A globalizáció folyamata és hatása a magyarországi kis- és középvállalatok

In document DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Pldal 24-27)

2 SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.2 A kis és középvállalatok makrogazdasági környezete az Európai Unió és

2.2.1 A globalizáció folyamata és hatása a magyarországi kis- és középvállalatok

A globalizáció ugyan viszonylag új kelető fogalomként vált napjainkban divatossá, valójában a messzi régmúltban kezdıdött, legalábbis abban az értelemben, hogy a „Globus”, vagyis a földkerekség különbözı részei között különféle kapcsolatok képzıdtek. A globalizáció nemcsak gazdasági tartalmú folyamat, így számos társadalmi, szociális, politikai, intézményi és nem utolsósorban kulturális vonatkozása és hatása van12.

A gazdasági értelemben vett globalizáció Szentes és Blahó (2002) szerint a világgazdaság mind több, egyre inkább valamennyi országra kiterjedı és szerves rendszerré formálódásának folyamata. A globalizáció következtében a vállalatok jogi és mőködési keretei átlépik a nemzetállamok határait, tevékenységeik, fogyasztóik és termelıi kapacitásaik megválasztásakor az egész világban gondolkodnak. Ezen vállalatok tevékenységével együtt járó folyamatok az egész világot behálózzák.

Ezért nem értelmezhetjük a gazdaság globalizálódását új folyamatként vagy jelenségként. Hiábavaló erıfeszítés volna annak megállítására, elkerülésére törekedni. Ami új jelenségnek tekinthetı, inkább a globalizáció folyamatának a felgyorsulása az elmúlt évtizedekben, mely minden korábbinál szélesebb körben tudatosult az emberekben.

A gazdasági globalizálódás folyamatának mindenkori motorja a technológia fejlıdése, legfıbb „hordozója” pedig a nemzetközi tevékenységet folytató, külföldi beruházásokban megtestesülı tıke. Elırehaladása elsıdlegesen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok liberalizálódásának mértékétıl és a világgazdaságba bekapcsolódó országok számától és bekapcsolódásuk mikéntjétıl függ. A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken a tényezık szabad áramlása miatt, felelısségük azonban nı a globalizáció következtében. Az önálló fiskális politikával szemben az adóverseny determinálja a bevételi és a kiadási oldalt egyaránt. Az önálló monetáris politikát alapul véve megállapítható, hogy a rögzített árfolyam, az önálló kamatpolitika és a liberalizált pénz/tıkepiac követelményeinek együttes teljesülése

12 Barbara Parker (1998) a globalizációnak nemcsak, bár elsısorban, a gazdasági forrásait és megnyilvánulásait elemzi (mint amilyen a globális vállalatok megjelenése, a világgazdaság szerkezetében, mőködésében és hatalmi viszonyaiban tapasztalt globális változások, a munka globalizálódása, a vállalatirányítást érı globális kihívások stb.), hanem a technológia, a kultúra, a politika és a természeti környezet globalizálódását is.

nem lehetséges. A hatalmi struktúrákból kifolyólag önként vállalt alárendeltség jön létre az egyes országok esetében, csökken az autonómia (Európai Unió, IMF, Világbank, nemzetközi bankok) a számos megkötést és feltételt tartalmazó hitelek és a multilaterális kereskedelmi egyezmények (WTO) következtében.

A nemzeti gazdaságpolitikák 3 feladata a globalizáció idején:

• Egészséges gazdaságpolitika kialakítása és folytatása, a támadhatósági pontok minimalizálása.

• Az ország gazdaságának optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezıkben, a technológiai és innovációs erıtérben a globális piacok keretein belül.

• Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, bizonyos szempontból életre hozása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, és így az adott ország jó értelemben vett kiemelkedı, megkülönböztetı jegyeit reprezentálják.

A globalizáció másik következményeként fontos hangsúlyozni, hogy az egyes hierarchikus szintek (nemzetek, régiók, egyének) közötti fejlettségbeli különbségek globálisan nem feltétlenül csökkennek. Egyre erıteljesebb mértékben figyelhetı meg a gazdasági szférában a globalizáció és a valódi verseny konfliktusa. A pénzvilág erıteljesen kifejezésre juttatja dominanciáját a reálgazdaság felett, mely esetenként számos negatív következménnyel jár.

Az eddigi gondolatmenetet folytatva a globalizáció nem „main stream” megközelítését idézném:

„A globalizáció olyan, alapvetıen hatalmi-gazdasági természető folyamat, amelynek során a világgazdaság legerısebbé váló szereplıi a legjelentısebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk is formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik s általánossá teszik a gazdasági és politikai játékszabályokat.”13

A globalizáció következtében változik a termelési tényezık szerepe. Csökken a természeti erıforrások szerepe, melynek helyébe a környezeti értékeket elıtérbe helyezı termelés lép (ISO 14 000). Ezzel ellentétben a tıke szerepe nı, ugyanakkor a dekoncentrációs folyamatok

13 Veress József, 2004.

a beruházások és a termelés finanszírozása terén jelentısek: a beszállítókra terhelt, egyúttal önállóságukat is biztosító önfinanszírozás formájában.

A globalizáció felgyorsulása a kis- és középvállalatokat sem hagyja érintetlenül. A nemzetköziesedés különösen fontos szerepet játszik az olyan országok esetében, mint Magyarország, amely kicsi és nyitott gazdaság. Jóllehet, Magyarország relatíve jól szerepel a külföldi mőködı-tıke bevonása és az export GDP-hez viszonyított aránya szerint, a kisebb mérető vállalatok esetében a különbözı felmérések alacsony szintő nemzetköziesedést mutatnak. A hazai kis- és középvállalati kört tekintve kiemelendı, hogy a kis- és középvállalatok jelentıs részének, mintegy kétharmadának-háromnegyedének semmilyen külföldi kapcsolata nincsen sem az export sem az import tekintetében14. Pontosan: a hazai vállalatoknak csak mintegy a negyede exportál vagy akar a megalapítás után a külpiacokra lépni.

A magyarországi kis- és középvállalkozások lehetıségei

Az Európai Unióban a versenyszféra közvetlen támogatása csak szők körben lehetséges.

A globalizáció elınyei alapvetıen a nagyobb teljesítményt kikényszerítı versenyben gyökereznek. Ahogy azt az idı igazolja, ennek a folyamatnak is vannak vesztesei és nyertesei, az önerejükbıl fejlıdésre képtelen vállalkozások hátránya egy idı után behozhatatlanná válik. Önmagában a globalizáció ugyanakkor nem feltétlenül hozza a kisvállalkozásokat súlyosan veszélyeztetett helyzetbe. Ennek egyik okát abban látom, hogy helyi piacon helyi igényeket elégítenek ki. Számukra elengedhetetlen a helyi környezet ismerete, a rugalmas alkalmazkodás, a vevıközelség kihasználása. Fejlıdésükben, fennmaradásukban meghatározó szerepet játszik a hírnév, az ismertség, a személyre szabott szolgáltatás. A globalizáció révén terjedı „multinacionális kultúra” azonban a helyi fogyasztási szokásokra és keresett árucikkekre is rányomja bélyegét. Ha a társadalom nem igyekszik tudatosan megóvni hagyományos nemzeti termékeit, az ezek iránt támasztott igény is visszaesik. Magyarország uniós csatlakozása a nemzetközi integrálódás fontos állomása volt, egy idıben hosszabb folyamat kezdete, mely során a hazai vállalkozások egy fejlettebb

14 Szerb, Márkus – Nemzetköziesedési tendenciák a kis- és közepes mérető vállalatok körében Magyarországon a 2000-es évek közepén, 2008., Pécsi Tudományegyetem, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal,

„Közgazdasági kutatások” keretében

követelményrendszerhez való alkalmazkodás kényszerhelyzetébe kerültek, melyrıl már esett szó a dolgozat elsı részében, melyet a késıbbi részekben is elemezni fogok.

A kereskedelemben legmarkánsabban kirajzolódó trendek a következık:

• Erısödı verseny és koncentráció,

• A fogyasztás változása,

• Új technológiák elıretörése.

A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások számára versenyelınyt jelenthet a beszerzési társulásokban való részvétel, esetleg beszerzési társulások alapítása, azonban a beszerzési társulásokon túl versenyképességüket úgy tudják megırizni, ha biztosított az üzlet finanszírozása, jó szállítási lehetıségekkel rendelkeznek, felkészült, képzett tulajdonosok és eladók üzemeltetik az egységeket. A versenyképesség hatékonyságát a jó logisztika és a gyors szállítás is nagymértékben biztosítja.

In document DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS (Pldal 24-27)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK