aláírás
Tanú 1. ... (név) Tanú 2. ... (név) ... (cím) ... (cím) ... (sz. ig. sz.) ... (sz. ig. sz.)
* A megfelelõ jogviszonyt kérjük aláhúzni!”
2. számú melléklet a 100/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez
„5. számú melléklet a 100/2008. (VIII. 6.) FVM rendelethez
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY
Alulírott, ... (név), a(z) ... borvidék, ... hegyközség hegybírója igazolom, hogy a kérelem benyújtását megelõzõ szüreti jelentést benyújtó ... (név), (MVH által kiadott regisztrá-ciós szám), ... (cím) használja a szõlõ ültetvény-kataszterében a(z) ... (helység) ... (helyrajzi szám(ok)) alatt nyilvántartott ... ha területû borszõlõ-termõ ültetvényt. Az ültetvény:
– telepítésekor a vonatkozó közösségi vagy nemzeti rendelkezések megsértését:
Nem regisztrálták Regisztrálták
– a borpiac közös szervezésérõl, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet mó-dosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 479/2008/EK (2008. április 29.) tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint osztályozható borszõlõfajtával telepítették:
Igen Nem
– szõlõ termõhelyi kataszterbe sorolt területen fekszik:
Igen Nem
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 101/2009. (VII. 30.) FVM
rendelete
a borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sûrített szõlõmust és finomított
szõlõmust-sûrítmény után járó támogatás igénybevételének feltételeirõl szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agár-vidékfejlesztési, valamint halá-szati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsoló-dó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdéséneka)pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. §a)pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következõket rendelem el:
1. §
A borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált sûrített szõlõmust és finomított szõlõmust-sûrítmény után járó támogatás igénybevételének feltéte-leirõl szóló 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet (a továb-biakban: R.) 2. §j)pontja helyébe a következõ rendelke-zés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„j) kérelmezõ:az a természetes vagy jogi személy, to-vábbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely a bor elõállítója és a jövedéki adóról és jövedé-ki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben meghatározott egyszerûsített adóraktári enge-déllyel vagy bor adóraktári engeenge-déllyel rendelkezik.”
2. §
Az R. 4. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a 2009/2010. borpiaci év vonatkozá-sában benyújtott kérelmek alapján az összesített támoga-tási igény a keretösszeget meghaladja, úgy a keretössze-gen felüli, a támogatási határozatokban megjelölt támoga-tási összeg kifizetésére a 2010/2011. borpiaci évre megha-tározott keretösszeg terhére kerül sor.”
3. §
(1) Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendel-kezés lép:
„(1) A támogatás igénylésének elõzetes feltétele, hogy a kérelmezõ a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) hivatalos honlapján közlemény-ben – a (2) bekezdés szerinti adattartalommal – közzétett formanyomtatványt, valamint a kérelmezõ nevére szóló, a mûvelet napját megelõzõ 60 napnál nem régebbi, de a borászati év augusztus 1-jét követõen kiadott, a felhasz-nált sûrített szõlõmustra vagy finomított szõlõmust-sûrít-ményre vonatkozó, a borászati hatóság által kiállított minõsítési bizonyítvány másolatát a mûvelet megkezdését megelõzõ második munkanap 12 óráig az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgató-sága (a továbbiakban: MVH PKI) részére telefax vagy elektronikus levél útján benyújtsa. Amennyiben a mûvelet megkezdése több szabad-, illetve munkaszüneti napot kö-vetõ napra esik, úgy az elõzetes bejelentést a mûvelet meg-kezdését megelõzõ munkanap 12 óráig lehet megtenni.”
(2) Az R. 6. § (2) bekezdésd)pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben említett elõzetes bejelentõ lap az alábbi adatokat tartalmazza:]
„d) a szõlõmust, a részben erjedt szõlõmust, a még erje-désben lévõ újbor megnevezése”
A kérelmezett területre vonatkozó VINGIS térkép igénylõkódja:
Az ültetvény szüreti jelentéssel és származási bizonyítvánnyal igazolt termésmennyisége borban kifejezve: ___ hl*.
Kelt: ...
...
aláírás / P. H.
* A bortermés kiszámításának módja: a 2003/2004–2007/2008. borpiaci évek termésmennyiségei közül ki kell választani azt a két évet, amelyben a ter-mésmennyiség a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb volt. E két év terter-mésmennyisége NEM vehetõ figyelembe. A megjelölt öt borpiaci évbõl így fennmara-dó három év teljes – borban kifejezett – termésmennyiségét össze kell adni és a kapott értéket kell a rovatba beírni. Amennyiben a három borpiaci év valamelyi-kében a termésmennyiség csak szõlõben vagy mustban határozható meg, úgy azt a 4. § (2), illetve (3) bekezdései szerint kell bormennyiségre átszámítani. A bormennyiség szõlõbõl számítva a szõlõmennyiség 70%-a [szõlõmennyiség mázsában (q) kifejezve és szorozva 0,7-tel = bor hl], míg mustból számítva a mustmennyiség 95%-a [mustmennyiség hektoliterben (hl) kifejezve és szorozva 0,95-tel = bor hl].”
(3) Az R. 6. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendel-kezés lép, valamint a § a következõ (4) bekezdéssel egé-szül ki:
„(3) Ha a bejelentett idõpontban a kérelmezõ a mûvele-tet nem hajtja végre, arról köteles a kérelmezõ telefax vagy elektronikus levél útján tájékoztatni az MVH PKI-t a mûvelet tervezett napját megelõzõ munkanap 12 óráig.
(4) Amennyiben a mûvelet helyszíni ellenõrzésérõl az MVH a kérelmezõt értesíti, a támogatás feltétele, hogy a mûvelet csak a helyszíni ellenõr jelenlétében kezdõdjön meg.”
4. §
(1) Az R. 7. § (3) bekezdésb)–c)pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
[(3) Az (1) bekezdésben említett támogatási kérelem betétlapja az alábbi adatokat tartalmazza:]
„b) a javítandó termékre vonatkozó adatok (megneve-zés, mennyiség, minõség, természetes alkoholtartalom);
c) a felhasznált sûrítményre vonatkozó adatok (típusa, mennyisége, természetes várható alkoholtartalma, a borá-szati hatóság minõsítési bizonyítvány száma);”
(2) Az R. 7. § (4) bekezdés a)pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
[(4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:]
„a) a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyil-vántartási és elszámolási rendjérõl szóló rendelet szerinti pincekönyv (a továbbiakban: pincekönyv) „Termék elõ-állítás” részének a mûvelet elvégzésére vonatkozó (borá-szati termék, adalékanyag) másolatát;”
5. §
(1) Az R. 10. § (2) bekezdésd)pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
[(2) Az MVH a támogatási kérelmet elutasítja, ha:]
„d) a sûrített szõlõmustra vagy a finomított szõlõmust-sûrítményre vonatkozó, a borászati hatóság által kiállított minõsítési bizonyítvány a mûvelet napját megelõzõ 60 napnál régebbi; vagy a borászati év augusztus 1-jét megelõzõen adták ki”
(2) Az R. 10. § (2) bekezdésk)pontja helyébe a követ-kezõ rendelkezés lép:
[(2) Az MVH a támogatási kérelmet elutasítja, ha:]
„k) a pincekönyv „Termék elõállítás” részének a mûve-let elvégzésére vonatkozó (borászati termék, adalékanyag) másolata olvashatatlan, valamint a különbözõ borászati eljárások nem eseményszerûen követik egymást;”
6. §
(1) Az R. 11. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ szövegrész lép:
„Támogatás kifizetése és jogkövetkezmények”
(2) Az R. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„11. § (1) A támogatást az MVH a döntés meghozatalát követõ 45 munkanapon belül folyósítja.
(2) Az a kérelmezõ, aki a borászati termékek jelölésére, elõállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok-ról és a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl szóló rendeletben meghatározott szüreti, termelési vagy készlet-jelentési kötelezettségének határidõben nem tesz eleget, nem jogosult az e rendelet szerint támogatás igény-bevételére sem a kötelezettség nem teljesítésének borpiaci évében, sem az azt követõ borpiaci évben.
(3) Azon kérelmezõ esetében, aki a borászati termékek jelölésére, elõállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokról és a szõlészeti és borászati adatszolgáltatás rendjérõl szóló rendeletben meghatározott szüreti, terme-lési vagy készlet-jelentési kötelezettségét a határidõ lejárta után teljesíti, de ezt a kötelezettségét a határidõ lejártát követõ legfeljebb 10 munkanapon belül pótolja, a megítél-hetõ támogatás összegét az MVH PKI késedelmes munka-naponként a megítélhetõ támogatási összeg 1/11-ed részé-vel csökkenti. A csökkentés alapját az az összeg képezi, amelyre a kérelmezõ a határidõig benyújtott jelentés ese-tén lett volna jogosult.
(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglalt szüreti, termelési vagy készlet-jelentési kötelezettségek teljesítését az MVH PKI a külön jogszabályban meghatározott integrált szõlé-szeti és borászati nyilvántartó rendszer segítségével ellen-õrzi.”
7. §
Az R. melléklete helyébe e rendeletmellékletelép.
8. §
(1) E rendelet a kihirdetését követõ harmadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését köve-tõen benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.
Gráf Józsefs. k.,
földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 102/2009. (VIII. 5.) FVM
rendelete
az Egri borvidék védett eredetû borairól A szõlõtermesztésrõl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdési)ést) pontjá-ban kapott felhatalmazás alapján – a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a)pontjában meg-határozott feladatkörben eljárva – a következõket rende-lem el:
Az Egri borvidék védett eredetû borainak listája 1. §
(1) Az Egri borvidék e rendeletben meghatározott vé-dett eredetû borai csak vévé-dett eredetû borként és a rende-letben meghatározott feltételekkel hozhatók forgalomba.
(2) Az Egri borvidék védett eredetû borai:
a) „Debrõi Hárslevelû”,
b) „Eger”,
c) „Egerszóláti Olaszrizling”.
(3) A (2) bekezdésa)–c)pontjaiban felsorolt bormegne-vezések önálló eredetmegjelölések.
(4) Az Egri borvidék védett eredetû borainak klasszifi-kációs szintjei:
a) védett eredetû klasszikus bor, b) védett eredetû superior bor.
I. Fejezet
AZ EGRI BORVIDÉK VÉDETT EREDETÛ BORAINAK SZAKMAI SZABÁLYAI
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Szõlõtermesztés
2. §
(1) Az e rendelet hatálybalépésekor meglévõ szõlõül-tetvényen termett szõlõbõl a térállástól és a mûvelés-Melléklet a 101/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez
„Melléklet a 120/2008. (IX. 11.) FVM rendelethez
A kísérõ okmányok és a számlák összesítõje
Sor-szám Eladó megnevezése Bizonyítvány
azonosító Számla száma Vevõ megnevezése Termékleírás Mennyiség
(hl)
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 n
„
módtól függetlenül bármely, az 1. §-ban meghatározott bor elõállítható, ha az ültetvény tõkehiányát és fajtaide-gen tõkeállományát felmérték, a tõkehiány mértéke nem haladja meg a telepítéskori tõkeszám 10%-át és ezt a hegyközségi nyilvántartásban rögzítik. A hegyközsé-gek hegybírói felmérést kötelesek évente elvégezni. Ha a felmérés azt állapítja meg, hogy a tõkehiány nagyobb mértékû a nyilvántartásban rögzítettnél, a termelõ vé-dett eredetû borra vonatkozó származási bizonyítványt nem kaphat.
(2) Védett eredetû klasszikus bor elõállítására alkalmas új ültetvény létesítésének szakmai követelményei a követ-kezõk:
a) hektáronkénti 3700 feletti tõkeszám, b) legalább 0,8 méteres tõketávolság,
c) alacsony kordon, középmagas kordon, ernyõ vagy más alacsony tõkeformának megfelelõ mûvelésmód alkal-mazása.
(3) Védett eredetû superior bor elõállítására alkalmas új ültetvény létesítésének szakmai követelményei a követke-zõk:
a) hektáronkénti 4000 feletti tõkeszám, b) legalább 0,8 méteres tõketávolság,
c) Guyot, középmagas kordon, valamint ezeknél ala-csonyabb tõke mûvelésmódok alkalmazása.
Tõketerhelés, termésmennyiség 3. §
(1) Az Egri borvidék védett eredetû borai termelése ese-tén a metszéssel kialakított tõketerhelés legfeljebb 6 rügy/m2lehet.
(2) A szõlõ termesztésekor a mûvelésmódoknak és a faj-táknak megfelelõ tõketerhelést kell alkalmazni.
(3) A hektáronkénti termésátlag
a) védett eredetû klasszikus borok esetén nem halad-hatja meg a 90 hektolitert,
b) védett eredetû superior borok esetén nem haladhatja meg a 60 hektolitert.
A szõlõ minõségére vonatkozó általános szabályok 4. §
Az Egri borvidék bármely védett eredetû borának elõál-lításához szüretelt szõlõ származási bizonyítványa csak a hegyközség által meghatározott szüret kezdési idõpontja után, helyszíni szemle alapján adható ki. A szõlõfürtnek, épnek, egészségesnek és a fajtára jellemzõnek kell lennie.
A szüret kezdési idõpontját a szõlõültetvény fekvése sze-rint illetékes hegyközség határozza meg.
Szõlõfeldolgozás és borászati technológia 5. §
(1) Védett eredetû bor elõállítása kizárólag a hegyköz-ség által ellenõrzött, az Egri borvidéken pincekataszterben nyilvántartott pincészetekben történhet.
(2) Fehér- és rozéborok készítésének szakmai követel-ményei a következõk:
a) a szõlõt a szüret napján fel kell dolgozni;
b) az egyes védett eredetû borok elõállításához megfe-lelõ szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldolgozásától el-különítetten kell végezni;
c) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel végez-hetõ;
d) kötelezõ a must tisztítása.
(3) Vörösborok készítésének szakmai követelményei a következõk:
a) az egyes védett eredetû borok elõállításához megfe-lelõ minõségû szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldolgo-zásától elkülönítetten kell végezni;
b) a szõlõcefrét héjon kell erjeszteni;
c) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel végez-hetõ.
A bor minõsítése 6. §
Az Egri Borvidék Borminõsítõ Bizottsága (a továbbiak-ban: borminõsítõ bizottság) végzi az Egri borvidék védett eredetû borainak érzékszervi bírálatát. Származási bizonyít-vány csak a „megfelelt” minõsítésû bortételre adható ki.
Jelölés és forgalomba hozatal 7. §
(1) A címkén a bor minõsítési kategóriáját a klasszifiká-ciós kategória nevével kiegészítve kell jelölni, a következõ módon:
a) védett eredetû klasszikus bor esetén: „védett eredetû klasszikus bor”,
b) védett eredetû superior bor esetén: „védett eredetû superior bor”.
(2) A védett eredetû superior borok csak üvegpalackba töltve hozhatók forgalomba.
(3) A bort kiszerelni csak a borászati hatóság által enge-délyezett és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (a továbbiakban: EBHT) által nyilvántartásba vett palac-kozókban lehet. A palackozási kötelezettség nem vonatko-zik az adott termõhelyen belül a termelõ által, saját
pin-céjében, helyben fogyasztásra kerülõ, saját termelésû bo-raira.
(4) A bort palackozásra a borvidékrõl kiszállítani a bor elõállítójának elõzetes bejelentése után az EBHT ellenõr-zése mellett lehet. A bort a kiszállítás napjától számított 90 napon belül le kell palackozni, ellenkezõ esetben a bor az e rendeletben szabályozott védett eredetmegjelölések használatának jogát elveszíti. A borászati vállalkozás a ki-szállított bor palackozási szándékáról 48 órával a palacko-zás megkezdése elõtt köteles értesíteni a bor elõállítása szerint illetékes hegyközség hegybíróját és az EBHT-t.
(5) A forgalomba kerülõ védett eredetû egri borok pa-lackján kötelezõ elhelyezni az EBHT által nyomdai úton elkészített, „védett eredetû bor” sorszámozott, hologram-mal ellátott védjegyet (a továbbiakban: védjegy). A védje-gyet a bor forgalomba hozatali engedély kiadását követõen az EBHT bocsátja rendelkezésre térítés ellenében. A véd-jegy nyilvántartásáért az EBHT felel. A védvéd-jegy formája lehet szalag, illetve címke is. A védjegyet az1. számú mel-léklettartalmazza.
(6) Az Egri borvidék védett eredetû borainak címkéjén a jogszabályok elõírásain túlmenõen fajtanév, vagy a bor színére utaló kifejezés abban az esetben tüntethetõ fel, amennyiben betûtípusából, betûméretébõl, vagy betûszí-nébõl adódóan nem jelenik meg az eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.
Egyes kifejezések feltüntetésének általános szabályai 8. §
(1) A „Superior” kifejezés feltüntetése csak a védett ere-detû superior borok címkéjén lehetséges. A védett ereere-detû superior borok megnevezése kiegészül a „Superior” kife-jezéssel, melyet a bor megnevezését követõen, azzal azo-nos tipográfiával kell a címkén feltüntetni. E feltüntetési kötelezettség alól mentesülnek azok a borok, melyek cím-kéjén borvidéki dûlõ neve szerepel.
(2) Borvidéki dûlõ nevének feltüntetése csak a védett eredetû superior borok címkéjén lehetséges abban az eset-ben, amennyiben a bor készítéséhez felhasznált szõlõ 100%-ban az adott dûlõbõl származik. A VINGIS szerint lehatárolt dûlõ nevét a Földrajzinév-bizottság által megha-tározott írásmóddal kell a címkén feltüntetni. Borvidéki dûlõ nevének feltüntetése esetén a bor címkéjén a bor szár-mazása szerinti borvidéki település nevét is fel kell tüntet-ni. Borvidéki település feltüntetése a címkén más esetben nem lehetséges.
(3) A „Muskotály”, valamint a „Siller” kifejezés csak az
„Eger” védett eredetû borok címkéjén a 9. §-ban meghatá-rozott feltételek teljesítése esetén tüntethetõ fel.
(4) A „Bikavér” hagyományos kifejezés az „Eger” vé-dett eredetû borok címkéjén a 10. §-ban meghatározott fel-tételek teljesítése esetén tüntethetõ fel.
II. Fejezet
AZ EGYES VÉDETT EREDETÛ BOROK TERMELÉSÉNEK, JELÖLÉSÉNEK ÉS FORGALOMBA
HOZATALÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Az „Eger” védett eredetû borokra vonatkozó különös
szabályok 9. § (1) A szõlõ származási helye:
a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II. termõhelyi kataszteri osztályában szerep-lõ szõszerep-lõültetvényein termett szõszerep-lõkbõl lehet,
b) védett eredetû superior bort készíteni csak az Egri borvidék I. és II/1. termõhelyi kataszteri osztályában sze-replõ szõlõültetvényein termett szõlõkbõl lehet.
(2) Az alkalmazható szõlõfajták köre:
a) védett eredetû klasszikus bor elõállítása chardonnay, cserszegi fûszeres, hárslevelû, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling, ottonel muskotály, pinot blanc, raj-nai rizling, sárga muskotály, sauvignon blanc, szürkebarát, tramini, zenit, bíborkadarka, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadarka, kékfrankos, kékoportó, me-noire, merlot, pinot noír, syrah, turán, vagy zweigelt szõlõ-fajtákból történhet;
b) védett eredetû superior bor elõállítása chardonnay, hárslevelû, királyleányka, leányka, olaszrizling, pinot blanc, rajnai rizling, sauvignon blanc, szürkebarát, trami-ni, blauburger, cabernet franc, cabernet sauvignon, kadar-ka, kékfrankos, kékoportó, menoire, merlot, pinot noir, sy-rah, turán, vagy zweigelt szõlõfajtákból történhet.
(3) A bor elõállításához felhasználható szõlõ természe-tes alkoholtartalma:
a) védett eredetû klasszikus bor készítésekor
aa) cserszegi fûszeres, Irsai Olivér, ottonel muskotály, és sárga muskotály fajták esetén legalább 9,87 térfogatszá-zalék,
ab) chardonnay, pinot blanc, sauvignon blanc, szürke-barát, tramini, zenit, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire és syrah fajták esetén legalább 12,08 térfogatszázalék,
ac) minden más esetben legalább 10,60 térfogatszáza-lék;
b) védett eredetû superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.
(4) A „Muskotály” kifejezés csak a cserszegi fûszeres, Irsai Olivér, ottonel muskotály, vagy sárga muskotály szõ-lõfajták borainak házasításából készült védett eredetû klasszikus borok címkéjén tüntethetõ fel úgy, hogy betûtí-pusából, betûméretébõl, vagy betûszínébõl adódóan ne je-lenjen meg a védett eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.
(5) A „Siller” kifejezés az 5. § (3) bekezdésében foglal-tak teljesítése esetén tüntethetõ fel a címkén úgy, hogy be-tûtípusából, betûméretébõl, vagy betûszínébõl adódóan ne jelenjen meg a védett eredetmegjelölésnél hangsúlyosabb módon.
(6) Amennyiben az „Eger” eredetmegjelölést fajtanév, a bor színére utaló, vagy a (4)–(6) bekezdésben meghatá-rozott kifejezések követik, úgy az eredetmegjeölés írás-módja „Eger”-rõl „Egri”-re változik.
Egri Bikavér 10. §
(1) A „Bikavér” hagyományos kifejezést kizárólag a) az e paragrafusban foglaltak teljesülése esetén és b) az „Eger” eredetmegjelölés „Egri” alakját közvetle-nül követõen, azzal egy sorban és azonos tipográfiával lehet a címkén feltüntetni.
(2) A szõlõ származási helye:
a) védett eredetû klasszikus bort készíteni csak Andor-naktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszó-lát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termõhelyi kataszterében sze-replõ, valamint Verpelét település a rendelet2. számú mel-lékletébenfelsorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl le-het,
b) védett eredetû superior bort készíteni csak Andor-naktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszó-lát, Felsõtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros és Szomolya termõhelyi kataszterében sze-replõ I. és II/1. osztályú, valamint Verpelét település a ren-delet 2. számú mellékletében felsorolt szõlõültetvényein termett szõlõbõl lehet.
(3) A felhasználható szõlõfajták: kékfrankos, kékopor-tó, kadarka, blauburger, zweigelt, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire, turán, bíborkadar-ka, syrah.
(4) A bor elõállításához felhasználható szõlõ természe-tes alkoholtartalma:
a) védett eredetû klasszikus bor készítésekor:
aa) kékfrankos, kékoportó, kadarka, blauburger, turán, bíborkadarka és zweigelt fajták esetén legalább 10,60 tér-fogatszázalék,
ab) cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot, pinot noir, menoire és syrah fajták esetén legalább 12,08 térfo-gatszázalék;
b) védett eredetû superior bor készítésekor legalább 12,83 térfogatszázalék.
(5) A bor készítésének szakmai követelményei:
a) védett eredetû klasszikus bor elõállítása esetén:
aa) az egyes védett eredetû borok elõállításához meg-felelõ minõségû szõlõk feldolgozását a többi szõlõ feldol-gozásától elkülönítetten kell végezni,
ab) a szõlõcefrét legalább 8 napig héjon kell erjesz-teni,
ac) a préselés csak szakaszos üzemû szõlõpréssel vé-gezhetõ,
ad) a bort legalább 6 hónapig fahordóban kell érlelni, ae) a bor édesítése tilos;
b) védett eredetû superior bor elõállítása esetén azaa), ac)és azae)pontban foglaltakon túlmenõen:
ba) a szõlõcefrét legalább 14 napig héjon kell erjesz-teni,
bb) a bort legalább egy éven keresztül fahordóban kell érlelni,
bc) a bort a palackozást követõen forgalomba hozatal elõtt legalább 6 hónapig palackban kell érlelni.
(6) A bor készítésekor az alábbi házasítási szabályokat kell követni:
a) védett eredetû klasszikus bor esetén:
aa) a bort legalább három szõlõfajta borának házasítá-sával kell elkészíteni,
ab) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 50%-ot,
ac) legalább három szõlõfajta bora arányának meg kell haladnia külön-külön az 5%-ot,
ad) a fajták között a kékfrankos fajtának kell a legna-gyobb arányt képviselni,
ae) a turán és bíborkadarka fajták borának aránya együttesen és külön-külön sem haladhatja meg a 10%-ot;
b) védett eredetû superior bor esetén:
ba) a bort legalább öt szõlõfajta borának házasításával kell elkészíteni,
bb) egy fajta borának aránya sem haladhatja meg az 30%-ot,
bc) legalább öt szõlõfajta bora arányának meg kell ha-ladnia külön-külön az 5%-ot,
bd) abb)pont rendelkezése alól kivételt jelent a kék-frankos fajta bora, melynek használata legalább 30%-os,
bd) abb)pont rendelkezése alól kivételt jelent a kék-frankos fajta bora, melynek használata legalább 30%-os,