A fordítási szövegalkotás folyamata

In document SZÖVEGKOHERENCIAA FORDÍTÁSBAN K ÁROLY K RISZTINA (Pldal 32-35)

2. A FORDÍTÁSI SZÖVEGELEMZŐ MODELL ELMÉLETI HÁTTERE

2.2. Fordítási szövegalkotás és fordítási szöveg

2.2.2. A fordítási szövegalkotás folyamata

A fordítási szituáció – az eredeti szövegalkotáshoz7viszonyítva – megsokszorozza a szövegalkotást meghatározó és befolyásoló tényezőket. Belép a folyamatba a for-dító, aki az egyik nyelven, adott kultúrában és olvasóközönség számára, adott cél-lal és nyelvhasználati normák mentén létrejött (eredeti) szöveg alapján egy másik nyelvű (fordítási) szöveget hoz létre egy másik kultúrában és olvasóközönség szá-mára, potenciálisan eltérő céllal és a fordítási normák által meghatározott módon.

Károly (2007: 42–43) részletesen bemutatja a fordítási szöveg sajátságait meghatá-rozó tényezőket, ezért ezek ismertetésétől itt eltekintek, csupán a leglényegesebbe-ket emelem ki: a fordító, a fordítás célja, a célnyelvi közönség, a fordítási normák és a célnyelvi kontextus. Fontos azonban kiemelni azt, hogy e tényezők miatt a for-dítási célú (célnyelvi) szövegalkotás jellemzői eltérnek az eredeti szövegalkotásétól.

Mivel nem célom a teljes, a forrásnyelvi szövegértést is felölelő fordítási folya-mat leírása, hanem e komplex folyafolya-mat egy konkrét komponensének, a célnyelvi szö-veg megalkotásának és az ily módon létrejött fordítási szöszö-veg bizonyos sajátságai-nak a leírása, a forrásnyelvi szöveg megértésére irányuló kognitív folyamatokra itt nem térek ki (ezekről, a fordítás szempontjából lásd Le [2004: 259−260] és Snell-Hornby [1988/1995: 2] munkáját; általában a szövegértésről pl. Givón [1995: 60], Hobbs [1979: 69; 1985; 1990], Sanders, Spooren és Noordman [1992: 2] munkáit).

A teljes fordítási folyamat leírásáról és modelljeiről Klaudy (2004: 71–86), Lörscher (1991: 7–23) és Norberg (2003: 23–26) ad részletes áttekintést.

A célnyelvi szöveg megalkotása és a létrejövő szöveg sajátosságainak leírása szempontjából korábban (KÁROLY2007: 43) három, a fordítási szövegalkotási fo-lyamat bemenetét képező tényező szerepét emelem ki. Ezek a szövegalkotás három különböző dimenzióját – annak nyelvi, kognitív és társadalmi – vetületét8 képvi-selik:

7 Az eredeti szövegalkotás jellemzőiről Tolcsvai Nagy (2001: 339–340) munkájában olvashatunk, az eredeti és a fordítási célú szövegalkotás hasonlóságainak és különbségeinek leírásával Le (2004: 259–

260) és Károly (2007: 11–60) foglalkozik részletesen.

8 De Beaugrande (1980) alapján.

33

(1) a forrásnyelvi szöveg (mint nyelvi reprezentáció; nyelvi dimenzió);

(2) a fordító fejében a forrásnyelvi szöveg nyelvi reprezentációja alapján kialakított elmebeli reprezentáció(vagyis a forrásnyelvi szöveg értelemszerkezete, amely a szövegértés eredményeként alakul ki; kognitív dimenzió); és

(3) a fordítás célja (társadalmi, funkcionális dimenzió).

Ezekből kiindulva az 1. ábrában látható módon jeleníthetők meg és a következőképp írhatók le a fordítási szövegalkotási folyamat összetevői:

A fordító a fejében – az eredeti szövegalkotáshoz hasonlóan – egy tervet hoz létre, amelyben bizonyos műveletek révén a célnyelvi szövegnek valamilyen előze-tes általános és értelemszerkezete kialakul. Ez az általános és értelemszerkezet le-het azonos a forrásnyelvi szöveg alapján kialakított elmebeli reprezentációval, de – és ez a valószínűbb – lehet (részben) eltérő is az eltérő nyelvi rendszer, a fordítási cél, a fordítási norma, valamint a célnyelvi és forrásnyelvi szövegismeretekből szár-mazó séma függvényében. Ebben a szakaszban fogalszár-mazódnak meg a fordító fejé-ben azok a tartalmi, formai, stiláris és retorikai változtatásokra irányuló tervek, ame-lyeket a két nyelv (és kultúra) adott szövegtípusra/műfajra jellemző sajátosságai tesznek szükségessé. Ezt követi a fordítási szövegalkotás utolsó szakasza, amikor a fordító a célnyelvi szöveg előzetes általános és értelemszerkezetét – különféle mű-veletek révén – célnyelvi reprezentációvá alakítja (KÁROLY2007: 43–44).

1. ábra.A fordítási célú szövegalkotás folyamatának összetevői (KÁROLY2007: 44 alapján)

FNy: forrásnyelv; CNy: célnyelv

Míg az eredeti szövegalkotás modellálására számos kísérlet született, kevesen pró-bálkoztak meg a fordítási célú szövegalkotás modellálásával. Englund Dimitrova (2005: 19) tett rá kísérletet Hayes és Flower (1980) és Hayes (1996) az eredeti vegalkotásra kidolgozott fogalmazási modellje alapján. Ez a modell az eredeti szö-vegalkotásban három részfolyamatot azonosít: tervezés, a szöveg előállítása és az el-lenőrzés. Englund Dimitrova, kis módosításokkal, a következő lépésekben adaptálta a modellt a fordítási szövegalkotásra:

– a forrásnyelvi szöveget a modellben szereplő „fogalmazási feladat” kompo-nenssel azonosította;

34

– a tervezési folyamatot kiegészítette a forrásnyelvi szöveg elolvasásával;

– a szöveg előállításának folyamatát meghagyta a modellben, de a következő al-folyamatokra bontotta: a forrásnyelvi szövegszegmens átvitele (transzferálása) és a célnyelvi szövegszegmens előállítása;

– a hosszú távú memóriát kiegészítette a forrásnyelvi tudásra vonatkozó kom-ponensekkel.

A fordításban a különféle komponensek közül a fordítás szövegének előállítása az, ami a legjelentősebben eltér az eredeti szövegalkotás szövegprodukciójától. Míg eredeti szövegalkotás során a szöveg tartalmát annak írója (vagy pedagógiai kon-textusban a feladat) határozza meg, fordítás esetében a tartalom a forrásnyelvi szö-vegből származik. Fontos azonban megjegyeznünk azt, hogy Englund Dimitrova ér-telmezésében a tartalom mindig – a fordító által feltehetőleg előzetesen és a fordítás során – megértett tartalmat jelent (azaz a tartalom = feldolgozott szövegértelem).

Englund Dimitrova megfogalmazásában fordítás során valójában a forrásnyelvi veg célnyelvi „modellálása” történik (2005: 28). Vannak ugyanakkor a fordítási szö-vegalkotási folyamatnak olyan összetevői is, amelyek az eredeti szövegalkotásban is megtalálhatók: ilyenek például a felmerülő fordítási problémák megoldására irá-nyuló cselekvések, amikor a fordítási folyamat időről időre lelassul és a fordító kü-lönféle stratégiák alkalmazására kényszerül. E stratégiák egy bizonyos részének feltérképezésére vállalkozik ez a könyv. A fentiek alapján Károly (2007: 53) a 2. ábrá-ban látható módon vázolta fel a fordítási szövegalkotás folyamatát (a modellben kur-ziválás jelzi a Hayes-féle (1996) modelltől való eltéréseket).

A kognitív fogalmazási folyamatokon belül szereplő „ellenőrzés” komponens-sel kapcsolatban Stolze (2003: 190) arra hívja fel a figyelmet, hogy a fordításban az ellenőrzés szerepe hangsúlyosabb, mint eredeti szöveg létrehozásakor. Fordítás so-rán ugyanis a forrásnyelvi szöveg alapján és a fentiekben felvázolt folyamatokon ke-resztül valójában elsőként csupán a célnyelvi szöveg legelső változata készül el. Ezt követően a fordító ellenőrzési folyamata igen összetett: több lépésben értékeli, el-lenőrzi a szöveget, hogy az megfeleljen a vele szemben támasztott szövegkövetel-ményeknek (pl. retorikai jegyek, műfaji sajátságok, funkcionalitás, koherencia, te-matikus előrehaladás, stílus, formátum). Stolze ugyanakkor arra is rámutat kutatási eredményei alapján, hogy az ellenőrzési szakasz a fordítási rutin növekedésével fo-kozatosan lerövidülhet.

A 2. ábrában megjelenített modell komponensei közül ennek a könyvnek a tárgya a „szövegelőállítás” (a forrásnyelvi szövegszegmens átvitele és a célnyelvi szöveg -szegmens előállítása), ezen belül a szövegkoherencia meg- vagy újrateremtése a for-dításban. A következő rész a fordítás mint szöveg jellemzőit vázolja fel és rámutat a koherencia és a szövegszerűség viszonyára annak érdekében, hogy azonosítani le-hessen azokat a tényezőket, amelyek célzott vizsgálata alapján jobban megérthetjük a szövegkoherencia „viselkedését” a fordításban.

35

2. ábra. A fordítási szövegalkotás modellje FNySz: forrásnyelvi szöveg; CNySz: célnyelvi szöveg;

kurzív: az eredeti Hayes-féle modelltől való eltérések

In document SZÖVEGKOHERENCIAA FORDÍTÁSBAN K ÁROLY K RISZTINA (Pldal 32-35)