G) A gyengeelméjűség lélektana
1. A gyengeelméjűek képzet- és szókincse
A gyengeelméjűek igen gyakran fogyatékos érzékszervei folytán érzeteik nem élesek, halványak, elmosódottak. Tetézi ezt az a fontos körülmény is, hogy agykérgük gátolt fejlődése folytán az érző központok működése is hiányos. Elmarad a már bejutott külső ingerületek erőteljes központi feldolgozása; a perceptio fogyatékos lesz. A társítási utak hiányos fejlettségénél fogva a külső benyomások egyidejűleg többféle agyi központba jutó inge
rületei sem kapcsolódnak kellőleg egymáshoz; a részképzetek nem adnak egy egységes, szerves emlékképet, képzetet. Ennek folytán képzeteik is homályosak, szétfolyók, tökéletlenek. A képzetek ezen tökéletlensége már magában véve megnehezíti közös vonásaik alapján való csoportosításukat, e csoportok egymástól való finom megkülön
böztetését, megfelelő differentiáltságu szókincsnek megszerzését és a szóknak e képzetek jelei gyanánt való megfelelő használatát.
A gyengelméjü gyermekek képzet- és szókincsét illetőleg ez ideig nagyon kevés megbízható vizsgálat történt. A budapesti kisegítő iskolában többek között egy 7 éves, mérsékelten gyenge-elméjü lányka szó- és képzetkincsét vizsgáltuk az általam a gyermekek képzet- és szókincsének vizsgálatára használt részletes módszerrel.* Ez abban áll, hogy a Faragó-féle »Mindentudó képeskönyv« közel 1000 színes képét végig megmutatjuk a gyermeknek, midőn is nem csak az egyes képek nevét kérdezzük meg, hanem a gyermeket a kép minden részére, czéljára, a benne esetleg foglalt cselekvésre nézve is kikérdezzük s a gyermek minden egyes szavát feljegyezzük. Az ily vizsgálat nagyon hosszadalmas, de ily módon tényleg a gyermek teljes szókincsét megállapíthatjuk.
Kiderült, hogy a vizsgált gyengetehetségü gyermek helyesen használt főnevet 386-ot
igét 122-öt melléknevet 50-et
névmást 18-at határozót 17-et kötőszót 8-at tagadószót 5-öt
Összesen 606 szót használt helyesen. A gyermek helyesen használta a tárgyragot (185), birtokragot (106), egyéb ragokat (101), a többes ragot (13 esetben). Helyesen használta a jelentő módot (114), a főnévi igenevet (37), a melléknévi igenevet ó-ő-vel (27), a kötőmódot (29), a »van, volt, lesz« alakokat (56), ritkán a í-vel végződő melléknévi igenevet (3), a va-ve határozói igenevet (5), a feltételes módot (2) és a parancsoló módot (1 esetben).
Meg-* Éltes Mátyás, Adatok a gyengetehetségű gyermek képzet- és szó
kincsének megismeréséhez, Budapest, 1903. Pfeift'er F. bizománya.
jegyzendő, hogy e lánykánál a gyengeelméjűség inkább csak a számolásbeli képtelenségben és a kombinativ működés gyenge
ségében nyilvánul feltűnőbb módon.
Psychologiai laboratóriumomban a kisegítő-iskola egész első osztályán (20 gyermeken) végeztettem vizsgálatokat * a képzet
es szókincs megállapítására szolgáló rövidített módszeremmel.
A Faragó-féle képeskönyvből u. i. az összes fogalmi körökből vett tárgyakat s ezek alkalmazását, élő lényeket s ezek cselekvéseit ábrázoló, összesen 200 képet válogattam ki. A kikérdezés csak e 200 képre történik, s a gyermeket csakis arra nézve vizsgáljuk, felismeri-e a képet, ha igen, megtudja-e nevezni avagy legalább körülirni, esetleg ha tévesen nevezné meg, nem-e ismerte fel mégis helyesen a fogalomkört, melyhez az illető tárgy vagy tény tartozik ? A vizsgálatok végeredményét a következő táblázat mutatja, melyből 2 gyermek nem teljesen megbízható értékszámait elhagytuk:
A gyengetehetségüek első osztályának képzet- és szókincse a Ranschburg-féle rövidített módszerrel vizsgálva, százalékos értékekben :
Gyermek
* E vizsgálatok kivitelében Képes Ernő bölcs, hallgató, normális gyermekek párhuzamos vizsgálatával Eperjessy István és Barton Imre paeda-gogus urak működtek közre.
A tizennyolcz 7—12 éves gyengetehetségü gyermek közül tehát 15 gyermek a képeket több mint. 50 százalékban nevezte meg helyesen. Ugyanezen módszerrel végzett további vizsgálat szerint 10 első elemi iskoláju normális gyermek közül valamennyi legalább is 70°/0-ban nevezte meg ugyanezen képeket. Egy jóeszü 38/± éves gyermek ugyanezen anyagra vizsgálva 90"5°/o-ot ered
ményezett. A különbség azonban inkább a legkisebb értékek körül mutatkozik. A gyengetehetségüek közül három akadt, a ki keve
sebb mint 30 százalékot tudott helyesen megnevezni, míg a nor
mális gyermekek közül a leggyengébb is 72.5 százalékot ismert fel s nevezett meg helyesen.
Fontossággal bir az is, melyek azon képzetek, melyek a gyengetehetségü gyermekeknél legkönnyebben jönnek létre s melyeket néven is tud nevezni ?
Erre nézve a következő táblázat ád felvilágosítást:
A husz, első kisegítő osztályú gyengetehetségü gyermek közül a következő fogalmakat ábrázoló képeket ismerte és nevezte meg helyesen:
I. A gyermekek 5—25 százaléka előtt ismeretes fo
galmak :
Hőmérő, tölcsér, gyüszii, erkély, csatorna, póstaszekrény, hordár, táviró, fonográf, telefon, baka, ágyú (tüzér), harmonika, szalmakazal, kasza, magvető paraszt, málna, tulipán, gyöngyvirág, árvácska, véső, gyalu, nyereg és kengyel, köszörűkő, szélmalom, szarvasbogár, cserebogár, szitakötő, pók, pókháló, méhkas, rák, gyík, krokodilus,
teknősbéka, Ferencz József (a király képe).
II. A gyermekek 26—50 százaléka előtt ismeretes fo
galmak :
Mosdótál, hajkefe, tintatartó, sparherd (takaréktűzhely), dézsa, kancsó, fazék (csupor), szita, dugóhúzó, tányér, söröskancsó (sör), szivar (skatulya), mángorló, virsli, horgolótű, cziiinder, kofa, csónak, omnibus, csákó, huszár, számjegyek, sárkány (játék), gyürü- (kör-) hinta, harang, fényképező-gép, zongora, aratás, (kaszálás), paradicsom, uborka, eper, czitrom, szegfű, talicska, fúró, hernyó, béka, papagály, elefánt, páva, pulyka, hattyú, nefelejts,
gomba, oroszlán, hid.
III. A gyerme
kek 51—75 szá
zaléka előtt isme
retes fogalmak:
Ajtó, függöny, ablak, korsó (kancsó), fogkefe, bélyeg, főzőkanál, mozsár (m. törő), reszelő, lapát, kávéscsésze, kávédaráló, vizesüveg, pohár, szódásüveg, czigaretta, teknő, mázsáló, létra, gyertya, varrógép, sapka, csizma, mellény, vízvezeték, kut, hordó, levél, levélhordó, tűz
oltó, kocsi, automobil (motor), gőzhajó, szemüveg, dob, trombita, palatábla, betűk, táska, muzsikus czigány, hegedű, ház, templom, tengeri, répa, paprika, körte, cseresznye, alma, málna, rózsa, fa, fürész, (harapó-) fogó, szög, lakat, táska, koffer, pillangó (lepke), kigyó, kacsa,
gólya, disznó.
I V . A gyermek 75—100 száza
léka előtt isme
retes fogalmak :
Szék, asztal, ágy, fésű, óra (ingaóra), (karos)szék, korona (pénzdarab), fillér, olló, zsebkés, seprő, szekrény, kanál, kés, villa, apa, anya (néni, bácsi), fiu, lány, pipa, vasaló, lámpa, gyufa, zsebóra, óraláncz, kalap, czipő, papucs, kabát, keztyü, esernyő, pálcza (bot), napernyő, ruba (szoknya, bluz), lépcső, rendőr, kéményseprő, villanyos (kocsi), bicikli, vonat, kard, puska, könyv, tábla, hinta, kártya, szőllő, (görög)dinnye, kalapács, kulcs, kakas,
tyúk, hal, kutya, tehén, (házi)nyul.
Egy gyermek sem nevezte meg helyesen a következőket: fonográf, pipacs, vízimalom, szöcske, sas ;
Valamennyi helyesen ismerte fel s nevezte meg a következőket : szék, kés, villa, óra, kalap, czipő, esernyő, hinta.
Kitetszik e vizsgálatokból, hogy a gyengetehetségüek képzet
kincse a reális élet tárgyaira nézve általában elég nagy, hogy továbbá legközelebbi környezetük tárgyain kivül főleg az utcza jelenségei, a mozgó tárgyak azok, melyek figyelmüket felkötik.
Nagyon érdekesek és fontosak azon esetek, melyek a fenti táblázatban nem foglaltatnak, melyekben a képet a gyermek láthatólag felismeri, de nevét nem tudja. Az egyik pl. a pulykára csak annyit tud mondani: »ez a haragos«; egy másik a köszörű-követ igy irja körül: »csavarják, lemossák vele a vasat«, ami arra mutatna, hogy pusztán látási képzettel bir ez eszközről, de további kérdezésre megmondja: »élesitik vele a kést«. Harapó
fogó = avval kell a szöget kihúzni. Kengyel = 1. a mi a lónak van; beleteszik a lábat s ülnek rajta; 2. lovas rendőrök lábát bele
teszik. Fürész = 1. kés (de e mellett helyesen mutatja a fűré
szelés mozdulatát; 2. reszetelni, része (ugyancsak helyesen mutatja);
3. vág, fát reszelnek vele. Nyereg = 1. lovasrendőrnek ülőhely, lábtartó; Gramoplion = 1. magányosan trombitál; 2. verkli, bent nevetnek és mulatnak; 3. duli-luli-luli-luli (énekel).
A nagyobb fokú gyengeelméjűségnél azonban a reális élet tárgyainak képzetköre is felette csekély. Sem képben, sem termé
szetben a legtöbbet megnevezni nem tudják, czélját, alkalmazását nem ismerik. A gyengeelméjűség különösen a helytelen elnevezé
seknél tűnik fel, pl: puska = trombita, fali tábla = fésű;
kazal = vonás.
Némely nagyobb fokban gyenge elméjű gyermek a legtöbb ismeretlen fogalomra egyazon értelmetlen szóval felel, pl.: mullallá, a másik 3 —4 szót váltakozva alkalmaz az előtte ismeretlen fogal
makra, pl. széna, vonal, fürödnek benne.
Vizsgálataink értelmében a gyengeelméjűség könnyebb fokai
nál a magukban viszonyítást foglaló melléknevek: kicsi, nagy, sok, kevés, több, egyforma, magas, alacsony, valamint a szorosabb (érzéki) értelmében vett: jó, rossz, szép, csúnya fogalmak, az: elül, hátul, lenn, fent stb. határozó szók megértése is jelen van, míg súlyosabb esetekben ezek teljesen hiányoznak. Úgyszintén hiányzik
ilyenkor a miért-tel, hogyan-nal kezdődő kérdőmondatok helyes felfogása is.
De nemcsak a képzet- és szókincs szegényes, hanem maga a beszéd is igen gyakran hiányos fejlődésű a gyengeelméjűeknél.
A szók megértése inkább csak a súlyosabb esetekben késik fel
tűnően, míg a szók kiejtő képessége, a beszédmozgások elsajátí
tása még a könnyebb fokú gyengetehetségűségnél is igen gyakran éveken át késik. A késői fejlődéstől eltekintve, az esetek igen nagy számában — Doll szerint a kisegítő iskolák tanulóinak 18°/o-ánál — beszédzavarokat is találunk. Észlelésem szerint leg
gyakoribb a pöszebeszéd, ritkább a dadogás.