határozata
VII. Jog egy sé gi határozatok
A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága jogegységi határozata
3/2008. PJE szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Ma gyar Köz tár sa ság Leg fel sõbb Bí ró sá gá nak Pol gá ri Jog egy sé gi Ta ná csa a Leg fel sõbb Bí ró ság Gfv.IX. szá mú ítél ke zõ ta ná csa ál tal in dít vá nyo zott jog egy sé gi el já rás ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
jogegységi határozatot:
1. A csõd el já rás ról, a fel szá mo lá si el já rás ról és a vég el -szá mo lá si el já rás ról szóló 1991. évi XLIX. tör vény (Cstv.) 1997. au gusz tus 6-tól 2004. áp ri lis 30. nap já ig ha tá lyos 40. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban sza bá lyo zott meg tá ma dá si okok az ügy let kö tõ fe lek jó vagy rossz hi -sze mû sé gé tõl füg get le nül biz to sít ják az adós in gye nes, vagy fel tû nõ en arány ta lan jog ügy le te i nek meg tá ma dá sát az ott meg ha tá ro zott to váb bi fel té te lek fenn ál lá sa ese té -ben. A Cstv. 40. § (1) be kez dé sé nek c) pont já ra ala pí tott meg tá ma dás kö ré ben a meg tá ma dás ra jo go sult nak bi zo nyí ta nia kell nem csak azt, hogy a jog ügy let az adós va gyo -nát csök ken tet te, ha nem azt is, hogy az ügy let meg kö té se az adós hi te le zõ i nek ki ját szá sá ra, azaz ki elé gí té si alap juk -nak az el vo ná sá ra irá nyult.
2. A Cstv. 40. § (1) be kez dé sé nek a)–c) pont ja i ban meg -ha tá ro zott jog ügy le tek ered mé nyes meg tá ma dá sa ese tén – a Cstv. el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban – a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vénynek (Ptk.) az ér -vény te len szer zõ dés re vo nat ko zó ren del ke zé se it kell alkal mazni.
INDOKOLÁS
A Leg fel sõbb Bí ró ság ítél ke zõ ta ná csa a Gfv.IX.30.529/2007. szá mú ügy ben az elõt te fo lyó el já rás fel füg gesz té se mel lett a bí ró sá gok szer ve ze té rõl és igaz ga -tá sá ról szóló 1997. évi LXVI. tör vény (a továb biak ban:
Bszi.) 29. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján jog egy sé gi el já rás le foly ta tá sát kez de mé nyez te ab ban a kér dés ben, hogy
– a csõd el já rás ról, a fel szá mo lá si el já rás ról és a vég el
-(1) be kez dé sé nek a)–c) pont ja i ban írt meg tá ma dá si okok ob jek tí vek vagy szub jek tí vek, va la mint, hogy
– az ered mé nyes meg tá ma dás kö vet kez mé nye a szer -zõ dés ha tály ta lan sá ga vagy ér vény te len sé ge.
I.
1. A jog egy sé gi el já rás kez de mé nye zé sé nek alap já ul szol gá ló ügy ben a fel pe re sek – akik a fel szá mo lás alatt álló I.r. al pe res hi te le zõi – egyéb ke re se ti ké rel mük mel lett a vé te li jog III.r. al pe res ál tal tör tént gya kor lá sa foly tán az I.
és III.r. al pe res kö zött 2003. de cem ber 23-án lét re jött adás-vé te li szer zõ dé se ket meg tá mad ták a Cstv. 40. § (1) be kez dé sé nek b) és c) pont ja alap ján.
Az ügy ben ho zott jog erõs íté le té ben a má sod fo kú bí ró -ság arra a jogi ál lás pont ra he lyez ke dett, hogy a Cstv. 40. § (1) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lalt meg tá ma dá si ok ob -jek tív, an nak fenn ál lá sa ese tén az ügy let ér vény te len sé ge nem függ a fe lek jó vagy rossz hi sze mû sé gé tõl. Az ér vény te len sé gi ok kö vet kez mé nye it a Ptk. 237. §a (2) be kez dé sé ben és a Leg fel sõbb Bí ró ság PK. 267. szá mú ál lás fog la lá sá ban fog lal tak nak meg fele lõen von ta le. Alap ta lan nak ítél te azon ban a fel pe re sek nek a Cstv. 40. § (1) be -kez dé sé nek c) pont já ra ala pí tott ke re se ti ké rel mét. E kör ben ak ként fog lalt ál lást, hogy ez a meg tá ma dá si ok szub -jek tív fe le lõs sé gû, csa lárd sá got fel té te le zõ ügy le tet je lent és a per ben nem nyert bi zo nyí tást a szer zõ dõ fe lek rossz hi -sze mû sé ge.
Az ügy ben be nyúj tott fe lül vizs gá la ti ké re lem ben a fel pe re sek tör vénysértõnek tar tot ták a Cstv. 40. § (1) be kez -dé se c) pont já nak ér tel me zé sét arra hi vat koz va, hogy az ér tel me zés el len té tes a Leg fel sõbb Bí ró ság nak a BH.2000/508., a BH.2003/32. és a BH.2004/142. szám alatt köz zé tett ese ti dön té se i vel.
2. A Leg fel sõbb Bí ró ság ítél ke zõ ta ná csa a pe res fe lek ál tal hi vat ko zott és köz zé tett ha tá ro za tok ban fog lalt jogi ál lás pont tól el kí ván tér ni. Jogi ál lás pont ja sze rint a Cstv.
40. § (1) be kez dé sé nek a) és b) pont já ban írt meg tá ma dá si okok ob jek tí vek, fenn ál lá suk ese tén a szer zõ dés ér vény te -len sé ge nem függ a fe lek jó- vagy rossz hi sze mû sé gé tõl.
Ez zel szem ben a Cstv. 40. § (1) be kez dé sé nek c) pont já ban írt meg tá ma dá si ok a fe lek ré szé rõl tur pis, csa lárd sá got fel -té te le zõ ügy le tet je lent. Ilyen szer zõ dés ese -té ben a fe lek tu da tá nak át kell fog nia, hogy a szer zõ dés a hi te le zõk ki ját szá sát szol gál ja, szer zõ dé si aka ra tuk nak pe dig ki kell ter jed nie a hi te le zõk meg ká ro sí tá sá ra al kal mas ál la pot elõ -idé zé sé re.
A Cstv. 40. §ának (1) be kez dé sé ben írt ügy le tek meg tá -ma dá sá nak jog kö vet kez mé nye az ér vény te len ség.
Amennyi ben ugyan is az ered mé nyes meg tá ma dás jog kö vet kez mé nye a Ptk. 203. §ában sza bá lyo zott fe de zet el vo
-2008/148. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16945
re la tív ha tály ta lan ság vol na. Ez eset ben vi szont a meg kö ren del kez tek:
„(1) A hi te le zõ a fel szá mo lást el ren de lõ vég zés köz zé té
sze mélyt, ezért a bí ró ság az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sa során mél tá nyos ság ból mér sé kel he ti a ma rasz ta lás össze -gét”.
A Cstv.-nek az 1993. évi LXXXI. tör vénnyel tör tént, 1993. szep tem ber 2-án ha tály ba lé pett mó do sí tá sa a 40. § Gf.VIII.31.023/2001. {BH.2003.32} szá mú ese ti dön té sé -ben is.
szol gál ta tá sá ra kö te lez he tõ. Ezt a jogi ál lás pon tot fej tet te ki a Leg fel sõbb Bí ró ság – töb bek kö zött – a Gf.VIII.33.086/1998., a Gfv.30.189/1999., az EBH.2003/877. szám alatt köz zé tett Gf.VIII.
32.845/2001. szá mú, a Fõ vá ro si Íté lõ táb la a
{BDT.2005.6.75., BDT.2005.1178.} szá mú, va la mint a Pé csi Íté lõ táb la Gf.IV.30.487/ 2003/10. szá mú határoza XVII. tör vénycikk (a továb biak ban: Cst.) – amely az 1991.
évi XLIX. tör vény ben sza bá lyo zot tak nak meg fe le lõ ke res
A jog egy sé gi ta nács ál tal vizs gált Cstv. 40. § (1) be kez -dé se az ott írt szer zõ -dé sek meg tá ma dá sá ról ren del ke zik.
Mi u tán a si ke res meg tá ma dás jog kö vet kez mé nyé re vo nat -ko zó spe ci á lis ren del ke zést nem tar tal maz, ezért a Ptk.
meg tá ma dás ra vo nat ko zó ál ta lá nos ren del ke zé se it kell al kal maz ni. A Ptk. 235. § (1) be kez dé se sze rint pe dig a meg tá mad ha tó szer zõ dés a meg tá ma dás kö vet kez té ben meg -kö té sé nek idõ pont já tól kez dõ dõ ha tállyal ér vény te len. A Ptk. 237. §-ának (1) be kez dé se ér tel mé ben ér vény te len szer zõ dés ese té ben a szer zõ dés kö tés elõtt fenn ál lott hely ze tet kell vissza ál lí ta ni. E ren del ke zés al kal ma zá sá val le -het – a Cstv. 40. §-ában biz to sí tott meg tá ma dás cél já nak meg fele lõen – az adós sal fe de zet el vo nó szer zõ dést kötõ fe let arra kö te lez ni, hogy a meg szer zett va gyon tár gyat az adós va gyo ná ba bo csás sa vissza. A fel tû nõ en arány ta lan ér ték kü lön bö zet tel meg kö tött jog ügy let ese tén pe dig az arány ta lan elõny ki kü szö bö lé sé vel az adós sal szer zõ dõ má sik fél a kü lön bö zet nek (az adós va gyo ná nak ro vá sá ra tör tént jog ta lan va gyon gya ra po dás nak) a fel szá mo lá si va -gyon ba való meg fi ze té sé re kö te lez he tõ, a Ptk. 237. § (2) be kez dé se al kal ma zá sá val.
Olyan eset ben, ha a bí ró ság nak ren del kez nie kell az ér vény te len szer zõ dés foly tán az adós sal szer zõ dést kötõ fél nek vissza já ró pénz szol gál ta tás ról – a Cstv. el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban – a fél eh hez a kö ve te lé sé hez csak hi te -le zõi igény be je -len tés út ján {Cstv. 37. § (2), 38. § (3)}, a Cstv.-ben sza bá lyo zott ki elé gí té si sor rend ben (Cstv. 57. §) jut hat hoz zá.
4. A ki fej tett in do kok miatt a jog egy sé gi ta nács arra a jogi kö vet kez te tés re ju tott, hogy a Cstv. 40. § (1) be kez dé -sé nek a) és b) pont já ban sza bá lyo zott meg tá ma dá si okok ob jek tí vek, az ügy let kö tõ fe lek jó vagy rossz hi sze mû sé gé tõl füg get le nül biz to sít ják az adós in gye nes vagy fel tû nõ en arány ta lan jog ügy le te i nek meg tá ma dá sát az ott meg -ha tá ro zott to váb bi fel té te lek fenn ál lá sa ese té ben. A c) pont ra ala pí tott meg tá ma dás ese tén a meg tá ma dás ra jo -go sult nak bi zo nyí ta nia kell nem csak azt, hogy a jog ügy let az adós va gyo nát csök ken tet te (ered mény), ha nem azt is, hogy az ügy let meg kö té se ki fe je zet ten az adós hi te le zõ i -nek ki ját szá sá ra, azaz ki elé gí té si alap juk nak az el vo ná sá ra irá nyult.
A Cstv. 40. § (1) be kez dé sé nek a)–c) pont já ban meg ha -tá ro zott jog ügy le tek ered mé nyes meg -tá ma dá sa ese tén – a Cstv. ki fe je zett el té rõ ren del ke zé se hi á nyá ban – a Ptk.-nak az ér vény te len szer zõ dés re vo nat ko zó ren del ke zé se it kell al kal maz ni.
A jog egy sé gi ta nács a fel me rült jog ér tel me zé si kér dést az in dít vány nak meg fele lõen az 1991. évi XLIX. tör vény (Cstv.) 1997. au gusz tus 6. nap já tól 2004. áp ri lis 30ig ha tá lyos ren del ke zé sei ér tel me zé sé vel vizs gál ta. A ren del ke zõ rész 2) pont já ban ki fej tet tek azon ban irány adók a je len leg ha tá lyos Cstv. 40. § (1) be kez dés a)–c) pont ja i ra ala pí tott ered mé nyes meg tá ma dás jog kö vet kez mé nyé nek le vo
-V.
A ki fej tett in do kok alap ján a jog egy sé gi ta nács a bíró -sági jog al kal ma zás egy sé gé nek biz to sí tá sa ér de ké ben (Bszi. 27. §) a ren del ke zõ rész ben fog lal tak sze rint ha tá ro -zott és e ha tá ro za tát a Bszi. 32. § (4) be kez dé se alap ján a Ma gyar Köz löny ben köz zé te szi.
Bu da pest, 2008. szep tem ber 30.
Dr. Mu rá nyi Ka ta lin s. k.,
jog egy sé gi ta nács el nö ke
Dr. Tö rök Ju dit s. k., Dr. Well mann György s. k.,
elõ adó bíró bíró
Dr. Be se nye i né
dr. Var ga Ka ta lin s. k., Dr. Ve ze ké nyi Ur su la s. k.,
bíró bíró