes Ernsthez fordulniuk. 1907-ben Kırösfıi Kriesch Aladár a boroszlói békekötést ábrázoló mővének vázlatát tulajdonosa el akarta adni, ezért a mővész közbenjárt Ernstnél: „mivel egyike legjobb vázlataimnak, mindjárt az Igazgató Úrra gondoltam” – írta.117

Kevés adatunk van rá, de ezekbıl úgy tőnik idınként konkrét mőveket is megrendelt mővészektıl. 1898-ban az ekkor Oroszországban élı Zichy Mihály arról számolt be lányának, hogy Ernst egy nagy mővet rendelt meg nála, egy magyar Parnasszust. Zichy ugyan igen hízelgınek találta a feladatot, de öregségére és elfoglaltságára való tekintettel visszautasította a megbízást. Sajnálhatjuk, hogy nem készült el ez a mő, melyen Apolló közelében a magyar irodalom nagyjait láthattuk volna.118 1905 körül Glatz Oszkárt bízta meg Ernst, hogy neves kortársak portréit elkészítse. Így a mővész ellátogatott Rákosi Jenı, Lechner Ödön, Mikszáth Kálmán, Schulek Frigyes, Mednyánszky László, Szana Tamás otthonába és lerajzolta ıket, akiket úgy látszik győjteményébıl nélkülözhetetlennek talált Ernst.119

110 RÓKA 2004.470-472.

111 ERNST 1901.3.;Az 1900-as Nemzeti Szalon-beli kiállítás katalógusában a belsı címoldalon szerepel a kép, jelezve az életmővön belüli emblematikus pozícióját. NEMZETI SZALON 1900 A

112 Szerzıdés Székely Árpád és Ernst Lajos között. 1911. április 9. MNG Adattár 21374/1982/1-3.

113 Jankó Jánosné levele Ernst Lajoshoz. 1896. október 24. MNG Adattár 5465/1354 114 Munkácsy feleségének levele Ernst Lajoshoz. 1906. február 24. MOL R 277/4.

115 Than Mór levele Ernst Lajoshoz. 1898. március 9. MOL R 277/617.

116 Ferenczy Károly levele Ernst Lajoshoz. 1902. augusztus 19. MNG Adattár 5474/1354.

117 Kırösfıi Kriesch Aladár levele Ernst Lajoshoz. 1907. február 1. MNG Adattár 5609/1354.

118 Zichy Mihály levele lányának Marie-nek. 1895. január 9. Zala Zichy Mihály Emlékmúzeum, Csicsery-Rónay István tulajdona; Erre a megbízásra még 1907-ben is visszatért Zichy: Zichy Mihály ismeretlen barátjához írott levele. MOL R 277/281.

119 Glatz a rajzokat egy nagyobb megrendelés reményében viszonylag olcsón számította meg Ernstnek, s többször panaszkodott, hogy ez így neki nem éri meg. Az összes levél évszám nélküli: Glatz Oszkár levelei Ernst Lajoshoz. MNG Adattár 3575, 5565, 5572-5575, 5577-5579, 5580, 5583, 5587, 5600/1354. A Magyar Nemzeti Galériában fennmaradt egy Szana Tamás portré, ami az egyik 1912-es Ernst Múzeum enteriırfotón