• Nem Talált Eredményt

Mellyben befoglaltatnak 1 6 5 8 és 1 6 5 9 e s z t e n d ő k b e n v e s z e d e l m e s d o l g o k : portai fővezér tatár chám kijövetek; Borosjenö e l v e v é s e . Barcsai Á k o s n a k f e j e

-delemségre való emeltetése a fővezértől. .

ELSŐ RÉSZ.

Medgyesi januariusi gyűlés : Rákóczi György decla-rálja magát: a regiment senkinek nem engedi. Hozzá való követse'gek. Haddal obruálja az ország ne'pót. Mi-csoda okokkal kénszerittetnek visszafogadni. Az ország-tól intetik a hajdúság; de az ország leveleit Gyulai el-fosztatja. Porta az országra is haragszik , még is meginti.

A fejedelem mint akarja szorongatni portát? Az ország romlásával kánszerittetik választ tenni. Mikes Mihály titkos követsége. Kemény János titkos izeneti. Krimhől fejedelem a nagy hadi készületekre sem hagyhatja a titu-lust. Tatár chám budai vezér által ex superabundanti in-tetik az országot. Májusi gyűlés. Ország fegyverre inge-reltetik. Arra választétele , ultimatim való declaratiója.

Ez megirtt módon a végzés minden r é -szeiben semmivé tetetvén , az uj fejedelem, a tanácsurak tetszéséből ad diem 9am Janua-rii anni 1658. Medgyes városában gyűlést hirdetett vala, melly gyűlés hogy minden zűrzavarral fogna teljes lenni, noha az haza közönséges megmaradásának szeretői és ol-talmazói jól látnák, és némellyek azok közül sokaktól intetnének i s , magok s az ország megmaradásáról gondot ugy viselnének, a

gyűlésre bár jó hadi készülettel gyülekezné-n e k : azok migyülekezné-ndazáltal jó lelkek ismeretitől viseltetvén, és az egész dolgoknak kimene-telit , s magokat egyedül csak istenre bizván, hogy az uj fejedelemmel együtt a végzésnek megrontásával is méltán ne vádoltathatnának, csak a szokás szerint, had és fegyver nél-kül mentek és gyülekeztek vala. ·

Rákóczi György fejedelemnek azért levél írattatván az országtól Medgyesröl, és BdníTy Dienes állal Gyaluba elküldetvén, mind a k ö -vet s mind a levél által nagy esedezéssel·Mé-rettetik vala: kedvezne a szegény hazának, szándékát tenné le s a meglett erős hittel va-ló végzés szerint a fejedelemségnek is hagy-na békét.

Ez alatt az ország státusi a hajdúságra kö-zönségesen egy intőlevelet i r á n a k , mellyben őket hazájok szeretetére, magok megmara-dására csendességben ülnének veszteg; mert különben hamar napon való nagy romlások-n a k , pusztulásokromlások-nak magok leromlások-nromlások-néromlások-nek okai, nagy szorgalmatosan intik vala.

Melly leveleknek mása a váradi káptala-noknak is megküldetvén, hogy azon dolgot

-sa

3 5 3 SIRALMAS MAGY. KRONIKANAK IX. KÖNYVEI. 354

a hajdú-városokon mindenütt , éjjel nappal publicálni, kiterjeszteni igyekeznék, nekiek nótának poenája alatt az országtól megpa-rancsoltatott vala.

Mélly levelekkel, hogy a jövétel Gyalura, az ország közönséges utján, bátorságos nem volna, az Havasokon által Zalaknára, Ab-rudbányára váradi Pankotai Györgytől igen sietséggel küldették vala.

Az káptalanok a parancsolat szerint ugyan Pankotay Györgygyél együtt Váradrul Sza-lonta felé az ország levelei s parancsolatja mellett megindulván, azon parancsolatnak végbe vitelére nagyon menni kezdették vala.

De Gyulai Ferencznek a dologban híre esvén, vagy 25 lovast azonnal utánok bocsátván és megüzetvén, tőlük az ország leveleit elfosz-tatta vala, igen megfenyegetvén, az isten ötet úgy segélyével izenvén: mindjárt meg-t é r n é n e k , fél nyomára se mennének; mermeg-t másképen lenne dolgok. És igy á szegény ország abbeli igyekezete haszontalan lön.

Bánffy Dienes a fejedelemtől visszaérkez-vén , egyebet semmi kívánatos választ nem hozott vala, hanem c s a k , ha az fejedelem visszafogadtatnék, mindén jóknak igéretét.

De az ország annyi Ígéreteknek is nem köny-nyen hihetvén s azonban a fejedelemtől való félelem mindeneket kényszeríttetvén, hogy az első követség nem kivánatos volna: más k ö v e t , Barcsai Ákos, ki akkor az ország között praesidens volna, bizonyos ígéretek-kel küldetett vála; ki a követségben mint járt, ö tudta. De Barcsai Ákos Gyaluból

Medgyes felé visszaindulván, Rákóczi György f e jedelem hadaival ottan indulván, maga is a k ö -veteket utoléri, együttvelek egész éjjel mind jővén, kész feles hadait á Medgyésen gyűlésbe egybegyülekezett ország népére nagy vélet-lenül igyenesen reá vitte vala.

Mindenek, a kik a fejedelemtül különböző elmével volnának, elöttök jelenvaló félelem forog vala ! és hogy látnák, egyéb a dolog-ban nem lehetne, mint ha szabad jó akarat-jókból cselekednék: az mezőre eleibe az uj

fejedelem Rhédej Ferencz az urakkal kimen-vén s becsülettel excipiálván, a

városba.beviszik. És igy kinekkinek vétségekről k ö -zönséges engedelem adaték, s az haza sza-badságiban való bántódási is megorvosoltatni igirteténék; ugy hogy most mindeneknek elméjek megcsendesittetni láttatnak vala. Igy a nyavalyás hazának és fejedelemnek is dol-gai valamennyire csendesittetni s zurzavari leszállani állíttatnának. . .

Gyulai Ferencz Váradon az regiment, fejedelmi igazgatást ujobban kezében lenni megértvén, csudára méltó, rajta a melly nagy öröme vala; s hogy a fejedelem az ö tanácsából, segítségéből emeltetett volna a fejedelmi méltóságra njobban maga két k e -zeivel tötte volna, s hogy ollyan hűséges hasznos nagy szolgálatjáért, ha Makovicza vára minden jószágostul neki adatnék, avagy nem méltán megérdemelné-e? közönségesén akárkik elölt is nagy dicsekedéssel bészéleni, az dolognak még végét és kimenetelét meg nem gondolván, nem átalja vala, nagyon kiterjesztvén h ű s é g é t , szolgálatját, úgymint ki egyedül tanáltatott volna az egész ország-ban , ki az fejedelemhez való hűséget hozzá mind boldog s mind boldogtalan állapotjában válósággal megbizonyította, s mellőle el nem állott volna. . .

De hogy azután üdö múlva nagy gyakor-ta emlegetvén s számlálván hűséges szolgá-latját , hogy azokért semmi méltó és érdem-lett jutalmaztatása, avagy immár hacsak Po-csaj is azokért neki nem adatott volna, na-, gyon sohajtoz vala 1 Kinek ezen esztendőnek utolján engedtetett vala, hogy néhai Klobu-siczki András árváitól vállhatna magához Zemplén vármegyében levő egy falujokat; az kezéhez is váltotta volna, Ielevén nekik az.

3000 forintot. ' ; : . De ezen erdélyi ujabb változások császár-nak és a portácsászár-nak fülébe jutván,. elméjükben már a fejedelem ellen nem csak haragot, h a nem feldühödtséget és hoszuállásra való g e r -jedezést indítottak vala; de .a.szegény hazát

is, mellyet.azelőtt ártatlan állítanának, már a porta ellen való vétekben részesnek állítani kezdették vala; mindazáltal is: az ártatlanok-ért, a! büntetéssel nem hirtelenkednek. vala,

SZALARDI MUNKÁI. 23

355 SZALÁRDI MUNKAI. 3 5 6 hanem az budai és tömösvári passáktól

újon-nan való követek és levelek küldettek vala, kik által megmutogattatván az országnak vét-sége : hogy a fényes porta akaratja ellen s engedelme nélkül visszafogadott fejedelmet hagyná hátra az o r s z á g , ujobban is paran-csoltatik vala; mert ha hol nem: már a vé-tek is nem csak a fejedelemnek, hanem az egész ország engedetlenségének, csalárd-ságának és jádzató hazugcsalárd-ságának tulajdoníttatnék !

-Az fejedelem ezek szorgalmaztatására ad diem 9-am Április Fejérvárra gyűlést hirde-tett vala. Mellyen a dolognak fejéről, a mi parancsoltatott volna, semmi nem végeztet-hetett vala; hanem csak, hogy a fejedelem magát arra i g i r n é : ha a porta az országnak közönséges athnámet, hitlevelet adand arról:

az országot minden szabadságiban, s az szul-tán Szulimán athnameját is minden részeiben megtartja; Jenőt az országhoz s alihóz tar-tozandó_részekhez birató véghelyeket el nem kívánná: kész leszen igy a fejedelemséget letenni. De ha a porta maga alattvalóitól ma-gát igy szorongattatni nem fogná szenvedni, a fejedelem a hazának következendő kárát , és hogy a porta utolsó romlására, veszedel-mére igyekeznék, nagyon mutogatja vala.

És ez okon az országot maga szabadsága ol-talmazására, vele együtt a fegyverfogásra inti, serkengeti, és hogy különben a fejedelem-séget le sem t e n n é , nyilván állatja vala.

Ezek az országtul nem mindenképen j a -valtatának, hogy azzal a portát nem engesz-telődni , hanem inkáb felgerjeszteni látnák;

magoknak is nagy nehézségnek tartatnék ugy igyekezni megszorongatni éz egész világon leghatalmasabb nemzetet, ki már az ország ellen haragra és bosszúállásra is gerjedett volna. De hogy különbet cselekedni nem merészelnénék, s az fejedelem által csele-kedni nem is engedtetnének, az portára és vezéreknek az fejedelem tetszése szerint az megirtt módon íratni kénszerittettek vala. Az fejedelem azonban Mikes Mihály cancellariusát követségbé a magyar királyhoz rendelvén, hogy azon dologban az ország népétől is f ő

-követnek ismertetnék s 'neki abban hitélszer-ző-levél is adatnék ő felségéhez, a-fejedelem nagyon kívánja az ország népétől.

Ugyanezen áprilisi gyűlés alatt Kemény Jánosnak krimi fogságából küldött levelei é r -keztek vala, mellyeket tiszteletes Sellyei Istv.

orthodoxus evangelicus p r é d i k á t o r , ki maga kezességére szabadulván, és Szigeti nevű szolgája az ország lakosinak hoztak vala.

Mellyekben maga és több rabszolga társasági szabadulások felöl ir vala. De főképen az o r -szágot tatár chámnak nagy készületiröl s nagy fenyegetődzésérül tudósítja v a l a ; és hogy mindeneket levélre bízni bátorságosnak lenni nem állítaná, ugyanazok által nagy titkos dolgokrul, de a mint a kimenetel m e g -mutatá, igen valóságosokrul, szóval izent vala. Melly izenetek általok a fejedelemnek valóságosan "értésére is a d a t á n a k ; de hogy főképen az ország megmaradását, nem a n y -nyira a fejedelem maga javát illetni láttatná-n a k , hogy seláttatná-nkiláttatná-nek, láttatná-ne jeleláttatná-nteláttatná-nék , láttatná-nagy kemény fenyíték alatt megparancsoltatott v a -la. Az mint azt Szigeti Péter azután , már az haza fellobbant tüze alatt, urától ismét ki-bocsáttatván , sokaknak beszélette vala. É s igy a szegény nyavalyás háza a f ü g g ő l e g reá szakadó romlást és veszedelmet meg nem t u d hatván , annak orvoslásában módot nem k e -reshetett s el sem távoztathatta vala.

Az szegény hazának csaknem szintén tel-jességgel utolsó és végső veszedelmét elölvivö gyűlése ad diem 22. May ugyan F e j é r v á r -ra hirdettetett vala, ollykor hogy az török hadak Lúgoshoz s Karánsebeshez már csak k ö z e l , s az ország népe is a fejedelem p a -rancsolatjából fegyverben volnának. Melly alkalmatossággal a fejedelem is az országnak bizonyosan értelmét venni k í v á n v á n , hogy az közönséges .szabadságért és Jenő váráért fegyvert kellene f o g n i , jovalja vala.

MÁSODIK RESZ.

Az fejedelem minden fizetett hadaival az országbul kimegyen ; népét Jánosdnál több népével conjungálja ; Táraddá megyen. Az erdélyi nri főrendek bazájokba

357 SIRALMAS MAGY. KRONIKANAK IX. KONYYEI. 358 nem bocsáttatnak. Váradról Jenőbe, onnan hadaival

Arad és Lippa tájára. Az vitézlő nép örül a törökkel va-ló hadakozáson ; a fejedelmet nagyon magasztalják. A-radnak felégettetése , és az egész lippai szorosbeli harcz minden környülálló dolgaival, kimenetelével. Gyula alá küldés. Aradnak porrá s hamuvá való tétetése. Gyulai Alaj bég Apáti nevű faluja felégettetése ; Váraddá való megtérése.

Hogy pedig m á r a budai vezér Kenán p á s -sá nagy hadakkal Tömösvárnál gyülekezvén, maga mellé naponkint nagyobb nagyobb e r ő -ket, sőt a portai fővezért is nyilván kivárná , még ezen derék hadaknak megegyezése nem lenne, hogy addig kellene vagy egy jeles vitézi próbát vélek megtenni, a fejedelem tanácsosnak állítja vala; mindazáltal az o r -szágból ottan a gyűlés után minden fizetett hadaival kimenne.

. " És azonnal juniusnak elein a tanácsurak ' Haller Gábort, Bethlen Jánost melléje vivén, minden fizetett hadaival a Kaján utján Belé-nyes felé az országhol kiment vala. És hogy a lippaiak, aradiak a jeneieltkel nagy vonakodásban volnának, egyik a másiknak c s o r -d á j á t , ménesét hajtogatván, már az oltkin való vármegyéket, hajdúságot is Jánosdhoz , Szalonta mellett, kiszállítani táborba paran-csolta vala; a hova maga is minden fizetett hadaival die 23-a Junii érkezvén és mege-gyezvén , maga Váraddá csak udvarnépével térvén , s az melly hadakat Tiszántúlról 0 -nodból, honnét várna, azok is hogy érkezhet-n é érkezhet-n e k , érkezhet-néháérkezhet-ny érkezhet-napokoérkezhet-n ott várakozik vala.

Az fejedelem mellett levő erdélyi főren-dek , hogy egyfelől tatár chám, másfelöl portai fővezér nagy készületinek s indulat-jóknak hirek nem kevéssé zengedezne, men-tegetvén-magokat házok népének csak nagy gondviseletlenöl való maradásokkal, a f e j e d e -lemtől hogy elmaradhassanak és visszame-hessenek,· nagy igyekezettel valának. De nem hogy elbocsáttatnának, de még főképen, és Bethlen Jánosnak minteg y protestative, t u dománytétel szerint, a szemekre hányatta v a -la , hogy ők levén elébbvalók, s kötelesséT gek s.hüségek is tölök mást kívánván, mégis uroknak, fejedelmeknek, haz áj ok javára n é

-zendö előtte álló ¡Ilyen nagy hasznos dolgának idején, másokdolgának is gonosz példát m u -tatni és ¡Ily módnélkül elmenni igyekeznének!

és hogy azt semmi uton megpróbálni ne m e -részelnék , nagy keményen megfenyegettet-tek vala. És igy Szuhai Mátyás a kállai kapi-tány is a Szabolcs vármegyei hajdúsággal, s onódiak is táborára elérkezvén, maga is die 28-a Junii Váradról tábor után indult vala , kit már azelőtt való nap Jenő felé megindíta-ni parancsolt vala.

Jenőnél nem sokat késvén , az otlvalókat is felvivén, ottan Lippa felé megindula, olly igyekezettél, hogy·ha a vezér hadaihoz hoz-zájok férhetne, még nagyobb erő hozhoz-zájok nem érkeznék, velek a szerencsét elpróbál-hassa. Olly nagy készséggel s szívvel is vala pedig a vele való sok szép magyarság s k ö z -vitézlö nép, hogy a törökkel való hadakozást olly régen kívánták s ohajtották volna, hogy már egyszer valaha nagyobbal lenni alig ítél-tethetnék : magokat boldogoknak állítván, hogy azt az üdöt érhették volna ! Az f e j e d e lem pedig nagy vitézi bátorságát, hirét s h e -vét, magaviselését az égig magasztalják vala!

Az várandó jó szerencsének elprobálásá-ban nagy akadályokra lenni láttatik vala,hogy a budai vezér minden hadaival a Maroson tul volna, s az víz is nevekedett l e v é n , rájok gázlóban nem mehetnének, a hid pedig a vá-ros alatt erős helyen l é v é n , ha magoktól a törökök általjöni s harczot adni nem akarná-n a k , aakarná-nakarná-nyi sok szép hadakakarná-nak fáradtságok csak híjában múlni állíttathatnék. Arad nevű török kastély és Palánk Lippán alól egy mért-földnyire, de a Maroson innen, Jenő felöl l e v é n , hogy azoktól a lippaiakkal együtt a jeneiek csak a felül való napokban ménesek elhajtása dolgában, különben is nagy kárral, boszuval illették vala, azt találák, azt felé-g e t v é n , ka különb harczot adni nem akar-nának i s , de azzal felingereltethetnének s inditathalnának az általjövetelre.

Melly reménységekben meg sem csalatkozának; mert noha az mieink elöljáróit e g y -elsöben. az aradiak csatával fogadnák, ugy hogy a kastély alatt egyelsöben. el is

hullat-_ r E3

359 SZALARDI MUNKAI. 3 6 0 nának bennek, egy Forrai János nevö jó

had-nagya is fejedelemnek miattok lövéssel ugyan-akkor elejtetvén; de vivén eszekbe, a feje-delem derék hadait megvárni nem az 5 ere-jekhez való volna, az helyet pusztán hagy-v á n , a Maroson hajókon állalállottak és szaladoztak vala.

-Arad azért die 5 - a Junii nekigyujlatván, s annak tüze Lippára megláttatván, az vezér is hadait azonnal általszállitván , jancsárját a szoros toroknak elein való oldalocskába, egy romlott puszta kőfal és valami bokrok között való sánczhelybe valahány könnyű lövő-szerszámival állatta vala; lovassai pedig ha-dainak rendelt seregekbe rendeltettek, s jobb szárnyában az igazgatás Gyulai F e r e n c z

-r e , bal szá-rnyában pedig Szuhai Mátyás-ra bizaltatott vala , ekképen a gyalogságot k ö z -ben vivén, a mint azok érkeznének, a nagy szép sürü s temérdek gabona között mende-gelvén, maga a fejedelem hadainak dereká-val a dandárt tartja dereká-vala.

Az ellenségnek elöljárója közelitvén, Szukái Mátyás bal szárnyél, hogy a mezörül a zokat a Maros felé beszoríthatná, nagyon n e

-•kiökleltetett vala, kiknek hogy mind a mézö-rül , s inind a melly felől jöttek vala, utjok elfogatlatott volna, ugy a Marosnak szorittatának, hogy nagy része a Marosba u g r a t -v á n , odaborlttalnának; a kik pedig a parton utolérettetnének, lekonczoltatnának. Mellyet látván a több török seregek, mintegy m e g

-rémülve megtartozni kezdtek vala. De a mie-ink azokra.is nagy sebbel sietvén, hogy a lesben levő jancsársághoz és lüvöszerszámok-lioz (mellyeket még a mieink eszekbe nem veitek vala) nagy bizodalmok volna, ottan nagyon a szorosra tartani s a mieinket a lesre .vinni igyekeznek vala.

Az üzésben midőn a törökök közül sokan hullanának, s azonban a jancsárok a mielnk-hez a lesből nagyon lövöldöznének, ottan Gaudi András a népet az üzésböl megfordí-totta s tartóztatta vala : ki hogy addig is mig a gyalogság é r k e z n é k , hogy őket a bokrok között közelebbről megoldaltathatná , a vele levő dragonyok közül vagy tizenhatot gyalog

szállított vala. De azonban a szorosbul a mienk ellen feles lovas török ütvén k i , o n n a n felöl is rájok mind jancsárság, s a t a r a c z k o k kal is nagy lövést t e v é n , hátrább n y o m a t t a -tának, melly alkalmatossággal a gyalog szál-lott dragonyok odaszakasztatván levágattak vala.

De a Gaudi a gyalogot jőni siettetvén s valahány könnyű lövőszerszámokat is nagy hamar hozatván, a jancsárságot hátok megöl megkerülvén, igen jó alkalmatossággal felül a nyakról, elsőbben is a jancsárságnak nagy sürü lövést kezde szóratni a n y a k á b a , kiben azonnal nagy sok kár esni k e z d v é n , s ott a dolgot tovább megállhatni sem k e z d h e t v é n , ottan a lövőszerszámokat e l h a g y v á n , m e g -futamtak vala.

Gaudi a győzedelem kezdetinek örülvén és azt continuálni meg nem szűnvén, egy r é -szét a gyalogságnak azon jancsárság helyébe állíttatván, és a magok lövőszerszámit is a török seregekre forgattatván , mind azon sánezhelybül, s onnan felől való nyakról sürü lövéseket az ellenségnek nyakába szóratni kezdett vala. Azalatt a lovas seregek is a szoroson rájok nyomulni nagyon kezdvén, az ellenség nagy sok kárral annyira az hídnak szoríttatott vala, hogy a hídról kétfelöl a Ma-rosba mintegy búzakévék módjára nagy sürün hullnának; sőt hogy hátmegöl nagy erővel nyomaltalnának, a Marosnak ugratni s e r e g e n kint zászlóstól is kényszeríttetnének, kik k ö -zül a túlsó partra, hogy a Marosnak áradása lenni tajált volna , nein sokan úsztathatván , az vízben is bennek nem kevesen vesztek vala. ·

Az vezér, mint azután hallatott, inig G a u di András a Iövőszerszámokkal, g y a l o g s á g -gal a nyakra fel nem érkeznék, az harezot egy oldalból jól fenvaló helyről nézni kezdette v a -la. De látván a jancsárságnak helyéből való kinyomattatását, ottan az helyről leszállván, az hídon kelletinél hamarább általtakarodott vala. És igy a viadalban a mieinknek harmad részényire is alig jutott vala : valóban szép szerencséjek s nagy nyereségek c s a k ; i g e n kevés kárral lőtt vala. Ellenben a törökök

0 ' —

361 SIRALMAS MAGY KRÓNIKÁNAK IX. KÖNYVEI. 0

362 közül az egri p a s s a , esztergáim bég sok fő

uri törökökkel ki a Marosban, s ki fegyver miatt elveszvén s bennek vagy kétszázig el is fogattatván , kik között nagy sánczokra való uri és fö ispahiák is valának, lövőszerszá-mok is elnyerettetvén.

. Az törökök közül a cserékre s gazokra is nagy sokak szaladtak vala, de az harcz m e g -létele utan olly igen nagy záporeső lett vala , hogy az vitézlő nép nagyon megázván, ked-vetlenözvén az gazokról ki nem vadásztathat-tak vala.

Az harcz után a fejedelem mellett udvari prédikátora Yárallyai Lörincz jelenlevén, szép hálaadó zsoltár-éneklés után istennek jótéte-ményét a jelenvaló alkalmatosság szerint nagy buzgoságos hálaadással megköszönvén, hálásra vissza , Csiger nevü faluhoz jöttek vala. Az honnan a fejedelem vagy ezer jo lovast azon éjszaka Gyula alá küldött vala;

kik még éjszaka a gyulái kertekbén l e s -be -beállván, az alkalmatosságot várják vala. Napkeletkor egy lovas a városból kijővén, a kertek között nagy süvöltéssel kimendegél véri, a kerteken kivül levő két halmoknál mégállapodván és széllyelnézelni kezdvén, a kertekben levő feles kopjás népet méglátván, azonnal visszarugaszkodván, n a -gyon utána valának hogy elkaphatnák, de nem érhetvén, beszalasztotlák vala. Az v á -rosban nagy zendüléssel valának; de kijöni semmiképen nem inerészlének, mindaddig is, mig· á mieink elunván a lesben való várako-zásokat, onnan kiindulnának; kimutatván ma-g o k a t , a ma-gyulaiak zászlóstul a kertek véma-géima-g kijöttek; de , hihető, kirekesztéstől félvén , kiebb menni utánok nem merészlettek vala ; álgyuval hozzájok csak vagy kétszer lőttek vala.

Kik egyenesen Apáti nevü falura alámen-vén , hogy azt igen l a t o r , tolvaj, elegybe-legy magyarok, oláhok, ráczok nem r é g e n megülvén, odafel Várad és Belényes vidékén nagy sok tolvajságokat gyakorolnának, falu-jokat tőbiil kiégették, s minden marháfalu-jokat

elhajtották vala.

Az fejedelem ismét másnap Árad alá

men-vén és ott táborostul harmad napig napolván, Aradnak minden kertéit, palánkit tőből kiégelteté s hamuvá teteté, és ekképen nagy ö -rümmel tervén vissza, az lakos népet házok-hoz bocsátotta. Maga pedig Váraddá nagy pompával bekisirtetvén, ott is nagy örömmel fogadtatott vala : az városnak szine és elei, a papokkal s oskolabeli sok szép iijusággal az várbeli egyházban s várban és a vár hidja előtt levő város piaczára nagy sűrűséggel felgyülekezvén; a fejedelem, minekelőtte maga házába bemenne, minden udvara n é -pével a templomba térvén , ott szép hálaadó zsoltáréneklés után, Nagyari Benedek, v á -rosbeli egyik prédikátor, a jelenvaló alkalma-tosság szerint, hogy istennek szép kegyelmé-vel bíró buzgó lelkű papi ember volna, isten-nek olly nagyságosjótéteményit nagy buzgo-ságos hálaadással megköszönvén, könyörgettetésében, istennek azon megmutatott j ó s á -gát fejedelmünkért s nemzetünkön továbbra is megmarasztani kívánta.

HARMADIK RÉSZ.

Váradnak eredeti, kezdeti. Várad várának situsa , formája , bástyája. Az városnak situsa , az folyó vizek derivatiói, azokon való malmok. Beretyó folyó vize. Vá-rad alól a Körös mellett egész Körösszegiga váVá-radiak sürü majorkodások: Pecze vize. Sz. László bányája avagy für-dője ; városnak vizek közölt levő darabja, annak re-kesz-kőfalai, bástyái. Ottvalő sokrendbeli lakosok egye-netlenségek ; az rendetlenségből gonosz dolgok ; vesze-delmes üdőkalatt munkálkodtatott azoknak orvoslások, s micsoda modalitásokkal ? Curatorok előtt való perek.

Utczáknak hadnagyságok alá s tizedekre való osztások ; azon jő rendnek szép effectnsi : váradi oskolák virágzás-állapotja ; fejedelemasszonynak ahhoz való szép benefl-ciuma ·, oskolabeli épitések. Ispotályokra való gondvise-lők.

Váradnak nevezeti illy gyakorta fordulván elő , hogy arról is szóljak valamit, nem illet-lennek állítom a végre is, hogy azon helynek állapotja avagy csak írásbeli emlékezetben maradhatna a posteritásoknál, ha már külön-ben , o j a j ! magunk tapasztalható megsirat-hatatlan nagy karunkkal magunknak egész

363 S Z A L A R D I MUNKAI. 364 nemzetestül , házastól megmarasztani nem

tudhatók-e avagy csakugyan nem akarók!

mint ide alább az 6 helyén meg leszen mondva.

Ez a város Bihar vármegyének és a Tiszán innen való darabföldnek metropolisa, fővá-rosa vala, mellynek helyén régenten nagy szép e r d ő i e v é n , a m i n t a históriák tartják, szent László király (ki 1095-ben regnálásá-nak 19-ik esztendejében szollíttatván ki az elöknek társaságokból, és ugyanazon váradi monostorban temettetvén), egykor az ö ural-kodása alatt azon helyen való Vadászatában belsőképen, mintegy menyeiképen, megille-tődvén, ugy épitette volt azon helyben a nagy két fris magos tornyú monostort, mellyek Bethlen fejedelem idejében, mint odafel em-lilteték, elrontattak vala. És ifjú János király idejétől fogva a török nemzet, hogy kiebb kiebb terjesztené hazánkban birodalmát, s főképen Szolnokot s Gyulát elfoglalná, d e -r'ekasabb bástyákkal épittetni és környülvetetni ugy kezdetett; melly már ugy m e g e r ő -síttetett vala , hogy Európában a keresztyén-ségnek egyik fő bástyájának és Magyarország kulcsának, bár adná isten 1 ne méltán állítat-hatott s tartatállítat-hatott volna.

Melly vár a városnak közepette, kerekded formában nagy erős kőrakással és kőfallal le-vén megkerítve, azon nagy kőfal kerítéséhez

kürnyül egyenlő mértékben öt igen nagy k a -samatás, reguláris, földdel megtöltetett fekvő bástyákkal levén környülvetelve; kapuja nap-enyészet felöl a városnak derekasabb és két víz között levő Péntekhely nevü utczáira (melly is jó gondviseléssel derekasan mege-rősíttethetett volna) nyílván. Az kaputól dél felé fordulván első bástyája uj bástyának, a -vagy hogy Bethlen fejedelem csináltatta vol-na : Bethlen bástyájávol-nak; a mellett ugyan délről Királyfia bástyája; a mellett napkeletről veres bástyának; ettől immár éjszak felé fe-küvö bástyája aranyasnak; ettől napnyugotra fordulván , éjszak és napnyugot avagy a vár hidja között levő bástyája csonkának nevez-tettetnének.

. Nagy kiterjesztett városa pedig az várat környülvevén, azt a sebes Körös szép folyó

vize , melly Erdélyben Körösfő nevü falunál egy forrásból eredvén, de idealább a Kalota havasából és több nagy sok hegyekből igen nagy nevekedést v é v é n , Váradig mindenütt kövön nagy sebeséggel alájővén, a várat d é l ről balra , a gyönyörűséges jó bortermő s z ő -lőhegyeket pedig éjszakról jobbra hagyván , a várast ketté szakasztja. Az hegy felől való részének pedig derekasabb sürü kőházas 0 -laszi nevü utczája, a derék városnak a vár felöl való belső részével, hogy ö r e g erős híddal összefoglaltatva l e v é n ; melly hidon alól a folyó víz egy fenekes gáttal kétfelé h a -sittatván, a jobbfelé tartó része Olaszi utczája mellett a várasnak azon a félen levő részeire beszegvén, még a váras között a g y ö n y ö r ű -séges sok szép szőlős, gyömölcsös kertek közül azori váradi szántóföldekig általhaladna, négy helyen való, hol három hol négy köre forgó igen fő malmokat hajt. Azon alól pedig Püspökire, Kereki várára és várasára tartván s Bojt nevü falu alól Hajdu-rUjfalu táján a Be-rettyó folyó vizébe (melly ismét a Meszesből eredvén a szilágyságnak egy részén Kraszna és Bihar vármegyéknek gyönyörűséges zsíros kövér lakóföldein sz. J ó b , A d o r j á n , Pocsaj váraira , Henczida és a megirt Újfalura nagy tekergös folyammal, de gyönyörűséges bő halas, rákos vizével aláhaladna) szakadván , minden falunként való jó malmainak alkalma-tosságával, annak a kürnyülvaló szép föld lakosinak nagy nyugodalmat szolgáltat.

• Ez emiitett derék váradi hidon alól levő fenékgáton pedig a Körös folyó v i z é n e k , a melly derekasabb része alászakadna., a v á rasnak derekas része s abban levő g y ö n y ö r ű séges iskolája, s azon alól P é n t e k h e l y u t c z á -hoz tartozó oldalutczák, s azon alól és kiebb Szombathely- és ahhoztartozó végső utczák mellett aláhaladván, egész K ö r ö s s z e g i g , a Csáki uraknak régi megavult várokig,'de e -gész mértföldön azon Körös folyó vize men-tében levő csaknem egymást érő sürü f a l u k , gyönyörűséges búzatermő határin és mezein, hol ben a falukban,- s hol csak kin a szép sík mezőkön szerén szerte esztendőt, által csak a sok szép majorkodásokat, sok szép b u z a - ég