jelleget. Pollák - Religio, 1868. 1. félév

Az egyház és a polgárosodás.

(Folyt.)

[gen helyesen mondja de Maistre1): „a vallás a tudo-mánynak szülőanyja." Europa csak azért viseli a tudomá-nyok jogarát, mert keresztény. Csak azért sikerült a művelt-ség és polgárosodás ily magas fokára fölküszködnie, mert a theologián kezdé; mert egyetemei eredetileg tisztán hittani oskolák voltak és a többi tudomány, beoltva ezen isteni törzsbe, az ő éltető nedvén erősödött meg. E k k é n t Europa jelenlegi művelődési állapota nagy és hosszú készülődések eredménye, s ez az, mit napjaink szóhősei nem méltatnak kellő figyelemre, mi egyébiránt annál kevésbbé csodálatos, minthogy maga Bacon is tévedésben forgott ez iránt. Mulat-ságossá válik majdnem, midőn ascholastica és theologia ellen heveskedik, s ugy látszik, hogy még eme nagy elme is töké-letesen tájékozatlan volt az iránt, hogy mennyi és mily nagy-mérvű előkészületekre van szükség, lia meg a k a r j u k gátolni, hogy a tudás, a tudomány ne váljék káros dologgá. Minő eredményt várhatunk, lia a fiatal ember természettant és ve-gyészetet tanul, mielőtt a vallás és erkölcstan elvei iránt tisztában lenne, — minő eredményt, ha egy vad néphez aka-démikusokat küldünk, mielőtt hitküldéreket menesztettünk volna hozzá, midőn magának Baconnak szavai szerént: a vallás azon fűszer, mely a tudományt megóvja a rothadástól.

Hasonló értelemben nyilatkozik Malebranche2) : csillagászat, vegyészet és mind a többi természettudomány igen méltóan foglalkodtatják ugyan az elmét, de fölötte kell vigyáznunk, nehogy miattuk az anthropologiát elfeledjük.

Mivé lett volna a világ, lia a tapasztalati tanulmányo-zás már a 13. és 14-ik században vergődik oly tekintélyre, mint a milyent későbben a tizenötödikben élvezett? Felele-tül álljanak itt Göthének szavai3) : „Bacon működésének

ered-!) Sz. p é t e r v á r i e s t é l y e k II. 224.

*) a fönobb i. h.

•1) H a Aristoteles most feltámadna, bizonyosan k i s k o r ú gyermek-nek é r e z n é magát, c s i l l a g á s z a t u n k - , g é p t a n u n k - é s t e r m é s z e t t a n u n k k a l szemben, de k o r á n t s e m u g y , ha aztán t e r m é s z e t r a j z i könyveinkot olvasná.

H a ezokot saját müvével összehasonlítaná, azt l á t n á u g y a n i s , hogy a n e m e k és f a j o k szám n é l k ü l megszaporodtak, azt, hogy s o k k a l szabato-sabb, kimerítőbb b o n e z t a n i ismeroteink v a n n a k ; de nem t a l á l n a bennök u j e s z k ö z t , melynek segitségévol a láthatóról a Iáthatlanra következtetni, mely á l t a l a szerves élőt keletkezésének t i t k á t , működésének módját és t e r m é s z e t é t kideríteni és tanulmányozni lehessen. Azt l á t n á bizonyára, hogy a szerves természet ismeretét illetőleg lényegileg még mindig azon

" 6*

menye inkább káros volt, mintsem hasznos ; mert azáltal, hogy ö az emberi-nemet a tapasztalatra utalta, mintegy ma-gukra hagyta a tudomány-szomjuhozókat, miből aztán fék-nélküli tapasztalat-keresés keletkezett, mely úgyszólván módszer iszonynyá fajult oly annyira, hogy rendetlenség és halmaz a valódi tudományosság főkellékeinek tekintettek."

H a pedig a tapasztalati tanulmányozás a korábbi idők-ben kevesebbre becsültetett és ápoltatott, mint ez későbidők-ben történt, annak oka nem abban rejlett, mintha a katholikus tudomány ellenségesen állott volna szemben a természettudo-m á n y o k k a l ; — hiszen tudjuk, hogy ezek azon alakban, természettudo- me-lyet maga Aristoteles adott nekik, ki az összes ó-kor ebbeli tudományos búvárkodásának végeredményét összefoglalta, hogy azok mondjuk, ezen alakban az egyházi tudomány rendszerének kiegészitő részét képezék ; és mintegy alapot és kiindulási pontot szolgáltattak a katholika theologia- és anthropologiának ; — épen aquinói Tamás, kit kortársai a

„magister scholae" czimével tiszteltek meg, épen ő hangsú-lyozza leginkább, hogy a természet szemlélése fölötte hasznos, sőt szükséges a hitbeli tanításra és a tévelyek kiirtására ; mex-t midőn a teremtett dolgokat szemléljük, önkénytelenül is a teremtő Isten bölcseségét és hatalmát kezdjük elismerve csudálni, és midőn azoknak szépségéről ennek szépségére következtetünk, ellentállhatlan vonzaloxxi keletkezik szive inkben iránta, mely fokozatosan növekedve tiszta szeretetté

fejlődik ki ; s igy a földi, a véges dolgokat, és velők minma-gunkat mindig jobbaix és jobban megismex-ve, mindinkább hasonlókká válunk Ahhoz, ki önnönmagát és az egész min-denséget véghetetlen bölcseségében öröktől fogva ismei'i. — Másrészt — igy folytatja ugyancsak sz. Tamás — épen a természet ismerete óvja meg az embereket a pogányság- és mindeix ebből származó babonától, minő péld. a csillag-jóslás, sorshivőség, bűvészet és több ilyféle, mik által a tudatlanok és könnyenhivök nem ritkán félrevezettetnek — szóval csak a természet helyes ismerete az, mely az embex't azon

helyze-et illhelyze-etőleg, melyhelyze-et a mindenségben elfoglal, kellően és vég-egesen fölvilágosítja.4)

A mit sz. Tamás ekként mond, azt bizvást az egyház általános nézetének tekinthetjük, melynek megfelelőleg min-den korszakban nagynevű egyházi férfiakkal találkozunk, k i k természettudományi ismereteik által tündöklöttek. Ilye-nek voltak péld. mindjárt a középkor e'ején rheimsi Gerbert^

későbben I I . Sylvester pápa (999—1003) Nagy Albert és a ferenezrendi Roger Bacon. — Igaz ugyan, hogy ezen férfi-aknál is, mint egyáltalán akkoron a tisztán elvontan elmél-kedő, az xi. n. speculativ irány túlnyomó volt ; de ennek okát épen azon lendület minőségében kell keresni, melyef:ugyan-csak a kereszténység adott vala a világnak, és melynél fogva

a ponton á l l u n k , a hová ő v i t t e o tudományt, s utódjai eddigi v í v m á n y a i t tokintve, aligha lenne oka elszégyenülni. Söt h a tovább f ü r k é s z n e , tudo-m á s t szerezne a physiologok ebbeli vitájáról, valljon az a n y a g o n kivül létezik -e még valami szellemi elem, mely azt élteti, avvagy pusztán a p a r á n y o k vonzó és lökö e r e j e - e az, mely a szerves testet k é p e z i , és moz-g a t j a , — a k k o r v i s s z a e m l é k e z v e s a j á t „entelechiá" j á r a , ezen oly finomul és szellemdusan k i k e r e k í t e t t t a n r a , aligha csudálkozását nem fejezné ki a f o g a l m a k m a i n a p u r a l k o d ó durvasága fölött. (Snell, Materialism.) E g y é b i r á n t mily összefüggés v a n o téren Aristoteles és az e g y h á z i * m á n y közt, erre nézve 1 T h o m . Aquin. Summ. I. qu. 12.

4) T h o m . Ag. o. g e n t . I I ; 2, 3.

épen az elvont eszményi volt az, mi legfőbb vonzerővel birt a kedélyekre, oly időben, midőn a jelenkor utilitási elve, mely a természetet azért tanulmányozza, hogy axxyagi hasz-not és anyagi élvet merítsen belőle, talán még nevéről sem volt ismerve. De épen ez által s csakis igy sikex'iilhe-tett a vadság és nyers materialismus békóiból kiszabadítani a világot, — csak igy, ezredéves elméleti gyakorlat által fejlődhetett ki, erősödhetett és élesedhetett meg axxnyira az emberi ész, hogy későbben a tapasztalati, a gyakorlati ta-nulmányozás ú t j á r a lépve, megmérkőzhetett a mindenünnen élőtódxxló tudományos anyaggal, fönakadás nélkül haladva a tudásnak immár határtalan pályáján. — „A clxinaiak több mint egy századdal előbb ismerték a nyomdászatot, lőport, és delejtüt, mint mi európaiak, s xnégis menxxyire hagytuk el ő k e t ; e dolgok íxiagukban véve tehát nem elegendők, Eu-ropa haladásának ok adatolására, még egyéb tényezőnek kel-lett itt működni, melytől az függött"5) — mi volt eme xixás tényező, erre nézve hadd álljanak itt korunk egyik nagyhirü történetírójának,szavai :⁶) „ K o r u n k fölvilág03odottsága, mely Europa vállalkozási szelleménél fogva az egész világra ki-hat, onnan származik, hogy a császárság elbukásakor már erős hierarchia létezett, mely a világkormány gyeplőit legott erős kezekkel r a g a d á meg, és E u r o p a közszellemének, mely addig elég szűk és szerény keretben forgott a vallás által mintegy delejes lökést adván, lehetségessé tevé, hogy xxxüvelt-ségünk azon pontig fejlődjék, a melyen jelenleg szeixdéljiik."

Több miixt egy századdal verulami Bacon előtt, kezdett a

„tapasztalati tanxxlmányozás" gyakoroltatni, és azon véle-nxény, mely szerént eme tudós a természettudományok atyja és megalapitója volna, ámbár még napjainkban is akadtak védői, mégis téves volt, amennyiben e tudományok, már jó-val előtte virágoztak és általánosan kedveltettek. Már a 15.

század⁷) végén tökéletesen kifejlett betűszám- és lxáromszög-m é r t a n t találxxnk, a tizedrendszer és a javított xxaptár lxáromszög-már széltében használtattak, és a gyógytan hatalmas u j lendületet vett a tudományos tökéletesítés felé ; bámulatos előmenetelt tapasztalunk továbbá a bányászat- és kohászatbaxx, nem kü-lönben a festő-, takács- és timármesterségekben és az üvegmü készítés körül, főképen pedig a mérnöki tudomány, az épi -tészet és mindenek fölött, a vegyészet minden ágában. Ezen korszak találmányai a papir, a távcső és a lőfegyver, az órák és a harangok, a fa- és a x-ézmetszet, valamint az aczélkészi-tés, hasonlólag a szél-, zxxzó és fürészmalmak föltalálása, va-lamint nevezetes javítások a lisztmalmok és a szövőszék kö-r ü l is e kokö-rból száx-maznak.⁸)

Joggal xxxondhatta tehát ezen korról Marsilius Ficinus : (szül. 1433.) Aureum esse hoc saeculum minime dubitabit, qui praeclara saeculi hujus inventa considerare voluerit."

Leonardo da Vinci Olaszhonban, valamint Paracelsus Német-országban egy századdal Bacoxx előtt éltek és működtek ; — vele egyidöben Harvey és Gilbert Angliában. Copernicus, katholikus pap, volt a világrendszer fölfedezője;9) mellette még a csillagászat körül Galilei és Kepler is szereztek

hal-6) Liebig : Ü b e r Bacon v. V e r u l a m , Münch. 1863. 63.1 •

6) Joh. von Müller Schweizergesch. I I I . 1.

7) Bacon 1 5 6 1 - b e n halt meg.

8) Liebig A u g s . Alig. Ztg. 1866. 2 2 6 . sz. melléki.

'•>) Szül. 1472. az ö munkája : D e revolutionibus orbium

coeles-í i 4 5

hatatlan érdemeket. — Quido Ubaldi már 1577-ben az emel-tyű és súlypont, Stevin Simon 1596 körül a mozgás és a csepfolyó testek egyensúlyának törvényeit fejtegették. Galilei kísérletei az inga és a szabad esés körül és ebből folyó elmé-lete a lejtön való mozgásról már a 17-ik század elején álta-lánosan ismerve voltak. Giordano Bruno már 1580-ban nyil-vános fölolvasásokat tartott a földnek tengelye körüli forgá-sáról, melyet Bacon álhatatosan tagadott;^{1 0}) és Agricola mü-veiből (1494—1555) bámulattal tudjuk meg, hogy a kifejlettség mily magas fokán állott már akkor az ásványtan is. P a -racelsus halomra dönté Galenus rendszerét, és a betegségek természetére valamint a gyógyszerek mikénti hatására nézve egészen u j elméleteknek szerzett érvényt ; szóval majd min-den nap u j fölfedezéseket hozott, főképen Olaszországban, mely akkoron a tudományok classikus földje volt, és mi a számtant és természettudományokat illeti, Paolo Toscanelli, Lucca Paccioli és Leonardo da Vinci eredménydús működése folytán az európai népek közt a legelső helyet foglalta el ; olyannyira, hogy még Regiomontanus és Copernicus is az ola-szok tanitványainak tekintették magukat, mint egyáltalában az akkori tudósok mind.¹¹) Maso Finiguera találta föl a réz-metszést, Foricelli a légsúlymérőt, Galilei legalább elméleté-ben, a górcsövet és nagyitó üveget; végre olasz találmány még a hévmérő is. Galilei és tanitványainak, Cassini, Bian-chini és Maraldinak szorgalma hatalmas lendületet adott a csillagászatnak, s csak is katliolikus tudósok előmunkálatai-nak alapján, kik közt a jezsuitarendü Ciavius atya főképen kitűnt,1 2) készült X I I I . Gergely pápa naptárjavitása. H a r -vey, (1610 — 1618) padiai Fabricius tanitójának nyomain haladva, és búvárkodásait folytatva fölfedezője lön a vérke-ringésnek; s tudjuk, hogy Salerno, melynek orvostani os-koláját bcnczéspapok alapították, mint ilyen a 8 —14 szá-zadban egyedül állott Európában^{1 3}) A benczéspapok ezen kivül még a fürdők tárgyában kifejtett ernyedetlen tevé-kenységök által nagy érdemeket szereztek a szenvedő embe-riség körül. Weissenfelsi benczések épiték föl újra Baden-Badent, melyet ugyan a rómaiak is ismertek már, de mely későbben a népvándorlás idejében majdnem végképen el-pusztult ; hasonlólag Kissingen, Marienbad, Pyrmont és számtalan más fürdők szerzetes papoknak köszönik létüket.

(Folyt, köv.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

P E S T , jan. 8-án. Tisztelt Szerkesztő ur ! Az u j év be-álltával bolgog u j évet kívánunk, és fáradságos munkájára Isten bő áldását. Elsőben is szerkesztői elődje iránt az

„Alap-tium 1513-ban jelent meg, moly esztendőben meg is halt. Galilei szüle-tett 1564-ben.

10) Liebig, iiber F r . Bacon v. V. 1863. 35. és 37. 1.

11) B u r k h a r d t : Die Cultur dor R e n a i s s a n c e in Italien, Basel 1860.

267 1 L i b r i : H i s t . d e sciences m a t h , en I t a l i e ; Whewell G e s c h . der induct. W t t s c h . I I I . 150.

1 2) A j é z u s t á r s a s á g i k i t ű n ő csillagászoknak egy j ó hosszú n é v -sora L a l a n d e - n á l található.

13) E g é s z e n H a r v e y k o r á i g a leghíresebb orvosok olaszok v o l t a k ; igy az u j a b b boncztan a t y j a Mondino (Mundinus) f 1326, Achillini s z ü l . 1463, F a l l o p i o sz. 1523, E u s t a c h i u s í 1574. R o m á b a n , Vesalius és t a n i t -v á n y a i Realdo Colombo és F a b r i c i u s szül. 1537. ( W h e w e l l i. h. i.)

rajz"-ban tett rövid de velős nyilatkozatát részünkről is oszt-juk s reá a jól végzett munkásság után Istentöl sok áldást

kivánunk. Azontúl pedig régi barátságunk és az ügyszeretet nyomán becses lapjába oly dolgokról irunk, melyek bennün-ket s mindazon ügybarátokat, kik a seminariumi életet figye-lemre méltatják, közelebbről illetnek. Már majd egy eszten-deje, hogy Isten jóvoltából a központi papnevelő-ház falai közt folytatjuk az ebbeli munkát. Kalocsai volt növendéke-inktől nehéz volt az elválás — azonban adott Isten más ta-nulékony s értelmes ifiakat, kik hivatásukat fölfogva elöljá-róiknak elegendő örömöt szereznek. A mult iskolai év több isteni áldásokkal folyt le,melyek ugyan közvetlen hazánkat és városunkat, de némikép házunkat is érték. Adott Isten az or-szágnak koronás királyt, ki hivatása szerént sz. István szel-lemében fog eljárni, bánni az egyház és annak szolgái iránt, mire Istentöl mint egyéb királyi kötelességeinek teljesítésére a koronázáskor uj kegyelmet kapott. Adott Isten e megyének s házunknak is jeles főpásztort, ki gondjainak főbbjei közé sorolja, hogy Istennek hü szolgákat neveltessen, s olyakra teszi kezét, kikről hiteles tanúbizonyságok által meggyőző-dik, hogy őket az Ur hivja, és pásztorok nem béresek fog-nak lenni. Isten e választott főpapja már is oda irányozza tö-rekvéseit, hogy a papi nevelés minden tekintetben megfelel-jen a czélnak : Isten dicsőségének, a lelkek üdvösségének.

Növendékeink, mint ismeretes dolog, az egyetemi hittani kar buzgó s jeles tanáraitól nyerik az egyházi tudományok tiszta s lényegében változatlan tanát azon mérvben, mint ezt hiva-tásuk méltán igényli s az előszabott rendben. A szünnapi felüdülés után visszaérkezve a szokott módon elvégzett sz.

gvàkorlatok után növendékeink is, mint másutt, nevelési pá-lyájok folytatásához fogtak. October 14-én főméltóságu esz-tergomi érsekünk meglátogatta intézetünket és növendéke-inket megtekintette. Ugyancsak ö herczegsége a főm. primás, már előbb tett intézkedés folytán az egyetemi templomban az imaapostolsági ajtatosság megtartását kegyesen elrendelte, hogy mind a növendékeknek ujabb alkalmat adjon ezen az egyház által jelenleg nagyban fölkarolt üdvös gondolat va-lósítására, mind az ily időben érkező híveknek lelki épülé-sére. A megkezdett üdvös munka Isten áldásával foly. — Szintén ő herczegségének a nm. cultusminister úrral egyet-értöleg — tett intézkedése folytán történt, hogy házunkban ezidén (vagyis ezen iskolai évben) a negyed és harmad éves hittanhallgatók magán-oktatást nyertek a süket-némák tanítási módjában. Ugyanis azon tapasztalás mutatko-zik, hogy az országban sok helyen szétszórva élnek ezon szerencsétlen gyermekek és ha elhanyagoltainak, nagyon el-vadulnak. Mind pedig be nem lehet az intézetbe venni. Eh-hezképest óhajtandó, hogy legalább némelyek ismerkedjenek meg alapjaival azon jelzésnek és bánásmódnak, mely ily te-kintetben követendő s alkalmas. Evégből nt. Gaal Miklós pi-arista-atya, ki Váczott a siket-néma intézetnek huszonhárom-évtől fogva katechétája s mind a jelző ismeretekben, mind a hittani igazságok közlésének módjában igen alapos tudo-mánynyal bír, s ez ügynek magát lélekből szenteli, hivatott meg ő horczegsége által, hogy bizonyos ideig a szabadrendel-kezésre maradt időben a két felsőbb osztálybeli növendékek-nek előadást tartson. N a g y ügyességgel és kitartó szorgalom-mal működött nt. Gaal a t y a ; valóban diszre válik a váezi

—•+» 4 6

siket-néma intézetnek, melynek jeles igazgatója és jeles ta-nárai vannak. Nt. Gaal Miklós atya alapvonásait ebbeli elő-adásának Írásban összeállította, s igen kívánatos lenne, hogy e dolgozat napvilágot lásson. Növendékeink e tárgygyal örömest és a gyakorlat tekintetéből itt volt kis süket-fiuval ügyesen foglalkoztak. Adjon Isten, ki a sikernek is atyja, e kezdeményezésre áldást. Annyi bizonyos, hogy a süket-ta-nitásmód sok lélektani és logikai ismereteket állit elő, s főleg a hittanítás módja a dolgok természetének fölfogására igen czélszerü. Ezt főkép ily tapasztalt, s jeles szerzők nyomán haladt katechétának előadásából látni. Isten öt tartsa meg az intézetnek, s a jeles intézetet a hazának soká. — E közben elértük nov. 26-át, midőn növendékeinknek zene- és dalmü-értő része sz. Cecilia tiszteletére egy szerény szónoklati dal- és zenészeti versenyt rendezett, melyet néhányan a ta-nár urak közül is jelenlétükkel megtiszteltek. A magyar iro-dalmi társulat ez éven is megtartotta élő és holt tagjaiért évenkint szokásban levő sz. miséit. E társulat működik a szép téren üres óráiban, az egyházi nevelés czéljaihoz mér-ten, ugy mint jó irányú elődei megkezdték. Az idén Wise-man bibornok egyik jeles müvét fogja a magyar közönség használatára bocsátani. Sok ügybarátot és széles terjedést a jó miinek. — Különben nem vagyunk társulatok hiányá-ban, mennyiben azok az egyházi nevelés keretébe valók és azt elősegítik, sőt azt megillető részletek. Jézus ez. szivének, Boldogságos Szűz szeplőtelen szivének, a sz.-László társulat-nak növeudékeink mind szövetséges tagjai, minden kivétel nélkül. Az ima-apostolságnak természetes, született tagja a növendékpap, ugy itt is. — A napi elmélkedések rendes vég-zéséhez mért időről gondoskodva van, szintén kegyelmes prí-másunk intézkedése által. — A karácsonyi éjjeli sz. misét meg-előző latin imádságokat növendékeink azon rendben végezték és énekelték, mint a Gregrorianum szerént megyei székhelye-ken szokás.A nép ilyenkor itt is seregesen tódul. Advent vasár-napjain, sőt köznapjain is szintén szép számmal voltak jelen a keresztény hivek. Ily alkalommal Pest minden plébánia-és zárda-templomai látogatottak szoktak lenni. Újévre megör-vendeztette zene-értő részét növendékeinknek tek. Zsaskovsz-k y Endre látogatása is, Zsaskovsz-ki az egyetemi templomban a fő sz. mise alatt az orgonát kezelte. Számos szerzeményei az érintett két testvérnek, az ő önfeláldozási odaadásuk az egy-házi zenének és[éneknek mindenesetre Endrét is azok sorába helyezi, kik méltó elismerést érdemelnek szolgáitól azon egy-háznak, melynek magukat szerényen szentelék. Ez alkalom-mal házunkban egy kis zenei előadás is volt O herczegségé-nek egyik, házunkra vonatkozó üdvös intézkedése az is, hogy idősebb növendékeink kellő vezetés mellett az elemi iskolák-ban a katechetikai előadásokiskolák-ban résztvesznek. E gyakorlat csak üdvös lehet reájok. Franczia-nyelv tanárunk a régi szo-kás szerént hetenkint két üres órát foglal el előadásival.

Ügyes modora és tárgyavatottsága könnyűvé teszi előadásait.

A Migne-féle könyvgyűjtemény házunk számára már nagy részben megérkezett. Isten áldja meg mindazon résztvevő paptársainkat, kik mint egykori növendékei e háznak fölké-retvén, nemes készséggel szíveskedtek jóakaratukat kimu-tatni a fejlődő nemzedék iránt, hogy ez már előre lekötelez-tetve szíves pártfogóiknak, hála-telt kebellel lépjen a gya-korlati életbe. Gyagya-korlati s életrevaló vállalat házunkban

azon, évektől fönálló intézkedés is, hogy a negyedévesek he-tenként egy üres órában a gyakorlati orvosi tudományban nyernek oktatást dr. Arányi egyetemi tanár szíves készségé-ből. A nevezett tanár ur szak-ismereteit örömmel közli, és a szenvedő emberiség javára szivesen hoz különben is eléggé igénybe vett idejéből áldozatot. Isten őt áldja meg. A Vogel-forditásról csak annyit jegyzünk föl, hogy már végefelé j á r s egy hó alatt teljesen megjelen. A „Társulati értesítő" is megkezdte másodévi folyamát. Az ima-apostolság szépen ter-jed. Isten adja minderre áldását, magunkat pedig ügybará-taink további szívességébe ajánljuk.

ROMA, 1867-i dec. 26-án. Mentsék a tudósítókat, kik terjeszték a hírt, mintha Andrea bibornok azonnal megérke-zése után fogadtatott volna a szentatya által, miről ugyan városunkban is szó volt. Nem hittem szükségesnek e hirről önöket tudósítani, mert nem volt bizonyos. Ha a részérőli visszavonás nyilvánossá leend, nem mulasztandom el a hite-les tudósitást. (A Giornale szerént már megtörtént. Szerk.)

A tegnapi és tegnapelőtti ünnepélyességek szokott mó-don folytak le. Sok idegen volt jelen a pápa ö szentsége által tartott ünnepélyes ténykedéseknél. A franczia tisztek közöl többen jöttek ide a civita-vecchiai helyörségből. 0 szentsége ezeket tegnap a délesti órákban külön kihallgatásban része-sítette.

Vasárnap szent János ünnepén a pápa hadseregének összes tiszteit fogadandja, kiket a ministertábornok fog neki bemutatni. E z alkalommal a Vaticán egyik folyosóján fog a pápai hadsereg dicsőítésére Rosati által készített hymnus énekeltetni legalább 400 közreműködő tag által. Éljen I X . Pius és hősei !

Jelentvén múltkor, hogy Kanzler tábornok a pápától a Pius-rend nagy szalagját kapta mentanai hős tetteért, nem emlitém, hogy ez alkalommal egyszersmind két ezer líra évi dijt is nyert.

A vitéz Azzanesi ezredes, ki a viterboi tartományt oly hősiesen védte, szintén ugyanazon rendjelet kapta és jelen-tékeny évidijt. A pápa ezen nagylelkű tényei megérdemlik, hogy köztudomásra juttassanak, hogy mindenki lássa, misze-rént IX. Pius bőkezű jutalmazója híveinek, kik azon ügyet szolgálják, mely a keresztények közös ügye.

AUGSBURG, jan. A divatos haladás, rationalismus, és materialismus hirdetői az aratott bámulandó siker által el-szédittetvén az emberiség tisztán szellemi, lelki érdekeinek elnyomására indított törekvéseikben merészen haladván előbb-re, mindinkább lenyűgözik a türelmes népet, mely a jog és

In document Religio, 1868. 1. félév (Pldal 47-53)