Bár a TAO rendszerbe nem tartoznak bele a közbiztonsággal foglalkozó szervezetek, de ezen keresztül jól illusztrálható, hogy mi történik a finanszírozási szerkezettel, ha az állam beavatkozik, és nagymértékű kedvezményeket ad a nonprofit szféra támogatói számára.
Magyarországon a rendszerváltás után a sport támogatása alacsony volt, a GDP-nek mindössze 0,6 százalékára rúgott, és ennek megváltoztatására tett kísérletek sem vezettek sikerre [129], mivel ez az arány 2006-ra sem haladta meg a 0,7 százalékot, miközben Európában ez az érték akár 3,5 százalékot is elérte [130]. Az új szabályozás célja tehát a sport területére áramló támogatások növelése, a fiatalok egészségre nevelése, és az átláthatóság megteremtése melynek kiemelt területe az úgynevezett
látvány-0%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 0
70
csapatsportok voltak: futball, kézilabda, kosárlabda, jéghoki és vízilabda illetve 2017-től a röplabda is [131].
2011-től tehát a Magyarországon működő vállalatoknak egyedülálló lehetőségük van a nyereségadójuk terhére támogatni a művészeteket, valamint a kiemelt sportágakat az úgynevezett TAO rendszer keretén belül, mely ellen az Európai Bizottság sem emelt kifogást [132], sőt 2017 helyett 2023-ra hosszabbította a rendszer működésének engedélyét [131].
A megkérdezett adószakértő szerint a támogatás különlegessége, hogy a nyereséges vállalatok még nyerhettek is azon, ha szerződést kötöttek, mert a vállalati nyereségadóban keletkező különbség pozitív volt számukra, melyre példákat is bemutatott korábbi munkája eredményeként [133] amint a 7. táblázat mutat be. Ezt később módosították, mellyel csökkentették az így elérhető nyereséget, valamint folyamatosan javították a rendszer hibáit, átalakították intézményrendszerét és a nemzetközi vállalatok részére is lehetővé tették a kedvezmény igénybevételét.
7. táblázat: A társasági adókedvezményből származó előny
10% CIT 19% CIT (támogatás nélküli társasági adó – támogatás után sportszövetségek adatai alapján, a TAO támogatások nagysága 2016-ig folyamatosan emelkedett, a 2011-es 38,4 milliárd forintról 113,2 milliárd forintra [135], majd 2017-ben ez 93,6 milliárdra mérséklődött.
71
19. ábra: A sporttal foglalkozó nonprofit szervezetek bevételei forrástípusok szerint, valamint a TAO bevételek fényében
Forrás: KSH és 24.hu adatai alapján saját szerkesztés
A Központi Statisztikai hivatal adatai [136] alátámasztják, hogy 2011 óta jelentősen megnövekedett a magánadományok nagysága, a 2010-es szinthez képest 2014-re több mint megnégyszereződött, ahogyan ezt a 19. ábra is illusztrálja. A 2011-ben bevezetett TAO összege és a magánadományok nagysága között fennálló 0,9353-as korrelációs együttható jelzi, hogy a két bevétel között erőteljes összefüggés van, ugyanakkor az adatsor rövidsége miatt mélyreható következtetést levonni korai lenne. Látható azonban, hogy a TAO bevételek szintje meghaladja a sporttal foglalkozó nonprofit szervezetek állami és magán támogatásának összegét, ami abból adódik, hogy nem minden sportszervezet szervezeti formája nonprofit, ezért ők a KSH ezen adatgyűjtésében nem jelennek meg, illetve a sportágak szakszövetségei is részesednek a bevételből.
Sajnos azonban a sportszervezetek, mint az általam megkérdezett adószakértő, és az FTC vízilabda szakosztály is, azt tapasztalták, hogy ez az összeg nem a korábbi támogatások felett érkezik, hanem azok a cégek, szponzorok, akik megtehetik, a korábbi támogatásokat inkább az új rendszeren keresztül teljesítik, és akár növelik is az összeget.
A probléma ott keletkezik, hogy az eddig viszonylag szabadon felhasználható pénzeket, most a törvényben megjelölt célokra kell fordítani, és számos olyan költsége adódhat a
0 10000 20000 30000 40000 50000 60000 70000 80000 90000 100000
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Millió forint
Év
Magántámogatás Állami támogatás
Alaptevékenység bevétele Gazdálkodási tevékenység bevétele Egyéb tevékenység bevétele TAO
72
sportszervezeteknek, melyeket hivatalosan nem lehet ebből finanszírozni. Egyéb források hiányában ugyanakkor a versenyzőktől kell beszedni, vagy egyéb alternatív módon kell azokat finanszírozni [134].
A rendszer előnye mindenesetre az volt a megkérdezettek szerint, hogy a sportba bevont fiatalok száma emelkedett, mely egyben az állam célja is volt. Sőt, a Ferencváros berkein belül azóta már a női vízilabda szakosztály is megalakulhatott. Ezen kívül javult és bővült az infrastruktúra, bár ezek terén még mindig akadnak hiányosságok, főleg azokon a területeken, amelyeket a törvény alapján nem lehet a befolyt összegekből finanszírozni:
a Ferencvárosi Torna Clubnak még mindig csak 1 uszoda áll rendelkezésére a Népligeti sporttelepen, ezért az utánpótlás versenyzők edzését bérléssel tudják megoldani.
Ugyanakkor hátrányként emelték ki a kialakult magas közvetítői díjakat, melyek nagysága akár 30% is lehet, melyekre szakértők tucatjai pályáznak, viszont nélkülük az adminisztratív követelményeket a kisebb szervezetek nem tudják teljesíteni, vagy nem tudnak forrásokhoz hozzájutni. De hallani lehet pénz-visszajuttatásokról is, melyek szintén nem kedveznek a támogatási rendszer pozitív megítélésének.
Mindez alátámasztja azt a feltételezést, hogy az állam közvetett módon is jelentős befolyással bír a nonprofit szervezetek bevételeire, és ha programjába olyan célokat fogalmaz meg, melyeket fontosnak tart, akár a nemzetközi egyezmények ellenére is fenn tudja tartani a rendszert, ha bizonyíthatóan a társadalom jólétét szolgálják. A támogatásokról azonban a kormányprogramok alapján döntenek, ebbe a civil szférának nincs sok beleszólása. Az állami támogatásokat erről az oldalról befolyásolni nehéz, ugyanakkor a létező lehetőségeket ki kell használni, hogy a szervezetek működésének finanszírozása könnyebb legyen, és ezáltal a kitűzött célok megvalósítása is közelebb kerülhessen.
A mélyinterjúk során világossá vált, hogy számszerű adatokat a TAO támogatás témakörében nem lehet elemzési mennyiségben és mélységben elérni. A rendszer bevezetése óta a törvényhozók folyamatosan változtatják a szabályokat, mely szintén nehézkessé tenné a statisztikai alapokon nyugvó következtetések levonását. Ugyanakkor hasonló mechanizmus alapján működik a magánszemélyekre vonatkozó százalékos adományozás, mellyel kapcsolatban az adatok jobban elérhetőek, hosszabb időtávra vonatkoznak, valamint a szabályok változása minimális, ezért a dolgozat további részében erre a területre fókuszálok.
73