A környezeti kihívások tompításában és megoldásában sajátos szerepe van a mező- és erdőgazdaságnak, különösen az erdőnek, amely a gazdasági célok mel
lett közjóléti, természetet és biodiverzitást védő, az egész társadalmat érintő funkciókat is ellát.
Az EU erdészeti stratégiájában a gazdasági cél az elsődleges. Ez njálvánvaló, hiszen ennek teljesülése híján az egyéb funkciók nem, vagy nehezen, vontatottan teljesülhetnek az ütköző érdekek miatt.
Magyarországon ugyanakkor teljes a kavarodás az állami erdészetekben.
Ezért javasoljuk a gazdálkodás teljes, elsősorban pénzügyi elkülönítését a term é
szetvédelmi, közjóléti áldozatoktól. Pillanatnyilag nem ítélhető meg kellően a gazdálkodás eredménye, alacsony vagy éppen magas hatékonysága, amit megza
var a társadalmi áldozatokra való hivatkozás. Az rt. egyszerűen nem alkalmas forma arra, hogy a közjóléti kiadásokat kigazdálkodja. (Ajelenlegi közjóléti költ
ségeknek a felét sem fedezi a költségvetési támogatás!)
Az egész ország érdeke az erdősültség növelése ajelenlegi 18%-os arán3rról, ami javítaná a környezeti kihívásokkal szembeni esélyeket. A magyarországi nemzetközileg elismert állami erdőtelepítés és -felújítás — a lakosság alacsony életszínvonala mellett — állami költségvetésből valósult meg az elmúlt évtize
dekben. A jövólDen három forrásból táplálkozhat az erdőtelepítés, fásítás, felújí
tás: csökkenő állami költségvetésből, EU-támogatásból és magántólcéból. Sajnos ez utóbbi szükségességének a felismerése szinte teljesen hiányzik az erdész társa
dalomból, sőt ellenérzések tapasztalhatók a magántulajdonnal szemben, ami ele
ve korlátozza az erdősültség növelését.
^-- ^ ______________________
/ 87 ^
Az állami erdő- és fagazdasági rt.-k irányítása ma egyszerűen akadályozza a tisztánlátást, a felelősséget, a fejlődést, holott az 1 miUió hektárt meghaladó álla
mi erdészetek szerepe rendkívül fontos a jövőt illetően. Jelenleg a PM, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet, az APV Rt., az FM és a KTM látja el a tulajdonlás irányí
tási, felügyeleti, szakhatósági funkcióit. Ez indokolatlan, még átmenetileg is fe
lesleges, ezért racionalizálása elodázhatatlan. Ha ez nem történik meg viszonylag rövid időn belül, felmerülhet az állami erdők további privatizálásának a szüksé
gessége.
A védett erdők szerepe a környezet, a biodiverzitás megőrzése vonatkozásában nem szorul bizonygatásra. Az azonban orvoslásra szorul, hogy a természetvédelem igényei — a 300 E ha védett erdő kezelése — folyamatosan ütköznek a gazdálkodási célokkal. Ezek feloldására, az előzőekben javasoltak szerint funkcióik, pénzügyi feltételeik és áldozataik világos elhatárolása ajánlható.
Véleményünk szerint, a tényhelyzetből kiindulva, elsődlegesen nem a védett területek 800 E hektárra történő növelése, hanem a meglevők rendezése, működ
tetésének megoldása ajánlható elsődleges feladatként. Ez szolgálná igazán a kör
nyezet- és a természetvédelem ügyét!
A jövőlDen tudatosan szét kell választani az erdők tulajdonosi vagyonkezelését és a gazdálkodást, mind az állami, mind a magánerdőkben, függetlenül attól, hogy az állami erdők irányításában, a természetvédelmi, közjóléti funkciók ellátásában milyen megoldásra esik a választás. A vagyonkezelés hosszú távú érdekeit vala
milyen állami szervezet láthatja el az állami erdőknél, míg a gazdálkodás, a rövid távú üzleti érdekek megvalósítása társasági formában folyhat. A magántulajdonú erdőkben eleve jól szétválasztható a vagyoni érdekeltség és az erdőbirtokos- ságban, erdőszövetkezetben folyó termelő tevékenység. A hosszú távú és rövid távú érdekek harmonizálása nélkül nem valósítható meg az erdőtelepítés és -felújítás!
A vidék, a regionális vagy területi fejlesztés szerves része lehet az erdők fel
újítása és telepítése. Ehhez támogatás is remélhető az EU jövólDeni strukturális alapjaiból és a Kohéziós Alapból. Ehhez azonban fel kellene készülni, számolva az EU gyakorlatával, a hazai programok hiányával és a szükséges pénzügyi hozzájá
rulással. Ez is fontos záloga a környezeti jövőkép kedvező irán3m alakításának.
Az előzőekben már érintettük, hogy a napjainkra gyökeresen átalakult körül
mények nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszik az erdősítést, ami min
den kétséget kizáróan sokoldalú minőségi környezeti változást eredményez, ide
értve a felújítást, általában a fásítást, a mezővédő erdősávok, ligetek telepítését még akkor is, ha az Európai Unióban a jelenlegi 4000 DM/ha támogatás a töredé
kére csökkenne. Ennek ellenére egyelőre vajmi keveset hallani a felmerülő kérdé
sek megválaszolásáról, pedig az idő nagyon sürgető. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi tulajdonosokat hogyan lehetne rávezetni és ösztönözni az erdőtelepítésre.
A marginális területek mezőgazdasági termelésből való kikapcsolása minden bizonnyal termelékenység- és hatékonyságjavulást eredményez, de mi pótolja az
itt élő és jövedelemkiegészítő, háztartási költségcsökkentő kistermelést fol3rtatő családok megélhetését? Hogyan pótolható a kieső mezőgazdasági termelés?
Szemmel látható az is, hogy az erdősítés csak a magántőke és a családi munkaerő bevonásával oldható meg. Ehhez azonban szemléletváltás és megfelelő propa
ganda szükséges. Ennek megfelelően, célszerű foglalkozni az erdőbirtokos szer
vezetekkel, s minden bizonnyal a szövetkezésnek az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kellene szánni. Megfontolandó, regionálisan szervezett, vegyes tulajdonú és vertikálisan felépített társaságok szervezésének kezdeményezése is. Az energia
erdő létesítésével, a mező- és erdőgazdálkodás hagyományos társításával, a fás ültetvények köztes mezőgazdasági termelésével és másokkal is az erdősítés, fá
sítás nézőpontjából ajánlatos foglalkozni, hogy ne mulasszuk el ezt a kecsegtető lehetőséget.
Az erdő más nemzetgazdasági területhez képest háttérbe szorult, meglehe
tősen elhanyagolt, pedig az erdőnek a faanyagtermelésben betöltött szerepe mellett egyre növekvőek az immateriális szolgáltatásai. Ilyenek többek között a következők:
• a szárazföldi élővilág evolúciós és önszabályozó képességének a megőrzése,
• ajelenleg még uralkodó ökológiai körülm ények megőrzése,
• az üvegházhatás csökkentése,
• a m ező- és mikroklíma m egőrzése, illetve javítása,
• a term őtalaj-és humuszvédelem,
• a vizei tisztaságának védelme és az árvízveszély csökkentése,
• az erdólc rekreációs szerepe,
• a környezetet terhelő ipari alapanyagok és energiahordozók kiváltása.
Tehát rendkívül nagy az erdő közérdeket szolgáló hatása, ami indokolja az erdő felé forduló figyelmet, a kihívások leküzdésében betölthető szerepének megfelelően.
Felhasznált irodalom
A fenntartható mezőgazdaság m ó dszereinek környezetvédelmi kérdései és bevezethetősége. Bp., 1997, A KTM Fenntartható Fejlődés Bizottság kiadványa, 34 old.
A grárprogram . Bp., 1997, Második átdolgozott kiadás. Földművelésügyi Minisztérium sokszorosított kiadvá- n)ra, 94 old,
Csete L,: Adatgyűjtési és információfelvételi ren dszer. Sokszorosított kézirat. „AGRO-21" Kutatási Program- iroda, Bp„ 1 9 9 7 ,2 0 old.
Csete L.: A növénytermelés m inősége és a gazdasági fejlődés. .AGRO-21" Füzetek 18, sz., Bp., 1 9 9 8 .1 6 old, EN SZ-egyezm ény az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről. Bp,, 1995, KTM Fenntartható Fejlődés Bizottság kiadványa, 106 old.
Környezetvédelmi szem pontok az EU-val folytatandó csatlakozási tárgyalásokhoz. (Szerk,: Láng 1,-Kerekes S ,- Kiss K ,-Bulla M ,) Bp,, 1998, BKE Kömyezet-gazdaságtani és Technológiai Tanszék, 30 old.
Környezet- és természetvédelem, mezőgazdálkodás, vidékfejlesztés kutatási tématerület. (Témaösszefoglalók, tézisek, javaslatok,) I, (Szerk,: Ángyánjózsef,) .Zöld Belépő' sokszorosított kiadványa, Gödöllő, 1997,
Láng L et al.: Az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének tudományos megalapozása. .A G R O -21' Füzetek 12. sz., 1 9 9 5 .1 3 0 old.
Lángl.-K erekesS.-BullaM .: Gondolatoka tárgyalási irányelvekhez. Bp., 1997, MTA-konferencia előadásának kézirata. 17 old.
Magyarország környezetijövőképe. Bp., 1994, MTATársadalmi Konfliktusok Kutató Központja kiadványa, 96 old.
Olessák D.: Veszélyes anyagok a házi szemétben. Környezetvédelem, 5. sz., Bp., 1 9 9 6 .1 . old.
LEHOTA JÓ Z SEF-K O M Á R O M I N Á N D O R-PA PP JÁNOS