ábra: Automata és manuális mérőállomással rendelkező települések (Forrás: OLM)

A manuális mérőhálózat a települések levegőszennyezettségének jellemzésére, állapotának értékelésére, az éves trendek elkészítésére, valamint a nagy szennyezőanyag kibocsátású források hatásainak elemzésére alkalmas. A mért eredmények összefoglaló excel táblázatok elérhetőek az OLM honlapján. Az adatokat megkaphatjuk havi kimutatásban, fűtési és nem fűtési évre, illetve teljes évre vonatkozóan. A mérőhálózat a következő légszennyező komponensek vizsgálatát végzi:

 SO2 és NO2 komponensek mintavétele (folyamatos 24 órás) és analitikai vizsgálata,

 ülepedő por mintavétele (folyamatosan havi) és gravimetriás meghatározása,

 szállópor mintavétele, gravimetriás meghatározása, valamint a mintából (ahol lehet PM10 mintából) nehézfémek (pl. ólom és kadmium) meghatározása.

48

A mérőhálózat 130 település adatait követi nyomon, amelyeket szintén az 3.3. ábra mutat. A mérőpontok közül 16 határoz meg kéndioxid, 148 nitrogén-dioxid és 21 szállópor koncentrációt.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat vizsgálata során megállapítottam, hogy a rendszer megbízható, összehasonlítható aktuális légszennyezettségi adatokat szolgáltat, amelyek a környezeti hatásvizsgálatok során felhasználhatók a levegőminőség, illetve a háttérszennyezettség értékelésére. A Mérőhálózat interneten elérhető, regisztráció nélkül ingyenesen használható. A vizsgálat során a honlapot könnyen kezelhetőnek, logikus felépítésűnek találtam. Az adatok egyszerűen, több választható formátumban (excel, html, pdf, csv) letölthetők a hálózat honlapjáról, különleges programigényük nincs. A mérőpontok tekintetében az Európai Unió elvárásainak megfelelő számú mérőállomás áll rendelkezésre, ugyanakkor a mérőhálózat fejlesztése folyamatosan zajlik, a még nagyobb területi lefedettség érdekében.

Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat feladatát és hatáskörét a 277/2005 (XII.20) Kormány rendelet²² határozza meg. A több mint 140 évre visszanyúló tradíciónak megfelelően meteorológiai adat-, információgyűjtő és elemző szervezet, amely az utóbbi évtizedekben egyre inkább információt szolgáltató szervezetté is vált. Ennek megfelelően Magyarország területén szinoptikus mérő- és észlelő hálózatot működtet, magaslégköri rádiószondás méréseket biztosít, működteti a meteorológiai radarhálózatot és a villámlokalizációs-rendszert, biztosítja ezen információk begyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, a meteorológiai adatbázis fenntartását, folyamatos feltöltését. Időjárási elemző és előrejelző tevékenységet folytat, amelyhez a legkorszerűbb előrejelzési produktumokat és saját futtatású előrejelzési modelleket használ fel. Mindezen tevékenységek végzéséhez szükséges és a tevékenységek eredményeként létrejött információk cseréjére fenntartja és fejleszti a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által koordinált telekommunikációs csatornák magyar szakaszát, gondoskodik a hazai meteorológiai adatoknak a nemzetközi távközlési rendszerbe való beadásáról és a hazánkat érintő adatok elvételéről és feldolgozásáról. A felsorolt feladatok magas szintű ellátásának érdekében az OMSZ kutató-fejlesztő tevékenységet is végez (Czelnai 1995).

A szolgálat időjárás elemző és előrejelző tevékenysége során tájékoztatja a nyilvánosságot az aktuális időjárási helyzetről, orvosmeteorológia tudnivalókról, pollen- és napi jelentéseket készít. 14 település esetében szolgáltat napi radar, villám, műhold (infra és látható), hőmérséklet-változás, napi csapadék, hőmérséklet, szél, légnyomás, csapadék, nedvesség és hóvastagság adatokat. A mért adatokat az adott településeknél táblázatos formában ismerteti, az országos értékeket pedig térképen ábrázolja. Humánmeteorológiai vizsgálatai keretében 5 település UV-B sugárzását követi nyomon. A repülőterek (7db) számára repülésmeteorológia adatokat is mér. Az agrometeorológiai adatok széles köre megtalálható a Szolgálat honlapján.

22277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Meteorológiai Szolgálatról

49

A hőmérsékleti és csapadék adatokat tartalmazó oldalon a mért hőmérsékleti illetve csapadék adatokból számított 1 napos, illetve az utolsó 5, 10, 30 vagy 90 napos időtartamra vonatkozó átlaghőmérsékletek és összegzett csapadékadatok, illetve azok sokévi átlagtól vett eltéréseinek térképes megjelenítése látható. Hasonló a helyzet a napfénytartalom tekintetében is. Az 5 cm mélységben mért talajhőmérséklet adott napra vonatkozó átlagai mellett megtalálhatók a meghatározott talajrétegekre számított, hasznos vízkészlet %-ban megadott talajnedvesség és a mm-ben megadott vízhiány adatok is. Ezek a mért adatokból számított átlagok, amik jelentős eltérést is mutathatnak egy meghatározott pontban mért adatokhoz képest. A térképes anyagok alapján szöveges elemzések és értékelések is készülnek.

Az éghajlati adatsorok Magyarország néhány nagyvárosának (Budapest, Debrecen, Szeged, Szombathely) napi adatsorait tartalmazzák az 1901-2000 időszakra vonatkozóan. Ezek a legfontosabb éghajlati paraméterekre (napfénytartam, hőmérséklet, csapadék) terjednek ki. A napi adatokon kívül havi és éves elemzéseket is készít a Szolgálat. A számszerű értékek mellett grafikonokon is ábrázolják a legfontosabb paraméterek éves értékeit. Az adatok lekérése minden esetben díjfizetéshez kötött.

A levegőkörnyezet vizsgálatánál a városi légszennyezettségre, a háttérszennyezettségre valamint a gammadózis-teljesítményre is kiterjednek a mérések. Budapesten egy 12 állomásból álló automata mérőhálózat működik. Az itt mért nitrogén-dioxid (NO2), kén-dioxid (SO2), ózon (O3) és szálló por (PM10) órás adatok térképeken, illetve táblázatos formában megtekinthetők a honlapon. A további települések mért városi légszennyezettségi adatokat az OLM honlapján találjuk. Magyarországon hat háttérszennyezettség-mérő állomás működik. Ezeken változó elosztásban mérik az ózonkoncentráció, a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, ammónia és salétromsav koncentrációk napi 30 perces maximumát, órás értékeit, valamint a légkörben lebegő parányi részecskék ion, illetve nehézfém tartalmát. Emellett számolják a napi és a havi átlagot, és a sokéves átlagtól való relatív eltérést is. Öt mérőállomáson vizsgálják továbbá a csapadékvizet (ion-koncentráció, pH értékét, elektromos vezetőképesség). 26 településen található gamma-sugárzást regisztráló meteorológiai mérőállomás. Ezek eredményei a honlapon szintén megtalálhatók, az adatok azonban csak tájékoztató jellegűek.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a levegő állapotával kapcsolatban széleskörű tájékoztatást nyújt. Ezek az országos adatok a környezeti hatásvizsgálatok során a klimatikus állapotok jellemzéséhez, illetve Budapest esetén a levegőállapot jellemzéséhez is felhasználhatók. A többi város adatait az OLM tartalmazza. A weboldal könnyen kezelhető, a letöltési lehetőségek azonban korlátozottak. A honlapon található időjárási adatok folyamatosan frissülnek, ezek elérése mindenki számára biztosított, ingyenes, külön programot nem igényel. A jogszabályban meghatározott alapfeladatait meghaladó tevékenység során előállított adat és információ lekérése – például éghajlati adatsorok – azonban díjfizetéshez kötött, amelyek összegéről a honlap tájékoztat.

50

Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM)

A hosszú évtizedes talajtérképezésnek és talajvizsgálatoknak köszönhetően Magyarország olyan talajtani információbázissal rendelkezik, amely az európai országok között egyedülálló (Várallyay 1989, Várallyay et al. 2009). Az elmúlt két évtizedben a térképi alapú talajtani információk jelentős része került digitális feldolgozásra, beépült különböző térbeli talajinformációs rendszerekbe (Szabó és Pásztor 1994), és létrejött egy online digitális rendszer (Tóth et al. 2009).

A talajok minőségi állapotának országos mérését, megfigyelését, a változások figyelemmel kísérését, értékelését, valamint az adatok nyilvántartását a termőföldről szóló törvény²³ írja elő. A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer első működő részeként valósult meg. A tényleges észlelés 1992-ben kezdődött meg. A TIM mérőhelyek kijelölésénél alapvető követelmény volt a reprezentativitás, lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és a bekövetkezett változások nyomon követésére. A fenti szempont figyelembevételével 1236 pont került kijelölésre. A TIM fenntartása és üzemeltetése kizárólagosan állami feladat, működése kiterjed az ország egész területére, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. A rendszer a racionális agrár-környezetgazdálkodás nélkülözhetetlen alapja, hazai talajok környezeti állapotfelmérésének szerves része, ezen kívül pedig nemzetközi kötelezettségek is előírják hazánk számára (Várallyay 1994, Dobos et al. 2010).

Felügyeletét a Földművelésügyi Minisztérium Növény- és Talajvédelmi Főosztálya gyakorolja, szakmai irányítását pedig az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete által koordinált szakértői bizottság látja el (Marth és Karkalik 2004).

A mérőhálózat pontjai kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein kerültek kijelölésre, ezért reálisan és természethűen jellemzik az ország talajviszonyait.

A mérőhálózat 3 megfigyelési pont-típust foglal magában:

 országos törzsmérő hálózat (I-pontok, mezőgazdaságilag hasznosított területek) 865 mérőpont,

 erdészeti mérőpontok (E-pontok) 183 mérőpont,

 speciális mérőhelyek (degradálódott területek, ivóvízbázis hidrogeológiai védőterületei, fontosabb tavak és tározók vízgyűjtője, erősen szennyezett ipari körzetek, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezésre igénybevett mezőgazdaságilag hasznosított területek, erősen szennyezett agglomerációs körzetek, üdülő övezetek hulladék és veszélyes hulladéklerakók környéke, roncsolt felületek, közlekedés által érintett szennyezett területek, katonai létesítmények és körzetük, természetvédelmi területek, környezetvédelmi szempontból érzékeny területek, S-pontok) 188 mérőpont (Várallyay és Leszták 1990).

231994. évi LV. törvény a termőföldről

51

3.4. ábra: A Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer mérőpontja