• Nem Talált Eredményt

Suhog a fű a sírokon, szélre, mezőre gondolok,

tekintetem pedig elméláz a madáron, amely semmit sem ért,

csak dalol a drótkerítésen.

A holtak hangja annyira távoli ...

Minket csak a józan ész ment meg mindentől.

És a dalokból jövő születik bennem!

UTASSY JÖZSEF fordítása

PARUS PARUSEV 1947-ben született. Középiskolai tanulmányait Burgaszban végezte, m a j d Veliko Tarnovóban szerzett bölcsészdiplomát. Kötetének címe: Általad teremtett világ (1975).

J O S Z I F J O S Z I F O V

Metszés

Velem történt vagy nem ez az eset?

De ágynak dőlt apám... És mama írt: vasárnap ugorjak már haza, ha tudok, ha lehet,

mert a szőlőnk rám és metszőollóra vár csak.

Metszettem én már? Nem emlékszem, de tudom, apám a második rügyet meghagyta mindig.

Ám most beteg... És nincs remény... Hív az új bor:

nekem kell metszenem. Remeg markomban az ibrik.

Ej, megkésett metszés! Csak remegtess!

Forr a Naptól, nedvtől, kapásoktól a mező.

És kakukk számol... Én meg kettőig metszek, és hallom, hogy mögöttem — sír a szőlő...

UTASSY JÓZSEF fordítása

JOSZIF JOSZIFOV 1948-ban született Lukovicában. Szófiában a bölcsészkaron szer-zett diplomát. Jelenleg a Literaturen front főszerkesztő-helyettese. Kötetének címe:

Földalatti fa.

M A R I N G E O R G I E V

ítélet

Végül nincs ítélet...

Sem isten, sem ördög nem ítél fölötted, csak utad ér véget, és nem létezel soha többé.

Tűnő csalódások, borok — de értük jócskán megfizettél.

Hibáidat sorolhatod,

bocsánatos bűnök lettek rég.

Ha a legiszonyúbb tetted jönne is el — oly késő most már.

önérzet hamvad el veled,

és félelem. — Föl nem támadnál.

Megélvén mindent mélyekig, pilládat zárod majd magadra, s levegőt véve — az utolsót —, tisztán és könnyen törsz magasba.

Szerelem

ölelve táplálnak bennünket, oldalukon erősödünk, amíg lassacskán fölnövünk, hogy ellökjük magunktól őket.

Tegnapig ismeretlen éden:

fölcserélni őket féltőn, ezernyi nő tömegéből

jön felénk egy — a Nő, a Némber.

Az anyák egyedül maradnak, támad bennük riadalom, bűnünk miatti izgalom,

mert ők mindent de mindent tudnak.

Elsietünk. De milyen árvák vagyunk is ezen az úton — nem torpant meg minket, tudom, sem eskü, sem rimánkodás már.

Aztán eltűnünk egyre messzebb ...

Lerogynak nyögve az anyák.

Élő holtak — halk, néma fák, mert a gyümölcsük másnak termett.

UTASSY JÓZSEF fordításai MARIN GEORGIEV 1946-ban született a Pleven megyei Bivolaréban. Egyetemi tanul-mányait Veliko Tarnovóban végezte a bölcsészkaron. Korábban a rádiónál dolgozott, jelenleg a Pulsz cimű hetilap szerkesztője. Verseit tárgyias realizmus hatja át. Kötetei:

Falu (1975), Emlékezet (1979).

H R I S Z T O F O T E V

* * *

Milyen szép is vagy te!

Istenem,

milyen szép is vagy te!

Szép a kezed is, milyen szép.

És a lábad is, milyen szép.

És a szemed is, milyen szép.

És a hajad is, milyen szép.

Ne gyötörd magadat tovább — szeress engem!

Ne óvakodj — szeress engem!

Szeress engem

a te karod és lábad és szemed minden erejével, mozdulataik minden művésziességével.

Higgyél nekik mindörökké — és nem leszel soha többé butácska, nem — szeress engem!

Ha gonosz is vagy — szeress engem!

Szeress engem!

Az utcákon, azután a lépcsőn, kiváltképp a lépcsőn vagy szép te.

Ruhában és ruhátlanul, te szüntelen

szép vagy... De legszebb vagy a szobába lépve.

A sötétben, ahogyan fésűdet tartod.

És a fésű a hajadba mélyed.

Tele van a hajad ilyenkor szikrával — ha megérintelek, fölvillanok tőled.

Hidd el nekem — igazán gyönyörű vagy.

És igyekezz mindig gyönyörű maradni.

Ne miattam csupán — hanem magad miatt, a fák, az ablakok, az emberek miatt.

Ne rombold le hamar a te szépségedet féltékeny gyanakvással — bocsásd meg nekem valaholi váratlan összerogyásaim —

ne vidd túlzásba, kérlek, a cigarettát.

És ne veszíts el soha — fedezz föl engem, tölts el mindig gyermeki ámulattal.

Bizonyosodjam meg újra karodban,

a lábadban, a szemedben ... Szeress engem.

Ügy szeretnélek megtartani örökre.

Szeretni téged örökké — mindörökké.

Milyen lehetetlen is ez ... Olyannyira

homokból vagy... És, kérlek, ne mondd nekem, hogy meg akarsz tartani örökre,

hogy szeretni fogsz örökké, mindörökké.

Milyen szép is vagy te!

Istenem,

milyen szép is vagy te!

Szép a kezed is, milyen szép.

És a lábad is milyen szép.

És a szemed is milyen szép.

És a hajad is milyen szép.

Milyen szép is vagy te! . Istenem,

mennyire igazi!

UTASSY JÓZSEF fordítása

HRISZTO FOTEV 1934-ben született Isztambulban. A szófiai egyetemen diplomázott.

Burgaszban él, szabadfoglalkozású. Ritkán publikáló rendkívüli tehetség. Kötetei: Bal-ladisztikus utazás (1961), Líra (1965), Szentimentális ajánlások (1967), Kikötő (1969), A költészet ígérete (1978).

I V A N C A N E Y

Nyári vihar

Először várt így, szinte roskadozva a temérdek gyümölcs alatt szegény.

Oly árva volt az almafácska, hogy a szívem szánta, szorongtam érte én.

Éjjel aztán, ahogy a szél kicsapta csörömpölve a ház ablakait,

csak álltam ott lélegzet-visszafojtva — vihar nyöget odakint valakit:

„Jaj, ne most még! Miért nem vársz meg engem?"

Ügy tűnt, segítségért kiált a fa.

Hadonászott ágaival ijedten.

... És zöld almák zuhogtak éjszaka.

UTASSY JÓZSEF fordítása

IVAN CANEV 1941-ben született a Rusze megyei Osztricában. Ruszéban járt közép-iskolába, majd a szófiai egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. A leggyakrabban emle-getett fiatal költö, aki új irányzatot képvisel a mai bolgár lírában. Kötetei: Hét (1968), Vasárnapi földrengés (1973), Nappali tücsök (1975), Távirat (1977).

3 Tiszatáj

'J-"'' .r*

«i \ - x^-'

G E N C S O H R I S Z T O Z O V

Nap

Most tölti csurig a tengert a fény.

Nem is víz — izzó láva mardos a part homokjába.

Ennyire közel jössz hozzánk, Nap?!

Hogy szívódott így fel a tenger fényességedben?

Három világ ájtatos csöndje hirdeti pazar erődet.

Lám,

a hullámok vállukra vesznek, úgy csodálják,

ahogy testvériesítsz egeket tengert és földet!

KISS BENEDEK fordítása

GENCSO HRISZTOZOV 1940-ben született a Haszkovo megyei Szuszamban. Egye-temi tanulmányait orosz szakon végezte Szófiában. Versei vidéki és szófiai lapokban, lírai ciklusai a haszkovói Körkép cimű negyedéves irodalmi almanachban jelennek meg.

A magyar irodalom bolgár fordítója.

I V A N V A L E V

Eretnek

„Mért lenne a pápa hiba nélkül?"

(Husz János) Itt, itt kezdődik minden máglya, így, s ez á perc kisért meg legelébb.

S elkap s visz már eszelős-szép varázsa, hogy eretnek legyél.

Kérdéseknek vagy céltáblája, öncsalásba is kapaszkodnál.

S növesztvén minden nap, máglyádra egy kevés szalmát s fát hordol már.

Nyomodban bogumilok járnak, pokolra-szántak, eltökéltek ők.

Ijeszt lovak nyihogásának

visszhangja, s nincs út vissza, nincs erőd.

Az új igazság leng előtted.

A ködben éleset kiált:

szablyák és patkók csengésében keresi hős mártír fiát.

S legvégül majd a vég is eljön.

Felmagasodsz, nyugodt-őszülten állsz...

S nem tudja senki a tömeg közt, hogy régen megégtél te már.

KISS BENEDEK fordítása

IVAN VALEV 1942-ben született a Plovdiv megyei Sztrjamában. A szófiai egyetemen szláv filológiát tanult. Műfordítással Is foglalkozik, fóleg lengyelből. Kötetei: Gyorsaság (1967), Szavakat vettem. (1972).

R A D A A L E K S Z A N D R O V A