lel-kes tetszésben — és méltán részesül ; — s én kérem, hogy közremunkálásomra azon mértékben számolni szíveskedjék, melyben időm- és tehetségemmel ren-delkezhetem. ')
Az egyház és a polgárosodás.
(Folyt.)
Hasonló jótékony befolyást gyakorolt az egyház a föld-rajzi és ezzel rokon tudományokra. Henrik mainczi kanonok V. Henrik császár számára világabroszt készitett, Griacomo da Vitri a keleti földrészek egy rajzát emliti, melyet ama vidékek leírásánál követ, s egy domonkosrendi szerzetes 12 darab pergamenbörre rajzolta az egész akkor ismert földet. ')
J) Köszönettel fogadjuk és örömmel számolunk reá.
S z e r k.
' ) Zurla, Dei v a n t a g g i della religione eattolica a la g e o g r á f i a e le science annesse, Roma 1 8 2 2 ; Natur u. Offenb. 1865, 238. 1. — Vogt,
— • + * 5 1 n
„Valamint a mi időnkben a kereskedelem és tudományos ér-dekeltség, ugy az akkoriakban a vallás és az egyház voltak a földtani ismeretek ápolói és terjesztői."2) Bonifacziust, a németek apostolát Gergely pápa szólitotta fői ; irná le azon népek életmodorát, melyeket hitküldéri vándorlásai alkalmá-val meglátogatott.3) Minorita- és domonkosrendi barátok már a 13-ik század közepe táján utazták be a mongolok és tatá-rok országait,4) és még a mult század végén azt mondhatta Sprengel,5) „mindent a mit Chináról tudunk, a jézustársasági hitküldéreknek tudósításain alapszik." — Missionariusok hozták a legelső tudósitásokat Chináról, mint oly országról, melyben becsülettudó, szorgalmas nép lakik, és viszont mis-sionariusok voltak az elsők, kik ama soká táplált tévelyt, mintha Ázsia déli partjaival szemben más terjedelmes száraz-föld léteznék, eloszlatták. — Tiefenthaler József, német je-zsuita, ki 1743 óta Indiában tartózkodott, ennek kimeritő földtani leírását készítette latin nyelven s ez által eme világ-rész ismeretének érdekében többet tett, mint a mennyi fölfe-dezése óta összesen történt ; — más, Thomann nevii, szintén német jezsuita 1788 körül, ismertette meg Afrika keleti ré-szeit, melyekre nézve addig csak igen bizonytalan tudósítá-sok léteztek.
A középkornak legügyesebb és leghíresebb földabrosz-rajzolója valami F r a Mauro nevü camaldoli barát volt Velen-czében, a sz. Mihályról czimz. zárdában, ahol 1459-ben halt meg. — Legnagyobb munkáit a velenczei köztársaság és V.
Alfonz portugalli király számára készítette, mely utóbbinak uralkodási idejében a nagyszerű fölfedezések kezdetüket ve-vék. — „Mappa Mundi" czimü abroszgyiijteményét Bitter a középkornak legnevezetesebb földrajzi munkájának nevezi • s ennek tanulmányozása kelté Vasco de Gama- és Columbus-ban azon eszméket, melyeknek későbbi hírüket köszönik. — Az alcobaoai kolostor egy abroszt birt, mely már 1528-ban 120 évesnek tartatott, és melyen a jóremény-fok és az indiai tengeri ut jelezve volt.7) Azon eszme „nyugot felé keresni Indiát" már V. Alfonz király idejében valami Martincs Her-nan nevü portugalli pap által pendittetett meg, ki ez iránt Paolo dal Pozzo Tascanelli, olasz csillagászszal hosszabb ideig levelezésben állott. E s a katkolikus hitküldérek ezen a földtani ismeretek tökéletesítése körül kifejtett szorgalma még folyvást működik ; bizonyítják ezt H u e és Gäbet, két hitküldér Tibetre vonatkozó munkái,8) kik ezen, eddig majd-nem ismeretlen vidéket földrajz és népisme tekintetében ki-meritő alapossággal leírták.
Azon nagymérvű haladást, melyet a 15ik században szemlélünk, — az ismeretek ama gyors, fényes kifejlődését,
Cíesch. von Mainz, 97. 1. — Histoir. orient. I, 91. — Hurter Innocenc.
III, 4, 637.
-) Ritter : Geschichte (1er Erdkunde in E n t d e k u n g e n , 1861, 141. 1.
а) Bibliotheca max. P P . torn. 13, 233.
*) Három ferenezrendi hitküldér már 1246-ban mutatta magát be a mongolok n a g y k á n j a előtt.
Geschichte der wichtigsten geograph. Entdekungen, Halle, más. kiad. 1842.
б) Kunstmann, Gelehrt. Anz. der bayr. Akademie 1855, 21. sz.
7) Ant. Galvao, Tratado des Descoprimentos, Lisb. 1731.
8) H u e . et Gäbet, Souvenirs d'un voyage en Chine, és : L e chri-stianisme en Chine, Par. 1858. — Ann. de la propag. do la foi X X X V I .
melyet akkor tapasztalunk, semmi sem könnyítette meg, moz-dította elő annyira, mint azon két világesemény, melyek, mint a keresztény szellem szülöttjei, épen csak a keresztény eszmék hatásának eredményeid tekinthotők : — a keresztes háborúk és Amerika fölfedezése.
Soha kereskedelmi érdek vagy egyáltalán anyagi ha-szon és nyereség nem lett volna képes nyugot összes népeit együttes vállalatra egyesíteni ; csak vallási eszme szülhetett oly magasztos lelkesedést, mint a milyentől a l l . században egész Európát lángolni látjuk. — Maga a „Treuga D e i / ' vagyis Isten békéje sem volt képes oly általános rendet elő-idézni, mint a milyent a keresztes vitézek közérzülete terem-tett.9) Ezen szózat „Isten a k a r j a , " mely a tettszomjas férfiak elé egy magasztos közös czélt tűzött, — e szózat kibékítette az egyenetlenkedőket, kik a közös, nagy czélra nézve b a j -társokká váltak, s igy keletkezett ama nagyszerű népmoz-galom, melyhez hasonlót mérveinek imposant voltára nézve a bámuló világ nem látott Roma bukása óta. A keresztes há-borúk eltévesztve czéljukat — egy ujabb történész szavai szerént, mégis elérték azt. Az eszme, a vállalat, és az ezzel járó veszélyek közössége szorosabban fűzé egymáshoz
nyu-gotnak népeit ; míg viszont ama korlátok, melyek eddig a nyugotot elválasztották a kelettől, egyszer ledöntve többé nem állhatták útját a nemzetek szabad közlekedésének. S ezen u j utakat, melyek ekként a kereskedelem előtt megnyíltak, csakhamar fölkeresé a kereszténység, haladva r a j -tok, még viszont a küldérek-hóditotta vidékek sem marad-hattak többé zárva Európának szüntelenül terjedő üzlete elöl. — Ezen időkből származik a német Ilansá-nak, Amalfi Genua, Pisa, Velencze és a délfranczia tengermelléknek ha-talma s virágzása, melyben anyagi emelkedés testvéries lé-pést tartott a tudományok s szép művészetek mindinkább nagyobb körökben való terjedése, s az erkölcsök és szoká-sok örvendetes finomításával?10) (Folyt.)
") L a religion, qui animait tous les coeurs, veillait à l'ordre pu-blic. Michaud, Hist, des croisades I. 125.
I0) Heeren (Histor. Werke. I I . ) a következőket hozza föl, mint a keresztes háborúk következményeit : A nemességben vallásos, lovagias érzületet költettek és a lovagrendeket létesítették ; a szabad községek keletkezését előmozdították és a pórnép fölszabadításának hathatósan kedveztek ; általuk nagyobb mérveket vőn fel a nemzetközi kereskede-lem s mig eddig csak szárazföldi volt, most már tengerivé lett ; s ezzel kapcsolatban általánosan az ipar, továbbá Europa természettudományi és történelmi ismeretei u j hatalmas lendületet nyertek." Heeren Ítélete an-nál többet nyom, minthogy szerénte a 13. század az, „melyben a vadság éjszakája legsötétobb volt." — A keresztes háborúk bizonyos tekintet-ben eredményezték nagyban azt, mit más minden közönséges bucsájárás kicsinybon : a közlekedés és üzleti forgalom fölelevenitését ; — a német ,,Messe" szónak kettős jelontése, mely tudvalevőleg nagy, országos vá-sárt is jelent, bizonyítja a többi közt, hogy voltak idők, melyekben azon befolyásról, melyet nagy búcsújárások az üzletre gyakorolnak a mainap divatozóktól merőben eliitö nézetek uralkodtak, mely nézetek aligha puszta elméleteken, de annál bizonyosabban a mindennapi életnek józa-nul fölfogott tapasztalásán alapultak. — ( L . még: Kohl die culturhist. Be-deutung d. Kreuzzüge, Beer, Alig. Gesch. d. Wolthandels, Wien 1863.
Arnold, das Aufkommen des Handwerkerstandes im M. A. Basel 1861.
Scherer, Histoire du commerce I, 2 8 4 ; Cibrario, Dell'Economia politica del med. ev. II, 3.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK
Ö es. k . ap. Fölsége j a n . 10-én P e r g e r J á n o s h u n f a l v i pré-post- és egri kanonokot kassai püspökké m é l t ó z t a t o t t legkegyelmesebben kinevezni.
P E S T , jan. 7-én. A Buda-vizivárosi plébánia templo-mában tegnap tartá Vezinger Károly esztergom főmegyei u j áldozár első szent miséjét. Szépen illett össze e magasztos áj-tatosság az ünnep — Epipbania — jelentőségével, amennyi-ben valamint Krisztus urunk a kánai menyegzőamennyi-ben tevé első csudaját, akként ez uj áldozár is e nap emlékünnepén gya-korlá először azon bámulatos hatalmat, melylyel a kenyeret és bort Krisztus valóságos testévé s vérévé változtatá a szent mise-áldozatban. — Épületes volt látni, mily nagy számmal gyülekezik Isten egyházába a hivők közönsége, daczára a kellemetlen időnek s mily példás ajtatossággal vőn részt e szép ünnepélyben, nyilvános tanuságaul annak,hogy népünk-nek nagyobbrésze még alapjában elég vallásos s csak a gya-korlatra nézve hódolnak itt-ott a divó, úgynevezett szabad-elvű eszméknek.
Az ekképen jól hangolt közönségre nézve ugy mint a primitiansra szerencse volt alkalmi szónokul megnyer-hetni a lángbuzgalmu ft. Zsihovics F e r e n c z urat, központi papneveidei lelkiatyát, ki ezúttal is megfelelt a benne helye-zett bizalomnak, mind az eszmék szépsége s azoknak művé-szi összeállítása, mind az előadás szónoki ereje által. Beszédét két fő részre osztá; az elsőben a pap szenvedései-, a másik-ban örömeiről értekezendő. Találóbb fölosztást, hálásabb es czélszerübb tárgyat alig választhatott volna a t. szónok ur, ki felhasználván az összegyűlt hivek s érdeklett felek ünne-pélyes hangulatát, igazi apostoli bátorsággal fejtegeté tárgyát s valóban visszatükrödzött a hatás a hallgatóság arczán, mi-dőn fölemlité, hogy napjainkban följajdul az egész világ, ha egy izraelita vagy más vallású megbántatik ; a katholikust pedig s különösen a papot büntetlenül becsmérelhetik, sárral dobálhatják, üldözhetik, megrabolhatják, anélkül, hogy lelki-ismerete tisztaságán kivül egyéb elégtétele lenne a földön ;
— fájdalom, saját hitfelei részéről is aligha egyéb kárörven-dezésnél vagy konok belegyező hallgatásánál ! Fölhozá azon-ban az igazság érdekében, mint a pap örömeinek egyikét, a jólelkű hivek ragaszkodását s háláját, melyet annál többre kell becsülni, minthogy ritkábban fordul elő.
Előadásának fénypontját azonban a befejezés képezte.
Csakis ily szónoklat mellett lehet azután fölfogni, hogy a kö-zönség a másfél óráig tartott beszéd t a r t a m a alatt daczára a kemény hidegnek, ki nem fáradt, hanem mindvégig élénk fi-gyelemmel kiséré a szónok szavait bámulván az ö fáradha-tatlanságát s épülvén lángoló buzgalmán. E közérzületnek
annál szivesebben adtunk kifejezést, mert épen a föntisztelt szónok ur az, ki — daczára sokszerü elfoglaltságának— soha semmi alkalmat el nem mulaszt s nem utasit vissza, ha arról van szó, hogy Isten igéjét hirdesse.
A szónoklatot követé a szent mise ft. Ráth József kéz-vezetése mellett szép egyházi zene kisérettel, melyet bezárt a szokásos áldásosztás; megható volt midőn az ujmisés édesanyjára s nővérére imádkozá le az ég kegyeit — oly je-lenet, mely csupán egy kath. pap első miséjénél fordulhat elő.
Legyen az u j áldozár élete lelki örömökben gazdag, és telje-süljenek rajta az áldások, melyeket mindnyájunkra leesdett.
—y-F R A N K —y-F U R T . — Meggátlására a n n a k , hogy a kath. ifjúság a tévely martalékává legyen, sz. Bonifácz egy-lete Némethon különböző részeiben, hol nagyobbszámu pro-testánsok között szétszórtan l a k n a k katholikusok — ugy ne-vezett áldozóintézeteket (Kommunionanstalten) alapitott, hová oly gyermekek vétetnek föl, kiknek hitük veszélyben forog és pedig az első áldozást megelőző egész éven át, hogy itt a szükséges hitbeli ismereteket szerezhessék meg, és méltán készüljenek a szent cselekményre. Ily menhely az Oder mel-letti F r a n f u r t b a n nyittatott. A gyermekek ingyen kapnak élelmezést, és ruhát, az intézet adakozás utján szerzi meg a költségeket. A ház, mely csak harmincz s néhány gyerme-ket fogadhat be, szűk levéli Warnatsch főáldozár Német-hon kath. gyermekeihez fordult segélyadományért, hogy na-gyobbat épithessen. Szívélyes, gyermeki nyelven fogalmazott, levele hatását nem téveszté, és most áll az épület, melynek fölirata lehetne : E x ore infantium et lactentiuin perfecisti laudem. A tágas épület fölavattatása alkalmával, a kis fa-templomból indult ki a körmenet 8 egyházi férfiúval, és elérkezett a város legszebb részébe, (Halbestadt) hol a góth-izlésben emelt szép épület áll, mely árvaház és tanoda egy-úttal városunk és környékének kath. gyermekei számára.
Három század óta lutheránus városban processiót nem lát-tak. Mindemellet a kiváncsi protestáns nép illendően viselte magát, és a rend föntartása végett csendörökre nem volt szükség. A polgármester és egy községtanácsos is megjelent az ünnepélyen, mely épülésére szolgált hiveinknck, és tet-szett a protestánsoknak is. Mindannyit kielégítette az épület csinossága és helyes beosztása. Az intézet szerzetesnők ve-zetéésre van bizva, tehát zárdaféle. Ezen szó zárda borzasztó volt a protestáns képzelődésnek. Midőn tehát a főáldozár ki-hirdette, hogy mindenki bemehet, és megszemlélheti az épü-let belsejét, tömegesen tódultak ide a lakosok, és meggyőződ-hettek, hogy sem a kinzó eszközök, som földalatti tömlöczök, hol élve temetik el az embereket, nem találhatók. Látni kel-lett, mily figyelemmel vizsgáltak szöget, zugot. Sok lutherá-nus, hiszem előitéleteitől megkönnyebülve távozott. Katholi-kusaink örvendenek, hogy a városban most egy szentélylyel több van, hová a vérnélküli áldozatra megjelenhetnek imád-kozandók még meg nem tért testvéreikért. Városunk ható-sága, számunkat tekintetbe vévén, beismerte, hogy kötelme a kath. tanoda föntartásához valamivel járulni. De innét egész a szerzetesnők mint tanítónők elismeréséhez és fizetéséhez még nagy a lépés Ezt meg fogják tagadni mert a türelem — ez a katholikusok kötelessége. Hanem Warnatsch főáldozár oly ember, aki az odadobott kesztyűt fői szokta venni, a ki dere-kasan ért a küzdéshez, és amit erősen föltesz magában, azt ki is szokta vinni. Reményijük, hogy bátor vezérlete alatt czélt érendünk ezen tekintetben is.
TURIN, jan. Az ,Unità Cattolica' a karácsonyi ünne-pek alkalmával ő szentségének ajándékokkal telt ékes rényt nyújtatott át, melynek rövid leírását adjuk. A szek-rény fölnyittatván latin emlékmondatok tűnnek elő, melyek-ben hála mondatik Istennek, Máriának, a romai népnek, a
pá-pai hadseregnek, Napoleonnak, a franczia nemzetnek, és a kath. világnak azon segély- és védelemért, melyben a pápát részesítették. Valóban a hit, szeretet, és hősiesség csodáit szemléltük, és hiszszük, Isten megujitandja azokat, ha szük-ség lenne reájuk.
A föliratok elmozdittatván a drága kincsek egész tö-mege jelentkezik, ezek között ritka gyöngyfüzér, és nagy-értékü gyémántkő, egy modenainak ajándéka. A gyöngyfü-zér szalag gyanánt foglal helyet egy csokor körül, melyben van : 41 darab 500 frankos, 2 ezerfrankos, 2 250 frankos és 20 százfrankos b a n k j e g y és 350 Napoleon-arany. Azután a pápának hódoló olasz városok képviselő jelvényei.
Az olasz királyságot képviseli egy kényszerkölcsön-jegy, — valóban a legalkalmasabb symboluma Italiának. A
pápai államokat 32 darab arany tallér, melyek eredeti ellen-tétét képezik a kényszerkölcsönnek. A nápolyi banknak egy 40 és egy 20 frankos jegye elég érthetően jelöli a nyo-morúságot, mely a két Sicilia fővárosát érte. E g y fénylő a r a n y forint a régi Florenczet, a toskanai bank 200 frankos jegye Olaszország ideiglenes fővárosát képviseli.
Kilencz kettős genuai régi a r a n y (80 fr.) a szűz Mária képével a régi genuai katholikusok nyelvén szól Mazzini ha-zájának káromlásai ellen. Több régi velenczei pénzdarab a köztársaság idejéből hirdeti, hogy Italia nagy és dicső csak akkor volt, midőn a pápával t ártott. Négy 1000 fr. franczia
bankjegy, mely aranynyal váltatik be, mintegy közvetítő sze-repet játszik azon hatalom között, mely Romát védi és az ezt meghóditani törekvő között.
137 postai bon a pápakirály hitelét mutatja, és 12 ita-lianissimi Italia adósságait. Végre öt font sterling tanúsítja, hogy még az angolok is a p á p a pártján állanak.
LISSABON, sept. Portugalliáa főkincseit telepitvé-nyeiben birja, melyekre nézve pedig vallási tekintetben is legújabban annyi hibát követtek el, mintha a tapasztalt Tra-vassi Valdez szavai szerént, önsirjokat a k a r n á k megásni.
Mindenekelőtt vétkes közönyösséggel hanyagolták el a ben-szülöttek között az evangelium világának hirdetését, pedig ez lenne az egyedüli mód polgárosodásunkat elömozditani, az Isten iránt felköltött szeretettel az felebarátit is terjeszteni.
Nem hallgatnak az ez irányban ismételve adott helyes ta-nácsokra kormányférfiaink. A szerzetes testületek eltörlése (1833) óta, a telepitvényekbe jött világi áldozárok, kevesek kivételével, csak igen csekély szolgálatot tettek a benszülöt-tek lelki igényeinek kielégítésére, nem annyit legalább, mennyit az oly barbár módon kiűzött szerzetesek ritka föl-áldozással az egyháznak és hazának. Ami e távoli, kietlen egészségtelen vidékeken üdvös történt, azt mind a jezsuiták-nak és más szerzeteseknek kell tulajdonítani. Ideje véget vetni a dolgok ily szomorú állapotának, hazánk minden jó-akaró emberei bevallani kényszerülnek, hogy csak egy he-lyes gyógyszer van, és ez : szerzeteseket, erős akaratú, ön-megtagadásra, áldozatokra kész férfiakat küldeni ismét ama vidékekre, hogy a feketéknek hirdessék a törvény és tekin-tély iránti engedelmesség kötelmét, és vezessék őket ker. pol-gárosodásra. U g y látszik, hogy kormányférfiaink bolátják ezt, csakhogy még nem volt elég erejök az istentelenek gúnyja ellenében cselekedni. Macaoból arról tudósitanak,
hogy az ottani kormányzó mint valami forradalmár ugy bá-nik az egyházi társulatokkal, és azok vezetőivel. Múltkor
is meg akará gátolni az aláírásokat egy kehely vételére, mely emlékül a keresztény szeretet hősének Rosarco áldozárnak volt szánva, ki tele van buzgalommal a chinai gyermekek megmentése körül. Ugyanazon népség Monteiro Suza urnák, a lissaboni , , 0 ' B e m Publico" czimü kath. lap szerkesztőjének a r a n y tollat küldött. A lissaboni patriarchának is folyton kell küzdeni az állami hatalom illetéktelen beavatkozása ellen, melynek következtében sok állomás marad betöltetlenül rop-pant lelki k á r á r a a híveknek. — A coimbrai hívek mult hó elején száz ezer arany összegnyi adományt r a k t a k le I X . Pius lábaihoz.
S Z . - P E T E R V A R . Oroszország hadat üzent a kath.
egyháznak. Akinél az egyháziak közül a Romávali közleke-désnek legkisebb nyoma lelhető, irgalom nélkül vitetik Sibe-riába. Ez nyilt harcz. Nem tudjuk ezen politika igaztalan-ságát bámuljuk-e inkább, vagy ferdeségét ? E térre lépvén Oroszország, elleneinek ád előnyt. A szentszék nem enged-het, és nem fog hátrálni. A concordatum folytán némileg meg voltak kezei kötve, most a tevékenység teljes szabadságát nyerte vissza. H a bebörtönözik a még meglevő püspököket, a szentszék helynököket nevezend, missionariusokat kiildend, kik, ha szükség, az erdőben is fognak misézni, gyóntatni. Ha ezeket is elviszik Siberiába, nyomukba tijak lépendnek, és az egész ország rokonszenvével találkozandnak. Oroszor-szág kibékiilése egy föltétel alatt lehetséges volt Lengyel-honnal. A lengyelek vallási meggyőződését tiszteletben kel-lett volna tartani, ez esetben igen sokan megnyugodtak volna a politikai helyzeten. A kath. párttal kellett volna szövetkezni, és ezt nem akarták. A kormány a helyett, hogy csak a vörösöknek üzent volna hadat, kik kisebbségben van-nak, és mély gyökeret eddig legalább nem vertek, most az egész nemzet ellen száll síkra. Nem a k a r t á k fölfogni, hogy nemzet, mely hitét védi, oly erővel bir, hogy avval nehéz elbánni. A katholikusok ezentúl azon meggyőződésben leend-nek, hogy hitük biztositékát csak Lengyelország teljes füg-getlensége hozhatja meg. Europa jelen helyzetében a háború minden órán kitörhet. Az Oroszországgal szem bon álló hatal-mak a független Lengyelországot bizonyosan beveszik pro-grammjokba, és e terv valósítására nyolez millió lengyel ka-tholikus, és Europa rokonszenve hatalmas eröt nyújt. Es, jegyezzük meg jól, nem a szakadár egyházérti buzgólkodás az, ami az orosz kormányt vivő férfiakat ez uton hajtja.
Nemzeti kevélység, és a kath. egyház gyűlölete a föindok, mely egyházat nem lehet ugy mint a szakadárt eszközül használni. Azon csapás, mely Milutint érte hirtelen a nagy-tanácsban a katholikus egyház ellen intézett beszéde után, mély benyomást tett Pétervárott, de ez, fájdalom, nem volt tartós. Várhatni bizton, hogy a Gondviselés ujabb csapásokat mérend elleneinkre. Vannak ugyan lapok, melyek makacsul állitják, hogy a nemzetiségi politika Oroszországnak jobban válik előnyére, mint bármely más államnak. Ennél semmi sincs valótlanabb. Lengyelországról nem is szólva, itt van Finland, a balti tartományok, Kis-Oroszország, Caucasus, melyeket mélyen nyom a russificatio erőszakos müve. Vall-jon a Nagy-Péter és Katalin által emelt épület oly erős-e,
- - m 5 4
hogy meg nem rendülhet semmikép? Mely hatalmasság az, melynek érdekében volna a pétervári jogar alatt álló külön-böző elemek erőszakos együttartása ? Melyik nem szeretne a muszka óriás területén néhány virágzó, szabad független országot ? Poroszország maga is kivánhat-e nálánál hatal-masabb szomszédot, és az orosz nép is nem fogja-e belátni, hogy az öt vezető hatalom csak a zsarnokság hatalma ? í m e ezek a problémák, melyeket elönkbe állit Katkoff, Milutin, Kaufmann, Tserkasky politikája, melynek legutóbbi szemé-lyesitője Tolstoy Demeter gróf. Ideje, hogy megálljanak, ne folytassák tovább a rendszert. A követendő politika alapvo-nalait nem nehéz kijelölni. A kormány ne akarjon uralkodni a lelkismereteken, adjon önkormányzatot minden vallásfele-kezetnek egyformán, tehát a katholikusoknak ugy, mint a protestánsoknak és szakadároknak ; adjanak teljes vallássza-badságot és egyúttal az oktatás szabadságát, mindenki be-szélhessen azon a nyelven, melyen neki tetszik, és azon is tanulhasson ; ahelyett, hogy az eddig még meglevő tartomá-nyi gyűlések működését megszoritsák, teremtsenek birodalmi
hogy meg nem rendülhet semmikép? Mely hatalmasság az, melynek érdekében volna a pétervári jogar alatt álló külön-böző elemek erőszakos együttartása ? Melyik nem szeretne a muszka óriás területén néhány virágzó, szabad független országot ? Poroszország maga is kivánhat-e nálánál hatal-masabb szomszédot, és az orosz nép is nem fogja-e belátni, hogy az öt vezető hatalom csak a zsarnokság hatalma ? í m e ezek a problémák, melyeket elönkbe állit Katkoff, Milutin, Kaufmann, Tserkasky politikája, melynek legutóbbi szemé-lyesitője Tolstoy Demeter gróf. Ideje, hogy megálljanak, ne folytassák tovább a rendszert. A követendő politika alapvo-nalait nem nehéz kijelölni. A kormány ne akarjon uralkodni a lelkismereteken, adjon önkormányzatot minden vallásfele-kezetnek egyformán, tehát a katholikusoknak ugy, mint a protestánsoknak és szakadároknak ; adjanak teljes vallássza-badságot és egyúttal az oktatás szabadságát, mindenki be-szélhessen azon a nyelven, melyen neki tetszik, és azon is tanulhasson ; ahelyett, hogy az eddig még meglevő tartomá-nyi gyűlések működését megszoritsák, teremtsenek birodalmi