• Nem Talált Eredményt

A barokk kor hatása a könyvtárra és a szellemi életre A török világ nem volt alkalmas az igazi kulturális munkára: Inter

In document A pannonhalmi könyvtár története (Pldal 30-120)

arma silent musae. Mégis azt látjuk, hogy Pannonhalma a nehéz időkhöz viszonyítva gazdag könyvtárral rendelkezett. Csupán néhány protestáns iskola könyvtára és néhány főúri könyvtár versenyezhetett vele ebben az időben. A török felszabadulás után, a XVIII. sz.-ban megindulhatott az építő munka. A várak helyett főúri kastélyok, az új kultúrélet központjai épülnek. A könyvgyűjtés is nagyobb mértékben megindult. Nagy könyvtárak alakulnak, elsősorban főpapok, főneme-sek rezidenciáin. A vallásos könyvek gyűjtése mellett az irodalom és történetírás is felvirágzik. A század közepe után a kultúrát felvilágoso-dás és enciklopédikus tufelvilágoso-dásvágy kezdi jellemezni. A könyv az új szel-lemi érdeklődés kiegészítője lesz. A nagy barokk könyvtárakban a könyv egyrészt a kultúra és műveltség közvetítője, de a könyvgyűjtő szenvedély kielégítője is. Külföldi hatalmas könyvtárak ekkor fejlőd-nek rohamosabban. A könyvgyűjtők nálunk elsősorban főpapok.

Esz-terházy Károly az egri líceumot, Batthyány Ignác a gyulafehérvári hí-res könyvtárat, Klimó püspök Pécsett alapítja meg szép könyvtárát, Veszprémnek is híres püspöke van ebben az időben, Padányi Bíró Márton.41 Bár nagy műveltségű ember, életét mégsem tudja csupán a tudományok világához kötni. Rengetege• dolgozik, épít, egyházme-gyéje jogait szerzi vissza. Hozzá hasonló egyéniség kerül ekkor Pan-nonhalma élére, a kuruc kapitányból lett főapát: Saighó Benedek.

Saighó Benedek építkezései és a szellemi élet

Pannonhalma az előző évszázad viharai között számos jelét mu-tatta a könyvtáron keresztül is a szellemi életnek. Most, a fellendülő barokk korban nem tud elég nagy mértékben bekapcsolódni a kul-turális életbe. Göncz Celesztin (1709-22) kezdi meg a barokk kort a főapátok között, de idős ember már. Az előző idők rombolását pró-bálja helyrehozni. Utóda Saighó Benedek (1722-68), aki fiatal korá-ban kuruc vitéz volt. 25 éves korákorá-ban lép a rendbe. Tudománya és példás életmódja miatt 32 éves korában főapátnak választották meg.

Padányi Bíró-jellegű ember. A gazdasági alapokat próbálja ő is elő-ször helyrehozni, és hatalmas építkezésekbe kezd a főmonostorban.

Megépít egy nagy új szárnyat, szép ebédlőt, de a külföldi kolostoro-kat jellemző szép barokk könyvtár építése elmarad.

A könyvtár a XVIII. sz.-ban a hanyatlás jeleit mutatja. Mikor 1834-ben a győri püspök Pannonhalmára jön, ott csodálkozásának ad ki-fejezést: „Hic est alter S. Franciscus et paupertas, quia et franciscani similiter instructas habent bibliothecas. "l5 Ez bizonyára jellemezte az egyszerű könyvtárhelyiséget és a könyvek kicsi számát. Az előző század könyveiben az 1683- évi török ostrom és a Rákóczi-szabad-ságharc idején, 1705-ben és 1709-ben is nagy kár esett. Ez mégsem indokolja a könyvtár elmaradottságát. Saighó alatt nem nagyon gya-rapodott a könyvtár. Nem állt a kor színvonalán. Pedig 1746 októbe-rében királyi vizsgálóbizottságból alkotott statútumokban szerepel, hogy komoly oktatás, szellemi munka megfelelő könyvek nélkül nem lehetséges. Kell, hogy az ősi monostor könyvtárát egy meghatá-rozott könyvtáros útján megfelelő könyvekkel lássák el és tegyék le-hetővé a használatukat.46 Halála után olvassuk a királyi biztos jelenté-sét. A pannonhalmi konventben a hasznos és szükséges könyvekben is hiány van." Szükséges, hogy a könyvtárt bővebben ellássák köny-vekkel.

Kézirattárunkban Saighó főapát alatti időkből is találunk munkákat.

Legtöbbjük prédikáció, alkalmi versek, néhány teológiai mű. Nyomta-tásban is jelentek meg művek. Saighó is kiadott a breviáriumhoz egy Supplementumot 1729-ben. Könyvtári szempontból is értékesek az 1750-es évekből Mákóczy Imre Antifonaléi, melyeket művészi kéz-írással jegyzett le és díszített ki a szerző.

Saighó halála évéből (1768) maradt fenn egy könyvkatalógus.

A jegyzék az Országos Levéltárban van."18 Pontosan felsorolja a mo-nostor könyvállományát. Ha összehasonlítjuk az előző évszázad ka-talógusával, akkor látjuk, hogy csökkent a könyvek száma. A kataló-gusban csupán 1801 könyv szerepel. A hanyatlásnak külső okai is voltak, de mint láttuk, a főapát sem igyekezett szellemileg magasra emelni monostorát. A katalógust a feloszlatási katalógussal vetjük össze, hogy lássuk: a barokk kor második felében milyen gyorsan emelkedett a könyvek száma és a főmonostor szellemi élete. A kata-lógus szakok szerint tárgyalja a könyveket. A benne szereplő mun-kák mind megvannak a feloszlatási katalógusban, ezért részletesen az anyaggal nem foglalkozom.

Somogyi Dániel kulturális tevékenysége, a könyvtár fejlődése Somogyi Dániel (1768-1801) kinevezéskor Mária Terézia azt az utasítást adta, hogy mivel a könyvtár szegényes, „Bibliotheca ampli-oribus iisque nobiliampli-oribus et utiliampli-oribus libris successive instruatur."49

(A könyvtárt folyamatosan és nagyobb mértékben kell értékes és hasznos könyvekkel gyarapítani.) A főapát a nagyszombati egyete-men tanult, teológiai tanár lett. Nagy gondot fordított a növendékek nevelésére, a pannonhalmi főiskola alatta virágzott fel legjobban.

Még a doktori cím megadását is kieszközölte. Nyilvános viták voltak, és a tételeket több alkalommal kinyomtatták.

A könyvtár fejlesztésével is sokat törődött Somogyi főapát. 700 forintot fordított évenként átlagban könyvekre. A feloszlatási kataló-g u s b a n mekataló-g is találjuk nyomát, mert a 70-es 80-as évekből szép számmal maradtak fenn benne könyvek. 1770-ben Kollinovich Gá-bor Pozsony megyei földbirtokos adományozta könyvtárát a modori gimnáziumnak. Később pénzen kellett megváltani, belőle Kuncze szerint sok könyv került a főmonostorba.5 0 Somogyi Dániel idején növekedett a könyvtár.

A könyvek számára a barokk korban nem építettek külön helyet.

Tervbe vették az egész főmonostor barokk stílusban való átépítését.

Az egyik tervrajzon látszik is: a könyvtár díszes barokk teremkönyv-tár lett volna. A terv nem valósult meg a feloszlatás miatt. A könyve-ket a templom déli hajója felett a keresztfolyosó északi részén lévő, ma már nem létező teremben őrizték. Valószínűleg az előző évszá-zadban is ez volt a könyvtárterem.

Pannonhalma szellemi életének emelkedését a kiadott könyve-ken és kéziratokon figyelhetjük meg legjobban. Somogyi főapátnak fennmaradtak teológiai művei, melyek a kor színvonalán álltak. Vaj-da Sámuel is több művet kiadott. Vallásos téren még Szoszna Deme-ter kéziratos énekeskönyve jelentős. Történelem Deme-terén elsősorban a rendtörténetet karolták fel. Lancsics Bonifác az egyetemes, Fuxhoffer Dámján pedig a magyar rendtörténettel foglalkozott. Meg is jelent hí-res munkájának, a Monasterologiának egy kötete is, a többi csak kéz-irat. Oly éltékes, hogy a bécsi könyvkiállításon is szerepelt. Találunk jogi, bölcseleti, matematikai, orvostudományi és filológiai munkákat is a kézirattárban.51

A könyvtár életéről fontos adat, hogy Pray György is összeírta 1780-ban az ősnyomtatványokat és értékesebb könyveket.52 Ezekből 158 darabot talált. Ugyancsak ő nyilatkozott Nóvák Krizosztom Vin-diciae... című, 1780-ban megjelent munkájáról is. Ebben a pannon-halmi alapítólevél hitelességét védi. Pray nagyon elismerőleg nyilat-kozott róla. Elismeri, hogy tudomány és műveltség dolgában több hozzá hasonló bencést ismer ugyan, de Nóvák az első, aki rendjé-n e k elhomályosodó hírét Magyarországorendjé-n frarendjé-ncia, rendjé-német és olasz bencések módján feltámasztotta.53

/Íz-1786 évi feloszlatási katalógus

A szellemi fellendülés Somogyi főapát idején n e m soká tartott.

Pannonhalmát II. József feloszlatta. A feloszlatási könyvkatalógus a Rendtörténet írásakor lappangott, most sikerült megtalálni a bencés kézirattárban.5'1 A katalógus papírkötésben van. Az első oldalon: „Ca-talog, dem bey der 4 Db. 786. aufgehobenen in Raaber Komitat ligen-den Benediktiner Prelatur auf dem Martinsberg forgefunligen-denen Bü-chern." Ezek után következik a könyvek leírása. A kiállítás nagyon precíz. Nagyság szerint vannak összeállítva nagyvonalakban, de né-hányszor ismét visszatér még egy másik nagyság. Fóliós sorozatokkal kezdi a leírást. A könyvek címét, szerzőjét, megjelenési helyét és ide-jét hozza. Czinár nagyság szerint olvasta össze a könyveket és leírja,

hogy a könyvtár 1050 fólió, 1273 negyedrét, 1922 oktáv alakú mun-kát foglal magában.55

A katalógus 3912 könyvet sorol fel, és k ö z b e n jelez még 320 duplumot. így összesen 4232 könyv szerepel. Először tanulságos lesz, ha az 1768 évi katalógussal összehasonlítjuk és látjuk a gyors fejlődést. Néhány főbb jellemző csoportot hasonlítunk össze. A fejlő-dést megmutatják a számadatok. A feloszlatási katalógus szakszámai csak megközelítőek.

1768. évi katalógus 1786. évi katalógus Biblia, szentatyák 197 kötet kb. 458 kötet

Teológia 498 897

Aszketika, prédikáció 420 780

Egyháztörténet 109 385

Államjog 50 131

Történelem 172 512

Bölcselet 97 229

Természetrajz 65 206

Humanista filológia 124 230

Vegyes 69 84

Összesen 1801 3912

Vallásos 1224 kb. 2577

Profán 577 kb. 1335

A könyvek között nagy számmal szerepelnek a történetírók, ter-mészetrajzi és irodalmi munkák. A könyvek leírásának a nyelve álta-lában latin. A német könyveket németül írja le, magyar nyelvű leírás ritkán szerepel. Lessius: Tanátskozás, Pozsony 1609. Szalai:

Várad-nak gyenge orvoslása, Pozsony, 1630. Pajtársi Szóbeszédek (!), 1659.

Orosz: Szent Pál élete és halála, 1754. Rajnis: Kalauz, Pozsony, 1781.

Bíró: Kenyér Morsalékok, Concionator. 1756. A többi magyar nyelvű munkát latinra fordította. A katalógusból könnyen észrevehető sok-szor a fordítás. Pl. Illés: Condones Hungaricae. Az olasz könyveket csak egyszerűen Liber Italicuss7.a\ jelzi.

A katalógusban sok régi magyar nyelvű és vonatkozású munka szerepel. A nyomtatási hely legtöbbször jelezve van és a szerző

alap-ján ki lehet nyomozni őket, de ez nagyobb összehasonlító munkát igényel. Nagyszombat, Győr, Buda, Pozsony szerepel legtöbbször a magyar nyomdák közül. Magyar vonatkozású munkáknál a vallásos, hitvédő és történelmi munkák szerepelnek.

A katalógusban a könyvek legnagyobb részénél megvan az év-szám, d e kb. 280 kötet van évszám nélkül. Ez fontos a k ö n y v e k meghatározásánál, mert csak néhány incunabulumot jelez évszám szerint. Öt könyvnél jelzi, hogy 1500 előtti. História et Status Mundi, 1497 (Schedel krónikája). História de Gestis Scander begi, 1493- Valerii Maximi: Memorabilia, 1471. Biblia Sacra Gotticis Litteris, 1477. -Biblia Vulgata Basileiae, 1495. Ezek között ma is nálunk van három:

Schedel, Valerius Maximus és a Biblia Vulgata. Csak az incunabulu-maink között 19-et találtam, mely jelezve van. Ezek a feloszlatás előtti Pannonhalma tulajdonát képezték. Ezeket az évszám nélküli könyvek között lehet megtalálni. Többet meg is találtam. Szerepel a katalógusban a Himmelreich könyvei között említett Turóczi-króni-ka, szerepel a Liber quadripartitum is. Évszámok helyén „Ohne"

szerepel. Az előbbi 1488, ez pedig 1493-ból való.

A könyvek között 350 XVI. századi antiqua található. A XVII. szá-zadból kb. 1300 munka, a többi 1700-ban kiadott könyv.

A könyvek összeírása 1787. július 15-én fejeződött be. Ekkor írta alá Illos Károly, a Commissio vezetője a katalógust és látta el pecsét-tel. A könyvtár az Egyetemi Könyvtárba került. Ott a könyvek érté-kesebb részét besorolták, a duplumokat pedig elárverezték. A győri apáti házból is került ekkor egy kis könyvtár Pestre. Volt ott is egy kis kézikönyvtár 76 kötettel. A katalógus könyvtörténeti szempont-ból még számos további érdekességet rejt.

A kézirattárban egy másik katalógus is kézbe került a kutatások során. Az első oldalán ez olvasható: Catalogus Bibliothecae S. Marti-ni O. S. B. 1786. december 4. Szép bőrkötésben van kötve a fólió nagyságú könyv és arany nyomással rá van írva: Catalogus Librorum Bibliothecae % A könyv ábécé-katalógus. Az első belelapozásra lát-szik, hogy tévedés van a felírás körül, mert nem lehet Pannonhalma feloszlatási katalógusa. Egy kéz (személy) írta, és 1801-ből való a b e n n e jelzett legutoljára megjelent könyv. A könyvek német, latin nyelven vannak felsorolva, elvétve található csupán magyar nyelvű könyv, pl. Mikes Kelemen: Törökországi levelek, 1794. A könyvnek pontosan jelezve van szerzője, kiadási helye, évszáma és a helyi szá-ma is. A szekrényeket rószá-mai számokkal jelöli, a sorokat pedig betűk-kel. Három nagy szekrényben lehetett elhelyezve a több száz könyv.

Anyaga nagyrészt történelmi és jogi könyvek. A tulajdonos felderíté-séhez segítségül fog szolgálni, hogy szép kéziratos anyag is csatlako-zik hozzá az 1700-as évekből, fólióban 19 római számmal jelzett, quar-tóban 28 számmal jelzett kötet. A gyűjteményhez a végén 46 térkép is tartozik.

A könyvtári élet egészéről a barokk korban sem maradt fenn em-lékünk. Nincsenek megnevezve a könyvtárosok, a katalógusok sem az otthoni célt, hanem hivatalos célokat szolgáltak. Sok kérdés merül fel még, melyet meg kellene oldani. Czinár Mór, aki könyvtártörté-netében még az élő hagyományt is feldolgozhatta, sajnos nem jegy-zett fel semmit ezekből. Egyetlen kapocs, mely összeköti a régi és a mai könyvtár új szakaszát, az a néhány száz kötet könyv, mely ma is élő része gyűjteményünknek. A bencés kézirattárból a XVIII. századi anyag átkutatása segít jobban elmélyíteni a könyvtár hatását.

Jegyzetek

1 Récsey: Ősnyomtatványok... bevezetésében.

2 Szent Benedek Regulája, 48. fej.

3 Szent Imre legendája.

4 A Pray-kódex évjegyzetei közt van püspökké választása.

5 Szent Maurus: Szent Zoerard és Benedek legendája. Ford: Fehér Bálint. P.

Sz. 1936.

6 Canaparius: Szent Adalbert élete. Mon. Germ. IV. 582. - Kühár Flóris:

Szent Anzelm. Magyar Középiskola 1927.

7 Varga Dámján: Maurus a magyar irodalomban. Szent Mór-emlékkönyv 1936.

8 Szent Gellért nagyobb legendája, 12. f. - Karácsonyi: Szent Gellért élete.

9 Pannonhalmi levéltárban. Kiadva: Pannonhalmi Rendtörténet I. Oklevéltár.

10 Kühár Flóris: Szent Mór pannonhalmi „puer scholasticus". Pannonhalmi Szemle 1936.

11 C s a p o d y Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Magyar Könyvsz. 1957.

12 Szent Benedek Regulája, 42. fej.

13 Szent Benedek Regulája, 48. fej.

14 Cerbanus ajánlóleveléből.

15 Zalán Menyhért: Árpádkori kéziratok az osztrák kolostorokban. P. Sz.

1926.

16 Makkay László és Mezei László: Árpádkori és Anjou-kori levelek. I960.

17 Phalmi levéltár. Kiadva: P. R. T., I. köt. Oklevéltár.

18 Kuncze Leó: Pannonhalmi könyvtár története. Magy. Könyvsz. 1878.

19 Tartalomjegyzéke kiadva: Récsey: Brevis bist. Archivi Archicen. 1896.

20 Récsey: i. m. 27. 1.

21 Horváth Detre: Pannonhalma Útikalauza, 6l 1. 1959. (P. R. T.)

22 Erdélyi L.-Sörös P.: Pannonhalmi Szent Benedekrend tört. I-XIV. 1901-16.

23 P. R. T., I. köt. 359 1.

24 P. R. T., I. köt. 439-70. Prikkel Marián. Vö. Zalán M. és Kühár Fl. cikkeit.

25 Szigeti Kilián szíves közlése.

26 Szent Benedek Regulája, 33. fej.

27 Horváth Ádám: Szent Benedek rend tört. Pannonhalma 1915-28 P. R. T., II. köt. 213 és 236 1. - III. köt. 350 és 410 1.

29 Csánky Dezső: Magyar bencések bibliográfiai értékű inventáriuma, 1508.

M. Könyvsz. 1881. 291.

30 P. R. T., III. köt. 706 és 796 1.

31 Leírása: Berkovits Ilona: A budapesti Egyetemi Könyvtár pannonhalmi kódexe, M. Műv. 1929. Radó Polikárp: Libri liturgici manu scripti Bibi.

Hung. 1947. Szigeti Kilián: Tolnai Máté és liturgikus könyvei (Kézirat).

32 Leírása: P. R. T., III. köt. - Récsey: Ősnyomtatványok..., 122 1.

33 Leírása: P. R. T., III. köt. - Récsey: i. m. 124 1. - Ráth: Pannonhalma nyomtatott imakönyvei..., 1894.

34 P. R. T., III. köt. 338

35 H u b a y Ilona: Missalia Hung. Bp. 1938. - Récsey: i. m. 66 1.; Szigeti Kilián: i. m. és Szigeti K.: Pannonhalma nyomtatott lit. könyvei (Kézirat).

36 P. R. T., III. köt. Bencés irodalom.

37 Kéziratszáma BKA36/1.

38 P. R. T., VI. B. köt. 409 1.

39 P. R. T., IV. köt. 538. 1.

40 Busa Margit: Magánkönyvtárak a XVIII. században, Bp. 1938.

41 Ipolyi Arnold: Veresmarty Mihály élete és munkái, Bp. 1875.

42 Inventárium totius supellectilis Conv. S. Mart. O. S. B. Kézirattárban. Ki-adva: Récsey Viktor 1902. - magyarázattal. - P. R. T., IV. 538 1.

43 P. R. T., IV. köt. 556-604 1.

44 Busa Margit: i. m.

45 Perjelnapló bejegyzése.

46 P. R. T., V. köt. 821 1. Oklevéltár.

47 P. R. T., V. köt. 834 1. Bajzáth József királyi biztos jelentése. 1868.

48 Orsz. Levéltár. Canc. oszt. Conc. Ref. 1768.

49 P. R. T., V. köt. 840 1. Oklevéltár.

50 Kuncze: Pannonhalmi könyvtár; Ipolyi: Győr és Győrmegye egyetemes leírása, 1874.

51 P.R. T., V. köt. 395-598 1. Barokk kori bencés irodalom.

52 Coll. Prayana, Tom 27. 89-115. Egy. Könyvtár kézirata.

53 Történelmi Tár, 1900. 308 1.

54 Jelzése: BK 346/3. Vö. P. R. T., V. köt. 404 lap.

55 Czinár Mór: Notitiae de fatis Bibliothecae, Kéziratos könyvtártörténet.

56 Jelzése: BK 346/2.

A PANNONHALMI KÖNYVTÁR ALAPRAJZA ÉS BEOSZTÁSA

A PANNONHALMI FŐKÖNYVTÁR MEGALAPÍTÁSA 1802

(Nóvák Krizosztom, 1802-1819)

A feloszlatott bencés rendet Ferenc király 1802-ben visszaállította.

A visszaállítási oklevelet 1802. március 12-én keltezték. Visszahelyez-te a rendet mindazokba a jogokba és kiváltságokba, melyeknek bir-tokában volt a feloszlatás előtt. Akkori javait a rend ismét visszakapta, ezek között legnagyobb értéket a levéltár és könyvtár képviselt. A le-véltár visszakerült szinte sértetlenül, de a könyvtár 4000-nél több kö-tetéből csak 757 került ismét vissza Pannonhalmára.1

A visszaállítás új feladatok elé állította a rendet. A templom bejá-rata feletti mozaik fejezi ki az új programot röviden: „Docete". Az if-júság tanítását és nevelését tette meg a rend fő feladatául. A 16 évi szétszóratás után 39 rendtag tért vissza, a következő évben az új nö-vendékekkel már 93 lett a rend létszáma. Az új feladatra jól kikép-zett rendtagokra volt szükség. Az állami törvények is megkívánták hogy a nyilvános intézetek tanárai megfelelő képzettséget szerezze-nek. A növendékek kiképzése a század elején nemcsak Pannonhal-mán történt, hanem Bakonybélben és Győrött is. 1848 után a teljes oktatás Pannonhalmán történik. A század második felében a p a n -nonhalmi iskola főiskolává lesz. A tudományos kiképzés már az első évtizedekben meglátszott a rend életén. A Tudományos Gyűjtemény már 1920-ban 21 tudós bencést sorol fel.2

A rend visszakapta jövedelmeit is. Első teendői közé tartozott, hogy gazdasági téren berendezkedjék, mert ez volt az alapja annak, hogy szellemi feladatainak eleget tudjon tenni. Sajnos, bár megindult a Georgicon és a magyaróvári gazdasági intézet is, mégis kezdetben alig látszott nyoma a fejlettebb gazdasági vezetésnek. Idővel belterje-sebb gazdálkodással és a többi apátság központosításával sikerült el-érni, hogy a rend mindenben meg tudott felelni annak a nagy fel-adatnak, amit a visszaállítás rárótt.3

A század eleji társadalmi és szellemi életet az induló nemzeti szellem befolyásolta. Ennek az első években még nem sok nyomát találjuk. A visszaállítás után a nagyarányú elfoglaltság miatt még nem tudott kibontakozni igazán Pannonhalma szellemi és hazafias ereje.

A fiatalság meg volt osztva Győr, Bakonybél és Pannonhalma között,

és nem tudott azonnal belekapcsolódni az induló eszmék terjeszté-sébe.

Néhány esztendő kellett, amíg Révai és Szeder, Kazinczy és Guz-mics oly barátságot kötnek, amelynek nyoma megmarad az egész monostor életében.

„Amint Kazinczy szavát bátrabban hallatta, Virág és Berzsenyi ódái felhangzottak és Vörösmarty Zalán futásának eposza zengett, P a n n o n h a l m á n é n e k ü k a z o n n a l visszhangzott. Szeder, Guzmics, Czuczor azonnal válaszoltak, még P a n n o n h a l m a név is Kazinczy Széphalma mintájára alakult. Kazinczy, Szemere, Fáy, Kisfaludyak, Kölcsey vagy látogatják Pannonhalmát, vagy leveleznek ottani írótár-saikkal. Megküldik munkájukat javításul és bírálatul. A legszorosabb irodalmi kapocs Kazinczy és Guzmics között alakul."4

Hamarosan fontos irodalmi és kulturális központtá alakul a re-formkorban a főmonostor. Ebben nagy szerepe lesz a külsőleg és belsőleg fejlődő könyvtárnak is.

Az induló monostor vezetője Nóvák Krizosztom lett. Irodalmi munkája már az előző században ismertté tette nevét. Amint láttuk, Pray nagy dicsérettel halmozta el az Alapítólevél megvédését tárgya-ló munkáját.

1744-ben született Zalabéren. 1762-ben került Pannonhalmára, két évig külföldön tanult. Pannonhalmán avatták doktorrá. 1784-ben bakonybéli apát lett. A feloszlatás alatt 1793-ban főigazgatóvá nevez-ték ki. Szeder a róla szóló cikkében leírja egyéni tulajdonságait.5 Ki-tűnő ész, emlékezet volt a jellemzője, és állandóan képezte magát, sokat olvasott. Alattvalóihoz több szigorúságot mutatott, mint érzel-met. Ez sok nehézséget okozott magának és alattvalóinak is. Az észt, tudományt értékelő embert az írói szellem nem nagyon ösztönözte, pedig diplomatikai művével nagy elismerést aratott.

Nóvák Krizosztom egyéni szellemi értékére, nagy tudására jellem-zőek könyvtárának az adatai. 7000-nél több kötet könyv maradt re-ánk hagyatékából.

Különösen a történelemhez vonzódott és sokat foglalkozott az oklevelekkel. A levéltárat és a könyvek nagy részét magánál tartotta a főapáti lakosztályban. Érdekes kérdés merül fel: vajon mi volt a célja Nováknak a könyvek gyűjtésével, mi volt a felfogása a könyv-tárról? Ezekre a kérdésekre csak kutatás után lehet válaszolni. Át kell nézni a Nóvák alatt szerzett könyvek katalógusát és meg kell vizsgál-ni különböző könyvgyűjtőkkel való kapcsolatait. Kézirattárunkban a Paintner-féle gyűjteményben is lehet találni anyagot. Paintner, Ros-nyák könyvgyűjtők voltak. Nóvák, úgy tűnik, Pannonhalmán elsősor-b a n k ö n y v m ú z e u m o t akart elsősor-b e r e n d e z n i , m é g p e d i g a S z é c h é n y i Könyvtárral egy időben. Elsősorban történész volt, nem irodalmár.

A könyvek beszerzésének a módja is ezt mutatja. Vett új könyveket is a növendékek részére, de a legtöbb könyvet antikváriusok útján szerezte. A növendékek ekkor csak részben tanultak Pannonhalmán, tehát ekkor döntően nem befolyásolták még a könyvtár irányának a megválasztását. Később a főiskola egyre nagyobb mértékben való ki-fejlesztése új praktikus irányba vezeti a könyvtárt, de Nóvák egész egyénisége tudós és gyűjtő emberre vall. Ez nyomta rá bélyegét in-duló könyvtárunk életére.

Az új pannonhalmi könyvtár alapját a Pestről visszaszerzett 757 kötet könyv alkotta. Ezeket 1803 júniusában hozták haza a főapátság megbízottai.7

Nóvák ismételten könyveket hozatott Keller József pécsi kanonok közvetítésével Velencéből. Sok könyvet hozatott Pater Román bécsi karmelita perjel segítségével a feloszlatott német bencés és egyéb szer-zetesi könyvtárakból. Kuncze, a későbbi nagy könyvtáros írja, hogy

Nóvák ismételten könyveket hozatott Keller József pécsi kanonok közvetítésével Velencéből. Sok könyvet hozatott Pater Román bécsi karmelita perjel segítségével a feloszlatott német bencés és egyéb szer-zetesi könyvtárakból. Kuncze, a későbbi nagy könyvtáros írja, hogy

In document A pannonhalmi könyvtár története (Pldal 30-120)