A’ MEZEI GAZDASÁGRÓL
II. Hány nemei V agynak .d'földeknek* ■ A’ kik a* mezei dolgokhoz nagyon tudnak,
azt mondják, hogy a' földeknek három nemei Vágy
nak: mezős, halmos, és hegyes föld. A3 mezős nem az, a' melly lég egyenesebb síkon és egyen
lő lapón fekszik , hanem a* mellynekeggy kis haj*
íása van $ a’ halmos melly tsendessen és lassan emelkedik fellyebb 5 a' hegyest nem a’ magast és darabost, hanem a' berkest és füvekkel zöld.ellöt tartották legjobbnak. Ezek kozzül a’ Nemekköz*
zül mindeggyiknek hat hat fajok tulajdohittatnák, kövér vagy sovány, porhanyó vagy tömött, ned
ves vagy száraz föld , melly minémüségek egy*
mással költsönössen öszve-elegyedvén, mitsoda,' sok knlömbséget okozzanak a’ szántóföldek kö
zött, azokat elöszámlálni, nem a’ szántóvetö mes
ter dolga. Mert nem a’ mesterség kötelességé az, hogy alfajokra, a’ mellyek számlálhatatlanok, ki- terjeszkedjen, hanem hogy menjen a’ nemekén, mellyeket az elme gondolataival és a’ szók kerü
letével könnyű öszve kötni. Viszsza kell hát tér
ni az eggymástól hölömböző minémüségehnek minteggy öszvekőíteléseire, mellyel a3 Görögök cvfvyíag ha.mowjTM, mi szenyvédhetöképpen , kü*
lömbségek öíizve hasonlításának nevezhetünk.. Dó azt is meg kell említenünk mindenih kÖzzül ,,
mel-lyik teremjen többet. Többet a’ mező mint a5 ha- lom, többet a’ kövér föld mint a'sovány. A* szár írazokról és vizesekről nem tapasztaltuk, mellyek elöbbvalók jóságokkal, holott majd véghetetle- nek azok a’ mellyek száraz és nedves helyeket kedvellen eh. De ezek közzül akármi is jobban nő as porhanyó földben , mint a’ tömöttben, mellyet a’ mi Virg'iliusunk is, midőn a* termékeny föld
nek más ditséreteit is előhozta volna, igy tészen.
feli M e lly nek az ágya párás; mert szántva is arra törekszünk. *) Mert ugyan is nem egyéb mi vélni a' földet, mint azt feloldozni és porha- nyóvá| tenni, és azért ád a’ löld nagy jövedelme
ket. Úgy a’ kövér és porhanyó, mert mikor so
kat ád , igen keveset kíván, és a’ mit kivan kevés munkával é&, költséggel megy véghez: azért az Hlyen méltán mondatik legderekabbnak.—-Mind
járt ezután van a' kövér tömött,, melly, a’ mivelö költségét és munkáját nagy terméssel jutalmaztat
ja meg. Harmadik a’ vizenyős hely , mert költség nélkül hasznot adbat. Catp ezt mondotta elsőnek 5 a5 ki a' rétek jövedelmét, a’ többeknek eleibe tette; de mi a’ föld forgatásáról vagy növelésé
ről szóllutik mostan, nem a* fekvéséről. Nints alábbvaló mint a’ melly száraz és eggyszer’smind tömött, és sovány is; mert ezzel nehéz bánni, a"
velebánást sem fizeti meg, sem ha réteknek és legelőknek hagyják is nem tesz eleget. Azért az illyen földön akár miveltetik, akár úgy áll, a4 mivelőnek nem kell kapni, sőt mint valamelly dögleletest kerülni kell. Mert amaz halált okoz, ez a’ halál iszonyú társát az éhséget, ha ugyan a’ Görög verseknek hitelt adunk, mellyek azt mondják: "ktpto oixtiqtov $ctvstv xai iustixov entcnhr.
De most a’ termékenyebb földről emlékezzünk
in-*) Georg 2: ‘204.'' ‘
M bb , meílynek bét fajait vegyük gondolóra, a' tiiiveltet, és miveletlent. A’ műveletlen vidéknek szántóföldé való általváltoztatásáról fogunk széli lani elsőben is, mert elébbvaló szántóföldet tsi«.
náíni, mint azt mivelni. — A’ miveletlen helyen tehát azt kell megnéznünk,’ száraz é ez , vagy ned*
vés? berkes é , vagy köves és darabos? kákával Van é benőve, vagy füvekkel? p érj ékkel é vagy más akadékos lsemetékkel ? Ha nedves lesz: a' sok vizet eloszször árkokkal ki kell szárasztátni.
Ezeknek két nemeit esmerjük$ vakok vagy kilát- szók. A' tömött és krétás vidékeken nyitva ha- gyattatnak $ a' hol pedig higabb a’ föld , némel- lyek nyitva tartatnak, mások el is rejtetnek, úgy hogy a’ kinyillákba az elrejtetteknek tátva lévő szájok bele szolgáljon^ de a’ kilátszókát és ki- nyiltakat szélessebbre kell fellyül hagyni, és a*
fenekek felé szorossabbra, hogy lejtősök legye
nek , mint a’ miilyenek a' hanyatt fekvő tserép- tsatornák szoktak lenni ^ mert a5 mellyeknelv az oldalok egyenessen megy le , a’ vizektől hamar el
romlanák, és a’ fellyiil lévő földnek leesésétől be
töltetnek. A’ béfedetteket vagy vakokat, ismét el kell rejteni, három láb mélységű árkokba lesül
lyesztvén, mellyek midőn apró kövekkel vagy tsupa követsekkel felére feltöltetnek, egyenesek
ké kell fellyiil tenni, rájok hányván azt a5földet,
*1’ melly belölök kiásatott. Vagy hasé kő nem volna, se pedig k'övets$ kötél formán öszvefont venyikékkel ollyan vastagon be kell tsinálni, a1 mint a5 földnek kiszabott árka szorossan megkí
vánja. íg y alatt öszveszorul, és fellyül Cupres
sus fenyő, vagy ha ezek nem volnának , máságok- kál meg kell tömni', és földel hefedezni $ az árok kezdetinél, és véginél , mint a’ hidaknál szokás, két nagy köveket kell mint valamelly oszlopokat
•
Iá-lábok helyett állittani, és mindenekhez tenni, hogy az illyen alkotmány a’ partot tartsa, ne hog'y a' nedvesség1 belemenetelével bézárattas- sék. — Az erdős és bokros kelyröl kétfélekép
pen kell gondoskodni $ vag'y gyökerestől ki kell azokból irtani az élöfákat és félre hányni, vagy ha azok ritkák, tsak levágni, megégetni, és fel
szántani. — A’ Kövest pedig könnyű megszaba
dítani a’ kövektől ^ azoknak kiszedések által, mellyek ha nagy bövséggelvágynak benne, mint valamelly gezemiczés helyeknek, a’ szántó föld
nek bizonyos részeit kell el foglalni, hogy. a*
többek kifísztíttass^nak, vagy aJ b arázdát mélly- xe ásvfti, s5 köveket el kell süllyeszteni, ezt mind- azáltal tsák akkor kell tselekedni, ha a’ munká
nak haszna azt fogja javasolni. — A’ Kákának és fűnek a’ veszedelme, a5 többszöri kapálás, a*
perjéé, annak gyakori megásása, melly vagy ekével eshetik meg , mivel igy két esztendő alatt sokszor megszaggattatván kivesz, még hamarább ‘ ha ugyan azon időben meg ganéjozod, és tsil- lagfürtel vagy babbal beveted, hogy a’ föld hibáját valami haszonnal orvosoljad. Mert bizonyos hogy a’ perje a’ többszöri vetések és ganéjozás által kön
nyebben kipusztíttathatik, hanem ha néha kinyö- vén kaszával levágod is , melly gyermeki dolog, az elébb mondott idő alatt úgyis elveszti eleven
ségét. De a’ miveletlen szántóföld helyrehozásának módját, követi a’ miveiteknek és ugaroknak gond
viselése , mellyröl mit ítéljek majd megfpgom mondani , ha azokat a’ mellyeket a’ szántóföld mi- velést tanulóknak szükség tudni, előre előadom.
A ’ Régiek közzül, kik a’ mezei dolgokról Írtak, sokakra emlékezem , a' kik mint valamelly meg- esmért és bizonyos jelét azt tartották a’ kövér és gabona termő földnek, ha a’ földnek tulajdon édessége vagyon, ha füvek és élöfák teremnék
Luc. Jun. M űd. Columel. L Dar■
rajta , ha fekete vagy hamu színű. A’ többekről Kételkedem 5 a'‘ színre nézve eléggé nem győzöm, tsudálni, mind hogy mások mind Cornelius Cel
sus is, a' ki noha nem tsak a’ föld növelésben, hanem az egész természetben is tudós Férfiú volt, még is az értelembe és látásba annyira el tudott tévelyedni, hogy néki azok a* sok tők és sós mezők szemé eleibe nem akadtak, jnellyek- nek az említett színek tulajdonig mert egygyet sem látunk ollyan helyet a’ mellyen tsak álló viz van, hogy az fekete vagy hamu színű ne vol
na; hanem ha én abbatsalódom meg, hogy nem gondolom, hogy vagy. a’ sáros tó földébe és ke
serű motsárha, vagy a’ tengersó készítő helye
ken gabona teremhetne. De itten szembetűnőbb a’ -régieknek hibájok, mint sem hogy azt több erősségekkel kellene megezáfolni. Nem a’ szia hát bizonyos je le , mint tsekvöok , a’ földek’ jó
ságának. Azért a’ gabona főidet, az az a’ kövér főidet más minémüségekböl kell inkább megítél
ni. Mert valamint a’ legerössebb barmok külöm- bözö és majd megszámlálhatatlan színűek: úgy a’
legsikeressebb földek is igen sok és külömbkü- lőmbféle színeket nyertek magoknak. Azért azt kell gondolóra venni, hogy a’ föld , a’ mellynek a' színét nézzük, kövér legyen. A’ pedig magába tsekélység, ha nints édessége, mellyek közzül mindeniket könnyű móddal kitanulhatjuk. Mert tsak eggy kis vízzel kell meglotsolni eggy darab földet, és kézzel öszve kell gyúrni , és ha enyves, s a légkissebb hozzá nyúlásra is. Ú g y r a g a d a k é z h e z m i n t a’ s z u r o k ö s z v e s z o r í t v a , a’ mint szól! Vii'gilius *) és ha azt a*
földhöz tsapjáh ,■ ’s széllyel nem megy: jele annak >
—• .$9 —
*) Georg. 1» 250 v.
íitigy 'ais őllyan földben benne vágyon a" íerfiié*
szeli nedvesség és kövérség'. De ha a’ gödörből kihányt földet elteszed is és megtapodod, úgy is megtudhatod-, mert ha minteggy kovászszal bö- volködikj bizonyos lesz kogy az kövér 5 ha e*
nélkül Szűkölködik soványa ha eggy forma-, kö
zépszerű 5 noha azok, mellyeket most említék , nem láttathatnak olly igazaknak, mintha hajtó
■ a" föld, melly a’ bö terméséért 'dítséretesébbi, -Izéről is meg fogjuk esmerni > ha,a’ szántóföld
nek arról a’ részéről, mélly legkevésbé tetszik , kiássuk a' göröngyöket j és eggy tserép edénybe bele tévén, édes vizzel meglotsoljuk, és mint a’ seprős -b ort szorgalmatossan megszűrjük és megkóstoljuk ; mert a’ miilyen ízt vett azoktól a*
nedvesség ; ollyannak mondjuk a’ föld izét is len
ni. Be ezen próbán kívül sokak vágynak j mél
lyé k az édes, és a' gabonának alkalmatos földet kimutatják•; mint a’ káka; a' had;, a1 fű, á ’ hóhér, íóldibödza, vadrósa, kökény és más többek, mellyek a’ vizkeresök előtt is esmerétesek lévén, nem másutt, hanem a' földnek édes erein terem
nék. Nem is kell megelégednünk a’ föld felső kérgének első tekintetével-; hanem szorgalma
tossan meg kell visgálni az alsó -részének miné*
müségét is , ha tiszta e’ vagy nem ? Gabonáknak pedig elégséges teszy ha alatt két lábnyira szin
te ollya-n jó lesz a’ föld; élőfáknak négy láb mélység bőséges is. —- Minekutánna azokat igy megvisgáltuk, Szóljunk a’ vetésre való szántóföld, elkészítéséről. E ’ nem lesz terméketlen , ha gon- dossan és okössan szán tátik még. Minekokáért majd mindnyájan meg írták sl régiek ennek, a*
munkának módját, méllyet mint ésmeretest, és bizonyos törvényt tartsanak meg -já’ földmivelök
•4 *
a’ szántásában. Annahokáért az öbröbet szoros- san öszve beli foglalni a’ munbában, hogy annál . szebben, rendessebben, és feltartott fővel járja-;, nab, és a’ nyabob annál hevesebbé fáradjon e l , és a5 járom jobban reá fekiigyön & tarkójokra*
mivel a’ befogásnak ezt a’ nemét legjobbnak ta
láltál*. Mevt az; a' mit némelly tartományokban , gyakorolnak, hogy tudniillik a’ jármot a’ szar
vaik alá kössék majd mindenektől megvettetett, a’ kik a\ mezei munkásoknak törvényeket Írtak $ nem is ok nélkül 5 mert többet vihetnek a’ bar
mok véghez a nyabobbal és sziigyöbbel, mint szarvaikkal. És illyen módon a’ testeknek egész terhével, és sullyával igyekeznek: de am
úgy fejeket viszsza tartva és hátra nyomva ki-., noztatnab, és a’ főidnek legfelső részét is az igen könnyű szántóvassal alig sértik me g y é s azért kissebb ekékkel munkálódnak , mellyek a5 mellyen felásott újj ugar főidet nem elég
ségesek felmetszeni, jmelly midőn felmetszetik rrjinden plántáknak sokat használ, mert a’ szán
tóföld igazán felszántalván, a5 gabonáknak és fáknak jövései nagyobb előmenetellel gyarapod
nak. Ebben is azért Celsustól külömbözö értelem
be vagyok, a’ ki félvén a’ költségtől, a’ melly tudniillik nagyobb a’ több barmokkal azt tart
ja, hogy kitsiny vasakkal és tsoroszlyákkal kell a’ földet megmunkálni , hogy annál kissebb for
májú ökrökkel lehessen ezt véghezvinni 5 nem tudván ö$ hogy több haszon van a’ gabona böv- ségében, mint abban a' veszteségben 5 ha drá
gábban nagyobb barmokat vásárlunk, kivált Ita
liában , a); hol a’ tserjehkel és Olajfákkal bera
kott földet méllyebben kell feltörni és felszánta
ni, hogy a' szőlőtőkéknek és Olajfáknak felsőbb gyökerei elmetszessenek , mellyek ha megmarad
nak, károsok a' gabonáknak, és az alsók is, a'
föld jól megszántatván, könnyebben vesznek a’
nedvességből tápláltatást. Cels,usnak ez az értel
me mindazáltal Numidiára és Egyiptomra rá ül
hetik, a’ hol többnyire az élöfáktól üres föld vettetikel gabonákkal. És az illyen homokos földet, mint Valamelly pará’shamut legkissebb vassal megmozgatni is elégséges. — Az ökrész- nek pedig a’ szántáson kell járni, és minden for
dulóba ez ekét befelé nyomni, és mindenik fe
löl egyenessen és méllyen barázdolni 5 de úgy hogy sohol ép földet és forditatlant ne hagyjon, mellyel a’ földmivelök padnak hivnak. Mikor az ökrök fákhoz érnek, *) erössen kell tartani., és .késleltetni, hogy a’ vas a' gyökérnek nagy erő
vel neki menvén a’ nyakokat meg ne rántsa, se pedig hogy az ökör a’ szarvával a’ fa" törsökébe nagyon meg ne ütközzön, vagy a’ járom végé
vel a’ fát meg ne sértse ,, és az ágát le ne törje.
Inkább szóval, mint ütésekkel rezzegesse, és a’
dolgot mellozoknek utolsó orvosságai legyenek a’ verések. Ösztönnél soha ne boszszontsa a’
tinóökröt, mert az tsökönyössé és rugóssá tészi azt: mindazáltal néha ostorral is megfenyittse.
De a’ szántás derekán is meg ne áljon, hanem a' végin engedjen pihenést, hogy az Ökör a’ meg
állás. reménysége alatt az egész közönn annál ele
venebben igyekezzen. Hoszszabb barázdát Isinél- ni pedig száz húsz lábnál terhére van a' barom
nak, mivel felesleg elfárad, ha ezt a’ mértéket általhágja. Mikor fordulásra jut a’ dolog, elö- relódittsa a’ jármot, és tartóztassa az ökröket , kogy a’ nyakaik enyhüljenek, mellyek hamar
Itáliában a’ gabona földek be voltak rakva olaj-és egyébféle gyümölts fákkal, mint ma is, nem külömben szőlőkkel, mellyek iá ra ' voltak felfuttatva.
megiüzesedoek, ha gyakran nem enyhíttetnek „ és abból daganat, azután seb is támad. Szintén .vgy éljen észtekével is az ökrész, mint szántó- -vassal 5 és az elszakadt jövéseket és gyökereket, mellyekkel a' bokros szántóföld le van kötve mind félrehányja, és elharittsa,
.III. A ' kifo g o tt' ökrökkel hogy k ell bánni ? Mikor az ökröket kifogja a’ járomból, meg kötözvén azokat, vakarjameg; és kezeivel mar
kolhassa meg a’ hátokat, és a’ bőröket rángassa- fel, ’s ne engedje hozzáragadni a’ testekhez;
mert az illyen nyavalya igen ártalmas a’ barmok
nak. A’ nyakokat emeljefel, és ha megizzadtak, töltsön bort a’ torkokba. Elég pedigmindeniknek . két két meszszelyt adni; de addig nem jó az ökrö
ket a’ jászolhoz kötni, mig izzadni meg nem szűnnek és magokat ki nem fújják. Mikor pedig ideje van hogy ehetnek, nem sokat, nem is mind eggyszerre kell nekik adni; hanem kevesenként, és részenként j mellyet midőn megettek , a’ viz- xe kell hajtani, és fütyöléssél édesgetni, hogy annál örömöstebb igyanak: ekkor osztán visz- szaliajtván, bővebb eledellel jóltartani. Elég eddig az ökrésznek kötelességéről: következik , hogy a’ szántásnak idejéről is tanátsot adjunk.
IP , A z esztendőnek mellyik részeben k ell szán~
tani a fö ld e k e t? És miképpen?
A’ kövér földeket mellyeken soká van víz , az esztendőnek már felmelegedett idejében kell felszántani , mikor azok már előhozták a’ füve
ket, és azoknak magvaik még meg nem értek:
hanem olly sürü és apró barázdákra kell azokat m egszán tad, hogy alig lehessen megesmérni mer*
— S á
ré fordítóit az eke: mert így a’ füveknek minden gyökerei elrontatnak , és megöletnek. De több
szöri megújított szántásokkal ollyan puhává és por
hanyóvá kell az ugart tenni, hogy vagy kevés, vagy semmi fogasolást ne kívánjon mikor vetünk. Mert a' régi Rómaiak azt mondották , hogy roszszul ké
szítették el azt a’ földet, mellyet a' vetésre na
gyon meg kell fogasolni. Azt továbbá jól vagyon é szántva? gyakran meg kell próbálni a' szántó- vetőnek 5 nem tsak meg nézéssel, a’ melly néha jmegtsal, ráomolván a' föld az elrejtett padokra, hanem tapasztalással is, melly kevésbé tsal, úgy tudniillik hogy valamelly merő rudat szúrjon ke-:
- resztül a’ szántáson ; ha ez egy formán, és min
den akadály nélkül belemegyen: nyilván vagyon, hogy az egész föld meg van forgatva 5 lia pedig bele menvén, valamelly keménnyebb rész ellene áll, ez azt mutatja, hogy az ugar nints megtör
ve. Mikor ezt a5 próbát sokszor látják az ökré- szek, nem engedik hogy padok essenek. Azért a’ motsáros földeket Aprilis t^-a után kell szán
tani. Ha ekkor megszántatnak, bizonyos napokat közbevetvén, nyár kezdet körül, a’ melly 23-dik vagy 24-dik Júniusba esik, meg kell újítani, és azután 14-dik Augustus tájján megharmadolni.
Mikor ez az idő elmúlt, a* nyáxú nap fordulás
tól fogva, megedgyeznek abban a1 mezei gazda
sághoz értők, hogy nem kell szántani, ha tsak a’ föld valami nagy, mint néhá szokott esni, és hirtelenvaló záporok által, mint valamelly téli es- sök által meg nem nedvesedett. Melly ha úgy tör
ténik, semmi nem áll ellent, hogy Július Holnap
ba meg ne szántassanak az ugarok. De akár mi
kor szántanak , rá kell vigyázni, hogy a' föld sá
ros nelegyen , se pedig a kitsiny essöktöl félig nedves, melly földet tarkának, és kérgesnek ne
veznek a’ földmivelök. Illyen az mikor a’ hosz-/
szas szárasság után a’ könnyű essö a’ földnek fel*
sö részét megnedvesítette, az alját pedig nem is érte. Mert a’ melly földeket sároson mivelsz, egész esztendőben nem lehet azokkal birni, nem is al
kalmatosok a’ vetésre, vagy elboronálásra, vagy élrakásra. A’ mellyek pedig kergessen szántattak meg, minden harmadik esztendőben megmeddiil- lik. A’ közép utat, kövessük hát leginkább a’
szántóföldek’ megszállásában, hogy se nedvesség nélkül ne légyenek, se azzal ne bövölködjenek.
Tudniillik, a’ felettébb való nedvesség a’ mint mondám motsárosokká, és sárosokká teszi, a’
mellyek pedig a’ szárasság miatt kiszáradtak , nem lehet azokat jól feloldozni: mert a’ földnek ke
ménysége által, vagy viszsza veretik az eke’ va
sa, vagy ha valamennyiig bele ment is, a’ földet apróra nem oszlatja, hanem nagy hatltokat fe
szít, mellyek ellentálván nem lehet a’ földet iga
zán megkeverni : mert a’ göröngyök nehézségé
től, mint valamelly ellcntálló fundamentomoktól a’ szántóvas a’ barázdából kivettetik; mellyböl a*
leszsz, hogy a’ másodszori szántásba is jtadok lesznek, és az ökrök is a’ roszsz munka által na
gyon szenyvednek. Ide járul az is , hogy minden földnek, még a’ legtermékenyebbnek is , sován- nyabb az alsó része , és ez fordul fe l, ha nagy göröngyök feszíttetnek , mellyböl a’ leszsz , hogy a’ terméketlenebb föld a’ kövérebbel öszve ele
gyedvén, a’ gabonát nem teszi elég bövség'essé , mind pedig a’ mivelőnek sorsa is megnehezítte- tik a’ munkának kevés előmenetele által: mert nem lehet a’ kiszabott munkákat elvégezni,' ha megkeményedett a’ szántóföld. Azért úgy Ítélem hogy a’ szárazságokban, a’ melly föld meg van ugarolva, ismét meg kell szántani, ésazessötbé- fedezni, mélly megnedvesedvén; a’ föld Jkönnyü mivelést ád nekünk. De eggy Holdja az illyen
— S6 —
földnek, négy napszámmal készittetik el: mért könnyen felszántatik kettővel, eggyel, megújjítta- tik , megliarmadoltatik három fertállyal, baráz
dába el vettetvén elkészíttetik eggy fertály nap
számmal. Azokat a3 barázdákat pedig nevezik a’
mívesek vákánynah , mikor úgy van szántva , hogy a5 két meszszebb álló barázdák közt, a’ középső rakás a’ gabonáknak száraz helyet ád. A’ kövér földnek a’ dombjait, végbe menvén a’ tavaszi ve
tés , Martiusban mindjárt meg kell szántani, ha pedig az időnek lágysága, és a’ Tartománynak Szárazsága úgy kívánja, Februariusban. Azután Aprilis közepétől fogva Nyár kezdetéig meg kell keverni, és Septemberben éjj nap eggyenlöség tá
ján harmadolni, és az illyen földből eggy Hold ugyan annyi napszámmal munkáltatikmeg, a’ men
nyivel a’ vizenyősből. Hanem a’ Szántásba jól meg kell jegyezni, hogy a’ Hegyét mindenkor kereszt
be kell szántani : mert illyen módon a’ meredek
ség nehézsége enyhittetik, és a’ barmoknak ’s em
bereknek munkájok is megkönnyebbíttetik. Mind
azonáltal valamikor megkeverjük eggy kevéssé , hol a’ magossabb, hol az alatsonyabh részére a’
dombnak oldalast kell ejteni a’ barázdát, hogy hűnd a’ két részre fordíttsunk, sem ugyan azon nyomon a’ földet ne mozdíttsuk. A’ sovány, la- pályos szántóföld, a’ melly vízzel bövölködik, Augustus Holnapnak utolsó részébe szántassék először, mindjárt Séptemberben megkevertessék, és vetés alá éjjnapegyenlöség tájján készíttessék el. Könnyebb pedig a’ munka az illyen földön, azért hogy kevesebb napszám megy rá; mert há
rom, eggy Holdnak elégséges. Azomban,a’ sovány dombokat nem kell nyárban szántani hanem Sep
tember első napja körül, mert ha ezen idő elölt szántatik meg, a’ föld terméketlen leszsz , és ned
vesség nélkül való, a’ nyári naptól k ié g ,
essem-“ 5 7 ~
mi ereje sem marad. Azért September l-ső é*
13-ik napja között legjobb felszántani, és mind
járt megkeverni, hog'y az első éjjnapegyenlőségi essökkel el lehessen vetni, nem is fellyíil a’ ba
rázdába , hanem alá kell az illyen földet elveink V. A ' sovány fö ld e t hogy k e ll megtrágyázni?
Minekelőlte mindazáltal a* sovány főidet meg kevernénk, szükség lesz azt megtrágyázni, mert ettől mint valamelly eledeltől hízik a’ föld. A’
Laposon ritkábban, a’ dombon sűrűbben kell a' ganéj kupoczokat elrendelni} itt minteggy ötvé- kányi formán; és a’ téren mindenfelé nyolez nyolcz lábnyira egymástól} a’ völgyön kettővel keveseb
bet hagyni elég leszsz. De ezt Hold-fogytán kell a’ mi értelmünk szerént, tselekedni: mert ez a’
gabonákat megmenti a’ füvektől. E ggyollyH old pedig, a’ melly sűrűbben trágyáztatik huszonnégy terhet kíván, a’ melly ritkábban tizennyolczat.
íSzéljel hányattatván osztán a* ganéj, mindjárt le kell azt szántani, és eltemetni, hogy a’ nap me
lege miatt az erejét el ne veszesse, és hogy az elegyített föld az említett eledeltől kövéredjen.
Azért is mikor a’ szántóföldön elrendeltetnek a' ganéj kupoczok, nem kell többet elteríteni,mint á mit az’ nap’ eltemethetnek a’ béresek.
VI. A ' Magolt Nemeiről.
Minekutánna megtanítottuk miképpen keljen vetés alá a’ földet elkészíteni: most a’ Magok’ Ne
meiről szóljunk. Elsők és leghasznossabbák az emberekre nézve a’ gabonák} úgymint a’ búza, és az alakor. — A’ búzának sok nemeit esmérjük}
hanem azok közzül leginkább azt kell vetni, a’
mit.tarbuzának hívnak} mert ez mind nehézségé
— 58 —
ért, mind fényességéért elébbvaló. Másodiknak kell tartani az Őszi ro’sot, mellynek különös fa
ja , a’ kenyérben, a5 nehézség által határoztatik meg. Harmadik leszsz & tavaszi ro’s , melly leg- kedvessebb a’ földmivelök előtt} mert a’ hol a*
vizek, vagj^más ok miatt a’ korán való vetést el
mulatták, ettől segedelmet reménylhetni. A’ bu-.
zának több nemei, ha tsak valaki a’ sokféle ga
bonában, és a’ haszontalan ditsösségben nem gyö
nyörködik, szükségtelenek. -— A’ Tönkölynek pe
dig többnyire négy nemeit láttuk, hogy szpkás- ba vágynak} eggy a’ melly neveztetik Clusinumi- nak} e’ fényes és fehér. A ’ másik Venuculumnak}
ez egyik piros, a’ másik fehér } de mindenik na
gyobb nehézségű mint a’ Clusinumi. A’ bárom holnapi vagy tavaszi, melly alakornak hivattatik, és ez nehézségével és jóságával legelső. De a’ bú
zának és alakornak ezeket a* nemeit azért kell ta
kargatni és őrizni a’ szántó vetőnek, hogy ritkán van valamelly föld ollyan állapotban, hogy eggy- féle maggal megelégedhessünk, valami ollyan ré
sze adván magát elö l, a’ melly vagy vizenyős, vagy száraz. A’ búza pedig a’ száraz helyen job
ban diszlik. Az alakor kevéssé rongáltatik a’ ned
vesség által.
FII. A ' Tokos vetemények Nemeiről.
■ * • *' ’ ■ •
A’ Tokos véleményeknek sok nemei lévén, Iegkedvessebbek, és az emberek között szokot-.
tabbaknak látszanak, a’ bab , lentse, borsó, pa- szuly, bagoltsa, kender, köles, mohar, sesama, tsillagfürt, a’ len, és az árpa, mivel ébböl ké
szíttetik az árpakása, íg y a’ «takarmányok közt legjobbak, a’ lóher, görögszéna, nem külömben a’ bükkön. Ezekután vágynak mindjárt a’ tsitse- pek, a’ gombbibe, és abajdótz, a’ melly árpából
6 9 —