5.) – A hiteleshelyi hatókör II

In document 1321–1500 A PANNONHALMI KONVENTHITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE (Pldal 121-125)

Miként a felvallásoknál, úgy a jelentések esetében is fontos kérdés a hiteleshely hatósugará-nak vizsgálata. A két eltérı típusú kiadvány ezen szempontú elkülönítését a szakirodalom már régóta evidenciaként kezeli,416 a felismerés gyakorlatba való átültetésére és az esetleges elté-rések kimutatására azonban még nem került sor.

A birtokjoggal kapcsolatos felvallások esetében eldöntendı kérdésként merült fel, hogy a felvalló lakhelyét vagy a felvallás által érintett területet vegyük figyelembe a lokalizá-lásnál. Hasonló probléma a jelentéseknél is adódik, bár a középkori szokásjog megfogalmazá-sa bizonyos mértékig egyszerősíteni látszik a helyzetet: a bírói parancsok végrehajtásánál való jelenlét azon hiteleshelynek a feladata, amelyik a végrehajtás helyszínéül szolgáló vármegyé-ben található.417 Bizonyos, konkrét birtokhoz kötött eljárások esetében (iktatás, határjárás, földre tett eskü) így egyértelmő, melyik település ábrázolandó a térképen. Tudományvételek

412 copiam memorati privilegii sub vestro vel alterius credibilis collegii sigillo — 194 (1373); paria predictarum litterarum donacionalium et metalium — 382 (1416).

413194 (1373).

414 scirent privilegium ... pertinencias et metas possessionis Meger in se concludens, cuius predicte vestre et reginales littere facerent mencionem, in scrinio dicti domini episcopi in conservatorio ecclesie simul cum aliis instrumentis eiusdem haberi — 153 (1367).

415 in specie, alioquin tenorem eiusdem totalem sub sigillo ipsorum capitulari transsumptum presente testimonio nostro ad hoc deputato ... assignare vel per eorum hominem ... vobis et predicte domine regine transmittere —

153 (1367).

416 Kumorovitz, Lelesz 4–5. külön összeállítást közöl a felvallások és a külsı eljárások által érintett területrıl. A két jogosultsági területet elválasztja egymástól Szentpétery, Oklevéltan 216–217. is, legutóbb pedig Borsa, A hiteleshelyekrıl 103. hívta fel a figyelmet a két terület elkülönített kezelésére.

417 Werbıczy, Trip. II. 21.

alkalmával azonban — mikoris legtöbbször csak a vizsgálatnak helyszínt adó megyé(ke)t ne-vezte meg a jelentés — már elgondolkodhatunk, de indokoltnak látszik azon földrajzi egység (több falu esetén mindegyik) térképre vitele, amelyhez a vizsgált eset kötıdött.

További kérdésekkel szembesülhetünk az idézések kapcsán. Ezen alkalmak jelentıs részénél ugyanis nem a kárt közvetlenül okozó jobbágyokat, hanem földesurukat idézte meg a hiteleshelyi kísérettel eljáró királyi ember: András zirci apát zirci familiárisainak és jobbágya-inak hatalmaskodása okán in theloniaria porcione sua, in Iaurino habita domoque thelonaria ibidem habita, a gyıri káptalan pedig nagynyúli jobbágyainak erıszakoskodása miatt de porcione ipsorum possessionaria in dicta NagNywl habita idéztetett meg, tehát korántsem az egyházi intézmény helyszínén.418 A tudományvételekhez kapcsolódó perbehívások esetében tehát a vizsgálati helyszín (a felperes birtoka) mellett az idézés helyszíne (az alperes birtoka) is térképre kell, hogy kerüljön. Ezen eljárások kapcsán, akárcsak az iktatások, határjárások vagy oklevélbemutatások alkalmával, a hiteleshely egyedüliként járt el, kizárólagosan jelen-tett a végrehajtásról. Egyszerő tudományvételeknél, a párhuzamosan eljáró intézmények ese-tében azonban nyilvánvaló, hogy a hiteleshelyi hatóköröknek többszörösen is át kellett fedni-ük egymást, így a jelentéseket a területiség kérdésének vizsgálatához szfedni-ükségképpen két cso-portra kell osztani: a pannonhalmi konvent által idézés nélkül végrehajtott egyszerő tudo-mányvételek, ahol más hiteleshelyek is érintettek (lehettek) az eljárásban, valamint a többi, kizárólagosan Pannonhalma által teljesített eljárás.419

Ugyanitt kell, hogy említést tegyek egy másik, a hiteleshelyi hatókört befolyásoló té-nyezırıl. A pannonhalmi konventtıl peres ügyükben relációt szerzı oklevélnyerık egy cso-portja a környékbeli, közhitelő munkát szintén folytató egyházi intézmények közül került ki.

A vizsgálat alá vont eljárások egy részében tehát, miközben a pannonhalmi konvent valamely szomszédos hiteleshely területén látszik tevékenykedni, igen gyakran éppen annak az intéz-ménynek az érdekében járt el, és helyettesítette azt saját ügyében.420 Az ilyen típusú eljárások kérdése és a szomszédos hiteleshelyek egymás jogérvényesítését segítı eljárása természetesen csak akkor lenne pontosan vizsgálható, ha ezen hiteleshelyek kiadványainak és az egymás ügyeiben kelt jelentéseknek győjteménye a pannonhalmi konventéhoz hasonló módon

418425 (1422), 625 (1458). Egy-egy oklevél bemutatása miatt Kálmán gyıri püspököt annak Macsó nevő birtokán [160 (1367)], László turóci prépostot pedig Nagyécsen, in qua predicta ecclesia de Turuch porcionata fore dinoscitur [235 (1381)] hívták perbe.

419 A jelentések csoportosítása már ezen szempont figyelembevételével történt, ld. a III. B 4. f) és g) fejezeteket!

420 Pozsony megyében a pozsonyi káptalan [292 (1395), 307 (1400), 308 (1400), 322 (1406),

323 (1406), 324 (1406), 358 (1411), 363 (1411), 462 (1426), 477 (1428), 492 (1429),

491 (1429)] és a gyıri káptalan [304 (1400)] érdekében, Sopron megye nyugati felében a csornai prépost ügyében [367 (1413)], Veszprém megye délkeleti csücskében pedig a veszprémi káptalan ügyében [549 (1436)] járt el Pannonhalma.

kezésre állna; ezek hiányában egyelıre csupán a probléma tényének rögzítését tudom meg-tenni.

A fentebbi megjegyzések figyelembevételével az 1321 és 1500 közötti, vizsgált idı -szak jelentéseit, a felvallásokkal azonos módon, öt metszetben vetítettem térképre. A számbeli gyarapodáson túl így érzékelhetıvé vált a hiteleshely vonzáskörzetének idıbeli alakulása, bár igazán szembeszökı változást — akárcsak a fassiók esetében — az 1352-vel záródó és az 1353-mal kezdıdı idıszakok között várhatnánk, aholis a jelentések számát illetıen legna-gyobb az egy évre vetített különbség.

Évkör Évek száma Jelentések száma Jelentések/évek

1321–1352 32 19 0,59

1353–1386 34 113 3,32

1387–1437 51 181 3,55

1438–1490 53 99 1,86

1491–1500 10 16 1,60

12. táblázat: A térképre vetített évkörök jelentéseinek száma

Térképen ábrázolva tehát a pannonhalmi konvent testimoniumai által felkeresett hely-színeket, megkapjuk a hiteleshely 1321 és 1500 közötti földrajzi hatókörét, pontosabban azon két terület kiterjedését, ahol egyedüliként, illetve más közhitelő intézménnyel párhuzamosan kiszállva járt el a konventi tanú által kísért királyi ember. A 2. térképen látható települések elhelyezkedése a felvallások adatai alapján készítettéhez hasonló: többségük leginkább Gyır, Komárom és Veszprém megyék területére koncentrálódik, de az Anjou-korban a távoli Zala, sıt Somogy és Tolna megye egy-egy helyneve is felbukkan. Már rögtön az elsı idı metszet-ben érdemes megfigyelni az eljárások szórtságát, ami az esetek kis száma ellenére az intéz-mény fontosságát mutathatja. A Zala, Vas és Sopron megyei ügyek mellett a XIV. század második felében tőnnek fel a Balatontól délre esı települések nevei, bár csak rövid idıre.

Zsigmond király uralkodása alatt a pannonhalmi hiteleshely külsı mőködésének érzékelhetı súlypontja Gyır és Veszprém megyékre tevıdött át, hogy aztán a következı idıszakban, ki-sebb mértékben ugyan, de még tovább változzon. A Sopron megye nyugati szélén korábban

— leginkább a Kanizsaiak érdekében — végzett eljárások sora a XV. század második felében szőnt meg. Ennek, és az onnét korábban érkezı felvallók elmaradásának oka valószínőleg az 1393-ban meginduló csornai hiteleshely mőködésében keresendı.421 A déli és nyugati terüle-tek elvesztésével párhuzamosan azonban egyre gyakrabban fordultak meg pannonhalmi ki-küldöttek Komárom megyében, mégpedig annak mind a dunántúli, mind a vágközi részén, sıt

421 Szakály, Szekszárd 45. 11. j.

néhány alkalommal még azon túl is. A Hunyadi-kori állapotok aztán már a vizsgált korszak-ban végéig, 1500-ig fennállónak tekinthetık.

A hiteleshelyi földrajzi hatósugara tehát, úgy tőnik, fokozatosan változott (=csökkent) és a XV. század közepén — vagy talán már Zsigmond uralkodásának utolsó évtizedeiben — a felvallásoknál tapasztalttal azonos kiterjedésővé vált. Nem feledkezhetünk meg azonban az eljárások minıségbeli különbözıségérıl; a korábban is említett két csoport helyszíneinek egy-mástól való elválása bizonyos idıszakokban a térképen is jól kivehetı. A pannonhalmi kon-vent tanújának kíséretében eljáró királyi ember által kizárólagosan elvégzett parancsvégrehaj-tások helyszíneit jelölı fekete pontokat, a hiteleshely „törzsterületét” jelentı területet északi, nyugati és déli irányban is külsı győrőként veszik körbe azon települések, ahol a konvent csak az egyszerő vizsgálatot végzı három (vagy két) hiteleshely egyik, mégpedig nem az idé-zést is végrehajtó tagjaként vett részt. Ezen, Pannonhalmától távolabbi — más megközelítés-ben: a Pannonhalmával „szomszédos” hiteleshelyekhez közeli — területek alkotják a konvent tágabb értelemben vett hatókörét. A XIV. század végétıl az önálló eljárást igénylı parancsok végrehajtását illetıen a pannonhalmi konvent szerepe Sopron megyében ugyan visszaszorult, tudományvételek alkalmával azonban, mint második hiteleshely, a továbbiakban is volt fel-adata. Hasonlóképpen alakult a helyzet Veszprém megyében, tehát a veszprémi káptalan terü-letén a Hunyadi-korban, míg a Pozsony megyei eljárások jó részét szinte a kezdetektıl ilyen jellegő megbízások jelentették.422

A megragadható változások XIV–XV. század fordulójához kötése tovább erısítheti azt a feltételezést, amely már a felvallások kapcsán is megfogalmazódott. Ezek szerint Zsigmond király uralkodása alatt — köszönhetıen a központi hatalom tudatos, a rendszert egységesebbé tenni kívánó szándékának — a hiteleshelyi szervezet mőködése átalakult. Ez a változ(tat)ás közvetlen módon is megragadható a törvények szövegében,423 vagy legalábbis sejthetı, de a hiteleshelyi kiadványok nyújtotta információk alapján tett megállapítások biztosabbá teszik vélekedésünket.

A térbeli változások idejének pontosabb rögzítéséhez a mellékelt térképeken alkalma-zottnál szőkebb intervallumok vizsgálatára lenne szükség, dolgozatomban azonban ezt két okból nem tartottam kivitelezhetınek. Egyrészt bizonyos idıpontokat mindenképpen cezúrá-nak kellett tekintenem a hiteleshely életében, így ezek rögzítése adott volt. Jóllehet politikai

422 A különbözı eljárások térbeli elkülönülése leginkább a 2c.) és 2d.) térképeken észrevehetı.

423 A hiteleshelyi testimoniumok és a királyi emberek személyével, az eljárások és az oklevelek és díjaival Nagy Lajos 1351. évi rendelkezése után (1351:XXI. és XXII. cikkek — DRH 1301–1457. 137–138.) Zsigmond fog-lalkozott részletesen, sıt a XIV. századi szabályozásnál is jóval kimerítıbben: 1415/1417 (Prop.) — DRH 1301–

1457. 401–402.; 1417 — uo. 235–236.; 1435:VIII–X. — uo. 266–269.

események nem gyakoroltak közvetlen hatást a hiteleshelyi munkára, a központi hatalomban bekövetkezett változások azonban — leginkább éppen a bírói megkeresések terén — érezhe-tık voltak, igen gyakran éppen a közállapotok bizonytalanságából adódóan. A másik szem-pont viszont a konvent bevezetıben már hangsúlyozott viszonylag alacsony kiadványszámá-nak figyelembe vételét jelenti: a vizsgáltnál részletesebb idıbeli bontás az egyes korszakokon belül vizsgálható esetek és a térképen ábrázolható települések számát jelentısen csökkentette volna, ami pedig a változások vizsgálhatóságát veszélyeztetné.

A hiteleshelyi hatókör jelentések esetében történı folyamatának megértéséhez persze ugyancsak fontos lenne a környékbeli hiteleshelyek tevékenységének hasonló szempontú fel-dolgozása. A gyıri, az esztergomi és a veszprémi káptalanok, valamint a csornai konvent mő -ködésének vizsgálatát követıen ténylegesen is meg lehetne húzni a hiteleshelyi mőködés terü-leti határait, illetve az átlagostól eltérı esetek értékelésével megállapítani, milyen tényezık játszhattak szerepet a közhitelő testületek szolgáltatásait igénybe vevı felek intézményválasz-tásakor, a hiteleshelyek mőködési körének kialakulásakor.

In document 1321–1500 A PANNONHALMI KONVENTHITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE (Pldal 121-125)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK