4. A tagállamok sportja
4.6. Franciaország
Franciaországban 13 millió tagsági igazolvánnyal rendelkező sportolót tart nyilván 165.000 klub. A francia sportban 28 olimpiai és 34 nem olimpiai sportszövetség, továbbá 14 több sportágat átfogó sportszövetség és 5 iskolai és egyetemi sportszövetség tömöríti az intézmények és sportok képviselőit.
A Francia Olimpiai és Sport Bizottság (Comité Nationale Olympique et Sportif Français, CONSF) az ország elismert sport ernyőszervezete, amely közügyként képviseli 100 tagszervezetének érdekeit. Felépítése piramis jellegű. A sportpolitikát az állam határozza meg.
A sportszervezetek azonban önkormányzati jelleggel műkődnek. Az állam elismeri a sportszervezetek fennhatóságát, érvényességi körét azzal, hogy törvényi szabályozással rendel hozzájuk feladatokat, pl. a versenyek szervezése és ellenőrzése, a sportolás támogatása. Az állam támogatást nyújt a sportszövetségeknek is feladataik ellátásához. A sporttevékenység szervezése Franciaországban megosztott felelősséggel jellemezhető valamennyi szinten, mert a sport országos, regionális, tartományi és helyi szintekre tagozódik, egyúttal helyet ad a kezdeményezéseknek, kb. 1 millió önkéntes bekapcsolása révén.
A Francia Olimpiai Bizottságot (COF) Pierre de Coubertin 1894-ben alapította, hivatalosan 1911-ben ismerték el. A nem olimpiai sportágak ugyanakkor a Nemzeti Sport Bizottságba tömörültek (CNS). 1972-ben a két ernyőszervezet egyesült, majd más sportszervezetekkel együtt létrehozták közös ernyőszervezetüket Francia Nemzeti Olimpiai és Sportszövetség címen (CONSF), amely szervezetnek törvényi alapját egy 1901-ből származó jogszabály adja meg köztestületi jogosítvánnyal.
A CONSF célja:
• a francia sport érdekeinek képviselete a kormány és a kormányzati szervek fórumain,
• az olimpiai sportágak jellegzetes szabályainak alkalmazása, erősítése,
• a francia sportolók olimpiai részvételének segítése,
• az olimpiai eszme támogatása, az Olimpiai Chartának megfelelően,
• a sportolni vágyók támogatása,
• a tagszervezetek működésének támogatása,
• „Minden eszközzel segíteni a francia sportot”- jelszó erősítése, hatékonyságának növelése.
A CONSF decentralizált: 30 regionális és 100 megyei szervezet működik.
A CONSF Közgyűlésén:
• 28 olimpiai sportszövetség,
• 34 sportszövetség,
• 14 több sportágas szövetség és
• 5 iskolai és egyetemi sportszövetség vesz részt.
Az említett 81 szervezet 4 csoportot alkot, hogy kiegyensúlyozott szavazati arányokat lehessen teremteni. Így az olimpiai sportágak többségi szavazattal rendelkezhetnek.
Évente egyszer hívják össze a közgyűlést.
(Az Európai Unió tagországai sporttestületeinek többségében az egy tag, egy szavazat elv érvényesül.)
Regionális ligák és megyei olimpiai és sportbizottságok
Regionális és a Megyei Sportszövetségek a nemzeti (országos) sportszövetségek egységei, alkotó elemei. Ezek – függetlenül a sport kormányzati hovatartozásától - hosszú ideje léteznek. Működésükre a folyamatosság a jellemző vonás. A földrajzi terület, amelyet a regionális és megyei szövetségek lefednek, megfelel a kormányzati, regionális és megyei Ifjúsági és Sportigazgatóságok érvényességi körének. A Regionális Ligák és a Megyei Bizottságok az országos szintű szerveződést képezik le.
A sportszövetségek feladata és felelőssége széleskörű. A feladatokat három csoportba lehet sorolni:
• játékvezetők, versenybírák, edzők és sportvezetők képzése,
• ifjúsági táborok, edzőtáborok, versenyek szervezése,
• rekreációs és versenyszerű tornák, bajnokságok szervezése.
A feladatok végrehajtásakor az országos szövetség irányelveit a szervezőknek szem előtt kell tartaniuk.
Lényeges az, hogy a szövetségek a nem-kormányzati sport érdekeit jól érvényesítsék az illetékes kormányzati Ifjúsági- és Sportigazgatóságoknál, amelyek párhuzamosan futnak a CONSF intézményeivel.
Klubok
A klubok alkotják a nemzeti sportszövetségeket - ezért nem szerveződött az Unió tagországaiban sportklubok, sportegyesületek országos szövetsége - és széleskörű, mindenkinek szóló sportolási lehetőséget igyekeznek felkínálni: gyermekeknek, fiataloknak, családoknak, erőnléti mozgalmaknak és a versenysportban részt venni akaróknak.
Franciaország 57 millió lakosából 13 millió tartozik valamely sportklubhoz (23%) és további 12 millió lakos önállóan sportol szabadidejében, nem szervezetten (21%). Ennek megfelelően a lakosság 43%-a sportol. Mivel a sportolók többsége lakóhelyéhez, lakásához közel gyakorol, ezért a sport a közösségi élet lényeges elemének tekinthető.
Sportiskolák
A sportiskolákat a sportklubok szervezik, tevékenységük szerves részeként, utánpótlásuk biztosítására, alapjaik szélesítésére, a sportágak fejlesztésére. Az iskolák jelentősége egyre növekszik, mindenekelőtt a Nemzeti Sportfejlesztési Alap tekintélyes pénzügyi támogatásának köszönhetően. A gazdasági társaságként működő sportklubok előnyösen használják fel az utánpótlás nevelésére fordított összegek részbeni ellentételezésére a gazdasági versenyszabályok adta lehetőségeket, adókedvezményeket.
Iskolai sportszövetségek
Az iskolai sportszövetségek az oktatás idején és a szünidőben kezdeményeznek és szerveznek sporteseményeket. Az iskolai tanulók sporttevékenységét szervezi továbbá a Testnevelő Tanárok Egyesülete a Nemzeti Sportfejlesztési Alap hathatós támogatásával, az iskolák közelében működő sportegyesületek bevonásával.
Sport az iskolában
A sportolás alapjait kötelező iskolai testnevelési órák keretében rakják le a testnevelő tanárok, a testnevelési program részeként. Nincs probléma ezen a téren a középiskolákban. Az általános iskolák alsó osztályaiban az osztálytanítók kevésbé alkalmasak a testnevelés tanítására. Számos iskola felhasználja a helyi önkormányzat segítségét az iskolai úszásoktatás szervezésekor.
A 20 ezer, vagy több lakossal rendelkező városok jelentős része Városi Sportiskola intézménnyel rendelkezik. Ezzel több sportágban lehet felkínálni sportolási alkalmat olyan fiataloknak, akik nem tagjai valamely sportklubnak. A városi sportiskolák a helyi sportklubokkal szoros kapcsolatban szervezik a fiatalok sporttevékenységét, általában szerdán és szombaton délután. A működés pénzügyi forrásai: önkormányzati támogatás, tagsági díj, sportversenyek belépti díja, költségvetési forrás jutalom céljára.
Sportversenyek
Az iskolai tanulók sokféle sporteseményen vesznek részt. Versenyalkalmat kínálnak a megyei sportszövetségek, az iskolai és egyetemi sportszervezetek. Ezek gyakran jelentenek átfedést, túlkínálatot, kettőzést. Az iskolai sportprogramok, bajnokságok, versenyek koordinációja érdekében vannak még tennivalói az érintett kormányzati és nem-kormányzati szerveknek.
Nő az üzleti alapra szervezett sportkínálat, főként a sajátos igények kielégítése, pl. tetszés szerinti gyakorlási idő szabadon választott sportág, különleges szolgáltatások (utaztatás, étkeztetés, stb.), keresettek az egészségsport, a speciális célú gyakorlás (fogyókúra + sport), a teniszoktatás, síoktatás, úszásoktatás tanfolyamai.
Kormányzati felépítés
A sport szervezése irányítása, a felelősség megoszlása három, jól körülírható, meghatározható szinten történik:
• nemzeti (országos),
• regionális,
• megyei, városi szinteken.
Ez a felépítés meghatározó jelentőségű a civil sport felépítésére is, mindenekelőtt a finanszírozás módja miatt.
Ifjúsági- és Sportminisztérium
Az Ifjúsági és Sportminisztérium a sport adminisztrációjáért felelős kormányzati szerv felépítése:
• Ifjúsági Főigazgatóság,
• Sport Főigazgatóság,
• Szabadidősport Főigazgatóság.
Az Általános Adminisztráció Közigazgatás Főigazgatósága és a Szakszolgálat a sportminiszter kabinetjéhez tartozik. A Minisztérium felépítése található meg – értelemszerű módosulással – a régiók és a megyék szervezeti szerkezetében.
A főigazgatóságok felelősek a testnevelés és a sport fejlesztéséért minden közigazgatási szinten, mindenfajta testnevelés- és sporttevékenységért (versenysport, szabadidősport) valamennyi korcsoportban.
Részletesen:
• Felelős a hazai és a nemzetközi téren folyó sportért. Kapcsolatot tart a CONSF és tagszövetségeivel, továbbá a nemzetközi iskolai és egyetemi sport irányítóival, az Oktatási Minisztériummal együttműködésben.
• Kezeli és ellenőrzi az állami, sportra jutó, pénzforrásokat, a sportszövetségek, bizottságok, sportcsoportok és egyesületek számára nyújtott támogatásokat, a Nemzeti Sportfejlesztési Alapból kiáramló pénzeket. Mindehhez járul az állami költségvetésből végrehajtott beruházások kezelése, ellenőrzése.
• Edzés- és képzési programok készítése az Oktatási Minisztérium és a sportszövetségek közreműködésével.
• A Minisztérium felelős az állami jogosítványok, diplomák, oklevelek kiadásáért, a megszerzés feltételeinek előírásáért.
• Képzett adminisztrációs személyzettel, további technikai feltételekkel látja el az elismert nemzeti szövetségeket, azok hatékony működés érdekében.
Regionális és megyei szint
A parlament és a kormány decentralizációs törekvéseinek megfelelően megnőtt a régiók, megyék és városok szerepe a sportfejlesztésben azzal, hogy állami hatáskörök kerültek a területi és helyi önkormányzatok kezébe. Emellett a Nemzeti Sportintézet (INSEP) több feladatot osztott le, költségvetési háttérrel a regionális sportintézeteknek, pl. edzőképzés, válogatott csapatok, sportolók edzőtáborozása, az edzettség mérése laboratóriumi és pálya feltételek között, sportorvosi, sportszociológiai és sportpszichológiai vizsgálatok stb. A régió pénzügyi tanácsadó bizottsága tesz javaslatot a Sportfejlesztési Alap révén rendelkezésre álló források elosztására. (Szubszidiaritás elve érvényesül.)
A decentralizációs törekvésnek megfelelően a városi önkormányzat egyik tagja kap megbízást a sport ügyeinek felügyeletére. Megyei és regionális szinten a feladatnak megfelelő létszámú sportigazgatóságokban, sportirodákban szakképzett munkatársak hajtják végre a regionális, illetve megyei önkormányzatok által hozott döntéseket, illetve koordinálják a helyi sportot érintő tevékenységeket, programokat. Illetményüket az állam garantálja.
Sportfinanszírozás
A francia sport fő anyagi forrásai:
• a költségvetés,
• a Nemzeti Sportfejlesztési Alap, amely a Szerencsejátékok nyereségére támaszkodik,
• a támogatók adományai.
A költségvetés 20%-a az élsporthoz jut és 80%-a a verseny és tömegsporthoz. Ebből a 80%-ból 25% kerül országos szinten szétosztásra, 75%-ot a régióknak osztanak szét a megyék, városok bevonásával, esetleg a klubok szintjére is lebontva. A Nemzeti Sportfejlesztési Alap forrásaihoz pályázati rendszerben lehet hozzáférni, főként a sportszövetségek feladatainak ellátására, élsportolók anyagi támogatására, váratlan események finanszírozására, stb. Az állam fizeti a sportszövetségek alkalmazottait, kb. 1.600 főt. Állami forrásra épülnek a sportkutatások és a magas szintű nemzetközi kapcsolatok.
Összefoglalás
A francia sport fejlesztése mindenekelőtt állami feladat. Az állam decentralizációs elképzeléseihez kapcsolódik a civil szféra fokozatosan bővülő bekapcsolása a sportirányításba, fejlesztésbe és ellenőrzésbe.
4.7. Németország