Gr igei y József. — Kenyeres József.
1796-ban G r i g e l y József a b u d a i k i r á l y i kollégium t a n á r a felvet ette a f i l o z ó f i a és a v a l l á s összeegyeztetésének problé-m á j á t .1 K ö n y v e c s a k v á z l a t a lett volna egy n a g y o b b m ű n e k , m e l y a z o n b a n n e m készült el. A v á z l a t k i a d á s á r a a pesti egye-t e m m e g ü r e s e d e egye-t egye-t filozófiai egye-t a n s z é k é r e való p á l y á z a egye-t kész-tette, ú g y h o g y m ű v é t egy h ó n a p a l a t t állította össze.2
A k ö n y v m o t t ó j á t Bacon-bői veszi a szerző. „Színigazság, h o g y a f i l o z ó f i á b a n való felületes j á r a t o s s á g n é h a hitetlen-ségre viszi az e m b e r t , de az a l a p o s a b b t á j é k o z o t t s á g a val-láshoz vezeti vissza.
Grigely m ű v e h á r o m részre oszlik, az első a f i l o z ó f i a és a v a l l á s közti viszály történetéről, a m á s o d i k a viszály okairól, a h a r m a d i k pedig az orvosszereiről szól.
A történeti á t t e k i n t é s b e n a középkori f i l o z ó f i á t meglepő s z i g o r ú s á g g a l b í r á l j a szerzőnk. „A k ö z é p k o r i bölcselet k í s é r -lete a filozófia és vallás összeegyeztetésére balsikerrel j á r t . E z a skolasztikus bölcselet, a h a s z o n t a l a n szőrszálhasogatá-s o k m a g v á t ó l m e g t e r m é k e n y í t v e , a szőrszálhasogatá-skolaszőrszálhasogatá-sztiko-miszőrszálhasogatá-sztikuszőrszálhasogatá-s szőrszálhasogatá- szin-k r e t i z m u s t , a t u d ó s v i l á g n a szin-k s m é g i n szin-k á b b a szin-k e r e s z t é n y val-l á s n a k szégyenét szüval-lte. N e m t u d t á k eval-lképzeval-lni, hogy a
1 De concordia philosophiae c u m religione. Disseruit Josephus Gri-gely. Budae, 1796.
' ' L m . 9. 1.
3 Certissimum est, atque experientia c o m p r o b a t u m leves gustus in Philosoplűa movere fortasse ad Atheismum, sed pleniores haustus ad Religionem reducere.
iheologia létezzék és t ö k é l e t e s e d j é k a n é l k ü l , hogy a filozófia a theologia cselédlánya ne legyen.,,4 C s a k a renaissance eljö-vetelével „ d e r ü l t hirtelen ú j f é n y a filozófiára, u g y a n i s a k a d t a k e m b e r e k , k i k a szellem szégyenletes szolgaságát meg-u t á l v a m a g meg-u k k e z d t e k el gondolkozni."5 Ezek a f é r f i a k —-szerzőnk meg is nevezi őket — Bacon, Gassendi, Descartes, Leibniz, Wolff és N e w t o n voltak! Ők az igazi módszert alkal-m a z t á k a f i l o z ó f i á b a n , azt a alkal-módszert „ alkal-m e l y alkal-m i n d e n előíté-letet f é l r e v e t v e e g y e d ü l az észben l á t j a a k ö v e t e n d ő normát."0
N é m e l y e k azt á l l í t j á k , hogy Descartes-tal k e z d ő d i k Spinoza bölcselete, Gassendi a m a t e r i a l i z m u s a t y j a s Wolff metafizi-k á j á b ó l az a t h e i z m u s metafizi-követmetafizi-kezimetafizi-k, de ez csametafizi-k látszat „ h a v a l a metafizi-k i m i n d e n elfogultságtól és előítélettől mentesen szigorú vizs-gálat alá veti t a n í t á s u k a t , kétségtelenül észreveszi, h o g y an-n a k a k e r e s z t é an-n y t a an-n an-n a l való ellean-ntétessége csak látszólagos."8
Az előbb említett i r á n y o n k í v ü l még sok m á s filozófiai rendszer keletkezett az ú j k o r b a n . S o k a n a sok rendszer lát-t á r a elveszlát-telát-tlát-ték b i z a l m u k a lát-t az e m b e r i megismerő képesség-ben, így pl. m a g a a b u z g ó H u e t p ü s p ö k is p y r r l i o n i s t a lett.
Ezt az a d a t o t H a n d e r l a m u n k á j á b ó l veszi szerzőnk, úgyszin-tén azt is, a m i t Bayle-ről mond. F o r r á s á t nem idézi.8
A m o d e r n f i l o z ó f u s o k közül sokan e l f o g a d j á k u g y a n Isten létezését, de t a g a d j á k a pozitív vallások e g y é b állítá-sait. Mások azzal érvelnek a vallás ellen, hogy a g a z d a g és
4 sinistro omnino successu concordia haec Religionis cum Philo-sophia t e n t a t a est. Scliolastica enim haec BhiloPhilo-sophia conceptis quae-stionum subtil issimarum quiclem, et u n a i nu tili u m et f r i v o l a r u m semini-b u s Syncretismum Scholastico-Mysticum m a g n u m illud orsemini-bis litterarii, maius Religionis Christianae m a l u m g e n u i t . . . neque Tiheologiam consi-stere, aut ad perfectionem a l i q u a m pervenire posse putaret, nisi Philo-sopJiiam t a n q u a m ancillam Tlieologiae consideraret. i. m. 32—3. 11.
5 repente felicior l u x adfulsit p h i l o s o p l i i a e . . . nempe reperti sunt viri, qui i n d i g n a m servitutem mentium pertaesi cogitare ipsi coeperuut.
i. m. 39. 1.
6 quae abiecto omni praeiudicio ad u n a m Rationis regulám respicit.
i. m. 49. 1.
7 Haec siquis omni a d f e c t u et praeiudicio liber ad severum revo-caverit e x a m e n ; horum priucipiorum cum principiis Religionis Chris-tianae discordant a d p a r e n t e m solum esse omni proeul dubio deprehendet.
i. m. 50. 1.
8 U. o. 47. 1. V. ö. H a n d e r i a i. m. 153. 1.
k u l t ú r á l t n é p e k a hitetlenségre h a j l a n a k , m í g a szegény és m ű v e l e t l e n nép k ö z ö t t a b a b o n a ü t i fel f e j é t . Szerzőnk meg-jegyzi, hogy ez a jelenség n e m b i z o n y í t a vallás ellen, m e l y nem azonos a b a b o n á v a l , de m e g f o n t o l a n d ó9 hogy a hiteilen n é p e k e t erkölcsi züllés és b u k á s f e n y e g e t i k s ebben a t e k i n t e t b e n még a b a b o n a is t ö b b e t ér a hitetlenségnél.9
A t u l a j d o n k é p e n i atheistá'k l e g t ö b b n y i r e n e m közvetlenül t a g a d j á k Isten létét, de e l m é l e t ü k olyan, h o g y k i z á r j a a személyes Isten létezését. Ilyen a t h e i s t á k pl. Spinoza, T o l a n d , La Mettrie, Boulainvilliers, a Système de la nature c. m ű szerzője és a s p i r i t u s f o r t e s-ek á l t a l á b a n . Voltaire t a g a d j a a gondviselést, Rousseau szerint Isten csak a n e m e k -kel t ö r ő d i k , Robinet, D ' H o l b a c h e l ő f u t á r j a , Istentől m i n d e n tökéletességet m e g t a g a d . S o k a n a vallás a l a p j a i t t á m a d j á k : a lélek természetét, a csodákat, a kinyilatkoztatást.- Montes-q u i e u a vallást a k l i m a f ü g g v é n y é v é teszi; Helvétius erkölcsi r e l a t i v i z m u s t t a n í t . M i r a b a u d , Boulanger, Volney (Ruines), T h o m a s Paine, m i n d a vallást t á m a d j á k .1 0
A legbiztosabb ellenszere a métely t o v a t e r j e d é s é n e k a c e n z ú r a . Grigely m a g a s z t a l j a a k i r á l y t , a k i 1793 j ú l i u s 25.-ről kelt rendeletével visszaállította a k ö n y v v i z s g á l a t régi szigo-rát. S e m m i sem veszedelmesebb a hitetlen k ö n y v e k olvasá-sánál. Szerzőnk F r a n c i a o r s z á g p é l d á j á r a útal. „Még egy n é p sem tett az előbbi igazság mellett f é n y e s e b b t a n ú s á g o t m i n t F r a n c i a o r s z á g , a h o l a l e g n a g y o b b s z á m b a n f o r o g t a k köz-kézen a hitetlen k ö n y v e k . Rettentő p é l d á j a világosan m u t a t j a , hogy h a Isten félelme megszűnik s kiveszik a polgárokból a vallásosság, a k k o r az egész élet f e l f o r d u l á s á n a k , a köz-ü g y e k f e l b o r u l á s á n a k kell bekövetkeznie."1 1
K ö n y v e m á s o d i k részében szerzőnk a h i t t u d o m á n y ós filo-z ó f i a köfilo-zötti ellentét okáról sfilo-zól. M i n d k é t felet h i b á s n a k kell
0 Grigely i. m. 51—3. 11.
10 I. m. 52—55. 11. Szerzőnk e z ú t t a l is H a n d e r l á t követi. V. ö. IL i. m. 209—16. 11. H. Zabuesnig művéből merít.
11 Luculentius sententiae huius testimonium ac hodierna Gallia, in q u a huiusmodi L i b r o r u m m a x i m a copia, vix gens ulla prebuit. Cuius liorribile exemplum p e r q u a m docet, remoto divini Numinis metu, evul-saque e Civium cordibus pietate, m a x i m a m omnis vitae perturbationem, r e r u m q u e gerendarum confusionem consequi debere. Grigely i. m. 57. L
t a r t a n i . A természetes értelem e g y m a g a a theologiában sok tévedésbe esik, „más d o l g o k b a n pl. a f i z i k á b a n s z a b a d o n a l k o t h a t rendszereket, a h i t t u d o m á n y b a n u g y a n e z t a k a r n i l e g n a g y o b b vakmerőség, esztelenség."1 2 Az ész h a t á r a a reve-láció, a filozófia n e g a t í v k r i t é r i u m a a k i n y i l a t k o z t a t á s . A f i l o z ó f u s o k nem ismerik ezt a h a t á r t s mivel „ i n k á b b a p u s z t í t á s b a n , m i n t az é p í t é s b e n ü g y e s e k , v a g y semmit sem b i z o n y í t a n a k , v a g y c s a k azt, ami n e k i k épen jólesik."1 3
A kelleténél s z e r é n y e b b bölcselet is oka a v i s z á l y n a k ,
„a filozófia túlságos vallásosságából b a b o n a származik."1 4 Itt kell keresni a f a n a t i z m u s , az előítéletek, a visszaélések f o r r á s á t , a m i k n e m egyeztethetők össze a vallással. Mindezen b a j elkerülhető lett v o l n a „ h a a j ó z a n filozófia a h i t t u d o m á n y e l v á l a s z t h a t a t l a n társa m a r a d t volna."1 5 A theologusok túloz-ták a hit szerepét, „ s o k a n t a g a d t á k , hogy a hit világosságán k í v ü l v a l a m i igazságot i s m e r h e t n e m e g az emberi értelem."1 0
„ F ö l f u v a l k o d o t t g ő g j ü k b e n a filozofiát a theologia szolgáló-l á n y á n a k szokták nevezni."'17
A f i l o z ó f u s o k sem á r t a t l a n a b b a k a theologusoknál.
Mindent m e g a k a r n a k r e f o r m á l n i . „Alig v a n valami, a m i t érin-tetlenül h a g y n á n a k , szét nem r o m b o l n á n a k , n e m igyekezné-n e k átalakítaigyekezné-ni."1 8 A theologusokat t u d a t l a n s á g g a l , n é p á m í -tással v á d o l j á k . D e m i n d a z , amit a theologusok és f i l o z ó f u s o k egymás f e j é h e z v á g n a k „sem a theologiának, sem a
filozófiá-12 in aliis rebus e. g. Physicis systemata sibi effingere licet: in Religione idem velle p r a e s t a r e summae ícmeritatis est; immo insaniae.
U: o. 72. 1.
13 ad destruendum q u a m a d a e d i f i c a n d u m aptiores, aut nihil, aut id solum probant, quod animi sui adfectibus blanditur. u. o. 99. 1.
14 ex nimia hac philosophandi religiositate nascitur superstitio. u. o.
100. 1.
15 si Philosophia sana Religioni semper individu a comes relicta fuisset. u. o. 103. 1.
16 non pauci nihil veritatis extra fidei lumen posse illucescere hu-manis m e n t i b u s . . . pertcndunt. u. o. 126—27. 11.
17 Pliilosophiamque pedissequam Thcologiae elato supercilio adpel-litare in more habent. u. o. 126—2T il.
18 Nihil fere est, quod Philosophi nostro imprimis aevo i n t a c t u m reliquerint, quod non discusserint, non r e f o r m a r e adlaboraverint. u. o.
120. 1.
Bruiiner E.: A francia felvilágosodás
n a k , h a n e m ezen nemes és az emberhez legméltóbb tudomá-n y o k k a l való visszaéléstudomá-nek t u d h a t ó be.""19
Az utolsó f e j e z e t b e n G r i g e l y a viszály orvosszereit álla-p í t j a meg. A k i f e j t e t t okok előre sejtetik, hogy milyen ala-p o n jöhet létre a megegyezés. A theologiának m a g á é v á kell t e n n i e a f i l o z ó f i a v í v m á n y a i t . A filozófia, ha' n e m lépi túl az ész h a t á s a i t , n e m ellenkezik a vallással. D'Argens, Voltaire, Helvétius és Rousseau n a g y o b b illetékességet t u l a j d o n í t o t t a k az értelemnek, mint a m e k k o r a k i j á r neki. K ü l ö n b e n nekik is a k a d t a k cáfolóiik, „ k i k az emberi megismerés h a t á r a i t tiszteletben t a r t v a s bölcseletükkel az emberiség boldogságán m u n k á l k o d v a leverték a hitetlenségnek vezéreit."2 0 Grigely felsorolja a v a l l á s védelmezőit, k i k n e k névsorát H a n d e r l a k ö n y v é b ő l veszi. I l a n d e r l a viszont Molnár m ű v é b ő l idéz, aki C s a p o d i n a k e g y i k jegyzetét b ő v í t e t t e ki a Dictionnaire
anti-philosophique „Fréret" cikkével.
Az ész n e m ellenkezik a hittel: az ész ítél a motiva eredi-bilitatis felett, ő vezeti t e h á t az embert a hithez. Bayle-nek n i n c s igaza, m i k o r azt á l l í t j a , hogy a m i é r t e l m ü n k e t
felül-m ú l j a , az ellenkezik is vele. Isten felül-m i n d e n igazság forrása, n e m lehet e l l e n m o n d á s a vallás és az ész igazságai között.
Az első s z á z a d o k szentatyái h ő n ó h a j t o t t á k a h i t t u d o m á n y és a filozófia összhangba hozását. Babona, t u d a t l a n s á g , hely-t e l e n f o g a l m a k úgyis közös ellenségeik s a filozófia n é l k ü l a h i t t u d o m á n y nem t u d j a k i i r t a n i őket. De ez csak a k k o r lehetséges, h a a theológia n e m c s e l é d l á n y á n a k tekinti a filozó-fiát, h a n e m édes testvérének.2 1
Grigely k ö n y v é n e k t á r g y a n e m ú j , Poor Imre és B e n y á k Bernát m á r t á r g y a l t a k a theologia és a filozófia v i s z o n y á n a k kérdéséről, d e Grigely f e l f o g á s a teljesen ú j . Poor k ö n y v e t e l j e s e n a régi felfogást t ü k r ö z i vissza, a filozófiát Bibliá-ból vett h a s o n l a t t a l a zsidó f é r f i idegen feleségének nevezi.
19 non ex Pliilosophia, nec e Theologia, sed e t u r p i nobilissimarum, homineque dignissimarum h a r u m seientiarum a b u s u proficisci p r o b a r i potest, u. o. 127. 1.
20 qui sese i n t r a septa rationi posita continendo Pliilosophia ad lelicitatem h u m a n a m promovendam usi, hos ipsos omnis impietatis Cori-phaeos p r o f l i g a r u n t . u. o. 145. 1.
21 I. m. 161. 1.
m ű v é n e k k o n k l ú z i ó j a a régi a d a g i u m : philosophia est au-dita theologiae. B e n y á k m ű v e m á r szakít az o r t h o d o x
felfo-gással. de nem szegődik az újlioz sem, m ű v e intellektuális r o k o k ó - j á t é k , ahol az i g a z s á g n a k v a j m i kevés szerepe v a n .
Poor f e l f o g á s á n m á r az ú j idők h a t á s a érzik. A k ö z é p k o r f i l o z ó f i á j á r ó l való v é l e m é n y e a XVIII. sz.-nak a skolasztikáról való véleményével azonos, m e l y n e k csak n a p j a i n k b a n k e z d i k b e l á t n i a l a p t a l a n s á g á t . A f i l o z ó f i á b a n való „levis haustus"-ra vall, h o g y m o t t ó j á n a k s z a v a i v a l é l j ü n k , a m i t Bacon és
Gas-sendi t a n í t á s á n a k kereszténységéről mond. Grigely a theolo-giát és a filozofiát e g y m á s mellé á l l í t j a , a m i k a t h o l i k u s s z e m p o n t b ó l teljesen h a m i s felfogás, m e l y n e k c s o r b á j á t n e m köszörüli ki a revelációnak, mint a filozófia negatív n o r m á -j á n a k h a n g s ú l y o z á s a . Itt a leggyöngébb Grigely érvelése s a z a j á n l o t t megegyezést nem t u d j a elfogadtatni. A s z a b a d
-gondolkodóik sohasem l á t n a k még n e g a t í v n o r m á t sem a k i n y i l a t k o z t a t á s b a n , a m i n t a theologia sem fog e g y e n r a n g ú t á r s a t l á t n i még a l e g k e r e s z t é n y i b b f i l o z ó f i á b a n sem.
G r i g e l y k ö n y v e n e m alapszik a felvilágosodás i r o d a l m á -n a k közvetle-n ismereté-n. A m o d e r -n írók t a -n í t á s á r ó l á l t a l á b a -n H a n d e r l a m ű v e a l a p j á n n y i l a t k o z i k , a n é l k ü l , hogy f o r r á s á t megemlítené.
G r i g e l y m ű v é n e k a szelleme ú j . Szerzőnk 1760-ban szü-letett, theologiai t a n u l m á n y a i m á r II. József k o r á r a esnek.
Az ú j kor nem szerette a régi, szigorú g o n d o l a t k o n s t r u k c i ó k a t , a régi igazságok kérlelhetetlen védelmezését, Grigely m ű v e az első h í r n ö k e e n n e k a szellemnek, k i n e k n y o m á b a n a XIX. sz.
n e m egy k a t h o l i k u s szerzője h a l a d t . Az a tizennégy esztendő, m e l y Poor és Grigely k ö n y v e i n e k megjelenése között telt el, n e m m u l t el a p o l o g e t i k á n k szellemére való h a t á s n é l k ü l .
A f r a n c i a f o r r a d a l o m m e g m u t a t t a , h o g y a felvilágosodás i r o d a l m a az á l l a m s z á m á r a is veszélyt jelent. M i n d k é t oldal meggyőződését képviselik B ü r k e és T h o m a s Payne, m i d ő n e g y é r t e l m ű e n v a l l j á k , h o g y az írók készítették elő a n a g y eseményeket. N á l u n k is észrevették, h o g y a nemzeti konzer-v a t i konzer-v i z m u s és az E g y h á z érdekei közösek.2 2 T r e n c k , Szaitz és
22 Concha i. m. 8Í. 1.
B a t t h y á n y A l a j o s vitái a politika és v a l l á s h a t á r t e r ü l e t e i t s ú r o l j á k . M e g t á m a d t á k az E g y h á z intézményeit, a szerzetes-séget, a j a v a d a l m a k a t , az E g y h á z b i r t o k j o g á t stb. É r d e k e s megfigyelni, h o g y a n siklik át a k ü z d e l e m az apologetika teréről a p o l i t i k u m b a . Már V a j k o v i c s idézett m ű v e is össze-k a p c s o l j a a p o l i t i össze-k a i szempontot az apologetiössze-kussal. Az á l l a m és E g y h á z k ö z ö s é r d e k e i n e k h a n g s ú l y o z á s á v a l sürgeti a cen-z ú r á t . Csapodi, Zsivics és a t ö b b i író acen-z erkölcsi r e l a t i v i cen-z m u s b o m l a s z t ó h a t á s á r a m u t a t r á . A felvilágosodás szellemétől m á r befolyásolt G r i g e l y is s ü r g e t i a c e n z ú r á t . Alexovics kéz-i r a t b a n m a r a d t műve2 3 m á r t ú l n y o m ó a n politikai jellegű. A m ű v e t a vallás v é d e l m e ihlette, de a b i z o n y í t á s a n y a g a tisz-t á n p r o f á n tisz-t e r m é s z e tisz-t ű .
Politikai és e g y h á z i s z e m p o n t o t k a p c s o l össze K e n y e r e s József rozsnyói k a n o n o k is m ű v e i b e n . K e n y e r e s r e n d t á r s a volt C s a p o d i n a k s 1761-től 1773-ig a n a g y s z o m b a t i egyete-m e n tanított. Első egyete-művében2 4 egy j o z e f i n i s t a szellemű m u n -k á r a válaszolt, m e l y az á l l a m n a -k az e g y h á z i v a g y o n h o z való j o g á t vitatta.
S z i r m a y szerint az e g y h á z i v a g y o n s z e k u l a r i z á c i ó j a el-t ü n el-t e el-t n é a k o l d u s o k a el-t . K e n y e r e s M i r a b e a u m á r k i r a u el-t a l ,
a k i t n e m lehet klerikális f e l f o g á s s a l v á d o l n i s mégis t a g a d t a , h o g y az e g y h á z i birtokok elkobzása véget vetne a k o l d u l á s -n a k . (Mirabeau: Ami des hommes.)
S z i r m a y a kolostorok v a g y o n á t is h a s z o n t a l a n n a k t a r t j a . K e n y e r e s a s z e r z e t e s i n t é z m é n y politikai jelentőségével védi b i r t o k j o g u k a t . E g y bécsi r ö p i r a t r a h i v a t k o z i k , m e l y N a g y F r i g y e s Voltairehoz írt levelét közli; a fölvilágosodott u r a l
-k o d ó elismeri, h o g y a szerzetesség eltörlése a nép l a n y h a s á g á t , v a l l á s i i n d i f f e r e n t i z m u s á t v o n j a m a g a u t á n . N a g y F r i g y e s m e g is jósolja, h o g y a bécsi és párizsi u d v a r végre f o g j á k h a j t a n i a szekularizációt, h o g y m e g k e r í t s é k a g a z d a g monos-t o r o k v a g y o n á monos-t , m i n e k ők meglehemonos-tősen h í j á v a l vannak.2 5
23 Az Egyenlőségről és Szabadságról a' F r a n t z i á k és F r a n t z i á z ó k ellen a' mostani ü d ő k r e . 1795.
24 Castigatio libelli Jus Reipublicae in b o n a ecclesiasticorum dicti.
Cassoviae, 1792. Kenyeres ellenfele Szirmay Antal. L. Ballagi i. m.
25 Kenyeres i. m. 85. 1.
S o k a n azt t a r t j á k , liogy a vallás sok b a j t szerzett az emberiségnek. Kenyeres a v á d a k a t Montesquieu t a n ú s á g á v a l u t a s í t j a vissza. Idézi az Esprit des lois 24. k v é n e k 2. fejezetét, m e l y b e n Montesquieu elismeri azon n a g y szolgálatokat^ ami-k e t a vallás tett az emberiségneami-k. A v á d a s ami-k o d á s o ami-k r a pedig
kijelenti, hogy a világi t ö r v é n y e k t ö b b rosszat o k o z t a k mint a m e n n y i t a hitetlenek h á n y n a k a vallás szemére.26
Ellenfele is Montesquieu-re h i v a t k o z i k a szekularizáció védelmében. Kenyeres c i t á l j a a kérdéses helyet, m e l y b e n Montesquieu csak a t o v á b b i v a g y o n g y a r a p í t á s ellen szól, de egy szóval sem t á m a d j a az eddig szerzett j a v a k a t .2 7
Kenyeres szigorúan ítél a felvilágosodás i r o d a l m á n a k é r t é k é r ő l „Ne tévesszen meg — m o n d j a ellenfelének — szá-z a d u n k felvilágosodása. N e m a t ö r v é n y e k e t s szá-z ü n t e l e n ü l sértő k o m p i l á c i ó k sokasága, h a n e m a m ű v e k értéke a l k o t j a az irodalmi korszakot. Az E n c y k l o p e d i a szerzői n y í l t a n k i m o n d -j á k az e l ü l -j á r ó beszédben, hogy k ö n y v e i k r o s s z a b b a k az előző s z á z a d b a n megjelenteknél.''2 8
A porosz k i r á l y p e d i g azt í r j a D ' A l e m b e r t - n e k , h o g y ,.az irodalom oly m é l y r e sülyedt, h o g y jó, h a száz m e g j e l e n t k ö n y v k ö z ü l csak egy is tűrhető."2 9 A felvilágosodásnak k ü l ö n b e n ellenfelei is a k a d t a k . í g y pl. a b b é Bergier R o u s s e a u í leplezi le, a b b é B a r r u e l Helviennes c í m ű m ű v é b e n B u f f o n , Voltaire, Diderot, D ' A l e m b e r t és Rousseau tévedéseit m u -t a -t j a ki.
Kenyeres második m ű v e B a t t h y á n y Alajos gróf Liber ad utramque aurem dictus c. m ű v é r e írt felelete.30 E z a
fe-lelet az utolsó f e j e z e t e Szaitz Leó és B a t t h y á n y A l a j o s
hosz-29 U. o. 210. L
27 U. o. 255. 1.
28 Non te f a l l a t . . . saeculi huius illuminatio. Non m u l t i t u d o compi-lationum, in leges identidem offendentinm, sed p r a e s t a n t i a operum aetatem literariam f a c i t . . . Encyklopediae auctores in Discurso Praeli-minario aperte aiunt: Libri nostri communiter inferiores sunt iis, qui saeculo prioré editi erant. u. o. 383. 1.
29 adeo n u n c litterar um concidere ,ut m u l t u m sit, ex centum libris praelo egressis vei unus sit tolerabilis. u. o. 384. 1.
30 Analysis libri ad u t r a m q u e aurem dicti. I—II. A. J. K. C. E. C.
Pestiili, 1796.
szas p o l i t i k a i - v a l l á s i v i t a t k o z á s á n a k . Az 1792-ben e l h u n y t szervita helyett K e n y e r e s felelt meg a g r ó f n a k két k ö t e t e s m ű v é b e n .
Az első k ö t e t m á s o d i k f e j e z e t e a v a l l á s i k ö z ö m b ö s s é g e t c á f o l j a . „ S z á z a d u n k b a n — í r j a B a t t h y á n y — m e l y b e n a z i s t e n i f i l o z ó f i a e l r a g a d t a a p á l m á t a f e l f o g h a t a t l a n theoló-giától, a j á n l a t o s l e n n e a t e m p l o m i s z ó n o k l a t o k b a n a dogm á k iránti k ö z ö dogm b ö s s é g r e , az e r é n y e k s az e r k ö l c s ö k t e l j e s -s é g é n e k -s z e r e t e t é r e b u z d í t a n i . "3 1 D e m i l y e n f i l o z ó f u s o k g y ő z t é k le a theológiát. T h o m a s P a y n e szerint Montesquieu,
Voltaire, Rousseau, R a y n a l? Quesnel, T u r g o t . Kenyeres a posteriori okoskodással, a f o r r a d a l o m borzalmaival3 2 u t a -s í t j a el B a t t h y á n y á l l í t á -s á t . M a g a 11. F e r e n c k i r á l y i-s azt vallotta, hogy a f o r r a d a l o m „az ú j filozófia m ű v e volt."32
A f r a n c i a k l é r u s e l ő r e l á t t a a f o r r a d a l o m v e s z e d e l m é t , 1770ben k é r t é k a k i r á l y t , h o g y t e g y e n v a l a m i t az e g y h á z ellenes irodalom ellen, m e l y a vallást t á m a d v a a t á r s a d a lom a l a p j a i t k e z d i ki. A nemesség a helyett, hogy az E g y ház ü g y é t t á m o g a t t a v o l n a , m a g a is h o z z á j á r u l t a t á m a d á sokhoz, „ m é l t ó s á g u k t ó l m e g f o s z t v a , v a g y o n u k b ó l k i f o r -g a t v a , b ö r t ö n b e vetve s h a l á l r a ítélve későn ismerték fel, h o g y mit k ö s z ö n h e t az ideiglenes boldogság is a vallás-nak."3 4 A d o g m a t i k a i i n d i f f e r e n t i z m u s t á m a d j a a d o g m á t s v e l e e g y ü t t az e r k ö l c s ö t is, m e r t a hit t é t e l e i b i z t o s í t j á k a z e r k ö l c s ö k t i s z t a s á g á t . A S o r b o n n e elítélte M a r i n o n t e l t , m e r t R o u s s e a u t követve, Bélisairejében a d o g m á k iránti k ö z ö m -bösséget h i r d e t t e . M a r m o n t e l a l á v e t e t t e m a g á t az í t é l e t n e k ,
„s a hitetlenek n a g y m é r g é r e m e g m u t a t t a , h o g y igazi, erős
31 His nostris temporibus in quibus divinum Philosophiae s t a d i u m inscrutabili Theologiae p a l m a m praeripuit, expcdiens f o r e . . . indiffe-rentiam quoad dogmata, s u m m u m a u t e m virtutis, m o r u m q u e integritatis ardorem concioni instillere. Kenyeres i. m. 34. 1
32 Kenyeres a f o r r a d a l m i történeteket Audainel könyvéből veszi.
Német f o r d í t á s a : Bericht an F r a n k r e i c h s Katholiken über die Mittel wodurch die N a t i o n a l v e r s a m m l u n g die Katli. Kirche in Frankreich zu vernichten sucht. 1792.
33 opus philosophiae recenter inventae, Kenyeres. 1. 37. 1.
34 horum non pauci honore, fortunis iam spoliati, carcere mulctati, trucidati sero didicerunt, quid emolumenti temporaneae etiam felicitati religio conférât, i. m. 57.
\
l e l k ű filozófus, a k i m á s o k megszólásával mit sem t ö r ő d v e , meg t u d j a engesztelni a z igazságot."3 5
A vallási k ö z ö m b ö s s é g l e h e t e t l e n . A r é g i e k k ö z ü l C i -cero is ezt vallotta, Bergier a Traité historique et dogmati-que de la religion c. m ű v é b e n szintén b e b i z o n y í t j a . Az igazí filozófia n e m a j á n l h a t j a a közömbösséget, hiszen m á r Bacon is m e g m o n d t a , hogy a filozófia a l a p o s ismerete a valláshoz vezet.
K e n y e r e s m ű v é n e k l e g é r d e k e s e b b része k é t s é g t e l e n ü l az első k ö t e t n e g y e d i k f e j e z e t e , m e l y e t s z e r z ő n k t e l j e s egészében Voltai r e n e k szentel. K e n y e r e s be a k a r j a b i z o n y í tani a f e l v i l á g o s o d o t t g r ó f n a k , h o g y V o l t a i r e eszméi e g y -f o r m á n á r t a n a k az E g y h á z n a k és az államnak.3 6 A nemze-tek, Orosz-, Porosz-, A n g o l o r s z á g f e j e d e l m e i t a n ú s k o d n a k V o l t a i r e e s z m é i n e k g y á s z o s k ö v e t k e z m é n y é r ő l . T h o m a s P a y n e elismeri, h o g y Voltaire t e t t e a l e g n a g y o b b szolgála-t o k a szolgála-t a f o r r a d a l o m n a k , a n e m e s s é g s az E g y h á z ellen í r szolgála-t p a m f l e t j e i v e l . C o n d o r c e t is b e v a l l j a , h o g y az, a m i t l á t u n k , csak Voltaire m ű v é n e k k ö v e t k e z m é n y e . De mit l á t h a t u n k ?
„ A n a r c h i á t l á t u n k és k ö v e t k e z m é n y é t , a h a l l a t l a n b a r b á r s á -got az előbb még m ű v e l t n é p n e k körében."3 7 E b b ő l is látszik
Voltaire b ű n ö s s é g e .
S z e r z ő n k M o l n á r k ö n y v é n e k m i n t á j á r a b ő v e n t á r -g y a l j a Voltaire személyi hibáit is. Voltaire elsősorban rossz a l a t t v a l ó . E g y i k m ű v é b e n (De la modération en tout) azt á l l í t j a , hogy a f e j e d e l m e k b ü n t e t e n d ő k a h á b o r ú k okozta z a v a r o k é r t . A Micromégasban a f e j e d e l m e k elleni k ü z d e
-l e m r e s z ó -l í t j a fe-l a n é p e k e t . A f r a n c i a k a t o n á k v i s e -l k e d é s e 1789 okt. 5-én és 6-án m e g m u t a t t a az ilyen t a n á c s o k hatását.3 8
Voltaire e r u d i e i ó j a igen gyönge. T h o m a s P a y n e szerint m ű v e i n e k f ő c é l j a az volt, h o g y a v a l l á s t n e v e t s é g e s s é t e g y e .
1773-ban a porosz k i r á l y is azt í r j a róla, h o g y „az ősi h i t e t
35 f r e n d e n t i b u s i n c r e d u l i s . . . patefecit se foríis p n i m i e s s e . . . omnino Philosophum, qui neglecta aïiorum obtrecíatione, verituti ausit litare. i. m. 71. I.
36 U. o. 131. I.
37 Videmus a n a r c h i a m et inde ortam in culta prius gentc barbariem inauditam. Iterum igitur patet Voltairium fuisse insipientem. i. m. 133. I.
38 U. o. 135. 1.
ü l d ö z ő V o l t a i r e - n e k í r á s a i tele v a n n a k t r é f á k k a l , j á t é k k a l , v i d á m s á g g a l s az író legfőbb törekvése az, h o g y nevetésre fakasszon.3 0 K e n y e r e s megemlíti Voltairenek az A k a d é -m i á b ó l v a l ó k i z á r a t á s á t , s -m ű v e i n e k a p á r i z s i p a r l a -m e n t í t é l e t é r e t ö r t é n t e l é g e t é s é t is.
Voltaire szemtelensége l e g i n k á b b v i t á i b a n n y i l v á n u l t meg. K e n y e r e s részletesen elbeszéli Voltaire v i t á j á t L a r c h e r hellenistával. a k i egész tömeg tévedést szedett össze Voltaire m ű v e i n e k görög vonatkozásaiból.4 0 A M a u p e r t u i s esetet sem h a g y j a f i g y e l m e n k í v ü l szerzőnk.4 1 Ezen esetek és még néh á n y m á s , világosan m e g m u t a t j á k , néhogy Voltairet és t a n í t -v á n y a i t csak a dicsőség -v á g y a he-vítette, s h a t u d o m á n n y a l nem t u d t á k c é l j a i k a t elérni, m i n d e n más eszközt megenge-d e t t n e k t a r t o t t a k .
S z e m p o n t j á t szem elől nem tévesztve m u t a t rá szerzőnk azon c s a p á s o k r a , a m e l y e k k e l Voltaire az E g y h á z o n keresz-tül az államot s ú j t o t t a . Voltaire n y i l t a t h e i z m u s a még Rous-seau t is sértette. (V° lettre de la Montagne).42 A vallás ki-ölése a m o n a r c h i á k romlását v o n j a m a g a u t á n . Condorcet beismeri, hogy a v a l l á s t á m a d á s a az egyedüli eszköz a m o n a r -chia megdöntésére.4 3 Az á l l a m n a k é r d e k e k í v á n j a , hogy az ilyen irodalom t e r j e d é s é n e k g á t a t vessen. K e n y e r e s a f r a n c i a f o r r a d a l o m eseményei u t á n is a r r a a k o n k l ú z i ó r a j u t , a m i r e V a j k o v i c s kevés idővel XIII. K e l e m e n b r e v é j e u t á n .
K e n y e r e s a Voltaire-ellenes irodalomból különösen Za-b u e s n i g k ö n y v é r e t á m a s z k o d i k , d e ismeri B a r r u e l és G u y o n a b b é k m ű v e i t is. A f r a n c i a f o r r a d a l o m e s e m é n y e i r ő l A u d a i -nel a l a p j á n beszél, a felvilágosodás és a f o r r a d a l o m kapcso-l a t a i n á kapcso-l B ü r k e m ű v é r e h i v a t k o z i k .
Z a b u e s n i g m ű v e jól d o k u m e n t á l t p a m f l e t . A k ö n y v tó-nusa o b j e k t i v i t á s r a törekszik, K e n y e r e s szenvedélyes reto-r i k á j a megélénkíti az átvett h e l y e k e g y h a n g ú s á g á t . Zabuesnig
39 Voltairii, a v i t a m fidem insectantis, oratio aspergitur hilaritate, facetiis, joco: intenta est m a x i m e ciendo risui. i. m. 141. 1.
40 U. o. 175. V. ö. Zabuesnig i .m. 286—95. 11.
41 Kenyeres i. m. 176—9. 11. Y. ö. Zabuesnig 84—90, 168—87. 11.
42 Kenyeres i. m. 175. 1.
43 U. o. 207. 1.
m ű v é n e k értékét az tette, hogy b ő v e n ismertette a híres író m a g á n é l e t é t is. M ű v é n e k n a g y népszerűségére vall, hogy szegényes apologetikus i r o d a l m u n k b a n is g y a k r a n t a l á l k o -z u n k vele. Elős-zör H a n d e r l a idé-zi. Grigely H a n d e r l á t plagiz á l v a splagizintén h i v a t k o plagiz i k Zabuesnigre. Splagizvorényi e g y h á plagiz t ö r -téneti m ű v e Z a b u e s n i g a l a p j á n ismerteti a felvilágosodást.
Alexovics a k ö n y v e k szabados olvasásáról írt m ű v é b e n szin-tén Zabuesnig a l a p j á n ismerteti Volta ire-t, Rousseau-t és
Bayle-t. D e míg Alexovics főleg a Voltaire egyéniségére vo-n a t k o z ó dolgokat h a s z vo-n á l j a fel, a d d i g K e vo-n y e r e s t i vo-n k á b b Voltaire művei és t a n í t á s a érdeklik.
B ü r k e könyve4 4 is közkedveltségnek ö r v e n d e t t . A m u n k a l e v é l f o r m á b a n v a n í r v a , m ű f a j a politikai essay. Az angol szerző a k o n z e r v a t i v i z m u s á l l á s p o n t j á t védi és e m i a t t a for-r a d a l o m egyháziildöző p o l i t i k á j á t is m e g t á m a d j a . K ü l ö n b e n s e m m i apologetikai jellege sincs. K e n y e r e s n e k Burke a
f ő t a n ú j a , m i d ő n a f o r r a d a l o m n a k a felvilágosodással való összefüggését b i z o n y í t j a .
A u d a i n e l m ű v é t m á r kevésbbé ismerték. A szerző h o n f i -t á r s a i -t igyekszik felvilágosí-tani a f o r r a d a l o m vallási poli-ti- politi-k á j á r ó l . Sopoliti-k b o r z a l m a s történetet beszél el, m e l y e politi-k az ú j k o r m á n y z a t k e g y e t l e n vallásüldözését bizonyít j á k . K e n y e r e s is A u d a i n e l m ű v é b ő l veszi véres históriáit.
E z e k e n a m ű v e k e n k í v ü l még B a r r u e l és G u y o n Voltaireellenes m ű v e i t ismeri. Ezeket f r a n c i á u l olvashatta, mert f r a n -c i a Voltaire-idézeteket vesz át belőlük.
Az első kötet többi f e j e z e t é b e n m á r kevesebb a f r a n c i a v o n a t k o z á s . K e n y e r e s k i m u t a t j a , hogy a p á p a p r i m á t u s á n a k t a g a d á s a logikusan végiggondolva a deizmus tételeihez vezet.
A d e i z m u s a k o n k l ú z i ó j a a p r o t e s t a n t i z m u s n a k is. Rousseau b e v a l l j a a lettres de la montagneban, hogy a d e i z m u s t védve a r e f o r m á c i ó elveit védi.45
A f o r r a d a l o m vallási t ö r v é n y e i r ő l szólva a p ü s p ö k ö k n e k
44 Bürke: Betrachtungen über die französische Revolution, I—II.
V. ö. E c k h a r d t Sándor: A f r a n c i a f o r r a d a l o m eszméi Magyarországon.
Budapest, é. n. 112—4 11.
45 u. o. 332. 1.
l a i k u s o k b e v o n á s á v a l történő v á l a s z t á s á t élesen elítéli „ f a r k a -sok k e r ü l n e k a k e r e s z t é n y n y á j élére."4 6 A f o r r a d a l m i egyház n y o m o r á t egy f r a n c i a r ö p i r a t (Le voile levé pour les yeux curieux) n y o m á n í r j a le.
Az első kötet végén a szekularizáció g o n d o l a t á n a k k á r o s voltát b i z o n y í t j a b e szerzőnk. G o n d o l a t m e n e t é t és érveit m á r i s m e r j ü k előző k ö n y v é b ő l , a r g u m e n t u m a i n a k száma csak B ü r k e k ö n y v é n e k ismeretével lett n a g y o b b .
A m á s o d i k kötet a szerzetesség i n t é z m é n y é n e k védelmé-vel kezdődik. Szerzőnk b i z o n y í t á s a d o g m a t i k u s jellegű, leg-i n k á b b zsleg-inatleg-i h a t á r o z a t o k r a hleg-ivatkozleg-ik, csak egy-két ízben említi meg Voltaire t á m a d á s a i t és céloz a f r a n c i a f o r r a d a l o m eseményeire. D i r e k t m ó d o n b i z o n y í t j a az i n t é z m é n y hasznos-ságát. A szerzetesek m i n d i g a k t í v m u n k á s a i v o l t a k az iroda-lomnak. Sok m a g y a r szerzetes író m u n k á j á t emeli ki, k ö z t ü k Alexovicsét is, k i n e k „ \ oltaire-ről és más rossz, veszedelmes írásokról szóló k ö n y v e m e g m u t a t j a , hogy a t u d o m á n y vilá-gossága a k e r e s z t é n y j á m b o r s á g a l á z a t o s s á g á v a l jól össze-egyeztethető. O l v a s d el — szól ellenfeléhez — ezen író szón o k l a t á t , melyet 1793baszón Bécsbeszón szeszónt I s t v á szón k i r á l y ü szón szón e -pén m o n d o t t és a k i n y i l a t k o z t a t o t t vallás ellen a g y a r k o d ó t á r s a i d n a k , v a l a m i n t t u l a j d o n m a g a d n a k ostobaságát k i f e j t v e és l e c á f o l v a l á t h a t o d / '4 7
A m á s o d i k kötet i n k á b b jogi és politikai kérdésekről t á r g y a l . Az utolsó f e j e z e t b e n a titkos társaságok jelentette veszélyről emlékezik meg Kenyeres. Dicséri a k i r á l y i ren-deletet, m e l y 1794-ben minden titkos társaságot feloszlatott.
A vallásellenes eszméket a titkos t á r s a s á g o k t e r j e s z t e t t é k . A Szentszék is ezért ítélte el a s z a b a d k ő m ívességet. K e n y e r e s részletesen beszél a p á h o l y o k szerepéről a Le voile levé c.
f r a n c i a és a Kritik über gewisse Kritiker c. n é m e t r ö p i r a t
48 lupi gregi Christiano praeficiuntur. Kenyeres i. m. 406. 1.
" l i b e r . . . de Voltairii, et aliorum perversis seriptis non legeiuli-î ostendit, magnae eruditionis luci, cum modesto pietatis christianae sensu optime convenire. Lege vei earn huius viri dictionem, q u a m Anno 179>
Viennae in festő S. Stephani Regis H u n g á r i á é pronuntiavit, et tuos ac religioni revelatae o b t r e c t a n t i u m t u o r u m gregalium imbecillitatem, et patef actum, et debellatam esse videbis. i. m 11- 73. 1.
a l a p j á n . E g y másik jezsuita, S z u h á n y i X. F e r e n c , a k i r ő l m á r m e g e m l é k e z t ü n k , szintén k ü z d ö t t a s z a b a d k ő m í v e s s é g ellen."48
K e n y e r e s Voltaire h a l á l á n a k elbeszélésével f e j e z i b e m ű v é t . Ez a z elbeszélés,- m e l y n e k hitelessége k ö r ü l egész irodalom keletkezett, kedvelt pièce de résistance-a volt a régi a p o l o g e t á k n a k . K e n y e r e s n é l is d o k u m e n t u m és szimbólum egyszerre. Voltaire h a l á l a is intse ellenfelét a r r a , h o g y néze-teit v i s s z a v o n j a s t e g y e n úgy, „mint tettek des B a r r e a u x . Marmontel, 13'argens m á r k i és mások.'"49
K e n y e r e s m ű v e az utolsó olyan e m l é k e X V I I I . századi apologetikus i r o d a l m u n k n a k , m e l y különös tekintettel volt a század szellemi törekvéseire. Csapoditól Kenyeresig bizonyos folytonosságot v e h e t ü n k észre apologetikus i r o d a l m u n k -ban, a szerzők ismerik s h a s z n á l j á k elődeik m ű v é t . Az ú j eszmék m i n d i n k á b b az érdeklődés k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l n e k C s a p o d i marginális j e g y z e t e i n e k a n y a g a önálló k ö n y v v é d a g a d u t ó d a i n á l .
Kenyeresnél ú j elemek m e r ü l n e k lel. A f r a n c i a f o r r a -dalom bebizonyította, h o g y a felvilágosodás t á m a d á s a i rt fennálló t á r s a d a l m i r e n d ellen is i r á n y u l n a k . XIII. K e l e m e n m á r 1767-ben r á m u t a t o t t erre, Vajkovics értekezései is ezen az a l a p o n sürgetik a c e n z ú r a szigorítását. Csapodi is sokszor m u t a t r á a felvilágosodás eszméinek erkölcsi k ö v e t k e z m é -nyeire. Molnár és a t ö b b i apologéta, m i n d tekintettel voltak az ú j eszmék g y a k o r l a t i k ö v e t k e z m é n y e i r e . Az e g y h á z ellen intézett d i r e k t t á m a d á s o k a jogi és politikai k é r d é s e k r e is r á i r á n y í t o t t á k a figyelmet. Alexovics k é z i r a t a az egyenlő-ségről és a s z a b a d s á g r ó l m á r elejti az apologetikus szempon-tot, a politikai e s e m é n y e k ékesebben szóltak mint az argu-m e n t u argu-m o k .
Kenyeresnél összeolvad a két szempont. K ö n y v é n e k sok helye apologetikus, sőt d o g m a t i k u s jellegű, viszont az a k ö r ü l m é n y , hogy a n y a g á t B a t t h y á n y gróf m ű v e d e t e r m i n á l t a ,
4M Fel-fedezett áll ortza, melly nyilván k i - m u t a t t y a , hogy a' szabad kőmívesek valóságos Jakobinusok. Irta Igaz Hazafi, é. n. Paintner szerint a szerző S z u h á n y i Ferenc.
49 ut fecere des Barreau, Marchio d'Argens et alii. Kenyeres i. m.
II. 596. 1.
m e l y r e felelnie kellett, politikai és jogi kérdések t á r g y a l á s á t is szükségessé tették. A heterogén a n y a g összekapcsolását K e n y e r e s a l a p g o n d o l a t a t e t t e lehetővé; a kérdések egész vo-n a l á vo-n m u t a t t a k i az E g y h á z és állam összefüggését s az egy-házellenes t á m a d á s o k n a k államellenes célzatát. Ez a követ-kezetesen végigvitt a l a p e s z m e felülemeli Kenyeres m ű v é t a rögtönzött v i t a i r o d a l o m s z í n v o n a l á n . Ballagi elismeréssel szólt szerzőnk első művéről,5 0 u g y a n a z o n t u l a j d o n s á g a i a m á s o d i k b a n is m e g n y i l v á n u l n a k . K e n y e r e s n e k volt írói tehetsége, a m i b e n elődei Alexovicsot és G r i g e l y t kivéve, nem igen b ő v e l k e d t e k . E z e n f e l ü l ügyes d i a l e k t i k á j á v a l is fenn t u d j a t a r t a n i az olvasó érdeklődését.
Kenyeressel belekapcsolódik apologetikus i r o d a l m u n k az e l l e n f o r r a d a l m i á r a m l a t b a . Az e m i g r á l t a k iratai, az angol és n é m e t m u n k á k sok a d a t o t szolgáltattak szerzőnknek. Ő az egyetlen apologetikus í r ó i n k közül, a k i r ő l biztosan állíth a t j u k , állíthogy a f r a n c i a felvilágosodás n é állíth á n y í r ó j á t m ű v e i k -ből ismerte. Yoltaire-t f r a n c i á u l idézi. Montesquieu Esprit cles lois-jának ismeretéről első m ű v e is t a n ú s k o d i k . Második
k ö n y v é b e n k o r r i g á l j a ellenfele utalásait és többször a magn i g a z á r a idézi Montesquieu-t. Kenyere^ m ű v é b e n g a z d a g
poli-t i k a i és e g y h á z j o g i a n y a g v a n f e l h a l m o z v a ; Ballagi nem ismerteti K e n y e r e s n e k ezen m ű v é t .
Apologetikus i r o d a l m u n k fejlődési vonala C s a p o d i n á l m a g a s a n i n d u l , l e g m é l y e b b r e II. József k o r s z a k a a l a t t sülyed, d e utolsó emlékeiben, K e n y e r e s m ű v e i b e n eléri a k e z d e t szín-v o n a l á t . Az első és utolsó apologétát a n a g y s z o m b a t i egyetem, a J é z u s T á r s a s á g adta.
50 Ballagi. i. m. 634. 1,
BEFEJEZÉS.
Kenyeres m ű v e az utolsó emléke a X V I I I . századi m a -g y a r k a t o l i k u s apolo-getika felvilá-gosodás elleni küzdelmé-nek. Az egész k ü z d e l e m huszonöt év rövid i d e j e alatt z a j l o t t le. XIII. K e l e m e n b r e v é j é n e k h a t á s á v a l kell m a g y a r á z n u n k apologetikus i r o d a l m u n k ezen törekvéseit, mert a C s a p o d i előtti k o r i r o d a l m i emlékei nem e m l é k e z n e k meg a felvilá-gosodás gondolkodóiról. A X V I I I . sz. első fele csöndesebben dolgozott az E g y h á z ellen. A n a g y z a j csak később keletke-zett s Monod szerint a t á m a d á s 1760—70 között volt a leg-hevesebb. í g y t e h á t apologetikus i r o d a l m u n k p r o b l é m a k ö r é t t e k i n t v e a kor s z í n v o n a l á n állott.
Az a n y a g beosztásánál a politikai k o r s z a k o k r a v o l t u n k tekintettel, a m i b e n n e m c s a k időrendi, osztályozási szempontok voltak i r á n y a d ó k , h a n e m az illető korszak c e n z ú r a viszonyai, á l t a l á n o s állásfoglalása a felvilágosodás á r a m l a t á -v a l szemben. II. József u r a l k o d á s á n a k tíz e s z t e n d e j e b é n í t ó a n h a t o t t e g y h á z i életünkre, apologetikus i r o d a l m u n k is e l l a n y h u l t az előző korhoz képest. Az ú j lendületet a f r a n c i a politikai e s e m é n y e k a d t á k ; a p r a k t i k u m , m e l y C s a p o d i é k n á l még mint a t e o r e t i k u m p é l d á j a szerepelt önálló szerephez j u t , az elmélet h á t t e r é b e szorúl a n a g y e s e m é n y e k mellett.
Alexovics kéziratos m ű v e el is ejti az apologetikus szem-pontot.
Apologetikus i r o d a l m u n k b a n az egész f r a n c i a felvilágo-sodás viszatiikröződik. M á s o d r e n d ű í r ó k r ó l is b ő v e n szólnak szerzőink. Ismereteiket a z o n b a n n e m k ö z v e t l e n ü l az egyes í r ó k m ű v e i b ő l veszik, h a n e m az e g y k o r ú k ü l f ö l d i a p o l o g é t á k m u n k á i b ó l . Erős h a t á s s a l volt a m a g y a r k a t h o l i k u s apolo-g e t i k á r a az olasz felviláapolo-gosodás-elleni mozapolo-galom, m e l y n e k i r á n y í t ó i d o m i n i k á n u s o k voltak. A bécsi G a z z a n i g a közvet-l e n ü közvet-l is h a t h a t o t t s a k o r m á n y z a t jezsuita-üközvet-ldöző p o közvet-l i t i k á j a ,
m e l y m e g a k a d á l y o z t a a j e z s u i t a szerzők k ö n y v e i n e k beho-z a t a l á t , m e g k ö n n y í t e t t e a d o m i n i k á n u s h a t á s lehetőségeit.
x\z o r t h o d o x i a s z e m p o n t j á b ó l szerzőink ellen k i f o g á s n e m emelhető. A vallási t o l e r a n c i á t még a II. József k o r a b e l i m ű v e k is elítélik. A felvilágosodás h a t á s a i n k á b b a m ú l t n a k megítélésében látható, a m i n t Zsivics és G r i g e l y p é l d á i m u t a t t á k .
A felvilágosodás h a t á s a m a r eleve sem lehetett n a g y o b b hatással apologétáinkra, mivel az apologetika elsősorban cáfol, védekezik, az E g y h á z igazát b i z o n y í t j a ; az o r t h o d o x i a sértetlenségét biztosította m é g az a k ö r ü l m é n y is, h o g y az olasz a p o l o g e t i k a h a t á r o z o t t a b b volt a f r a n c i á n á l , m e l y a felvilágosodás i r o d a l m a meglehetősen n a g y h a t á s s a l volt s a h a -g y o m á n y o s a p o l o -g e t i k á n a k n e m e-gy á l l á s p o n t j á t a d t a fel.
N a g y o b b h a t á s s a l volt a felvilágosodás az e g y h á z j o g i irodalomra. S z v o r é n y i d o g m a t i k u s szempontból teljesen kifo-g á s t a l a n , m í kifo-g jokifo-gi s z e m p o n t b ó l m á r erősen j o z e f i n i s t a fel-fogású. A jogi irodalom v i z s g á l a t a erősebb v o n a l a k k a l jelez-h e t n é a felvilágosodás jelez-h a t á s á t , m e l y n e k egy-két n y o m á r a távolról sem teljes a n y a g g y ű j t é s ü n k b e n m a g u n k is r á m u -t a -t -t u n k .
FORRÁSOK.
Alber: Institutiones Históriáé Ecclesiasticae. I—II. Colocae, 1793.
Alès (d'): Dictionnaire apologétique. Paris, Beaucliesne.
Alexouics Basilius: ü n n e p n a p i predikátziók. Pest, 1789.
— — V a s á r n a p i predikátziók. Pest, 1790.
— — A könyvek szabados olvasásáról. Pestenn, 1792.
— — Az Egyenlőségről és Szabadságról a F r a n t z i á k és Frantziázók ellen a' mostani üdőkre. Kézirat a bpesti egyet, kvt.-ban.
Audainel: Bericht an Frankreichs Katholiken. 1792.
Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon. Budapest, 1888.
Benyák, Bernardus: Ratiocinium philosophicum super libertate ingenii h u m a n i in philosophia. Pestini, 1784.
Bürke: Betrachtungen über die französische Revolution, I—II. Braun-schweig, 1838.
•Caraccioli: Reisen der V e r n u n f t durch E u r o p a . Augsburg, 1775.
Cerboni, Thomas Maria: De theologia revelata libri très. I—IL Romae, 1768.
Conclia Győző: A kilencvenes évek reformeszméi és következményeik.
Budapest, 1885.
Csapodi, Ludooicus: De gratia Christi, Tyrnaviae, 1769.
— — De Religio ne revelata. I—II. Tyrn. 1771.
— — De Deo. T y r n . 1772.
— — De SS. Trinitatis et -incarnationis mysteriis. Tyrn. 1772.
Dictionnaire Antiphilosophique. Nouv. éd. 1769.
Dictionaire Philosophique de la religion p a r l'auteur des erreurs de Voltaire. I—IV. Nouv. éd. 1775.
Eckhardt Sándor: A f r a n c i a forradalom eszméi Magyarországon, Buda-pest. é. n.
— —- U j a b b adatok a m a g y a r fölvilágosodás történetéhez. Klebels-berg eml. kv. Budapest, 1925. 555—30. 11.
Elenchus generalis librorum S. J. bpesti egyet. kvt. k é z i r a t t á r á b a n . Fejér, Georgius: História Academiae Scientiarum Pázmániae. Budae, 1835.
Giraud, Victor: Le christianisme de C h a t e a u b r i a n d . L Paris, 1925.
Grigely, Josephus: De concordia philosopliiae cum religione. Budae, 1796.
Haller, Josephus: Animadversiones in novam philosophiam Volteri.
A p a n n o n h a l m i kvt. kézirattárában.
Handerla, Franciscus: História critica litteraria philosopliiae. Budae, 1782.
Hubert, Franciscus: Theologiae dogmaticae volumen I. Budae, 1783.
Hurter: Nomenclator literarius recentioris theologiae catholicae. I—V,
—• - Considerationes probi et sinceri P a t r i a e Civis. Cassoviae, 1795, Szoorényi, M. ].: Caussa religionis contra Libertinos defensa. Budae, 1779.
Zabuesnig: Historische und k r i t i s c h e Nachrichten. Augsburg, 1779.
Zsioics, Matthias: De dogmatis orthodoxae religionis. I—X. Pestini, 1789—1794.
TARTALOM.
Oldal
Előszó 3 I. A cenzúra.
A cenzúra Mária Terézia alatt. — XIII. Kelemen p á p a bre-véje. — A királyi dekrétum. — A cenzúra II. József és II. Lipót korában. — A cenzúra I. Ferenc a l a t t . . . 5 II. HitoédŐ irodalmunk Mária Terézia korában.
Csapodi—Molnár—Szvorényi 10 III. A hitoédo irodalom hanyatlása II. József alatt.
Poor—Alexovies—Zsivics 33
Poor—Alexovies—Zsivics 33